Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. november 19.
Nov. 21-én negyedik alkalommal rendezik meg Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Művelődési Egyesület rendezésében. Nov. 21-én a helyi egyesület és általános iskola névadójára, Gaál Mózesre, másnap az 1956-os forradalomra és a megtorlásra emlékeznek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
1996. november 20.
Ha a magyarság lélekszámának alakulásáról hallunk, megszoktuk a reményt vesztett lemondásról olvasunk. Ekkor pedig előállt egy demográfus, történész és levéltáros, Dávid Zoltán, aki azt mondja, nézzünk alaposan a számok tükrébe. Dávid Zoltán jogásznak indult, de azután statisztikus és demográfus lett, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd a Központi Statisztikai Igazgatóság levéltárának igazgatója. Ő adta közre az első magyarországi népszámlálás felmérését 1784-ből. Dávid Zoltán mindig figyelt a szomszédos országok demográfiai helyzetére is. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország területén az összlakosság 54,5 %-a magyar volt. Hiába telepítettek Erdélybe legalább egymillió románt, hiába a nagy lélekvesztéseink a reszlovakizálás embertelen rohamában, hiába végeztek ki Tito partizánjai majdnem 40 ezer ártatlan magyart a Délvidéken, hiába sokszázezernyi halott a második világháború frontjain és fogolytáboraiban, a magyarság életfája nem száradt ki. A történelmi Magyarország területén 1920-ban az össznépesség 52,2 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ban alig csökkent a magyarok lélekszáma, 52 százalék volt az anyaországban és az elszakított részeken együttvéve. Dávid Zoltán kimutatta, hogy 1950-ben a magyarság létszáma a Kárpát-medencében az összlakosság 52,8 százaléka, 1960-ban 53,3 százaléka, 1970-ben pedig 53,6 százaléka. Minderről Dávid Zoltán a Vigilia 1996. augusztusi számában írt /Ezerszáz év a Kárpát-medencében/. Dávid Zoltán bemutatta a hullámvölgyet is, 1970-től csökkeni kezdett a magyarság lélekszáma, de még megtartottuk többségünket. - Dávid Zoltán 74 évesen halt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Dr. Dávid Zoltán nyugalmazott levéltár-igazgató aug. 10-én halt meg, a temetése aug. 22-én volt a Farkasréti temetőben.
1996. november 21.
Nov. 20-án tartotta utolsó ülését a régi törvényhozás szenátusa. Oliviu Gherman házelnök megvonta a négy év mérlegét: 599 törvénytervezetet hagytak jóvá, ebből 537 jogerőre emelkedett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
1996. november 21.
Funar egységpárti elnök levélben szólította fel az új szenátus tagjait arra, hogy ne hagyják jóvá Ion Iliescu szenátori mandátumát. Ion Diaconescu parasztpárti elnök viszont nem ért egyet Iliescu szenátori mandátumának felfüggesztésével. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
1996. november 21.
Szept. 30-án Románia küladóssága 7 milliárd dollár volt, közölte a távozó pénzügyminiszter, ebből 5 milliárd állami, 2 milliárd pedig a kereskedelmi társaságok által állami garanciával felvett kölcsön. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
1996. november 22.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak és emléktáblát lepleznek le nov. 24-én Lécfalván, a református templomban. Az ünnepségen Kisgyörgy Zoltán meghívott előadó dokumentumok alapján beszél a Háromszéken száz évvel ezelőtt lezajlott milleneumi ünnepségekről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
1996. november 23.
Megjelent az Acta 1995, a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi múzeumok közös évkönyve. Ez folytatása lesz a két múzeum régen abbamaradt sorozatának /az előbbi, az Acta Hargitensiae 1982-ben jelent meg, az utóbbi, a sepsiszentgyörgyi Aluta utolsó, 19. száma pedig 1986-ban/. Az évkönyv költségeinek felét a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium vállalta. A kötet kétnyelvű, az 1995-ös harmadrészt, a már megszerkesztett 1996-os negyedrészt román nyelvű. Az Acta 1995 tartalmazza Székely Zoltán végre napvilágot látó összefoglalását Háromszék római és népvándorlás kori emlékeiről. - Nagyon sok szakember dolgozik Székelyföldnek ezen a vidékén, állapította meg Boér Hunor könyvtáros, de általában Győrben vagy Veszprémben közölnek. Az évkönyv a hiányzó diszciplináris tükör szerepét kívánja betölteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1996. november 23.
"A 75 éves Izsák József irodalomtörténészt köszöntötte Kovács Ferenc. Kolozsváron a Toldalagi-Korda házban működött a Magyar Irodalomtörténeti Intézet 1947-ben, ahol Izsák József, György Lajos akadémikus-professzor tanársegéde dolgozatot olvasott fel Nemzethalál-félelem a régi magyar irodalomban címmel. A tanév végére a kommunisták magukhoz ragadták a hatalmat, ennek eredményeképpen György Lajos professzort eltávolították, felmondtak Benedek Marcellnek, Gunda Bélának, László Gyulának és más kiváló professzoroknak. "Kistudású, de nagy falánkságú aktivisták kerültek a helyükbe. Ez volt az első lépés a Bolyai Egyetem elzüllesztésére, majd feladására." Izsák Józsefnek is mennie kellett. - Izsák József a kortárs magyar irodalommal kezdett foglalkozni. Asztalos Istvánról jelent meg monográfiája. Legnagyobb érdeme Tamási Áron műveinek és szellemének visszahozása az erdélyi köztudatba, Tamási Áronról is készített monográfiát. 1982-ben látott napvilágot Illyés Gyula költői világképe című monográfiája. 1990-ben ő szervezte meg György Lajos születése századik évfordulójának megünneplését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Izsák József / sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1./ Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskola tanára volt 1960-tól 1980-ig, a tanszék megszűnéséig."
1996. november 25.
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
1996. november 25.
Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1996. november 25.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Szentkatolnán, a római katolikus templom előtt kopjafát állítottak. Innen az ünneplő tömeg az 1936-ban az első világháború hősi halottai emlékére emelt emlékoszlophoz fordultak, ezt most két emlékoszloppal kiegészítették, az 1848-as szabadságharc, illetve a második világháborús halottak tiszteletére emelt két új oszlopot Vetró András kézdivásárhelyi szobrász tervezte, Bakk István helyi vállalkozó fedezte a költségeket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1996. november 26.
Nov. 22-én Szatmárnémetiben tartották meg a Szépek az álmok, a vágyak, a tettek címmel megrendezett kárpát-medencei vetélkedőt, amelyen csaknem az egész térség magyarsága képviselve volt Nagyváradtól Miskolcig, Sepsiszentgyörgytől Bukarestig, Hajdúnásától Beregszászig. Ezúttal 16 csapat vett részt a vetélkedőn. A vetélkedőre eljött Antall József özvegye is, aki férjéről, a volt miniszterelnökről most megjelent könyvet ajándékozta a nyerteseknek. A külön díjat adományozók között volt a szatmárnémeti Antall József Baráti Társaság, a Székely Faluért Alapítvány és több vállalkozás. /Sike Lajos: Telt ház Adynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1996. november 26.
"Nov. 24-én Lécfalván falutalálkozót tartottak, egyúttal istentisztelet keretében a honfoglalás emlékére márványtáblát avattak, melyet Kósa Péter készített "Millecentenárium 896-1996" szöveggel. Kisgyörgy Zoltán tartott előadást. Elkészült az új református imaház is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./"
1996. november 26.
"Maksán emlékkövet állítottak a millecentenárium alkalmából, melybe bevésték az Amerikába szakadt nagy erdélyi író, Wass Albert sorait emlékezetes Üzenet haza című verséből : "Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk/ És leszünk egy cél és egy akarat/ A víz szalad, de a kő marad, / A kő marad". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./"
1996. november 26.
Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
1996. november 26.
Ion Iliescu unokatestvére, Dumitru Iliescu, aki a testőrgárda parancsnoka volt, lemondott, de azonnal kinevezték a csendőrség vezetőhelyettesének. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén eddigi vezetőjével, Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal a kilenc román titkosszolgálat egyike, ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./
1996. november 28.
"Nemzetközi kórusversenyen ért el kiváló helyezést nemrég a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórust az athéni fesztiválon, mesélte Szilágyi Zsolt karnagy. Negyvennnégy ország hetvenhét kórusa versengett, öt csoportban. A vegyeskari csoportban a Vox Humana a harmadik lett. A díjkiosztásnál a világkórusban énekelhettek. A sepsiszentgyörgyi kórus több meghívást kapott. /"Törpe partner" szerepében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"
1996. november 29.
Borbély Imre visszautasította Szekeres Attila cikkét /Borbély-dilemma, Háromszék, nov. 9./, aki elítélte azt, hogy független jelöltként indult. Borbély Imre kifejtette, hogy az erdélyi magyarság önállóságát képviseli. Borbély Imre írása mellett ott áll Szekeres Attila újabb válaszcikke, aki nem fogadta el az érvelést. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
1996. november 29.
A Duna TV Híradó öt vezető munkatársa Sepsiszentgyörgyön, a könyvtár Gábor Áron-termében találkozott a sepsiszentgyörgyi nézőkkel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
1996. november 30.
A Gábor Áron Alapítvány és a helyi RMDSZ közös szervezésében emlékeztek meg Berecken Gábor Áron 182. születésnapjáról, majd felavatták a Gábor Áron-emlékházat és az előtte emelt millecentenáriumi impozáns székelykaput, Bodó Csaba helyi fafaragó munkáját. Khell Ödön beszámolt az általa irányított alapítvány eredményeiről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
1996. november 30.
A politikai fordulattól azt várják, hogy módosítsa a tanügyi törvényt, fejtette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója. A legfontosabb gond, hogy anyanyelven lehessen felvételizni. Többször felajánlották a tanügyminisztériumi vezetőknek, hogy szakmai továbbképzésben konzultáljanak velük, de ez soha nem történt meg az elmúlt öt évben. /A szövetség öt éve, 1991. dec. 14-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban./ Kérték, hogy a Bolyai Nyári Akadémiát ismerjék el alternatív továbbképzési formának. Szükséges lenne, hogy a nemzetiségi oktatásnak intézményes felügyelete legyen, egy államtitkárság. A felekezeti iskolák visszaállítása szintén szerepel a szövetség céljai között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./
1996. november 30.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Sepsiszentgyörgyön létrehozandó közgazdasági főiskola ügyében az Országos Akkreditációs Bizottság októberben ült össze, akkor úgy döntöttek, hogy a tanács gazdasági szakbizottsága nov. 15-ig véleményezze a kérést. Birtalan Ákos képviselő, a főiskola kezdeményezője elmondta, hogy erre a célra van egy ingatlan a városban, az oktatókat, a oktatók finanszírozását az egyetemnek kell biztosítani. A bizottság elhalasztotta a döntést, mert Andrei Marga rektor amerikai körúton van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
1996. december 2.
A romániai magyar alapítványok Illyefalván tartották meg nyolcadik tanácskozásukat /nov. 28-30/, ezen nyolcvan alapítvány képviselői vettek részt. A romániai alapítványok nem tudnak egy lépést sem tenni táplálójuk, az Illyés Közalapítvány nélkül, ez derült ki a beszámolókból. Megint nem sikerült megalapítani információs központjukat. A romániai alkuratóriumi beszámolóban elhangzott, hogy az 1996. évi kétszázmillió forintos összeg 481 pályázó között oszlott meg /a benyújtott 780 pályázatból ennyit fogadtak el és 37-et elnapoltak/. Elhatározták, hogy oktatásfejlesztésre, az Iskolaalapítványra pénzalapot különítenek el. Arról, hogy szükség van-e az alapítványokat tömörítő szervezetre, a résztvevők többórás vitát folytattak, de döntés nem született. A tanácskozáson Hajduk Márta az Új Kézfogás Közalapítvány kis- és középvállalkozások számára létrehozott támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Az újságban elírás az, hogy kétmilliót osztottak szét, helyesen közel kétszázmilliót /pontosabban 195 milliót/.
1996. december 4.
"Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
1996. december 7.
"Benkő Levente sorozatának /Politikai foglyok a román Gulagon/ ebben a részében az 1958-as börtönlázadást elevenítették fel volt foglyok. 1958-ban elviselhetetlen körülmények uralkodtak a szamosújvári börtönben. 1996-ban is zsúfolt ez a börtön, három, négyemeletes ágyak vannak a zárkákban, most 2500-an raboskodnak itt. 1958-ban viszont tízezer foglyot zsúfoltak össze csak a szamosújvári börtönben. Szilágyi Árpád résztvevője volt a börtönlázadásnak. Elmondta, hogy a több mint száz rabot őrző cella vécéjét elfalazták és helyette egy csebret tettek be az emberek orra alá. A rabok ezt kifogásolták, mire az őrök az egyik panaszkodót bestiálisan összeverték. 1958. jún. 14-e volt, a tízezer rab egyszerre kiáltozta: "Több kenyeret!", "Emberségesebb körülményeket!". Megjelent az udvaron a börtönparancsnok, Goiciu őrnagy. "Le Goiciuval! Le a gyilkossal!" - ordították a rabok. Katonaság érkezett és az udvarról gépfegyverrel lőni kezdték az ablakokat. Ott helyben huszonkilenc rabot lőttek agyon, sok volt a sebesült is. Az őrök ezután celláról cellára járva kiemelték azokat, akikről úgy gondolták, hogy szervezői voltak a lázadásnak. Az ő cellájukból éppen őt szólították ki. Az egyik börtönőr például egy asztallábbal verte a rabokat, a fadarabból százas szög állt ki. A folyosón sorfalat álltak a szekusok, köztük kellett elmenni, miközben puskatussal verték az áldozatokat. Az első emeleten a börtön segédorvosa vasdarabbal aprította a kezébe kerülőket. Szilágyinak fejéből, karjaiból ömlött a vér, ahogy ez a segédorvos verte. Végül ketten a földön húzva vitték el, mert nem tudott lábra állni. A földszinten háromszáz borzalmasan összevert rab feküdt a cementpadlón, volt, akinek a szemét verté ki, a másiknak a fülét hasították le. fogát verték ki. Ezután felírták az adataikat. A börtönőrök rájuk léptek, a fejükbe rúgtak: Hé, te bandita, hogy hívnak? Innen bevitték őket egy cellába, ahol a súlyos sérüléseket bekötözték. Olyan sokan voltak, hogy a rettenetesen összevert emberek álltak a cellában egész éjjel. Kivezényelték őket, induljanak a cellájukba. Szilágyi zárkája a negyedik emeleten volt. Nem tudott lábra állni, kúszott, mászott fölfelé, a lépcsőkön. Az emeleteken az őrök még belerúgtak. Volt jóindulatú őr is, aki segíteni próbált az egyik emeleten. A következő emeleten levő őr viszont rugdosni kezdte olyan erővel, hogy visszagurult a lépcsőn. A börtönőrök kilencvenkilenc százaléka képes volt bármely pillanatban bárkit agyonverni. Két napot pihentek a verőlegények, akkor kezdték elölről, újabb rabokat rángattak ki a cellákból, akiket szörnyen összevertek. Sokan belehaltak a verésbe. Szilágyit ismét vitték. Egy hosszúkás padra hasra fektették, mindkét oldalon állt három szekus, kezükben husánggal, tetőtől talpig verték a szerencsétlen áldozatot. A talpát is verték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./"
1996. december 10.
Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./
1996. december 10.
Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1996. december 10.
"Magyarországon a Magyar Történelmi Filmalapítvány újra támadások kereszttüzébe került. "Eddig minisztériumi szinten packáztak véle, a rossz emlékű Fodor Gábor", még az is elhangzott, hogy ez a műfaj kifutotta magát, "a magyar történelem minden pászmáját végigjárták a filmesek." Akkor az alapítvány a maga mentségére még egy fehér könyvet is kiadott, Perjés Géza történész, az alapítvány elnöke mindent megmozgatott. Most a parlamenti kulturális bizottságban folyik a Canossa-járás. A Magyar Mozgókép Alapítvány a filmgyártásra szánt teljes összeget - kilencszáz millió forintot - magának vindikálja, heves SZDSZ-támogatás mellett. A Magyar Történelmi Filmalapítványnak lehetősége lenne arra, hogy határon kívüli filmeseket is foglalkoztasson. /Sylvester Lajos: Egy filmalapítvány Canossa-járása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./"
1996. december 11.
"Dec. 9-én bombariadó volt Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. Reggel az iskola igazgatóhelyettesnőjét felhívták és egy férfihang románul ezt mondta: "Meghaltok mind magyarok, bomba van az iskolában." Bíró Béla igazgató értesítette a rendőrséget. Az iskolát kiürítették, bombát nem találtak. Az 1700 diákból mintegy 1300 tartózkodott az épületben a bombariadó idején. Az igazgató különösen elítélendőnek nevezte az etnikai megfélemlítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"
1996. december 11.
A napokban jelent meg Domokos Ernő és Bagoly Csilla közös munkája a szerzők kiadásában: A privatizáció útja Romániában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./