Megközelítőleg nyolc éve a következő sorokkal kezdte Asztalos Lajos ismertetőjét: „Egy lelkes, vállalkozói szellemmel is megáldott sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt, a könyvkiadásnak e csöppet sem kedvező időben, nem kis kockázatot vállalva, létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft-t. És ez a kis műhely azóta töretlen lendülettel egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, általunk hiányolt, múltunkat ismertető köteteket. ”Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt ugyanő kiadta a Történelmünk című folyóiratot, melyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda a Történelmi Magazin. Fenti sorok ma is érvényesek. Az 1996-tól megjelenő, tizedik évét betöltött lap azóta megizmosodott, a kezdeti 12 helyett előbb 20, majd 40 oldalas lett. Tartalmilag gazdagodott. Címéhez illően fő rovata a Történelem. Ezenkívül politikai, művészettörténeti, egyháztörténeti, nyelvészeti, művelődéstörténeti írások találhatók a lapban. Végül Diákmagazin címmel tíz–tizenkét oldal az ifjúság ismereteit gyarapító történeti írásokat közöl. Az utolsó oldalon lévő kolofon szövege nem túloz: a független erdélyi Történelmi Magazin célja a helyes magyarságtudat erősítése. /Asztalos Lajos: 10 éves a Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

,,Házi szerzőkként” köszöntötte február 6-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban a Háromszék két munkatársát Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója, kiknek könyvei szinte egy időben jelentek meg. Bogdán László A démon női alakot ölt című verseskötetéről, illetve B. Kovács András Szétszabdalt Székelyföld, helytörténeti írásokat tartalmazó kiadványáról Káli azt mondta, műfajilag különböznek egymástól, abban mégis hasonlítanak, hogy mindkettő ,,vala­miféle krónika”, részei az erdélyi lét kultúrtörténeti vonalának. B. Kovács András Sepsiszentgyörgy ,,várostörténeti vázlataként”, kisebbségi élettapasztalatot továbbadó könyvként beszélt kötetéről. /Mózes László: Krónikák a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A napokban jelent meg Domokos Ernő és Krajnik Izabella Marketingkutatás /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ cím új gazdasági szakkönyve. A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanárai ezúttal a marketingkutatás módszertanába nyújtanak betekintést. /Ferencz Csaba: Marketingkutatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Utolsó útjára kísérték február 8-án szülőfalujában, a háromszéki Uzonban a január végén Budapesten nyolcvanéves korában elhunyt Beke Györgyöt. Ferenczes István csíkszeredai költő, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Romániai Írók Szövetsége nevében búcsúztatta az erdélyi magyarság látleletét Orbán Balázs szorgalmával és kitartásával felmérő írót, szociográfust. Búcsúbeszédet mondott Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi publicista is. „Erdély szülőföldünk, de nem hazánk, Magyarország hazánk, de nem szülőföldünk” – idézte az írót a celebráló Szabó Lajos római-katolikus esperes. A szertartáson részt vettek: Tamás József csíksomlyói római katolikus segédpüspök, Márton Árpád, Antal Árpád, Toró T. Tibor parlamenti képviselők, Sógor Csaba szenátor, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Domokos Péter: Lepihent Uzonban Beke György. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Elsősorban Illyefalván, de Sepsiszentgyörgyön is megjelent egy újabb diverziós röpcédula, amelyet a ,,magyarság vezetősége” nevében terjesztettek. A lapocskák a Székely Nemzeti Tanács lejáratását célozzák, felbujtásnak és ,,illegális tevékenységre buzdításnak” nevezik az autonómia-népszavazást. /(-kas): Röpcédulás diverzió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Januárban Nagyváradon rendezték meg a magyar országos diákújságíró-találkozót. A találkozóra majdnem minden magyar középiskolából érkeztek résztvevők. A diáklapok bemutatása után Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője beszélt az írott sajtóról. A következő diák-média találkozó Sepsiszentgyörgyön, február 16-18-a között lesz, a KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében. /Jakab Villő-Hanga: Utak, tájak, emberek. Médiás találkozó Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2007 januárjában megjelent az ISA, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diáklapja II. sorozatának első száma. Rövid híreket közöltek az iskola életéből, megemlítették az I. félév legfontosabb eseményeit. Interjút készítettek a Sepsiszentgyörgyön födél alá hozott TUDEK regionális diákkonferencia néprajz kategóriájának győzteseivel és a budapesti Kossuth-szónokverseny első helyezettjével, Róth Balázsi Hunorral. /Egy feléledt diákújság (A céhes városban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diáklapja, a Rebuló első száma 1995 októberében látta meg a napvilágot. Akkor az iskola diákjainak száma alacsony volt, ezért az iskolaújság alig húsz példányban jelent meg. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a Rebuló kiadása folytatódott, 1999-ben már több mint ötven példányban jelent meg, majd nagyobb szünet következett. 2006 decemberében új számmal rukkoltak elő. /Újra nyomdaprés alatt a Rebuló (Diáklap a refiben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A jövőben a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye román nyelven is megjelenik. Előzőleg a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közpénzekből havi folyóiratot jelentet meg csupán magyar nyelven. Sztakics Éva alpolgármester szerint eredetileg a közleményt azért adták ki, hogy a magyar nemzetiségű lakosság is hozzáférhessen a megyei tanács határozataihoz. A tanácsi határozatok ugyanis eddig a polgármesteri hivatal honlapján csak román nyelven jelentek meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács diszkriminált, amikor nem adta ki a polgármesteri hivatal lapját román nyelven is. /Diszkrimináció-értelmezések. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

A romániai törvények nem teszik lehetővé referendum szervezését az autonómia kérdésében, így a megkezdett akció nem referendum, hanem közvélemény-kutatás, amelyet az RMDSZ nem támogat – jelentette ki Markó. Hozzáfűzte: az autonómiát támogatják, de ezt törvényes eszközökkel, parlamenti úton kell elérni. Azonban tizenhét esztendő telt el, amely alatt az RMDSZ a legkisebb lépést sem tette meg a székelyföldi területi autonómia elérése érdekében, s amint Markó az ősszel Sepsiszentgyörgyön kijelentette, a következő években nem is áll szándékukban ilyen törvény beterjesztése. Van-e értelme az autonómiáról szóló népszavazásnak? Érdemes-e szembe menni a büntetőeljárással is fenyegetőző román hatalommal? – a kérdések óhatatlanok, de a válasz is egyértelmű: ha valóban önrendelkezést akarunk, akkor tudnunk kell, hogy ezeket a lépéseket meg kell tennünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. /Farkas Réka: Össztűzben a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Tananyagon kívüli alkotómunkára ösztönözte a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány pedagógusa az összes háromszéki diákot. A megyéből beérkezett száznyolcvan maszkot és rajzot kiállították a tanintézetben, zsűrizték, majd díjazták a munkákat. /Maszkok Szentgyörgyön és Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Február 15-én Sepsiszentgyörgyön is elkezdődik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső, nem hivatalos népszavazás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a 2004-es választási adatok szerint Sepsiszentgyörgyön 55 000 szavazati joggal rendelkező lakos él, ezeknek mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. Az SZNT sepsiszéki szervezete két héttel ezelőtt párbeszédre hívta a vidék román civil szervezeteinek képviselőit, hogy az autonómiáról és a nem hivatalos referendumról tárgyaljanak, de mindeddig nem kaptak választ a román szervezetektől. Újabb öt Kovászna megyei településről összesítették az autonómia-referendum eredményeit, amelyek szerint a szavazók száz százaléka az autonómia mellett szavazott – közölte az SZNT vezetősége. Eddig 15 településről összesítették az eredményeket, négy településen pedig véget ért a népszavazás, de az eredményeket még nem véglegesítették. Eddig Sepsiszék 15 településéről összesítették a népszavazás eredményeit, a szavazók több mint 99 százaléka voksolt Székelyföld területi autonómiája mellett. /Halad a belső népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Képtelen teljesíteni menedzseri szerződésében szereplő vállalásait Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Társulat igazgatója az idei, nem kielégítő költségvetési juttatás miatt, írta Albert Álmos polgármesternek, kérve, tárgyalják újra az idei költségvetést.  /Domokos Péter: Működésképtelen a Tamási? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A hét végén három erdélyi színművész veheti át a Szentgyörgyi István-díjat Budapesten, köztük Nemes Levente, a Tamási Áron Színház művésze. A díjalapítást a Budapesti Székely Kör kezdeményezte, létrehozása óta az erdélyi magyar színjátszás több jeles, tehetségét és életét Thália szolgálatának áldozó egyéniségét jutalmazták e díjjal. A sepsiszentgyörgyi társulattól ez idáig Molnár Gizella, Botka László, Zsoldos Árpád munkásságát jutalmazták Szentgyörgyi István-díjjal, az idei kitüntetettek Nemes Levente mellett Elekes Emma nyugalmazott művésznő és Boér Ferenc kolozsvári színművész. /(vop): Nemes Levente Szentgyörgyi István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Röplapok lepték el február 15-én a sepsiszentgyörgyi Örkő lakónegyedet. „A Rroma Integrációs Program keretén belől a magyar állam minden 16-ik életévét betöltött rromának átutalt egy 500 új lej értékű társadalmi segélyt, amelyet 2007. február 15-én 19 órai kezdettel vehetnek át az érintettek a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székhelyén Gazda Zoltán titkártól” – olvasható a többségében roma kisebbség által lakott telepen osztogatott papírlapokon. A helybéliek szerint egy szőke, hosszú hajú fiatalember egy régi típusú Volkswagen autóból osztogatta a szórólapokat. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi vezetői diverziónak minősítették a szórólapokat. Gazda Zoltán, az SZNT titkára elmondta: amint a történtekről értesült, a rendőrség segítségét kérte, hogy akadályozzák meg a pénzért érkezők rohamát. A Sepsiszéken február 10-én elkezdődött nem hivatalos autonómia-referendum ideje alatt ez a harmadik SZNT-t lejárató röplap Háromszéken. /Kovács Zsolt: Romákat uszítottak az SZNT ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A sepsiszentgyörgyi státusirodában nem gyűjtenek aláírást az RMDSZ támogatására, erről döntött a területi szervezet vezetősége – jelentette be Márton Árpád ügyvezető elnök. Kifejtette, ezt az elmúlt napokban kirobbant botrány és a félreértések elkerülése végett rendelték el. /Farkas Réka: Nem kötelező aláírni (Szigorított az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta, hogy a 2006-2007-es egyetemi év változást hozott. Megkapták a Csíki utca 50. szám alatti egész épületet. Most már rendelkeznek szakszerű oktatási felülettel. Jelenleg közel hetven számítógéppel rendelkeznek, az épület teljes bútorzatát is felújították. A kihelyezett tagozaton jelenleg négy szak van, három közgazdasági és egy közigazgatási nappali és távoktatási tagozattal. Idén már negyedéves hallgatóik is itt folytatják tanulmányaikat, nem kell Kolozsvárra menniük. Az új egyetemi évben négyéves mérnöki képzést is akarnak indítani. A könyvtár új helyiséget kapott, ahol hétezer kötet várja az olvasókat. Nem sikerült még megoldani a hallgatók részére a szállást és az étkezést. Van, aki már doktori fokozattal rendelkezik, a többiek most folytatják doktoranduszi tanulmányaikat. Jelenleg ezer körüli a hallgatóink létszáma, és remélhetőleg a jövő egyetemi évben eléri az 1500-at. A kolozsvári BBTE nem tudja biztosítani a magyar nyelvű műszaki oktatást, nincsenek magyar anyanyelvű szaktanárok, a BBTE rájuk bízta, hogy Sepsiszentgyörgyön oldják meg ezt. A jövőbe mutató fordulópontot jelent az egyetemi campus január 17-én elhelyezett alapköve. /Czompó János: Egyetem Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Február 18-án tölti be életének kilencvenedik évét dr. Fekete László /Sepsiszentgyörgy/ nyugalmazott bíró, a megyei polgárjogi küzdelmek, a román-magyar megbékélés elkötelezett és következetes harcosa. 1990-ben nagy erővel kapcsolódott be a megye életébe. /(simó): Kilencvenéves dr. Fekete László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Megnyílt a csíkszeredai Stúdió 9 alkotócsoport tárlata Sepsiszentgyörgyön. A kiállításnak nincs hívó témája, amely megköthetné műveik kiválasztásában az alkotókat. Szabadon társuló művészek bemutatkozásáról van szó. Xantus Géza és a tőle mindenben különböző Turcza László festményei, Botár László képei, Szabó Árpád festményei, Keresztes Györgyi absztrakt látomásai, Balla Tibor festményeinek nonfiguratív szín­orgiái, Bara Barnabás kisméretű faszobrai, Gergely Zoltán kisszobrai és Nagy Ödön szobrai láthatók. /Bogdán László: A kihívás (Tárlat) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Erdélyi magyar diákújságírók és rádiósok országos találkozója zajlott Sepsiszentgyörgyön. Szerkesztési, tördelési, etikai, televíziós, valamint internetes sajtóismeretekkel gazdagodtak, továbbá a szakirányú egyetemi képzésről tájékozódtak. Rendezvényindítóként a szervező Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakö) közel negyven diákújságírót „összerázó játékkal” késztetett önkifejezésre. Kötetlen beszélgetésen ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakát Szabó Zsolt, a kar docense. Elmondta, hogy évente 30 hallgatóból 15-18 szerez oklevelet, de ennek csak fele kerül szerkesztőségekbe. Az erkölcsi-etikai kérdéseket taglalta előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. Soós Róbert, az ÚMSZ on-line változata, a maszol. ro szerkesztője, a Sapientia előadója műhelygyakorlaton bemutatta az elektronikus napilapot. /Domokos Péter: Pennás lányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kubinyi Anna budapesti textilművész vallja, hogy nemzetben gondolkodik, február 15-én nyílt meg a kiállítása a marosvásárhelyi Bernády házban. Az „Erdélyi sorozat” című alkotásai bejárták a világot. A kiállítás anyaga Tokióból érkezett Sepsiszentgyörgyre, az első erdélyi állomásra, majd Bukarestben is bemutatták 2006. novemberében az akkor megnyíló Magyar Kulturális Központ avatása alkalmával. Kubinyi Anna több egy évtizeden át Franciaországban élt, majd hazatért. Ne hagyjuk veszni ősi értékeinket, bíztat Kubinyi Anna, és ő maga is azt teszi, amikor gyűjti és művészien megjeleníti az erdélyi töredékeket. Az „Erdélyi sorozat” nemsokára Székelyudvarhelyre kerül. /Bakó Botond: Erdélyi töredék. Kubinyi Anna kiállítása a Bernády házban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége és az önkormányzat kulturális, illetve gazdasági bizottságának tagjai viták után zárt ajtók mögött megegyeztek a színház idei költségvetésének keretösszegében. Az önkormányzat a színház büdzséjének első negyedévre eső részét megnöveli. A sepsiszentgyörgyi tanács eredetileg alig 1,85 millió lejt különített el erre az évre a színház részére, az általuk igényelt 2,63 millió lej helyett. Bocsárdi László színházigazgató szerint az 1,85 millió lejből csak az alkalmazottak béreit és az épület fenntartási költségeit fedezhetik, új produkciókat egyáltalán nem állíthatnak színpadra. Kalamár György tanácstag elmondta: „a színház vezetősége tudomásul vette, hogy a városi önkormányzat idén csak ennyi pénzzel rendelkezik, és a tanács vállalta, hogy az év közben bejövő bevételekből kiegészíti a színház költségvetését”. Pénzhiány miatt a másik sepsiszentgyörgyi társulat, az Andrei Muresanu Színház igazgatója, Horatiu Mihaiu már benyújtotta lemondását. /Kovács Zsolt: Ígéret több pénzre. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

A tervezettnél hosszabb ideig tart Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem hivatalos autonómia-népszavazása. A kevés önkéntes miatt ugyanis a város túl nagy falatnak bizonyult a szervezők számára. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte, az eredetileg február 25-ére tervezett urnazárás határidejét Kovászna megye székhelyén 10 nappal hosszabbították meg. „Tapasztalataink szerint Sepsiszentgyörgy »kiürült«, szinte minden tömbházban van üres lakrész, rengeteg helyen a nagyszülők nevelik a gyerekeket” – mondta el Tulit Attila, az SZNT alelnöke. Számításaik szerint a megyeszékhely lakosságának több mint 30 százaléka nem tartózkodik a városban, sokan külföldön dolgoznak. Öt sepsiszéki településen nem szerveznek autonómia-népszavazást. A zömében román és roma lakosságú Árapatakon, Erősdön, Bácsteleken, Hetén és Előpatakon azért nem lesz autonómia-referendum, mert ezeken a településeken nem találtak önkénteseket. A szavazóbiztosok által bejárt településeken a választópolgárok 72 százaléka válaszolt a feltett kérdésre. Az eddig megkérdezett 12 ezer sepsiszéki lakos több mint 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát, 14 településen pedig mindenki igennel szavazott. /Kovács Zsolt: Elhúzódó referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A Román Színházi Szövetség (UNITER) döntése alapján Csíky András kolozsvári színművészt a 2007-es UNITER-Gála keretében életmű-díjjal tüntetik ki. Csíky András 1977-től tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának. Több jelentős díjban és kitüntetésben részesült, köztük: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) Életműdíja, A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, Jászai Mari-díj, Szentgyörgyi István-díj, a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának Életműdíja, Erzsébet-díj. Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke Hűségdíjat adott át Sepsiszentgyörgyön László Károlynak, a Tamási Áron Színház művészének. /UNITER-díj Csíkynek, Szentgyörgyi-díj Boérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő.  /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./