Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Megyei önkormányzati konferenciát rendez június 23-án az RMDSZ Sepsiszentgyörgy. Arról is döntöttek, hogy ezentúl a megye elöljárói, az RMDSZ vezetői nem csak a szövetség színeiben megválasztott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkoznak, hanem a havi megbeszélésekre meghívják a függetlenként megválasztott magyar vezetőket is. A kistérségi társulások létrehozása lassan halad. Előrelépés Erdővidéken tapasztalható, de bejegyzett egyesület még sehol sincs. /(-kas): Nyitna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Május 22-én kezdődött a harmadik alkalommal megszervezett Film.dok dokumentumfilm fesztivál, a korábbi két évben Sepsiszentgyörgyön rendezett filmszemle és verseny ezúttal Csíkszeredában zajlik. Az egyhetes fesztivál megnyitóján Farkas György a fesztivál igazgatója köszöntötte a jelenlevő filmeseket és érdeklődőket, majd Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, a fesztivál elnöke szólt. A megnyitón a budapesti Sebestyén Márta fellépett Nyitva látám mennyeknek kapuját című műsorával. A zsűri elnöke Sára Sándor rendező-operatőr. A verseny kategóriákban zajlik: Tudomány.dok, Történelem.dok, Művészet.dok, Természet.dok, Fikciós.dok, Kísérlet.dok, Portré.dok, Év.dok csoportokba nevezhették be alkotásaikat a dokumentumfilm-készítők. /-f-: III. Film.dok . Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 12-én Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében tartotta A magyar Szent Korona című előadását Kincses Kálmán református lelkész.  Kincses elmondta: A történelemben nincs még egy nép, amely akkora jelentőséget tulajdonított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. A magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, ő birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, az ő nevében gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében a király, s neki maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmeiben kiművelődött közjog megtestesítője volt.   A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronára vonatkozó hivatalos akadémiai álláspontot. /Nemes Előd: Rendhagyó történelemóra. A Magyar Szent Korona története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

Május 24-én mutatta be Szatmárnémetiben a helyi Harag György Színtársulat bábos tagozata az Árgyélus Királyfi és Tündérszép Ilona történetéből mai óvodások és kisiskolások képzeletvilágához alakított bábjátékot. Ritter Szilvia díszletei és bábfigurái csupán jelzik mindazt, amibe a fantáziának kell életet lehelnie. Nagy Kopeczky Kálmán Veszprémben végzett, fiatal sepsiszentgyörgyi rendező büszke rá, hogy kilenc éve náluk alakult meg az első nagyszínházi bábtagozat. /Báthory Éva: Árgyélus királyfi, Tündérszép Ilona. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

Kiterjedt a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola hálózata. Ide tartoznak Imecsfalva, Hatolyka és Kézdimárkosfalva elemi iskolái, valamint Kézdimartonfalvia I–VIII. osztályos iskolája. Fenntartásuk és működtetésük napi gondja a koordináló iskolának is, mondta a központi intézmény igazgatója, Szőcs Kölcze Ervin. Enyhén létszám fölötti a marton­falvi iskola, mert oda járnak a közvetlen szomszéd falvak felsősei. A gondokat a közeli Kézdi­vásárhely iskolái növelik, csábí­tólag hatnak a szülőkre. Az országos népességcsökkenés itt is mutatkozik. Szentka­tolnán még nem, de Hatolykán és Imecs­falván már összevont osztályok vannak. Az imecs­falvi iskola a volt Cserei-udvarházban működik. Itt egy új osztálytermet kellett elkészíteniük, mert a kúria nagy szobáját át kell adniuk Cserei-emlékszobának, ugyan­is itt élt és dolgozott Cserei Já­nosné Zathu­reczky Emília, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum alapító asszonya. Visszaigényelték a szentkatolnai óvoda épületét is. Ez szintén gond – még akkor is, ha a törvény értelmében öt évig még használhatja az intézmény. Hasonló gondok vannak a ha­tolykai iskola épületével. Az iskolavezetés idejében intézkedett, hogy Katolnán óvoda, Ha­toly­kán új iskola építését foglalják bele a tanfelü­gyelőség uniós fejlesztési tervébe. Ugyanakkor a központi, a márkos­falvi és a marton­falvi iskolák épületei szerepelnek a rehabilitációs programban. Már több mint tízéves kapcsolatot ápolnak a Pécs környéki Bükkösd iskolájával. Nemrég hoztak ajándékba két használt, de kiváló számítógépet, és évek óta kölcsönösen nyaralnak a tanulók egymásnál.  A hagyományápolásról sem feledkeznek meg. Dr. Borcsa János rendezett az iskolában egy állandó kiállítást. Itt a dokumentumok alapján nemcsak a névadó, a nyelvészprofesszor és kutató Bálint Gábor, hanem testvérének, a székely iparművész Bálint Benedeknek a tevékenységével is megismerkedhetnek tanulók. Tavalytól működik már a Bálint Gábor nevét viselő alapítványuk azzal a céllal, hogy a tanulókat tudják jutalmazni.   /Kisgyörgy Zoltán: Iskolagondok a Mezőföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Az első napon már több nézőnk volt, mint egy évvel korábban a sepsiszentgyörgyi vetítésen összesen, így elégedett vagyok – mondta Farkas György, a csíkszeredai, III. Film.dok fesztiváligazgatója. A telt házas közönséget ezúttal az első műsorra tűzött csíkszeredai film vonzotta. A Kinda Lázár és a csíki traktor című film – rendezője Daczó Katalin, operatőrei a gyergyói Berszán-Árus György és Elekes Zsolt – kettős portré, amely a város legnagyobb gyára születését és halálát követi végig, ugyanakkor ezzel párhuzamosan rajzolódik ki a főszereplő személyisége. /Daczó Dénes: Pörgés a Film.dokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 18-án a Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a vargyasi Rika Sport és Kulturális Egyesület és a vargyasi polgármes­teri hivatal ifjúsági délutánt szervezett. A találkozón Hla­vathy Izabella, a Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselője tartott előadást a műemlékekről és ezek védelméről. Május 21-én Bikfalván a kul­túr­otthon­ban a sepsiszentgyörgyi Merek­lye táncház­zenekar húz­ta a talpalávalót.  Május 23-án Gelencén is megnézhették a fiatalok a Dallas Pashamende filmet, és elbeszélgethettek Lázár Endrével. /Tischler Ferenc: Vargyason, Bikfalván és Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Kurta Béla, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum tanára 50 évesen, őszülő hajjal, „elsőkötetes” költőként jelentkezett. Kurta Béla igen erős egyéniség, verseivel rég nem jár már gyerekcipőben, határozott világlátásáról győz meg, írta Gazda Zoltán. /Gazda Zoltán: Új költő jelentkezett. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

Ellenérzést váltott ki Vlastimir Isacovici, a sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár igazgatója elképzelése, hogy a vállalathoz száz kínai vendégmunkásnőt hozna dolgozni. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője kifejtette, itt is van elég munkanélküli. Puskás Bálint szenátusi interpellációban hívja fel a figyelmet a textilgyárak vezetőinek kezdeményezésére. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a romániai gyárak olcsó kínai munkaerőt hozzanak be, mikor itthon jelentős a munkanélküliség és szakember is van bőven. Puskás Bálint jövő hét elején a miniszterelnökhöz intézett parlamenti felszólalásában azt kéri majd, ne adjon a kormány munkavállalási engedélyt a kínai textilmunkásoknak. /Mózes László: Kínaiakat hívnak dolgozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

A színi évad utolsó bemutatójára készül Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház, Bocsárdi Lászó John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című komédi­áját viszi színre. Bocsárdi elmondta, hogy a szerző világa nagyon ismerősnek tűnik, hiszen az írek és a székelyek között nagyon nagy a hasonlóság. Az ír ember, aki folyamatosan az angol elnyomatás ellen küzd és próbál függetlenné válni, „emiatt kialakít egy sajátos viszonyrendszert, ami nagyon hasonlít a mi közegünkhöz és a mi történelmünkhöz is”, jegyezte meg Bocsárdi. Arról szól a darab, hogyan zárkózik, gubózik be egy nép, hogyan utasít el mindenféle kívülről jövő dolgot. /Váry O. Péter: Olyan, mint egy székely mese. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

A romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak május 27-én Sepsiszentgyörgyön. Pávai István népzenekutató,   Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós előadása után Demény Attila, a zenetársaság elnöke egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt reflexióját olvasta fel /(Ferencz): Bartók a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Alternatív tankönyveket mutattak be május 29-én Csíkszeredán a Nagy Imre Általános Iskolában. A sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó tankönyvismertetőjén a pedagógusok megfogalmazták igényüket, hogy az iskolákba is eljusson egy-egy tankönyvcsomag. A T3 Kiadó képviselői, Tulit Ilona és Tulit Attila a tantervek és tankönyvek aktuális problémáiról beszélgettek a tanárokkal. /Takács Éva: Alternatív tankönyveket mutattak be. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Keményen bírálta a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) a madárinfluenzára vonatkozó jelentése kapcsán szenátusi felszólalásában Puskás Bálint. ,,A legnagyobb járványveszélyt az RHSZ jelenti” – fogalmazott, és elmondta, hogy a súlyos probléma okát és eredetét, akárcsak 20–25 évvel ezelőtt, az RHSZ ismét a külföldi ügynökök tevékenységére és a magyar veszélyre próbálta visszavezetni. A jelentés révén bebizonyosodott, hogy az RHSZ felületes és rosszhiszemű hozzáállása nem vet jó fényt Romániára, és fékezi az EU-csatlakozási erőfeszítéseket. Ennek kapcsán a szenátor elengedhetetlenül szükségesnek látja az RHSZ újraszervezését, a régi szekustisztek menesztését, és egy új, átlátható és ellenőrizhető hírszerzőszolgálat létrehozását. Az ülésen Puskás Bálint szenátor kérdést intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz a sepsiszentgyörgyi Olt Textil Rt. vezetősége azon szándéka kapcsán, hogy 100 kínai vendégmunkást alkalmaznának a Kovászna megyei gyárba. A szenátor kérte a kormány álláspontjának ismertetését a munkaerő behozatalával kapcsolatban. /Az RHSZ átszervezését kéri. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Margittán és Sepsiszentgyörgyön is egész napos magyar műsort sugározhat rövidesen a Partium Rádió, illetve a Régió Rádió. Margittán a Stirea Kft., Szentgyörgyön a helyi Antal és Tamás Kft. üzemeltethet rádiókat, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) napokban hozott döntése nyomán, Barót, Balázsfalva, Kolozsvár új magyar nyelvű kereskedelmi rádiói mellett. A médiafelügyelet kilenc évvel meghosszabbította a székelyudvarhelyi Príma Rádió műsorszolgáltatási jogát. /Magyar rádió Margittán és Szentgyörgyön is. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A Gyulai Ferenc Fotóművész-egyesület tizenkét tagja mintegy 8000 felvételt készített Sepsiszentgyörgyön az áprilisi városünnepen, ebből ezerkétszázat vetítettek most le. A helybeli Tourinfo iroda kezdeményezéséből született 2004-ben és 2005-ben egy-egy fotókiállítás, majd a bemutatott képanyagból a városháza most megjelentette az Élő Sepsiszentgyörgy – képekben című albumot. /(mózes): Élő Sepsiszentgyörgy – képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a magyar lakta vidékeken. Zebegényben a történelmi egyházak képviselői ökumenikus imát tartottak a határon innen és túlról érkezett jelenlévőkért. Sepsiszentgyörgyön több mint kétszázan vettek részt az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Polgári Szövetség által szervezett trianoni megemlékezésen a belvárosi park egykori országzászlótartójának közelében. A rendezvény a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával kezdődött. A rendezvényen beszédet mondó Gazda Zoltán, MPSZ sepsiszéki elnök kiemelte: a közelmúltban összeomlott a szovjet birodalom, megszűnt Csehszlovákia, Jugoszlávia, s nemrég tartottak népszavazást Montenegróban. „Ott a Székelyfölddel azonos nagyságú tartomány függetlenségéről döntöttek” – mondta Gazda. Hozzátette: Koszovó is előbb-utóbb rendezni fogja jogi státuszát, és Romániában is megnyugtatóan kell megoldani a kisebbségi kérdést. A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. /Trianon – megoldásra váró kérdések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Székelyudvarhelyen június 4-én javarészt magyarországi zarándokok-turisták és látogatók társaságában emlékezett az igazságtalan trianoni békediktátumra az MPSZ udvarhelyszéki szervezete, illetve a Rákóczi Szövetség a központi szoborparkban. Hegyi Sándor református lelkész a „mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten“ jelmondat elmélyítésére kérte az egybegyűlteket, majd dr. Szakács István Péter, az MPSZ udvarhelyszéki elnöke emlékezett. /mlf: Trianon-megemlékezés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

A Fekete-tenger térségéből és a Távol-Keletről érkező munkaerő-hullámmal kell számolnia Romániának EU-csatlakozását követően. Erre Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter hívta fel a figyelmet, aki szerint a hatóságok nem készültek fel az országban nagyobb kereset reményében beáramló törökök, grúzok, moldovaiak befogadására. Háromszéken heves ellenkezést váltott ki a sepsiszentgyörgyi Olt Rt. textilgyár terve, hogy kínai varrónők alkalmazásával fedezzék a megszaporodott megrendelésekhez szükséges munkaerőt. A háromszéki kínai munkaerőimport ügyében Puskás Bálint szenátor is interpellált. Egy bákói konfekcióüzem ezer kínai munkásnő alkalmazására kért engedélyt a helyi munkaerő-elhelyezési hivataltól. /Králik Lóránd: Eláraszt az olcsó keleti munkaerő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Háromnapnyi vendégszereplésre érkezett Marosvásárhelyre sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Operettől keserédes darabon keresztül a névadó utánozhatatlan hangvételű műveinek egyikéig terjedt a színházi kínálat. Június 2-án láthatta a közönség Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, ez garancia a biztos bevételre. Másnap John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabjának szentgyörgyi adaptációja stúdió-előadásként érkezett Vásárhelyre: Bocsárdi László rendezésében. Június 4-én pedig Tamási 1961-ben írt utolsó drámája, a Boldog nyárfalevél következett, Török Viola rendezésében. /Nagy Botond: Kacagás a majdnem-tragédiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Rövid hír az egyik erdélyi napilapban, május 29-én: „Erdélyi táncház-muzsikusok találkozóját szervezték meg a hétvégén a Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakon. A rendezvényen a zenészek kerekasztal-beszélgetést tartottak, népdalokat oktattak, esténként táncház várta az érdeklődőket”. Csupán ennyit írtak a mi bolondulásig gyönyörűséges ünnepünkről, tette hozzá Panek Kati. Valóban népzenész-találkozó volt, előadást tartott dr. Pávai István és Könczei Csongor az erdélyi táncház kezdeteiről. Deák Gyula, a Néptánc Szövetség elnöke a népzenész szövetség létrehozásának szükségességéről és mikéntjéről beszélt. Közel 50 zenész muzsikált együtt. A zenészek népdalokat oktattak, ez túlzás. Ő például sms-t kapott: „Itt a helyed az erdélyi zenészek között Panek Kati, itt a helyed mellettünk-velünk. Igyál, mulass, ahogy csak te tudsz, ereszd ki erős bátor hangodat, hadd töltse be az egész tájat s mindannyiunk szívét...” Borospatakán szüntelen muzsikálnak, soha nem kevesebb zenész mint mondjuk 17. Pávai István a zenetudományok doktora, 6 gyerek édesapja, mégsem restellte elővenni a brácsáját. Ezen a találkozón beérni látszott a fiatalkori álmuk: az utánuk jövök is olyan megszállottan akarják – szeretik a népzenét. És folyt az erdélyi népzene frissen csobogva napokon át, nőttön nőtt a zenészek tábora, ahogy sorra érkeztek Bécsből, majd Budapestről, Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkból, Gyergyóból, Sepsiszentgyörgyről vagy Máréfalváról. /Panek Kati: Erdélyi táncház-zenészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Sürgősen ki kell üríteni Sepsiszentgyörgyön a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház felújítás alatt levő C-épületszárnyát, mert az építő nem vállalja a felelősséget az épület biztonságáért, közölte György Ervin, Kovászna megye prefektusa. György megkereste Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert, akivel ismertette a kórház veszélyeztetett állapotát, s kérte a tárca közbelépését. A minisztérium azonban csak a megerősítésre vonatkozó kivitelezhetőségi tanulmányt hajlandó finanszírozni. A kórház tatarozási munkáit nemrég leállították. /Domokos Péter: Kórházvész Szentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Kevés a pénz Sepsiszentgyörgyön mind az ingyenkonyhára, mind a szociális segélyekre, ezért – akár a korábbi években – két hónapra bezár az ingyenkonyha, és a két-három nyári hónap alatt nem folyósítják a szociális segélyt a rászorulóknak, közölte Tankó Vilmos, a városháza közösségfejlesztési igazgatóságának vezetője. Az ingyenkonyhára egy év során egymilliárd régi lejt költhet a város, ebből az év tíz hónapjában átlagban naponta 210 embert látnak el. Zömük hazaviszi az ételt, ami annak a jele, hogy többen étkeznek belőle.  Megvonják a nyári hónapokra a szociális segélyt is a rászorulóktól, a nyolcmilliárd lej, melyet 450 családnak folyósítanak, csak kilenc hónapra elég, ezért inkább nyáron állnak le, amikor idénymunkát könnyebb találni, mint év végén, mikor beáll már a hideg. /(s): Nyáron se ingyenkonyha, se szociális segély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

„Ditróban nem kiáltjuk ki sem a Székely Köztársaságot, sem pedig Székelyföld autonómiáját” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a Gyergyóditróba tervezett második Székely Nemzetgyűlés programjának összeállítója. Gazda Zoltán közölte, a határozat az SZNT vezetőségének döntése értelmében a felolvasásának pillanatáig titkos marad. „Azt szeretnénk, hogy a határozat az 1918-as gyulafehérvári mintájára szülessen meg. A dokumentum konkrét határidőket szab a román államnak kéréseink teljesítésére” – fogalmazott Gazda Zoltán, aki egy korábban jelezte: ha az autonómia ügyében nem lesz előrelépés, kérni fogják a trianoni szerződést aláíró „bűnös” hatalmak mai miniszterelnökeitől, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára. /Cs. P. T.: Székely Nemzetgyűlés gyulafehervári mintára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Június 17-én Marosvásárhelyen ismét fellép Bicskei Daróczi Zsuzsa. A Poór Lili-díjas sepsiszentgyörgyi színművésznő Asszonytánc című egyéni műsorát adja elő. A művésznő 30 éve végezte a ma már egyetemként ismert Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát. Hamar népszerű lett, énekesként is megismerhette a sikert, majd házassága révén a Vajdaságba távozott. Az ottani rangos színházi élet egyik legszínesebb, többszörösen díjazott egyéniségévé vált. Fellépett hírneves táncszínházi művészekkel is. Tavaly az EMKE kuratóriuma őt találta a Poór Lili-díjra érdemesnek, laudációját egykori vásárhelyi tanára, dr. Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tanszékvezetője vállalta el. /(nk): Bicskei Daróczi Zsuzsa Asszonytánca Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Gazda Zoltán, a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke bejelentette, hogy az MPSZ széki szervezete közösen a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrát, melynek érdekében máris tekintélyes bizonyító dokumentációs anyagot gyűjtöttek össze. Kérésüket a BKB elnöksége jeles közéleti személyiségekkel is alá kívánja íratni. Gazda közölte, hogy idén is kiadják a tavaly alapított Wass Albert-díjat. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész által készített bronzplakettből valamint az oklevelekből álló díjat a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöksége kapja meg ünnepélyes keretek között július 10-én Sepsiszentgyörgyön: Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter. Kimagasló erőfeszítésükért, a magyar karok, illetve a magyar egyetem visszaállításáért részesülnek a Wass Albert-díjban. /Az MPSZ beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrákat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A hét végén tudományos ülésszakot szervez Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a németországi székhelyű, Nagyszebenben is fiókot működtető Erdélyi Honismereti Munkacsoport A székelyek Erdély népei között címmel. A szakmai, de a székelység eredete, története, néprajza iránt érdeklődők számára is nyitott rendezvény június 16-án kezdődött, az ülésszak első napján az előadók – Demény Lajos (Bukarest), Tüdős Kinga (Bukarest), Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy), Gernot Nussbächer (Brassó) – a székelység történelmének forrásanyagáról beszéltek. Június 17-én néprajzi és régészeti tematikájú előadásokat tart Korde Zoltán (Szeged), Benkő Elek (Budapest), Zeno Pinter (Nagyszeben) és Bordi Loránd (Sepsiszentgyörgy), Olasz Gabriella (Nagyszeben), valamint Pál Antal Sándor (Marosvásárhely), délután a székelyek történelméről értekezik Konrad Gün­disch (Oldenburg), Balogh Judit (Miskolc), Hermann Gusztáv (Székelyudvarhely), Egyed Ákos (Kolozsvár) és Pál Judit (Kolozsvár). A román és magyar nyelvű előadások fordításáról szinkrontolmács gondoskodik. /(vop): A székelyek Erdély népei között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./