Átfogó közvélemény-kutatást tervez Antal Árpád képviselő, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterjelöltje. Antalék húszezer lakásba fognak ellátogatni, 40 önkéntes közreműködésével. A politikus tájékoztatása szerint az RMDSZ az elmúlt két hónap során különböző közvélemény-kutatásokat végzett, amelyekben a politikusok népszerűsége mellett a lakosság valós problémáira kérdeztek rá. A politikus üdvözölte azt, hogy a Magyar Polgári Párt Csinta Samu újságírót jelölte polgármesternek, és sok sikert kívánt neki. /Illyés Judit: Antal korrekt kampányt ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje bejelentette, hogy Városi konzultáció 2008 – Milyen Sepsiszentgyörgyöt akarunk? címmel a kampány során elkészíti a legnagyobb közvélemény-kutatást, amelyet valaha egy városban végeztek. Az adatokat tömbházanként, utcánként és városnegyedenként külön összesítik, ezekre az eredményekre épül majd Antal Árpád programja. Független jelöltként indulna a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Konzultál az RMDSZ vezetőivel és a polgármesterekkel, és ennek függvényében dönt. /Kovács Zsolt: Helyi rendszerváltás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Tisztségéről való leköszönése küszöbén osztotta meg egyik legfőbb gondját Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a nyilvánossággal. Négy mandátumán végighúzódó célja volt, hogy a fejlesztés elfogadható útjait kutassa fel szülővárosa számára. El kellett kerülni az erőszakos betelepítés folytatását, ez megváltoztatta a település arculatát a hetvenes és nyolcvanas években. Az integráció jelenleg előrehaladott, sok háromszéki kis- és közepes vállalkozó kimondottan a brassói piacra, megrendelésre termel. A választott helyhatóságnak nem kell a kezdeményező szerepkörtől idegenkednie, állapította meg a cikkíró. Egyetemet végzett fiataloknak kellene munkahelyet teremteni itthon. /B. Kovács András: Ne titkolózzunk, ha nem muszáj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben bemutatták Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvét, amely magyarul már második kiadását is megérte, és immár román fordításban is hozzáférhető. A szerző, Szávai Géza, húsz éve Magyarországon élő erdélyi magyarként románul beszélt a hallgatósághoz. Erdélyben számos identitás létezik egymás mellett – mind vallási, mind nemzetiségi téren. „A nagy provokáció az: olyan világot építeni, ahol ezek az identitások egymás mellett létezhetnek. Szávai könyve e tekintetben tankönyv, és én köszönöm neki ezt a tankönyvet” – fogalmazott a bemutatón Markó Béla. Szávai Géza saját kiadójánál, a Budapest–Sepsiszentgyörgy „illetőségű” Pont Kiadónál megjelent könyv hátlapszövege jelezte: az esszéregény a zsidók hitére a XVI. század végén áttért székely közösség, a „lelki zsidók” történelmét kísérte. /Gergely Edit: Rögeszmék identitásválsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

A Krónika Kiadóház Rt. Fall Sándort, a belpolitikai rovat vezetőjét bízta meg, hogy átvegye a leköszönő főszerkesztő, Csinta Samu helyét, aki Sepsiszentgyörgyön indul polgármesterjelöltként az MPP színeiben. /Fall Sándor a Krónika új főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Első ízben szervezték meg Aradon a magyar nyelv napját. A gazdag programsorozat április 11-én kezdődött a Jelen Házban, ahol a házigazdák mintegy 200 diákot, kísérőiket, neves előadókat, pedagógusokat, újságírókat, néptánccsoportokat láttak vendégül. A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége minden évben megszervezi a több napos eseményt, idén Aradra esett a választás. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetője, illetve a rendezvény főszervezője, a magyar nyelv szeretetének és tiszteletének a szükségességét hangsúlyozta. Dr. Brauch Magda nyelvművelőnek átadták a Sütő András-díjat. Zenés-táncos összeállítással léptek fel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport középiskolás diákjai. Párhuzamosan zajlott a kisiskolások Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője a középiskolások Arad és az 1848-as forradalom és szabadságharc zenében, képzőművészetben és irodalomban című tematikus vetélkedőjével. Délután neves szakemberek, előadók részvételével került sor a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában címet viselő szakmai konferenciára, ahol többek között Vekov Károly történész és Murádin László nyelvművelő beszélt. Kiosztották az EMKE-díjakat. Matekovits Mária Arad megyei EMKE elnök, Khell Levente, a Pécskai Búzavirág Népi Együttes egykori vezetője, Lukács Magdolna, a Magányosok Klubjának vezetője, Szabó Ferenc, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport vezetője, illetve Pastean Erika, a Végvári Csűrdöngölő Néptánccsoport vezetője vette át a kitüntetést. /Sólya R. Emília: A Magyar Nyelv Napjai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Április 11-én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban Nyugat-zsúrral ünnepelték a magyar költészet napját, felidézve az 1908-tól 1941-ig létező, legendás irodalmi folyóiratot, a Nyugatot és alkotóit. /Mózes László: A Nyugatról, keleten (A magyar költészet napja Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház műsorra tűzte Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját, Bocsárdi László rendezésében. Kihívás az egész társulatnak a darab, melyet a szerző még otthon írt. /Bogdán László: A félkegyelmű kihívása, avagy a királyság rossz napjai (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás (fotó) őrzi. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Magyarországon az antidemokratikus jobboldal „udvari újságírója röhögve rontja” az ország hitelét, írta Ágoston Hugó, az ÚMSZ főmunkatársa, Bayer Zsoltra célozva. Az illetőről elterjedt: átveszi annak az erdélyi főszerkesztőnek a helyét, aki „az odaáti vezér ideáti táborától fő adminisztrátornak jelöltetett Sepsiszentgyörgyön”, folytatta Ágoston, Csinta Samura célozva. Tőkés László püspök „végre meglelte hazáját, az egyetlen frakcó-frakciót, amely befogadta”. /Ágoston Hugó: Viharos változások. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

„Több mint tucat”, avagy hová-hová, szépírók? címmel ünnepelte szerzőit a tizenöt éves marosvásárhelyi Mentor Kiadó a hét végén. A Művelődési Palotában rendezett irodalmi estre eljött Bogdán László író Sepsiszentgyörgyről, Simonfy József költő Szatmárnémetiből, Vári Attila költő-prózaíró Budapestről, és ott voltak a kiadó vásárhelyi szerzői: Kovács András Ferenc, Sebestyén Mihály, Kincses Elemér, Király Kinga Júlia, Nagy Attila, Szabó Róbert Csaba és Vermesser Levente. A szerzőket Láng Zsolt író, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának szerkesztője faggatta műhelytitkaikról, az írás értelméről. /Lokodi Imre: Ünnepelt a Mentor Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Sok zöldséget összeírtak a Krónika volt felelős szerkesztőjének a politikába való átigazolása kapcsán. A bukaresti laptárs, az Új Magyar Szó úgy mutatja be az eseményt, hogy a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje egy időben kampányol és lapot szerkeszt, mintha a Krónika az MPP lapja volna. Az RMDSZ szenátorának pénzén megjelentetett országos napilap, az Új Magyar Szó szerkesztőin kívül a lap vezető publicistája – nem mellékesen a közszolgálati rádió igazgatótanácsában az RMDSZ protekciója révén tevékenykedő tagja – is bevette a főszerkesztői poszt utódlásáról szóló híresztelést. Nem maradhatott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sem, amely figyelmeztette a szakmát a politika befolyásolási kísérletére. Valójában senki sem sérti meg ezt az ajánlást. Ezeknek az újságíró-tanácsosoknak a többsége az RMDSZ-frakcióban foglal helyet, például a nagyszalontai, a szatmárnémeti vagy a Bihar megyei önkormányzatban. /Rostás Szabolcs: Kis magyar sajtóetikátlanság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

„Erdély változást akar, szakítanunk kell a múlttal, az egypártrendszerrel, és élni kell a választás szabadságával” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Az elnök itt mutatta be hivatalosan Csinta Samut, az MPP szentgyörgyi polgármesterjelöltjét és Kovács István unitárius lelkészt, megyei tanácselnök-jelöltet. Csinta elmondta, újságíróként éveken keresztül mindennapos követője volt a közélet és politika történéseinek. Csinta kampányában meg szeretné szólítani a román közösséget is. Az Antal Árpád által javasolt etikai kódexről elmondta, „az etikai kódex bennem van, aszerint élek. ” Azt javasolta, Antallal írjanak alá nyilatkozatot, amelyben felkérik az RMDSZ csúcsvezetését, ne használja kampánycélokra a Communitas Alapítvány pénzalapjait. Másik javaslata az volt, hogy a Szent György-napokat se használják kampánycélokra. Kovács István unitárius lelkész leszögezte: „A lelkésznek nem csak a szószék a cselekvési tere, hanem az egész társadalom, a közösség, amelynek szolgálatára vállalkozott. ” A román pártok közös jelöltet indítanak a sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztségért Serban Valer, a Közművek Rt. igazgatójának személyében. /Kovács Zsolt: Háromszéki jelöltdömping. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./ ,,Győzzenek a szentgyörgyiek” ― ezt kívánta április 14-én, hivatalos bemutatkozásán Csinta Samu, az MPP megyeszékhelyi polgármesterjelöltje. /Farkas Réka: Csinta: Győzzenek a szentgyörgyiek (Bemutatták az MPP polgármesterjelöltjét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Az RMDSZ több mint hétezer jelöltet indít a helyhatósági választásokon, az előválasztásokon 155 ezernél több ember vett részt – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély egyes megyéiben úgynevezett „szörnyszövetségek” alakultak ki a Szociáldemokrata-, a Demokrata–Liberális-, illetve a Nagy-Románia Párt között, azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy összefogjanak az RMDSZ ellen, megakadályozva ezáltal a szövetség polgármesteri, megyei tanácselnöki tisztségekhez jutását. Maros megyében már létrejött ez a szövetség, de Szatmárban is körvonalazódik. A szövetségi elnök pozitív ellenpéldaként hozta fel a Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett szövetséget a megyében élő kisebbségek képviselőivel (szerbekkel, bolgárokkal, ukránokkal és olaszokkal) a megyei és helyi tanácsosi tisztségek megszerzéséért. /Több mint hétezer jelöltet indít az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./ Azon újságíróknak és szakszervezeti vezetőknek, akik politikai szerepet vállalnak, és a helyi vagy a központi közigazgatásban választott tisztségre pályáznak, le kell mondaniuk korábbi funkciójukról – vélte Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Csinta Samu, a Krónika lemondott felelős szerkesztője polgármesterjelöltként indul a sepsiszentgyörgyi önkormányzati választásokon. /Újjáéledő „szörnykoalíciók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Két RMDSZ-es miniszternek és négy képviselőnek kell eldöntenie, hogy bukaresti elfoglaltságai, illetve a választási kampány teendői közül melyiket választja a jövő hónapban. Borbély László fejlesztési miniszter szabadságot vesz ki májusban, míg Borbély Károly informatikai tárcavezető csak a hét végére korlátozná a kampányolást. Az RMDSZ-ben négy képviselő vállalna önkormányzati tisztséget: Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesteri székéért száll harcba, Király András Arad, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente pedig Kolozs megyei tanácselnökjelölt. Antal Árpád még nem tudja, hogyan jár majd el a kampány idején. Tamás Sándor nem akar szabadságot kivenni. Király András a parlament májusi programjától teszi függővé terveit. Máté András Levente úgy tervezi, hogy a plénumban zajló fontos szavazásokon jelen lesz. /Cseke Péter Tamás: Bársonyszékből kampányzajba. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Antal Árpád András képviselő, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltje a vele készült interjúban rámutatott, jól ismeri ellenfelét, Csinta Samu MPP-polgármester-jelöltet, megbízik benne, hogy tisztességes lesz a választási küzdelemben, azonban ott van a második, a harmadik vonal, ott van a szavazóbázis. Megpróbálják lejáratni az ellenfelet. Antal Árpád bízik abban, hogy az első körben megnyeri a választásokat. Elmondta, hogy Szász Jenő MPP-elnök megkereste őt Kövér László ismert Fidesz-politikussal együtt. Azt kérték, hogy Antal legyen az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön. Antal szerint az összefogási javaslatnak a pártok felől kellene érkeznie. /Lokodi Imre: Az esélyesség nyugalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A látogató című mozgásszínházi előadásával vendégszerepel Kolozsváron a Tranzit Házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió április 20-án. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért – A csodálatos Mandarin című klasszikus műve ihlette. Gyöngyösi Tamás rendező a történetet kiindulópontként használja saját színházi világa megjelenítésére. /Az M Stúdió vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Április 11-én Gelencén békésen sörözött néhány ember, a kerítésen kívül megállt egy kék terepjáró hat csendőrrel. A csendőrök igazoltatni akarták a társaságot, de legtöbbjüknél nem volt személyazonossági, hiszen csak kijöttek beszélgetni. Különösebb szóváltás nem történt, a csendőrök elmentek. Két óra múlva váratlanul visszatértek az üzlet elé, Pap Lászlónak hátrakötötték a karját, hozzáütötték a kocsi oldalához, megbilincselték, majd begyömöszölték a terepjáróba azzal a céllal, hogy viszik Sepsiszentgyörgyre azonosítás végett. A bilincs és a csendőrök keze nyoma még másnap is meglátszott a karján. Pap László szabályosan belecsinált a nadrágba, ezért meggondolták magukat, és kitették őt a kocsiból a falu fő utcáján. Időközben Pap István magánvállalkozó, helyi önkormányzati képviselő odajött, ahol fiát kitették a kocsiból. Pap Istvánnak a csendőr tudomására hozta, hogy a fia visszaeső bűnöző. A faluban él egy névrokon, vele téveszthették össze, hiszen fiának soha nem volt dolga a rendőrökkel. Szakács Tibor polgármester az eset kapcsán átiratot küldött a megyei csendőrség parancsnokának, az ügy kivizsgálását kérve; emlékeztetve, hogy nem ez az első eset, amikor a csendőrök visszaélnek hatalmukkal. Pap István fia bántalmazásáért az ügyészségnél emel panaszt a brutális csendőrök ellen. /Csendőrségi túlkapás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Értékes templomi orgonát kap adományként Sepsiszentgyörgy. A helyi Vox Humana kamarakórus karnagya, Szilágyi Zsolt kapcsolatai révén sikerült megszereznie a németországi Steyer város katolikus templomának szétszedés előtt álló orgonáját. Az alig 30 éves elektromos templomi orgona értéke 1,5 millió euró, de Szilágyi Zsolt karnagy közbenjárására sikerült elérni, hogy a németországi település önkormányzata Sepsiszentgyörgynek adományozza a hangszert. Albert Álmos polgármester elmondta: az egyezség szerint a háromszéki megyeszékhelynek 100 ezer euróért számolják el az orgonát, az 1,4 millió eurós különbözetet adománynak szánják. Az orgonát a sepsiszentgyörgyi Gyár utcai katolikus templomban szerelik fel. /Kovács Zsolt: Orgona Sepsiszentgyörgynek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Nagyszabású fesztivállal ünnepli jövőre fennállásának 60. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – jelentette be Bocsárdi László igazgató rendkívüli, majd bemutatta a Reflex névre keresztelt Nemzetközi Színházi Biennálé tervét. A terv szerint azokat az előadásokat kívánják elhozni, amelyeket Lengyelország, Magyarország, Csehország, valamint Románia színházkritikusai kitüntettek. A rendezvény része egy műalkotás felavatása is: a Tamási Áron szellemisége iránti tisztelet jegyében köztéri alkotást állítanak a főbejárat elé. /Illyés Judit: Reflex – a színház berkeiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A rajzfilm magyar jelképrendszert megőrző hatásáról, a húsz év után hamarosan elkészülő Az ember tragédiájáról és az animáció magyarországi helyzetéről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező Sepsiszentgyörgyön. Jankovics nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról, a János vitéz vagy épp a Gusztáv sorozat. A Történetek Magyarországról előadás-sorozat legújabb részeként Jankovics Nemzeti jelképek és a rajzfilm címen tart előadást. A filmrendező szerint rendkívül fontos szerepet tölt be a rajzfilm a magyarságtudat megőrzésében. /Erdős Zsófia: Rajzfilmek varázsában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Megdöbbentő, hogy a háromszéki óvodák és iskolák nagy hányada nem kíván változtatni a román nyelv jelenlegi oktatási módján, sőt, olyan magyar iskolaigazgató is akad Sepsiszentgyörgyön, aki kéri, hogy kötelezően román nyelven tanulják a magyar diákok a románok történelme és Románia földrajza tantárgyat VIII. és XII. osztályban. A két hónapos közvita nyilvános találkozóin éppen ennek ellenkezőjét hangoztatták az óvoda- és iskolavezetők, úgy tűnt, változtatni akarnak a jelenlegi állapotokon: a magyar gyermekek tömegesen buknak el a vizsgákon többnyire azért, mert nem tudnak románul. /Fekete Réka: Mit is akarunk az oktatásban? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

A sepsiszentgyörgyi Vinczeffy László festőművész 2008. március 15-én vehette át a Munkácsy-díjat. A Kolozsvári Pedagógiai Főiskola rajz szakán 1970-ben végzett, majd Zágonban lett tanár. Sokoldalú, szobrai is vannak. /Németh Júlia: Örömöt lelek az alkotásban, s ez továbblépésre ösztönöz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

1986 őszén Székely Szabó Zoltán színész Sepsiszentgyörgyről Ausztriába távozott. Az 1989-es fordulat után Székely Szabó Zoltán az elsők között rohant haza, kereste barátait, kollégáit, és hamarosan kezdetét vette a Bécsben élő magyarok kulturális – főleg színházi – életének a megszervezése. Az anyaország határain kívüli magyar színházak megkezdték fellépéseiket Bécsben, azóta mindegyik társulat bemutatkozott már a bécsi magyar közönség előtt. Ez évenként gyakorta két-három előadást is jelentett. A színházi társulatok mellett ellátogattak Bécsbe a magyar irodalmi, művelődési és tudomány élet jeles képviselői is: írók, költők, művészek, tudósok, a bécsi Europa Club rendezvényeire. A főszervező ez esetben is Székely Szabó Zoltán volt. Mindemellett Székely Szabó Zoltán publicisztikai, szerkesztői és írói munkásságáról is kell szólni. A bécsi Europa Club, a Bécsi Napló, az Évkönyvek, humoros kötetei, színházi anekdotagyűjteménye, Szürkebarát nevű humoros kiadvány is az ő nevéhez fűződnek. Gyökeresen megváltozott valami Bécs magyar vonatkozású kulturális életében, mindez Székely Szabó Zoltán érdeme, aki most megkapta az EMKE Bánffy Miklós-díját. /Szélyes Ferenc: Székely Szabó Zoltán Bánffy Miklós-díja (EMKE-díjasok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Várallyay Réka művészettörténész nyitotta meg április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár Víz című kiállítását. Változatos anyaggal állt elő a MOA Kortárs Művészeti Műhely. /Albert Levente: A víz ereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt M. Péter János festészeti kiállítása. Sylvester Lajos mondott megnyitóbeszédet, Jánó Mihály művészettörténész pedig a magyar vidék egyik legjobb koloristájának nevezte a művészt. /(a. l.): Színek inváziója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Meghalt Tornay Endre szobrászművész /Zetelaka, 1949. júl. 21. – Kőszeg, 2008. ápr. 7./ Zetelakán a család tizenharmadik gyermekeként született meg, a legkisebb gyermek vált a leghíresebbé. 1973-ban a kolozsvári egyetem szobrászati karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott. Rövid ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd 1976-ban Balassagyarmatra költözött, később családjával Kőszegen telepedett le. A kilencvenes években Munkácsy-díjjal tüntették ki. /Bocskay Vince: A szobrászt Tornay Endrének hívták. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./ Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás őrzi, emberi tartása sokak számára példakép marad. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Szatmár és Maros megye után közös jelöltlista indításában állapodtak meg Kovászna megyében a román pártok. A Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, az Új Nemzedék Párt, valamint a Szocialista Szövetség Pártja jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében támogatják Sabin Calinic ügyvédet a megyei tanács élére, emellett közös tanácsosi jelöltlistát is állítanak. A román pártok Sepsiszentgyörgyön is közös tanácsosjelölt-listát állítanak. /Illyés Judit: Román koalíció Háromszéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./