"A Cuvantul Liber /Marosvásárhely/ újabb cikket közölt az anyanyelv helyi közigazgatásban való használata ellen, történelmi és statisztikai érvekkel, valamint térkép közlésével támasztva alá azon érveit, hogy, ha több, mint 1000 helységben magyar nyelvű táblát tesznek ki, újra létrejön "egy nagy Magyarország egy kis Románia mellett." /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"Hagyományőrző felcsíki és moldvai tánctanítás folyt gyerekek részére Szászrégenben, a katolikus plébánián, febr. 10-én. A magyarságtudat megerősödését szolgálja, ha a gyermekekkel megszerettetik saját kultúrájukat, vallja a néptánc szervezője. /Játszom és táncolok! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Magyarországnak és Romániának egyfelé vezet az útja, az Európai Unióba és ez meg fogja oldani a közös ügyet, az aradi vértanúk emlékére készült Szabadság szoboregyüttes méltó elhelyezését. Erről Dávid Ibolya magyar igazságügy- miniszter beszélt febr. 19-én az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén, ahol szó volt a Zala György által tervezett aradi szoborcsoport kiszabadításáról, illetve újbóli felállításáról. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az új román kormánnyal és a helyhatósági vezetőkkel további tárgyalások várhatók a szoborcsoport felállításának lehetőségéről. - Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Romániában megszületett az a kárpótlási törvény, amelynek alapján számos Magyarországon élő erdélyi és partiumi ember jogosult lesz az egykor elvett vagyona utáni kárpótlásra. Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpótlási igényeket a törvény szerint jogvesztő határidő lejártáig, 2001. augusztus 15-ig kell Romániába eljuttatni. /Újból az aradi szoborcsoportról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./"

" A moldovai kommunistákra nem csak azok szavaztak, akiknek nosztalgiájuk van a szovjet idők iránt, hanem azok is, akik félnek a moldovai nacionalizmustól, azok, akik nem akarják a túlzott közeledést Romániához, Moldova összeolvadását "a szomszédos baráti országgal" - írta a moszkvai Izvesztyija febr. 20-i száma a parlamenti választásokon aratott elsöprő kommunista győzelem kapcsán. Azonban Moldovában a szavazás inkább azt igazolja: nem a kommunisták arattak győzelmet, hanem a "románpárti erők" szenvedtek megsemmisítő vereséget. Románia már nyilvánvalóan nem fog bajlódni szomszédjával, de szerepét könnyen Oroszország veheti át. A Nyezaviszimaja Gazeta kiemelte, hogy a moldovai kommunisták tartani kívánják választási ígéreteiket az orosz nyelv állami státusa, illetve az orosz-fehérorosz unióhoz való csatlakozás kérdésében. /Orosz értékelések a moldovai választásokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./"

"A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./"

"Kemény János íróra, szerkesztőre, irodalom- és színházszervezőre emlékeztek 30 évvel halála után először Marosvásárhelyen, a Castellum Alapítvány szervezésében. Az alapítványt a történelmi családok leszármazottai hozták létre. Az első irodalmi esten gróf Bánffy Miklósra, az íróra, politikusra, képzőművészre, drámaíróra emlékeztek. A mostani - a második - Kemény János szellemét idézte. Az irodalmi összeállítás után azok szólaltak meg, akik még ismerték János bácsit. Sütő András arra az időszakra emlékezett, amikor a sok megaláztatást átélt embert sikerült a szerkesztőségbe behozni. Imre Ernő nyugdíjas jogász Kemény Jánost, a "magánembert" hozta még közelebb a hallgatókhoz. A teremben szép számban voltak Kemény János leszármazottak, egyetlen még élő fia, Miklós, feleségével és hat unoka. /S. Muzsnay Magda: Castellum irodalmi esték. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ "

" Ádámoson 262 fős a helyi református egyházközség, mégis 1996-ban önerőből kívül-belül felújították a templomot, később rendbe tették a parókiát, járdát öntöttek, a templom udvarára kopjafát állítottak a templomépítő dr. gróf Hadadi Kovácsi Sándor, valamint az I-II. világháborúban elesett hősök emlékére, mutatta be a gyülekezetet Dobai Izabella, ádámosi református lelkész. A hívek száma évről évre csökken, minden évben jóval több a temetések, mint a születések száma. /Önerőből építettek az ádámosi reformátusok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"

"Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

" Marosvásárhelyen márc. 2-án bemutatják a most induló, félévenként megjelenő Symbolon színházművészettel tudományos, akadémiai színvonalon foglalkozó folyóiratot. Főszerkesztője, Stamatoiu Cristian. A Színművészeti Egyetem kiadványáról van szó, amely román, magyar, francia és angol nyelven jelenik meg, román, magyar és a teatrológia külföldi szaktekintélyeinek írásaival. /(lokodi): Színház és környéke. Symbolon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./"

"280-ról 500-ra nőtt a marosvásárhelyi Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagsága - hangzott el a március elsején tartott évi beszámoló alkalmával. Céljuk: a hagyományok ápolása mellett a tehetséges valamint a nehéz anyagi helyzetben levő diákok támogatása, az iskola történetéhez méltó kismúzeum berendezése, és mindenekelőtt az intézmény református magyar jellegének visszaállítása. Kirsch Attila elnök beszámolt arról, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a kör tevékenységébe, hogy az elmúlt évben 40 tanulót díjaztak. /Évi beszámoló tartott az Öregdiákok Baráti Köre. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"Márc. 3-án Nyárádszeredán dr. Kelemen Atilla, Borbély László és Makkai Gergely parlamenti képviselőkkel tanácskoztak Nyárádszereda kerület polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. Borbély László kiemelte: a következő négy évben az önkormányzatiság kell, hogy jellemezze az RMDSZ tevékenységét. /Nyárádszeredai tanácskozás a regionális fejlesztésről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"

"A Csengő rímek elnevezésű szavalóverseny Maros megyei szakaszát az új kövesdombi református templomban tartották. Jelen volt és zenélt a László József tanár vezette Kővirág együttes. /Tisztán csengő rímek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"

"Gönczy János magyar kormánybiztos ökológiai egyezménykötést szorgalmaz a Tisza vízgyűjtő területe által érintett öt ország: Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna között. Gönczy János kifejezte reményét aziránt, hogy a magyar kormány támogatja majd kezdeményezését és hamarosan létrejön a nemzetközi egyezmény a Tisza védelmére. A kormánybiztos elképzelésének fontosságát a romániai Nagybányai Bányászati és Meteorológiai Kutatóintézet által készített tanulmányban foglaltakkal magyarázta, mely szerint Erdélyben 10-11 olyan környezeti veszélyforrás van, ami bármelyik pillanatban újabb ökológiai katasztrófát okozhat a Tiszán. /Tiszai ökológiai egyezménykötést szorgalmaz a magyar fél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 3-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar Kovács András vezényletével egyházzenei hangversenyre várta a kórusmuzsika híveit. Papp Mária ének szakos tanár, ny. egyetemi adjunktus kiemelte, öröm volt látni ennyi fiatalt. Kovács Andrásnak mint karmesternek szinte folyamatosan felfelé ível a pályája. /Nagyon szerencsés választásnak bizonyult. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./"

"A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 9-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök is. Politikai beszámolójában Markó Béla, a belső szervezési kérdések mellett főként a kormányzóerő, Román Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) kötött együttműködési megállapodásban foglalt intézkedések megvalósításának jelenlegi helyzetéről, különösen a végső szavazás előtt álló helyi közigazgatási törvényről szólt. Az elnök úgy értékelte: az oktatási törvényhez, valamint a tulajdontörvényekhez hasonlóan az említett jogszabály remélhető elfogadása egy újabb mérföldkőnek bizonyul majd az erdélyi magyarság életében, valamint az érdekvédelmi politizálásban meghatározott célkitűzések megvalósításéban. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 9. - 1925. sz./"

"Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

"Terényi Ede zeneszerző muzsikáját ritkán lehet hallani szülővárosában, Marosvásárhelyen. Orgonaműveinek lelkes propagálója, B. Molnár Tünde jóvoltából összeállítás hangzott el Terényi Ede zeneszerzői életművéből. A megjelenteknek élmény nyújtottak a zeneművek és B. Molnár Tünde orgonaművész előadóművészete. /Terényi Ede szerzői estje. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./"

"1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Szőcs Judit nyugalmazott tanár /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője nyílt levelet intézett az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához. Ebben megdöbbenését fejezte ki a kolozsvári diakonisszaképzés Marosvásárhelyre történő áthelyezésére vonatkozó döntésével kapcsolatban. Leszögezte: magyarként, reformátusként, tanárként, valamint a magyar tannyelvű oktatás ügyének pedagógusszövetségi szinten való elkötelezettjeként nem tudja elfogadni a döntést. "Az intézmény 1992-ben létesült Kolozsváron, ott ahol iskolát teremteni történelmi jellegű cselekedet volt. Továbbtanulási lehetőséget biztosít 5-6 megye végzős diákjainak az anyanyelven történő szakképzésre egy keresett szakon, s e megyékben élő magyar embereknek, ha kórházba kerülnek, a diakonisszák jelenléte magyar szót jelent, biztonságot a gyógyulás folyamatában. Kolozsváron, az ismert helyzetben leépíteni magyar iskolát, s tenni ezt egyházi vezetőként, magyarként megengedhetetlen. Az önök érvei helytállónak látszanak. De a lelkiség, a szellemiség, a nemzeti érdek nem eshet áldozatul anyagi meggondolásoknak, ún. "racionalizálásnak". Az oktatásban lényeges szempont a folytonosság, s az egymásra épülés. Az áthelyezés közvetetten a nehéz körülmények között beindított, és 10 év alatt komoly eredményeket felmutató, és még ma is otthonáért küzdő Református Kollégiumnak a gyengítését is jelenti. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Igazgatótanácsot, a döntés újratárgyalása alkalmával legyen tekintettel a fenti érvekre, Kolozsvár iskola-egyetemi város magyar jellegének erősítése érdekében" - olvasható a nyílt levélben. - A Szabadság megkeresésére Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nem óhajtott a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozni. /Az RMPSZ tiltakozik a kolozsvári diakonisszaképzés áthelyezése ellen. Nyílt levél Pap Géza püspökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Marosvásárhelyen márc. 9-én megnyitották A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállítást, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának legérdekesebb darabjait. Ezt az anyagot sok helyen bemutatják, előzőleg Nagyváradon, azelőtt Miskolcon, a következő útirány a szlovákiai magyarlakta vidék. /(járay): Millenniumi bábkiállítás az Arielben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Megnyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Botár László csíkszeredai festőművész kiállítása. A művészről a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának nyitóköteteként kismonográfia jelent meg, melyet Szatmári László írt. /N.M.K. [Nagy Miklós Kund]: Alkotó izzásban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Márc. 10-én Marosvásárhelyen az emeleten Szent István és kora, az előcsarnokban a Székely Színház nagy egyéniségeinek fényképei fogadták a Tompa Miklós Társulat legújabb bemutatójára érkező nézőket. A kétnyelvű millenniumi vándorkiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. Joggal dicsérte a kezdeményezést megnyitóbeszédében a három méltató, Burkhardt Árpád alprefektus, Fodor Imre alpolgármester és Kárp György, a Nemzeti Színház aligazgatója. A fotókiállítás pedig az 55 évvel ezelőtt létrejött Székely Színház felejthetetlen színészeiről, rendezőiről, előadásairól nyújt fényképes válogatást. Kemény János, Tompa Miklós, a két alapító, Kovács György, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrási Márton és kitűnő társaik sorakoznak a képeken. /Nagy Miklós Kund: Hármas esemény a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 10-11 részlegből álló irodahálózatot hoz létre a szomszédos országokban. Skultéti Vilmos vezérigazgató tájékoztatása szerint Romániában Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Kassán és Losoncon, vagy Rimaszombaton, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán alakít ki irodát az ITDH. A képviselők az adott ország állampolgárai lesznek, többségük kiválasztása már meg is történt. Az új ITDH-irodák feladatai között szerepel olyan kereskedelemfejlesztési programok megvalósítása, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, emellett információkat adnak a magyar vállalkozások számára a környező országok privatizációs és befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Egy-egy iroda fenntartása évi 5 millió forintba fog kerülni. /ITDH-irodák Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

"Márc. 12-én Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal vendégei volt Baja város küldöttsége. Fodor Imre alpolgármester örömmel nyugtázta, hogy Baja is felsorakozik azon települések mellé, amelyek társvárosi kapcsolatot szeretnének kiépíteni Marosvásárhellyel. Bajának, akárcsak Marosvásárhelynek, számos nemzetközi kapcsolata van, amelyeket tovább kívánnak fejleszteni. /Bajai küldöttség Marosvásárhelyen. Újabb kapcsolat teremtődhet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"

"Márc. 4-én, vasárnap Mezőkölpényben, a református egyház gyülekezeti otthonában könyvtárat avattak. 400 kötettel alakult meg a könyvtár. Az adományozók között van a falu szülötte, Nagy Pál irodalomtörténész és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, dr. Orosz Albert (a falu gyerekorvosa volt), a kolozsvári Byblos Alapítvány és a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány. Napjainkban a falvakban anyagi problémák háttér miatt sorra szűnnek meg a könyvtárak. Ezért is örvendetes hír, hogy Kölpény kis közössége - mindössze 226 református lélek - olvashat, művelődhet. /Könyvtáravatás Mezőkölpényben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./"