Nem született végleges döntés arról, kié lehet az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság ugyanis nemrég megsemmisítette a Maros megyei táblabíróságnak a városháza javára hozott döntését, és újratárgyalásra küldte vissza az iratcsomót. Így jövőben újrakezdődhet a pereskedés a Bolyai Farkas Gimnáziumnak helyet adó épületért. Az Országos Restitúciós Bizottság visszajuttatta ugyan a református egyháznak a Református Kollégium épületét, de Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a táblabíróságon támadta meg a döntést. Dorin Florea a marosvásárhelyi önkormányzat nevében, de annak tudta és felhatalmazása nélkül indított pert az Országos Restitúciós Bizottság döntése ellen, amelyet alapfokon megnyert. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-es tagjai még a tavasz folyamán írásban tiltakoztak a polgármester eljárása ellen. /Szucher Ervin: Bolyai-per: újratárgyalják a restitúciós kérést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Marosvásárhely az elmúlt iskolai év mérlegét ismertették a megyei tanfelügyelőség képviselői az iskolaigazgatókkal. A kisérettségin Maros megyében az országos eredménynél valamivel rosszabb volt az átlag, a diákok 70,71 százaléka vizsgázott sikeresen. A megye 99.650 diákjából 2004-05-ben 1329 osztályban 31836 diák tanult magyar és 1087 német nyelven. Az anyanyelvi oktatás legfőbb problémáját a hiányzó tankönyvek jelentik – vélekedett a nemzetiségi oktatásért felelős Albertini Zoltán. 21 I-VIII. osztályos iskola szűnt meg az elmúlt tanévben. /(bodolai): Csökkent a gyermekek és az iskolák száma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar súlyos magyarellenes kijelentései miatt a marosvásárhelyi Pro Europa Liga panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Korábban a négy kormánypárt is elítélte Tudornak a kisebbségi törvénytervezet szenátusi vitáján elhangzott beszédét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 27-én Habsburg Ottóval folytatott bukaresti megbeszélésén kérte, hogy az európai fórumokon is figyeljenek fel a romániai nacionalista kirohanásokra. /Össztűzben a nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Marosvásárhelyen egy 73 éves nőnek a fájdalmai annyira fokozódtak, hogy férje kénytelen volt a sürgősségi ügyelet segítségét kérni. A mentők a hívás után egy fél órával érkeztek, s a súlyos beteg nőt az urológiai klinikára vitték. Az ügyeletes orvos román nyelven feltett kérdésre a fájdalmaktól elkínzott beteg nő nem tudott válaszolni, Sorin Cinca orvos kijelentette: ha nem tud románul, vigyék Budapestre! Ezt követően kioktatta az idős házaspárt, hogy Romániában élnek és beszélniük kell az ország nyelvét, majd a beteget injekciózás után haza akart küldeni. Az idős férj könyörgésére végül is beutalta a kórházba, s a beteg asszonyt később megműtötték. /(bodolai): Menjen Budapestre! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés követte az idei, immár nyolcadik Bernády Napokat. A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány hagyományos, október végi többnapos rendezvénysorozatának célja: a felnövő generációkkal megismertetni, megszerettetni Bernády életművét. Október 28-án átadták a Bernády-emlékplakettet. Borbély László miniszter, az alapítvány elnöke összegezte a rendezvénysorozattal kapcsolatos benyomásait, érzéseit, majd átadta az emlékplakettet Csíky Boldizsár zeneszerzőnek. A koncerten Ránki Dezső, világhírű zongoraművész lepte meg a közönséget egy emlékezetes zongoraesttel. Másnap Bernády György, a néhai polgármester sírját koszorúzták meg az egybegyűltek, majd a Bernády- szoborhoz ért az emlékező menet. A Bernády Kamarakórus énekét Borbély László és Kelemen Atilla képviselő felszólalása követte. A koszorúzók között voltak a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet küldöttei is. A diákvetélkedő két kategóriában zajlott: az elemi és középiskolásoknak rajzversenyt hirdettek. /Nagy Botond: Bernády Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Erdélyi viszonylatban szokatlan feladatot vállalt magára a marosvásárhelyi származású Miholcsa József szobrászművész: Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Szent István király mellett négy erdélyi fejedelem, János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc néz szembe az örökkévalósággal. Ötödiknek október 29-én a kuruc király, Thököly Imre szobrát avatták. Ezután a sebesült futár és lova emlékénél – a helyi Mátyás-huszárok, a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi vendéghuszárok tisztelgő jelenlétében – művelődési és civil szervezetek, magánszemélyek koszorúztak. 1848 októberének végén ugyanis csata zajlott a Maros két partján. A kettős eseményt huszárbál keretében ünnepelték a marossárpatakiak. /B. D.: Szoboravatás és huszárbál Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./ Miholcsa József szobrászművész Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Ötödiknek október 29-én Thököly Imre (1657. szept. 25. – 1705. szept. 13.) is a helyére került. A kuruc királyként emlegetett fejedelem 300 éve hunyt el török földön, Nikodémiában. Miholcsa József Farkas Árpáddal vallja: „csak lábujjhegyen, halkan!” / apáink hűlő, drága arcán járunk.” /Bölöni Domokos: „Apáink arcán járunk” A kuruc király emléke. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Mindenki hiányzik valakinek. Végső búcsút kellett venni többektől, köztük van Fülöp G. Dénes, a felejthetetlen marosvásárhelyi vártemplomi lelkipásztor, Kövesdi Kiss Ferenc, a Mezőség szórvány-magyarjainak fáradhatatlan istápolója, Illyés Kinga előadóművész, Izsák József irodalomtörténész, Ferenczy István, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Szabó György Pál, a mindenes EMKE-elnök és pedagógus, Imreh Ernő jogász, Sipos Lajos, Vásárhely házainak, hajdani nagyjainak szenvedélyes ismertetője, Ágoston Albert, a kollégium ügyét védelmező öregdiák... néhány név a hiányzók hosszú névsorából. Folytatni lehet a korábban eltávozottakkal, akik a kultúra különböző ágazataiban nagy betűkkel írták be nevüket Marosvásárhely újkori történelmének könyvébe: Molter Károly, Tompa Miklós, Kovács György, Bözödi György, Gagyi László, Csorba András, Erdős Irma, Gyarmaty István, Kabós Éva, Székely János, Tóth István, Oláh Tibor. /Nagy Pál: Akik hiányoznak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

A Népújságban 2004. március 31-én jelent meg a Székelybőben megállt az idő? című írás a kis településről. A településen 90 ember él, nagy csendességben. A helyi templomnak nincs papja. A cikkre a székelybői születésű, Marosvásárhelyen élő Szente Kinga válaszolt, Ki akar segíteni Székelybőn? címmel 2004. április 22-én. Ennek nyomán sikerült megalakítani a Székelybőért Egyesületet. Két év múlva Székelybő 675 éves, az ünnepi alkalomra a falu monográfiáját szeretnék kiadni, az anyagok gyűjtését elkezdték. Összefogással talán sikerül megmenteni a falut. /Kilyén Attila: Egyesület Székelybő „feltámasztásáért”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

A marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség lelkészei, Bende Sándor főgondnok és Takács Mihály gondnok ünnepi istentiszteletre hívták össze a gyülekezetet. Megköszönték mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház újabb ingatlannal gazdagodjon. A templom szomszédságában lévő házat és 4 ár területet 1000-1200 család adakozásából sikerült megvásárolni. A zenekedvelő gyerekek is részt vállaltak, hiszen Bustya Judit kántor vezetésével karácsonyi CD-t, hanglemezt adtak ki, amelynek teljes bevételét a házvásárlásra ajánlották fel. Varga László nyugalmazott lelkipásztor, akinek nevéhez a gyülekezet születése, a templomépítés, papilakvásárlás fűződik, előadást tartott az egyházközség 17 éves történetéről. A gyülekezet lélekszáma most már 5000 alá csökkent, a gyülekezet mégis „naggyá nőtte ki” magát – mondta Varga László. /Mezey Sarolta: Gyarapodás a Cserealján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Megint napirenden a Bolyai-ügy. Most „helyzet” van. Az Európai Unióba lépés előtt kell dűlőre vinni a dolgot, különben elhúzódik beláthatatlan ideig. Az „ideiglenesen” Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem a második bécsi döntést követően 1940 őszén tért vissza Kolozsvárra. A román egyetem minden mozdíthatót magával vitt Nagyszebenbe, de az épületek maradtak. Amennyire lehetett, a magyar állam felszerelte, korszerű tanszerekkel látta el a hazatért egyetemet. A második világháború végén a város lakosságának kérésére az egyetem vezetősége megtagadta a kiürítést, elmenekítést: helyben maradt. Azután megszületett a Groza-kormány döntése, 1945. május 29-én. Ez egy szóban sem említette az 1872-ben alapított magyar egyetemet, hanem egy egészen új „magyar előadási nyelvű Állami Tudományegyetemet” állított fel Kolozsváron. Ezzel megszüntette a magyarok jogfolytonosságát, s minden épületet, felszerelést a román egyetemnek juttat. A magyar felsőoktatás újra kezdhette a berendezkedést. A korábbi 40 helyett kaptak egyetlen épületet, a sétatéri volt Regina Maria Líceumot (Felsőbb Leányiskola), s az egyetemi könyvtárat közösen használhatták a román egyetemmel. Utóbb még a Kereskedelmi Akadémiát, az egyházaktól elvett Marianumot és a piarista épületek egy részét is használhatták. Az 1959-es egyesítéssel ezek az épületek is beleolvadtak a közös felsőoktatási épületrendszerbe. A magyar orvosi kart egyetlen klinikára sem fogadták be, ezért kénytelenek voltak Marosvásárhelyre távozni. Azután megszületett a pótszer: a Sapientia Tudományegyetem, a magyar állam pénzén, a magyar támogatással emelt vagy restaurált épületekben. /Gaal György: Egyetem, épületek, osztozkodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 2-án egy román játékfilm vetítésével, valamint Hobó József Attila verseiből összeállított Tudod, hogy nincs bocsánat című előadói műsorával kezdődött a XIII. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A versenyen 39 országból érkezett több mint negyven alkotás vesz részt. /Szerdán startolt az Alter-Native. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A liberális-demokrata szövetség több erdélyi politikusa nem ért egyet a kisebbségi törvénytervezet elfogadásával – értesült a Mediafax hírügynökség meg nem nevezett kormánykoalíciós forrásokból. Markó Béla Marosvásárhelyen ismét emlékeztetette az RMDSZ szövetségeseit a koalícióban megkötött egyezségre, és felszólította a kormányzó pártok törvényhozóit, szavazzanak a korábban kialakult konszenzus alapján. /Koalíciós válság körvonalazódik? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

November 5-én véget ért a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A zsűri különdíját és a Duna Műhely által felajánlott ajándékcsomagot kapta: Vilmos és Arthúr – Tóth Szabolcs, Románia/Magyarország. A Magyar Filmlaboratórium díja a legjobb operatőrnek (500.000 forint értékű laboratóriumi munkálat): Résfim – Kardos Sándor, Magyarország. A Duna TV különdíja a legjobb határon kívüli magyar alkotó számára: A bárányok meghalása – Felméri Cecília, Románia. /Hazamennek a legények (és leányok)... Véget ért a 13. Nemzetközi Alter- Native Rövidfilmfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Marosvásárhelyen, a textilművészet egyik fellegvárában november 5-én nyílt meg a Bernády Házban Hunyadi Mária egyéni tárlata. Szőnyegei együttesét szobrász férje, Hunyadi László néhány míves fémdomborításával tetézte. Tematikában, hangvételben, tökéletesen harmonizáltak a textíliák és a fémplasztikák. /Színek és álmok textiltükörben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

November 5-én Marosvásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány. Szó esett egyebek mellett a kommunista diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényről, az ezzel kapcsolatos, Erdély-szerte tapasztalható helyhatósági visszaélésekről, a végrehajtások lassított üteméről. A tisztújítás alkalmával tiszteletbeli tanácsadói szerepet szavazott a tagság az alapítvány két rangidős személyének: Apor Csabának és Csávossy Györgynek. Az elnök Haller Béla maradt, a két alelnök közül Kerekesné Béldi Máriát is újraválasztották, a másik eddigi alelnök, Torma Miklós betegsége miatt lemondott tisztségéről, helyette Ugron Zoltánra esett a választás. /(Komoróczy György): Közgyűlést tartott a Castellum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

Törvénytelenül járt el a Maros megyei sorozóközpont, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjai számára olyan kérdőíveket küldött ki, amelyeken etnikai és vallási hovatartozásukat is be kellett jelölniük, Georgeta Basarabescu, az országos adatvédelmi hivatal munkatársa közölte a Krónikával. Mint ismeretes, október végén tanáraik olyan kérdőívek kitöltésére kérték a Bolyai diákjait, amelyekben szerepelt a nemzetiségi és vallási hovatartozást firtató rovat is. Mivel a kérdőívekről hiányzott az adatgyűjtő intézmény neve és célja, több diák és szülő megtagadta a nyomtatvány kitöltését, a Pro Europa Liga emberjogi hivatalának munkatársa, Haller István pedig tiltakozást juttatott el az ombudsmani hivatalba. Az ombudsmani intézményben megdöbbentek a hír hallatán. /Szucher Ervin: Törvénytelen adatgyűjtés a Bolyai-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Dr. Feszt György /sz. Kolozsvár, 1925. szept. 15./ a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns farmakológiaprofesszora szeptemberben betöltötte a 80. életévét. Országosan elismert szakember, az erdélyi magyar tudományos élet, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés tevékeny előmozdítója több mint 50 éve. 1945-ben, amikor megalakult a kolozsvári magyar tannyelvű tudományegyetem, édesapja a röntgen tanszék professzora lett, és ő volt az orvosi kar első dékánja. Az egyetem Marosvásárhelyre átköltözött orvoskara az 1948-as tanügyi reform nyomán önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet lett, ahol apja, id. Feszt György 1949-ig dékán maradt. Amikor a rektori tisztséget betöltő Csőgör professzort a hatóságok letartóztatták, őt nevezték ki rektornak, s ezt a tisztséget korai haláláig, 1952-ig töltötte be. Fia, ifj. Feszt György 1950-ben végezte el az egyetemet, majd tanársegéd lett a farmakológiai tanszéken, Obál Ferenc professzor mellett. 1953 őszén, más magyar állampolgárságú egyetemi tanárokhoz hasonlóan, Putnoky Gyula és Obál professzorok is távozásra kényszerültek, s így, aránylag fiatalon, lektori, majd később adjunktusi állásba léptették elő Feszt Györgyöt. – Nyugdíjazását követően éveken át tevékeny szerepet töltött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának az élén. /Bodolai Gyöngyi: Életre szóló vonzerő. Beszélgetés dr. Feszt György egyetemi tanárral. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

November 5-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében megnyílt Zajzon Noémi tizenkettedik osztályos, bolyais diáklány olajmunkáinak és grafikáinak tárlata. /Nagy Botond: Új tárlat és szárnybontogató művész jelentkezik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Marosvásárhelyen megnyílt Pálosi Ferencnek, a város fotóklubja tagjának kiállítása. /D.B.S.: Fotótárlat. Pálosi Ferenc valósága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Újabb irodalmi találkozóhellyel gazdagodott Marosvásárhely. A Kultúrpalota, Bernády Ház, Deus Providebit Ház, Bocskai Terem, Diakóniai Központ, unitárius egyházi tanácsterem mellett most az új lehetőség a nemrég felújított Pálffy-ház. November 5-én itt volt Tomaso Kemeny, azaz Kemény Tamás, a gyermekkorában Olaszországba szakadt irodalmár /ma az egyik leghíresebb olasz, vagy olaszul (is) író költő/ könyvbemutatója. A szerző olasz nyelven írt, nemrégiben magyarra fordított Erdély aranypora /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című eposzának bemutatóján Kemény Tamással–Tomaso Kemennyel Szőcs Géza beszélgetett. Tomaso Kemeny Budapesten született, egész életében foglalkoztatta Erdély, annak történelme, mitológiája, és ennek eredménye a megszületett mű: La Transilvania Liberata. A páduai egyetemen angol irodalmat tanító Kemény Tamással erről is beszélgetett Szőcs Géza. /Nagy Botond: Erdélyi aranypor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Bárányi Ferenc, a kiváló orvos-aneszteziológus, ismeretterjesztő publicista és szépíró ismét föltűnt. Marosvásárhelyen az RMDSZ-vezetés orvosokkal való találkozásán beszélt. Egy ideig az egészségügyi miniszteri tisztséget töltötte be /1998-ban/. Azután róla, aki legodaadóbb híve volt közösségének, kiderítették, hogy „aláírt”. Besúgó volt. Azóta teljesen tisztázódott: Bárányi Ferenc természetesen nem volt besúgó. De akkor az RMDSZ nem védte meg őt. A miniszternek le kellett mondania. Az egyetlen ember, akire alkalmazták azt a bizonyos törvényt, ő volt. /Ágoston Hugó: B. F. redivivus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Az RMDSZ prefektusai – a Mehedinti megyei kormánybiztos kivételével – egyidejűleg, decemberben mondanak le a politikai szerepvállalásról. A döntés Marosvásárhelyen született Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. „Heves viták voltak, de az elnök azt javasolta, hogy mondjunk le a politikáról, és maradjunk a közigazgatásban. Erre a következő hónap közepén kerül sor, az időpontról a továbbiakban állapodunk meg. Ahhoz, hogy továbbra is prefektusként dolgozhassunk, vizsgáznunk kell az eddigi tanfolyamok alapján. Ha a vizsga sikerül, megtarthatjuk posztjainkat”, mondta Szilágyi János prefektus, aki lemond Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöki tisztségéről, a szervezet vezetését Borsos László jelenlegi ügyvezető elnök veszi át. A prefektusi törvény közvitára bocsátott módosító tervezete szerint a kormánybiztosoknak egy hónapon belül választaniuk kell a prefektusi poszt és a politikai tisztség között. /Lemondanak az RMDSZ prefektusai a politikáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Pro Europa Liga megállapította, hogy az utóbbi időben Romániában egyre erősödik a xenofóbia, neofasiszta szervezetek működnek szabadon, háborús bűnösök kultusza erősödik, s Marosvásárhelyen több mint egy évtizedes küzdelem kellett ahhoz, hogy az Antonescu sétány nevét megváltoztassák, nyilatkozta Haller István. A Kristályéjszaka emlékét felidéző gyásznapon Marosvásárhelyen kiemelték: a 7500, Marosvásárhelyről és környékéről lágerekbe hurcolt zsidó közül 5943 soha nem tért vissza. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint valótlan Haller azon állítása, hogy az erdélyi magyar fiatalok körében terjedőben lennének az antiszemita eszmék. „A Pro Europa Ligának nem azzal kellene foglalkoznia, hogy összeugrassza a kisebbségeket, hanem a román nacionalizmus ellen kellene felemelnie a hangját” – szögezte le a polgármester. /Bögözi Attila, Salamon Márton László: Élő figyelmeztetés a Kristályéjszaka – az antiszemitizmus terjedését látja a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Jelen van-e valamilyen formában az antiszemitizmus az erdélyi magyar közösségben? – tette fel a kérdést a lap munkatársa, Salamon Márton László. Haller István, a marosvásárhelyi emberjogi szervezet vezetőjének kijelentése valós helyzetre világít rá: az erdélyi magyar és főleg a székelyföldi fiatalság körében gyúlékony talajra találnak egyes magyarországi tűzcsiholók. „A másfél milliós erdélyi magyarság egy viszonylag önálló, valódi kis társadalom. És – mint ilyennek – megvan a maga társadalmi rétegződése. /Salamon Márton László: Öntudat és bűntudat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Hargita Megyei Törvényszék visszaküldte a nyomozati szakaszba a halált okozó testi sértéssel vádolt Ioan Barsan dossziéját. A Suba Jánosként ismert gyimesbükki vállalkozónak esélye nyílik arra, hogy börtönbüntetés nélkül megússza a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának halálra verését. A diszkóverekedés áldozatának, Szentes Szilárdnak az édesanyja elmondta, az ügyvéd felvetette, hogy lépjenek vissza, mert lehetetlen egy egész rendszerrel szemben pert nyerni. A Krónika tavaly januárban tényfeltáró riportban fedte fel a Gyimesek völgyét rettegésben tartó Suba-klán féléves botránykrónikáját. 2003. június 4-én Suba Viorel (Viorel Barsan) fényes nappal a nyílt utcán tépte ki autójából, és verte el a csíkszeredai Albert Ernőt úgy, hogy az áldozat koponyatörést szenvedett. Bő két héttel később Hajnal Andrást, az ügy szemtanúját hívta ki a diszkóból volt osztálytársa, Suba Bokor (Bucur Barsan), hogy a folyosón leüssék. A Subák három héttel később Antal Andrást gázolták el, és hagyták magatehetetlenül az út szélén. Augusztus 3-án az egyik Suba unokatestvér, Petru Neagu a sorkatonai szolgálatból hazalátogató Ráduly József fején tört szét egy üveget. A fiatalembert a marosvásárhelyi idegsebészeten elvégzett két agyműtét között hónapokig nem tudott megszólalni. Egy szeptember 28-i lakodalmon a vőlegény öccsét késelték meg, karácsony második napján pedig Főcze Lászlónak törtek szét üveget a fején. A felsorolt ügyek egyike miatt sem vonták felelősségre a tetteseket. A diszkóverekedés áldozata belehalt a sérüléseibe. Suba Jánost csak március derekán vették őrizetbe. Az alapfokon eljáró Hargita Megyei Törvényszéknek másfél év sem volt elég hogy pontot tegyen az ügy végére. Az eltelt idő alatt pedig Suba aratta győzelmeit. Ez év júniusában Bukarestben a legmagasabb szintű törvényszéki orvosi tanács enyhítő körülményeket fogalmazott meg. Megerősítette ugyan, hogy a halál erőszakos volt, és ok-okozati viszony áll fenn az áldozat sérülései és a halál között, de arra a következtetésre jutott, hogy ehhez nagyobb mértékben járult hozzá a fiatalember súlyos cukorbetegsége. Június közepén a Hargita Megyei Törvényszék elmulasztotta az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérni, ezért az üzletembert a marosvásárhelyi táblabíróság szabadlábra helyezte. /Gazda Árpád: Subát szolgálja a hatóság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

November 10-én kezdődik a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, Erdély minden bizonnyal egyik legnagyobb, háromnapos könyvszemléje. /Nagy Botond: Könyvvadászat indul. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

November 10-én megnyílt a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a Nemzeti Színház előcsarnokában. Kiosztották a Szép Könyv-díjat, mely az adott év – szakmai zsűri által megítélt – legszebb kiadványának jár. A zsűri nevében Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház igazgatója közölte, az Erdélyi Magyar Könyves Céh kiadói közül jelentkezhettek a vetélytársak, idén hatan – Kriterion, Pallas-Akadémia, Morus, Mentor, Koinónia, Jelenkor – küldték el kiadványaikat. A Szép Könyv 2005 minősítést a Mentor Kiadó Énekek éneke című kötete érdemelte ki. Második helyezett a Koinónia, míg harmadik a Pallas- Akadémia kiadványa lett. /Nagy Botond: Kaput nyitott a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./