Nagyváradon, az Országos Drámapedagógiai Napokon Rusz Csilla, a Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság nagyváradi alelnöke hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia a személyiségfejlesztés leghatékonyabb módszere. A nagyváradi Tanítók Klubja szervezte napoknak a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont, hazai és külföldi szakemberei tartottak előadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Nagyváradon szervezett idén honismereti találkozót a Partiumi és Bánsági Művelődési és Emlékhely Bizottság. A református püspöki palotában tizenegy történelmi és néprajzi, illetve egy-egy jeles személyiség életéről-munkásságáról mutattak be érdekes dolgozatokat az előadók A XX. század öröksége témakörben. A körülbelül hatvan főnyi résztvevőt Dukrét Géza, a bizottság elnöke köszöntötte. Az előadások szövegének gyűjteményéből kötetet állítanak össze - fejtette ki bevezetőjében. /A XX. század öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Ebben az évben a Bihar megyei Tanítók Klubja szervezte meg az Országos Magyar Drámapedagógiai Napokat március 22. és 24. között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Erdély hét megyéjéből, tizennyolc helységéből jöttek a részvevők. A háromnapos rendezvény bemutató foglalkozásokat, előadásokat és szakmai beszélgetéseket kínált. A találkozó több mint félszáz részvevője azt bizonyította, hogy nő a gyermekközpontú oktatók száma, gyarapodnak a drámapedagógia hívei. Lassan kikristályosodik a pedagógusok tudatában, hogy a dramatikus nevelés nem csak a magyar szakos oktatók által alkalmazható módszer és feladat. Az óvónőtől az egyetemi tanárig bárki alkalmazhatja bármilyen tantárgyon belül, ha alaposan ismeri a módszertant. /T. P.: Játszva tanulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

A romániai magyar református egyházban vita folyik arról, hogy a jelenlegi két egyházkerület mellett jöjjön létre egy harmadik is, amely a székelyföldi egyházmegyék fennhatóságát vállalná. Az átszervezés kezdeményezője, Kató Béla háromszéki lelkész, egyházkerületi főjegyző rámutatott arra, hogy a romániai magyar református egyház mai formájában Trianon után jött létre, azt követően, hogy a Partiumot leszakították a Tiszántúli Református Egyházkerületről. A zsinat a református egyház legfontosabb testülete, azonban az erdélyi zsinat nehézkesen működött. A királyhágómelléki egyházkerület a kisebb, az erdélyi a nagyobb, így 6:4 arányos képviselet van a zsinatban, a kolozsváriak javára. A kisebb gyakran érezte azt, hogy a többség elutasította akaratát. Székelyföld és környéke képezné a harmadik egyházkerületet. A Székelyföld mind a romániai magyarság, mind a reformátusság, mind a hazai gazdasági, geopolitkikai helyzetben egyre fontosabb szerepet tölt be. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy az ortodox egyház, amelynek itt soha nem volt püspöksége, létrehozott egy püspöki hivatalt. - Ezzel párhuzamosan Kolozsváron létrehoznánk egy állandó zsinati irodát ? ez lenne a romániai magyar református egyház "kormánya", a zsinat pedig a törvényhozói feladatokat látná el. A tervezetet a székelyföldi egyházmegyék már beadták a zsinathoz. Az elképzelést a két egyházkerület vezetősége támogatja. /Makkay József: Átszervezés előtt a református egyház? Kolozsváron püspökségek fölötti zsinati iroda működne. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja ápr. 28-án Kolozsváron tartotta partiumi és székelyföldi választmányának együttes ülését, az RT Kolozs megyei képviselőinek és koordinációs tanácsának jelenlétében. A sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az RT elnöke elmondta: az RT választmányai nemrég alakultak, ez az ülés pedig jó alkalom volt a felgyűlt tapasztalatok kicserélésére. A találkozó célja a magyarországi választások után kialakuló helyzet értékelése volt. Jogos az a félelem, hogy abban a nemzetpolitikában, amelyet a polgári kormány fogalmazott meg, törés fog bekövetkezni, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Megnövekszik az érdekvédelmi szervezet, ezen belül a tömörülés felelőssége is, mint olyan alternatívát megfogalmazó és felmutató csoportosulás, amely rokon azokkal a törekvésekkel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány képviselt. Az RT megrökönyödve vette tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében többségben vannak azok, akik nem a közösség által elfogadott értékrendet vallják magukénak, hanem a baloldali alternatívát érzik közelebb magukhoz, és ezt meg is fogalmazták. A tanácskozáson az RT eldöntötte, hogy az RMDSZ Polgári Szárnya által megfogalmazott programját kívánja kiszélesíteni. /Köllő Katalin: Reform Tömörülés: kiállni a polgári értékek mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Kitartó szervezési munka után került sor ápr. 27-én a Partiumi Magyar Napok első kimagasló eseményére, a Tavaszi Művészbálra, Szatmárnémetiben. A rendezvény ? egyben jótékonysági bál ? meghirdetett célját messze felülmúlta, ugyanis az eladott jegyek árából, valamint az aukció során felajánlott pénzekből jelentős összeg folyt be. Győzött a közösségi szellem, állapíthatta meg Lőrincz Ágnes színművész, társulatigazgató. Színvonalas műsor szórakoztatta a közönséget, jeles művészek fellépésével. A Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei és a helyi Harag György Társulat művészei után a Fátyol Rudolf vezette Consonantia kamaraegyüttes aratott nagy sikert. /Sikeres volt a Tavaszi Művészbál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság szerkesztője II., Fazekas Lóránd szatmárnémeti nyugdíjas pedagógus III. díjat nyert. A Varadinum, az itteni magyarság talán legnagyobb rendezvénysorozata a Szent László–ünneppel kezdődött. A nagyváradi bazilikában Paskai László bíboros, esztergom–budapesti érsek mutatta be a szentmisét. A szertartást követően felolvasták Orbán Viktor kormányfő üdvözlő levelét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi magyarok sokszor merítettek erőt a határon túl élők hitéből, hűségéből, állhatatosságából. A folytatásban vasárnaptól péntekig egyebek között volt lovaggá avatás, népi mesterségek bemutatója, konferencia, kiállítás–megnyitó, történelmi vetélkedő, tanácskozás a kultúráról (a civil társadalom napja keretében), előadások, kerekasztal–megbeszélések, a Magyar Történelmi Társulat tagjainak előadásai, fotókiállítás, néptánctalálkozó, politikai fórum, szakmai konferencia a magyar–román kulturális közeledésről, előadás nagyváradi magyar és román szerzők műveiből, könyvbemutató, hangverseny. Máj. 4–én került sor A XX. század öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által a Festum Varadinum keretében meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke elmondta: a szervezet eleinte történelmi előadásokat szervezett. Pályázatokat 1995–től kezdődően írnak ki. Például a Szent László élete és munkássága című elsőre 60 dolgozat érkezett. Az idei tematika olyan átfogó, hogy a pályázat címe 2003–ban is A XX. század öröksége lesz. A felnőtt kategória esetében nehéz volt a zsűri helyzete, mert több kitűnő dolgozatot kellett rangsorolniuk. /Kinál György: Szatmár megyei díjazottak a Festum Varadinum nevű ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

A bihari Földvárban hétvégén negyedszer rendeztek Partiumi Diáknapokat. A programok szervezője, a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete volt. Felavatták a diákszervezet címerét Az ökumené szellemében szervezett programon jelen volt Tőkés László református és Tempfli József római katolikus megyéspüspök. A katolikus egyházfő Bihar megye történelmét, abban pedig a kereszténység és a magyarság összekapcsolódását ecsetelte, a református püspök pedig kifejtette a címerkészítés aktualitását. /(balla): Ifjúsági hétvége Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Ideiglenes működési engedélyt kapott a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ hét szakja - jelent meg Románia Hivatalos Közlönyének máj. 13-i számában: román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, filozófia, menedzsment, református vallástanár-szociális munkás, református vallástanár-német nyelv és irodalom, zenepedagógia. Valamennyi szakon négyéves képzés folyik, a zenepedagógia kivételével, amely ötéves. /(Balla Tünde): Hét szakon a Patriumi Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Hároméves tervezés után máj. 16-án kézbe vehették az érdeklődők a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tudományos periodikáját, mely a Partiumi Egyetemi Szemle nevet viseli /380 oldalas kiadvány/. A félévente kiadásra kerülő lap a Partiumban élő magyar kutatók és értelmiségiek fóruma kíván lenni. Kovács kiemelte, hogy egy alkotó nemzetnek nemcsak a múltba kell tekintenie, hanem időnként magának is alkotnia kell. A rektor még hozzátette, hogy 2002-ben már 40 doktorandusa volt a PKE-nek, az ő kutatásaik méltóak arra, hogy egy ilyen kiadványban nyilvánosságot kapjanak. /(fábián): Szellemi erőtérként kívánnak megnyilvánulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Negele Enikő a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselője arról tájékoztatott, ősztől új honlapja lesz az EMTÉ-nek. Az új honlap kialakításának célja a látogatottság dinamikus növelése, az egyetem működését minden szempontból támogató webes kommunikációs rendszer kialakítása, mely egyszersmind az oktatást minden szinten támogató szerepet is ellát. A csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokat, valamint a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Kutatási Programok Intézetét összefogó egységes új honlap a Sapientia Alapítvány és az EMTE általános bemutatásán és alapdokumentumain kívül szabályzatokat, a szakok tanterveit, órarendjeit, és minden olyan információt tartalmaz, amelyekre a szervezet oktatóinak, diákjainak szükségük lehet. /Megújul a sapientia.ro A pályázatot Softech Kft. nyerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Tőkés László püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 31-i közgyűlésén tartott püspöki jelentése szerint 2001-ben az egyházkerület lélekszáma 201.170 fő volt. Az előző évhez képest 5034 főnyi a csökkenés. Az elmúlt évben 2192 keresztelőre jutott 4054 temetés, ez 1862 fős csökkenést jelent. "Az egyház fogyatkozása részint a természetes apadásból származik, részint kivándorlás következménye, de a kallódó lelkek is okozzák." – jelezte a püspök, hozzátéve, a népszámlálás adatai majd megmutatják, miként módosultak adatok a hivatalos és az egyházi kimutatás között. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 28. – 6. sz./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 30%-os jutalékot kér azokért a tanárokért, akiknek oktatói munkáját más intézmények is igénylik. Ezenkívül a BBTE a 2002-2003-as tanévre alkalmazott tanáraival egy hűségnyilatkozatot is aláírat. A BBTE magyar tanári közösségének nagy része elkötelezett a magyar egyetemi hálózat bővítéséért, és a Partiumi illetve a Sapientia Egyetemeken vállaltak óraadást. Kérdéses, hogy honnan fogják ezek az államilag nem támogatott intézmények előteremteni a tanári kar fizetésén felül a plusz 30%-os jutalékot? /L. I.: Sorvasztják a magánegyetemeket. A BBTE tanárokkal akar kereskedni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"A kolozsvári Teológiai Intézet, a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztyén Egyetem professzora, dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária ötven esztendős tanári és lelkészi szolgálatát ünnepelték júl. 7-én a nagyváradolaszi református templomban. Nagyvárad köztiszteletben álló professzorát sokan köszöntötték. Tőkés László püspök köszöntötte az ünnepeltet, tanártársai közül pedig dr. Tőkés István, a magyarországiak nevében dr. Pásztor János. A professzorasszony Ige és történelem, azaz a prófétai igehirdetés teológiája c. könyvét dr. Geréb Zsolt kolozsvári teológustanár méltatta. /(Balla Tünde): Ötvenéves jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ "

"Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Bölcsészettudományi Kar: Református vallástanár - Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociológia: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár - Német nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Német nyelv és irodalom:30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Filozófia: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Angol nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Román nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Alkalmazott Tudományok Kar: Zenepedagógia 20 hely, amiből 5 tandíjas, Menedzsment 70 hely, amiből 20 tandíjas. Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 50 hely, amiből 10 tandíjas. Képzőművészet - reklám grafika, vizuális kommunikáció: 20 hely, amiből 10 tandíjas /Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Felvételi tájékoztató a 2002-2003-as tanévre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Tíz éve halt meg Szatmárnémeti festőművésze, Szejke Vilmos. Székelyföldről érkezett és a partiumi tájakon vert tanyát. Szejke Vilmos képeinek az erdélyi táj volt az ihletője. Szejke Vilmos festészete a magyar tájképfestészet hagyományaira épült, tudatosan vallotta, hogy a nagybányai iskola tájképfestészetünk legkiemelkedőbb korszaka. /Nagy Gyula: Egy tájképfestő barangolásai. Emlékezés Szejke Vilmosra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./"

"Kádár Gyula Sepsiszentgyörgyön élő történész, a Történelmünk szerkesztője kifejtette véleményét a népszámlás eredményéről. A kilencvenes évek elején - amikor a hivatalos román statisztikai adatok mintegy 1,7 millió erdélyi magyarról beszéltek -, Kádár Gyula makacsul kitartott azon álláspontja mellett, hogy létszámunk több mint 2,5 millió. A Regio kisebbségi szemle 1992/3-as számában szembeszállt azzal az érveléssel, miszerint nincs különösebb jelentősége a lélekszám pontos ismeretének, mert úgymond mi akkor is létezni fogunk, ha a román statisztikák megszokott módszereivel százezrekkel kevesebbet fognak nyilvántartani. Kádár Gyula tíz évvel ezelőtt az 1910-es népszámlálási adatokat véve alapul jutott arra a következtetésre, hogy a romániai magyarság összlétszáma 2 millió 530 ezer fő. A román külügyminisztérium tíz évvel ezelőtti nyilatkozata is ezt támasztotta alá: "a romániai magyar kisebbség számszerűleg állandóan gyarapodott, az ország lakosságának demográfiai rátájával megegyező ütemben". A valóságban azonban nagyobb lehetett az asszimiláció. Van ugyanis etnikai beolvasztási kísérlet a többségi nemzet részéről. A nemzetiségek eltüntetése nyugat-kelet irányú. A határ menti magyar vármegyéket elrománosították, mondhatni a Partium elveszett, a magyar többségű megyéket felszámolták néhány évtized leforgása alatt. Egyedül a 800 ezres tömb, a Székelyföld maradt meg. És ennek felszámolása a következő cél. Ijesztő, hogy 2002-ben a székely főváros, Marosvásárhely magyar ajkú lakosságának aránya 50% alá esett... Szomorú, hogy a Maros megyei, magyar anyanyelvű iskolások 70%-a nem magyarul tanul! Háromszéken a rendőrség létszámát növelik, Sepsiszentgyörgyön csendőrkaszárnya épül. A vezető funkciók 70%-a román kézbe került: rendőrség, titkosszolgálat, vasút, törvényszék, a volt állami vállalatok élén ma már román nemzetiségűek állnak. Félelmet gerjeszt az ún. "jó munkahelyek" román kézbe kerülése. Az erdélyi magyarság létszáma Kádár szerint jelenleg is megközelíti a két milliót, de 1992-höz viszonyítva nagy számú, egyébként magyar anyanyelvű cigány vallja magát romának. "Ugyanakkor a Magyarországról érkező nemzetellenes gondolkodásmód Erdély-szerte negatívan befolyásolja a fiatal nemzedéket." A kétmilliós tömegből több százezren lehetnek azok, akik az asszimiláció útján vannak, nem vállalják magyarságukat. Tény és való, hogy a kilencvenes évek elején számolt népesség egyötöde elhagyta az országot, illetve feladta nemzetiségét. Egyetlen megoldás lehet: a megmaradt, 800 ezres tömb területi autonómiájának, átmenetileg pedig kulturális autonómia biztosítása. Magyar főtanfelügyelőségeket, teljesen önálló magyar iskolarendszert kell teremteni. Ha ez tíz-tizenöt éven belül nem valósul meg, akkor az erdélyi magyarság kiüríti egykori életterét, és belátható időn belül elvándorol - vallotta Kádár Gyula. /Kocsis Cecília: Az elnemzettelenítés következő célpontja: a Székelyföld - interjú Kádár Gyula volt történelem szakos tanfelügyelővel. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Nyárádszentmártonban júl. 17-én nyílt meg az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) az I. Nyári Akadémiája. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kijelentette, hogy "senki sem foglalkozott olyan behatóan az ifjúság gondjaival, mint ahogyan ebben a táborban szeretnénk azt megtenni". Felbukkant a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem ellen kitalált I. Nyári Akadémia "Ellentusványosként" megfogalmazott gondolata, s erről Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: "örömmel nyugtázom, hogy újabb és újabb ifjúsági mozgalmak jelennek meg, ezek valamiért szervezett valamik, és nem valami ellen vannak." Varga Attila képviselő szerint a jobb és bal kétpólusos ideológiarendszert nem szabad kivetíteni az erdélyi ifjúságra. Az erdélyi ifjúság gazdasági társadalmi problémái című előadáson Veres Valér szociológus beszámolt a Belső-Erdélyben és a Partiumban élő magyarság gazdasági és szociális helyzetéről. Az itt elvégzett kutatásból kiderült, hogy a fiatalok nagy része városon él, és 80%-uk fogalmazta meg kivándorlási szándékát. Veres Valér szerint legalább 20%-uk el fogja hagyni az országot a közeljövőben. A nagyméretű kivándorlásnak nem etnikai vonzata van elsősorban, hanem gazdasági okai. Bíró Zoltán, a kulturális antropológiai munkacsoport vezetője a székelyföldi fiatalság helyzetéről számolt be. Székelyföld periférikus régiónak számít, versenyképtelen, és a kárpátaljai gazdasághoz hasonlítható. A kutatók tradicionális-rituális világot látnak Székelyföld esetében, ahol a fiatalok a családot, a nemzetet, a vallást nevezik meg értékként. Bíró szerint azonban tapasztalható egy belső modernizációs folyamat is, amely a fiataloknak a szülőkkel szembeni életformaváltásaként jelenik meg. Medgyes Péter, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára kijelentette, a Medgyessy-kormány feladatának tekinti megakadályozni a kivándorlást, ugyanakkor a szociál-liberális koalíció továbbra is szeretné bővíteni az itteni magyar oktatás lehetőségeit. Az előadáson nem jelent meg Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. /Borbély Tamás: Megnyílt a MIÉRT I. Nyári Akadémiája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ "