"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Júl. 1-től kezdve a Romániába utazó moldvai állampolgárok kötelesek útlevelet felmutatni a határátkelőknél. Az említett időpontig változatlanul beutazhatnak a személyazonossági okmány alapján. /Kötelező útlevél a moldvaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./"

"Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./"

"Az RMDSZ Reform Tömörülés Maros megyei csoportja febr. 8-án tartott ülésén megvitatta a legutóbbi TKT és SZKT-n történteket, a kormányzó TDRP-vel kötött megállapodást, és ezekkel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Ebben - többek között - rögzítették: a romániai magyarság joggal várja el, hogy az RMDSZ vezetősége a megkötött alkut a nyilvánosság előtt megindokolja, ismertesse terveit olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi és közösségi javak visszaadása, nyelvhasználat, magyar oktatás. Sajnálatos, hogy az SZKT tagjai erre nem tartottak igényt. - A szervezeti demokráciát sértette meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amikor nem fogadta el az ifjúsági szervezetek SZKT-jelöltjeit, hiszen ezeknek szuverén joga dönteni arról, hogy ki képviselheti őket. - A Reform Tömörülés nem értett egyet azzal, hogy embereket távolított el például a Bernády Alapítvány kuratóriumából. Szégyenletesnek tartják azt, hogy az SZKT ülésén Tőkés László ellen támadást intézett az RMDSZ legfelső vezetése. Az a Maros megyei gyakorlat, amely az egyházaknak, a civil társadalomnak a képviselőit a tisztújításból kizárja, antidemokratikus. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./"

"Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus."

"Az erdélyi unitárius ifjúság és szabadelvű vallásos fiatalok szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében Marosvásárhelyt tartotta meg szavaló- és népdalversenyének országos döntőjét február első napjaiban. Az évente megtartott vetélkedő idei döntőjén több, mint 150 fiatal vett részt. Szabó László lelkipásztor, az ODFIE elnöke arról tájékoztatott, hogy a verseny résztvevői műhelymunka-szerű szakmai képzésen is részt vettek. /Szavaló- és népdalverseny országos döntője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./"

"Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./"

"Febr. 15-én megnyitják Marosvásárhelyen a Köteles Sámuel és Bolyai utca sarkán lévő Nagy Imre-képtárat. A tárlaton magángyűjteményekből kölcsönzött festmények láthatók. /Nagy Imre-Képtár Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"

"Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban a legelkötelezettebbnek és a leghatározottabbnak az RMDSZ-szel kötött megállapodás végrehajtásában maga a miniszterelnök mutatkozik. Lehet, hogy ez csak egy taktikai pillanat, de úgy látom, hogy a PDSR csúcsvezetése, beleértve a most már nem PDSR-elnök Ion Iliescut is, elég egyértelműen fölismerte, hogy a magyar kérdésben másképpen kell viselkedniük, mint 1996 előtt - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet értékelve viszonylagos optimizmusát hangsúlyozta. Markó Béla elismerte, hogy az RMDSZ-nek máris vannak gondjai, a dolgok nem olyan rózsaszínűek. "A területeken, a megyékben van egy előegyezségünk, hogy az RMDSZ szakembereihez, tehát azokhoz a magyar szakemberekhez, akik az RMDSZ jóvoltából, az RMDSZ javaslatára kerültek tisztségbe, nem nyúlnak. Ez azonban máris csonkult." /Helyzetkép - mérsékelt optimizmussal. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./"

"Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

""Főzzünk, főzzünk valamit" címmel a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ gyermekműsort készített, amelyet sorra bemutat a város óvodáiban és napközi otthonaiban. Már 8 előadást ért meg Harold Pintér "Születésnap" című darabja, amit ősszel vitt színre a Figura, Béres László rendezésében. Megkezdődtek a próbái a "Búskomor Aranykor" című, Arany János balladáiból és megzenésített verseiből összeállított dramatizált előadásnak, amelyet március végén mutat be a Figura. Nyár elejére tervez a színház egy Petőfi előadást is "A helység kalapácsa" címmel, amelyben közreműködnek majd a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák végzős hallgatói. /Mit főz a Figura? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Febr. 16-án végre megnyílt a csíkzsögödi Nagy Imre festőművész képeinek kiállítása - közel 15 éves rejtegetés után -, Marosvásárhelyen, a Nagy Imre Képtár. Sütő András az Istenek és falovacskák című esszékötetében írta: "Tény azonban, hogy Nagy Imre magányos színálmai egy meghatározott népi-nemzeti közösség - nevezetesen a székelység - emberi és tárgyi világában, annak konkrét formáiban nyerik el igazi értelmüket. A sajátságosban - mit helyinek is nevezhetünk - az egyetemest. Bartóki mintára. A szarvassá vált fiak kiáltozásaiból Párizs hangját is kihalljuk; de ezek a szarvasok nem Párizs utcáin sétálnak. Nagy Imre Bartók biztonságával tudta megállapítani mindig: hol bugyognak az ő forrásai. Szó szerinti értelemben is tudja: melyik szarvasfiú hol fog naphaladáskor megjelenni a Hargita vágatos oldalán". Legfőképpen Fodor Imre alpolgármester érdeme, hogy a Köteles Sámuel utca 1. szám alatt megnyílt a képtár. /Lokodi Imre: Megnyílt a Nagy Imre Képtár. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./"

"Febr. 17-én Meseországgá alakult Marosvásárhelyen a Juhász András Gyülekezeti Ház. A Csipike mesemondó verseny megyei szakaszának otthont adó terembe a megye minden részéből érkeztek gyermekek. A szervezők s a támogatók minden versenyzőnek adtak meséskönyvet és oklevelet. /Simon Virág: Mesemondó verseny. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Az Új Kezdet, a marosvásárhelyi Vártemplomi Református Egyházközség lapjából kiderült, hogy a gyülekezet 4289 tagot számlál. Az elmúlt évben 57 keresztelés és 109 temetés volt. A diakóniai szolgálat keretében mintegy 85 családot segítenek. 1993 őszén megnyitották a külföldi támogatásból felépült Lídia otthonukat, majd a kántor- tanító főiskola bentlakásaként használt Maros-házat. Épül a háromszintes öregek otthona. A tízéves Református Kántor-tanítóképző Intézet immáron 244 fiatalt bocsátott ki. /b.d.: A gyülekezet 2000-ben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Románia érdekelt a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, és teljes mértékben nyitott a tárgyszerű párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta Cristian Diaconescu, a román külügyminisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy meghívására febr. 21-én hivatalos látogatást tesz Bukarestben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Diaconescu kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Martonyi János magyar külügyminiszter "nemcsak derűlátó, hanem rendkívül biztató" nyilatkozatokat tett a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. /Románia nyitott az együttműködésre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./"

"Románia számára nagyon fontos a magyar-román kapcsolatok alakulása, s ebben az időszakban dől el, milyen ütemben, mennyire tartalmasan bővülnek a két ország közötti kapcsolatok - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a külügyminisztérium politikai államtitkárával. Markó szerint Románia még mindig válaszúton van, nem dőlt el véglegesen és visszafordíthatatlanul, merre megy az ország. "Az új román kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy folytatni kívánja az európai és euroatlanti integráció útját. A kormánypárt az RMDSZ-szel kötött megállapodással is ezt az akaratot kívánja hangsúlyozni. A mai romániai belpolitikai helyzet olyan, hogy a román kormánynak most valóban bizalmat kell előlegezni, és támogatni kell ebben a törekvésében" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a magyar- román kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"Az RTDP és az RMDSZ képviselői előzetes megbeszéléseket tartottak a földtörvény, a Lupu-törvény módosításáról. Alexandru Lapusan RTDP-képviselő kijelentette, hogy megállapodtak bizonyos kisebb fontosságú módosításokban. Az RMDSZ részéről viszont közölték, hogy nincs egyetértés, a két fél nem jutott megegyezésre a különféle társas birtoklási formák esetében visszaigényelhető területek nagyságrendjében. /RTDP-RMDSZ megbeszélések a Lupu-törvényről. Nincs egyetértés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"

"A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozó Nyárádszeredai Távoktatási Tagozat az erdélyi magyar mezőgazdász társadalomnak szervez febr. 24-én magbörzét. Ezen hagyományos rendezvényen vetőmagárusítás is lesz. Márc. 17-én kertészeti szakmai konferencia lesz. /Szezonindító mezőgazdasági rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"Segesváron a német fórum égisze alatt tevékenykedő Ifjúsági Interetnikus Kultúrközpont megkapott egy házat ott lesz a székházuk.. Az elmúlt hetekben a PHARE-program által támogatott szakmai képzést indítottak romáknak. Az ifjúsági központ meghirdette a kézműves, roma nyelv, internet, környezetvédelem, idegenvezető, színjátszó, zene, rajz és festészet tanfolyamokat. Aug. 29-én rendezik meg a Pro Etnica nevet viselő romániai kisebbségek fesztiválját. /Interetnikus központ és fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely),. febr. 22./"

"A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./"

"A marosvásárhelyi Ezüstfenyő egy hónapos kanadai turné előtt áll. Az együttest Szabó Sándor hívta meg - egykor maga is Kolozsvárról származott oda -, aki nem csak szervezőjük, vendéglátójuk is. Neki köszönhetően hét különböző helység magyarsága előtt lép színpadra a Széllyes Sándor köré csoportosult együttes, hiszen ő maga szinte állandó vendége a kanadai magyarságnak. A kisegyüttes többi tagjai: Szélyes Ferenc színművész, Kovács Panna és Barabás Levente táncospár, valamint Kilyén Ilka színművész. A Kárpát- medence különböző magyar lakta településeiről származó varrottasok, szőttesek borítják majd a színfalakat, érzékeltetve, hogy a Kárpát-medencei magyarság üzenetét hozták egy másik kontinensre. /Kanadába készül az Ezüstfenyő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./"

"Megjelent a Változó népi kultúra. Társadalom- néprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga / Kriterion Könyvkiadó Bukarest-Kolozsvár/ című kötet. A falu történetét Bartos Miklós történelemtanár írta meg. Nagy Ödön (1914-1996) lelkész, Nagy Olga bátyja a szerzője A havadi család, Az élet fordulói, a Jeles napok és a Népi joghagyományok című fejezeteknek, a Havad erkölcsi élete című fejezetet pedig Nagy Olgával ketten jegyezték. - Nagy Ödön Tavaszi néphagyományaink (1938), Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (1939), Parasztságunk és népi műveltségünk (1944) című munkái mellett több dolgozata kéziratban van. - A falu orvosa volt 1983-ig dr. Zillmann Jenő. Kutatási területe az öngyilkosság falusi környezetben. 1975 és 1980 között négy dolgozatot készített, ezek kiadatlanok. A kötetben Zillmann Jenő vállalta a népi gyógyászat felgyűjtését és feldolgozását. A Nyelv és közösség című fejezet Gegesi László János tanár munkája. A népi próza állapota című fejezetben Nagy Olga az úgynevezett hagyományos, valamint a folklorisztika által be nem sorolt népi prózai termékeket vette számba. - Havad szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen értelmiségijei voltak, vannak. Ezt a kötetet majd újabb követi. A kutatómunka kiterjedt a falu gazdasági életére is. /B.D.: Változó népi kultúra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./"

"Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatkozott az RMSZ olvasóinak. Élete első három évtizedét a Farkas utcában élte le. Nagyapja Tavaszi Sándor teológiai tanár-, filozófus-, közíró volt. Édesapja az Erdélyi Fiatalok nemzedékének volt a tagja. Egész életét végigkísérte Jakó Zsigmond, akinek szakmai felkészültségét köszönheti. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Teleki Tékában lett könyvtáros, 1992-ben az akadémiai Intézet kutatója. Majdnem húsz esztendőt töltött egyetemtörténeti kutatásokkal. Első ilyen jellegű könyve 1979-ben jelent meg az erdélyiek külföldi egyetemjárásáról a középkorban. Ezt követte a doktori disszertáció, amely az erdélyiek külföldi egyetemjárásával foglalkozott a fejedelemség korában. Kolozsvárra visszaköltözve meghívták a Protestáns Teológiai Intézet tanárának, ahol jelenleg az egyetemes egyháztörténetet adja elő. Tonk Sándor kifejtette, hogy az egyetem építése nemzeti ügy. Az egyetem kérdése nemcsak oktatáspolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés is. - Egy ilyen nagy közösséget, mint amilyen a romániai magyarság, csak úgy lehet asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Amennyiben ez megtörténik, akkor az asszimiláció felgyorsulhat. Tonk hangsúlyozta: "A mi feladatunk ebben a pillanatban kihasználni minden rendelkezésünkre álló lehetőséget arra, hogy a magyar nyelvű felsőoktatást erősítsük, teremtsük meg a hátterét. Építsük az intézményeket, szem előtt tartva azt, hogy minél több fiatalnak idehaza biztosítsunk munkahelyet. Tervezzük Kolozsvárt könyvtár létesítését, amely túl azon, hogy egyetemikönyvtár-szerepet tölt be, az erdélyi magyar írásos örökség begyűjtését is vállalná. A hagyományos nagy gyűjteményeinket elidegenítették, elorozták." /Csomafáy Ferenc: Tonk Sándor számára egyetlen dolog létezik. Erdélyi magyar egyetemi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"A múlt hét végén a Marosvásárhelyen ülésezett az a kormánybizottság, mely a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát helyzetével foglalkozik. A találkozón meghallgatták a megyei pénzügyőrség, a pénzügyi ellenőrző hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és más hatóságok jelentéseit. Egyébként a napokban beadta lemondását Doru Mihai Opriscan közgazdász (városi tanácsos), aki néhány hónapja vette át a kombinát vezetését. A napokban kiderült, hogy Ioan Toganel, Maros megye prefektusa két névtelen levelet kapott, melyek tartalma nem ismeretes, de annyi kiszivárgott, hogy azokban a kombinát helyzetét jól ismerő egyének Mihai Opriscant hibáztatják a felmerült problémák jó részéért. (Máthé Éva): Kivizsgálás az Azomures kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Marosvásárhelyen a tanácsülése szó volt a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséről. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester pontosításokkal tett, jelezte, biztos információkkal rendelkezik arról, hogy Dorin Florea polgármester előkészítette az egynyelvű utcanévtáblák megrendelését. Ezért kellett szerepeltetni a kétnyelvű táblákról szóló határozattervezetet a februári közgyűlésen. Most már létezik egy jogerős tanácsi határozat, melynek értelmében kell majd tenni a kétnyelvű táblákat. Fodor Imre arra is reagált, hogy Florea polgármester azt állította: képes feszültségmentesen kihelyezni a többnyelvű táblákat, és nem éjszaka, titokban teszi ezt, mint Fodor Imre, és akkor nem lesz feszültség a városban, mint ahogy az őáltala kihelyezett, három nyelvű városnévtáblákat sem festette le senki. Fodor Imre: "Soha sem éjszaka és nem titokban tettem ki a kétnyelvű táblákat. Fodor elmondta még, hogy Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt megyei szervezetének elnöke, aki megszervezte korábban a magyar tábla lefestését, már egy évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ha a jelenlegi, Florea-változatban helyezi ki a táblákat, akkor azokat békén hagyják. Azonban Fodor szerint a jelenlegi háromnyelvű Marosvásárhely-táblák nem szabványosak, és sértőek a magyarságra nézve, hiszen nem azonos nagyságú betűkkel és nem azonos színben tüntetik fel a magyar városnevet. /(Máthé Éva): Ismét a kétnyelvű táblákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"