Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Telt ház előtt került sor a Kettévágott pipafüst című előadásra Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja szervezésében. Egyaránt voltak láthatók kisgyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek a Bod Péter A Költészet Napja, valamint József Attila születésnapja alkalmából elsőként a költő A Dunánál című verse hangzott el. Ezután kisfilmeket láthattak a résztvevők Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművésztől. Berecz András mesemondó sikeresen lépett fel. /Domokos Péter: Magas és rövid derű. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

A Magyar Szakképzési Társaság Kovászna Megyei Tagozatának szervezésében tartott szakmai találkozó keretében helyezték üzembe az elmúlt héten azt a hat és fél millió forintot érő számítógép-vezérlésű marógépet, amelyhez a szükséges összeget a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázaton nyerte. A számítógépes vezérlés lehetővé teszi, hogy a tervezett végtermékről készített rajzot számítógép értelmezze, és készítsen programot, sőt, elvégezhető a végső művelet szimulálása is, ami az eddiginél pontosabbá teszi az új szerszámgépet. /(fekete): Csúcstechnológia a Puskás-iskolában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Lord Robert Baden-Powel (Bi-Pi), a cserkészet megalapítójának 150. születési, valamint a cserkészmozgalom megalakulásának száz éves évfordulóját ünnepelte Szamosújváron a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A VIII. Csodaszarvas Nyomában Országos Rovásírásversenyen mellett idén nyomozójátékban is kipróbálhatták magukat a fiatalok, de volt kiállítás, könyvbemutató, kézműves tevékenység is. A programsorozat záróakkordjaként pedig a cserkészcsapatok az örmény–magyar temetőben megkoszorúzták a cserkészmozgalom alapítójának emlékplakettjét. Az ország 23 településéről sereglettek össze a cserkészek az elmúlt hétvégén Szamosújvárra, hogy részt vegyenek a programokon. A 228 résztvevő számos színes program közül válogathatott. A Romániai Magyar Cserkészszövetség munkatársai, Salló Emőke, a szövetség külügyi vezetője, Molnár Szilárd vezetőképző-vezető és Kasza Tamás ügyvezető elnök számoltak be a centenáriumi emlékév alkalmából szervezett rendezvényekről. Január végén szervezték meg az I. Cserkészbált Csíkszeredában. Április 28-án Sepsiszentgyörgyön felavatják Baden-Powel mellszobrát, amit méta- és sárkányeregető bajnokság követ Augusztus 1-én közös fogadalomtételre és fogadalomújításra kerül sor a világ minden országában reggel 8-kor. A körzeti centenáriumi táborok előreláthatóan abban az időszakban zajlanak, Szeptemberben megszervezik a negyedik Dalos Pacsirta Országos Cserkészdalversenyt. /Dézsi Ildikó: Rovásírás, nyomozójáték a 100 éves születésnapon. Szamosújváron ünnepelt a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Székkutason ikerkopjafákat állítottak a Rákosi korszakban halálra ítélt és kivégzett két fiatal tanyasi férfiú emlékére. A kopjafákat nem valami közület, alapítvány vagy hivatal állította, hanem Rostás János, a két mártírral együtt halálra ítélt falusi ember, aki 1950-ben még fiatal legény volt. Büntetését életfogytiglanira mérsékelték, és tízévi fegyház után szabadult. Megjárta a szegedi Csillagbörtönt, Márianosztrát. A magyarországi Fehér Gárda-monstrumper kevésbé ismert. Megjelent egy vaskos kötet, amely a periratokat is tartalmazza. A Fehér Gárda az ‘50-es években az egész országot behálózó szervezkedés volt, amelynek az a különlegessége, hogy főleg falusi emberek kapcsolódtak be az ellenállási mozgalomba. A beszolgáltatások, padlásseprések, letartóztatások, az osztályharc brutalitása és igazságtalansága-embertelensége hajszolta az embereket a mozgalom felé, akik, az amerikaiak segítségében reménykedtek. A mozgalmat, még mielőtt tagjai valamit is cselekedhettek volna, a beépülő ávósok felgöngyölítették, a résztvevők többségét azonosították, és a hatósággal lekapcsoltatták. A két, Hódmezővásárhely környéki halálra ítélt a fő szervezők közé tartozott, a mozgalom első emberei voltak. A szervezkedésben részt vevők nem is ismerték egymást, csak azt a négy-öt főből álló szűkebb kört, akiket beszerveztek, s akik a maguk során újabb tagokat toboroztak. Jellemző a Fehér Gárda megnevezés is, amely a bolsevizmussal szembeszegülő oroszországi polgárháborúra utal. Rostás János szabadulása után Budapesten telepedett le, mert vidéken, lévén büntetett előéletű, sehol sem kapott munkát, a ‘90-es rendszerváltoztatás után kezdett hazajárni Székkutasra, ahonnan valamikor elhurcolták. Gazdálkodott, olajütő malmot létesített, amelyet egészsége megromlása miatt kellett eladnia. Elhatározta, hogy a két egykori mártírnak saját költségén állít emléket Székkutason. Rostás János a szegedi klinikán találta meg azokat a dokumentumokat, amelyek szerint a kivégzettek tetemét átadták az egyetemi klinikának, ahol a holttesteket feldarabolták, és kukákba rakva klinikai maradványként a megsemmisítő helyre szállították. Idén március 15-én volt az ikerkopjafák ünnepélyes avatása. Beszédet mondott Lázár János országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Rostás János és a kopjafa készítője, a sepsiszentgyörgyi származású Balázs Antal /akit Kopjás Antinak hívnak/ is szólott az egybegyűltekhez. Rostás János elmondta, hogy Székkutas önkormányzatának javasolta: a jelenlegi Kun Béla és a Ságvári Endre utcanevek helyett a kommunizmus ellen fellépő és mártíriumot szenvedő két ellenálló kapjon utcanevet. A szocialista többségű tanács kezdetben egyetértett a javaslattal, de utólag egy férfi és egy nő aláírásgyűjtésbe kezdett az utcanevek megőrzése érdekében. Többek között arra hivatkoztak, hogy az utcanévváltoztatás ,,időbe és pénzbe” kerül. Amikor Lázár János polgármester felajánlotta, hogy a hivatal illetékes személyzetét az akció befejezéséig kirendeli a helyszínre, és hogy a személyi iratok kicserélésének költségeit magára vállalja az önkormányzat, a székkutasiaknak ezt a csoportját ezzel sem győzte meg. Így állt elő az a helyzet, hogy Székkutason két, virágkoszorúkkal körülbástyázott kopjafa őrködik a Rákosi-korszak két mártírjának emléke fölött, s ugyanott bolsevistákat idézik az utcanévtáblák. /Sylvester Lajos: Háromszéki kopják Székkutason (mártírok és gyilkosok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Telt házzal, hosszas tapssal fogadta Szörényi Leventét és Bródy Jánost a sepsiszentgyörgyi közönség a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A találkozón az egykori Illés együttes két vezető egyénisége ismertette az idén, augusztus 19-én premierként bemutatandó Egy a nép, egy a magyar című produkciót. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a maksai Óriáspince-tetőn látható előadás keresztmetszetét adja az Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és Árpád népe című korábbi műveknek. Kedvező fogadtatás esetén a szerzők Magyarországon is színre viszik a produkciót. Szörényi bevallotta: az István, a király két évvel ezelőtti csíksomlyói előadásakor „sírt kívül-belül” a többszázezres tömeg láttán. /Domokos Péter: Óriáspince-tetőn Szörényi és Bródy. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Látogatói rekordot döntött Sepsiszentgyörgyön a (M)érték – Világhírű Magyar Fotográfusok című kiállítás. A három hete megnyílt fotótárlatot mintegy ezren tekintették meg. A tárlaton több mint kétszáz, 1912–1962 között készült alkotás tekinthető meg: olyan neves fotográfusoktól, mint Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton. A képek a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból érkeztek. Az öt fotográfust Párizstól Tokióig mindenütt ismerik, azonban Erdélyben még soha nem állították ki a munkáikat – holott Brassai és Munkácsi Márton innen származnak. /Kovács Zsolt: Rekorddöntő fotótárlat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Csáth Géza Janika című drámáját mutatja be április 20-án Szatmárnémetiben az ottani Északi Színház Harag György Társulata Bérczes László rendezésében. Szabó Tibor A pincér dalai című egyéni előadóestje lesz április 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház kamaratermében. A pincér dalai szövegkönyvét Tompa Andrea és Fehér Csaba írta. /Márton Éva: A Janika Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Nem léphetnek fel playback-zenekarok a Szent György Napokon, közölte Lázár Prezsmer Endre, a sepsiszentgyörgyi rendezvény főszervezője. Hozzátette, mivel a színpadokon kizárólag azok a zenészek léphetnek fel, akik élőben adják elő dalaikat, az elmúlt napokban többen is megfenyegették a rendezvénysorozat szervezőit. Az egyhetes 16. Szent György Napokat hangverseny nyitja április 20-án. A kulturális rendezvénysorozat műsorában színházi előadások, kiállítások, irodalmi estek, táncház és filmbemutatók szerepelnek. /Kovács Zsolt: Fenyegetőző maneleegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik az ország egyetlen magyar nyelvű középiskolai drámatagozata. A 2000-ben indult képzést eddig két évfolyam végezte el, jelenleg egy X. osztály működik, ősztől újabb IX. osztály indítását tervezi az iskola, ennek érdekében egy felkészítő sorozatot már megtartottak. A drámatagozatos diákoknak lehetőségük van színházi előadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! című előadás, amely a Budapesti Magyar Művek Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang, amely a Licart 2005 bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a legjobb csapatnak/előadásnak járó díjat érdemelte ki. Az iskola elvégzése után a diákok szakérettségit is tesznek, nagyobb eséllyel indulhatnak a színművészeti egyetemek színész, bábszínész, rendező, teatrológia szakára meghirdetett felvételin. /Fekete Réka: Erdély egyetlen magyar drámatagozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Minden korosztály számára és minden műfajban lesz szórakozási lehetőség Sepsiszentgyörgyön az idei városünnepen, a Szent György-napokon: az április 22-ei klasszikus nyitóhangversenytől az április 29-ei tűzijátékig bő kétszáz esemény közül válogathat a közönség. A hét első részében a művelődési jellegű rendezvényeké a főszerep, ezután vásáros forgatagban kavarodnak a könnyebb és igényesebb produkciók. Az állandó jelenlevők (reneszánsz vásár, kézművesek, divatcikkek stb.) a megszokott helyüket foglalják el. /Demeter J. Ildikó: Kétszáznál több program (A Szent György-napok kínálata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Nem csak Sepsiszentgyörgy ünnepel ezekben a napokban, hanem a város, Székelyföld szellemi arcélét meghatározó Vox Humana kamarakórus is. A harmincöt fős művészegyüttes harmincötödik születésnapját ünnepli, Szilágyi Zsolt mesterkarnagy és magánénekes csapatával ugyanis 1972 óta szolgál követhető példával. A Vox Humana nemzetközi elismertsége a hetvenes évek közepétől töretlen. A diktatúra idején, 1982-ben a római Szent Péter téren néhai II. János Pál pápa magyarul áldotta meg a Vox Humana kamarakórust, ennek következménye az volt, hogy Szilágyi Zsolték a rendszerváltásig, azaz 1990-ig ki sem tehették lábukat az országból. Azóta viszont újra nemzetközi fesztiválok, versenyek rangos meghívottai. A kórus tagjai legutóbb Norvégiában vendégszerepeltek, idén pedig Rómába, egy kastélyfesztiválra készülnek. /Mózes László: A Vox Humana születésnapjára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Megjelent a Sepsiszentgyörgyön kiadott Történelmi Magazin májusi száma is. A Bolyai Tudományegyetem tündöklésével és buk(tat)ásával ismertet meg a folyóiratban Vanek Ferenc. Kádár Gyula, a lap szerkesztője és kiadója tanulmányt közölt a székelyek és Vitéz Mihály kapcsolatáról. Folytatódik a Háromszék jeles személyiségei sorozat, ezúttal Benedek Eleket, Apor Pétert, Andrád Sámuelt és Cseh Imrét mutatja be a lap. /Korábban jelent meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Van esély arra, hogy Székelyföld 2009 körül önálló fejlesztési régióvá váljon, amely később remélhetőleg közigazgatási hatáskört is kaphat – mondta Sepsiszentgyörgyön Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Szerinte „a legsürgősebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendő saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelő munkát, és legyen megfelelő számú szakember”. A tanácselnök ismét hangsúlyozta, a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait. Leszögezte, a székelyföldi megyéknek egyazon fejlesztési régióba kell tartozniuk. /2009: önálló fejlesztési régióvá válhat Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Néprajzi kiállítás nyílt április 23-án Sepsiszentgyörgyön Bálinth Zoltán amatőr néptárgy-gyűjtő szervezésében. Bálinth Zoltán első ízben a 2004-es évi Szent György Napok alkalmával tette közszemlére gyűjteményének egy részét. Tavaly öntöttvasból készült tárgyakat állított ki. Tizennégy éve kezdte gyűjteni leendő árkosi kiállítását alkotó népi tárgyakat. A 29 éves fiatalember falujában öntöttvas, konyhaeszköz, fonás-szövés részlegből álló kismúzeumot gondoz. Nyolcvan százalékban saját pénzén vásárolja, további 20 százalékban pedig adományként jut hozzá a néprajzi darabokhoz. /Domokos Péter: Szent György-napi ízelítő falusi tárgyakból. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24/

Április csaknem mindegyik napjára időzített előadást a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a Háromszék Táncegyüttes mellett működő mozgásszínházi műhely. A fiatal színészekből álló csapat április 24-25-én Budapesten lép fel a Dokk, a Párcipő és az Éden című produkciókkal, hazatérve pedig több előadást mutatnak be a Szent György Napok közönségének, szabadtéren is. A hónapot Kolozsváron zárja az M Stúdió. Az M Stúdió erdélyi turnéról tért haza nemrég legújabb előadásával, Örkény István Tóték című abszurd drámáját Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben is telt ház előtt játszották. Az M Stúdió május elején Gyergyószentmiklóson is bemutatja az előadást, a Kisebbségi Színházak Kollokviumán. /Kovács Zsolt: Egy tragikusabb Tóték. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A pécsi Szélkiáltó együttes erdélyi koncertkörútjának első helyszíne Székelyudvarhely. Az együttes több mint két évtizede alakult, azóta körbejárta Európa kis- és nagyvárosait, és a dalok által élőbbé tette a magyar költők verseit. További helyszínek: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Déva. /(bb): Udvarhelyen zenél ma a Szélkiáltó együttes. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Április 24-én Sepsiszentgyörgyön, a Váradi József Általános Iskolában tartották a gyermekszínjátszó találkozót. Dunaszerdahelyről eljöttek Mátyás király lustái, a gelenceiek két előadással rukkoltak ki, Kézdivásárhelyről a Petőfi Sándor és a Molnár Józsiás iskola gyermekszínészei érkeztek. /Fekete Réka: Gyermekszínészek ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Április 23-án este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját a Vox Humana kamarakórus. Az ünnepet a sepsiszentgyörgyi Pro Musica, a budapesti Stella és a Vox Humana fellépése tette emlékezetessé. Záróakkordként a három kórus együtt énekelte el Kodály Zoltán Esti dal és Szép könyörgés című művét. /Ferencz Csaba: Az emberi hang minősége (Harmincöt éves a Vox Humana). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Erdélyi, székelyföldi tájak köszönnek vissza a táralton Knobloch László fekete-fehér fotográfiáiról, s velük együtt a honvágy is, hiszen a fotóművész harminc évvel ezelőtt külföldre költözött, munkáit immár Németországból hozva vissza a sepsiszentgyörgyi Képtárba. Egyike tehát az örök hazatérőknek, akik gondosan őrzik emlékezetükben és felvételeiken mindazt, ami itt természetes, adott, mindennapos. /Mózes László: A szülőföld tónusokban és formákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A Székely Nemzeti Tanács két állóurnát állít Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi rendezvények idejére, hogy az ünnepségre hazatérő városlakók szavazhassanak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban – tájékoztatott Ferencz Csaba. Az SZNT sátrat kívánt állítani a városnapi vásárban, de Albert Álmos polgármester nem engedélyezte ezt, arra hivatkozva, hogy „nem engedi elpolitizálni a Szent György Napokat”. Újabb, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert lejárató röplapok jelentek meg április 25-én reggel a városközpontban. Az ismeretlen tettesek által készített diverziós szórólap a polgármester állítólagos vagyonát részletezi. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a polgármester fényképe alatt. Albert Álmos polgármester cáfolta a röplapban megjelenteket. „Nem gondoltam volna, hogy egyesek ilyen messzire mennek a rágalmazással, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a rendőrségen” – jelentette ki Albert Álmos. A törvény szerint a választott tisztségviselőknek kötelező lenne évente nyilvánosságra hozni vagyonbevallásukat, a Kovászna megyei polgármesterek és tanácstagok nyilatkozataihoz nem lehet hozzáférni. Albert Álmos vagyonnyilatkozatát Sepsiszentgyörgy, illetve a Kovászna Megyei Tanács honlapján nem lehet megnyitni. /Kovács Zsolt: Állóurnákhoz várja a szavazókat az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

1978-ban rendezték meg Sepsiszentgyörgyön először a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. Sylvester Lajos színházigazgató emlékezett erre. Elmondta, hogy a nemzetiségi hivatásos művészeti intézményeknek akkor nem volt központi irányítása. Az illetékes szakigazgatásnál nem volt a magyar, német vagy zsidó kultúra egészét ismerő szakember. Alkalmat kellett teremteni a sajátos művészeti és egyéb problémák megtárgyalására. A kollokviumnak nagy sikere lett. Sem azelőtt, sem azóta nem volt alkalom arra, hogy magyar, német, jiddis színházak s azok a román partnerintézmények találkozzanak, amelyek kisebbségi szerzők műveit játsszák. A szigorúan titkos bukaresti jelentések megörökítették a történteket. Az 1980-ban tartott, második kollokviumról is bőven kerülnek elő adatok. Tizenkét év szünet után, 1992-ben láthatott hozzá újra és utoljára a sepsiszentgyörgyi színház a kollokvium megszervezéséhez. És újabb szünet következett. 2001-ig kellett várni, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának unszolására a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház felvállalja a kollokvium megszervezését. Ezt követték az újabbak 2003-ban, 2005-ben, de még 2007-ben is vannak kerékkötői a Kisebbségi Színházak Kollokviumának. A legfőbb a pénz hiánya. Mégis minden második esztendőben sikerül összetrombitálni Románia kisebbségi színházait. Május 4-én kezdődik a hetedik Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Kevéske pénzből, nagy lelkesedéssel. Több mint 30 rendezvény, közel 700 meghívott – ez a hetedik Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. /Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma – Gyergyószentmiklós, május 4–12. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 26. – 17. sz. /

A sepsiszentgyörgyi Folker együttes gyermektáncházas kazettáját /Kecsketánc/ a Szent György-napok vásári színpadán mutatják be április 28-án Sepsiszentgyörgyön. A gyermektáncház keretében sorra kerülő élő CD-bemutatón Kerekes Boglárka és azok a gyermekek énekelnek, akikkel a felvétel készült. A Kecsketánc a helyszínen megvásárolható. /(fekete): Kecsketánc-bemutató (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

A székely nép olthatatlan szabadságvágyáról szóló Székely Golgota rockoperát április 26-án mutatják be Sepsiszentgyörgyön. A mű a madéfalvi veszedelem sorsfordító, tragikus momentumait eleveníti meg. A produkció az itthon maradás és megmaradás fontosságát hirdeti.,,Ebben nagyon nagy szerepe van az igazi, tiszta székely öntudatnak, a székely identitásnak” – vallja Papp Kincses Emese, a mű szerzője és rendezője. /(sz.): Rockopera (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Országjáró körút első állomásaként április 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban kezdte el nyílt irodalomóráinak sorozatát a Cimbora irodalmi, kulturális diákfolyóirat. Szerkesztői, Farkas Kinga és Szonda Szabolcs a lap szerzőit, Szántai János és Fekete Vince költőket faggatták gyerekirodalomról. /Váry O. Péter: A Cimbora cimborái (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Sok útikalauz látott napvilágot Székelyföldről, mindeddig nem volt olyan, amely hallható, illetve zenei hanganyaggal is rendelkezik – mondta Dancs Árpád a Székelyföldi hangos útitárs című lemez bemutatóján. A Dancs Market Records Kiadó sorozatának negyedik CD-jéről van szó, amely Sepsiszentgyörgyre és Alsó-Háromszékre kalauzolja a hallgatót. A lemezen a hagyományos útleírás mellett irodalmi és zenei részek hallhatók. /Mózes László: Dallal, verssel Alsó-Háromszéken (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./