Kettős mércét alkalmaz a román csendőrség a tüntetőkkel szemben
A Vásárhelyi Hírlap szerint a marosvásárhelyi csendőrség példátlan szigorral járt el a székelyek autonómiaigényét kinyilvánító, tavaly márciusi bejelentett tüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben, ugyanaz a csendőrség azonban csupán két embert bírságolt meg az elmúlt hetek be sem jelentett kormányellenes tüntetései miatt.
A marosvásárhelyi napilap nemrég hasonlította össze a tavalyi székely szabadság napjával kapcsolatos hatósági fellépést azzal a móddal, ahogyan a hatóságok a kormányellenes tüntetéseket kezelték. Amint a városháza szóvivőjétől megtudták, a marosvásárhelyi kormányellenes megmozdulások spontán módon szerveződtek, senki nem jelentette be ezeket. A csendőrség szóvivője a lapnak elmondta: a tiltakozások különösebb incidensek nélkül zajlottak. A csendőrség mindössze két esetben rótt ki egyenként 200 lej értékű bírságot csendháborításért. Két olyan fiatalt bírságoltak meg, akik éjjel egy órakor hangosbemondót használva ordítoztak Marosvásárhely főutcáján.
A székely szabadság napja alkalmából tavaly márciusban tartott marosvásárhelyi felvonulást és autonómiatüntetést a csendőrség utólag annak ellenére engedély nélküli megmozdulásként kezelte, hogy a rendezvényt a szervezők bejelentették. A bejelentés törvényességét a bíróság alapfokon a tüntetés előtt, jogerősen pedig a tüntetés után ismerte el. A megmozdulás végén a csendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta: nem történt rendbontás a rendezvényen.
Egy héttel a rendezvény után azonban a csendőrség közel száz, felvételeken azonosított, illetve a szervezők által rendfenntartókként bejelentett személyt bírságolt meg – nyilván felsőbb utasításra. Az erőszakszervezet közleménye szerint 50 ember azért kapott összesen 61 ezer lej értékű bírságot, mert az érintettek be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek és szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek. Emellett 34 embert csendháborításért bírságolt meg a rendőrség, összesen 9800 lej értékben.
E bírságok érvénytelenítését a bíróságon kérték az érintettek. A Vásárhelyi Hírlapnak Kincses Előd ügyvéd elmondta: első fokon eddig hatvanhat bírságolási jegyzőkönyvet érvénytelenített a bíróság, a csendőrség azonban valamennyi esetben fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon egyik ügyben sem született még ítélet.
http://itthon.ma/erdelyorszag

Mutassuk fel az autonómia iránti akaratunkat!
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március 10-én negyedik alkalommal gyűlünk össze Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Szabadság Napján, hogy emlékezünk és jogainkat követeljük. Emlékezzünk a székely vértanúk áldozatára, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket, követeljük az autonómiát, hiszen a ma élő székelyek számára ez a nap az összetartozás, a tudatos, közös fellépés napja is, a nemzeti önrendelkezés, az autonómia jegyében.
A szervezők nevében kijelentjük: a polgármesteri hivatal sajtónyilatkozatban közölt tiltása törvényszegő, a rendezvény az eredeti forgatókönyv szerint zajlik. Március 10-én, 16.00 órakor a megemlékezés koszorúzással kezdődik a Székely Vértanúk emlékművénél. A beszédek után ismertetjük a kormánynak címzett kiáltványt. A Postarét és prefektúra közötti útvonalon, félpályás útlezárás biztosítja a békés felvonulást – erről a csendőrség és a forgalmi rendőrség helyi vezetői a polgármesteri nyilatkozat után is biztosítottak. A prefektúrán átadjuk a tiltakozó kiáltványt, 19.00 órakor a tömegrendezvényt bezárjuk. A Kultúrpalota nagytermében ezután ünnepélyes keretek között adjuk át a Gábor Áron-díjat.
Arra kérünk és biztatunk mindenkit, vegyen részt és békésen, méltósággal, a törvényes rend betartásával, de határozottan követeljük szabadságunk törvényes garanciáit. Itt Székelyföldön a szabadság most azt jelenti, hogy jogunk és lehetőségünk van tiltakozni a készülő, jogsértő közigazgatási reform ellen, követelni az autonómia törvény általi szavatolását, jogunk és lehetőségünk közösen cselekedni ennek érdekében.
Találkozzunk a marosvásárhelyi Postaréten március 10-én 16.00 órai kezdettel sorra kerülő rendezvényen.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Erdély.ma

A felvonulást nem engedélyezik (Székely szabadság napja)
Miután László György, a Marosszéki Székely Tanács elnöke tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta: idén problémamentesnek tűnik a pénteki marosvásárhelyi megemlékezés előkészítése, és valóban úgy tűnt, hogy ezúttal a csendőrség mobil egysége és a prefektúra is partnere lesz a szervezőknek, a rendezvényeket jóváhagyó bizottság tegnapi ülése után – ahol a helyi rendőrség parancsnoka és a polgármester is részt vett – a városháza sajtóközleményben jelentette be, hogy a székely szabadság napjára csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a felvonulást nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak.
A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából”. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal „jóváhagyta hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja” – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről.
Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán sajtóközleményben rögzítette álláspontját. Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg.
Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően. László György, a Marosszéki Székely Tanács elnöke egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta: arról állapodtak meg, hogy a csendőrség biztosítja a tiltakozók felvonulását az úttest egyik sávján.
Lucian Goga prefektus egy szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta: a belügyminisztériumnak alárendelt rendfenntartó egységek mindent megtettek azért, hogy a megmozdulás normális körülmények között, a törvények betartásával folyjon le. A prefektus ugyanakkor nyugalomra, megértésre szólította fel a résztvevőket. „Mindenkinek jogában áll hangot adni vágyainak, gondolatainak, de csakis a törvény betartásával, a közrend és a csend háborítása nélkül” – jelentette ki.
Lucian Goga ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a megmozdulás a kölcsönös tisztelet jegyében fog lezajlani, hiszen Marosvásárhelyen több etnikum él együtt. A Székely Nemzeti Tanács pénteken 16 órára hívta a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellé a székelyeket, hogy ott a Habsburg-ellenes székely szervezkedés miatt 1854. március 10-én kivégzett vezetőikre emlékezzenek, majd a prefektusi hivatal elé vonuljanak kinyilvánítani a székelység autonómiaigényét.

Kelemen Hunor: Marosvásárhely polgármestere húsz éve magyarellenes
A marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban, hogy Dorin Florea ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé.
Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: "Dorin Florea már nem tudja meglepni". Csak azon csodálkozik, hogy még mindig vannak olyan magyar emberek Marosvásárhelyen, akik nem veszik észre Florea magyarellenességét.
Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szerdán közleményben tudatta: nem járult hozzá ahhoz, hogy a székely szabadság napjának a résztvevői felvonuljanak pénteken Marosvásárhelyen.
magyarszo.rs/hu

Öt napon át tüntetni fognak az iskoláért
Minden napra tiltakozó tüntetést terveznek jövő héten Marosvásárhely központjában, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult helyzet miatt. Egy kicsit „nyomoztak” a szülők, erről is beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, az iskola diákjainak szüleit képviselő civil csoport szóvivői csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót, amelyen az iskola jelenlegi helyzetét ismertették a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával. Közérdekű adatigényléseket nyújtottak be a tanfelügyelőséghez, a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához, és kronológiai sorrendbe állítva elemezték az iratokat. Úgy vélik, a polgármesteri hivatal szintjén akadt el az ügy.
„A polgármesteri hivatal felelősséggel tartozik a jelenleg kialakult helyzetért, ezt maga Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgató is egyértelműen kijelentette és elismeri. 2015. augusztus 31-ei hatállyal megjelent a tanfelügyelőség részéről egy határozat, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Ezt a határozatot az iskolákért felelős szakosztály rá egy évre, 2016. szeptember 13-án megtámadja. Kerek egy év és egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskola alapításában a legfontosabb résztvevő az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy oktatási intézményt, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – fogalmazott Csíky Csengele. Ezért a szülők képviselői jogosan teszik fel a kérdést: mit csináltak egy éven keresztül, hiszen az iskolát mint intézményt fenntartották az idő alatt.
A hatályban lévő törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett magyarázó jelentést kell készítenie az általuk fenntartott iskolákkal kapcsolatban, ami után a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld a helyi tanácsnak, és az ennek alapján hozza meg a maga határozatát. Amikor ez megvan, akkor küldik fel a tanügyminisztériumba, tehát az első lépés ez a magyarázó jelentés lenne. A tanfelügyelőség kért és kapott is halasztást a minisztériumtól, de arra az időpontra sem készült el a jelentés. Február 7-ei keltezéssel a minisztérium pontosan leírja a módszertanát annak, hogyan kell elkészíteni az iskolahálózatot. A tanfelügyelőség azért nem engedélyezhette a ciklusindító osztályokat, mert nem kapták meg a várostól azokat az iratokat, amelyekre a továbblépéshez feltétlenül szükségük van – magyarázta Csíky Csengele.
„A városi tanács sürgősségi ülést hívott össze február 10-én, de úgy tűnik, hogy nem került a képviselők kezébe a polgármesternek címzett minisztériumi átirat, vagy figyelmen kívül hagyták azt. A minisztérium a módszertant március 3-án ismét leküldte, és az a fontos mondat áll benne, hogy az iskolákért felelős igazgatóság meg kell indokolja döntését. A csoportunk kérte az iskolahálózat-tervezetet és az iskolákért felelős szakosztály állásfoglalását, amelyben az áll, hogy nem szükséges a magyarázó jelentés. Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, van minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogy hogyan kell eljárni, és az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el a mi iskolánk, ez most a legégetőbb probléma. A minisztériumi átirat szerint az iskolánk lehetőséget kap arra, hogy továbbműködjön mint jogi személy, ennek a döntésnek a meghozatala a város kezében van, ezt az iskolákért felelős igazgatóság kell meghozza. Ezután szabad kezet kap a tanfelügyelőség, hogy a cikluskezdő osztályokat el tudja indítani, és ne lehetetlenüljön el az iskola” – részletezte Csíky Csengele.
Tüntetéssorozattal kívánják felhívni Dorin Florea, a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait, ezért március 13–17. között a város központjában délelőtt 10–11 óra között tiltakozó tüntetéseket szerveznek – mondták el a szülők
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

A szabadságért
Negyvennyolcban a márciusi ifjak nem kértek engedélyt a hatóságoktól, hogy szabadságvágyukat kinyilvánítsák, és kirobbantsák a forradalmat. Ötvenhatban a pesti srácok sem kuncsorogtak szovjet jóváhagyásért, hanem fellázadtak a zsarnokság ellen. Nyolcvankilenc decemberében a megdönthetetlennek tartott kommunista diktátor nem hagyta jóvá, hogy Temesváron, illetve Bukarestben ellene tüntessenek. Az erőt demonstráló hatalom azóta is hasonlóan, csupán más eszközökkel jár el a szabadságjogokat követelőkkel szemben.
A mai, marosvásárhelyi székely szabadság napja 2013 óta markánsan meghatározza, elindítja az erdélyi, székelyföldi magyarság márciusi szabadságünnepét. E napokon elhangzik: Székelyföld többet érdemel, az itt élő magyarok autonómiát, méltóságteljesebb életet szeretnének, nem másodrendűséget és közösségi megalázást. Szabadságot akarnak ma is, csak másként. Szabadságot akarnak, hasonlóan romániai honfitársaikhoz, akik az esztendő elején tömegesen vonultak utcára, ellenezve a hitványságot és a hazugságot. És szándékuk erőteljes kinyilvánítása, tiltakozó felvonulásaik miatt senki nem mert ujjat húzni velük, azaz megerősítést nyert: a békés, szabad véleménynyilvánításhoz való jog szent és sérthetetlen, az utcai demonstrációk bebizonyították, a hatalom tart a tiltakozók erejétől.
Ez a bizonyosság erőt adhat mindazoknak, akik ma Marosvásárhelyen méltóságteljesebb erdélyi, székelyföldi magyar jövőért gyülekeznek. Nem meglepő, hogy az ütközőzóna jellegű egykori székely főváros polgármestere akadályozná, be is tiltaná akár a székely szabadság napi tömegrendezvényt, akadályozza a tiltakozó felvonulást. Ám az előző évekhez képest ma szerencsésebb a helyzet, mert nem csupán szabadságjogainkat kérhetjük határozottabban, hanem a kettős mérce igazságtalansága ellen is bátrabban állhatunk ki. Mert, hasonlóan a demokratikus alapelvekért kiálló százezrekhez, a magyar közösség sem akar mást, mint érvényt szerezni jogos igényeinek. Elfogadhatatlan és felháborító az a kicsinyes gáncsoskodás, ami a húsz éve magyarellenes vásárhelyi polgármestert jellemzi, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, ennyire képes, régi, dohos, életképtelen politikai szemléletet képvisel, hasonlóan ahhoz a táborhoz, amely áldását adná a korrupció diktatúrájára.
Ma Marosvásárhelyen a székely szabadság napján jogainkért, méltóságunkért, önrendelkezésünkért, jövőnkért menetelnek ezrek, tízezrek. Román barátaink tíz- és százezrei szintén jogaikért, méltóságukért, önrendelkezésükért, jövőjükért vonultak az utcára. Talán érdemes szövetségeseket is látni bennük, és nem csupán azért, mert az erdélyi, székelyföldi magyarok az év eleji tüntetések alkalmával szintén szövetségesekként vonultak utcára, támogatva mindazokat, akik tolvajlás helyett tisztességet kívánnak. Március idusát követően talán meg kellene győzni román ajkú barátainkat arról, hogy céljaink számos tekintetben közösek.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád: Jelen kell lenni
Minden rendezvény fontos, amely erősíti közösségünket. Márciusban kettő is van, 10-én és 15-én, aki teheti, vegyen rész mindkettőn – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
A székely szabadság napja jó alkalom arra, hogy a szabadság, a jogállamiság mellett, az elnyomás, az erőszakszervezetek ellen emeljük fel szavunkat –mondta a polgármester. Ha Sepsiszentgyörgyön pillanatnyilag nem is, de Marosvásárhelyen jól tapintható a kettős mérce, amit a román állam alkalmaz: míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségét senki nem háborgatja azért, mert nem tartják be a törvényt, a Római Katolikus Gimnázium diákjainak szüleit behívatják, és ha netán nem katolikus vallásúak, arról faggatják, miért járatják katolikus iskolába gyerekeiket. Ami meg a székely szabadság napján a marosvásárhelyi megemlékezést követő felvonulás betiltását illeti, Antal Árpád szerint ez egyértelmű visszaélés Dorin Florea polgármester részéről. Most, amikor a spontán tüntetések idejét éljük, érthetetlen, miért foglal állást a hatóság – nyilatkozta a polgármester. A székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi ünnepségen egyébként ott lesz Antal Árpád, de nem szólal fel (beszédet az RMDSZ részéről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester mond), a délutáni marosvásárhelyi rendezvényen pedig nem tud részt venni.
A polgármester egyúttal ismertette, a sepsiszentgyörgyi március 15-ei ünnepség főszónoka Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás Sándor: Ott a helyünk
Minden felelős magyar embernek részt kell vennie minden felelősen szervezett autonómiarendezvényen, hiszen az ilyen és ehhez hasonló identitáserősítő megmozdulások nemcsak közösségünk összekovácsolásának fontos pillérei, hanem kifelé is nagyon jelentős üzenetük lehet – fejtette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozó felvonulás kapcsán. Elmondta, ő a sepsiszentgyörgyi rendezvényen vesz részt – Marosvásárhelyre személyes okokból nem utazhat –, jelenlétével is szeretné hangsúlyozni, hogy mindannyiunknak ott a helyünk. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Florea magyarellenes
A marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatosan, hogy Dorin Florea ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. „Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket” – mondta a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi rendezvényen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

ÁLLÁSFOGLALÁS
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége értetlenül áll a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése előtt, amellyel megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást, az intézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva. Ez a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, márpedig egy ilyen horderejű és ennyi embert érintő kérdésben elvárható lenne, hogy a tanfelügyelőség fő célja ne az ellehetetlenítés legyen a törvény adta eszközök felhasználásával, hanem a helyzet megoldására való törekvés, az oktatás folytonosságának fenntartása, az iskola működtetésének a biztosítása.
Annál inkább érthetetlen ez az intézkedés, mivel ebben az esetben a tanfelügyelőséget nem kényszerítette a törvény ennek a lépésnek a megtételére. Az ügyészségi eljárás még folyamatban van, bírói döntés nem született az ügyben. Ezért a jószándék, a helyzet megoldására való törekvés elegendő lett volna ahhoz, hogy ne hozzák meg ezt a döntést, ne akadályozzák meg az intézmény működését.
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja. Akik akadályozzák az anyanyelvű oktatást, kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg. Az oktatási törvény rögzíti a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulás jogát, a tanfelügyelőségek tevékenysége pedig az oktatási rendszer célkitűzéseinek a végrehajtására irányul. Ezért bízunk abban, hogy az illetékesek újragondolják döntésük következményeit, és még idejében kijavítanak egy olyan hibát, amelynek hosszú távú negatív következményei lehetnek.
Az iskola diákjainak, szülőknek és oktatóknak, valamint minden érintettnek kitartást kívánunk.
Csíkszereda, 2017. március 9.
Az RMPSZ Országos Elnöksége nevében
Burus-Siklódi Botond
elnök
Nyugati Jelen (Arad)

Székely szabadság napja: átlépné az akadályokat az SZNT
Bár a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás szervezői elé, a Székely Nemzeti Tanács leszögezte: az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg a pénteki rendezvénysorozatot.
Várhatóan idén sem marad konfliktusmentes a székely szabadság napján, pénteken tartandó megemlékezés, felvonulás és autonómiapárti tüntetés, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nevében eljáró Siculitas Egyesület szervez Marosvásárhelyen. Bár a rendezvénysorozat szervezői a törvény előírásai szerint – már 2015-ben – bejelentették az idei megmozdulást a polgármesteri hivatalban, a városháza szerdán közleményben jelentette be: pénteken csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak.
A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából". Azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja" – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről.
Nem térnek el a forgatókönyvtől
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csütörtökön közleményben szögezte le: véleményük szerint a polgármesteri hivatal sajtónyilatkozatban közölt tiltása törvénybe ütközik, s a rendezvényt az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg. Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán a sajtóközleményben rögzítette álláspontját.
Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően.
„Florea magyarellenessége nem meglepő már”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján azt mondta, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg, nem csoda, hogy ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. A szövetségi elnök az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: „Dorin Florea már nem tudja meglepni". Csak azon csodálkozik, hogy még mindig vannak olyan magyar emberek Marosvásárhelyen, akik nem veszik észre Florea magyarellenességét.
„Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket" – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus megjegyezte, ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi székely szabadság napján.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján a marosvásárhelyi rendezvényen való részvételre buzdította a háromszékieket, és megjegyezte: minden olyan rendezvényt fontosnak tart, amely erősíti a magyar közösséget. Az elöljáró szerint Marosvásárhelyen „tapintható a kettős mérce", hiszen míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében egy hatályos törvény be nem tartása miatt senki nem vonja felelősségre az intézmény vezetőit, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében szülőket hallgat ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és azt firtatják, hogy aki nem katolikus, mit keres abban az iskolában.
Antal is egyértelmű visszaélésnek tartja, hogy a polgármesteri hivatal két nappal a rendezvény előtt közleményben jelezte, hogy nem engedélyezi a felvonulást. „Nem értem, hogy most, amikor Romániában a spontán tüntetések idejét éljük, egy hatóság miért foglal állást ilyen kérdésben" – szögezte le Antal Árpád, aki pénteken a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen fog részt venni.
Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, a 2014-es és a 2016-os rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. 2015-ben Dorin Florea polgármester hivatalosan is betiltotta a demonstrációt, melynek megtartásától el is álltak a szervezők.
A csendőrség a 2016-os felvonulást is betiltottnak tekintette, és mintegy száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg, „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvény" szervezéséért, illetve ilyen rendezvényen való részvételért. A marosvásárhelyi táblabíróság azonban 2016. július elején jogerős ítéletben mondta ki, hogy érvényes volt a demonstráció 2015-ös bejelentése, és az első fokon eljáró bíróság közel hetvenet érvénytelenített a bírságolási jegyzőkönyvek közül.
A március 10-ei megmozdulás szervezői szerdán elmondták: felvették a kapcsolatot a csendőrséggel, hogy a karhatalom – törvényes kötelezettségének eleget téve – biztosítsa az idei rendezvényt. A marosvásárhelyi hagyományos megmozdulás mellett csaknem tíz magyarországi és nyugati helyszínen lesz rokonszenvtüntetés, ezeket több helyütt a román külképviseletek előtt szervezik. Budapesten, a Hősök terén 18 órakor kezdődik a székely szabadság napi megmozdulás – közölték az SZNT vezetői.
A Postaréttől a prefektúráig
A székely szabadság napján tartandó megemlékezés pénteken 16 órakor kezdődik a Postaréten, a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, ahol többek közt a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László is felszólal. A rendezvényen várhatóan beszédet mond a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője, Aitor Esteban Bravo, valamint Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója is.
A beszédeket követően Ferencz Csaba SZNT-alelnök felolvassa a résztvevők követeléseit tartalmazó petíciót, ezt követően a felvonulók elindulnak a prefektúra főtéri épülete felé, s a rendfenntartókkal kötött megállapodás értelmében az egyik közúti sávot is használhatják. A felvonulás után egy tíztagú küldöttség átadja a kormánynak szánt dokumentumot a prefektúra képviselőjének. A székely szabadság napja utolsó mozzanataként 19 órától díjátadó ünnepségre kerül sor a Kultúrpalotában, ahol az SZNT Gábor Áron-díjjal jutalmazza az Európai Szabad Szövetséget.
Vásárhelyi vesztőhely
1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat: bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani.
A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idejében sok magyar hazafi nem tudott belenyugodni az ország függetlenségének elvesztésébe, így terveket kovácsoltak egy újabb, esetleg külföldi segítséggel szervezendő forradalom kirobbantására. Egyik ilyen terv volt a Makk-féle összeesküvés: Makk József volt tüzérezredes főszervező a Törökországban emigrációban tartózkodó Kossuthtól 1851-ben felhatalmazást nyert Habsburg-ellenes nemzeti felkelés hirdetésére. A szervezkedésben részt vett Török, Gálfi és Horváth is.
A kormány tudomást szerzett a készülő felkelésről, Heydte tábornok érkezett Marosvásárhelyre a dolgok kikémlelésére. Árulója is akadt az összeesküvésnek Bíró Mihály személyében, aki megszerezte Török Jánostól a tervezeteket és átadta Heydtenak, ki 1852. január 24-én elfogatta a szervezkedőket. A haditörvényszék tartott felettük a vizsgálatot, melynek eredményeképp a foglyokat felségárulás és összeesküvés vádja miatt kötél általi halálra ítélték.
1854. március 10-én Postaréten állították fel a bitófákat, Nuppenau ezredes katonai parancsnok nem teljesítette a város polgárságának kérését, hogy az ítéletet megváltoztassa golyó általi kivégzésre. Már az 1860-as évektől mozgalom indult, hogy a székely vértanúk sírja fölé síremléket állítsanak. Lázár Ádám képviselő elnökletével szoborbizottság alakult, 1873. augusztus 10-én az emlékoszlop elkészítésével Aradi Zsigmond szobrászt bízták meg. A leleplezési ünnepséget 1875. június 27-én tartották.
Krónika (Kolozsvár)

Tüntetnek a vásárhelyi szülők a katolikus iskoláért
A polgármesteri hivatal mulasztása miatt nem lehet beíratni a gyermekeket a marosvásárhelyi katolikus gimnázium előkészítő osztályaiba – vélik a szülők, akik jövő héten tüntetéssorozattal kívánják a törvények betartására bírni a városházát.
A polgármesteri hivatalt terheli a felelősség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult patthelyzet miatt, a városháza iskolákért felelős igazgatóságán múlik, hogy a tanintézet önálló jogi személy marad-e – nyilatkozták csütörtöki sajtótájékoztatójukon a szülőket képviselő civil csoport illetékesei. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagjai arról számoltak be: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával közérdekű adatigénylést nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, a tanfelügyelőséghez és a prefektúrához, a kapott iratokat pedig kronológiai sorrendbe állítva elemezték.
A szülők arra a következtetésre jutottak: az ügy egyértelműen a polgármesteri hivatalnál akadt el. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt kifejtette: 2015. augusztus 31-ei hatállyal jelent meg a tanfelügyelőség határozata, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Rá egy évre, 2016. szeptember 13-án támadta meg ezt a határozatot a városháza iskolákért felelős igazgatósága. „Kerek egy év, illetve egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskolaalapítás legfontosabb résztvevője az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy tanintézetet, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – hangsúlyozta Csíky Csengele. A legfontosabb kérdés így szerintük az: mit csinált egy éven keresztül az iskolát fenntartó polgármesteri hivatal?
Nem készült el az indokló jelentés
A hatályos törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett indokló jelentést kell készítenie a fenntartott tanintézetekkel kapcsolatban. Ezt követően a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld az önkormányzatnak, a képviselő-testület pedig ez alapján hozza meg a vonatkozó határozatot. Az ügy ezt követően kerül az oktatási minisztériumba. Azonban az első lépést nem tették meg, azaz nem készült el az indokló jelentés – holott a tanfelügyelőség halasztást kért és kapott is a szaktárcától –, az önkormányzattól várt iratok hiányában pedig nem engedélyezhették a ciklusindító, vagyis az előkészítő osztályok elindítását a 2017/2018-as tanévben.
A minisztérium többször is felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy mindenképp szükség van a szakigazgatóság indoklására, de úgy tűnik, ezt nem vették figyelembe. A szülők kérték az igazgatóság állásfoglalását, amelyben azonban az állt, hogy nem szükséges a jelentés. „Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogyan kell eljárni, de az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el az iskolánk” – panaszolta Csíky Csengele. Hangsúlyozta: a minisztériumi átirat szerint, amennyiben az igazgatóság megteszi a szükséges lépéseket, a tanfelügyelőség engedélyezheti az előkészítő osztályok elindítását.
Minden nap tüntetni fognak
A szülők jövő héten tüntetéssorozatot szerveznek, hogy felhívják Dorin Florea polgármester, az önkormányzat és a szakigazgatóság figyelmét arra: tiszteletben kell tartaniuk a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait. A szülők minden nap a városközpontba vonulnak 10 és 11 óra között.
Eközben a marosvásárhelyi gimnázium ügyében interpellációban fordult az oktatási miniszterhez Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei parlamenti képviselője. Mint rámutatott: a helyi képviselő-testület törvényszegést követett el azzal, hogy a február 10-ére összehívott rendkívüli tanácsülésen jóváhagyta az iskolahálózatot, holott nem állt rendelkezésükre az indokló jelentés. Paşcan hangsúlyozta: a vonatkozó minisztériumi rendelet előírja a marosvásárhelyi önkormányzat számára, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnáziummal kapcsolatban határozza meg, hogy ennek további működését vagy a felszámolását javasolja. Hajnal Csilla
RMPSZ: ne akadályozzák az oktatás folytonosságát
Értetlenségének adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség – a tanintézet bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva – nem engedélyezi a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium előkészítő osztályaiba való beiratkozást. Mint rámutatnak: a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, holott a tanfelügyelőségnek az oktatás folytonosságának fenntartására kellene törekednie.
Az elnökség úgy véli: a törvény nem kényszerítette erre a lépésre az intézményt, hiszen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által indított ügyben még nem született jogerős döntés. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja” – hangsúlyozza az RMPSZ.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)

Székely szabadság: így provokáld a magyarodat
Újabb fejezethez értünk
A marosvásárhelyi önkormányzat pitiáner eszközökkel próbálja provokálni a magyar közösséget című, lassan végtelenné váló történetben.
Az előző évek méltatlan kekeckedései után persze túl szépnek is tűnt, hogy igaz legyen: idén semmilyen módon nem próbálják meg ellehetetleníteni a székely szabadság napjára szervezett autonómiapárti felvonulást. Azt követően azonban, hogy az illetékes bíróság jogerősen kimondta: az önkormányzatnak a bejelentést követően 48 órája lett volna megtagadni a tavalyi menetelés engedélyezését, mivel pedig ezt nem tette meg, nem tagadhatta meg annak jóváhagyását, azt lehetett hinni, hogy idén végre észhez tértek, és nem próbálják alattomos eszközökkel tovább szítani a magyar és román közösség közötti feszültséget.
Nos a legkevésbé sem így történt. Most persze – legalábbis azt hiszik – fifikásabbak, hiszen a postaréti megemlékezést engedélyeznék, „csupán” a többezres menetelést nem. „Kárpótlásként” megengednék, hogy tíz személy átadja az autonómiakövetelésekről szóló petíciót a prefektusi hivatalban, és felajánlják a városi művelődési házat, hogy ott „kulturális rendezvényt” tartsanak a székely szabadság napja alkalmából. Ami természetesen nem egyéb a magyarok megalázására és felhergelésére tett primitív kísérletnél.
A rendezvény legfőbb célja ugyanis természetesen nem az, hogy néhány politikus elcsépelt panelektől hemzsegő, fellengzős beszédei után a tömeg párás szemmel hazafias dalokat és verseket hallgasson egy kultúrházban, hanem az, hogy a remények szerint legalább tízezres tömeg felvonulásával mutassa meg országnak-világnak: igenis van tömegtámogatottsága a székely autonómiának.
Az önkormányzat legújabb kekeckedésével ezt próbálná megakadályozni ezekben a román sovinizmus számára vérzivataros időkben, amikor már az Egyesült Államok külügyminisztériuma is következetesen megemlíti éves emberi jogi jelentéseiben a romániai magyar közösséget az állami szervek részéről ért jogtiprásokat.
Az önkormányzat alattomos módon szinte az utolsó percig kivárt, hiszen kevesebb mint két nappal a felvonulás előtt közölte, hogy mégsem kívánja engedélyezni azt. Csakhogy – amennyiben helytállóak a szervezők ügyvédjének kijelentései – erről csupán egy sajtóközleményt adtak ki, hivatalos értesítést nem küldtek. De ha ki is küldik, alapvetően mégiscsak a jogerős bírósági ítélet az irányadó, amely szerint tetszett volna az önkormányzatnak még a rendezvény 2015-ös bejelentését követően, két napon belül elkaszálni azt. Ha nem tette, akkor magára vessen. A mostani gesztus így nem értékelhető többnek ócska, szekus stílusú provokációs kísérletnél, amelynek célja egyrészt elbizonytalanítani azokat, akik más településekről utaznának a rendezvényre, másrészt etnikai feszültséget gerjeszteni.
Persze magyar szempontból az is lényeges kérdés, milyen mértékben szükséges, illetve elegendő az autonómiaküzdelemben a rutinszerűségbe – amibe már az önkormányzat szokásos ostoba kekeckedései is beletartoznak – lassan belesüllyedő székely szabadság napi felvonulás. Amelyre a legnagyobb, parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezet tagjai csupán „magánemberként” mehetnek el, mert az RMDSZ nem akarja a nevét adni egy nem kizárólag általa útjára indított kezdeményezéshez.
Arról nem is beszélve, hogy még arról sincs valódi, igazán széles körű konszenzus, hogy miben is áll az az autonómia, amiért évről évre a vásárhelyi önkormányzat gerjesztette feszültség közepette vonulgatni kell. Amíg az erdélyi magyar közélet összes szereplője RMDSZ–MPP-stül, EMNP-stül, erdélyi és Székely Nemzeti Tanácsostul nem képes végre összeülni, hogy alapos és átfogó tárgyalások után közös, egyértelmű és mindenki által felvállalt autonómiakoncepciót dolgozzanak ki, amelynek a parlamenti beterjesztését is közösen támogatják, addig a felvonulás alig tűnik többnek marketingfogásként jól alkalmazható pótcselekvésnél. Ami után a szervezők és a résztvevők csöndben hazamennek, elégedetten nyugtázva: most megint jól megmutattuk.
Aztán egy évig megint marad minden a régiben.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Párbeszédet követeltek Székelyföld státuszáról petíciójukban a tüntetők
A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők.
A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, és „Autonómiát!" felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.
„Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" – állapították meg.
Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások.
„Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!" – áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását.
„Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg" – hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.
A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. „Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!" – zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg „Autonómiát!" felkiáltása szentesített. MTI
Erdély.ma

Székelyek az esőben
Zuhogó esőben, a korábbi rendezvényekhez képest megfogyatkozott létszámban, pontban délután négykor elkezdődött Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napja eseménysorozata.
Délután háromtól folyamatosan zuhog az eső Marosvásárhelyen, így meglehetősen gyéren állnak az emberek a postaréti székely vértanúk emlékművénél, a kezdésre mintegy ezren gyűlhettek össze – jelenti a helyszínről kollégánk. Székely és magyar zászlókat lengetnek a résztvevők, de többségük inkább esernyőt tart a feje fölött. Ami a zászlókat, pontosabban azok rúdjait illeti, kollégánk eddig nem értesült a tavalyihoz hasonló incidensről – amikor a csendőrök zászlórudakat koboztak el –, úgy tűnik tehát, hogy a résztvevők megértették a szervezők kérését, és nem vittek magukkal hegyes végű botokat, rudakat. Most az esernyő botja, esetenként PVC-cső szolgál zászlórúdként.
Egyébként a csendőrök és a rendőrök már délután háromtól biztosítják a helyszínt az egész útvonalon, amelyen végig fognak vonulni a résztvevők: a Postaréttől a főtérig, illetve ott vannak a Postarét környéki kis utcákban is.
Idén eddig nem érkeztek különösebb tömegek buszokkal, inkább külön-külön érkeztek az emberek, kisebb csoportok, semmint egyszerre több busznyi nép – számol be tudósítónk, hozzátéve, hogy a tavalyi kép, amikor egyszerre 5–10 busz érkezett a helyszínre, most egyáltalán nem jellemző.
Közben zajlanak a beszédek, Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke felszólalását követően elhangzottak már Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökének, Szabolcs Attila magyar országgyűlési képviselőnek a gondolatai, de felolvasták már Szili Katalin miniszterelnöki megbízott üzenetét is – tudósít munkatársunk, miközben éppen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke intézi beszédét az egybegyűltekhez.
Az eső továbbra is kitart, a felszólalók mondandóját többnyire kulturáltan hallgatják a résztvevők, igaz, néha azért be-be hallszik egy-egy füttyszó vagy hurrogás. Mintegy háromezren gyűlhettek össze a Postaréten, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 163 évvel ezelőtt kivégzett vértanúinak emlékművénél, és a prefektusi hivatal elé vonulva nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényét.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában, közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.
Az EMNT elnöke felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra. Arany János forradalmi verssorait idézte: „Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”. Tőkés László Arany gondolatait folytatva hangoztatta: „ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”
Az EMNT elnöke megemlítette, az adminisztratív hátráltatás, a gáncsoskodás, az ellenséges politikai hangulatkeltés, a megfélemlítések megannyi akadályát kellett leküzdeniük azoknak, akik eljöttek Marosvásárhelyre, „de mi ez a vértanúk áldozatához képest, akik életüket adták népükért és hazájukért?” – idézi Tőkést az MTI.
Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamand Szövetség politikusa arról biztosította a székelyeket, hogy nincsenek egyedül. Hozzátette, az EFA ugyan Európa-párti, de sajnálatos módon az Európai Unió ma jobbára a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli, és a fővárosok befolyása a baszkok, katalánok, flamandok és székelyek kárára erősödik. Úgy vélte, ezen változtatni kell.
Wouter Patho ugyanakkor megnyugtatta a megmozdulás résztvevőit, nem követnek el törvénytelenséget, ha kiállnak az autonómia igénye mellett. Ez szerinte nemcsak jog, hanem kötelesség is a következő nemzedékekkel szemben. „Eljön a székelység ideje, eljön az autonómia ideje! Számíthatnak ránk!” – jelentette ki a flamand politikus.
Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának az elnöke a résztvevők általános elismerését kiváltva jelentette ki, hogy nem kell bánkódni a tüntetőket végig áztató eső miatt. „Ez az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő!” – jelentette ki. Hozzátette, ez év januárjától immár a központosított Franciaországban élő baszk közösség is bizonyos fokú autonómiát élvez. „Ha megtörténhetett Franciaországban, miért ne történhetne meg Romániában is?” – tette fel a kérdést. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére, az erőszak soha nem lehet semmilyen törekvés megvalósításának az elfogadott eszköze – írja az MTI tudósítója.
Izsák Balázs, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
A beszédeket követően megkoszorúzták a székely vértanúk emlékművét, ez viszonylag hamar lejárt, aztán Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke felolvasta a Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.
Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek” – idéz a petícióból az MTI, melyet egyhangúlag, „Autonómiát!” felkiáltással fogadott el az összegyűlt tömeg. A kiáltvány egyébként teljes egészében elolvasható az SZNT honlapján.
A rendezvény postaréti eseményei ezzel véget értek, a résztvevők szervezetten, csendben elindultak a prefektúra felé, a főtéri közigazgatási palotához. Az eső még mindig esik, a tömeg a csendőrök és rendőrök által biztosított, félsávon lezárt úton halad.
Hat óra után nem sokkal beért a tömeg Marosvásárhely főterének felső részére, ahol az ortodox templomnál, az útkereszteződésben feltartóztatták a rendőrök az autós forgalmat, szabad utat adva a vonuló tüntetőknek. Szinte tíz méterenként áll egy-egy csendőr az immár menetirányban teljesen lezárt főtéri útvonalon, az emberek „Autonómiát!”, „Gyere velünk!” rigmusokat skandálnak, illetve időnként kizárólag román nyelven fel-felhangzik a vonuló tömegből a „Jandarmeria e cu noi!”
Különösebb incidensről nem tud a helyszínről tudósító kollégánk, azt viszont megjegyzi, hogy még a Postarétre érve néhány embertől elvették a zászlórudat, arra hivatkozva, hogy az túl hosszú és kihegyezhető.
A közigazgatási palota előtti teret kordonokkal zárták le, itt csak a szervezők küldöttsége mehetett át, akik átadták a prefektúra képviselőjének a Postaréten felolvasott petíciót. Az átadásról a kint maradt tömeget hangosbemondón tájékoztatták.
A résztvevők itt még hangosan autonómiát követeltek, aztán népdalokra váltottak, majd megérkeztek a buszok, és felszálltak rá az emberek, elindultak hazafelé. A tömeg, mire besötétedett és elállt az eső, hét óra körül feloszlott. A csendőrség szóvivője a helyszínen munkatársunknak azt mondta, a rendezvény során, beleértve a vonulást is, mintegy fél hétig nem történt semmilyen incidens.
A Székely Szabadság Napja záróakkordjakénk, a Kultúrpalotában tartandó gálán átadják az idei Gábor Áron-díjat. Az SZNT ezúttal az Európai Szabad Szövetséget tünteti ki, mivel a tavalyi csendőrségi túlkapások okán többször is felszólaltak a nemzetközi fórumokon, és levelet küldtek a romániai belügyminiszternek is.
Székelyhon.ro

Székely szabadság napja – Fidesz: Magyarország nem tűri a nemzetiségi jogok lábbal tiprását
A Fidesz szerint a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a székelyek autonómiatörekvéseinek ne legyen helyük és a székely szabadság napját se ünnepelhessék meg méltó módon. Magyarország azonban nem tűri az alapvető nemzetiségi jogok lábbal tiprását – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese pénteken, a székely szabadság napján tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus szerint Romániában – évek óta erősödő módon – jogellenesen vegzálják a magyarságot. Úgy fogalmazott, a román hatóságok által a székelyekkel szemben alkalmazott, „a puha diktatúrát idéző eszközökre” jó példa, hogy Marosvásárhelyen – ahol a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést és tüntetést tart pénteken – a polgármesteri hivatal mindössze tíz ember – de nekik is csak a járdán – vonulását engedélyezte.
Gulyás Gergely megemlítette a székely zászló használatának tiltását is, valamint a marosvásárhelyi római katolikus teológiai gimnázium igazgatója ellen indult „"koncepciós eljárást”, ami szerinte az iskola ellehetetlenítését célozza. Az intézményért fellépő szülőket is zaklatják a román hatóságok – tette hozzá, úgy értékelve: a Ceaușescu-rendszert idézik ezek a fellépések.
A Fidesz képviselője szolidaritásáról biztosította az erdélyi, székelyföldi magyarságot, jelezte, hogy a magyar kormány és a kormánypártok mellettük állnak, majd hangsúlyozta: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az autonómiatörekvések támogatása.
Arról is beszélt, hogy Romániában „a korrupcióellenesnek nevezett ügyészség, a DNA számos magyar politikus ellen folytat hajtóvadászatot”. Ennek legszomorúbb aktualitásaként idézte fel, hogy ellehetetlenítették a tevékenységét Horváth Anna kolozsvári alpolgármesternek, aki ezért lemond.
Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy „hatósági zaklatással, koncepciós vádakkal és eljárásokkal teszik lehetetlenné”, hogy egy szabadon választott, magyar nemzetiségű képviselő ellássa feladatát a helyi közigazgatásban. Közölte: tűrhetetlennek tartják, ezért nemzetközi fórumon is tiltakozni fognak az ellen az „általános tendencia” ellen, hogy a román hatalom a székelyföldi magyar politikai vezetők elleni „koncepciós eljárások indítására” használja a korrupcióellenes ügyészséget.
MTI
Székelyhon.ro

Cáfolt magyarellenesség – Florea visszaszólt Kelemennek
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt szeretné, hogy Marosvásárhely konfliktuszóna legyen – véli Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Az elöljáró a szövetségi elnök azon nyilatkozatára reagált, amelyben magyarellenesnek nevezte Floreát.
„Az, hogy Kelemen Hunor egy ideje badarságokat beszél, már nem lep meg! Nyilatkozata arra derít fényt, hogy nem érdekli a város fejlődése, és nem érdeklik a választópolgárok sem. (...) Messziről látszik, hogy ő azt szeretné, Marosvásárhely konfliktuszóna legyen, mert ez neki megfelel. Nekem az a kérdésem, hogy kinek válik ez a hasznára? A marosvásárhelyieknek semmiképpen nem! Megfigyeltem, hogy az ehhez hasonló állásfoglalások mindig az olyan események környékén jelennek meg, amelyekből egyesek politikai tőkét próbálnak kovácsolni. Ami engem illet, tiszteltem, tisztelem és képviselem a város magyarságát, Kelemen Hunorral ellentétben, aki másként tekint a románokra és az ő értékeikre. Az ő nyilatkozataitól eltérően engem a tetteim jellemeznek" – mutatott rá Dorin Florea a sajtónak pénteken elküldött nyílt levelében.
Marosvásárhely polgármestere hangsúlyozta, ő nem magyarellenes, ahogyan azt az RMDSZ elnöke állítja, nőnap alkalmából például a román és magyar hölgyeknek egyaránt osztott virágokat.
Marosvásárhely polgármesteri hivatala szerdán jelentette be, hogy jóváhagyta a székely vértanúk napja alkalmából tartandó megemlékezést a székely vértanúk emlékművénél, a felvonulásra azonban nem adott engedélyt. Ennek kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta egy csütörtöki, kolozsvári sajtótájékoztatón, hogy a marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg.
Végre ki kellett mondani, hogy megállj, Románia nem jogállam, egyes intézmények túllépik az alkotmányos hatásköreiket, ezért vissza kell terelni őket az alkotmányosság keretei közé – ezzel indokolta a Krónikának Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője, hogy a parlament két háza – az RMDSZ szavazataival is – szerdai együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el. Amelyben azzal vádolta meg Klaus Johannis államfőt, hogy „elbitorolta" a parlament hatásköreit.
Márton Árpád kifejtette: a nyilatkozatban hangsúlyozták az alkotmány bizonyos előírásait, amelyek értelmében Románia olyan jogállam, ahol a hatalmi ágak szétválasztása megvalósul, és mindegyik az alkotmányos keretei között működik. „Sajnos azonban Románia nem jogállam, mert a korrupció elleni harc ürügyén sokszor politikai fegyverként használják a korrupcióellenes ügyészséget" – jelentette ki a képviselő. A politikus emlékeztetett: a magyar közösségnek is sok problémája van a DNA-val, hiszen például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc római katolikus gimnázium létrehozásának körülményeit érintő vizsgálat során már a szülőket is beidézik, és a vallásukat firtatják.
A háromszéki honatya azt is megemlítette, hogy a legfelsőbb bíróság szabálytalan vádemelés miatt visszaküldte a DNA-nak azt a vádiratot, amelyben Markó Attila egykori parlamenti képviselő is vádlottként szerepelt, holott csupán tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely szakértői vélemény alapján döntött bizonyos ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A DNA mégis az előzetes letartóztatását kérte, és Markó végül lemondott mandátumáról. De más politikusokat is hasonló körülmények között vegzáltak, sőt volt, akit sikerült is előzetes letartóztatásba helyezniük. „Ezeknek az embereknek derékba tört a politikai karrierje, és egyeseket a szabadságuktól is megfosztottak, legalább egy időre" – mutatott rá Márton.
Azt is felidézte, hogy olyan esetek is vannak, amikor a Számvevőszék „belemászik" valamely választott önkormányzati testület döntéseibe, de nem pénzügyi szabálytalanságok után nyomoz, hanem azt vizsgálja, indokolt volt-e bizonyos határozatok meghozatala. De a hatalommal való visszaélések körébe sorolta azt is, amikor az ügyészség azt vizsgálja, hogy egy parlamenti vita során melyik képviselő mit mondott, illetve hogyan szavazott. „Egyes intézmények kicsúsztak az alkotmányos keretekből, olyan hatalmi harc zajlik, amely során egyesek az alkotmányos korlátokon túllépve akarnak túlhatalomra szert tenni – hangoztatta Márton. – Ezért ideje volt már a határozott fellépésnek, az RMDSZ is ezért fordult a DNA visszaélései kapcsán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz, illetve külföldi szervezetekhez."
Kérdésünkre, szerinte kik azok, akik politikai fegyverként használják a DNA-t, nem adott konkrét választ. „Ön szerint kiknek lehet érdeke, hogy egy magyar iskolát igazságszolgáltatási eszközökkel szüntessenek meg, úgymond korrupciós ügyek miatt, amelyhez a DNA-t használják fel?" – kérdezett vissza. Annak kapcsán, hogy a nyilatkozatban Johannis államfőt is elmarasztalják, emlékeztetett: miután a büntető törvénykönyv módosítását szolgáló 13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán az államfő és az igazságszolgáltatási tanács is az alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, alkotmányos természetű konfliktus támadt a kormány és az igazságszolgáltatás között, ám az alkotmánybíróság ezt elutasította.
„Sőt azt mondta ki, hogy semmi közük a törvényhozási tevékenységhez, ennek ellenére mindenáron bele akartak szólni a törvényhozásba" – mutatott rá. Márton hozzátette: a nyilatkozat lehetett volna jobb és kevésbé politikus, ő maga beszédében felsorolta azokat a sérelmeket, amelyeket lapunknak is, és amelyek szintén belekerülhettek volna a dokumentumba. Szerinte az állásfoglalás olyan ügyben született, amelyet az RMDSZ is problémásnak tart, ezért szavazta meg.
Balogh Levente
kronika.ro

Sepsiszentgyörgy: Cselekedni a szabadságért (Székely szabadság napja)
Ki kell állnunk jogainkért, hogy a román hatalom megértse, csak az autonómia szavatolja megmaradásunkat, kevesebbel nem érjük be. A hazáért, szabadságért életüket adó hősök előtt akkor tisztelgünk igazán, ha hajlandóak vagyunk kilépni a közönyből, cselekvően szót emelni az élhetőbb jövőért – ezt az üzenetet fogalmazták meg a felszólalók tegnap Sepsiszentgyörgyön a székely szabadság napi megemlékezésen.
Sepsiszentgyörgyön a turulszobornál gyűlt össze mintegy kétszáz megemlékező, azon a téren, amelynek a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére a Székely szabadság tér nevet kellene viselnie. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, a szükséges lépéseket megtette, mint fogalmazott: a névadó bizottság térfelén pattog a labda. A sepsiszentgyörgyi turulszobornál negyedik éve szervezik meg a székely szabadság napját. „Ebben a nem Európához méltó környezetben teljesen magunkra hagyottan kell példát merítenünk a székely vértanúk bátor kiállásából, áldozatvállalásából, tudatosítanunk kell, hogy ma is, ha nem is hasonló módon, de mindnyájunk cselekedetére szükség van” – ezekkel a szavakkal vezette fel a megemlékezést Gazda Zoltán. Nem szabad közömbösnek, fásultnak lennünk, az nem hozza el autonómiánkat, amely egyetlen módja megmaradásunknak. Ha hagyjuk, hogy a diktatórikus hatalom a fejünkre nőjön, csak bátorítjuk még szörnyűbb megalázásunkban – hangsúlyozta. Kifejtette, ez a nap próbatétel is, „ha nem leszünk elég sokan, az ellenséges hatalom látja, hogy velünk bármit megtehet. Ha nem emeljük fel hangunkat elég határozottan, hiába várjuk, hogy a román hatóságok figyelembe vegyenek.” És hozzáfűzte, az SZNT teljesen korlátozott lehetőségei között nem kér sokat: egy évben kétszer-háromszor mozduljunk meg, határozottan mutassuk fel akaratunkat gyermekeink, unokáink élhetőbb jövőjéért. Felkérte az önkormányzatokat: választott testületekként, cselekvő háttérként támogassák akcióikat, hisz ezek nem öncélúak.
Az évek során a székely szabadság napja az összetartozás, a közös fellépés és az önrendelkezésért folytatott küzdelem szinonimájává vált – hangsúlyozta ünnepi beszédében Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki felsorolta a székelyföldi magyarság sérelmeit, és leszögezte, a XXI. századi Európában nem képezheti vita tárgyát, hogy egy nemzeti közösségnek szabad-e önrendelkezésről beszélnie. „Nekünk a székely szabadságról, önrendelkezésről beszélnünk kell, és tennünk is érte, jelenlétünkkel, szülőföldhöz szabott létünkkel. (…) Vértanúink emlékéhez akkor leszünk igazán hűek, ha mi is kiállunk közösségi jogainkért, ha minden hatalmi visszaélés ellenére vállaljuk követeléseinket úgy, ahogy azt a Marosvásárhelyen kivégzett mártírok tették” – hangsúlyozta. Bancea Gábor református lelkész áldásában Dániel próféta könyvéből idézett, Istenről, aki ki tud szabadítani az égő, tüzes kemencéből, a mindenkori királyok uralma alól, és India nagy prófétája, Gandhi egyik történetét elevenítette fel a fiókáiért tűzben életét áldozó madárról. A hatalom és megtorlás szomorú valósága azóta jelen van világunkban, amióta ember létezik – hangsúlyozta, és felidézte az 1848–49-es forradalom utáni megtorlásokat, a szabadságért életüket adó hősöket. „Azok az emberek Marosvásárhelyen és itt, Sepsiszentgyörgyön is valami emberfeletti hittel, elszántsággal, bátorsággal és szeretettel pontosan azt tették, mint az anyamadár, meghatározó döntést hoztak, hogy életük árán is védelmezik ezt a kincset, a szabadságot. Császárok, demagógok és idegengyűlölők sosem értették, és ma sem értik. Erdőirtók és gyújtogatók, soha nem tanultak belőle, hogy a vértanúk véréből ezer és ezer élet támad, mert a szabadság szent madara soha nem ég el a tűzben, mindig újraéled” – hangsúlyozta Bancea Gábor lelkész.
A hol csendesebben, hol erősebben szemerkélő esőben elsősorban azok voltak jelen, akik Marosvásárhelyre is továbbutaztak a szentgyörgyi megemlékezés után. Háromszékről öt autóbusz és több személygépkocsi utasai tették meg a kétszáz kilométert, hogy csatlakozzanak az ottani központi ünnephez és tiltakozó felvonuláshoz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosvásárhely: Szabadságot a székely népnek! (Székely szabadság napja)
A kitartóan szemerkélő eső ellenére a Székely vértanúk emlékművénél több ezer székely nyilvánította ki: a román kormánytól nem a lehetetlent követeljük, hanem csak azt, tegyen eleget a közel száz esztendeje tett vállalásának, s közösségünk számára biztosítsa az autonómiát Székelyföldön. A székelység által megfogalmazottak jogosságáról, harcának támogatásáról biztosítottak az eseményen vendégként jelen levő anyaországi, flamand és baszk politikusok. Tőkés László európai parlamenti képviselő elítélően szólt az RMDSZ-ről: nemcsak a szavaiknak, hanem a cselekedeteiknek kellene arról szólniuk, hogy eleget akarnak tenni a programjukban lefektetett vállalásaiknak.
A meghirdetett időpontban, pontosan délután négy órakor felcsendült a Fejérváry-induló, majd felvételről bejátszva a marosvásárhelyi vártemplom és a csíksomlyói kegytemplom harangja szólalt meg.
Ötvös József vártemplomi református lelkipásztor az 1854-ben a Postaréten kivégzett Habsburg-ellenes felkelők – Gálffy Mihály, Török János, Horváth Károly, Benedek Dániel és Bertalan László – mártíromságáról beszélt, majd úgy fogalmazott: elődeink példáját nem feledve kell tennie a ma nemzedékének is, s akkor szülőföldünk nem vész el. A betegség miatt az eseményről hiányzó Izsák Balázs helyett Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke szólalt fel. Méltatta azokat, akik a székelységért tenni akarnak, s megszólította a szabadságot kiteljesítő fiatalságot is. Elmarasztalta a román államot, amely nemhogy nem teljesíti az 1918-ban tett ígéretét, de még csak párbeszédre sem hajlandó ez ügyben. Úgy vélte, ha közösségünk egységesen lép fel, képes lesz nemcsak az autonómiát kivívni, de akár hegyeket is megmozgathat erejével. Építjük azt a szabadságot, amely még nincs, de lesz – mondotta Szűcs Péter.
Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke arra emlékeztetett, hogy a szabadság nem jár ingyen, tennünk kell érte. Bátran ki kell állnunk igazunkért, követlenünk kell, hogy jogainkat biztosítsák, a közel száz esztendeje tett ígéretek megvalósuljanak, s azért, hogy Székelyföldet ne olvasszák be mondvacsinált okokra hivatkozva az általuk elképzelt gazdasági régiókba. Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott levelét is tolmácsolták a szervezők. Az Országgyűlés volt elnöke úgy vélte, Európa nem mehet el érzéketlenül és válaszok nélkül a székelység követelései mellett.
Szabolcs Attila magyar országgyűlési képviselő kijelentette: minden őshonos közösségnek – így a székelységnek is – joga van az önrendelkezéshez, s ha azt nem biztosítják számára, küzdhet annak érdekében.
Tőkés László köszönetet mondott a székely szabadság napját megszervezőknek, amiért lehetővé tették, hogy minden évben kifejezhessük autonómiaigényünket. Az európai parlamenti képviselő arra bátorított, az árulás, az önfeladás és a hatalombarát opportunizmus árnyékában is folytassuk küzdelmünket, ne engedjük, hogy a székelység elleni fellépések hatásosak legyenek, s Székelyföldet megszüntessék, beolvasszák. „A jelen körülményei között, az unió békerendszerén felépült Európában, az egyesült Európa egyik tagállamában, Romániában nemes egyszerűséggel azt mondhatjuk, hogy másra nincs is szükség, hanem csak arra, hogy az országunkkal unióbeli szövetséges magyar nemzet tagjaiként állhatatosan kiálljunk azért, ami nekünk egy demokratikus jogállamban alanyi jogon kijár” – mondta.
Tőkés László az RMDSZ-t arra szólította fel, tegyen eleget a választási programjában foglaltaknak, s igyekezzen a törvényhozásban tenni azért, hogy Marosvásárhelyen a római katolikus iskola és az orvosi egyetem, Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Református Kollégium ügye békésen és méltányosan rendeződjék.
Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség alelnöke támogatásáról biztosította a székelyek harcát: autonómiaigényünket fogalmazzuk meg, s a jövő nemzedék érdekét nézve cselekedjünk megvalósítása érdekében. A flamand politikus sajnálatát fejezte ki, hogy az unió a tagállamok fővárosainak érdekeit követi, de úgy vélte, ezen lehet változtatni. Aitor Esteban baszk politikus arról beszélt, hogy a Spanyolország és Franciaország által megosztott Baszkföldön is kitartó küzdelemmel el lehetett érni: az erősen centralizált Franciaország – amelyet Románia példájának tekint – is biztosította számukra az autonómiát. Miért ne lehetne itt, Romániában is hasonló eredményt elérni? – kérdezte. A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke olvasta fel, az ünneplő közösség Autonómiát! Autonómiát! felkiáltással fogadta el.
A többezres, zászlókkal és jelszavakkal felfegyverzett tömeg rendezett sorokba szerveződve a csendőrség és a helyi rendőrség szoros felügyelete mellett – ötméterenként állt egy egyenruhás, a mellékutcákban pedig látványosan sok hivatalos autó állt még – felvonult a főtérre, az egykori városháza, ma prefektúra elé. Ott elénekelték a székely és a magyar himnuszt, majd az SZNT képviselői a prefektus egyik tanácsadójának átadták a kormánynak címzett petíciót. Este a Kultúrpalota dísztermében ünnepélyes keretek között átadták a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését, a Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség képviselőinek.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Petíció a székely szabadság napján
Románia kormányának és parlamentjének
Tájékoztatásképpen: Klaus Iohannis államfőnek
Ama, 2017. március 10-én Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velük szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, továbbra is a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A székely szabadság napjának üzenete: ez a nap az emlékezésé, de a jogkövetelésé is. A tervezett, ám évek óta halogatott közigazgatási átalakítás folyamata továbbra is rendkívüli aggodalomra ad okot: Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek. Pedig az ország közigazgatási átalakítása adhatna demokratikus keretet annak a mélyreható reformnak is, amely biztosítaná Székelyföld Románián belüli önrendelkezését. Aggodalomra ad okot az is, hogy Székelyföld területi autonómiájának megteremtése érdekében az évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösségünket ért megaláztatások, szimbólumaink és intézményeink elleni támadások.
Rendkívül aggasztó, hogy Székelyföld a jelenlegi fejlesztési régiójában is a belső leszakadás pályájára került, ami igazolja azt, hogy Románia jelenlegi regionális felosztása Székelyföld periferikus helyzetben való tartását segíti elő.
Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy történelmi szülőföldjén a székely-magyar többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és saját érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség nevében és érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik. Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg. Mindezek szellemében:
– Követeljük, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján!
– Kérjük, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
– Tiltakozunk oktatási intézményeink ellehetetlenítése, önkormányzataink zaklatása, anyanyelvhasználatunk korlátozása, szimbólumaink üldözése ellen.
– Szolidaritást vállalunk a jogállam érdekében az egész Romániát átfogó megmozdulásokkal.
– Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
– Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Marosvásárhely, 2017. március 10.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A gimnázium helyzete közösségi ügy
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Országos Elnöksége tegnap nyílt állásfoglalással tiltakozott a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése ellen, amellyel megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást az intézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szintén tegnapi közleményében biztosítja az érdekelteket, hogy a szövetség igyekszik megnyugtatóan rendezni a katolikus iskola ügyét, miután a Népi Mozgalom Párt egyik Maros megyei képviselője interpellációban fordult az oktatási miniszterhez, azt állítva, hogy a helyi tanács törvénytelenül működtetné az iskolát.
Az RMPSZ közleménye szerint a tanfelügyelőség döntése ellehetetleníti a gimnázium működését, márpedig egy ilyen horderejű és ennyi embert érintő kérdésben elvárható lenne, hogy a fő cél ne az ellehetetlenítés legyen a törvény adta eszközök felhasználásával, hanem a helyzet megoldására való törekvés, az oktatás folytonosságának fenntartása, az iskola működtetésének a biztosítása.
Mint írják, azért is érthetetlen ez az intézkedés, mert a tanfelügyelőséget nem kényszerítette a törvény ennek a lépésnek a megtételére: az ügyészségi eljárás még folyamatban van, bírói döntés nem született az ügyben. A jó szándék, a helyzet megoldására való törekvés elegendő lett volna ahhoz, hogy ne hozzák meg ezt a döntést, ne akadályozzák meg az intézmény működését. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot – akár állami, akár felekezeti jellegű – az ország alkotmánya garantálja. Akik akadályozzák az anyanyelvű oktatást, kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg” – áll a közleményben. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Péter Ferenc tegnapi közleményében rámutat: a Római Katolikus Gimnázium helyzete nem pártpolitikai, hanem közösségi ügy, így arra van szükség, hogy a civilek és a politikum vállvetve dolgozzon a probléma megoldásán. Mint írja, az RMDSZ minden olyan kezdeményezésben partner, amely a katolikus iskolát, a szülőket, oktatókat és tanulókat segíti, azonban ébereknek kell lennünk, nem engedhetjük meg, hogy egyesek etnikai feszültségkeltésre használják ezt az ügyet. „Mi, Maros megyeiek, marosvásárhelyiek pontosan tudjuk, hogy ezeknek a próbálkozásoknak mennyire negatív hatásuk van a közösségre” – fogalmaz a közlemény, hangsúlyozva, hogy a szövetség támogatja az iskola oktatóinak, tanárainak és tanulóinak kezdeményezéseit, beleértve a jövő hétre meghirdetett tiltakozó akciót is.
Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt Maros megyei parlamenti képviselője korábban interpellációban fordult az oktatási miniszterhez a katolikus gimnázium ügyében, azt állítva, hogy a helyi tanács nem tartotta be annak az oktatási minisztériumi rendeletnek az előírásait, amelyet a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek küldött a megyei iskolahálózat kapcsán. Paşcan úgy véli, a helyi tanácsosok egy csoportja megpróbált nyomást gyakorolni a tanfelügyelőségre azáltal, hogy február 10-ére rendkívüli tanácsülést hívott össze egyetlen napirendi ponttal, amely az iskolahálózat jóváhagyásával volt kapcsolatos. Szerinte az akkor megszavazott határozat megszegi a törvényes előírásokat, ugyanis a tanügyminisztérium rendelete előírja, hogy a jóváhagyáshoz szükség van az iskolahálózati tervre, valamint egy indokló jelentésre az átszervezett tanintézmények helyzetéről, ez a jelentés pedig nem létezik. „Amennyiben az iskola további működtetését javasolják, meg kell határozniuk ennek jogi státusát, azt, hogy önálló jogi személyiségként vagy egy jogi személyiséggel rendelkező másik tanintézménynek alárendelt intézményként fog működni. Bármely változat mellett is döntenek, a jóváhagyási kérelemhez csatolni kell a részletes indoklást” – írja Paşcan.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marius Paşcan etnikai feszültségeket szít
A magyarellenes kirohanásairól ismert Marius Paşcan újból bebizonyította, hogy semmi más nem érdekli, csak az etnikai feszültségeknek a szítása azáltal, hogy az oktatási minisztériumnál és a prefektúrán is panaszt tett, ezzel próbálva gátolni a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyének rendezését.
„Kételyeim vannak afelől, hogy a Maros megyei szavazópolgárok azzal a céllal küldték volna érdekeiket képviselni Románia parlamentjébe, hogy első és legfontosabb számú prioritásai közé a román és a magyar közösség egymásnak ugrasztását tegye. Ajánlatos lenne, hogy mielőtt csak a hírekbe való kerülés céljából tartana sajtótájékoztatót, megfelelően tájékozódna. Ha megtette volna, pontosan tudná, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ frakciója több ízben is konzultált mind a tanfelügyelőség, mind a polgármesteri hivatal képviselőivel a katolikus líceum helyzetét illetően. Egy Maros megyei képviselőtől, úgy vélem, az az elvárás, hogy egy ilyen érzékeny témában közreműködik, és nem gerjeszti tovább a feszültséget. Marius Paşcan gesztusával semmilyen módon nem viszi előbbre az ügyet. Nincs szükségünk arra, hogy bárki is politikai tőke növelése céljából felhasználja ezt az ügyet és etnikai feszültségeket gerjesszen. Ez nem felelős politikusi magatartás” – mondta Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. (Maros megyei RMDSZ)
Népújság (Marosvásárhely)

„Színekben élem álmaim”
Félszáz éve, 1967-ben nyílt meg Kedei Zoltán első egyéni kiállítása a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
A következetes munka, a kitartás, az elhivatottság hajtóereje minden időben célhoz vezeti az alkotót. Nem volt ez másként Kedei Zoltán festőművész életében sem. A társadalmi nehézségek ellenére („Bolyongok vörös végzettel, mely megcsúfolta és lerombolta építendő Váramat”) a szemmagasságban lobogó célt („csak azért is festő leszek”) sosem téveszti szem elől. Lendület, törekvés a csúcsra, melynek elérése után újabb meghódítandó csúcs sejlik fel: mindez a mai napig jellemzi a művészt. Fiatal festőként Miklóssy Gábor barátságát élvezi, gyakran utazik fel Kolozsvárra, hogy ott órák hosszat hallgassa a Mestert. Közben dolgozik, egyre csak dolgozik. A napi nyolcórai kenyérkereseti, hivatalnoki robotmunka és a családi kötelezettségek mellett nem múlhat el egyetlen nap sem ecsethasználat nélkül. Késő éjszakába nyúlik az alkotás folyamata. Belülről égeti, hisz gyermekkora óta magában hordozza a festészet iránti szenvedélyt. Éli és érzi a színeket, kapcsolatot teremt velük, perel, segítségül hívja őket. „A vörös élénksége és mozgalmassága megfelel vérmérsékletemnek..., a kék nyugodt... transzcendentális ünnepi hangulatot áraszt..., a barna belső szépségével áraszt meleget...”, a krapplakk, a sárga, a fehér, a fekete... Valamennyit „megszólítja” Kedei Zoltán, kedves ismerősként beszél róluk. Egyetlen színt nem kedvel: „általában a szürkéket nem használom, kerülöm festészetemben, hamis a fényük... Szürke szamár minden kapualjban”. (Nem is csodálkozunk ezen, az adott politikai, totalitárius hatalmi kontextusra gondolva.)
1967 januárjában szembesülhetett először közönségével. A művész életében mérföldkőnek számító esemény kapcsán gyűltünk a minap össze a Vár-lak műteremben. Ismerős, rokon, barát érkezik tiszteletét tenni. Mindannyian örvendünk, hogy ötven év távlatából együtt eleveníthetjük fel a kiállítást. Kilyén Ilka színművésznő a művész lírai gondolatait tolmácsolja, Székely Szabó Zoltán a 2004-ben megjelent Kedei Zoltán-kismonográfia bemutatása és a Bernády Házban tartott születésnapi, kettős ünnepség kapcsán Nagy Mikós Kund írását eleveníti fel. A színekről a művész tollából származó gondolatokat magam tolmácsolom. Művészettörténeti vonatkozásban is módfelett értékes gondolatok, festőművészi ‘színvallás’.
Nagy Miklós Kund, a monográfia szerzője, Kedei művészetének kiváló ismerője egy korábbi írását idézi: „Ömlik a fény a földre. Narancsba oldott vérvörös s égszínkék árad alá. Angyalt sejtet a magasban a festői látomás. Fehér a köntös, fehér a szárny is, óvón takaró a hópuha lepel. Nyugalmat terít a lentiekre: leljen már békét a zaklatott tömeg! Széles a triptichon, oldalról, fentről jön még több hírnök, bővül a nyugtató égi palást. Véget kell vetni tűzvésznek, áradatnak, csituljon végre az öldöklő szenvedély!... Kedei Zoltán várbeli műtermében pendít meg lírát, és sugall megszívlelendő üzenetet a festőállványon a hármas osztatú, új olajkompozíció. A festménynek nincs még végleges címe, de így is kihallani belőle a humánum szavát. A festő ezúttal is hű maradt önmagához, ars poeticáját a piktúra nyelvére átültetve, kedvenc színeit, kompozíciós megoldásait mutatja föl e frissen született, összegező jellegű munkáján is. Elgondolkodtató, lélekhez szóló művészi állásfoglalásából kiérezhető, hogy napjainkban is bízik az alkotás üzenethordozó erejében, hisz az alkotói igazságban”.
Szól a művész is, köszönetet mond Bölöni Domokosnak, a vár-laki összejövetelek szervezőjének, a találkozó ötletgazdájának.
„A művészet: kinek pénz, kinek szerelem. Az utóbbit választom... – vallja aztán. – Béklyószorításban festem a képet, mert későn érkeztem... Letörlöm orcámról a szégyen pírját... Vár-lakom ablakán beragyog a fény... Festeni, festeni, festeni... Fény!”
Az 1967-es kiállításról fotók tanúskodnak. Mestere, Olariu György nyitotta meg, mellette a képen a város nagy festője, Bordi András. Mára anekdotikus színezetet kap az akkori durva ukáz: a tárlat plakátját csak akkor lehet kinyomtatni és használni, ha nincs zöld szín benne – kötötte ki a cenzúra.
A művész grafolírával, az alkalomból született új grafikai kollázs alkotása sokszorosított példányaival ajándékozza meg a vendégeket, rajta két feldolgozott fotóval a kiállításról – egyiken Molter Károly író is látható –, és helyet kap ott az első olaj önarckép is.
Tervei szerint ilyen grafolírai, grafikai kollázs alkotásokat készít tollforgató barátairól. Belőlük több is elkészült már, jelzésértékűek, „kopjafákként” világolnak . „Talán kötet lesz belőle” – mondja Kedei Zoltán.
Jó hangulatú, méltó ünnepléssel, színek és formák bűvöletében tölthettünk el bő két órát a Vár-lakban.
Doszlop Lídia
Népújság (Marosvásárhely)

Életműdíj Bálint Zsigmondnak
A népszerű marosvásárhelyi fotóművész idén ősszel tölti 80. életévét. Több mint hat évtizede a fotográfia megszállottja, fotómozgalmunk fáradhatatlan animátora. Képei számos rangos hazai és nemzetközi díjat hoztak számára, munkássága elismerését kitüntetések is tanúsítják. Legújabban a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Életműdíjjal jutalmazta. Budapesten a fotós alakulat március 5-i közgyűlésén adták át az idei elismeréseket, Bálint Zsigmond akkor is „munkával ünnepelt”, az alsósófalvi farsangtemetés eseményeit rögzítette, újabb vidéki felvételek sokaságával gyarapítva gazdag fotótárát. A díjat fia, Bálint László vette át, a budapesti felvételt is ő készítette. Gratulálunk a kitüntetettnek, további szép sikereket kívánunk!
Népújság (Marosvásárhely)

Elhunyt Ács Tibor nagyváradi színművész
Hetvenhárom éves korában, hosszas betegség után pénteken elhunyt Ács Tibor nagyváradi színművész – közölte a nagyváradi Szigligeti Színház az MTI-vel.
Ács Tibor 1944-ben született Nagyváradon, 1972-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián. Előbb Szatmárnémetibe került, ahol öt évig szolgálta és szórakoztatta a közönséget, majd 1977-ben hazatért Nagyváradra. A közlemény szerint ízig-vérig nagyváradi volt, róla lehetett megmintázni „a váradi” prototípusát. Imádta a szülővárosát, imádta a Szigligeti Színházat, annak közönségét. Harmincegy éves pályafutása során szinte mindent eljátszott, a színház egyik legnépszerűbb színésze volt, főleg az 1980-as és 1990-es években. Drámai szerepei mellett különösen a vígjátékokban remekelt, de otthonosan mozgott a zenés műfajokban is. Tíz évig betegeskedett, ám a színháztól nem szakadt el, önzetlenül ragaszkodott hozzá – olvasható a közleményben.
Tisztelői kedden 12.30-tól vehetnek végső búcsút a színház előcsarnokában felállított ravatalnál, a temetés 14 órától lesz a nagyváradi Rulikowski temetőben. A Szigligeti Színház saját halottjának tekinti a színművészt.(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)

Székely szabadság napja - Tőkés László: ma is az árulás árnyékéban kell küzdeni a szabadságért
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről a székely szabadság napján. Mint felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra.
Arany János forradalmi verssorait idézte: "Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem". Tőkés László Arany gondolatait folytatva kijelentette: "Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!"
Szabadság (Kolozsvár)

Minden nap tiltakozni fognak a katolikus gimnáziumért
A marosvásárhelyi prefektúra előtt fognak tüntetni a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport tagjai hétfőn délelőtt 10-11 óra között a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság ellen.
Céljuk, hogy felhívják a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait, és tegyen azért, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmaradjon jogi személyiségként, és elindíthassa cikluskezdő osztályait.
Mint ismert, az iratok utáni nyomozásból azt derítették ki, az ügy az önkormányzat szintjén akadt el, ugyanis a tanfelügyelőség várja azt a hivatalos magyarázó jelentést, amely nélkül a nem állíthatja ki a menetlevelet, amelyet vissza is kell majd küldenie a helyi tanácsnak. Az pedig ennek alapján hozza meg a maga határozatát. Amikor ez megvan, akkor küldik fel a tanügyminisztériumba, tehát az első lépés ez a magyarázó jelentés lenne – mondták el a sajtó képviselőinek a szülők csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
A szülők hétfőtől péntekig minden délelőtt 10-11 óra között – a hivatal ügyfélfogadó ideje alatt – megtartják tiltakozó tüntetésüket az ügyért, hogy minél többen felfigyelhessenek rájuk és a katolikus iskolára.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

B. Fülöp Erzsébet kapta a 2017-es Kemény-díjat
B. Fülöp Erzsébet színésznő – a kollégák és barátok körében csak Bözseként emlegetett, közkedvelt művész és egyetemi tanár kapta a Bioeel kozmetikum és gyógyszergyártó cég anyagi támogatásával létrehozott, az egyik színházalapító, báró Kemény János emlékére elnevezett színházi díjat. A díjjal – ami egy jelentős pénzjutalom – együtt jár Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikája.
A díjat március 10-én, a színház „71. születésnapján” adták át, ugyanis 1946. március 10-én első ízben gördült fel a függöny a Kultúrpalota színpadán, ahol az akkor alapított Székely Színház első előadását tartotta Lehár Ferenc A mosoly országa operettel.
Az évfordulóra emlékezve és a jelenkori színházi alkotók értékteremtő munkáját elismerve adták át a 2017-es Bioeel–Kemény-díjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében Molière: Tartuffe című színművének előadása után. Az előadás rendezője Keresztes Attila, aki több sikeres előadásában bízott főszerepet a jeles művésznőre.
A díjat múlt év márciusban, az első állandó marosvásárhelyi színház megalakulásának 70. évfordulóján hozta létre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, eddig Berekméri Katalin kapta meg.
B. Fülöp Erzsébet az utóbbi évek egyik legsikeresebb marosvásárhelyi művésze, művészi elismertségét rangos egyéni szakmai díjak fémjelzik. A 2000-ben elnyert Poór Lili-díjtól, a 2007-es Jászai Mari-díjon és a számos fesztiváldíjon át sok elismerést megkapott a színésznő, kétszer terjesztették fel Uniter-díjra is.
Az immár Bioeel–Kemény-díjas B. Fülöp Erzsébetet a közönség legközelebb Csehov Sirály című színjátékában láthatja március 18-án, szombaton 20 órától a Nagytermi Stúdiótérben, majd Bartis Attila A nyugalom című, Radu Afrim rendezésében színre vitt előadásban március 19-én vasárnap 20 órától a Kisteremben.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Szükséges az autonómia (Európai Szabad Szövetség)
A 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója, Günther Dauwen szerint az autonómia szükségességét igazolja az a tény is, hogy a román csendőrség kettős mércét alkalmaz, és bírságokat rótt ki a tavalyi székely szabadság napján az autonómia igényét hangoztató Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistáira. Reményét fejezte ki, hogy idén nem kerül sor a tavalyihoz hasonló csendőri megfélemlítésekre, ha mégis, akkor megvédik a székelyföldi és erdélyi embereket – tette hozzá.
A Marosvásárhelyen pénteken megszervezett székely szabadság napi megemlékezést és felvonulást követően, szombaton Kolozsváron sajtótájékoztatót tartottak a szervezők, valamint nemzetközi meghívottaik. Az eseményen jelen volt Günther Dauwen, az EFA igazgatója, Wouter Patho, az EFA alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamand Szövetség tagja, Aitor Esteban, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, László György, az SZNT jegyzője. Szilágyi Zsolt köszöntőjében elmondta: a székely szabadság napján több ezer ember tett hitet az autonómia mellett, petíciójukban pedig ismételten felhívták az államvezetés figyelmét arra, hogy az autonómia az erdélyi magyar közösség demokratikus joga, mely biztosításával Románia stabilabb és boldogabb ország lehetne. A Néppárt elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EFA – mely pártcsaládnak tavaly óta a Néppárt is teljes jogú tagja – megkapta a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díját. Wouter Patho hangsúlyozta, az önrendelkezéshez való jog harmonikusan illeszkedik az európai elvekhez, s épp ezért nem valamiféle veszélyt jelent, hanem a normalitás garanciája lehet. Az EFA keretei között dolgozva láthatjuk, számos, Európában élő nemzet küzd az önrendelkezéshez való jogért, és megtiszteltetés számukra, hogy egyik stratégiai partnerünk, a Székely Nemzeti Tanács kitüntette politikai közösségüket – mondotta a flamand politikus. Günther Dauwen elmondta: az EFA vezetőiként és tagjaiként meggyőződésük, hogy az autonómiára, mint a különböző nemzetek természetes igényére kell tekinteni, s épp ezért támogatták jelenlétükkel is az SZNT rendezvényét. A centralizált államoknak be kell látniuk, ha segítik az autonómiatörekvéseket, azzal saját állampolgáraikat segítik. Az önrendelkezésért küzdők felismerték: a korrupt, túlcentralizált állam nem működőképes. Romániában tízszer több templom van, mint kórház, a néhány kilométernyi autópálya pedig rekordösszegekért épült. Az állampolgárok látják ezt, és ezért kérik az autonómiát – fogalmazott Günther Dauwen. Európa erőssége sokszínűségében rejlik, s mindazok, akik ezt nem ismerik fel, nem cselekedhetnek európai módon – jelentette ki Aitor Esteban. Azért is van szükség az autonómiára, hogy a különböző nemzetek megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat. Az önrendelkezés kivívása azonban csak a párbeszéd útján lehetséges. Románia kormányának fel kellene ismernie: az ország gazdagabb lesz, ha elismeri és biztosítja a magyar közösség autonómiához való jogát – mondta a baszk politikus. László György elmondta: miután tavaly a székely szabadság napjának közel száz szervezőjét és résztvevőjét bírságolták meg mondvacsinált okokra hivatkozva, az EFA elsőként emelte fel szavát nemzetközi fórumokon is a meghurcoltak védelmében. Már csak ezért is egyértelmű volt, hogy az európai autonomistákat tömörítő pártcsaládot tüntetik ki a Gábor Áron-díjjal – mondta. László György hozzátette: idén sem került sor semmiféle szabályszegésre a marosvásárhelyi esemény során, a csendőrséggel pedig gördülékenyen ment az együttműködés. Mára már a hatóságok számára is világossá válhatott: semmiféle megfélemlítési akció nem tántorít el minket célkitűzéseinktől. Köszönjük vendégeinknek és szövetségeseinknek, hogy mellettünk állnak, az önrendelkezés megvalósításához azonban minden politikai szervezetre szükség van. Az autonómiát csak együtt tudjuk kivívni – szögezte le az SZNT képviselője. Minket nem kérdeztek meg annak idején, hogy mely ország állampolgárai kívánunk lenni, mégis elfogadtuk helyzetünket, és Romániához lojális állampolgárokként tevékenykedünk – kezdte hozzászólását Tőkés László. Kijelentette: a döntés joga megilleti az erdélyi magyar közösséget, az autonómia pedig a döntés szabadságát jelenti a székelység számára. Jól látható, a román államhatalom mellőzi önrendelkezéssel kapcsolatos igényeinket, s épp ezért – 27 évvel a rendszerváltás után – még mindig az akaratnyilvánítás szintjén vagyunk. Fontos, hogy az erdélyi magyar közösség és politikai képviselet eljusson az egyetértésig az autonómia kapcsán, s noha az elmúlt évtizedekben az RMDSZ valósággal elszabotálta az autonómia ügyét, mégis újból egymásra kell találnunk – mondta Tőkés László. Szilágyi Zsolt hozzátette: jövőre a modern Románia fennállásának 100 éves évfordulóját ünneplik, s ezért felvetődik a kérdés, ha az állam vezetői mind a mai napig nem veszik komolyan gyulafehérvári ígéreteiket, milyen legitimitása lesz ezeknek az ünnepségeknek? A román kormány részvételével párbeszédre van szükség az autonómia kapcsán, a sorozatos megfélemlítési akcióknak pedig egyszer és mindenkorra véget kell vetniük – jelentette ki a Néppárt elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A vértanúk áldozata kötelez
Incidensek nélkül ért véget a székely szabadság napi rendezvény
Soha nem tapasztalt rendőri és csendőri felügyelet mellett – a szűnni nem akaró eső ellenére – több ezren gyűltek össze pénteken a marosvásárhelyi Postaréten a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezésen. A Székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezést és koszorúzást követően a tömeg Autonómiát!, Magyar iskolát! jelszavakat skandálva, Kossuth-nótákat énekelve vonult Marosvásárhely főterére, ahol a prefektúra képviselője átvette és iktatta a demonstráció petícióját. A tömeg a székely himnusz eléneklése után feloszlott.
A marosvásárhelyi Vártemplom, illetve a csíksomlyói kegytemplom harangszavával kezdődött a postaréti rendezvény, amelyre Ötvös József református lelkész mondott áldást. Műsorvezető Kilyén László színész volt, aki felolvasta Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés volt elnökének üzenetét.
Autonómiát Székelyföldnek!
A Székely Nemzeti Tanács nevében szóló Szűcs Péter beszédében kiemelte: „Eljött az ideje, hogy megteremtsük az önrendelkezés intézményes kereteit. Ezért emlékezünk elmúlt korok hőseire, akik nem voltak restek a szabadságért cselekedni, ezért hajtunk fejet a mártírok előtt itt, a marosvásárhelyi vértanúk emlékművénél is, ezért vonulunk autonómiát követelve a kormányhivatal épülete elé, ezért tüntetjük ki megbecsülésünkkel azokat, akik támogatnak ebben a teremtési folyamatban”. Kijelentette, közösségi akarattal hegyeket lehet megmozgatni, és „mi ezeknek a hegyeknek a megmozgatására gyűltünk össze”, mert „csak így lehetünk méltók eleinkhez”.
Az őshonos közösség jogai
Szabolcs Attila, Budafok polgármestere, a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke rámutatott, hogy az őshonos közösségeknek joguk van rendelkezni a szülőföldjük és kulturális örökségük kínálta erőforrásokkal. Azok a nyelvi, nemzeti közösségek, amelyek nem rendelkezhetnek szülőföldjük erőforrásaival, elsorvadnak vagy beolvadnak.
„A mellettünk álló katalánok, baszkok, flamandok, dél-tiroli osztrákok pontosan tudják, hogy az államon belüli önrendelkezés nélkül beolvadnak vagy elsorvadnak. Példát mutatnak, és segítő kezet nyújtanak. Üzenik Bukarestnek, Európának, a nagyvilágnak, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek nincsenek egyedül. Tanuljuk meg tőlük az autonómia mesterségét, járjuk azt az utat, amelyen jártak” – mondta Budafok polgármestere.
„Haj, ne hátra, haj, előre!”
Tőkés László köszöntötte azokat, „akik a Székely vértanúk emlékművéhez idén is elzarándokoltak, bár az adminisztratív hátráltatás, a gáncsoskodás, az ellenséges politikai hangulatkeltés, a megfélemlítések megannyi akadályát kellett leküzdeniük”, és azokat, akik „a tavalyi abnormális hatósági bírságolások vesszőfutását vállalva idén is töretlenül kiállnak a székely szabadság és a közösségi önrendelkezés ügye mellett”.
Az EMNT elnöke szerint „miként a székely mártírok idejében, úgy manapság is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatni a küzdelmet az erdélyi magyarság szabadságáért, szülőföldünk ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen, Székelyföld területi autonómiája és a közösségi önrendelkezés kivívása érdekében”.
Az EMNT elnöke hangsúlyozta : „Az utóbbi években megszenvedett általános magyar- és székelyellenesség megannyi durva megnyilvánulása és jogsérelme közepette legutóbb a marosvásárhelyi római katolikus líceum felszámolásának a botrányos esete szakadt reánk. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó református kollégium, valamint az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája nyomán ez végül is nem annyira meglepő. Ezeknek az etnikai konfliktusos helyzeteknek a békés és méltányos megoldása vár reánk”.
Véleménye szerint a román-magyar kapcsolatokra „messzemenően érvényes a 2003-as Gross-jelentés nyomán elfogadott Európa tanácsi határozat, amely szerint: »az autonóm régiók pozitív tapasztalatai inspirációs forrásként szolgálhatnak a belső politikai konfliktusok megoldását célzó lehetőségek keresésekor«. Ezt a határozatot országaink képviselői is megszavazták. Joggal várhatjuk el tehát, hogy parlamentbe jutott képviselőink az autonómia konfliktuskezelő eszközét igénybe véve végre eleget tegyenek az RMDSZ programjában lefektetett vállalásaiknak, választási ígéreteiknek, és a törvényhozás szintjén igyekezzenek rendezni kapcsolatainkat. Hasonlóképpen a római katolikus iskola körüli konfliktust és az orvosi egyetem ügyét is ezen az alapon kellene rendezni, mindenekelőtt a magyar oktatásügyi autonómia, illetve a magyar oktatás önállóságának a kivívását tűzve ki célul.
Székely vértanúink véráldozata az övékéhez hasonló elvi és eszmei bátorságra és cselekvésre kötelez bennünket a polgári életben és a politikában. Kényszerű távollétében ezt a cselekvő bátorságot köszönjük meg Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének” – mondta Tőkés.
A korrupt, túlcentralizált állam nem működőképes
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség igazgatója elmondta: az EFA vezetőiként és tagjaiként meggyőződésük, hogy az autonómiára mint a különböző nemzetek természetes igényére kell tekinteni, s épp ezért támogatták jelenlétükkel is az SZNT rendezvényét. „A centralizált államok be kell lássák: ha segítik az autonómiatörekvéseket, azzal saját állampolgáraikat segítik. Az önrendelkezésért küzdők felismerték: a korrupt, túlcentralizált állam nem működőképes. Romániában tízszer több templom van, mint kórház, a néhány kilométernyi autópálya pedig rekordösszegekért épült. Az állampolgárok látják ezt, és ezért kérik az autonómiát” – fogalmazott Günther Dauwen.
Az önrendelkezés kivívása csak párbeszéd útján lehetséges
Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakciójának elnöke kijelentette: Európa erőssége sokszínűségében rejlik, s mindazok, akik ezt nem ismerik fel, nem cselekedhetnek európai módon. „Azért is van szükség az autonómiára, hogy a különböző nemzetek megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat. Az önrendelkezés kivívása azonban csak párbeszéd útján lehetséges. Románia kormányának fel kellene ismernie: az ország gazdagabb lesz, ha elismeri és biztosítja a magyar közösség autonómiához való jogát” – mondta a baszk politikus.
Vigyük haza népünk szabadságvágyának üzenetét
Több ifjúsági szervezet nevében szólalt fel Sorbán Attila. Mint mondta: „Sokan vagyunk ma itt, de tudjuk, nem elegen, ezért vigyük haza népünk szabadságvágyának az üzenetét, és osszuk meg mindazokkal, akik ma nincsenek itt, mert az első és legnagyobb akadály, melyet le kell küzdenünk, az elkeseredettség és a passzivitás. Terjesszük ezt az üzenetet addig, míg Székelyföld minden szegletéből ez árad, és olyan hangos, hogy meghallják mind Brüsszelben, mind Bukarestben”.
Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét
„Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!” – áll abban a petícióban, amelyet Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke olvasott fel. Eszerint Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását.
Azonban „mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg”.
A petícióban követelik, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul.
Kérik, hogy a kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoznak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése miatt, és követelik, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.
Románia kormánya destabilizálja az országot
Este a Kultúrpalotában, a Gábor Áron-díj átadásán tartott beszédet Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A politikus kijelentette: Románia kormánya destabilizálja az országot azzal, hogy nem biztosítja az erdélyi magyar közösség számára a széles körű autonómiát.
Mint mondta, a székely szabadság napján több ezer ember tett hitet az autonómia mellett, petíciójukban pedig ismételten felhívták az államvezetés figyelmét arra, hogy az autonómia az erdélyi magyar közösség demokratikus joga, melynek biztosításával Románia stabilabb és boldogabb ország lehetne. Az elnök örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Szabad Szövetség – mely pártcsaládnak tavaly óta az EMNP is teljes jogú tagja – megkapta a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díját.
Ugyanakkor felszólította Románia kormányát, hogy kezdje meg az autonómiáról folytatott párbeszédet.
Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke hangsúlyozta: az önrendelkezéshez való jog harmonikusan illeszkedik az európai elvekhez, s épp ezért nem valamiféle veszélyt jelent, hanem a normalitás garanciája lehet. „Az EFA keretei között dolgozva láthatjuk: számos Európában élő nemzet küzd az önrendelkezéshez való jogért, és megtiszteltetés számunkra, hogy egyik stratégiai partnerünk – a Székely Nemzeti Tanács – kitüntetette politikai közösségünket” – mondta az EFA politikusa.
MÓZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)