Kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon az RMDSZ képviselőházi csoportja. Lakatos Péter meghívását tizenketten fogadták el. Márton Árpád frakcióvezető és képviselőtársai elsősorban arról beszéltek, milyen témák szerepeltek az utóbbi napokban a képviselőházi bizottságok napirendjén. Asztalos Ferenc beszámolt arról, hogy az oktatási miniszter ismertette a bizottsággal a készülő oktatási törvénycsomagot. Antal István az ipari bizottság tagjaként említést tett a Szatmárnémeti–Zilah, illetve a Marosvásárhely–Szászrégen, Marosvásárhely–Segesvár útszakaszok korszerűsítéséről. Sóki Béla ugyancsak az oktatási bizottság tagjaként közölte, a büdzsében meglesz a szakterületnek ígért 6 százalékos részarány. A decentralizáció részeként az iskolaigazgatókat a vezetőtanácsok nevezik ki, ebben 60 százalékos arányban kapnak helyet a pedagógusok. /RMDSZ-frakcióülés – Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Tíz évvel azt követően, hogy II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta, a vértanú püspök, Apor Vilmos segesvári szülőházán emléktáblát /Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész alkotása/ helyeztek el. A római katolikus templomban megtartott szentmisén november 4-én Jakubinyi György érsek hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos püspök vértanúsága örökké ragyogó példa, amely mindig időszerű. Az 1892-ben Segesváron született báró Apor Vilmost 1915-ben szentelték pappá Nagyváradon, 1941-ben foglalta el a győri püspöki széket. Szembeszállt az erőszakkal, segített az üldözötteknek. Vértanú halálát is az okozta, hogy a város elfoglalása után védte a püspöki vár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. A három nyelvű – magyar, román és német – templomi szentmisén Tófalvi Géza plébános hangsúlyozta, egy többnemzetiségű város lakosainak egyetértését, az egymás iránti tiszteletet jelképezi az emléktábla-avató ünnepség is. Jakubinyi György érsek Boldog Apor Vilmos vértanúságát és székelységét emelte ki. A szentmisét követően a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, Boldog Apor Vilmos püspök szülőházán leleplezték le az emléktáblát. /Antalfi Imola: Emléktábla-avatás Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

Kolozsvárt bemutató, gyerekeknek ajánlott könyv /Kincses képeskönyv – Kolozsvár/ jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában. Ez a képeskönyv a hét végi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv versenyének fődíját nyerte el. Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója mindazoknak ajánlotta a könyvet, akiknek bármiféle közük van a városhoz. Kincses képeskönyv címmel a Koinónia sorozatot tervez, előkészületben van a Budát, Brassót, Marosvásárhelyt, Nagyszebent, Nagyváradot, Pécset, Pestet, Segesvárt és Visegrádot bemutató kötet. /Rostás-Péter Emese: Színes képek egy város életéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Magas a nemzeti kötődés nélküliek aránya Magyarországon és Szlovákiában, az erdélyiek esetében viszont még az egy százalékot sem éri el. Van, aki csak legyint, van, aki okádást színlel, amikor valahol elhangzik: templom és iskola. Pedig a két intézmény közti kapcsolat, a hozzájuk fűződő közösségi viszony valójában meghatározza a nyelv- és identitásvesztés mértékét, illetve az önazonosság fokát, szögezte le Ambrus Attila. Manapság számos divatos társadalomtudós azt hangoztatja, hogy nincs lényeges kapcsolat az anyanyelv és az identitás között. Az anyanyelv elvesztése, a nyelvcsere távolról sem akkora gond, mint egyesek hiszik. A divatos szociológusokkal ellentétben az erdélyi magyar egyházak képviselői azt vallják, a vallásnak mint fontos értékek (köztük az anyanyelv) megjelenítőjének, szerepe van az identitás kialakításában, megőrzésében. – Elhallgatnak a harangok, elhallgat az iskolacsengő, ezért az anyanyelvi oktatás biztosítása a református egyház prioritásai közé tartozik, figyelmeztetett Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese, azon a kőhalomi tanácskozáson, amelyen az egyház és iskola közös szolgálatának feladatait, lehetőségeit térképezték fel. Egyre kevesebb pedagógus vállalja az értelmiségi sorsot falun. „Az egyházaknak szerepet kell vállalniuk az anyanyelvi oktatás anyagi feltételeinek biztosításában” – szögezte le Szegedi László, aki lakásában, parókiáján harminc középiskolás diáknak nyújt ingyenes szállást és ellátást. Ki kell építeni a Bukarest–Négyfalu–Brassó–Kőhalom–Segesvár–Medgyes–Nagyszeben tengely mentén a szórványiskola- és szórványkollégium-hálózatot. /Ambrus Attila: Egy közhely rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Harmincöt százalékkal nőtt 1990-hez képest a német evangélikusok aránya Szászrégenben. A rendszerváltást követően mindössze kétszázra zsugorodott az a közösség, ma mintegy 270 hívet tart nyilván az egyház. A gyülekezet 52 százaléka harmincévesnél fiatalabb, büszkélkedett Kézdi László Zorán fiatal evangélikus lelkész. Az idősebb templomjárók közül sokan nem nevelték a kommunizmus éveiben vallásos szellemben gyermekeiket. Unokáikat viszont az egyház és a német nyelvű iskola felé próbálják irányítani. Ő maga is „nyereség” a szász evangélikusok számára. Segesvári magyar család gyerekeként született. Német nyelven tartja az istentiszteleteket, ha a közösség igényli, mondandóját románul is, magyarul is összefoglalja. A szászrégeni evangélikus közösségben pezseg az élet. A visszaszerzett német iskola épületével szemben két női kör működik. A gyülekezeti házat Régenből elszármazott szászok támogatásával sikerült rendbe tenni. Az iskolában mintegy százhúszan alkotják a német tagozatot. Egyre több román, illetve magyar szülő íratja csemetéjét német tagozatra. Becslése szerint a jelenlegi létszámnak mindössze tíz százaléka szász. /Szucher Ervin: Újjáéledő közösség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Szászrégenben a népszínházi rangot szerzett műkedvelő magyar színjátszó társaság most próbálja Rejtő Jenő Szabad a vásár című jelenetét és felújították a Mohácsi vész című, ugyancsak Rejtő-jelenetet. Nehezen megy a munka, műkedvelő társulatról van szó, az emberek elfoglaltak, nem könnyű összehozni a próbákat. Május-június körül várható a bemutató, a Szászrégeni Művelődési Napokon. A Csim-Bumm bábcsoport kis műsort állított össze. Május végén szervezik meg negyedik bábfesztiváljukat, a Vitéz László Maros menti Műkedvelő Bábos Találkozót. Meghívtak több hasonló bábcsoportot is Marosvásárhelyről, Segesvárról, Székelyudvarhelyről. Mindig nagyon jó a fesztiválhangulat. Mindemellett másodszor szervezik meg a Hagyományőrző rügyecskék címet viselő népdalvetélkedőt, a harmadik-negyedik osztályosok részvételével. Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes művésznője vállalta el a zsűrielnök szerepét. Tánccsoportjuknak a szentiványi táncrendet Nagy Levente Lehel koreografálta, ő is tanította be a táncosokat. A farsangi bálon már ezekkel a táncokkal vettek részt. Terveznek egy közös előadást a színjátszó csoporttal. /Nagy Botond: Színjátszás Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

A VoxFm két éve alakult Székelykeresztúron, tájékoztatott Gáspáry István, az adó főszerkesztője, aki jó fél éve intézi a rádió ügyes-bajos dolgait. Itt ugyanis mindössze négyfőnyi a stáb (Fülöp Edit Etelka, Hiju Katalin, Burszán Zsuzsanna és a főszerkesztő), így mindannyian kemény munkát vállalnak. Szovátán, Székelyudvarhelyen, természetesen Székelykeresztúron és a térségben, valamint Segesváron is fogható a kétéves rádió. Céljuk, hogy egyre nagyobb területeken foghassák a Voxot, régiót átfogó adóvá szeretnének válni. /Növekedőben a Vox Rádió. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve – 2008 (EYID) az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala számára nem jelent különlegesebb évet, hiszen több mint tíz éve a romániai kultúrák, etnikumok közti párbeszéd kialakításán dolgozunk” – fogalmazott Markó Attila, a hivatal államtitkára. Hivatalosan bejelentették, hogy Románia is csatlakozott az EYID-projekthez, bemutatva az erre vonatkozó országos stratégiát, a Puzzle projektet. A projekt tíz városban zajlik, köztük Temesváron, Nagyszebenben, Medgyesen, Segesváron és Kolozsváron. Tánc, zene, képzőművészet, színház, pantomim, gasztronómiai előadások, kiállítások sokasága várja az érdeklődőket, az interetnikai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések mellett. /Oborocea Mónika: Puzzle az etnikumközi kulturális párbeszédért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Kolozsváron a napokban előfordult, hogy magyarul beszélő fiatalokat nem szolgáltak ki az üzletben, március 15-én pedig a Magyar (1989. december 21.) utcai rendőrőrs előtt kegyetlenül megvertek egy kokárdát viselő tizenhét éves magyar fiatalembert, aki a Szent Mihály-templomban sorra kerülő március 15-i ünnepségre igyekezett. A rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket. Őrizetbe vették őket, a bíróság úgy döntött: a két román fiatalt rablótámadás és más erőszakos cselekedetek gyanújával szabadlábon vizsgálják. Március 15-én zajlott Kolozsváron az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület ellentüntetése, amely során magyarellenes jelszavakat skandáltak. Mintegy ötven-hatvan tüntető jelent meg Kolozsváron a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren az ellenrendezvényen. A szónokok hangoztatták, hogy ezután a világ összes magyarjának ünnepnapján nyilvánosan ki fogják fejezni véleményüket Románia területi elidegeníthetetlenségéről. A felszólalók /egyikük a városháza protokollosztályának munkatársa/ az ország ellenségeinek nevezték a március 15-ét ünneplő magyarokat, és megígérték: ha a hatóságok nem képesek rendet teremteni a székelyföldi autonómiát követelők soraiban, majd ők és más nemkormányzati szervek megteszik azt. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács összehívását és az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. Transzparenseken ez is szerepelt „Székelyföld román föld!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Cluj nem Kolozsvár!”. Lészai Lehel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja a Szent Mihály-templomban megrendezendő ünnepségre igyekezett. „Bűne” csupán az volt, hogy kokárdát viselt, és kezében gondosan felcsavart magyar zászlót tartott. Egy csoport ismeretlen suhanc szó nélkül nekiesett, és az első ütések után még a járdára zuhanva is kegyetlenül ütötték-rúgták. Az áldozatot végül a rendőrőrs emberei vették pártfogásba, miután a tettesek elfutottak. Közel ezer személy vett részt március 15-én a főtéri Szent Mihály templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul felolvasta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét. László Attila, megyei RMDSZ-elnök szerint „emlékezve vállaljuk közös múltunkat, jelenünket, de itt munkálkodik a jövő. Tíz évvel ezelőtt ezt a szép ünnepet nem lehetett így megülni a nacionalista acsarkodások miatt, Azóta megváltozott a világ, de most is léteznek ebben a városban olyanok, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsenek. Ám vannak olyanok is, akik felnéznek ránk, magyarokra és tisztelnek minket” – közölte. Az egykori Biasini-szálló épülete előtt már több mint ezer ember gyűlt össze. Jancsó Miklós színművész Petőfi verset szavalt, majd a református kollégium énekkara elénekelte a Szózatot. „A Széchenyi téren a Vasgárda utódszervezete tartott gyűlést. Ugyanezek a szélsőséges egyének megvertek egy fiatalembert, mivel kokárdát viselt, és kezében egy felcsavart magyar zászló volt” közölte Eckstein-Kovács, hangsúlyozva: a törvény lehetővé teszi nemzeti szimbólumainknak a használatát. „De a parlamentben is létezik épp elég nacionalista törekvés. Voiculescu szenátor dupla fizetést adna a Székelyföldön tanító románoknak, Funar pedig költségvetési pénzből ezer eurót adna minden romániai magyarnak, aki áttelepül Magyarországra” – mondta Eckstein-Kovács. A román kormányfő üzenetét Calin Platon prefektus tolmácsolta, majd elítélendőnek minősítette a kolozsvári magyarveréses esetet. Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája, ez természetesnek tekintendő a határok nélküli Európában – hangsúlyozta március 15-én Marosvásárhelyen a nemzeti ünnep alkalmából Markó Béla, a RMDSZ elnöke. /N. -H. D, Ö. I. B. : Véres megemlékezés Kolozsváron a március 15-i eseményekre. Kokárdás magyar fiatalembert vertek meg egy belvárosi rendőrőrs előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Lészai Lehel teológiai professzor, az áldozat édesapja elmondta: fiát kiengedték az idegsebészeti klinikáról. A fiatalember testén zúzódások találhatóak, s ajka felhasadt. Az orvosok azt javasolták, hogy hazaérve szülei még huszonnégy órán keresztül állandó megfigyelés alatt tartsák. Március 15-én Kolozsváron a rendőrség közleménye szerint két személynek obszcén megnyilvánulásai voltak a román tüntetőkkel szemben. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, de segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. Ezzel szemben A. István azt állította, hogy a tüntetők provokálták őket. Annak ellenére, hogy erről beszámoltak a rendőröknek, ezek nem akartak tudomást venni a magyar fiatalokat ért provokációról. /Szabadlábon vizsgálják a két tettest. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Május 6-án nyílik Békéscsabán Takács Mihály aradi képzőművész kiállítása. A tárlaton 23 új nagyméretű olajfestményét mutatja be, többségük városkép – Aradról, Segesvárról, Velencéről, Mallorcáról, de Békéscsabáról is. /Kiss Károly: Takács Mihály tárlata Békéscsabán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata május 12-22-e között dél- erdélyi szórványturnét szervez Arany János A fülemüle című költeményéből készült előadásával. Segesváron május 19-én lépnek fel. /Segesváron A fülemüle. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Az egyesült államokbeli Project on Ethnic Relations (PER) szervezet romániai kirendeltségének vezetője, a marosvásárhelyi Koreck Mária két éve kezdeményezte egy tankönyvnek az elkészítését, amely a 19 hazai kisebbség történelmét tartalmazná – dióhéjban. Az illetékesek a napokban a Segesvár melletti Dánoson tanácskoztak. Koreck Mária projektmenedzser elmondta, 1998–2000 között még azon dolgoztak, hogy a már meglevő, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez megtörtént. Felmérték, hogy a román történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekről. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, erről nem tanítanak az egyetemen. Tavaly megszületett egy minisztériumi határozat, amely azt is előírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzák. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkérték, hogy küldjenek hozzájuk történelemtanárokat. A PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértői csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelőjéből, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetőjéből, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az ő feladatuk, hogy a kisebbségiek képviselőitől érkező részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsősorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is. Az Oktatási Minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak előkészítésében. Valószínűleg a kormány keretében működő kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. A PER szeretné, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. Nehezen halad az előkészítő munka. A 19 nemzetiségből csak öt küldte el az anyagot a megadott határidőre, de most már nagyjából összeállt a könyv. Dánoson 11 kisebbség képviselője volt jelen. Magyar részről Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselőinek, hogy itt elsősorban nem az eredetükről, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelméről van szó, főleg azt kell megtanítani a román gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Ahol az eredettörténet az identitástudat megőrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. A PER reméli, hogy 2008-ban a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvből fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét. /Máthé Éva: Hiánypótló kiadvány készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Mintegy 90 sírt gyaláztak meg augusztus 3-ra virradó éjszaka Segesvár temetőiben ismeretlen tettesek, a legtöbb sírt – 81-et – a katolikus temetőben. Segesváron ilyen mértékű vandalizmus még nem történt. Egyetlen éjszaka 90 sírkövet döntöttek le, 26-ot teljesen összetörtek. /Antalfi Imola: Vandálok a segesvári sírkertekben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

A segesvári rendőrség elfogta a múlt hét végén elkövetett segesvári sírgyalázások feltételezett elkövetőit. A gyanúsítottak hárman vannak, mindhárman kiskorúak. Az elkövetők a katolikus temetőben 81 sírkövet döntöttek le illetve törtek össze, az ortodox temetőben 5 sírkövet az evangélikusban hármat. A parancsnokhelyettes szerint a fiatalok azt nyilatkozták, hogy ittas állapotban voltak, és nem tagjai semmilyen szektának vagy bűnözői csoportnak. /Antalfi Imola: Elfogták a sírgyalázókat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete jóváhagyta mind a 12 benyújtott jelöltetési dossziét. A jelöltek között van Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor és Borbély László fejlesztési miniszter, jelezte Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke. Augusztus 28-án eldöntik, hogy ki melyik egyéni választókerületben indul. A 12 jelölt között vannak volt és jelenlegi RMDSZ parlamenti képviselők, mint például Markó Béla, Frunda György szenátor, Kelemen Attila, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Makkai Gergely volt képviselő. Rajtuk kívül benyújtották még jelöltetési szándékukat Benedek Imre és Erős Csaba megyei tanácsosok, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Brassai Zsombor, a Maros megyei szervezet volt ügyvezető elnöke, Szakács János üzletember és Száz Izolda segesvári városi tanácsos. /Jelöltek: Markó, Frunda és Borbély. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./ Dr. Kelemen Atilla elmondta, a lista sorrendje nem végleges, hiszen a Területi Állandó Tanács, legvégül pedig az Országos Állandó Tanács módosíthat ezen. /(vajda): Dr. Kelemen Atilla: Erős parlamenti és kormányképviseletre van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Az augusztus 20-án átadott Kisebbségekért-díj egyik kitüntetettje az 1993-ban alapított segesvári Gaudeamus Alapítvány, amely eddig több mint 300 diákot részesített anyagi támogatásban. A Segesváron létesült civil szervezet fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, ösztöndíjakkal támogatja azokat a diákokat, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban. Emellett a kiváló tanulmányi eredményeket elérő fiatalokat is megjutalmazzák. Az alapítvány magyarországi támogatással kollégiumot létesített, ahol a távolabbi szórványvidékekről származó diákok kapnak helyet. Lőrincz Éva, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: az alig néhány ezer fős magyar közösséget számláló dél-erdélyi Brassó és Szeben megyéből is érkeznek hozzájuk diákok. A civil szervezet által támogatott diákok a helyi vegyes tannyelvű Mircea Eliade Gimnázium magyar tagozatán tanulnak. Az alapítvány Segesváron művelődési központot is létrehozott a helyi szórványközösség számára, ahol méltó székhelyre találhat a diákokból alapított Kikerics Néptáncegyüttes is. A csángómagyar gyerekeknek nyári tábort, de számítógép-kezelői, matematikai és idegen nyelvi tanfolyamokat is szervező alapítvány vezetői abban bíznak, hogy az épületrész befejezésével újabb kollégiumi férőhelyeket létesítenek. /A jó munka meghozta gyümölcsét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Magántulajdonban lévő vasúti szállítóvállalat működtet több menetrend szerinti járatot Hargita megyében. Székelyudvarhely–Székelykeresztúr–Segesvár szakaszon már a tavaly decembertől a brassói Regiotrans járatai közlekednek, a Csíkszereda–Brassó szakaszon pedig augusztus elejétől szállítják az utasokat. A Román Állami Vasúttársaság által kiadott, valamint az állomásokon kifüggesztett menetrendeken nem szerepelnek a magánjáratok. /Orbán Ferenc: Magánvonatok a síneken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Kötelezővé tenné a kisebbségi nyelv használatát Frunda György szenátor mindazokon a településeken, ahol egy adott nemzeti kisebbség aránya eléri a 10 százalékot, ugyanakkor az anyanyelvhasználatra azoknak a kisebbségeknek is lehetőséget kellene biztosítani, amelyek számaránya nem haladja meg a tíz százalékot. Pozitív példaként Nagyszebent, valamint Segesvárt említette, amelynek helységnévtábláján német nyelvű felirat is szerepel, bár a német lakosság aránya alig két százalék. Frunda szerint az igazságszolgáltatásban is szükséges az anyanyelvhasználatra vonatkozó jelenlegi szabályozások módosítása. /Frunda: anyanyelvhasználati jogot már 10 százaléktól. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Nem olvasztották be és nem tüntették el Petőfi Sándor mellszobrát. Segesváron, a várban levő polgármesteri hivatal épülete mögötti parkban elhelyezett szobrot három éve távolították el, akkor, amikor a vár falai beomlottak. Azóta egy raktárban hever, arra várva, hogy a Petőfi-parkban helyet találjanak számára. Petőfi-park még nincs Segesváron, de a közeljövőben lesz – mondta mind Danesan Dorin polgármester, mind Gáll Ernő helyi tanácsos, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke. Az emberek azt hiszik, hogy a Petőfi-szobornak nyoma veszett, hiszen a talapzatra erősített láncok eltűntek. Gáll Ernő szerint remélhetőleg nem kell már sokat várni, míg méltó helyre kerül a mellszobor. Az újságírónak megmutatták a raktárhelyiségben a mellszobrot. Az RMDSZ-képviselők azt szeretnék, hogy a várban, a katolikus templom melletti tágas parkot nevezzék el Petőfi Sándorról, a költő szobrát pedig itt állítsák fel. Az elmúlt héten ünnepelte építésének 120. évét a segesvári Alpár Ignác tervezte református templom. Fellépett a pedagógusok kórusa, szavalatok hangzottak el. A presbiteri konferencián dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem dékánja tartott előadást. /Antalfi Imola: Vendégoldal – Segesvár. Megvan még Petőfi! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Néprajzi kiállítást rendezne be a Maros megyei keresdi kastély őrtornyába Bethlen Anikó grófnő, egyelőre nincs rá anyagi lehetőség. A Bethlen-család örököse, a Marosvásárhelyen élő Bethlen Anikó két lánytestvérével együtt tavaly nyáron kapta vissza ténylegesen a keresdi kastélyt, Erdély talán legszebb reneszánsz stílusú várkastélyát. Papíron 2005-ben kapták vissza a Bethlen-örökösök a kastélyt, miután tizenhat évig pereskedtek jogos tulajdonukért, viszont két éven át az Országos Műemlékvédelmi Hatóságnak „nem volt ideje” arra, hogy megejtse a tényleges átadást. Végül 2007 nyarán a műemlékvédelmi hatóság állított ki egy olyan okiratot, amelyben elismeri, hogy a kastély a Bethlen-örökösöké. 1949 márciusában a Bethlen-családból senki nem volt jelen, amikor a háromezer kötetes könyvtár darabjait, köztük kódexeket is, a vár udvarán elégették. Az addig lakott, fényűzően berendezett szobákból, a kápolnából az értékes bútorokat, festményeket elhordták. Az 1990-es évek elején a román állam állagmegőrző munkálatba kezdett Keresden. Vendéglátó-ipari központtá akarták alakítani a kastélyt, ennek érdekében a tetőteret beépítették, vendégszobákat alakítottak ki. Amikor a Bethlen-örökösök visszaigényelték a kastélyt, az állagmegőrzés, átépítés abbamaradt. Állami tulajdonba kerültek az 1949-es fosztogatáskor a festmények, bútorok és más berendezési tárgyak. Ezek egy része a segesvári és a nagyszebeni múzeumok tulajdonában van. A gyermekkora óta tolószékbe kényszerült Bethlen Anikónak eddig is igen zsúfoltak voltak a napjai. Idegennyelv-órákból tartja fenn magát. Most már a fő gondja az, hogy mi lesz a keresdi kastéllyal. „Nagyon szeretnék a kerek őrtoronyban néprajzi kiállítást rendezni az igazán szép gyűjteményem darabjaiból” – mondja. Borbély László fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy a regionális fejlesztésre szánt uniós pénzekből szeretnék támogatni az erdélyi műemlékek, elsősorban a nagy értékű kastélyok restaurálását. /Máthé Éva: Mentik kastélyukat a Bethlenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Gyökerek és lombok címmel Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában megjelent az Erdészportrék hatodik kötete, amely tíz, videofelvételen rögzített életútinterjút tartalmaz. Szerkesztő-riporter Pápai Gábor, a nagy múltú Erdészeti Lapok főszerkesztője. A mostani kötet első két mérnökportréja Erdélyhez is kötődnek. Simonfy Ákos (1867–1962) vallomása a következő mondatokkal indul: ,,Baróton születtem, Háromszék megyében 1867. október 18-án. Barótról jó apám a székelykeresztúri unitárius iskolába vitt az 1878. évben, ott végeztem el a III. és IV. osztályt, és amikor odamentünk, apám mindig elvitt Lengyel doktorhoz, akivel már a segesvári és fehéregyházi harcok óta ismeretségben volt. ”A sorozat sikerét jelzi, hogy Hábel György erdőmérnök az Erdészportrék hatására küldte be a szerkesztőségbe Simonfy Ákos és édesapja életrajzát. Simonfy Sámuel katonaorvos és apja, Simonfy Ákos életútja többek között az erdővidéki falvakés más erdélyi települések világába viszA Gyökerek és lombok másik darabja Tompa Károly erdőmérnök professzor (1923, Kisbacon – 2002, Sopron) életútja. Tompa Károlynak mintegy hatszáz tudományos közleménye jelent meg, továbbá húsz könyvet, illetve könyvrészletet írt. /Sylvester Lajos: Tompa Károly emlékezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Nyolc szobával és egy 150 férőhelyes művelődési teremmel bővült a tizenöt éve működő Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiuma Segesváron. A kollégium a város 50 kilométeres körzetéből gyűjti össze azokat a magyar gyerekeket, akik másképp nem részesülnének anyanyelvű oktatásban. Jelenleg nyolcvan diáknak és két tanárnak ad otthont az intézmény, mely a magyarság közösségi otthona is lesz, mondta el az ünnepélyes avatón Farkas Miklós, az alapítvány elnöke. Az új épületszárny főleg magyarországi közalapítványok támogatásából épült, az RMDSZ és a Communitas nagy értékű technikai eszközöket adományozott, és az intézmény működési költségeihez is hozzájárul. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, jól kidolgozott programjuk van a szórványközösségek megerősítésére, és az elmúlt években számos erdélyi városban – Aradon, Brassóban, Déván, Máramarosszigeten, Szilágycsehen és Nagybányán – hoztak létre önálló magyar iskolákat. /Bővülő szórványkollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Ezeroldalas vaskos könyvvel lepte meg az olvasókat a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó: megjelentette a segesvári szász történetíró, Georg Kraus Erdélyi krónika 1608–1665 című munkáját. Az érdeklődők Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban tartott könyvbemutatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató és Vogel Sándor, a könyv fordítója előadásából megismerhették a krónika írójának életét és munkásságát, ugyanakkor betekintést nyerhettek a XVII. századi Erdélyről történelmi tablót nyújtó kiadványba. Georg Kraus /1607-1679/ Bethlen Gábor kancelláriáján sajátította el a legfontosabb hivatali teendőket. Jogi ismereteit 1645-től Segesvár jegyzőjeként kamatoztatta. Georg Kraus feljegyzéseit Báthori Gábor fejedelemmé választásával kezdte, és az 1665. május 1-jei gyulafehérvári országgyűlés leírásával zárta. Erdély történetét írta, de a szomszédos Havaselvére, Moldvára és Magyarországra is figyelt. Németül írt krónikájában gyakran használ magyar szavakat, idézett magyarul írt okmányokból. Korában az országgyűléseken, a jogéletben, a fejedelmi kancellárián, az állami levelezésben hivatalos nyelvként a magyart használták, amely a térségben részben a diplomáciai nyelv szerepét is betöltötte, a törökök, a havasalföldi és moldvai vajdák is gyakran magyarul bonyolították le államközi levelezésüket. Az Erdélyi krónika élvezetes olvasmány. Vogel Sándor, a fordító bevezető tanulmányával, a krónikához fűzött jegyzetekkel, szómagyarázatokkal segíti az olvasót a XVII. századi Erdély történelmének megértéséhez. Az Erdélyi krónika nyomtatásban először Bécsben jelent meg 1864-ben, Jókai Mór forrásként használta a Damokosok című műve megírásához. Magyarul 1994-ben adták ki Budapesten Vogel Sándor fordításában, a Pro Print most a második, bővített jegyzetanyaggal ellátott kiadást tette az olvasó asztalára. /Borbély László: Georg Kraus krónikája. Történelmi tabló a XVII. századi Erdélyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Intézményesített magyar nyelvű oktatás 135 éve folyik Dicsőszentmártonban, a Kis-Küküllő menti városkában: az első magyar állami iskolát 1873-ban avatták fel. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület 1900-ra készült el teljesen, és ma is a település egyik emblematikus épülete. November 8-án az Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Főgimnázium és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) dicsőszentmártoni kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelődési házban. Az alkalomra Évfordulónk 1888 – 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak. Fodor S. József, a főgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati képviselő a dicsői magyar oktatásról és az iskoláról beszélt, Magó Attila, a másik középiskola, az Andrei Barseanu nevét viselő intézmény igazgatóhelyettese iskolája történetét és benne a magyar nyelvű oktatás helyzetét taglalta. Dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Burus Botond, a pedagógus-szövetség országos elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, kollegáira, pályája kezdetén maga is itt tanított. Dicsőszentmártonban magyarul két napközis és három óvodai csoport működik. Dr. Kerényi György, az Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke felolvasta Szili Katalin elnök asszony üdvözlő levelét, és átnyújtotta ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az elnöki csengő kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!") A műsor után küküllőmenti mulatsággal zárta az estet a Kökényes Néptánccsoport. /Bölöni Domokos: Szórványkollégiumot szeretnének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

A csíkszeredai Bookart Kiadó a mostani Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be először, jeles munkatársi gárdával, olyan szerkesztőkkel például, mint Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és szerzőkkel, mint Markó Béla, Hajdú Farkas-Zoltán, Tánczos Vilmos, s az illusztrátorok közt Siklódy Ferenccel, Irsai Zsolttal. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította, szakítva az általános gyakorlattal, nem közalapítványok támogatásával, hanem magánvállalkozásban. Elsősorban erdélyi szerzők műveit szeretnék kiadni, nem csupán magyar szerzőkét, hanem németekét és románokét is, magyar fordításban. Kiadványai között van a Németországban élő, segesvári születésű Dieter Schlesak „Capesius, az auschwitzi patikus” című dokumentumregénye, amelyet Hajdú Farkas-Zoltán tolmácsolt magyarul. A dokumentumregény Victor Capesius, egykori segesvári gyógyszerész, SS-tiszt tetteit tárja fel, aki számtalan honfitársát küldte gázkamrába Auschwitzban. Kovács András munkája az ironikus Erdélyi létlap című könyv. A kiadónál látott napvilágot Markó Béla A Hold fogyókúrája című új gyermekverskötete. Markónak a Bookartnál megjelent két előző könyve, a Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek. A politikusként versírással nemigen foglalkozó Markó úgy érezte, költőként is meg kell szólalnia, így születtek meg gyermekvers-kötetei. Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi tanár egy csíki székely ember nyelvét és világát gyúrta könyvvé Elejtett szavak címen. /N. M. K. : Minőség, mindenáron! Bemutatkozott a Bookart Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Fehéregyházán ül össze az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata, az egyház legfőbb törvényhozó szerve, december 4. és 6. között, főtisztségviselőt választani. A zsinatot hatévente az egyházi főtanács ülése előzi meg, ahol főgondnokokat, főjegyzőt, közügyigazgatót, felügyelő gondnokokat, képviselő tanácsi tagokat választanak, egyúttal lelkészeket is szentelnek. Bálint-Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész és Rezi Elek teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora közül választ püspököt az unitárius egyház zsinata. Szabó Árpád leköszönő püspök úgy érzi, egyház a megtett 18 év alatt nem csak kereste, de megtalálta azt az utat, amely a jövőépítést jelenti. Rezi Elek elképzelései középpontjában a megújulás áll. Szerinte elérkezett a belső építkezés ideje is. Szükség van a lelkész, vallástanár, kántor továbbképzők megszervezésére. Emellett javasolná a szórványmunka megszervezését, a felnőttoktatás beindítását. Fontosnak tartja az egyházi sajtószolgálat javítását. Bálint Benczédi Ferenc hat évvel ezelőtt is pályázott a püspöki tisztségre, szerinte a püspöknek az egyház kovászának szerepét kell betöltenie. Összejöveteleket, kulturális programokat kell szervezni. Programjában szerepel a lelkészek és egyházközségek közti viszony jogi keretbe foglalása, továbbképző tanfolyamok szervezése, a teológiai irodalom és más szakírások művelése, az átvilágítási folyamat kiteljesítése és történész-kutatócsoport létrehozása. /Dézsi Ildikó: Új vezetőket választanak az Erdélyi Unitárius Egyház élére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Bálint Benczédi Ferenc 1952-ben született Segesváron, családja 1961-ben Székelyudvarhelyre költözött, ott végezte tanulmányait, 1975-ben pedig a Protestáns Teológia unitárius karán diplomázott. 1994-től Kolozsváron a belvárosi egyházközség lelkésze. /Bálint Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Rezi Elek /sz. Székelykeresztúr, 1954/ külföldi tanulmányokat folyatott, 1986 óta Protestáns Teológia unitárius kara teológiai tanára, 2006-ban négy évre rektornak választották, az egyház főjegyzője. Tudományos munkásságának eredménye: hat önálló könyv, száznál több tanulmány, cikk, írás hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben, újságokban. 1997 óta az Unitárius Közlöny főszerkesztője, köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és az MTA kolozsvári bizottságának tagja. /Rezi Elek jelenlegi főjegyző, az egyetemi fokú Protestáns Teológia rektora és tanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./