Júl. 14-én Kézdivásárhelyen Tamás Sándor parlamenti képviselő kezdeményezésére „A közbirtokosságok és a SAPARD-pályázatok” címmel tartottak tanácskozást, melyen Kézdi-Orbaiszék településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, a magánerdészetek vezetői, közbirtokosságok képviselői voltak jelen. Tamás Sándor elmondta, hogy Kovászna megyében hat magánerdészet jött létre, és Ozsdola a napokban ötszáz hektár erdőt kapott vissza. Mihály Csaba projektmenedzser és Tánczos Barna parlamenti tanácsos tájékoztatták a jelenlevőket a SAPARD-program által nyújtott pályázati lehetőségekről. Az előadók elmondták: erdősítés, csemetekert-létesítés, fafeldolgozás, erdei utak létesítése és erdőgazdálkodás területén lehet pályázni, de minden közbirtokosság csak egyetlen pályázatot nyújthat be a SAPARD keretén belül, és az ötvenszázalékos önrészt kell biztosítania. /(Iochom): Pályázhatnak a közbirtokosságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Országos átlagszinten mozog a székelyföldi magyar gyermekek tudása román nyelvből és irodalomból – vélik a székelyföldi tanfelügyelők és tanárok. Kovászna megye magyar tannyelvű iskoláiban a nyolcadik osztályt végzett 1606 diák közül 443-nak nem sikerült az V-VIII. osztályt záró "kisérettségi" vizsgája, 385 diák román nyelv és irodalom tárgyból bukott el. A magyar tannyelvű osztályban végzett diákok 23,97 százaléka bukott meg. Hargita megyében 4573 gyerek végezte a nyolcadik osztályt, 79,92 százalékuk (3655) magyar tagozaton. Összesen 3017 gyereknek sikerült a "kisérettségije", ebből 2309 (76,53 százalék) végzett magyar tagozaton. Balázs Lajos docens, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának bölcsészeti tanszékvezetője rámutatott: a legnagyobb gond az, hogy évtizedek óta a román nyelv oktatását politikai ügyként kezelték Romániában, nem a didaktika szemszögéből közelítették meg a kérdést. Balázs Lajos elmondta: az RMDSZ parlamenti képviselőinek sikerült elérni, hogy az elemiben külön tanterv alapján és külön tankönyvekből tanítják a románt a nem román tagozaton tanuló gyermekeknek. Ezt a tantárgyat az V-VIII. osztályokban is nem nemzeti, hanem második nyelvként kellene tanítani, az ennek megfelelő módszerekkel – magyarázta a professzor, aki a tanárhiányról elmondta: az idén Hargita megyében 132 román szakos állást hirdettek meg, amire csak huszonegyen jelentkeztek. A magyar szakos tanároknál sokkal jobb a helyzet, hisz a 37 betöltetlen állásra 19 jelentkező van, a 66 angol tanári állásra pedig 22. – Jövőre végez a Sapientián az első évfolyam román-angol szakos nyelvtanár – mondta a tanszékvezető, reményét fejezve ki, hogy ezáltal enyhül a Székelyföldön a román szakos tanárhiány. /Nem politikai kérdés a székelyföldi iskolások román nyelvtudása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Nehézkesen halad az etnikai üldözöttek törvényének alkalmazása. A 2000-ben született jogszabály a román hatóságok által 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között származásuk miatt üldözött személyek kárpótlására vonatkozik. A deportáltakra, internáltakra vagy a transznisztriai „halálvonaton” elhurcoltakra. Azon erdélyi magyarok esetében, akik életüket veszítették a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vagy a gyantai vérengzésekben, illetve a Tirgu Jiu-i és földvári haláltáborokban, a járadékot házastársaik vehetik át. Ezt a kárpótlási törvényt kezdetben csak Maros megyében alkalmazták. Hargita és Kovászna megyében nagyon sok akadályt gördítettek azon kérelmező túlélők elé, akik csak tanúkkal tudták igazolni meghurcoltatásukat. Kolozs megyében pedig el sem fogadták a tanúvallomást, holott a törvény kimondja, ha valaki képtelen beszerezni a fél évszázaddal korábbi okiratokat, tanúkkal is bizonyíthat – nyilatkozta Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő, akinek nem kis szerepe volt a törvény „jobbításában”. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a kormánypárt, a PSD közötti tavalyi egyezményben is szerepelt a törvény betartási kötelezettsége, Kolozs megyében csak 2004 májusától kezdték alkalmazni. Eddig a Funar híveiből álló törvényszéki apparátus valamennyi kérést elutasította. – Azoknak a román nemzetiségűeknek is jár a kárpótlás, akik Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekültek. Az ő esetükben az Észak-Erdélyből menekülni kényszerült románok civil szervezete bocsátja ki az említett bizonylatot. Háromszéken 2004. júliusától kezdték el újra iktatni az etnikai üldözöttek kárpótlási kéréseit. Kovászna megyében eddig közel 900 kérést rendeztek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Kisebbségi törvény, többségi haszonélvezők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Az Új Kézfogás Alapítvány is részt vesz a székelyföldi borvízforrások rehabilitálásában és az úthálózat rendbetételében – jelentette be Demeter János. Kovászna megye tanácsának elnöke, miután tárgyalt az Új Kézfogás Alapítvány ügyvezető igazgatójával, Németh Attilával. Az alapítvány a terv megvalósítási tanulmányának költségeit vállalja. A rehabilitálási terv Maros, Hargita és Kovászna megyére terjed ki. Demeter János értékelése szerint a székelyföldi borvizeket üzleti szempontoknak megfelelően kell felhasználni. A rehabilitálási tervezetben olyan helységek szerepelnek, mint például a háromszéki Kovászna város, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Előpatak, Málnásfürdő, Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos, a Hargita megyei Tusnádfürdő, Parajd, Hargitafürdő, Kirujfürdő, Marosfő vagy a Maros megyei Szovátafürdő. A tervezet kivitelezésének költsége megközelíti a 9,5 millió eurót, amelyet Phare-programból szeretnének előteremteni, pályázati úton. Demeter János közlése szerint a székelyföldi önrész 1,46 millió eurót tesz ki. /B. E. L.: Segít az Új Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Szatmárnémetiben a legnagyobb példányszámú román lap, az Informatia Zilei éveken át kedvező hangon írt Riedl Rudolf alprefektusról, aki Gheorghe Ciocan lemondását követően pár hónapig a megyefőnöki teendőket is ellátta, most hirtelen hangot váltott és ócsárolni kezdte Riedl Rudolfot. A kormány kinevezte az új prefektust, Valer Marian jogász és lapigazgató (Gazeta de Nord-Vest) személyében. Nyolc esztendős álma valósult meg ezzel a jogász újságírónak. Nyolc esztendeje, amikor a koalíciós kormányt beiktatták és Szatmár megyének új prefektus kellett, Riedl Rudolf mellett Valer Marian neve is szóba került. Illetékesek az RMDSZ jelöltjét választották. Emiatt Marian és lapja valósággal tűzet fújt. Várható volt, hogy a „magyar hatalmi túlsúlyt" (mármint a magyar Szatmár megyei tanácselnököt és Szatmárnémeti magyar polgármesterét) ellensúlyozni fogják, lehetőleg egy keményebb prefektussal. Kovászna megyéhez hasonlóan. Valer Marian leggyakrabban lekezelően, néha cinikus hangon írt a magyarokról. Sokan úgy ismerik, hogy kifejezetten uralkodó típus, sokan attól tartanak, hogy a Kovászna megyei feszültséget hozza magával. /(Sike Lajos): Marian Valer az új prefektus Szatmár megyében. A Kovásznaihoz hasonló feszültségre számíthatunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak épületében tiltakozik több olyan diák, aki bár elérte az átmenőjegyet, nem jutott be a kiválasztott szakra, mivel ezeken a tavalyhoz képest csökkentették a bejutó helyek számát. Az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint a helyek számának csökkentéséről még áprilisban döntöttek. A jelöltek nehezményezik, hogy 52 felvételiző helyhiány miatt nem jutott be az alkalmazott szociológia és társadalmi kommunikáció szakra. Az alkalmazott szociológia szakon az 50 helyet 25-re, a társadalmi kommunikáció szakon pedig a szintén 50 helyet 40-re csökkentették, a többi szakon pedig változatlanul megmaradt az 50 bejutó hely. A fiatalok júl. 28-án a Sapientia épületében gyűlnek össze, és mindaddig nem távoznak, amíg számukra megfelelő döntés nem születik. A tiltakozók újraértékelést kérnek, de azt is megoldásnak látják, hogy átcsoportosítanak helyeket azon szakokról, amelyek a felvételi után is üresen maradtak. Szabó Árpád, az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint elképzelhetetlen a helyek átcsoportosítása. Hozzátette, hogy sok a gyengén felkészült jelölt. – A pedagógusi állásokra hirdetett versenyvizsgán a pályázók fele sem ért el szabad helyválasztást biztosító 7-es osztályzatot. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke szerint a vizsgáztatási rendszerrel van baj, azért magas az elbukók aránya. A versenyvizsgákon olyan kérdésekkel szembesülnek a pályázók, amilyeneket az egyetemeken vagy főiskolákon nem is tanultak. A vizsgán elbukók zöme igen jó oktató lehetne – állapította meg Lászlófy Pál. Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Kovászna megyei elnöke hozzátette: felfoghatatlan, hogyan lehet a versenyvizsgán gyakorlati módszertanból vizsgáztatni azt a frissen végzett fiatalt, aki a néhány órányi egyetemi gyakorlatot leszámítva egyetlen órát sem tanított még. Miklós György kolozsvári római katolikus vallástanár szóvá tette, hogy hiányos bibliográfiát kaptak. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elismerte: a frissen végzettek pedagógusi gyakorlat nélkül fennakadhatnak az ilyen természetű kérdéseken. – Országos viszonylatban 46 158 tanár pályázott. A 7-esen felüli jeggyel sikeresen vizsgázó aránya 40 százalék volt. Az üresen maradt állások betöltésére, azok is jelentkezhetnek, akik nem kaptak átmenőjegyet. Háromszéken a legtöbb üres állás továbbra is román nyelv és irodalomból maradt. /D. Balázs Ildikó: Felkészületlenek vagy áldozatok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Visszakaphatják egykori tulajdonosai az árkosi Szentkereszty-kastélyt, döntött a Kovászna Megyei Törvényszék alapfokon meghozott ítéletében. A döntést kézbesítették az örökös Jankovich-Bésán Endre András ügyvédjének. A háromszéki Árkos község neobarokk kastélyát a Szentkereszty család építette, és a tulajdonukban volt egészen 1945-ig, amikor a román állam kisajátította. Az 1989 előtt nagy becsben volt az árkosi kastély, lévén Ceauşescu vadászlakjainak egyike. Jankovich-Bésán Endre András jelenleg Budapesten él. Tervei szerint közhasznú célokra használná a kastélyt, egyetlen lakosztályt különítene el benne magának és családjának. Petre StrAchinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója közölte, megfellebbezik a döntést. /Farkas Réka: Harc az árkosi Szentkereszty-kastélyért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

A Marosfői Nyári Szabadegyetem résztvevői záródokumentumban foglalták össze az előadásokból leszűrt tapasztalataikat. A három fontosabb kérdéskör: a határon túli románok, a székelyföldi románság, valamint a moldvai katolikusok helyzete. Az aláírók megállapították: „a Románia határai mentén, valamint a Balkánon élő őshonos román közösségeket agresszív asszimilációs folyamatnak vetik alá, e közösségek némelyike nem élvezi az európai előírásoknak megfelelő kisebbségi jogokat; a Kovászna és Hargita megyei románok állandó és fenntartott elnemzetlenítési folyamatnak vannak kitéve, fennáll annak veszélye, hogy az állam teljesen elveszíti joghatóságát ebben a térségben; a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikus vallású románok elmagyarosítási folyamatnak vannak kitéve, melynek révén számos román családot vesznek rá különböző eszközökkel, hogy változtassa meg identitását. Ez olyan politikusok cinkosságával történik, akik rákényszerítik a helyi hatóságokra magyar tannyelvű osztályok indítását, noha e megyék római katolikus lakosságának 98%-a románnak vallja magát.” – Javasolták a határon túli románok kérdésében az állam hathatósabb beavatkozását, beleértve a hatékonyabb anyagi támogatást. A Kovászna és a Hargita megyei románok érdekében javasolták: „a román nyelv államnyelv státusának megerősítése Románia területén; a román egyetem létesítésének újrakezdése Maroshévízen, román, történelem és földrajz tagozatokkal – mint a Hargita megyei felsőoktatás egyetlen formája; alapok elkülönítése az állami költségvetésből a két megye civil társadalma és sajtója támogatására; a román közösség képviseletének biztosítása a Kovászna és Hargita megyei helyi adminisztrációban, anélkül, hogy feltételül szabnák a magyar nyelv ismeretét; stratégia kidolgozása a számbeli kisebbségben élő Hargita és Kovászna megyei románok számára; a Hargita és Kovászna megyei román kulturális intézmények által kezdeményezett kulturális projektek támogatása (múzeum, színház, folklóregyüttesek stb.); az etnikai alapú autonómia elnyerését célzó törekvések megállítása és akadályozása". A moldvai római katolikusok ügyében meg kell állítani a magyar egyesületek általi elmagyarosításukat; a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete kiadványait és tevékenységét kell finanszírozni, a magyar szervezetek tevékenységét monitorizálni kell a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikusok által lakott falvakban. /Veszélyeztetett románok saját országukban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

A Kovászna Megyei Könyvtár versenyképes könyvtári programot szerzett be. A program lehetővé teszi azt is, hogy a kölcsönzésre kerülő könyvek vonalkódok alapján felismerhetőek legyenek. Így augusztusra bezárt a kölcsönző, és egyelőre mintegy 60 ezer könyvre vonalkód kerül. Ebben a munkában segített egy hétig tizenegy kolozsvári egyetemi hallgató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-könyvtár szakáról. A hallgatók a munka mellett József Álmos helytörténész, Demeter Lajos helytörténész. előadását hallhatták. /Éltes Enikő: Volt egyszer egy könyvtáros diáktábor… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Tizenkét évnyi Funar-korszak egyik tette volt, hogy Kolozsváron polgármesteri hivatal bejáratához tették fel azt a táblát, amely egy propagandisztikus célzattal létrehozott "Kovászna, Hargita és Maros megyéből 1989 után elűzött románok érdekvédelmi egyesületének" székhelyét hirdeti. Köztudott, hogy a Székelyföldről azok siettek elköltözni, akiket a kommunista rendszer erőszakkal odakötött munkahelyükhöz, és akik az első adódó alkalommal szülőföldjük vagy etnikai közösségük irányába vették útjukat. A magyarságot sertő táblának feltétlenül le kell kerülnie a mai városháza faláról. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XXIII.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha a román parlament és a kormány álláspontja bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlőséghez való joguktól. A székelység kéri a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 2003/1334-es határozata alapján. Az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. /Népszavazást Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

A Szociáldemokrata Párt a végsőkig bojkottálni fogja a megyecímer elfogadtatását, amennyiben nem szerkesztenek bele az itt élő románokra utaló elemet – jelentette ki Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke. Minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy ne ,,az Osztrák–Magyar Birodalom címerét” fogadják el Kovászna megye címeréül. Oda hatnak, hogy az országos heraldikai bizottság utasítsa vissza a tervet, mondotta a képviselő. /(sz.): A kormánypárt mást akar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Nem alakított ki végleges álláspontot a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezése kapcsán. Ezt Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke jelentette ki azt követően, hogy az RMDSZ-frakció informális tanácskozáson vitatta meg a népszavazás ügyét. Az SZNT szept. 26-án arról kérdeztetné meg a megye lakosságát, hogy akarják-e a Székelyföld területi autonómiáját, és szeretnék-e, hogy településük is az új közigazgatási egységhez tartozzék. Demeter János közölte, a jogászok szerint egy ilyen referendum kiírása túllépi a megyei tanács hatáskörét. /G. Á.: Óvatos RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezete párbeszédre hívja az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit, hogy megismerje a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérés részleteit. – Az RMDSZ Alsó-Háromszéki szervezete is párbeszédre hívta az MPSZ vezetőit, hogy vitassák meg az előválasztások megszervezését. /Érdekli az NLP-t az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A megye román civil szervezetei és a Kovászna–Hargita megyei ortodox püspökség Szárazajtán szept. 4-én katonai tiszteletadással újratemetett tizenkét román és egy német katonát. Horia Grama, a megye prefektusa beszédében kifejtette, hogy nem a régi sebekben kívánnak vájkálni, hanem a normalitás jegyében, a keresztény szokásrend szerint megadni a végtisztességet az elesetteknek.  Az eseményről beszámoló riportban az olvasható, hogy az említett katonákat a 1944. szeptemberében a magyar szárazajtaiak foglyul ejtették, megkínozták és meggyilkolták. A román áldozatok számát soha nem állapították meg pontosan, ,,lehet, tizenhárman voltak, lehet, százan”. Néhány napra rá – áll a cikkben – , szept. 26-án a román hadsereg egy hadteste megtorlásként – felületes kivizsgálás után – kivégzett tizenegy szárazajtai magyart.  Ez hazugság, a visszavonuló román sereg katonáit nem a szárazajtaiak gyilkolták meg, hanem harcban estek el, továbbá a tizenegy magyar kivégzését nem a román hadsereg követte el, hanem a Maniu-gárdisták. A történelemhamisítás tehát ma is folytatódik. /(s): Történelemhamisítás újratemetéssel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

A képviselőház szept. 7-i ülésén Borbély László képviselő az RMDSZ régiófejlesztéssel kapcsolatos kezdeményezéseiről beszélt. A Romániában létrehozott fejlesztési régiókról bebizonyosodott: „nem működőképesek, túl nagyok (2,5-3,5 millió lakost számlálnak), és nem tudják hatékonyan képviselni 5-6 más hagyományokkal és gazdasági fejlődési ütemmel rendelkező megye érdekeit". További akadályt jelent a centralizáció, a kormánynak az a törekvése, hogy központosítsa a döntéseket. Az RMDSZ kisebb, rugalmasabb, mintegy 900 ezer lakosú fejlesztési régiókban gondolkodik. Az RMDSZ felkarolja Maros, Hargita, Kovászna megyék magyar lakosságának arra vonatkozó akaratát, hogy egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabbb fejlesztési régióban éljenek. /Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Horia Grama Kovászna megye prefektusa körlevelet írt az autonómia ügyében esedékes referendum kérdésében a megyei, illetve a helyi önkormányzatokhoz Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az esedékes népszavazás megszervezése a jogkör túllépését jelenti, s a szervezők ezzel járó felelősségre vonását kérte. /(Flóra Gábor): Horia Grama levelét megírta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora nyílt levelet küldött Ioan Salajanhoz, a Hargita, Kovászna megyei ortodox püspökhöz, az egykori csíksomlyói árvaházból leszerelt fűtőtestek kapcsán. Az árvaház épületéből a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság leszerelte a német adományból származó fűtőtesteket és ezeket, az ortodox egyház által bérelt épületbe szerelte fel. „Nagy figyelemmel, tisztelettel követem az Ön és egyháza munkáját, amit az ide költözött tisztviselők, csendőrök, rendőrök, katonák lelki gondozása érdekében tesz. Az elmúlt időben azonban több olyan hír röppent fel egyházuk tevékenysége körül, amely aggodalomra ad okot. Először a karcfalvi állomás kockakövei kerültek az önök tulajdonába tisztázatlan körülmények között, másodszor a lázárfalvi kápolna birtokba vételekor hívta segítségül a karhatalmat. Legutóbb ismét tisztázatlan eredetű ajándékot fogadtak el a gyermekvédelem részéről. Azt gondolom, hogy a mendemondának, amelyek személyét és egyházát hírbe hozzák, úgy lehetne véget vetni, a közhangulat megnyugvására, hogy a Püspök Úr azt nyilvánosan megcáfolja. Úgy tud segíteni a legutóbbi ügy tisztázásában, hogy visszaszolgáltatja a tisztázatlan tulajdonú fűtőtesteket adományozójának, a gyermekvédelemnek, hogy az majd rendezhesse vitás ügyeit a jogos tulajdonossal." – fogalmazott levelében a szenátor. Sógor Csaba elmondta: először a püspökhöz juttatta el a levelet, de mivel nem érkezett semmilyen reagálás, ezért a sajtóhoz is elküldte a levelet. /(Daczó Dénes): Cáfoljon a püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatainak elnökei, valamint az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke Nagy Zsolt tanácskoztak zárt ajtók mögött szept. 9-én Csíkszeredában. A megyei vezetők valamint az RMDSZ-politikus a három megye közös, hatékony érdekérvényesítéséről tárgyalt. Az autonómia kérdésében nem fogadtak el közös álláspontot. Nagy Zsolt leszögezte: nem kikiáltani kell az autonómiát, hanem el kell érni azt. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: Székelyföldön mindenki akarja az autonómiát, de eléréséhez európai módszerekkel kell élni, amihez erős politikai képviseletre van szükség. /(Daczó Dénes): Nem félnek az autonómiától, de nincs közös álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Ferencz Csaba és Albert Álmos háromszéki RMDSZ-elnök azzal vádolta Horia Gramát, Kovászna megye prefektusát, hogy túllépi hatáskörét, amikor büntetéssel fenyegeti az autonómiáról szóló népszavazás szervezőit. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a helyi képviselők tanácsának elnöke szintén úgy értékelte, hogy Grama prefektus fenyegetőzései törvénytelenek. /Kovászna megye prefektusát túllépi hatáskörét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./