"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"Mintegy ötven vállalkozó jelent meg a Maros megyei magyar vállalkozók konferenciáján, melyet az RMDSZ megyei szervezete és a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (közismert nevén ITD Hungary) szervezett nov. 21-én. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetője a magyar közhasznú társaság szolgáltatásairól, romániai hálózatának működéséről beszélt. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi regionális iroda vezetője a helyi lehetőségeket emelte ki. Magyar befektető kiállítási és vásárközpont felépítését tervezik Marosvásárhelyen, ami Erdélyben egyedülálló létesítmény lenne. A pályázati lehetőségek ismertetésében az ITD Hungary is segítséget kínál. Felmerült egy magyar bank szükségessége. /(bálint): Kevesen vannak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Fellebbezést nyújtott be az RMDSZ Területi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz Kósa Árpád, aki a hónap eleji máramarosszigeti RMDSZ-tisztújítás eredménye és lezajlása ellen tiltakozik. A november elején másodszorra kiírt választásokon Kósa Árpád - bár előzőleg jelöltette magát - nem jelent meg, és Béres Istvánt választották a helyi szervezet élére. Kósa szerint törvénytelenül zajlott a választás, mivel ezt magánlevél, és nem törvényes határozat alapján írták ki. Kósa hozzátette, a másik ok, amiért fellebbezett, a szavazók alacsony létszáma. "A májusi tisztújításon Gerstmayer József, az akkori területi RMDSZ-elnök kijelentette, legkevesebb 120 választó szükséges. Ezzel szemben novemberben csupán hetvenheten vettek részt a választásokon" - mondta Kósa. A máramarosi RMDSZ május elején megtartotta első helyi tisztújítását, melynek eredményeként Kósa Árpádot választották meg a helyi szervezet élére, mivel Béres Istvánt az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, Böndi Gyöngyike kizárta a jelöltek listájáról. A képviselő az összeférhetetlenségi törvényre hivatkozott, Béres ugyanis vezető tisztséget töltött be a helyi erdőigazgatóságnál. Akkor Béres fellebbezett a tisztújítás eredményei ellen, és Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke levélben közölte: újabb tisztújítás kiírását javasolja. /Pesek Attila: Választási fellebbezés. Kósa Árpád szerint törvénytelen volt a tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 26-án, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-ügyvezető elnök és Dáné Károly oktatásügyi alelnök egyeztető megbeszélést tartott a megyei tanfelügyelőségen Stefan Somesan főtanfelügyelővel és Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel. Az RMDSZ közbenjárt Farkas Ernő magyar szakos tanfelügyelő érdekében, aki nov. 1- jétől átlépte a nyugdíjazási korhatárt, kérve, hogy az iskola év végéig maradhasson meg tisztségében. A főtanfelügyelő ígéretet téve arra, hogy támogatni fogja mandátumának meghosszabbítását. A megyei protokollumba foglalt megegyezés szerint a magyar aligazgatók hatáskörébe került az iskolák magyar tagozataiért való felelősség, amit több marosvásárhelyi iskolában nem hoztak az illetékesek tudomására. Feltérképezték azokat az iskolákat, ahol román nyelvű pedagógusok románul oktatnak magyar osztályokban különböző tantárgyakat. A főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy megoldásokat keres ezeknek a lehetetlen helyzeteknek a feloldására. Kitértek az iskolaelnevezések ügyére, mivel Marosvásárhelyen utoljára az 50-es években neveztek el magyar személyiségről iskolát - nevezetesen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esetében. Azóta kizárólag román történelmi személyiségekről neveztek el oktatási intézményeket. A főtanfelügyelő elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi a város nemzetiségi arányait. /RMDSZ-egyeztetés a megyei főtanfelügyelővel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Tanácskozott a kormánypárt, az SZDP Maros megyei vezetése. Az SZDP nem szándékszik felbontani az RMDSZ-szel kötött protokollumot, és valószínű, hogy 2004-re is szerződést kötnek, jelentette ki sajtótájékoztatón Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, aki részt vett a megyei tanácskozáson. A Magyar és Székely Nemzeti Tanácsról azt nyilatkozta, hogy mindenkinek jogában áll civil szervezetet létrehozni. Amíg ezek a szervezetek nem veszélyeztetik az állambiztonságot, addig semmi kifogása ellenük. Ovidiu Natea, az SZDP megyei elnöke felolvasta a Szocialista Munkapárt, valamint a Románia Újjáépítéséért elnevezésű párt PSD-be való beolvasztásáról szóló határozatokat. /(mózes): Tanácskozott az SZDP megyei vezetése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus december 1-jei üzenetében emlékezett az évfordulóra, amely lehetővé tette, "hogy az összes románok egy erős, egységes nemzetállamba egyesüljenek." Az EU-hoz csatlakozásban "a nemzeti hagyomány, nyelv, történelem és önazonosság a román nép ügyének legjobb ajánlólevele." Legyenek büszkék arra, hogy "olyan hős és a történelem által megpróbáltatott nemzethez tartoznak, amely megőrizte több évezredes szellemét és értékeit" - olvasható üznetében. A prefetus egy szót sem szólt a Maros megyében élő magyarokhoz. /Ovidiu Natea prefektus december 1-jei üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Nov. 28-án Csíkszeredában tartották a Székelyföldi Önkormányzati Konferenciát. - Székelyföld a székelyeké. Ez a föld azonban csak a székelység, mindannyiunk: a politikum, a civil társadalom, az egyházak, egyszóval a szövetség összefogásával emelhető fel - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szövetség a Székelyföldért elnevezésű tanácskozáson több mint 300 székelyföldi önkormányzati képviselő, polgármester, megyei és helyi tanácsos vitatta meg a régió sajátos gondjait, fejlesztési stratégiáit. Az eseményen jelen voltak Hargita, Kovászna és Maros Megyei Tanács elöljárói is. Székelyföld felemelkedéséhez egy olyan közösségre van szükség, amely részt vesz minden olyan döntés meghozatalában, amelyben ő maga is érintett, és kizárólag ő maga dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek csak a közösségre vonatkoznak. Ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ - mutatott rá Markó Béla. Markó Béla szerint a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz, ahol az ország jelentős politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek, vagy pedig önmagába zárkózva, ilyen-olyan politikai nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként halad el mellette a változás szele. A 90-es évek elején az RMDSZ csupán dűlőutak kikövezésére, falusi hidak építésére vállalkozhatott, ma már erdélyi autópályában gondolkodhat. Az önkormányzati és a parlamenti képviselet két szorosan összefüggő eszköz - jelentette ki. Ráduly Róbert, a csíki területi szervezet elnöke úgy vélte, hogy a székelység sajátos gondjainak megoldásában továbbra is az egységes, közös szövetség jelenti a járható utat. /(cs. a.): Székelyföldi önkormányzati konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Ráduly Levente azon fiatalok egyike, akiket Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ korábbi elnöke vont be a politikai életbe. Ráduly Marosvásárhelyen a tizenhárom képviselőből álló helyi RMDSZ-frakció egyetlen tagja, aki következetesen él az anyanyelvhasználat törvény által biztosított jogával a tanácsüléseken. Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint többé-kevésbé sikerült ütőképes csapatot kialakítaniuk. Ráduly Levente szerint a városi RMDSZ-frakció teljesítménye lehetett volna jobb is. Hiba volt a túl hosszúra nyújtott türelmi idő is, amelyet Dorin Florea polgármesternek biztosítottak. Etnikailag eleve két részre oszlik a testület, ennél fogva lehetetlen a helyi tanács román tagjaival a román polgármester elleni egységes fellépés. A városközpont átalakításának megakadályozása érdekében ki kell mondani: nem értenek egyet azzal, hogy a modernizáció ürügyén balkáni mintára átalakítsák a főteret. Néhány magyar képviselő a román oldallal szavaz, ez az opportunizmus gátolta a frakciót abban, hogy hatékonyabb munkát végezhessen. Az RMDSZ késlekedik a maga jelöltje megnevezésében a következő polgármester jelölését illetően. Ráduly szerint a polgári erők esetleges indulása a magyar szavazatok számának növekedését eredményezheti. Nem beszélve arról, hogy két magyar szervezet, a töredékszavazatok által, több mandátumot szerezhet, mint egy. Marosvásárhely magyar lakossága érdekeinek képviseletére két párt is éppen annyira alkalmasnak bizonyulhat, mint az eddigi egy. /Szentgyörgyi László: "Két magyar szervezet több mandátumot szerezhet, mint egy". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei szervezete nov. 29-én a Marosvásárhelyen tartotta tisztújító közgyűlését. A két éves tevékenységről Tőkés András elnök és Kovács Júlia ügyvezető alelnök számolt be. A közgyűlés megválasztotta az új elnökséget. A taglétszám 1510-re bővült. A pedagógusok nehezen vállalnak vezetői funkciókat, az iskolák közötti együttműködést nemcsak a magyarországi, de a megyén belüli tanintézményekkel is szorosabbra kell fűzni. Kovács Júlia hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak és nyertek támogatást, pályáztak ugyanakkor a mozgásterápia- és a diszlexiás tanfolyamok megszervezésére, a megyei iroda felszerelésére is. Előfordul, hogy a magyar tagozaton románul tanulnak tantárgyakat, pl. zenét. Az ilyen visszás helyzetekre megoldásokat kell találni. Nagy Edit, a Pedagógusok Házának új igazgatója hangsúlyozta, igyekeznek, hogy magyar nyelven is legyenek továbbképzések. A tisztújítás során a Maros megyei RMPSZ elnökévé újraválasztották Tőkés Andrást, alelnök lett Dónáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettes és ügyvezető alelnök Horváth Gabriella, a Bolyai Fakas Líceum aligazgatója. /Antalfi Imola: Tisztújítás a Maros megyei RMPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Marosvásárhelyen, az unitárius templomban szervezték meg az unitárius kórustalálkozót. dr. Nagy László lelkipásztor a hagyományteremtés szándékával három évvel ezelőtt kezdeményezte e kórustalálkozókat, és ebben lelt támogatókra többek között a Seprődi János Kórusszövetségben, melynek elnöke, Nagy Ferenc elmondta, e szövetség immár 524 magyar kórust jelent a Kárpát- medencében, több mint 5000 taggal. Marosvásárhelyre unitárius egyházközségek dalárdái, vegyes karai, gimnáziumi és ifjúsági kórusok (szám szerint 17) tagjai érkeztek Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, Fehér, illetve Maros megyéből. A csaknem 600 vendég ellátását az egyház, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Seprődi János Kórusszövetség és mások támogatták. A közel ötszáz lelkes Torockóból érkező, három éve Kerekes Márta által létesített kamarakórus is ott volt a rendezvényen. /Járay Fekete Katalin: Hagyományos unitárius kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Dec. 1-jén múzeumavató ünnepséget tartottak a Máramaros megyei Felsővisón. Felsővisón a románok mellett szép számban élnek magyarok, ukránok (ruszinok) és cipszerek (németek).A múzeumnak két részlege van: egyik Felsővisó történelmi életét mutatja be, a másik etnográfiai részleg, ahol a helyiektől gyűjtött értéktárgyakat, népviseleteket állították ki. Az épületet, amelynek felújítását Phare-pénzekből finanszírozták, a helyi önkormányzat ajánlotta fel erre a célra. /Múzeumot avattak Felsővisón. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

"Nov. 28-án zajlott le Marosvásárhelyen a Maros megyei Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése. Az ülésen Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke ez évi tevékenységről adott számot. Egy hónappal ezelőtt kapott az egyesület a Dózsa György úti volt Hangya épület harmadik emeletén új székhelyet, ezért újra be kellett jegyeztetniük magukat, ami kilenc hónapos jogi vesszőfutást eredményezett. Sikerült fénymásolót, nyomtatót szerezniük, számítógépre még nem tellett. Nagy sikernek örvendett a Don-kanyari megemlékezés, az anyák napi ünnepi műsor, a falugondnokokkal való találkozó, a két gyermek-Gyöngykoszorú-találkozó, a nyári színpadi nótaest, ezenkívül pedig több könyvbemutatót, kézművesvásárt szerveztek. Két kiadványt jelentettek meg: a Megy a gyűrű című gyermekdalkötetet és egy, az EMKE tevékenységét ismertető könyvecskét. A 2004-es rendezvénytervezetek sorában: népzenészképzés, mezőségi szórványprogram, Gyöngykoszorú- találkozó, a Don-kanyari áldozatok megidézése, Burustyán népművészeti fesztivál, Marosvásárhelyi Napok magyar nyelvű rendezvényei, Rákóczi-túra (egyházszolgálati és népismereti tábor), Katalin-napi bál, óévbúcsúztató rendezvény szerepel az egyesület tervei között. /Nagy Botond: EMKE- közgyűlés az új székhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"

"Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Hargita megyében befejeződött az otthoni beteggondozói hálózat kiépítése. A gyulafehérvári Caritas, a megyei és helyi önkormányzatok összefogásával megvalósított program 58 településen ötezer ember számára jelent segítséget. A kezdeményezést az Európai Unió kétszázezer euróval támogatta. Sikertörténetként értékelik az érintettek az egy évvel ezelőtt útjára indított, az otthoni beteggondozói hálózat kiépítését célzó programot. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint példaértékű összefogásról lehet beszélni. A megye 22 településén hoztak létre Caritas beteggondozói központot, ezekhez rendszerint több község is tartozik, a programhoz csatlakozott települések száma eléri az 58-at, jelezte Márton András főegyházmegyei programvezető. A hálózatban tevékenykedő száztíz munkatárs alapellátásban is részesíti a rászorulókat. A program egyéves összköltségvetése meghaladta a 600 ezer eurót, amelyből a mintegy 400 ezer eurós önrész mellé 200 ezer eurót Phare-alapokból szereztek. A Hargita megyében jól bevált program a Fehér, a Kovászna és a Maros megyei tanács érdeklődését is felkeltette. /Balázs Ildikó: A Caritas sikere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a magyar közösség több mint fele veszélyeztetett. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megyék küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, Maros megye kistelepülései és a Kolozs megyei Belső- Mezőség, majd a Bánság és Krassó- Szörény, illetve Máramaros, végül a szilágysági és a partiumi szórvány. Suceaván és Bákóban területi szervezetek alakultak , jelezte Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök Kifejtette, hogy elsődleges cél a szórványvidék magyar közösségeit segítő, támogató kezdeményezések összehangolása. A bukovinai és moldvai RMDSZ szervezetek jogi hátteret biztosítanak a helyi közösségeknek. /(Dobre Nóra): Tizennégy RMDSZ területi szervezet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Hetedik alkalommal szervezték meg dec. 7-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót, melyen tíz Maros megyei néptáncegyüttes mutatkozott be. Az előző évek Gyöngykoszorú találkozóihoz viszonyítva az idén kevés volt az érdeklődő./Orbán Zsolt: Gyér érdeklődés a Gyöngykoszorún. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Tavaly, karácsony előtt került sor először arra a Maros és Fehér megyében lefolytatott ökumenikus gyűjtőakcióra, melyet a római és görög katolikus, az ortodox és az evangélikus egyház szervezett. Az akció célja: a lakossági adakozásból ajándékcsomagokat készíteni, és azokat eljuttatni a sokgyermekes, szegény családokhoz. A Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője, Ludescher László elmondta: tavaly csak Marosvásárhely területén 450 csomagot osztottak szét, de az idén csak 300, élelmiszereket tartalmazó csomagot állítanak össze, most ennyire futja az adakozásból. /(Máthé Éva): Gyűjtés - a szegényeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ "

"Csak második nekifutásra sikerült új vezetőséget választania a Maros Megyei Orvosi Kollégiumnak. A 11 magyar jelölt közül egyetlenegynek, Szabó Bélának sikerült bekerülnie a huszonegy tagú vezető testületbe. A részvevők szinte kizárólag etnikai hovatartozásuk szerint voksoltak, ezt bizonyítja, hogy egy olyan személy is bekerülhetett a vezető testületbe, aki ellen okirat-hamisítás miatt büntetőjogi eljárás van folyamatban. A folyamatosan tartó kitelepedési hullám következményeként a Maros Megyei Orvosi Kollégium tagságának jelenleg mindössze 25-30 százalékát teszik ki a magyar nemzetiségűek. Az orvoskamara most leköszönő tizenkilenc tagú vezető testületében öten voltak magyarok, a frissen megválasztott vezetőségben viszont már nem tükröződnek az etnikai arányok. Talán újra időszerűvé válhat a 90-es évek elején Dienes Sándor professzor által elindított, a magyar orvostársadalom tagjait tömörítő kamara létrehozásának gondolata. /Sz. L.: Kiszavazták a magyar orvosokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./"

"Nem esnek a diszkriminációellenes törvény hatálya alá székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítása és kiragasztása körüli incidensek. Ezt az Országos Diszkriminációellenes Tanács állapította meg azt követően, hogy a testület kéttagú bizottsága Maros megyében tájékozódott Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai ügyében. A testületnek a Marosvásárhelyi Táblabíróság főügyésze kijelentette, Fodor Imre védelmére küldte a helyszínre az alpolgármestert kihallgató ügyészt. A testület leszögezte, a belügyminisztériumnak és a főügyésznek is továbbították az ügy dossziéját. Asztalos Csaba, a tanács tagja a Krónika kérésére elmondta, személy szerint egy olyan szövegváltozatot tartott volna a legjobbnak, amelyikben a tanács arról nyilatkozik, hogy nem illetékes az ügy elbírálásában. Okt. 9-én több órán át faggatta a rendőrség és az ügyészség Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és Tőkés Andrást, a Maros megyei polgári mozgalom vezetőjét azért, mert a Székelyföld autonómiáját hirdető plakátokat találtak náluk. Andrássy Árpádot és Márton Lajost plakátolás közben szólították meg a rendőrök, és kísérték be az őrsre. Kihallgatásuk után Dan Petru táblabírósági főügyész az Evenimentul zilei napilapnak azt nyilatkozta, hogy az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják őket. Meghurcoltatásukat az emberjogi szervezetek etnikai alapú diszkriminációnak és a véleményszabadság súlyos megsértésének minősítették. /Gazda Árpád: Fodor Imrét "védte" a vallató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ A testület döntése értelmében nem diszkrimináció, hanem rendőrségi visszaélés történt Maros megyében, az ügyet tehát átadták a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek. Szilágyi Zsolt képviselő az említett határozattal elégedetlen, jogászszakértőkkel kívánják megvizsgálni, s a rendelkezésükre álló 15 nap alatt fellebbeznek, mert úgy érzik, a ODT célja épp az volt, hogy a diszkrimináció vádjából kimosdassák a Maros megyei rendőrséget és ügyészséget, s ez sikerült is. /(s): Nem diszkriminált, hanem visszaélt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./"

"Megkapta működési engedélyét a Prosperitas. A civil szervezet törvényszéki bejegyzését követően elkezdheti működését a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ is. A Hargita, Maros és Kovászna megye önkormányzata, civil szervezetei és magyar történelmi egyházai által idén tavasszal megalakított civil szervezetről van szó. Kezdetben szinte minden minisztériumban gyanakvással fogadták az egyesület kezdeményezését. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ (SZFKK) feladata, hogy stratégiát dolgozzon ki a Székelyföld egységes fejlesztése érdekében. Az SZFKK a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élvezi, és a magyar állam is hozzájárul működésének támogatásához. A három megye önkormányzata jövő évi költségvetéséből népességarányuknak megfelelő összeget különít el erre a célra. Az eddigi egyeztetések szerint a SZFKK hivatalosan január végén kezdi meg tevékenységét. /Farkas Réka: Beindulhat a Prosperitas. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"Nem engedik leválni a tíz faluból álló Maros megyei község egyetlen magyar települését, Görgényüvegcsűrt. 1968-ig önálló volt Görgényüvegcsűr, a tíz faluból álló Görgényszentimre község legnagyobb és leggazdagabb faluja. A román többségű görgényszentimrei önkormányzat tagjai még az üvegcsűriek által kezdeményezett referendum kiírásától is elzárkóztak. Érvelésük szerint mindez kidobott pénz lenne, mert a románság amúgy sem támogatná a magyar község önállósodási szándékát. A Görgényüvegcsűrre vezető útszakasz nagyon rossz. "Ha Üvegcsűr ismét községközpont lenne, uniós pénzalapokból lehetne újraépíteni az utat" - állítja Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. A helyi költségvetésről legjavát éppen Görgényüvegcsűr adja. Orsovára bevezették a gázt, Görgényben már van ivóvíz is, de Görgényüvegcsűron hiába várnak erre. Ilie Maris üvegcsűri tanácsos túlságosan gyűlöli a magyarokat ahhoz, hogy erről a témáról valakivel is szóba álljon. Ilie Maris 1990 márciusában betörte a kultúrotthon ablakát, hogy eltávolítsa az RMDSZ tulipános jelvényét. /Szucher Ervin: Csűrik-csavarják Görgényüvegcsűr önállósodását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Vajda Ferenc harmadik, A magam hangján /Juventus Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című verseskötetét mutatták dec. 14-én a Maros megyei Marosmagyaró református templomában. A marosmagyarói születésű, Marosvásárhelyen élő költőről Vincellér Gábor református lelkész beszélt. /Könyvbemutató a havas alján. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./"

"A RMDSZ Maros megyei Körzeti Elnökei Konzultatív Tanácsa dec. 15-én döntött arról a személyről, akit az polgármester-jelöltként indít a 2004. júniusi helyhatósági választásokon. A jelölt nevét dec. 17-én hozzák nyilvánosságra, nyilatkozta Dávid Csaba, a marosvásárhelyi szervezet elnöke. Meg nem erősített információ szerint az RMDSZ-polgármester-jelölt dr. Kelemen Atilla képviselő, a megyei szervezet elnöke. /Dr. Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./"

"Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Bár Marosvásárhelyen már mindenki arról beszél, hogy dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke, parlamenti képviselő lesz a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, az RMDSZ bújócskát játszik a sajtóval. A hét elején a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsa összeült, és tagjai közölték egymással, hogy kit jelöltek kerületenként. A helyi RMDSZ folyton zárt üléseket tart, így a lap csak azt írhatja, hogy "meg nem erősített hírek szerint" 12 körzet Kelemen Atillát jelölte, s csak egy körzet volt renitens, de hírforrásunk azt nem árulta el, hogy ki volt az ellenjelölt. Dec. 18-án a városi szervezet bővített választmányi ülésén /szintén zárt ülés volt/, csak arról döntöttek, hogy majd dec. 19-én, a Területi Képviselők Tanácsának ülésén lesz végleges határozat. /(Máthé Éva): Jelölt-bújócska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Dec. 19-én mutatta be "hivatalosan" a megyei vezetés az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Kelemen Attilát, az RMDSZ Maros megyei elnökét, az RMDSZ képviselőházi csoportjának a vezetőjét, a mezőgazdasági szakbizottság alelnökét. Kelemen Attila leszögezte: Marosvásárhelynek van stratégiája. Ezt a stratégiát Marosvásárhely múltját, jelenét ismerve kell megtervezni. Kiemelte, hogy mindig a marosvásárhelyiek szemszögéből közelít meg minden kérdést. Kelemen sajnálja, hogy Csegzi Sándor alpolgármester csalódott, mert számított arra, hogy ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje. Kelemen Attila szerint Csegzinek alkalma lett volna úgy megmutatnia magát, hogy őt jelöljék. Kelemen megbízik Csegzi Sándorban. Kelemen Attila emlékeztetett: 1998 februárjától a képviselőházi frakció mindig újraválasztott vezetője, tehát megbíztak benne a kollégák. Megtiszteltetésnek vette, hogy őt jelölték. Abban kell gondolkodni, hogy újra magyar vezetése lesz Marosvásárhelynek, fejezte be a képviselő. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Abban kell gondolkodni, hogy újra magyar vezetése lesz Marosvásárhelynek! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./"

"Minden egyes román állampolgárnak "fenéken kellene billentenie" Tőkés Lászlót, ahol csak jár-kel, "állandóan fenékbe rúgásokkal kellene sújtani", hátha akkor rájönne, hol a helye - jelentette ki Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetének elnöke dec. 22-i sajtótájékoztatóján. A képviselő a püspököt olyan jelzőkkel illette, mint: irredenta, romángyűlölő, Románia ellensége, s azon csodálkozik, hogy az igazságszolgáltatás nem lép, hisz szerinte a Maros, Hargita és Kovászna megyékre kiterjedő etnikai alapú autonómia követelése alkotmányellenes megnyilvánulás. Szerinte meg kellene vonni Tőkés román állampolgárságát. Casunean nem engedne be az országba olyan "egyéneket" sem, mint Orbán Viktor és Kövér László. Casunean meglepődött, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatából megtudta, hogy a szövetség célkitűzései között szerepel az autonómia kérdése is. Igaz, hogy az RMDSZ gazdasági jellegű autonómiáról beszél, de ugyanazt a területet célozza, mint a Tőkés-féle etnikai autonómia, fejtegette a képviselő hozzátéve, nehogy azt gondolja valaki, hogy gazdasági köntösbe bújtatva megoldhatják a nemzetiségi autonómiát, mert arra soha nem kerülhet sor. /(sz.): Casunean fenéken billentené Tőkést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./"