A Csíkszeredában tartott oktatáspolitikai fórumon hideg zuhanyként hatott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének bejelentése, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására megígért összeget 362 millió forinttal csökkentik. Ez a megszorító intézkedés elsősorban a marosvásárhelyi campus központi épületének befejezését érinti. Szilágyi Pál egyetemi tanát, a Sapientia rektora hangsúlyozta, nem tudják elképzelni, miképpen lehet egyáltalán fenntartani a továbbiakban az intézményt, és a marosvásárhelyi építkezést folytatni. Az egyetem léte is valamennyire megkérdőjeleződik. A szakokat nem szeretnék módosítani. Legfeljebb azon gondolkodnak, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon a párhuzamosan működő szakokat hogyan lehetne összevonni. Egy már elindult szakot viszont nagyon nehéz megszüntetni. Bálint-Pataki József leszögezte, érez annyi tartalékot az intézményben, hogy a marosvásárhelyi építkezés gond nélkül folytatódhasson. Hollanda Dénes professzor, a Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja kiemelte: Ha nem sikerül az épületet okt. 1- jéig működőképessé hozni, akkor a negyedik évfolyamnak nem tudnak helyet biztosítani. Műszaki egyetemen laboratóriumok nélkül elképzelhetetlen az oktatás. /(bodolai): Jogos aggodalmak a támogatás csökkentése miatt. Nehéz helyzetbe került a Sapientia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

A Magyar Polgári Egyesület márc. 4-én sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, ahol bejelentették: ezentúl heti rendszerességgel kívánnak találkozni a sajtó képviselőivel, illetve naponta fogadóórát tartanak a polgároknak. Orbán Mihály társelnök elmondta: Biharban és szerte az országban a polgári erők a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Szilágyi Zsolt polgármesterjelölt megismételte azt az ajánlatot, miszerint az MPSZ és az RMDSZ közös szervezésében tartsanak előválasztást a magyar közösség tagjai számára a két polgármesterjelölt között. Annak győztese legyen az egyetlen jelölt a helyhatósági választásokon, és amennyiben Nagyvárad polgármesternek választja, támogatja a másik fél jelöltjének alpolgármesterré való megválasztását. Szilágyi Zsolt ismertette a Bayer Zsolt újságíró Romániából való kitiltásának esetét, valamint bemutatta azt a márc. 2-án elmondott politikai nyilatkozatot, amelyet a parlament alsó házában tett. /Nem érkezett válasz Szilágyi ajánlatára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Általános és középiskolások számára indítanak hagyományőrző és értékmentő versenyt Bihar megyében. A versenyt végül Bihari értékeink címmel hirdették meg. A pályázati felhívást már eljuttatták Bihar megye valamennyi magyar tanintézetébe és a határon túlra, Hajdú-Biharba is. A pályáztatók jelentős bibliográfiát is adtak a helytörténeti vetélkedőre felkészülőknek. A három fős csapatok április 2–3-án mérkőznek meg egymással Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában a néprajzi, népdal és népi tánc, történeti, irodalmi, földrajzi és természetrajzi általános ismereteiket felmérő játékos és ügyességi versenyeken. /(Balla Tünde): Bihari értékmentő diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A Reggeli Újság új nagyváradi napilap közleményben jelentette be indulását: Hat évtized után ismét több magyar nyelvű napilap jelenik meg Nagyváradon. Március 8-tól, hétfőtől a Reggeli Újság című magyar nyelvű napilappal gazdagodik a bihari sajtó. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amelyre hatvan esztendeje nem volt példa. Utoljára 1944-ben jelent meg több magyar nyelvű napilap – egyszerre három is – Nagyváradon. A Reggeli Újság politikailag el nem kötelezett közéleti napilapként, változatos tartalommal kívánja megszólítani olvasóit: a hírek, információk, a közéleti, kulturális, gazdasági, sport és más témájú, sőt szórakoztató és lektűr jellegű cikkek mellett véleményanyagok és hirdetések is megtalálhatók majd benne. A Reggeli Újság kezdetben 12 – ebből négy színes – oldalon jelenik meg. A főszerkesztő, Dénes László vezetésével egy fiatal újságírókból álló szerkesztőségi gárda állt össze, közülük többen a váradi, kolozsvári, temesvári magyar sajtóban próbálták ki eddig magukat, de kezdők is jelentkeznek majd írásaikkal a lapban. Hétfőtől a Reggeli Újság példányai megtalálhatók lesznek az újságárusoknál, a lapkihordóknál és a rikkancsoknál. Egy lapszám ára 5000 lej lesz. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. más kiadványai a Realitatea Bihoreana című megyei, valamint a Realitatea Romanesca című országos napilapok. /Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. sajtóirodája, márc. 6. – rövidítve közölte: Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Új magyar nyelvű napilap jelent meg márc. 8-án Nagyváradon, a Reggeli Újság. A szerkesztőség közleménye szerint az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amire hatvan esztendeje nem volt példa. Dénes László, a lap főszerkesztője a Krónika kérdésére elmondta: az újság egyik irányban sem elkötelezett napilap lesz, amely a közéleti eseményeket kívánja bemutatni, ugyanakkor kritikusan tükrözi majd a társadalmi visszásságokat is. „A lapban a hírek mellett természetesen véleményanyagokat is közlünk majd, ezek szerzője többek között jómagam, Indig Ottó főmunkatárs, valamint Wagner Csilla lesz” – jelezte Dénes. A főszerkesztő hozzátette: a Reggeli Újság az első három hétben ötezer példányban kerül a standokra, majd annak függvényében, hogy milyen igény mutatkozik iránta, illetve hogy milyen eredményt hoz a tervezett előfizető-toborzó akció, módosulhat a példányszám. Dénes visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a lap munkatársai „eladták” volna magukat a románoknak (az Euro Media Kiadói és Sajtóház tulajdonosai a nagyváradi Micula fivérek). „Európában és a világban aligha van nemzetisége a pénznek. A romániai magyar sajtó részben magyarországi, részben román, osztrák vagy egyéb tőkével működik” – fejtette ki. A főszerkesztő „durva csúsztatásnak” minősítette azon felvetéseket, amelyek szerint az új lap RMDSZ-ellenes hangvételű lenne. „Még meg sem jelent a lap, amikor durva kirohanás jelent meg ellene az egyik napilapban, amelyben légből kapott információk alapján a szerző arról írt, hogy RMDSZ-ellenes lap készül Nagyváradon. Rosszulesett, hogy a szakma részéről gyűlölködés és irigység nyilvánult meg irányunkban, mint ahogy az is, hogy a helyi RMDSZ is ellenséges lapként próbált beállítani bennünket. Egy terméknek először meg kell jelennie a piacon, azután lehet csak eldönteni, hogy milyen” – fogalmazott Dénes. /Balogh Levente: Új magyar napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Ettől a számtól kezdve Nagyvárad helyett Kolozsváron lesz a szerkesztősége, de a már megszokott stílusban készül az Erdélyi Napló, jelentette be az új főszerkesztő, Makkay József. A munkatársak többsége a régi maradt. Az új főszerkesztő folytonosságot ígért, szókimondó, ellenzéki újság marad az Erdélyi Napló. Továbbra is arról szeretne hitelesen tájékoztatni, hogy ki miként szolgálja (avagy nem szolgálja) a nemzeti közösség érdekeit. /Makkay József: Kedves Olvasóink! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./

Az ortodox egyház állam a román államban, a központi költségvetésből a görögkeleti egyház működésére kiutalt pénzek rubrikájába még soha nem került konkrét összeg. Ugyanis csak a beavatottak számára ismert csatornákon át ömlik az új honfoglalás céljait szolgáló pénz. A trükkök sora a csereháti épületfoglalástól a csíkkarcfalvi kockakövek felszedéséig húzódik, s úgy tűnik, hogy a Partiumban is offenzíva készülődik. Legújabban a nagyszalontai hajdani gyalogsági laktanya épületegyüttesét és területét szerzik meg: a kormány a nagyváradi Szent Kereszt kolostor apácáinak készít több százezer hektáros ajándékot. Az elvándorlás miatt ma 57 százalékát teszi ki a magyarság Nagyszalonta lakosságának. Az egyik ortodox főpap Istenére esküdött, hogy csak ott építenek templomot, ahol a hívek száma indokolttá teszi. Hogy akkor az erdővidéki Magyarhermányban miért volt rá szükség, arra nem érkezett válasz. Az egyik székelyföldi városi tanács tagjai utánanéztek, milyen érdekeltség is húzódhat a kőolajipari befektetés céljából területet igénylő cég mögött. Akkor sikerült megakadályozni, hogy azon a helyen ne építsenek ortodox templomot. Nagyszalontán viszont az ottani elöljárók egyfajta hallgatólagos alku létéről vélnek tudni: Szabadság-szoborért ortodox kolostort. /Csinta Samu: Ortodox faló. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Az erdélyi magyar nyelvű ének-zeneoktatás válságban van. Megyei szinten a 91 ének- és zenetanári helyből 57-et tölt be címzetes pedagógus, s közöttük sokan a kis óraszám miatt két, sőt három iskola illetve település között ingáznak. Nagy hiányt jelent, hogy a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola megszűntével az országban nem képeznek magyar nyelven zenetanárokat (egyetemi, főiskolai szinten). A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián, bár a hallgatók közel fele magyar, a mai napig sem sikerült elérni, hogy magyar tagozatot indítsanak, ahol elsősorban sajátos zenekultúránkat és zenepedagógiánkat sajátíthatnák el a fiatalok. A magyar hallgatók román tannyelvű gyakorló iskolában oktatnak, a diplomadolgozatot ezen a nyelven kell elkészíteniük, és később ének- és zenetanárként is román nyelven kell első fokozati és doktorátusi dolgozatot írni. A kényszerűségből még használt általános iskolai ének-zene tankönyvek már régen elavultak, de sajátos kerettanterv sem készül a magyar tagozatok számára, így a zenetanár felkészültségén és lelkiismeretességén múlik, hogyan sikerül a magyar zenei anyanyelv megalapozása. A 91. évében járó Kiss Ferenc a zene, a kórusmozgalom fontosságát szerette volna bizonyítani azzal a több mint ezeroldalas, nyomtatásra előkészített kötettel (Bekecs alatt zeng az ének), amelyben a Nyárád mente 54 kórusának történetét, énekoktatók, karvezetők, tanítók, zenetanárok tevékenységét gyűjtötte össze. Hajdó Károly negyven évvel ezelőtt kezdte zenetanári pályafutását Marosszentgyörgyön. Feleségével, Hajdó Mária-Magdolnával sikerült elérniük, hogy a zenei nevelésnek rangja legyen. Munkájuknak köszönhetően ma öt kórus és több zenekar is tevékenykedik Marosszentgyörgyön. Balásné Mezei Erzsébetnek nagy szerepe van abban, hogy a mezőpaniti iskolában szeretnek énekelni, hiszen 38 éven át tanította az ének-zenét. Aszalós Enikő, a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola zenetanárnője vezeti a szaktanárok módszertani körét. Az óvodai és elemi iskolai oktatás fontosságáról Trózner Erzsébet, a marosvásárhelyi Tanítóképző Főiskola aligazgatónője beszélt. A szaktanárképzés hiányát részben a református Kántor-Tanítóképző Főiskola próbálta pótolni, s Nagyváradról is várják az első végzős évfolyamot. A tankönyvhiány kapcsán elmondta, hogy az I-IV. osztály számára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ének-zene szakos tanárai egy jó tanítói kézikönyvet és tankönyvet is készítettek. /Bodolai Gyöngyi: "Nyelvében él, zenéjében érez a nemzet". Zenei írástudatlanság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

A romániai magyarság nem veszítheti el képviseletét a törvényhozásban, ezért mind Budapesten, mind Bukarestben, mind az erdélyi magyarság körében küzdeni kell azért, hogy a politikai megosztottság ezt ne veszélyeztesse – fejtette ki Gabriel Andreescu politikai elemző, a Román Helsinki Bizottság vezetője az Erdélyi Riport márc. 11-i számában. A nagyváradi hetilapban megjelent interjú szerint nyilvánvaló, hogy a szakadás a magyarok köréből indult a budapesti politikai erők támogatásával. Elképzelhető – mondta -, hogy román érdekek is vannak a háttérben, de ezek nem mérvadóak. /A romániai magyarságnak küzdenie kell a politikai megosztottság ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Hetven cserkész részvételével Nagybányán, a Teleki Magyar Házban zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség III. Partiumi Őrsvezetőképzője. A fiatalok bizonyíthatták, hogy mennyire mozognak otthonosan a természetjárás és természetvédelem, néprajz és népszokások, történelem és magyarságtudat területén. A 21 oktató mellett a 40 őrsvezető-jelölt Bihar, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Szamosújvár, Szatmárnémeti és Torda 9 cserkészcsapatától volt jelen a nagybányai rendezvényen. /– dávid –: III. Partiumi Őrsvezetőképző.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./

Tíz megye kisiskolásai vettek részt a hét végén szervezett nagyváradi országos mesevetélkedő döntőjében, amelyet a Zabhegyezők gyermekanimátorai Alföldy Andrea tanítónő vezényletével immár ötödször tartottak meg az Ady Endre Középiskolában. /(Balla Tünde): Országos mesevetélkedő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

A magyar kormány 500 millió forintos pályázati alapot hozott létre, amelyből 300 millió forintot az erdélyi magyar televízió számára különített el. A döntést várhatóan márc. 15-én Nagyváradon, a szabadságharc emlékére szervezett központi ünnepségen tartózkodó Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter jelenti be. A félmilliárd forintos alapból anyaországiak és határon túliak egyaránt pályázhatnak. Nagy Zsolt, az erdélyi tévé működtetésére létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a számukra elkülönített 300 millió forint nem elég a beindításhoz, ezért ezt a pénzt eszközfejlesztésre használják majd. Nagy Zsolt korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint a magyar kormány egymilliárd forintot megközelítő összeget fordít majd a televízió beindítására. Magyarország azonban időközben nehéz gazdasági helyzetbe került, és jelentős költségmegtakarításokat volt kénytelen végrehajtani. /Borbély Tamás: Háromszázmillió forintot kapott az erdélyi tévé. Háromszor ekkora összegre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség idén Nagyváradon tartotta központi ünnepségét. Márc. 15-én a résztvevők megkoszorúzták Rulikowsky Kázmér dzsidás kapitány emlékművét és Nicolae Balcescu szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a Szent László-templomban. Délután Szacsvay Imre mártír politikus szobránál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Itt mondott ünnepi beszédet Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter. Ezt követően a kaplonyi fúvószenekar kíséretében huszárok által vezetett zászlós, fáklyás felvonulást rendeztek. A Kolozsvári Magyar Opera díszelőadást tartott, Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját tekinthette meg a közönség. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi polgári erők márc. 15-én folytatták az Európa tavasza Erdélyben című rendezvénysorozat programját. Szacsvay Imre szobránál Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő mondott beszédet. /Nagyváradon volt a központi március 15-i ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Tőkés László túlzónak vélte az RMDSZ márc. 15- ünnepségén a 15 ezres lakossági részvételről szóló számadatot: „Az országos RMDSZ rátelepedett a rendezvényekre. Nagyvárad csatatér, frontváros lett az RMDSZ és a polgári erők között" – fogalmazott Tőkés. A püspök szerint sok meghívó pontatlanul, románokhoz vagy halottaknak címezve érkezett, a legkirívóbb eset, hogy a külföldön elhunyt Pap László református püspök is kapott dísztáviratot. /(Balla Tünde): Tőkés szerint csatatér és frontváros lett Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Markó Attila visszautasította Tőkés László püspök megállapítását, Nagyvárad márc. 15-én nem lett csatatér és frontváros. Szerinte a püspök tragédiát látott abban, hogy az RMDSZ tisztességgel meg tudta ünnepelni az évfordulót. Markót zavarja a pánikhangulat, az állandó fenyegetettség érzése, a nemzetsiratás. „A magyar ember ma már nem él egy nemzeti tragédiában.” Valóságos csatatér volt tizennégy éve Marosvásárhely. Markó kijelentette: az RMDSZ mai, sokak által szidott tárgyalásos politikájának alternatívája épp a Marosvásárhely típusú csatatér. /Markó Attila: Csatatér és frontváros. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: (Balla Tünde): Tőkés szerint csatatér és frontváros lett Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen márc. 17-én Keresztény egyetem, egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő címmel szervezetek konferenciát. Dr. Rókusfalvi Pál budapesti pszichológus a keresztény egyetemekről szóló előadásában kifejtette: egyre erősödnie kell a nemzet és a kereszténység közötti kapcsolatnak. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári teológiai professzor előadásában a keresztény szellemiség társadalomban, tudományban, művészetben való szerepét taglalta. A vitaindító előadások után kerekasztal-beszélgetések folytak arról, hogy a szekularizált világban lehet-e kovász az evangéliumot hirdető egyház, milyen pluszt adhatnak a keresztény egyetemek. Kató Béla egyházkerületi főjegyző előadásában a keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer erdélyi felépítéséről értekezett. /(Balla Tünde): A szeretet, mint egyetemes értékhordozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Nagyváradon kétféleképpen is kommentálták az elfogadott választási törvényt. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő a módosításnak a magyarság szempontjából lényeges részét domborította ki, a polgármesterek első körben való megválasztását, ha a jelölt az érvényes voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerzi. Véleménye szerint ez lehetővé teszi, hogy szavazóbázisa fegyelmezett mozgósításával több elöljárói tisztséghez jusson az RMDSZ. Nagyváradon a magyarság érdekképviseletének reális esélye van a megyeszékhely vezetői tisztségének elnyerésére, magyarázta Székely Ervin. Ezzel ellentétben a Magyar Polgári Szövetség sérelmezte a kisebbségi jelöltállítást szabályozó cikkelyt /amely 25 ezer aláírás összegyűjtésére szorítja a parlamenten kívüli kisebbségi szervezeteket/. „A lehető legrosszabb és antidemokratikus, a jogállamot és a nemzetközi normákat sérti ez a törvény" – vélekedett Szilágyi Zsolt. A polgári szövetség ennek ellenére megszerzi a jelöltek indításához szüksége aláírásokat, jelezte. Szilágyi Zsolt továbbra is hajlandó volna egy ellenőrzött, nyílt előválasztáson megmérkőzni az RMDSZ jelöltjével. „A megyei RMDSZ megosztja a magyarságot, vét a magyar érdek hatékony védelme ellen" – kommentálta a helyzetet. Különféleképpen értékelték márc. 15-nek a megünneplését is. Székely Ervin hangsúlyozta az RMDSZ központi rendezvényének rangját, a 15 ezernyi résztvevőt. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület alelnöke, a lakosság közvetlen megszólítását vélte a polgári oldal legfőbb erejének a márc. 15-i ünnepségeken. /(Balla Tünde): Kétféleképpen a választási törvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nagyvárad polgármesterjelöltje közölte a nyilvánossággal, ha az RMDSZ Bihar megyei szervezete fölvállalja jelölését, akkor elfogadja a mind a két oldalról jövő támogatást. Az RMDSZ azonban elutasította a párbeszédet. Ezzel a törvénycikkellyel lehetetlenné akarják tenni a politikai versenyhelyzet kialakulását. Az a törvény, hogy 25 ezer aláírást kell öszegyűjteni, mélyen sérti a demokratikus pluralizmust. Toró T. Tibor képviselőtársával együtt sajtótájékoztatón tiltakoztak az említett törvény diszkriminatív kitételei ellen, és közölté, hogy elfogadása esetén nemcsak a román közvéleményhez, hanem az Európai Unió, valamint az Európai Tanács megfelelő intézményeihez fordulnak. /Román Győző: Választás, változás, vállalás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 23./

Transilvania TV néven új adó van indult Nagyváradon. Tulajdonosai, a Micula fivérek az első romániai regionális tévéadónak nevezik a Transilvaniát. A Transilvania TV mellett a Micula-médiaimpériumnak része a Crisana és a Realitatea Bihoreana, valamint a közelmúltban indult Reggeli Újság napilap, a National FM rádióadó és a National TV. A Transilvania TV-nek magyar nyelvű adása is van, amely naponta jelentkezik 17 és 18 óra között. A magyar adást Szomorú Edina és Horosnyi Éva szerkeszti, s előreláthatólag egy bemondó is csatlakozik hozzájuk. /Pengő Zoltán: Transilvania Televízió – magyarul is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Márc. 19-20-án ünnepelte 14. születésnapját a Nagyváradi Magyar Diákszövetség /NMD/, amely immár 350 tagnak örvend és harmadjára tartotta meg a diákszülinapot. Volt sportfoglalkozás, az NMD-t bemutató fotókiállítás, majd a Fintorgó diákszínjátszók Fehér István, Az alkohol öl című vígjátékát adták elő. Debreceni Sándor, az NMD elnöke és Mihele Kata irodavezető elmondták, főként a nagyváradi magyar egyetemi hallgatók érdekképviselete, a diákmunka és szállásközvetítés tartozik legfőbb tevékenységeik közé. /(Balla Tünde): Szülinapi hétvége az NMD-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Nagyváradon a sportcsarnokban a három nagyváradi magyar középiskola /Ady Endre Középiskola, Szent László Gimnázium és Lorántffy Zsuzsánna Gimnázium/ diákjai és szüleik vettek részt márc. 21-én a Mozgás, móka, vigalom nevű játékos sportvetélkedőn. A szünetekben tánckoreográfiákat mutattak be az iskolák, majd suliismertetőt és felvételi tájékoztatót tartottak a nyolcadikosoknak. /Balla Tünde: „Jó az együttlét" Magyar középiskolák sportvetélkedője Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, a nagykárolyi Károli Gáspár és Kaffka Margit szobrok alkotója készíti a Petőfi szobrot, amely Szatmárnémeti egyik nagyobb belvárosi terén, a városi kórház előtt fog állni. Szeptemberre tervezik a szoborállítást. /Deák Árpád készíti a Petőfi szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Újra megjelent Mester Zsolt (1929–2002) első kiadásával feltűnést keltett Koppantó című regénye a Neptun Kiadó jóvoltából. Mindössze ennyi Mester Zsolt hagyatéka. Fodor Sándor a XX. századi magyar próza két nagy "egykönyvese" mellett emlegeti Mester Zsoltot. Erdélyi elődje, Kuncz Aladár Fekete kolostor című regénye, a másik író Ottlik Géza, akinek Iskola a határon című regénye 1959-ben jelent meg. Dr. Mester Zsolt kiváló ideggyógyász Koppantó című regénye 1979-ben látott napvilágot. Mester Zsolt a rendszerváltás után elvállalta Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Püspökség által indított Sulyok István Főiskola rektori teendőit. Egészségi állapota gyengült, majd áttelepült Magyarországra, immár betegen. /Fodor Sándor: Harmadik egykönyvesünk. Mester Zsolt (1929–2002). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Nagyváradon a színházbarátok Kiss-Törék Ildikót, a Kiss Stúdió igazgatóját és férjét, Varga Vilmos művészeti vezetőt, Románia egyetlen kisebbségi magánszínházát köszöntötték fennállásának 10. évfordulóján. Legutóbbi bemutatójuk, a Wass Albert életműve alapján szerkesztett Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játékuk egy esztendő alatt 80 előadást ért meg. A Kiss Stúdió emellett a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiváljának szervezője. Eddig két alkalommal zajlott több nyelven Középen a színész mottóval. Most következett volna a 3. seregszemle, de nem sikerült pénzt szerezni. /S. Muzsnay Magda: Adjon Isten békét, kedvet! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

"Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

Tinódi Lantos Sebestyén diák Cronicáját éppen 450 éve nyomtatták ki Kolozsváron, és ezt ünnepelte ápr. 1-jén z a egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Színház, Magyar Opera, megannyi szerkesztőség, nyomda, valamint az Amaryllis Együttes. Szőcs István felidézte: 2000-ben a kolozsvári könyvkiadás és nyomtatás kezdeteinek a 450. évfordulójára emlékeztek. A Váradi Regestrum kiadásának évéhez, 1550-hez tájolják be a megemlékezéseket. A II. András király idejében, 1208–1235 között készült vizsgálati és nyomozati jegyzőkönyveket 1550-ben, Erdély akkori kormányzója, Fráter György Kolozsváron kiadta. E kötet jelentősége jogtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti szempontból páratlan. Sok kolozsvári nyomda és könyvkiadó összefogott, és újra megjelentette a Regestrumot, amely az eredeti mellett a magyar, román, német és angol fordítást is tartalmazta. A Sapientia Egyetem vitára hívta ki a Babes–Bolyai történészeit: Igen, és mennyiben tekinthető hiteles kortársi beszámolónak Tinódi Erdélyi krónikája? A további kolozsvári emlékezések közé sorolható, hogy Visky Gábor, a magyar színház dramaturgja Tinódi ókori tárgyú műveiből fog alkotni színpadi Triptichont. Ezek a Jázon és Médea (1537, Judit asszony históriája (1540) és végül Dávid király mint a nagy Góliáthal megviut (1549). /Szőcs István: Lantos fesztivál Sebestyén deák végemléközetére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Balázs Péter, Magyarország kijelölt EU-biztosa ápr. 3-án Nagyváradra látogatott, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének meghívására. A Magyarországnak nyújtandó európai uniós támogatásokból jut majd a határ menti és a határon átnyúló együttműködési projektekre is, hangoztatta Balázs Péter, aki RMDSZ-politikusokkal, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel találkozott. /Határon túli együttműködésre is jut az EU-támogatásokból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./