Kerekes Károly parlamenti képviselő naponta interpellál a szovátai út ügyében, Miron Mitreához, a Közlekedési és Építkezési Minisztérium tárcavezetőjéhez fordult, követelve a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő 13-as országút Erdőszentgyörgy és Sóvárad közötti szakaszának felújítását. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő Ovidiu Natea prefektus társaságában szintén felkereste a minisztert. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke az újságíróknak bejelentette, ha ezen a héten sem kezdik el a szovátai útszakasz javítását, látványosabb formáját választja a tiltakozásnak. Nem tudják, hova tűnt az a pénzösszeg, amit kiutaltak az út javítására. A bekötőutak is rosszak. A környéken a szeméttakarítást és -elhordást sem szervezték meg kellőképpen. /Szucher Ervin: Vendégijesztő utak és riasztó időjárás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Tizenkét évnyi Funar-korszak egyik tette volt, hogy Kolozsváron polgármesteri hivatal bejáratához tették fel azt a táblát, amely egy propagandisztikus célzattal létrehozott "Kovászna, Hargita és Maros megyéből 1989 után elűzött románok érdekvédelmi egyesületének" székhelyét hirdeti. Köztudott, hogy a Székelyföldről azok siettek elköltözni, akiket a kommunista rendszer erőszakkal odakötött munkahelyükhöz, és akik az első adódó alkalommal szülőföldjük vagy etnikai közösségük irányába vették útjukat. A magyarságot sertő táblának feltétlenül le kell kerülnie a mai városháza faláról. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XXIII.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Az ország más vidékeihez hasonlóan, augusztus 16-án, Maros megyében is valósággal megrohamozták a 90 százalékos ártámogatottságú gyógyszerekre jogosult nyugdíjasok az orvosi rendelőket, meg gyógyszertárakat. /Rohammal kezdődött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A múlt héten a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott hat község polgármesterei Erdőszentgyörgyön találkoztak Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselőkkel, Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével. A találkozón polgármesterek ismertették azokat a gondokat, amelyeket sürgősen meg kellene oldani. Erdőszentgyörgyön nem sikerült mostanig megjavítani Bözöd, ill. a Bözödi-tó felé az utat. /(kilyén): Felleltározták a Kis- Küküllő menti gondokat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Tomboló vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyékben aug. 21-én, az ítéletidő a legnagyobb kárt Tordán, illetve a besztercei falvakban okozta. Ilyen erejű vihar emberemlékezet óta nem pusztított a városban. A szélvihar nagy kárt tett a villamoshálózatban. Hasonló hírek érkeztek Maros, Arad, Neamt és Suceava megyékből is. /Árvizek és kánikulák között. Vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Kötelező a tízosztályos oktatás, a tankönyvek ezen gyermekek számára ingyenesek. Maros megyében a tanfelügyelő elmondta, hogy a három alternatív változat közül egyetlen magyar ábécéskönyv sem érkezett meg, és hiányzik a második osztályos matematikakönyv is. Mivel a IX-X. osztályok számára a tankönyvek román változata is későn készült el, a magyar fordításra még várni kell. Valószínű, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben könyv nélkül maradnak a magyar osztályok, és ilyenformán a múlt évi könyveket használhatják, amelyekből elegendő készlet halmozódott fel. /(b. gy.): Idén is gondot okoz a tankönyvellátás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Izsák Balázs, a Marosszéki Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását. A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére. /Feljelenthetik a népszavazást elszabotálókat? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A szept. 4-én Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) öt ellenszavazattal elfogadta Markó jelölését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz a szövetség államelnökjelöltje az év végi általános parlamenti választásokon. Gyakorlatilag minden magyar részt vehet az előválasztásokon azokban a megyékben, ahol a területi szervezetek úgy döntenek, hogy urnás szavazást szerveznek. A novemberi választások kampányfőnökévé Nagy Zsoltot választották. Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek azért van szüksége saját államfőjelöltre, hogy hatékonyabban tudja kifejezni üzenetét, azt, hogy olyan társadalmat kell felépíteni Romániában, amelyben a különböző autonómiaformák helyet kapnak. Az SZKT eldöntötte, csak azokban a területi szervezetekben kötelező urnás előválasztást rendezni, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 40 százalékot. Az urnás előválasztás kötelezettségéhez Maros megye is közel állt, azonban itt a magyarok a lakosság mindössze 39 százalékát teszik ki. Az SZKT elfogadta, hogy azok szavazhatnak, akik eleget tesznek a magyar igazolvány megszerezéséhez szükséges feltételeknek. Ilyen egyik feltétel, hogy a kérvényező magyarul beszéljen. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar szavazhat majd ott, ahol közvetlen választásokat szerveznek. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, aki az RMDSZ belső ellenzékét képviseli, gratulált az RMDSZ választási programjához, amelyben megtalálható az eddig a dokumentumokból kimaradt közösségi autonómia kérdése. Kijelentette: örömmel tölti el, hogy a Párbeszéd az autonómiáért című programban tételesen rögzítették a magyar–magyar párbeszédet is, amelyre nagy szükség van. Hozzátette: azt szeretné, ha valós párbeszéd jönne létre az RMDSZ és a Szász Jenő vezette szervezet között. /Borbély Tamás: Markó Béla az államelnökjelölt. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A képviselőház szept. 7-i ülésén Borbély László képviselő az RMDSZ régiófejlesztéssel kapcsolatos kezdeményezéseiről beszélt. A Romániában létrehozott fejlesztési régiókról bebizonyosodott: „nem működőképesek, túl nagyok (2,5-3,5 millió lakost számlálnak), és nem tudják hatékonyan képviselni 5-6 más hagyományokkal és gazdasági fejlődési ütemmel rendelkező megye érdekeit". További akadályt jelent a centralizáció, a kormánynak az a törekvése, hogy központosítsa a döntéseket. Az RMDSZ kisebb, rugalmasabb, mintegy 900 ezer lakosú fejlesztési régiókban gondolkodik. Az RMDSZ felkarolja Maros, Hargita, Kovászna megyék magyar lakosságának arra vonatkozó akaratát, hogy egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabbb fejlesztési régióban éljenek. /Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének a következő hetekben 57 000 támogató aláírást kell összegyűjtenie az RMDSZ államelnökjelöltje, Markó Béla részére. Az aláírásgyűjtést Marosvásárhelyen körzetenként, vidéken pedig városonként/községenként szervezik meg. /57 000 aláírást kell összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatainak elnökei, valamint az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke Nagy Zsolt tanácskoztak zárt ajtók mögött szept. 9-én Csíkszeredában. A megyei vezetők valamint az RMDSZ-politikus a három megye közös, hatékony érdekérvényesítéséről tárgyalt. Az autonómia kérdésében nem fogadtak el közös álláspontot. Nagy Zsolt leszögezte: nem kikiáltani kell az autonómiát, hanem el kell érni azt. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: Székelyföldön mindenki akarja az autonómiát, de eléréséhez európai módszerekkel kell élni, amihez erős politikai képviseletre van szükség. /(Daczó Dénes): Nem félnek az autonómiától, de nincs közös álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Szept. 8-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa (TKT). A testület s elfogadta a képviselők és szenátorok beszámolóját, elfogadta a szervezet előválasztási szabályzatát. Nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözölték az SZKT által elfogadott, „Párbeszéd az autonómiáért” elnevezésű választási programot. A nyilatkozat szerint a következő időszakban elkezdhetik az autonómia kiépítését. Az RMDSZ "kifejezett érdeke, hogy az autonómia megvalósuljon", de "ezt csak törvényes keretek között és a többségi nemzettel való párbeszéd útján lehet elérni". Markó Béla szövetségi elnök rámutatott, ha az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe, az végveszélybe sodorná a magyarságot. /Mózes Edith: Ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

A közvetlen, állóurnás előválasztások megtartása mellett döntött az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Háromszéken szintén állóurnás, közvetlen előválasztásokon rangsorolják a jelölteket. A Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa (TKT) elvetette a közvetlen előválasztások megszervezésének ötletét. Szatmár megyében is az elektoros előválasztások megtartása mellett döntött a választmány. Bihar megyében is hasonló módon zajlanak le az előválasztások. Fehér megyében október elsején ül össze a rangsoroló küldöttgyűlés. /Előválasztások: hol közvetlen, hol közvetett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

Szept. 14-én Marosvásárhelyen városi tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség. A városi szervezet elnöke dr. Pálosi Csaba lett. Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke beszámolójában az utóbbi hónapok tevékenységéről beszélt. A gyűlésen felmerült annak a lehetősége, hogy közösen szervezzenek előválasztásokat az RMDSZ-szel, de hangsúlyozták: "nem az RMDSZ égisze alatt, hanem közösen", mert az MPSZ senkinek nem a társszervezete. Ami a román pártokkal, szervezetekkel való együttműködést illeti, Berekméri Sándor elnökségi tag elmondta, lehetségesnek tartják mind a D.A.-val, mind pedig a Népi Akcióval való együttműködést egy erős szövetség létrehozása céljából. /-demeter-: Tisztújítás a marosvásárhelyi MPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. szept. 17./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az erdélyi történelmi egyházaktól és az RMDSZ ügyvezető elnökségétől közleményben kérte, hogy az előválasztások ellenőrzésébe vonják be az egyházak laikus tisztségviselőit. Az EMK az előválasztásokra a következő politikusokat jelöli: Sógor Csaba református lelkipásztort a Hargita megyei, illetve Kincses Előd ügyvédet Maros megyei szenátori helyre, és Kerekes Károly jogászt Maros megyei képviselői helyre. /Legyenek egyháziak a megfigyelők! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Szept. 22-én a politikai nyilatkozatok során Adrian Moisoiu nagy-romániás képviselő hevesen támadta Borbély Lászlót, az RMDSZ képviselőjét amiatt az "elvetemült" politikai nyilatkozata miatt, amelyben újra "felvetette a magyarok által lakott területek autonómiáját". Valójában Borbély László ebben a politikai nyilatkozatában a regionalizmusról és a fejlesztési régiókról beszélt, kijelentve, hogy természetes igénye Hargita, Kovászna, Maros megye kb. 900 ezer magyar lakosának, hogy "egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabb, az ország szívében elhelyezkedő fejlesztési régióban akarnak élni". Moisoiu emlékeztetett, hogy a parlament két alkalommal is elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A képviselő figyelmeztetett, hogy "mégiscsak Romániában élünk!", majd kioktatta a hallgatóságot, hogy a kisebbségi konvenció nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. Moisoiu kifejtette, hogy a székelyek nem magyarok, hanem egy olyan nemzetség, amely a "géta-dákoktól" származik, és amelyet az évszázadok folyamán "erőszakosan magyarosítottak el". /(mózes): Moisoiu kontra Borbély. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Szept. 24-én Régi könyvek erdélyi könyvtárakban címmel konferencia kezdődik Marosvásárhelyen, a Teleki Téka rendezésében. Húsz jeles előadó érkezik határon innen és túlról. Kiállítják a Téka 67 ősnyomtatványát, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Az előadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyűjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta. /Nagy Botond: Premier a Teleki Tékában. Láthatók lesznek az ősnyomtatványok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Időhúzás tapasztalható a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás vitája dolgában az önkormányzatokban – derült ki Ferencz Csaba országos alelnök sajtótájékoztatóján. A háromszéki megyei tanács RMDSZ-frakciója, bár tárgyalt róla, döntését még nem hozta nyilvánosságra, ahol pedig az SZNT egyenesen a községi és a városi helyhatóságokhoz fordult – Maros megyében –, ott két önkormányzattól már elutasító válasz érkezett. Háromszéken a napokban iktatják a községekben az SZNT hozzájuk intézett kérését helyi népszavazás kiírása dolgában.     /(b. kovács): Időhúzás a népszavazás ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

A kül- és belföldi közvéleményt az 1980-as évek elején mélyen megrendítette Bözödújfalu elárasztása. Az 1988-as eredeti „szisztematizálási tervben” a három, Bözödújfaluban jelen levő felekezet mindegyike számára kijelöltek egy-egy erdőszentgyörgyi telket templomépítés céljára. Ezeket azonban Ceausescu később megvonta az egyházaktól. A politikai fordulatot követően az egyházak kérelmezésére a Maros Megyei Tanács újból kijelölte és átadta az érintett egyházaknak az eredetileg megállapított telkeket. Az elárasztott falu unitárius temploma helyett így – jelentős összegű állami kárpótlási jellegű finanszírozással és külföldi, illetőleg egyházi támogatással – felépült az impozáns új templom. Az erdőszentgyörgyi új unitárius templom összköltségéből több mint 3 milliárd lejt a román állam, 8 millió forintot a magyar kormány vállalt magára, de jelentős részt vállalt az unitárius egyház is. /Jakabffy Tamás: Az új templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./