Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület attól a perctől készül a következő Kőrösi Csoma Sándor Napokra, amikor az előző év rendezvényeinek a függönye legördül. A résztvevőket meghívják a következő évre is, de újabb és újabb csoportokat hívnak, egyeztetik a műsort, stb. Idén várják a budapesti Térszínház, a fogarasi Színjátszó Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház együttesét. Nagy gondot okoz, hogy a színháztermet bérlő mozivállalat átalakította, csökkentette a színpad területét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Évharmadonként megjelenő háromszéki pedagógusközlöny indult útjára Taní-tani címmel, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza kiadásában. A közlöny 300 példányban, 12 oldalon jelenik meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Februári összejövetelükön beszámoltak arról, hogy negyven ortodox templomot tataroztak, négy újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. Egyetlen év alatt húsz új papot iktattak be a két megyében. Két megyeszékhelyen berendezett helységeiben ún. kutató és dokumentációs központot nyitott. Sepsiszentgyörgyön befogadta a kolozsvári Történelmi Múzeum új fiókját. 1995-ben kiadta és világnyelveken is terjeszti az egyház A Kovászna és Hargita megyei püspökségekben élő románok című füzetet. A jövőben a görögkeleti egyház további huszonkilenc üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni, továbbá arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épült ortodox templom felkerüljön a műemlékek listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

"Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928/ kevesen szeretik, de mindenki olvassa, írja róla Barabás István a vele készített interjúban. Szőcs István Kolozsváron él, sokáig volt az Utunk irodalmi hetilap, majd huszonegy évig volt az Előre munkatársa. Három regénye jelent meg és a főműve, a Selyemsárhajó /1979/, ebben kimondta, hogy a magyar népköltészet gyökerei az őskori-ókori Európa és Közel-Kelet kultúrájából táplálkoznak. 1954 óta közöl színibírálatot, irodalomkritikát, közéleti cikkeket és vitaírásokat. Az 1989-es fordulat után a kolozsvári Helikonban közölte tanulmányait. Visszhangja nincs nagyon írásainak, egyszer vitatták magyarországi napilapban azt az állítását, hogy Dózsa György nem pozitív hőse a magyar irodalomnak. Ezek nem történészi szakkérdések, "hiszen az egész nemzeti közgondolkozást meghatározzák" - vallja. "Kialakult egy szenvedélyes történelmi mazochizmus: csak a gyászos eseményeket tartják számon." "Pedig a nemzeti kisebbrendűségi érzés sem jobb, mint a nemzeti önérzettúltengés: mindkettőre jellemző a valóságérzék hiánya..." "Feladatomnak, sőt hivatásomnak érzem, hogy beszéljek arról, amiről hallgatni nem volna szabad." Az elmúlt hat év romániai magyar irodalmáról az a véleménye, hogy kevés, mennyiségileg is kevés, csak versből "terem teméntelenül sok. Irodalmi életünk nagyobbrészt mintha átalakult volna költészeti önképzőkörré. Kevés a regény, a novella, a dráma. S ha van is valamennyi, például dráma, a magyar színházak nagy része nem veszi őket tudomásul." Régen Kolozsváron minden keresztülment. "Ma az irodalom helyzete áttekinthetetlen: legalább négy olyan vidéki központ is kialakult - például Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad -, amelyek mozgékonyabbak s talán termékenyebbek is mint Kolozsvár. Csakhogy önzőbbek is: csak magukat veszik tudomásul..." Sokkal többet tehetett volna a Romániai Magyar Szó egy országos magyar közvélemény kialakításáért, de ez nem sikerült, mint ahogy más lapoknak sem. - A kitelepedettek közül csak Páskándi Géza és Bodor Ádám őrizte meg írói súlyát, rangját. A többiek lesüllyedtek a jelentéktelenségbe. - Szőcs István szeretné megírni a Selyemsárhajó folytatását, a magyar nyelv és művelődés őseurópai gyökereiről. Szeretne meggyőzni, "akit lehet, hogy nekünk nem csak Mohács kell!" /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28./"

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Ion Pitulescu vezérőrnagy, a rendőrség országos parancsnoka febr. 28-án azt nyilatkozta, hogy fenntartja lemondási szándékát, csak abban az esetben hajlandó visszalépni ettől, ha bizonyos feltételeit teljesítik. Doru Ioan Taracila belügyminiszter azt állította, hogy még nem fejezték be a Pitulescu által jelzett esetek kivizsgálását. Ezt a vizsgálatot Vacaroiu miniszterelnök kérte. Pitulescu febr. 21-én jelentette be, hogy lemond, mert több esetben a bűnügyeknél nem történt meg a felelősök felelősségre vonása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./ Ugyanez az újság egy oldalon közli, mi mindent indított el Pitulescu nyilatkozata. Az Evenimentul Zilei febr. 23-i száma alapján közli, kiket tartóztattak le, illetve kik ellen indult eljárás a rendőrség parancsnokának váratlan bejelentése után, köztük van Gigi Kent, Zaher Iskandrati, stb. /Bogdán László: A tábornok, a bírák és a maffia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./

Sylvester Lajos az 1944 végi Úz-völgyi csatára emlékezik kollektív riportregényben /Úz-völgyi hegyomlás (Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka Könyvek) igazságot szolgáltat a túlélőknek. Hősök voltak? Nem ez a lényeg, egy véres háborúban csak vesztesek vannak. Ez a kollektív székely memoárkötet a szenvedésre, a veszteségekre koncentrál. A könyv a névtelen katonahősöknek és mártíroknak is emléket állít, s teszi ezt méltóságteljesen. Hiányt pótolva hozzájárul a közös történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. /Bogdán László: Visszaperelt történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

"A Sepsiillyefalván működő KIDA és LAM Alapítvánnyal kapcsolatban joggal lehet beszélni lejáratási kampányról. Az illyefalvi Hentil Kft. részére Svájcból olyan korszerű felszerelés érkezett az ottani egyházi segélyszervezettől, amely a kezdetleges taglót helyettesíti. Már fél éve használták a készüléket, amikor rendőrség szállt ki a helyszínre, megállapították, hogy a berendezéshez használt töltények engedélyezésre szoruló "robbanószereknek" tekinthetők. A felhasználók nem tudtak az engedélyezési kötelezettségről, mert a szállítmány a vámhivatalon keresztül érkezett hozzájuk. Ezután egymást érték a rendőrségi kiszállások, sőt az egyik központi napilap "Robbanószer az evangélikus segélycsomagban" címmel adott tudósítást. Kató Béla tiszteletes szerint egy rosszindulatú előítéletről van szó: a magyar egyházak fegyvereket kapnak külföldi segélyek formájában. A svájci segélyszervezetek joggal háborodtak fel a rosszindulatú gyanúsításon, immár másodszor, mert 1995 tavaszán a pénzügyőrség kifogásolta a KIDA és a LAM tevékenységét. A pénzügyőrök akkor 120 millió lej értékű pénzbírságot és vagyonelkobzást rendeltek el. A bírósági tárgyalások azonban a két alapítványnak adtak igazat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./ "

Magyarországon a médiatörvény elfogadása után megkezdték az MTV, a Duna TV, a Kossuth és Petőfi Rádió átszervezését, a médiákat működtető közalapítványok kuratóriumának kinevezését. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára megszavazta, hogy a határon túli magyarságot a Hungária Televízió kuratóriumában Szőcs Géza képviselje. Az RMDSZ kifogásolta, hogy erről előzőleg nem konzultáltak velük. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

"Tóth Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő javasolta, hogy az ukrán törvényhozás iktassa alapdokumentumba, hogy a kisebbségek is államalkotó népek a többségi mellett. A képviselő bízik abban, hogy erre március végén sor kerül. A kárpátaljai magyarságnak soha sem volt autonómiája, most van, szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, zászlóikat kitűzhetik, énekeiket szabadon énekelhetik. - A kárpátaljai magyarság évekkel ezelőtt a határon kívül rekedt magyar népességből a legszerencsétlenebb volt, a háború is őket tizedelte meg a legjobban, mintegy negyvenezer férfit hurcoltak el "málenkij robotra". A lakosság szándékos összekeverését mutatja, hogy Csapon a lakosság 28 nemzetiséghez tartozónak mondja magát. A térségből kikerült értelmiségieket szétszórták, ennek egyik következménye, hogy Alma-Atában erős magyar szervezet működik, de Tallin, Riga és Kijev, Lvov magyarsága is Kárpátaljáról került ki. - Most készül az ukrán-román alapszerződés. Elképzelhető, hogy az ukránok tesznek ajánlatot a kisebbségi ügyek pozitív rendezésére? - tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./"

"A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./"

A most megjelent Statisztikai Évkönyvből /Anuarul Statistic 1995/ megtudható, hogy 1980-tól 1995-ig közel félmillió /495 586/ állampolgár hagyta el Romániát és választott új hazát. Meg kell jegyezni, hogy 1980-ig lezajlott már a zsidóság nagy kiárusítása, számuk az 1956-os 146 ezerről 25 ezer alá csökkent. A diktatúrában, 1980 és 1989 között 287 753 állampolgár települt ki az országból, 1990 és 1995 között pedig 207 833 fő. A távozottak között van 50 576 felsőfokú végzettségű. A kivándoroltak nagyobb része /62,6 %-a, 309 995 fő/ a kisebbségek soraiból került ki, a legtöbben németek voltak /217 695 személy/, majd a magyarok következtek /13,9 %, 68 829 fő/ és a zsidók /2,8 %, 13 870 ember/. A kivándoroltak nagy része Németországban telepedett le /263 33 fő/, illetve Magyarországon /52 481 személy/, továbbá az Egyesült Államokban, Ausztriában, stb. 1990 és 1995 között mindössze 16 176-an repatriáltak, közülük mindössze 1309-en magyarok és zsidók. /Nádudvary György: Erdély nagy romlása. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 9.-márc. 22./

A magyarokat Románia albérlőinek nevezte Gheorghe Funar pártelnök. Szerinte a magyarok nem ünnepelhetik meg Romániában márc. 15-ét és a honfoglalás 1100. évfordulóját. Funar szerint a magyarok a Balaton körül telepedtek meg ezer évvel ezelőtt, ezért az eseményt a magyar pusztán kellene megünnepelni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ "

"Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."

A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Új lap született: megjelent Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első, ünnepi száma márc. 15-én. A Székely Hírmondó a 147 éve négy számot megért lapelőd hagyományait akarja folytatni. Főszerkesztője Kocsis Károly, kéthetenként lát majd napvilágot, 1500 példányban, a városi tanács megbízásából és anyagi támogatásával. A városban az 1989-es fordulat után már volt egy lap, a Székely Újság, azonban ez a sajtótermék 1991 márciusában megszűnt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Én sohasem gondoltam, hogy valamelyik platformnak vagy csoportosulásnak letéteményese kellene legyek - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök abban az interjúban, amelyet Benkő Levente készített vele. Azt kifogásolja, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök nem tartja szükségesnek a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatban a konzultációt. Az RMDSZ-nek együtt kell maradnia, de a személyeknek nem muszáj, ez a szervezet nem személyekre épül. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Márc. 9-én tartotta Sepsiszentgyörgyön idei első közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, melynek 32 amatőr csoport tagja van. Szabó Szende egyesületi elnök beszámolt téli, Fortyogófürdőn tartott amatőr rendezői és színészképző tanfolyamról, melyen bukaresti és magyarországi rendezők tartottak előadásokat. Elmondta, hogy a tavaszi Kézdivásárhelyi Színházi Napokra eddig 13 csoport jelentkezett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./

"Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

Az üzletembereknek szánt Pénz és Piac /Sepsiszentgyörgy/ márc. 8-22-i száma közölte, hogy a magánszféra részaránya a gazdasági életben 1994 végén a következő volt: Cseh Köztársaságban 60 %, Lengyelországban 55 %, Magyarországon 55 %, Romániában 30 % és Ukrajnában 5 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A 300 lelkes Ojtoz faluban lebontották a kultúrtermet, a faluban már egy kalákát sem lehet összehozni. A falu fele magyar, fele két nyelvet beszélő magyar és csángó. Az RMDSZ-t nem tudja feltámasztani Ojtozon, panaszolta Lázár István falufelelős. Yvonad svájci község a testvérfalu, sokat segítenek, egy buszt kapott Ojtoz, ezenkívül bevezették a kábeltévét. Az iskola előtt állt egy gyönyörű, festett tulipános székelykapu. Elhúzatta egy jármű, összetörten hever a hóban. A megtört magyarságtudat miatt nem sikerült összefogni, hogy megjavíttassák a székelykaput. Moldva felöl jövet ez volt az első látható jele annak, hogy itt magyarok élnek. A Rákóczi-vár romjai a faluturizmus kihasználatlan lehetőségeire figyelmeztetnek. Elpusztított emléktáblák töredékei mutatják, kik jártak erre, kik építették az utakat. A honvédkői emléket 1961-ben felrobbantották. Az Ojtozi-szorost emlékhellyé kellene nyilvánítani, itt tört be a tatár, a török.../Kisgyörgy Zoltán: Miképp fúj az Ojtoz szele? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

"Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./"

Szabó Bojta, az 1991-ben alakult Castrum Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója nyilatkozott. Első kötetük Szentimrei Jenő Verses magyar krónikája volt, amely a magyar történelem nagyjairól, az erdélyi fejedelmekről, a hősökről szólt. Nagyvárad 800 éves évfordulójára adták ki Szánthó János mérnök tanulmányait a város épületeiről Szent László városa - Nagyvárad címmel. Az Isten kezében /1992/ romániai magyar költők istenes verseit tartalmazta, ez már a harmadik kiadást is megérte, összesen 17 200 példányban. A Hazahív a hűség kötetben romániai magyar költőknek a szülőföldről való vallomásai sorakoznak. Ez már a második kiadásánál tart. A millecentenárium alkalmából tervezik a Versekben tündöklő Erdély kétkötetes antológia megjelentetését, amelyben Erdélyhez kapcsolódó versek szerepelnek, a népköltészettől 1919-ig, illetve 1919-től napjainkig. A köteteket Lisztóczky László, az egri tanárképző főiskola tanára állította össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

Márc. 29-én tartják Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék magiszter- és doktorjelöltjeinek konferenciáját. A konferencián szereplő előadások /dolgozatok/ címeit olvashatjuk a lapban. Ezek között van például Gábor Csilla /Kolozsvár/: Idézetek prózapoétikája /Káldi forráskezelésének kérdései/, Bálint Annamária: Magyar pokoljárók a XIV-XV. században, Egyed Emese /Kolozsvár/: Barcsay levelei Orczy Lőrinchez, Plettl Rita: Széchenyi Önismeretének szerkezeti kérdései, Végh Balázs: Konkrétum és absztrakció, avagy a kisebbségi irodalom elmélete, TapodiZsuzsa /Sepsiszentgyörgy-Bukarest/: Kritikai elváráshorizontok a második világháború utáni erdélyi irodalomban, Lázok János /Marosvásárhely/: A hetvenes évek Sütő-drámájának világképe. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./