"Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete Marosvásárhelyen levő oktatási központjában dec. 20-án állandó jellegű nép- és iparművészeti kiállítást nyitottak. A bemutatóteremben az RMGE-tagok által - sásból, fából, háncsból, fűzfavesszőből - készített tárgyak kaptak helyet. A sáromberki gazdakör fonott kerti bútorokat, a mezőfeleiek gyékényből készült haszon- és dísztárgyakat, kalotaszegi varrottasokat állítottak ki. Megtekinthetők továbbá a szovátai László János és fia által készített fafaragások, címerek is. /(kilyén): Sásból, háncsból, fűzfavesszőből... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"

Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadott állásfoglalása elítélte azt a kezdeményezést amely a város magyar választóinak egységét veszélyezteti. Az RMDSZ Maros megyében is hitelesen képviseli a magyar lakosság érdekeit, ezért minden alternatív kezdeményezés felelőtlen és egységbontó jellegű. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

2003-2004-es tanévtől kezdve a középfokú oktatás terén egy újfajta képzés indult, amelyet hangzatosan a Művészetek és Mesterségek Iskolája (MMI, románul SAM) névre kereszteltek. Célja, hogy az elméletközpontú középiskolai oktatás túlsúlyát egy szakmai képzéssel is együtt járó oktatási formával váltsák fel. Maros megyei szinten szeptembertől 92 MMI-osztályt indítottak (25-öt a magyar tagozaton), s a tanfelügyelőség szándékai szerint az idén szeptemberben 110 osztály közül választhatnak a nyolcadik osztályok végzettjei. A kötelező tíz osztály elvégzését követően a volt inasiskoláknak megfelelő képzést nyerne a tanuló a XI. osztályba felvételizve, és azt elvégezve szakmunkási képesítést, a XII. és XIII. osztályt is sikeresen zárva technikusi minősítést szerezhetne és egyben érettségit. Az iskoláktól függ, hogy miképpen válogatnak a 16 szakterületen lehetséges 45 mesterség között. A magyar osztályok számára próbáltak magyar pedagógusokat biztosítani, de ez nem minden tantárgy esetében sikerült. A legnagyobb gond a tankönyvhiány, valamint az, hogy magyar nyelvű szakkönyvek nem léteznek. /Bodolai Gyöngyi: Szakoktatás három szinten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Január 10-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Maros megyei szervezete és a Don-kanyari áldozatok tiszteletére létrejött emlékbizottság által szervezett tárlat. A kiállítás a Don-kanyari offenzíva kezdetének évfordulójához közeledve /1943. jan. 12./ nyílt meg. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke elmondta, Marosvásárhelyen is szeretnének a Don-kanyari áldozatok emlékére emlékművet állítani. Az előadók után a doni csatában egykor harcolt, vagy az azt követő fogságban meghurcolt honvédek, tisztek, főtisztek emlékeztek vissza erre az időre. /Nagy Botond: A doni csata emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Tovább késleltetik az erdőszentgyörgyi bíróság beindítását, december utolsó napjaiban ugyanis elhordták a törvényszék bútorainak egy részét. Kerekes Károly parlamenti képviselő érdeklődésére a Maros Megyei Törvényszék elnöke, Marcela Bulzan előbb tagadta a történteket, , amikor azután Kerekes jelezte, hogy az ügynek több szemtanúja is volt, Bulzan beismerte, hogy valóban elhoztak »néhány bútordarabot«". /Szucher Ervin: Elhordták a bútorok egy részét. = Krónika (Kolozsvár), jan.12./

A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Pavel Todoran, a marosvásárhelyi SZDP szervezet elnöke bejelentette, hogy Maros megyében sem köt egyezményt 2004-re vonatkozóan a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete. Úgy vélik, hogy az eddigi protokollumokban lefektetett megállapodásoknak a több mint kilencven százaléka teljesült. Elmondta még, hogy továbbra is Dorin Florea jelenlegi, független polgármester-jelöltet támogatják. /(Máthé Éva): Nem lesz protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az EMKE Maros Megyei Szervezete az erdélyi honvédek tiszteletére második világháborús tárgyi kiállítást rendezett Marosvásárhelyen, az unitárius templom kiállító termében. Berekméri Árpád Róbert történész a marosvásárhelyi református egyházmegyei levéltárban dolgozik, László Márton történésztársával közösen foglalkoznak a második világháborús tárgyak összegyűjtésével. A kiállítási tárgyak száma a tavalyihoz képest megkétszereződött. Egy kilencedik osztályos kisfiú, Benkő József a saját maga gyűjtötte anyagot bocsátotta a rendelkezésükre. A gyűjtemény számára még nincs tárolási hely. /Máthé Éva: Második világháborús emlékek tárháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Berekméri Sándor és Tőkés András Maros megyei tanácsosok, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjai többé nem az RMDSZ-t képviselik a testületben, hanem független képviselőkként dolgoznak tovább, jelentette be Berekméri Sándor a Maros Megyei Tanács január 29-i ülésén. Andrássy Árpád, a harmadik MPSZ-tag megyei tanácsos kijelentette, továbbra is az RMDSZ képviselője lesz, mivel ő a szövetség marosludasi szervezetének elnöke. Tőkés András, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Megyei Tanács keretében együttműködjenek az RMDSZ-szel. /Nem képviselik többé az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Az RMDSZ-frakcióból kilépett két Maros megyei tanácsos (Tőkés András, Berekméri Sándor) lemondásáról Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök megjegyezte, hogy kissé zavaros lemondás, a frakcióból kiléptek, de az RMDSZ-ből nem kívánnak távozni. Kelemen ezt erkölcstelen politikai játéknak nevezte, mondván, felelősséggel tartoznak a választóiknak, akik négy évvel ezelőtt az RMDSZ listájára szavaztak. Kelemen Atilla provokációnak nevezte azt a kérdést, miszerint hajlandó-e leülni nyilvános vitára a polgári körök polgármesterjelöltjével. Az RMDSZ-nek múltja van, minden adu a kezében van és sose gondolta, hogy egyenlő rangúak az RMDSZ-szel a gyanús legitimitású szövetségek. Úgy, hogy a nyilvános vita szóba sem jöhet, tette hozzá. /Kissé zavaros lemondás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Január 31-én tartotta meg a Maros megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítő videóvetítés-sorozat második estjét, a Sacra Corona című filmet vetítették, az előző hónapban pedig a magyarok őshazáját kereső Julianus barát című filmet. – E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklődőkhöz. – mondta a főszervező, rádiószerkesztő Farczádi Attila. A filmvetítést megelőzően Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid előadást a filmben ábrázolt korról. /-vagy-: A szent korona legendája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A román kormány február 12-i ülésén döntött öt erdélyi megye 2004. évre szóló költségvetésének kiegészítéséről. A Pénzügyminisztérium felelős vezetőivel lezajlott tárgyalások során az RMDSZ-nek sikerült kiegészíteni a költségvetési törvénytervezetet. Ennek értelmében a kormány határozatával Maros, Szatmár, Kovászna, Szilágy és Hargita megyék költségvetései összesen 55 milliárd lej értékű többletfinanszírozásban részesülnek, Szilágy, Szatmár, Maros és Kovászna megye költségvetése 10 milliárd lejjel, Hargita megye költségvetése 15 milliárd lejjel egészül ki. E kormányhatározatok nagyjából infrastrukturális beruházásokat (utak, gáz-víz bevezetés) érintetnek. (RMDSZ Tájékoztató) /Öt megye költségvetése egészül ki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

A Maros megyei bíróságon február 17-én bejegyezték kisebbségi szervezetként a Kiss Kálmán által vezetett Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget, amelynek választási jelvénye a stilizált madár által összekapcsolt két piros tulipán. Kiss Kálmán szerint a szövetség azért jegyeztette be magát kisebbségi szervezetként és nem politikai pártként, mert az előbbi státust kevesebb támogató aláírással is meg lehetett szerezni. Az elnök szerint az újonnan bejegyzett szövetségen belül más pártok tagjai is tevékenykedhetnek, viszont a helyhatósági választásokon nem szándékoznak sem az RMDSZ-szel, sem ennek "radikálisaival" választási szövetséget kötni Kiss elmondta: az őszi országos választásokon román politikai pártokkal is szeretnének szorosabb kapcsolatokat kialakítani, viszont kizártnak tart mindenfajta együttműködést az RMDSZ-szel, a Nagy-Románia Párttal és az SZDP-vel, a román kormánypárttal. /Bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Ennek a kétes pártnak már több neve volt: Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt…

Elkezdheti a munkát a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozását tűzte ki elsődleges célul a frissen bejegyzett Prosperitas Egyesület. A Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi engedélyekre több hónapon át vártak az alapítók. A Prosperitas Egyesületet tavaly tavasszal hozta létre Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata közéleti személyiségek és a történelmi egyházak támogatásával, bejegyzését február 13-án hagyta jóvá a sepsiszentgyörgyi Városi Bíróság. – A munka neheze csak most kezdődik – fogalmazott a lebonyolítást vállaló Kovászna megyei tanács elnöke, Demeter János. Az első feladat a Prosperitas Egyesület közgyűlésének mielőbbi összehívása lesz, amelyen megválasztják majd a végleges vezetőséget, és döntenek a stratégiáról. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet a Székely Nemzeti Múzeumban rendezi be sepsiszentgyörgyi irodáját, a Properitas háromszéki központja a megyei könyvtárban lesz. /Farkas Réka: Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke beszámolt a 2004-es évi tervekről. Márciusban ünneplik a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus fennállásának 10. évfordulóját, megtartják a Fiatal tehetségek tavasza rendezvényt. Az EMKE nem ért egyet a 2003-ban hozott 103-as kormányrendelettel, amely a művelődési egyesületek pályázati lehetőségeit nehezíti. Az EMKE Maros megyei szervezetének közel 2500 tagja van, a tagsági hozzájárulást nem fizette mindenki, ezért a szervezet anyagi nehézségekkel küzd, az iroda fenntartása és működése pénzbe kerül, ezt legtöbbször az elnök fizeti saját jövedelméből. /Antal Erika: Pénzhiánnyal küszködik az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./