Kovászna megyét átfogó idegenforgalmi internetes portált avattak Sepsiszentgyörgyön, amely a megye iránt érdeklődő turistákat kívánja megszólítani. „Fontosnak tartottuk, hogy létrejöjjön egy weblap, amely mindenkié, Háromszékről szól, és amelyet a világon bárki megtekinthet” – mondta Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a január 31-i portálavatón. A www.kovaszna.net-en magyarul, a www.covasna.net-en pedig román, illetve angol nyelven is böngészhető a weboldal, és mindhárom nyelven hasznos információkat kínál a térség iránt érdeklődőknek. „Szívedbe zárod” szlogennel indít a weboldal. /Illyés Judit: „Szívedbe zárod... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Dr. Kristály Sándor matematikus /sz. Balánbánya, 1975/ a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanult matematikát. Jelenleg szerzi meg a harmadik doktori fokozatot Budapesten a Közép-európai Egyetemen (Central European University). Első doktori tézisét Kolozsváron védte meg 2003-ban, másodikat 2005-ben egy geometriai témakörben Debrecenben. A romániai származású tudományos kutatók, tudósok tevékenységét nyomon követő Ad Astra nevű Tudományos Társaság Kristály Sándort egy ranglistán sorban a legeredményesebb romániai magyar matematikusként tartja nyilván. Kristály Sándor egyrészt a kritikus pontok elméletével foglalkozik. A másik a Finsler geometria kutatása. Kristály Sándor dolgozott Szicíliában, számos nemzetközi konferencián vett részt, Sepsiszentgyörgyön lakik. /Sylvester Lajos: Kristály Sándor tudományos nekifutamodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész, költő és Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő a Bárka-díj idei kitüntetettje. A Bárka szerkesztősége a díjat 2000-ben alapította, s azóta minden évben a magyar kultúra napja alkalmából adja át. A díjat korábban olyan kiválóságok érdemelték már ki, mint Tandori Dezső, Zalán Tibor, Nagy Gáspár és Varró Dániel. Tavaly óta a lap az interneten is elérhető. A www.barkaonline.hu-n nemcsak a nyomtatásban megjelent írások, hanem további tárcák, interjúk, regényrészleteket is olvashatók. /Banner Zoltán és Bogdán László Bárka-díja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Hosszú szünet után végre megjelent egy régészeti kiadvány – mondotta Bordi Zsigmond Loránd Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, Székely Zsolt Csernáton község régészeti monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvének bemutatóján. A bemutatón jelen volt Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója is. /Szekeres Attila: Csernáton rejtett értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Az erdélyi magyar sajtóorgánumok (írott sajtó, rádió, televízió, on-line) vezetőivel tartott hagyományos sajtóbeszélgetésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett megjelentek Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők is. Utóbbiak pár hetes munkájukról számoltak be. Markó Béla szövetségi elnök szerint az utóbbi hónapok történései veszélybe sodorhatják a romániai demokratikus berendezkedést. Bírálta azt, hogy Traian Basescu államfő állandóan megkérdőjelezi a parlament, a kormány munkáját, hitelét és tekintélyét. Szerinte a kormánynak mihamarabb rendelkeznie kell a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésének folytatásáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban emlékeztetett: nem az első eset, amikor az RMDSZ más magyar alakulattal száll versenybe. Szólt arról, hogy 1990-ben három törvényesen bejegyzett párttal mérkőzött meg az érdekvédelmi szövetség: a Kereszténydemokrata Párttal, a Kisgazda Párttal és a Független Magyar Párttal. Elismerte viszont, hogy a közel húsz évvel ezelőtti helyzet más volt. Figyelmeztetett: az MPP létrehozása Traian Basescu államfőnek az erdélyi magyar közösség megosztása érdekében tett újabb lépése. Sógor Csaba kifejtette, tevékenységében kiemelten figyel majd a Kárpátokon túli magyarság helyzetére is, ezért Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár és Szatmárnémeti mellett Bákóban is nyitott képviselői irodát, tervben van ugyanakkor egy kárpátaljai képviselet megnyitása is. /Kiss Olivér: Markó: nem hiszem, hogy sikerül tárgyalni az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A külföldi krumpli térhódítására panaszkodnak a háromszéki termelők. A törvénytelenül behozott, olcsó külföldi krumpli ellehetetleníti a helyi termelőket, és ezért a román hatóságok is felelősek – vélte Fazakas Tibor sepsiszentgyörgyi közgazdász. Adatai szerint a szárazság miatt Romániában tavaly összesen 2,3 millió tonna burgonya termett, egymillió tonnával kevesebb, mint a korábbi években. Ezért a termelők arra számítottak, hogy a piac átveszi a krumplit, de a székelyföldi termelők hiába várták a korábbi rendszeres felvásárlókat, azok inkább a behozatalból származó olcsó krumplit forgalmazzák. A krumplitermesztők szövetsége már tavaly ősszel meghúzta a vészharangot, amikor a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának elnökéhez, Kelemen Atilla képviselőhöz intéztek beadványt. Fazakas Tibor szerint az állami intézmények nem teszik a dolgukat, hogy megvédjék a helyi termelők érdekeit. /Kovács Zsolt: nem védik az őshonost. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Bezártságról és menekülésről szól a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínházi műhely új előadása. Az előadás címe ESC, az angol escape (menekülés) rövidítése: a szócska ismerős lehet a számítógép billentyűzetének bal felső sarkából. Ezt a billentyűt nyomjuk meg, ha ki akarunk lépni a működő programból, másként fogalmazva ki szeretnénk menekülni belőle. Az előadásában a szereplők a bezártság elől menekülnek. Kató Zsolt látványtervező szerint a téma aktuális, hiszen hétköznapjainkban is észrevétlen kamerák figyelnek bennünket pénzintézetekben, üzletekben, az utcán. Az M Stúdiónak az idei évadban ez volt a harmadik bemutatója az Ünnep című cirkuszszínházi előadás, valamint a Látogató című, kaszkadőrmutatványokból is építkező produkció után. /Kovács Zsolt: ESC: menekülj! = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Az eljárásjog önkényes értelmezésével érte el február 5-én a sepsiszentgyörgyi bíróság, hogy a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése beláthatatlan időre kitolódjék. A Szövetség a Székelyföldért ügyét ugyanis e halasztás után az RMDSZ már csak az önkormányzati választások kampányában tűzheti újból napirendre. A Szövetség a Székelyföldért céljainak a kérdése megteremti az első átfogó politikai vita lehetőségét is az RMDSZ és az MPP között. /Bakk Miklós: Újításra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapításáról 2006 december 7-én döntöttek, de máig nem sikerült bejegyeztetni. Az alapító önkormányzatok csatlakozásról hozott határozatainak sorozatos megtámadásai után az egyesület kezdeményezői úgy döntöttek, hogy szűkítik a kört, és csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek határozatai biztosan nem támadhatóak meg. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: politikai halogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./

Tamás Sándor képviselő is indulna Háromszék megyei tanácselnöki tisztségért az RMDSZ szervezte előválasztáson. Demeter János – aki nyolc éve vezeti a megyét –bejelentette, hogy újabb mandátumot szeretne nyerni. A Székely Hírmondó hetilap szerint a megyei tanácselnöki tisztségre Vajda Lajos jelenlegi alelnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester pályázik még. /Gyergyai Csaba: Tanácselnök lenne Tamás Sándor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Zágoni Jenő, a Magyarországi Baptista Egyház Levéltárának igazgatója egy nagy formátumú, közel félezer oldalas kötetet szerkesztett Baptisták az első világháborúban címmel, mely a Baptista Levéltári Kiadványok sorozat harmadik kötete. Ilyen arányú, egy vallási hit által egybefogott témafeldolgozással nem találkoztak, írta Sylvester Lajos. A harcmezők leírása a harci cselekmények gyors változásai közepette, a harctéri beszámolók, levelek, versek a lövészárkokból és fogolytáborokból, a hősi halottak ilyen körültekintő felkutatása ritkaságszámba megy. Művét a katonalevelek, versek, s egyéb dokumentumok mellett a Békehírnök baptista hetilap anyagaira alapozza. A kötet híven közvetíti a magyarságtudat erejét, mely a frontharcosok és hozzátartozóik jellemzője volt. Zágoni Jenő Kovásznán született, több évig volt a sepsiszentgyörgyi múzeum munkatársa. Szülőföldjét gyógykezelés miatt kellett elhagynia. Igen erős kötődése Erdélyhez, ezen belül Háromszékhez. A könyv egyik szereplője édesapja, Zágoni Barabás. Életútját, a család áldozathozatalainak nagyságrendjét, a szülőföldhöz, hitéhez való ragaszkodását csak megilletődve lehet olvasni. Zágoni Jenő hasonló kötet összeállításán dolgozik a második világháborúról. Ha ez elkészül, a magyar társadalom egyetlen szegmensének sem lesz ekkora terjedelmű és ilyen mélységű rálátása tagjainak évszázados áldozathozatalára. /Sylvester Lajos: Egy hitközség áldozathozatala (Baptisták az első világháborúban) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Első alkalommal folytattak február 7-én Székelyudvarhelyen megbeszélését a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői. A Tőkés László, EMNT-elnök, EP-képviselő és Szász Jenő, MPP-elnök által aláírt közleményben leszögezték: a konzultáción részt vevő felek áttekintették az MPP bejegyzése, illetve a tavaly november 25-én lezajlott európai parlamenti választások nyomán kialakult új politikai helyzetet, a politikai pluralizmus, a választás szabadsága megteremtése által az erdélyi magyar nemzeti közösség számára megnyíló lehetőségeket. A helyhatósági választásokra való felkészülés tekintetében az MPP felkérésére megegyeztek az egyeztető-jelölő bizottság felállításáról, melynek védnökségére Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét kérték fel. Az egyeztető-jelölő bizottság célja az önkormányzati választásokon nemzeti listák felállítása, az erdélyi magyar nemzeti ügy iránt elkötelezett személyek jelölése Erdély településein és megyei önkormányzataiban. Tőkés László EP-képviselő február 7-én Sepsiszentgyörgyön megnyitotta európai parlamenti irodáját, amelyet „kis európai székelyföldi nagykövetségként” kívánnak működtetni. /Egyeztető-jelölő bizottság létrehozásáról döntött az MPP és EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A közös egyeztető-jelölő bizottságok konkrét működési szabályzatát a jövőben dolgozzuk ki – fejtette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki szerint a bizottság célja nemzeti listák felállítása az önkormányzati választásokra. Tőkés László sürgette, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az MPP vezetői, és állapodjanak meg a közelgő helyhatósági választásokra vonatkozó demokratikus verseny és együttműködés szabályaiban. Tőkés hangsúlyozta: az EMNT (mint az autonómiát szorgalmazó gyűjtőszervezet) „ugyanazzal a beállítottsággal“ fordul mind az RMDSZ-hez, mind az MPP-hez, vagyis nem pártelv alapján tesz különbséget közöttük, az EMNT célkitűzései jelentik a szempontot. /Illyés Judit: Tőkés tárgyalásokat sürget Tőkés tárgyalásokat sürget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Újraszervezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), hogy betölthesse a neki szánt szerepet, és az erdélyi magyarság egészét egyesítse soraiban – jelentette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Verseny és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

A civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) támogatja elnökét, Berecki Kingát politikai szerepvállalásában. Bereczki Kingát múlt héten választották meg a párttá alakuló MPSZ sepsiszentgyörgyi alelnökévé. Berecki Kinga azért vállalta az alelnöki megbízatást, mert bízik benne, segíteni tud, hogy megfelelő emberek kerüljenek a helyi és megyei önkormányzatba. /Farkas Réka: Civilek és a politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Tagozatának oktatói és hallgatói körében visszatetszést keltett Palka György Egyetemi élet Sepsiszentgyörgyön című írása (Háromszék, 2008. febr. 1.). A cikkíró ,,ismerősei és barátai" véleményére alapozott általánosságait az egyetemi közösség alaptalannak minősíti. Az oktatók, hallgatók egyformán büszkék arra, hogy a több évszázados múltra visszatekintő kolozsvári BBTE-hez tartoznak. A sepsiszentgyörgyi tagozatot erre hivatott állami szakbizottság akkreditálta, ami biztosítja az oktatási törvényes keretet, megfelelőnek találva az oktatói szintet, valamint az infrastrukturális feltételeket. Az intézetben a tanár és a hallgató hétköznapi munkája kölcsönös bizalmon alapszik. A hozzászólás aláírása: A BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának oktatói közössége és hallgatói önkormányzata. /Egyetemi élet Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

Péter Miklós /sz. Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23./ a teológia elvégzése után református helyettes lelkész volt Biharvajdán, amikor 1959-ben letartóztatták. A kolozsvári Katonai Bíróság az 1959. május 25-i tárgyaláson tizennégy évre ítélte, többek között, tiltott iratok terjesztése vádjával. Börtönéveit Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964. augusztus 2-án. Szabadulása után újra lelkész volt különböző helyeken, 1990-től párhuzamosan a Kolozsvári Református Kollégium és a Teológia Vallástanárképző Karának a tanára lett, 1992-től pedig a Diakonisszaképző Intézet főigazgatója. 1999 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán, majd a belőle kinőtt Partiumi Keresztyén Egyetemen tanít. Péter Miklós a vele készült beszélgetésben kifejtette, az állambiztonsági szervek két legyet akartak ütni egy csapásra. Nemcsak félre akarták állítani azokat, akik az útjukban voltak, hanem az ítéleteken át megfélemlíteni egy-egy közösséget, az erdélyi magyarságot. 1959-ban kinevezték helyettes lelkésznek Biharvajdára, mert az ott több évtizede szolgáló lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, utódját pedig behívták munkaszolgálatra. Alighogy megérkezett szolgálati helyére, az első éjszaka, letartóztatták. Nem tudta, hogy letartóztatásának előzményei voltak. 1959. március 15-én éjszaka körülbelül kétszáz szekus megszállta a teológia épületét, és rengeteg papnövendéket hurcoltak el. Az őt letartoztató tiszt Fényes Ferenc volt, akkor főhadnagy, a kihallgatása idején léptették elő századossá, alezredesként halt meg. Péter Miklós ügyvédjét csak a tárgyaláson látta. Zsúfoltak voltak a börtönök. A szamosújvári börtönben 1959-ben az egyik szobában huszonhat ágy volt, és ahhoz százhat fogoly. Két egymás mellé tolt ágyban öten aludtak, az ágyak közé, a földre szalmazsákokat raktak le, két szalmazsákon keresztben kilencen aludtak. Vizük nem volt, egy-két deci jutott egész napra. Inni is, mosakodni is. Nyáron pokoli volt a hőség. A börtönben sokszor megverték a rabokat. Hetenként, kéthetenként vitték őket fürdeni, de előfordult, hogy mire beszappanozták magukat, már nem folyt a víz. A hasmenés állandó volt. A lelkészek szabadulásuk negyvenedik évfordulóján, 2004-ben ünnepi istentiszteletet tartottak a szamosújvári templomban. /Papp Annamária: Virágvasárnap… Itt kezdődik az út a Golgotára” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A Sepsireform Egyesület /Sepsiszentgyörgy/ 2001-ben alakult meg, tevékenységi területe: jog, emberjog és kisebbségvédelem. Fő tevékenységének a magyar nemzeti közösség jogvédelmét tekinti, Sepsiszentgyörgy s a környező települések polgárainak jogvédelmében is síkra száll. Indulásától jogi és anyagi hátteret nyújtott a Székely Nemzeti Tanácsnak. A Magyar Polgári Szövetség rendezvényeit finanszírozta, fórumokat, találkozókat, megemlékezéseket, illetve a Wass Albert-díj évenkénti átadási ünnepségét szervezte. Az anyagi fedezetet pályázatokból, támogatásokból teremti elő. A szervezet elnöke Gazda Zoltán, aki az MPSZ sepsiszéki szervezetének is vezetője. /Sepsireform Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A szerző jelenlétében mutatták be Sepsiszentgyörgyön Földes György: Magyarország, Románia és a nemzetiségi kérdés, 1956―1989 című, vaskos monográfiáját. A könyv a hozzáférhető források mozgósításával tárgyilagosan elemzi a két ország viszonyát a nemzetiségi kérdés tükrében. Földes György Kádár János politikai életrajzán dolgozik, fontos fejezetet emelt ki a Kádár-monográfiából. Sokan a munka egyik hiányosságának róják fel, hogy a román források tekintetében Földes segítségre szorult, sokan Kádár-apológiának fogták fel a könyvét. /Bogdán László: Földes György: A nyílt román–magyar konfliktus Aradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A március 15-i ünnepség közös szervezését kéri a Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-től. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán levélben fordult az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökéhez, kérve, ne sajátítsa ki az ünnepet egyetlen politikai szervezet sem. /Farkas Réka: Politikamentes ünnepet (Március 15.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 11-én megnyílt Vetró András szobrászművész plakettjeinek kiállítása Sepsiszentgyörgyön. Megnyitóbeszédet Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író és Jánó Mihály művészettörténész mondott. /Albert Levente: Szoborerdő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

Magukra maradt, kiszolgáltatott, veszélyeztetett, anyagilag teljes bizonytalanságban élő kisgyermekes anyáknak hozta létre úgy jó öt évvel ezelőtt Vidor Aliz és a Talita Kumi Alapítvány Sepsiszentgyörgyön a menedékként szolgáló otthont, ahol mind a magukra maradt anyák, mind gyermekeik meghatározott ideig otthont, ellátást, lelki támogatást kapnak. 2006 januárjától fenntartását a városi tanács vállalta fel. Jelen pillanatban tíz anya és tizenhat gyermek él ebben a házban. /Simó Erzsébet: Huszonhat lélek menedéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A még kevéssé ismert baróti Tortoma Kiadó két könyvvel állt elő. Az egyik Antal Jenő vadászélményeit teszi közzé, a másik Dr. Zathureczkyné Zelch Manci Saját és összegyűjtött Recept- Könyve. Ezzel a címmel hat kiadást ért meg a két világháború közötti időszakban, Égető Árpád baróti könyvnyomdájából került az erdővidéki háziasszonyok kezébe – írta könyv ajánlásában Demeter László és Hoffmann Edit. A baróti kiadó neve, a Tortoma is helytörténeti jellegű, hiszen a Dél-Hargita előhegyének neve. Közkinccsé akarnak tenni minden olyan helytörténeti munkát, tanulmányt, kismonográfiát, régebben kiadott bibliofil ritkaságot, amely a megye, Háromszék szellemi tárházát gazdagítja – tájékoztatott Demeter László felelős kiadó. Az új könyv bő fél évszázad után, hetedik kiadásként hagyta el Kopacz Attila és Szász János sepsiszentgyörgyi könyvnyomdáját. A kiadó ez évi tervében szerepel egy háromszéki vártúrakalauz, a negyvennyolcas szabadságharc sepsiszentgyörgyi katonáinak névtára, valamint Baróti Szabó Dávid egyik verseskötetének kiadása. /Kisgyörgy Zoltán: Receptkönyv és helytörténet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Dr. Szőcs Géza A lélek hangja című kötetét Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében is bemutatta február 13-án. Ezúttal is Sylvester Lajos beszélgetett a szerzővel, amelyből – a szerző rádióbeszélgetéseit felelevenítve – nem hiányoztak közös emlékeik sem. /Albert Levente: Harangszó és rádióbeszélgetések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek december 10-től képviseleti irodája működik Kolozsváron, két munkatársa segíti: Moldován Árpád Zsolt és Duj Erika. A képviselő már irodát működtet Bákóban, Besztercén, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, továbbiakat készül megnyitni Szatmárnémetiben és a kárpátaljai Munkácson. Sógor Csaba elmondta: kollégiális kapcsolatot tart fenn Tőkés Lászlóval, szorosabbat, mint más független képviselőkkel. Megismételte régebbi kijelentését, miszerint az EP-választásokon elért eredmények tükrében az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek, a Markó–Tőkés párbeszéd ellehetetlenedése után, 6, illetve 4 felelős vezető személyiség képviseletében kellene leülnie a tárgyalóasztalhoz, hogy az önkormányzati választásokon megfelelő eredményeket tudjanak elérni. /Ö. I. B. : Sógor Csaba EP-irodát nyitott Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Kovásznán a képtárban Gazda József megnyitotta a sepsiszentgyörgyi Kovács Géza 70. egyéni tárlatát, amelyen a művész ócskavas-darabokból, régi kovácsolt parasztszerszámokból, szekéralkatrészekből komponált kisplasztikákat állított ki. / Bodor János: Kovács Géza kisplasztikái Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./