" Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"

"A július végén lezajlott Segesvári Középkori Fesztivál ideje alatt az Új Jobboldal elnevezésű szervezet fiataljai szórólapokat osztogattak a résztvevőknek, melyeken olvasható: "Állítsátok meg Románia elcigányosítását!" A szórólapok osztogatása nem keltette fel a rendfenntartó erők figyelmét, maga a szórólap szövege azonban bűncselekménynek minősül, hiszen faji gyűlöletet szít. /Legionáriusok Segesváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./"

"A napokban Segesváron oktatási tanácskozást tartottak a Gaudeamus Házban. A megbeszélésen jelen voltak Segesvár és a környékbeli falvak pedagógusai, papok és más értelmiségiek. A találkozó célja egy hosszú távú oktatási stratégia kidolgozása. Ezt megelőzően készült felmérés arról, hogy 10 éven belül hogyan alakul majd a magyar anyanyelvűek beiskolázottsága. Évente kb. 35 - 46 gyerek kezdi el az első osztályt. Nem lesz leépülés, de különösebb gyarapodás sem. A legnagyobb gond falvakon van, leginkább szórványban, ahol 1-3 gyerek lesz iskolaköteles. A lemorzsolódás a vidéki óvodákban érződik. Több szülő román tannyelvű óvodába járatja gyerekét, mert ott számítógép-kezelésre és angolul tanítják őket. Ha csak ez a gond, akkor a Gaudeamus Alapítvány azt is felvállalja, hogy a magyar tagozatnak szerez számítógépet és megszervezi a világnyelv oktatását is - hangzott el a megbeszélésen. Megoldatlan a falusi kisiskolások ingázása. Megállapíthatták, hogy aki nem kerül középiskolába, az csak a román tannyelvű szakiskolát választhatja, mivel Segesváron nincs magyar szakoktatás. /(vajda): Lemorzsoló globalizáció. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"

"Júl. 17-én Székelyudvarhelyről Kolozsvárra érkező magyar diákokra támadtak az állomáson: 18-20 románul beszélő fiatal botokkal, baseballütőkkel rontott nekik. A támadók kétfelől támadtak, ütötték-verték, szidták őket, majd elfutottak. Az esetről sírva nyilatkozó édesanya fiának megütötték a bal szemét, amely egy pillanat alatt bedagadt. Két kolozsvári magyar egyetemista fiú felajánlotta, hogy elvezetik a központ közelében lévő diákotthonba, ahol meg tud mosakodni. Mialatt egyikük bement az épületbe, a bejáratnál maradt két fiatalt újból megtámadták a botokkal felszerelkezett fiatalok, akik az állomástól valószínűleg követték őket. Heten voltak a támadók, összeverték a két magyar fiút. A két véresre vert fiút kórházba vitték, ahol bekötözték sebeiket, majd ismét visszatértek az állomásra, hogy felszállhassanak a Segesváron áthaladó vonatra. A rendőrök ugyan érdeklődtek a támadók kilétéről, de mivel azokat senki nem ismerte, vállvonogatva továbbálltak. /F. D. D.: Hét fiatal botokkal felfegyverkezve. Udvarhelyi diákokat vertek meg Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./"

"Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./"

"Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./"

"A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány műkedvelő csoportjai sikeresek voltak, mind a nagycsoport, mind a kicsinyek. A Kaláka táncegyüttes Segesváron vendégszerepelt, ahol az első ízben sorra kerülő Romániai Nemzetiségek Fesztiválján lépett fel, óriási sikert aratva. Néprajzi, népművészeti és népismereti versenyek, vetélkedők és kerekasztal-megbeszélések tették színessé a segesvári seregszemlét. A "Téka" ház Kiskaláka gyermekegyüttese a Hargita megyei Balánbányán nyújtott ízelítőt a mezőségi táncokból. A tehetséges diákok a hagyományos székelyföldi nemzetközi néptáncfesztiválon léptek fel, több külföldi csoport mellett. A szamosújvári táncosok immár nyolc esztendeje tartanak fenn szoros együttműködési és baráti kapcsolatot a Hargita megyei bányásztelepülés műkedvelőivel. /Erkedi Csaba: Tékások újabb sikere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Nemrég Segesváron rendeztek egy tudományos összejövetelt, ennek legalább annyi haszna volt, hogy Asztalos Ferenc képviselő elmondhatta, hogy a tanügyben jelentős előrelépések történtek ugyan 1990 óta, de az országban 7,1 százalékos arányban jelen lévő magyarság gyerekei 5%-ban vannak jelen a magyar tannyelvű elemi iskolákban, a gimnáziumi oktatás 4,5, a középiskolai 3,8, a szakoktatási 2,6, a technikumi 2,1%, s az egyetemi oktatásban 4,3 százalékban vannak jelen a magyarok. (Utóbbiak - száma mintegy húszezer fő - nagy része román nyelven tanul.) Dáné Károly Maros megyei tanfelügyelő ugyanott elmondta, hogy 19 vegyes tannyelvű iskolának egyetlen magyar igazgatója van, 16 líceumból kettőt igazgat magyar. A román lapok szerint a temesvári Lenau Líceum igazgatója, Ludwig Holzinger elegánsan replikázott: Európában ma nem választják szét etnikai alapon az iskolákat. Ez a segesvári nemzetiségi ünnep egyébként eklatáns példája annak, hogy az őshonos, Erdélyben élő magyarságot egyesek az országban elismert 14 nemzetiség egyikének tartják. Nastase kormányfő új elmélettel rukkolt elő: a magyarság szövetkezik azokkal az erdélyi románokkal, akik az ország föderalizálását óhajtják, Erdély és más régiók másságát hangsúlyozzák, s ezek ellen kell felvenni a harcot. /Sylvester Lajos: Szétszaggatják vagy föderalizálják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./"

"Korondon szept. 9-én, vasárnap volt a fúvószenekarok harmadik találkozója. A mostani találkozóra Réty, Segesvár, Parajd és Nagyvárad csoportjai voltak hivatalosak. /Korondi és más rezesbandák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Történelemtankönyvek Romániában címmel szervezett kétnapos szemináriumot Segesváron a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodája. A tanácskozás többek között a kisebbségi történelemoktatás, a tankönyvek megírása, a történészek és tankönyvírók közötti egyeztetések, a cenzúra témákat érintette. A találkozón részt vett többek közt Livia B. Plaks, a PER ügyvezető igazgatója, Dan Pavel politológus, a PER igazgatója, Andrzej Mirga lengyelországi egyetemi előadótanár, Adrian Cioroianu, Marius Lazar, Cornel Groza egyetemi tanárok, valamint történelem szakos pedagógusok, tanfelügyelők, tankönyvkiadók vezetői. A közösen megfogalmazott nyilatkozatban leszögezték, a történelemoktatás alapvető kritériuma a nemzeti identitás megőrzése a román többség és a nemzeti kisebbségek esetében, valamint az európai integráció elősegítése. Felhívják a figyelmet arra, hogy Románia és az itt élő kisebbségek történelmét valósághű módon kell tükrözni, a közös hazával szembeni lojalitás szellemében. Az ország történelmének ismerete minden román állampolgár állampolgári kötelesség, függetlenül az etnikumi hovatartozástól. Ugyanakkor a történelem szakos tanárok és a román nemzetiségű tanulók a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak megismerésével a társadalmi együttélést szolgálják, ezért a résztvevők ajánlják, hogy román nyelven is tegyék elérhetővé az Oktatásügyi Minisztérium által is jóváhagyott, a kisebbségek történelmét bemutató tankönyveket. A szemináriumon elhangzott, Románia történelmének oktatása egyáltalán nem illeszkedik a nemzetközi történelemoktatásba. Példaként Lengyelország és Ukrajna esetét hozták fel, ahol a történészek képesek voltak a közeledésre, és együtt vitatták meg a történelem oly módon való oktatását, hogy az egyik népet se sértse. Ezzel szemben Romániában ilyen egyeztetés nem volt, a magyar és román történészek bizottsága már régen nem tanácskozott. /Antal Erika: Sértések nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Segesvárra látogatott Kiskunfélegyháza küldöttsége. A vendégeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fogadta, múzeumlátogatás, majd beszélgetés következett. A küldöttség számos tagjai megtekintették a Petőfi-szobrot, Kiskunfélegyháza város ajándék műemlékeit a múzeumkertben. Másnap Segesvárral ismerkedtek. Okt. 25-én Segesváron, a polgármesteri hivatalban partnerkapcsolati egyezményt írtak alá. Az egyezmény gazdasági, turisztikai kapcsolatok kiépítését célozza, tapasztalatcserék, kölcsönös látogatások szervezését. A kapcsolatteremtés fő mozgatója Gáll Ernő, a segesvári önkormányzat RMDSZ-es képviselője. /(bölöni): Segesvár - Kiskunfélegyháza. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./ "

"Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Dan Matei Agathon turisztikai miniszternek írott nyílt levelében, több tízezer tagja nevében tiltakozik az EMKE az ellen, hogy Segesvár szomszédságában akarja létrehozni az állam a Dracula Land-et. A tiltakozásban az EMKE közgyűlés részvevői felhívják a mininiszter figyelmét arra, hogy Segesvár Európa egyetlen lakott vára, a világörökség része és az UNESCO védelme alatt áll. Az EMKE szerint a "Dracula Land felépítése a 800 éves erdélyi szász kultúra, építészet, egy egész közösség megcsúfolását jelenti". /EMKE-tiltakozás a Dracula Land ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életműdíjjal jutalmazta a tanerőket, hanem kitüntetésben részesítette a kiváló pedagógusokat. Tőkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságát hangsúlyozta. Maros megyében Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelő, RMPSZ- ügyvezető elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai Líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezető elnök, Ábrám Noémi - tanítónő, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernő - szaktanfelügyelő, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsőszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke. /Kovács Orsolya: Ezüst Gyopár- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./"

Maros megyében valószínűleg január 15-e után indul be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos munka. Marosvásárhelyen 2 vagy 3 kihelyezett iroda is lesz a nagy lakótelepeken, ugyanakkor a megye minden városában, nagyobb helyiségében - Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, Ludason, Szovátán, Nyárádszeredában, Segesváron is megnyílnak az irodák, ahol ki lehet tölteni az igazolványra vonatkozó kérvényeket. Azokban a falvakban, községekben, ahol lesznek erre felajánlott helyiségek, szintén kihelyezett irodákat nyitnak. Az irodákban személyazonossági igazolvánnyal és egy igazolványképpel kell jelentkezni, az űrlapokat személyesen kell aláírni. A magyar igazolványra vonatkozó kéréseket az RMDSZ számítógép segítségével továbbítja a magyar hatóságoknak, és remélhetően ugyancsak az érdekszövetség értesíti az érdekelteket arról, hogy mikor és hova kell kiutazni az igazolványok átvétele érdekében. - Szatmár megyében még nem működik a rendszer, a kérvényezéshez szükséges űrlap még nincs. Jan. 5-én lesz Marosvásárhelyen a területi elnökök gyűlése, ahol elsősorban a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos részleteket tárgyalják meg. Szatmár megyében három iroda kezdte meg tevékenységét: Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon, mindhárom az RMDSZ székházában. /A kedvezménytörvény Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSE) dec. 30-án vehetett egy házat az Illyés Közalapítvány segítségével, ez lesz a Magyar Ház. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe (PSE, RMDSZ, Gazdakör, Telepes Birtokosok Szervezete, 1-es számú Szomszédság, 2-es számú Segélyegylet, Ifjúsági szervezet, Fúvószenekar Egylet) tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. – Fehéregyházán sikerült felállítani az egész alakos Petőfi-szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés Közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkúti szobrot, számítógépet vásárolhatott a szervezet. A Magyar Házban egy közösségi termet, könyvtárt, internetklubot alakítanak ki, itt lesz a PSE székháza és a fúvószenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat - mondja Szabó József, az egyesület alelnöke. Továbbra sem rendeződött bizonyos, itt korábban kiállított tárgyak sorsa. 1999-ben a segesvári tanács lemondott a múzeum adminisztrálásáról. Nem sokkal ezután a segesvári múzeum igazgatónője elvitte többek között a Nagy Pál festőművész által kiállított Petőfi-portrét, a korabeli fegyvereket és ágyúgolyókat. Azóta minden visszaszerzési próbálkozás kudarcba fulladt. Nagy Pál fia, Géza meg akarta vásárolni a képet, a PSE azt is elvállalta, hogy bérbe veszi a tárgyakat és vigyáz rájuk, de a múzeum illetékesei hajthatatlanok maradtak. /Vajda György: Székházat vásárolt a Petőfi Sándor Közművelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

Jan. 14-én Segesváron Frunda György szenátor és Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke találkozott a város és a környék RMDSZ-tanácsosaival, egyházi és civil szervezetek vezetőivel, tanárokkal, RMDSZ-tisztségviselőkkel. A szenátor a kormánypárttal való új protokollum előkészítési folyamatáról tájékoztatta a jelenlevőket. Ezenkívül ismertette a kedvezménytörvény létrejöttének körülményeit. Szó esett még a román, illetve a magyar kormányfők által aláírt egyezményről, valamint a státustörvénnyel kapcsolatos gyakorlati teendőkről. Frunda György szenátor elmondta, azért jött Segesvárra, "mert számunkra ugyanannyira fontos a szórvány, mint a tömbmagyarság. Mi szenátorok, képviselők, RMDSZ- tisztségviselők mindannyiukért felelősök vagyunk." Frunda támogatja azt a tervet, miszerint Petőfi Sándor mellszobrát egy, a költőről elnevezett, sok szempontból előnyösebb helyre költöztessék. A szórványvidékiek, a segesváriak ebben csapdát látnak, attól tartanak, hogy az elköltöztetés leple alatt talán a város hivatalosságai el is tüntetik a szobrot. Hasonló ügy a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezése is: lehet követelni a szabály betartását. A Drakula parkkal kapcsolatosan Frunda kifejtette, hogy n a gazdasági hasznát kell figyelembe venni és az itt élő magyarság javára fordítani. /Vajda György: Civil fórum Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Segesváron az RMDSZ helyi tanácsosai újra felvetik a többnyelvű, mindenekelőtt a magyar helységnévtábla kihelyezésének kérdését. A helyi közigazgatási törvény a 20 százalékos arányt elérő településeken most már kötelezővé teszi a kisebbségek nyelvén is kiírt helységnévtábla kihelyezését, csakhogy Segesvár különleges határhelyzetben van. A tulajdonképpeni városban elérik ezt az arányt a magyar ajkúak, azonban ha statisztikailag vesszük a közigazgatásilag ide tartozó környékbeli falvakat, akkor a legutóbbi népszámlálás adatai szerint mindössze 19,6 százalékban laknak magyarok Segesváron. Frunda György szenátor legutóbbi segesvári látogatásán kifejtette, hogy a törvény tulajdonképpen településekre vonatkozik. A Hivatalos Közlönyben is megjelent Segesvár magyar neve, így az előírásokat ennek megfelelően végre kell hajtani. /Napirendre kerül a helységnévtábla ügye. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Országszerte gombamódra nőttek ki a földből a kisebb-nagyobb méretű ortodox templomok, viszont a polgárok által befizetett adóból a magyar egyházaknak csak jelképes, töredékösszegeket juttattak. 2001-ben a költségvetéséből, különböző kormányhatározatok alapján egyházi jellegű beruházásokra 113 milliárd lejt irányoztak elő. Néhány példa: 2001. ápr. 12-én hozott, 370-es számú kormányrendelet a Tomis ortodox érsekségnek karbantartásra 10 milliárd lejt utalt ki. Ugyancsak egy áprilisi 409-es számú rendelet értelmében a gyulafehérvári ortodox egyházkerület teológiai iskolája 8 milliárd lejt kapott. A júniusi 591-es számú határozatnak megfelelően a kovásznai–hargitai ortodox püspökségnek, ingatlanvásárlás céljából 5 és fél milliárd lejt juttattak. Ugyancsak júniusi 594-es számú kormányrendelet értelmében az úgynevezett Patriarchális komplexum építkezési munkálatainak folytatására, konszolidációjára, restaurálására, valamint más kultikus épületekre kereken 50 milliárd lejt áldozott a költségvetés. A júliusban kibocsátott 668-as számú rendelet alapján a Tirgoviste-i egyházkerület közigazgatási székházának javítására 4 milliárd lejt hagytak jóvá. A segesvári Sfantul Dimitrie kolostor felépítésére a 699-es rendeletnek "köszönhetően" 2 milliárd lejt költöttek el az adófizetők pénzéből. A a román költségvetésből 2001-ben a határon túli ortodox egyházak intézményeinek támogatására nem kevesebb mint 21,204 milliárd lejt fordítottak. Ugyanakkor az előirányzat szerint a magyar egyházak 600 millió lejt kapnának, leginkább a műemléktemplomok megőrzésére. A tényleges kiutalások csak nagyon kevés esetben valósultak meg. A magyar egyháznak előirányzott 600 millió lej az ortodox egyházaknak átutalt összegnek csupán 0,5 százalékát teszi ki. A lakosság összetétele alapján a magyar történelmi egyházakat az előirányzott összegnek legalább a kétszerese illetné meg. /Baksai Károly: Kevesebbet utaltak ki a magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Székelykeresztúron elevenen él Petőfi Sándor kultusza. Fülöp Lajos múzeumigazgató elmondta, hogy 1849. júl. 30-án érkezett Petőfi Sándor Székelykeresztúrra. Petőfit a Gyárfás-kúriában szállásolták el. A legenda szerint a körtefa alatt a költő elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét és még írt egy másikat. A körtefa ma is megvan, kiszáradtan, föléje, hogy védje, 1989-ben egy tetőzetet építettek. A kúria udvarán egy Petőfi-szobor is van, amelyet egy dunakeszi szobrász készített a testvérvárosi kapcsolatok eredményeként. Petőfi innen indult Segesvár felé... A főtéren lévő Petőfi-szobor Márkos András alkotása, amelyet 1973-ban lepleztek le. Van egy vas-Petőfi is, amely az 1940-es évek végén állt a város főterén, most pedig a költő nevét viselő általános iskola udvarán látható. Minden évben júl. 31-én, a Gyárfás-kúria udvarán emlékeznek a költő halálának évfordulójára. Március 15-én szintén a Petőfi-szobor körül zajlik az ünnepség és koszorúzás. Az idén Szabó Árpád unitárius püspök lesz a fő szónok. Székelykeresztúr környékén öt-hat feltáratlan tömegsír van, ezeket jó lenne kijelölni, feltárni és nemzetközi temetőkké nyilvánítani. /Fülöp D. Dénes: Petőfi-kultusz Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

Ápr. 13-a a medgyesi magyarság ünnepe volt. Testvérvárosi kapcsolat van Sopron és Medgyes között. Jakab Elek, az RMDSZ Szeben megyei elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget. A találkozó motorja Iszlay László polgármester volt, aki egyben gyakorló zenetanár is. Az ő keze alatt jött létre a magyar dalárda is. A segesváriakkal közösen megjelentetett Nagy-Küküllő című közéleti hetilap rá eső részét szerkesztette a lap megszűntéig. Medgyes kórusa több mint százéves magyar énekkari hagyományra épült, mikor 1990 októberében létrehozták. A próbákat 2001. márciusában kezdték el újra, az időközben elkészült Millenniumi Házban. A medgyesi Magyar Vegyes Kórus több helyen fellépett, egyszer Sopronban is. - Öt éve működik magyar néptánccsoport is a városban. Medgyesnek vannak magyar festői, sportolói, dalosai, költője pedig Derzsi Sándor (1919-1978). /Bölöni Domokos: Mert nyers, mint az igazság. A szív meséli, hogy mit érez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

A határon túli magyar fiatalok oktatása, képzése érdekében milliókat költ az Apáczai Közalapítvány. A határon túli magyar oktatás a magyar nyelvű szakképzés és felsőoktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány elkészítette az elmúlt évről szóló jelentését. Több mint hétszázmillió forintos költségvetésből gazdálkodtak. Ebből 1800 Magyarországon tanuló határon túli diák ösztöndíjára 150 milliót fordítottak, a szülőföldjükön tanulók közül pedig 1605 fiatalt támogattak összesen 100 millió forinttal. Kollégiumok építésére, felújítására és 23 tanári lakás kialakítására 190 milliót adtak. Szemléltető eszközök, gépek korszerűsítésére 32 intézmény, szervezet összesen 30,8 milliót kapott az alapítványtól 2001-ben és 41,5 millió jutott 39 szervezet keretében 500 személy — főként pedagógus — továbbképzésére. Tavaly Délvidéken és az Erdélyben élő összesen 17 ezer diák kapott tanszercsomagot, összesen 42 millió forint értékben. Ifjúsági tájékoztatási irodák működtetésére, kiépítésére 15 milliót fordított az alapítvány. A szórványprogram keretében 40 millió forintot kapott 17 szórványközpont. A komáromi Selye János Kollégium működési kiadásaira 59 millió forint támogatást kapott, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége beiskolázásra 37 milliót, ingatlan építésére pedig összesen 107 milliót kapott a nyitrai református keresztény egyház, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a karácsfalvi katolikus egyházközösség, a Kallós Zoltán Alapítvány és az ungvári római katolikus Szent György plébánia. /(MTI): Zárszámadás a határon túli magyarokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Tíz különböző erdélyi helyszínen júl. 15-én nyitják meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképző fórumának keretében szervezett 23 tanfolyamon 900 hallgató és 150 előadó vesz részt Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarországról. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendezvény költségeit pályázatokon elnyert pénzekből fedezik, így az akadémia támogatói a magyar oktatási minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és a román kormány tájékoztatási minisztériumának alárendeltségébe tartozó, etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal. A X. jubileumi Bolyai Nyári Akadémia fő rendezvényei Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Segesváron, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Brassóban, Szentegyházán és a Madarasi Hargitán zajlanak. /Ma nyílik a Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./"