"Gazdagodott a Petőfi-zarándokhelyek sora. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és a világszabadság költőjére emlékeztető több más település után immár Marosvásárhelyen is van egy kis tér, ahova az új év első napján el lehet menni emlékezni, tisztelegni. Jó néhány marosvásárhelyi gyűlt össze pár percre Hunyadi László alkotásánál. Akadt virág, spontánul felcsendült Petőfi-dal is. /A Költőt is köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 3./"

"Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"

"1990. jan. 3-án Marosvásárhelyen összegyűlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a magyar gazdatársadalom szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 1990. júniusában alakult meg, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természetes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnöke visszatekintett a megtett útra. 1990-ben nem gondoltak arra, hogy saját székházuk is lesz, melyet 1996-ban vásároltak meg. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztek. A gazdák téli oktatása negyedik éve rendszeres. Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare program keretében sikerrel pályázott oktatási és információs központ létrehozására, amely Marosvásárhelyen van. Korszerű képzési programokat dolgoztak ki. A szegedi és hazai oktatók a marosvásárhelyi székházban, februárban többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. /Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./"

"Marosvásárhelyen, a Vártemplomban megtartották az első idei istentiszteletet, amely a református gyülekezetekben a számvetés ideje is. Fülöp G. Dénes lelkipásztor összegezte az elmúlt évet: a 4300-as lélekszámú gyülekezet tovább apadt. Összesen 57 gyermeket kereszteltek, a temetések száma meghaladta a százat, a természetes apadás tehát 56 lélek. Az egyházközség a beköltözöttek révén 66 személlyel gyarapodott, a kiköltözöttek száma 19. Hét személy távozott külföldre, ami a lelkész szerint nem a valóságos adat, hisz sokan nem jelentették távozásukat. 2000-ben 43-an konfirmáltak. A szeretetszolgálat révén a gyülekezeti tagok közül a rászorulók összesen 55 millió lej, más gyülekezetekhez tartozó személyek 8 millió lejes segélyben részesültek. Hozzájárultak a Kántor-tanítóképző Főiskola működtetéséhez, a Calepinus idegen nyelvi főiskola működtetéséhez, valamint az öregek otthona építéséhez. A vártemplomi egyházközség fölvállalta a nagycsaládosok támogatását Erdély-szerte, továbbá a mezőségi szórványgondozást. Szó esett az Új Kezdet című lap szerkesztéséről is. /(bodolai): Számvetés a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./"

"Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport (Impulzus XXI) jan. 5-én indít SzemSzög címmel találkozósorozatot Marosvásárhelyen: politikusokat, közéleti személyiségeket, szakértőket hív meg annak céljából, hogy diákok (középiskolások, egyetemisták) beszélgethessenek velük. Az első találkozóra Frunda György szenátort hívták meg. /Farkas András alelnök: SzemSzög. Közéleti személyiségek emberközelben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./"

"A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./"

"Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -"

"Jan. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A TEKT többsége támogatja a Szövetség és a román kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja között létrejött megállapodást. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a protokollumot érintő kérdések mellett a testület ülésén a Szövetség következő négy évre szóló stratégiájáról, belső szervezési kérdésekről, a területi szervezetek helyzetéről, valamint az RMDSZ döntéshozó fórumának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa soron következő ülésének előkészítéséről volt szó. Nem merültek fel komoly fenntartások a TDRP-vel kötött protokollum tartalmára vonatkozóan, csupán ennek, a kormány általi betartásával kapcsolatban fogalmazódtak meg bizonyos aggodalmak. - E tekintetben magának az RMDSZ-vezetésnek is vannak dilemmái - közölte Markó Béla, szövetségi elnök. - Az RMDSZ és a kormánypárt között elvi megállapodás született arról is, hogy a nagyszámú magyarság által lakott megyékben lehetőség nyíljon magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésére. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./"

"Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"

"A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./"

"Beindult a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában népdaloktatás, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes segítségével. A rádióhoz és a csíkszeredai együtteshez betelefonálók egész esztendőre előre igényelnék az oktatott népdalok szöveges kottáit is. /Népdaloktatás a rádióban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./"

"A Küldetésben című marosvásárhelyi római katolikus értesítő, a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa VI. évfolyamának 2000. decemberi számában az egyik szerkesztő, Lokodi Imre, Csató Béla főesperest a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatáról kérdezte. /Plébániai értesítő. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetői, Kiss Kálmán elnök és Harkó Antal alelnök nyilatkoztak a Krónikának. Elmondták, hogy céljuk az RMDSZ belső ellenzékével megtalálni a közös utat, amely egy erős magyar párt létrehozásához vezetne. Új lendületet akarnak adni pártjuknak. Ismét megpróbálnak tárgyalóasztalhoz ülni az RMDSZ-szel, amennyiben a Szövetség legfelsőbb vezetősége is hajlandó erre. Magyarázkodtak: ha az RMDSZ-vezetők nem tekintettek volna el a szabad demokraták véleményétől, Marosvásárhelyen ők nem állítottak volna saját polgármester-jelöltet. Kiss Kálmán elnök nem kívánt beszélni az RMSZDP történetének arról a fejezetéről, amikor négy évvel ezelőtt az alakulat paktumot kötött a Ion Iliescu vezette formációval. Kiss Kálmán Kincses Előd nevét említette lehetséges tárgyalópartnerként; ám a marosvásárhelyi ügyvéd-politikus még nem tartja időszerűnek az új politikai mozgalom létrehozását. ″Meg kell nézni, az RMDSZ csúcsvezetősége mennyire távolodik el a magyarságtól, illetve meddig képes még elmenni az önfeladás útján. Csak utána érdemes lépni″ - nyilatkozta Kincses. /Szucher Ervin: Kis Kálmánék új magyar párt létrehozását tervezik. A szabad demokraták rendeznék soraikat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"A Szatmár Megyei Bíróság értesítette a szatmárnémeti Északi Színház vezetőségét arról, hogy megszüntették a Parászka Miklós volt társulatigazgató ellen a tavaly márciusban megtett feljelentés nyomán kezdett eljárást. 2000 tavaszán Cristian Ioan, a színház volt főigazgatója felfüggesztette Parászkát társulatigazgatói tisztségéből; lépését azzal indokolta, hogy a magyar társulat vezetője a Thalia kávézóval kapcsolatos zűrös gazdasági ügyei miatt méltatlan az intézmény vezetésére. A törvényszéki határozat szerint Cristian Ioan volt főigazgatónak - aki jelenleg a marosvásárhelyi színházat vezeti - a felfüggesztéshez vezető intézkedése jogtalannak bizonyult. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője nem kívánt reagálni a határozatra. /Princz Csaba: Ejtették a vádat. Megalapozatlan volt Cristian Ioan feljelentése. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Könyves Céh. A gyűlésen a huszonhat tag közül tizennyolc jelent meg. A megbeszélésen három kiemelt napirendi pontot tárgyaltak meg. A legnagyobb vita a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatok körül alakult. Káli Király István, a céh elnöke beszámolt a tavalyi pályázatok lebonyolításáról, majd a céh egyeztető tanácsának egyes tagjai fenntartásaiknak adtak hangot néhány szaklektor munkájával kapcsolatban. A jelenlévők arról döntöttek, hogy ha a minisztérium az idén is támogatja a romániai magyar könyvkiadást, módosítani kell a pályázati rendszeren. Az egyeztető tanács úgy döntött, észrevételeit levélben jelzi a magyarországi minisztérium illetékes szerveinél. Káli Király István a Krónikának elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a román Művelődésügyi Minisztérium is támogatja a magyar nyelvű könyvkiadást. A céh elnöke a kiadókkal kapcsolatban elmondta, hogy jó lenne, ha az erdélyi magyar könyvműhelyek február végéig pályázatra kész, véglegesített munkákkal rendelkeznének. Bővül a céh tevékenységi területe is: az idén a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Szucher Ervin: Egyszerűsítenék a pályázati rendszert. Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Könyves Céh. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Nem kapott még választ Gönczy János Tisza-Szamos kormánybiztos a román kormánytól arra a kezdeményezésre, hogy közösen forduljanak az Európai Unióhoz a Tisza vízgyűjtő területén lévő, szennyező létesítmények biztonságossá tétele érdekében. Az MTI érdeklődésére a román környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője, Lucia Ceuca szerdán azt mondta, hogy nincs információja az esetleges fejleményekről. Gönczy János a múlt évben többfordulós tárgyalást tartott a korábbi román kormány környezetvédelmi miniszterével. Megállapodtak arról, hogy közösen írnak levelet az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosához a szakmai és anyagi támogatás érdekében. A tervek szerint a levél átadására a múlt év december 15-én került volna sor. A levelet végül a romániai kormányváltás miatt csak Gönczy János írta alá, s így adta át az uniós főbiztosnak. A szomszédos országok együttes munkával a múlt évben készítették el a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező források térképét. Megállapodtak arról, hogy a legnagyobb kockázatú létesítmények román területen találhatók, s elsőként ezeket kellene biztonságossá tenni. A román partner nyolc létesítménynél javasolta a munkák megkezdését. Az előzetes becslések szerint a feltételek javítása ezeknél a szennyező forrásoknál körülbelül 10 millió dollár ráfordítást igényelne. - Magyarország 29,3 milliárd forintra készül perelni a tavaly februári tiszai ciánszennyezést okozó Aurul bánya tulajdonosait. Gönczy Jánosnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar fél ezt a pénzt megkapja-e, s erre nem is vár. /A közös fellépés elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"Mircea Geoana külügyminiszter fogadta a bukaresti nagyköveteket, s kifejtette, hogy minisztériuma, de ő személyesen is ″dinamikus, nyitott, pragmatikus″ kapcsolatot szeretne fenntartani a bukaresti nagykövetekkel. Az új kormány külpolitikájáról szólva Mircea Geoana elmondta, hogy első számú célkitűzésnek Románia EU- és NATO- integrációja számít. Szükséges az euroatlanti csatlakozási folyamat felgyorsítása, hogy ″Románia elfoglalhassa azt a helyet Európában és a világban, amely megilleti″ - mondta a külügyminiszter. A román külügyminiszter kifejtette, hogy Románia elsődlegesnek tartja az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatrendszer fejlesztését. Geoana jelezte, hogy hamarosan Stockholmba fog látogatni, hiszen az EU elnöki tisztségét Svédország veszi át. A román külügyminiszter tervei között szerepel egyes európai fővárosok felkeresése, olyan országokba fog ellátogatni, amelyek hagyományosan Románia partnereinek számítanak. Többek között a szomszédos országokba is ellátogat. A román külügyminiszter elmondta, hogy Moldva Köztársasággal, Bulgáriával, Magyarországgal, Ukrajnával és Oroszországgal szeretnének jobb kapcsolatrendszert kiépíteni. /Külpolitikai prioritások. Legfőbb cél az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"Jan. 19-én tartja az RMDSZ Maros megyei szervezete székházavató ünnepségét Marosvásárhelyen, a Braila (volt Knöpfer Vilmos) utcában. /Új székházat avat a Maros megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"A magyar nyomdászat fejlődését bemutató kiállítást nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában, régi magyar könyvekből rendezett millenniumi kiállítást Kovács Bányai Réka és Zsigmond Irma, a Teleki és Bolyai Könyvtár két munkatársa. A kiállított anyag a Temesvári Pelbárt munkáit magába foglaló latin nyelvű kiadványon kívül magyar nyelvű könyveket is tartalmaz, kezdve a kolozsvári Heltai-nyomda munkáival. Ebben a nyomdában jelent meg a 16. század legtöbb magyar nyelvű könyve. Külön tárlóban tekinthető meg könyvtörténeti kuriózumként az első katolikus bibliafordítás, Komáromi Csipkés György jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott biblia-munkapéldánya, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája. Kiállítottak magyar unikumokat is, amelyeket a páncélszekrények vastag falai védenek: Balassi Bálint Istenes Énekek munkáját, Apáczai Csere János Magyar logikácskáját, egy Tótfalusi-nyomtatványból fennmaradt latin-magyar szótárt, valamint egy 1632-es naptárt. /Antal Erika: Régi magyar könyvkiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában= Krónika (Kolozsvár), jan. 18./"

"Jan. 20-án ülésezik Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával /PDSR/ aláírt egyezmény a törvényhozási frakciók belügye - nyilatkozta Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke. - Az RMDSZ alapszabálya szerint arról az SZKT-nak kétharmados többséggel kellene szavaznia, a testület állandó bizottsága azonban nem tűzte napirendre. Az RMDSZ választási kampányának és az elért eredményeknek a kiértékelése, a Szövetség 2001-es évi stratégiájának megvitatása, valamint kérdések, interpellációk szerepelnek az SZKT jan. 20-i ülésének napirendjén. Az SZKT állandó bizottsága nem tüntette fel önálló napirendi pontként a leköszönt kormányzati tisztségviselők és parlamenti csoportok beszámoltatását, valamint a kormánypárttal aláírt megállapodás vitáját és megszavaztatását. /E programpontok megvitatását az RMDSZ alapszabálya írja elő a testület számára./ A Krónika kérdésére Dézsi Zoltán elmondta: az SZKT-ülésen azért nem kérik a volt kormánytagok beszámolóit, mert egyes kormánytagok már decemberben leköszöntek, egyes igazgatóságokban, illetve állami hivatalokban viszont továbbra is dolgoznak a Szövetség jelöltjei. Dézsi Zoltán hozzátette: az idei stratégia címszó alatt kerülnek majd szóba a Szövetségi Operatív Tanács határozatai és a PDSR-protokollum. Az utóbbiról az SZKT elnöke kifejtette: ″Ez egy szerződés, ami nem kormányzási részvételt jelent, hanem az RMDSZ által elkezdett folyamatok véghezvitelének érdekében megelőlegezett bizalom kifejezése.″ Dézsi szerint a dokumentumokban foglaltakat tudomásul kell vennie az SZKT-nak, de nem ez a testület hivatott dönteni róla. Az SZKT elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezmény a két törvényhozási frakció döntési körébe tartozik, és ennek külön megtárgyalása beavatkozást jelentene a frakciók belső ügyeibe. A Krónika idézte az RMDSZ-alapszabály előírásait, ebben szerepel, hogy az SZKT a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, valamint meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját. Az alapszabály szerint az SZKT sarkalatos határozattal /kétharmados többségel/ hagyja jóvá a Szövetségre vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat. /Gazda Árpád/Simon Judit: Nincs napirenden a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ A Kórnika vezércikkében szintén kifogásolta, hogy a legfontosabbnak tűnő témák hiányoznak az SZKT napirendjéről. Az SZKT nem kívánja külön vitára bocsátani az RMDSZ és a PDSR között kötött paktumot, a ″jövendőnket alakító dokumentum tartalmát, a törvényszerűen létező titkos záradékba foglaltakról nem is beszélve.″ A magyar kisebbség ″sorsát alapvetően befolyásoló pártközi egyezmény azonban mégsem maradhat egy parlamenti frakció vagy néhány ember ügye.″ /Csinta Samu: Minősített stratégia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ "

"Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"

"2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./"

"Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Az utóbbi napokban a sajtóban olyan feltételezések jelentek meg, miszerint az RMDSZ belső ellenzéke és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) esetleg szövetkezni fog, aminek az lehet az eredménye, hogy Erdélyben új magyar politikai alakulat jön létre. Kincses Előd ügyvédet, a szövetségi belső ellenzék markáns személyisége nyilatkozott erről. Az RMSZDP-nek Marosvásárhelyen van a főhadiszállása, Kiss Kálmán elnök szintén marosvásárhelyi lakos. Kincses elmondta, hogy az utcán találkozott Kiss Kálmánnal, aki elmondta, hogy rendkívüli kongresszust hívnak össze, ahol szeretnének nagyon lényeges változtatásokat eszközölni a párt alapszabályzatában, esetleg a nevét is megváltoztatják. Azt is mondta: jó lenne, ha e munkába Kincses is bekapcsolódna. Kincses Előd erre kijelentette, hogy ő az RMDSZ tagja és egy új pártnak a létrehozása most nem aktuális. - Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége - fejtette ki Kincses - magyarázza a bizonyítványt, anélkül, hogy jól felelnének a politikai kérdésekre. Mindaz, amit most megvalósít a PDSR - állítólag a koalíciós szerződés következtében - már három évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelet szintjén megvalósult, illetve szavazásra készen volt a régi kormány idején, és a PDSR-hatalom technikusai addig húzták az időt, hogy most PDSR-sikerként lehessen feltüntetni e törvényeket. Kincses leszögezte: az RMDSZ egysége már nagyon régen megbomlott. Az úgynevezett mérsékeltek és radikálisok már tíz évvel ezelőtt is szemben álltak egymással. Ehhez a belső ellentmondáshoz Kiss Kálmánék semmilyen módon nem járultak hozzá. ″Ez az RMDSZ eredendő születési hibájából következik, hiszen felülről hozták létre baráti csoportok, és ezek a csoportok azóta is egymást újraválasztják. E körön belülre szinte egyáltalán nem lehet bekerülni, vagy aki bekerül, csak akkor maradhat benn, ha átáll. Ha fenntartja az azelőtti politika krédóját, akkor menthetetlenül ledarálják.″ /Máthé Éva: Lesz-e új hazai magyar párt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

"Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./"