"Hargita és Kovászna megyében valamennyi pótérettségiző sikeresen szóbelizett.Rajtuk kívül újra bizottság elé állhattak aug. 25-én azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a nyári vizsgaidőszakban megbuktak a képességvizsgán: Hargita és Kovászna megyében összesen mintegy kétezren. Másfélszer annyian jelentkeztek Kovászna megyében a tegnap kezdődött pótképességvizsgára, mint ahányan júniusban megbuktak - ez azt jelenti, hogy a múlt években sikertelenül vizsgázók közül is szép számmal beiratkoztak. Míg júniusban mintegy 700-an nem kaptak átmenőjegyet, a most kezdődött pótképességvizsgára 1039 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be. Hargita megyében 1290 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be a vizsgára. A pótérettségi tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára a minisztérium nem fordította le a tételeket anyanyelvre. /Balázs Ildikó, Farkas Réka: Őszi vizsgaláz hevében a diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Kedvezően véleményezte aug. 26-án a képviselőház művelődési bizottsága azt a Nagy-Románia Párt által felvetett törvényhozói kezdeményezést, amely Kolozsváron hozná létre a "Fájdalom Múzeumát", tudatja a sajtóval a román hírügynökség. A múzeum mindazon román, zsidó és egyéb nemzetiségű emberek szenvedését hivatott bemutatni, akik a horthysta diktatúra áldozatául estek. Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselőt, a képviselőház művelődési bizottságának tagja közölte: ennek a múzeumrészlegnek a létrehozása nem a parlament dolga. Ha a bizottság megítélése szerint szükség van erre a múzeumra, a kezdeményező forduljon javaslattal a megfelelő hatóságokhoz, de ne hozzanak létre új törvényt emiatt. Márton Árpád felszólalt és kifejtette: amennyiben egy ilyen múzeum létrejönne, annak tükröznie kell minden olyan eseményt, amikor bizonyos nemzeti közösségek szenvedtek, tehát nemcsak a román és a zsidó etnikumhoz tartozó személyek. Ördögkút mellett Szárazajtának is helye van - fejezte be nyilatkozatát a képviselő. /Köllő Katalin: "Fájdalom-múzeumot" létesítene a Nagy-Románia Párt. Márton Árpád: Ördögkút mellett Szárazajtának is helye van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 28."

"Kevesebb iskolás könyv közül választhatnak a magyar diákok. Még mindig nem készült el a harmadikosok matematika-, állampolgári nevelés- és természettudomány-könyvének magyar fordítása. A román ajkú diákok több tucat alternatív könyvből válogathatnak, addig ezekből alig egyet-kettőt fordítanak le magyarra. Nem érkeztek meg a kilencedikesek számára ez évtől ingyenes tankönyvek. Kovászna megyének kevesebb, a harmadik-negyedik osztályosoknak szánt idegennyelv-könyv jut, mert ezek ára igen magas. Az iskolákba nem érkezett meg még egyetlen első, második, harmadik osztályos, magyar gyerekeknek szánt román nyelvkönyv sem, és a T3 sepsiszentgyörgyi kiadó sem szállított le egyet sem a megrendelt 2120 ábécéskönyvből - ismertette a jelenlegi helyzetet Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. A tanévet könyvek hiányában megkezdő gyerekek számára sovány vigasz, hogy más években elődjeik sem kaptak év elején tankönyvet. A T3 kiadó foglalkozik a II., V., VI., VII-es magyar tankönyvek nyomtatásával is, valamint a két nyolcadikos , szintén magyarirodalom-könyv és a IX., X., XI-es magyar tankönyvek biztosításával. Ebben az évben összesen 21 290 tankönyvre kaptak megrendelést, minden esetben utánnyomásról van szó. Tulit elmondta, a hatéves tapasztalat azt mutatja, évente egyre kevesebb könyvre van igény. A kiadó tulajdonosa szerint egyértelmű a tanulók számának csökkenése, de a kisebb megrendeléseknek valószínű, hogy anyagi okai is vannak, pedig a szaktárcának a tankönyvek elhasználódásának mértéke szerint kellene az utánnyomást elrendelnie. /Demeter Virág-Katalin, Farkas Réka: Teljes a zűrzavar a tankönyvpiacon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"45 esztendeje, 1958. szept. 1-jén végezték ki a Szoboszlay-per tíz halálra ítéltjét, az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi mártírjait. A Temesváron megrendezett koncepciós perben több száz embert tartóztattak le, 57-et összesen több mint 1300 éves börtönbüntetéssel sújtottak, illetve tízen közülük - Szoboszlay Aladár római katolikus pap, Ábrahám Árpád r. kat. pap, báró Huszár József földbirtokos, Orbán Károly földbirtokos, dr. Kónya István Béla ügyvéd, dr. Fantanaru Alexandru ügyvéd, Tamás Imre tanító, Tamás Dezső tisztviselő, Orbán István tisztviselő-földműves és Lukács István József kereskedő - az életükkel fizettek. Budapesten, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában már áll egy emlékmű az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére, és a gránittömbbe vésett 23 név közül 14 éppen a Szoboszlay-per elítéltje (köztük van a tíz kivégzett is). Szept. 1-jén a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lévő emlékműnél megemlékezést tartanak, amelyen Brassó, Hargita és Kovászna megyei volt politikai foglyok is részt vesznek. Gyűjtés indult egy aradi emlékmű felállítására is. /Péterszabó Ilona: 45 éve végezték ki őket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./"

"Hargita és Kovászna megye felszámolását, a Székelyföld területi-közigazgatási újrafelosztását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtott be a Nagy-Románia Párt tíz képviselője, illetve egy független honatya. A PRM-s honatyák azt javasolják, hogy Kovászna megyét csatolják Brassó megyéhez, aminek eredményeként egy 700 ezer lakosú, 70 százalékban román nyelvterület jönne létre. A 86 százalékban magyarlakta Hargita megyének felosztására két lehetőséget is látnak a törvénytervezet megalkotói. Egyrészt a két történelmi vidék, Csík- és Udvarhelyszék elkülönítését oldanák meg oly módon, hogy Csík-vidéket Maros megye északi részével csatolják össze, Maroshévíz megyeszékhellyel, míg Udvarhelyszéket a Nagy-Küküllő vidékével csatolnák egybe, amelynek megyeközpontjává Segesvárt jelölnék ki. Az újonnan létrehozott megyék így mindkét esetben román többségű területek lennének. /I. F.: Veszélyes a Székelyföld? = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Ezenkívül bizonyos települések nevét is meg szeretnék változtatni. Szerintük Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely neve ezentúl Udvarhely (Odorhei), Keresztúr (Cristureni) és Barca-Vásárhely (Targu-Barsei) kellene hogy legyen. /Megszüntetnék Kovászna és Hargita megyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"December 31-éig kérhetnek kárpótlást az etnikai alapon meghurcolt emberek. A második bécsi döntés nyomán a Romániában maradt országrészekből a visszatért Észak-Erdélybe menekült magyarok közül csak kevesen kérték a kárpótlást. Szakemberek szerint a magyar nemzetiségűek kárpótlását nehezíti, hogy még nem kerültek elő azok az iratok, amelyek a menekülő magyarok adatait rögzítik. Történeti források szerint az 1940. aug. 30-ai második bécsi döntést követően Dél-Erdélyből közel 200 ezer magyar menekült a Magyarországhoz visszatért Észak-Erdélybe, ahonnan viszont legalább annyi román távozott a Romániában maradt országrészbe.A kárpótlást igénylő román nemzetiségű állampolgárok legnagyobb része azzal igazolja etnikai alapon történt meghurcoltatását, hogy amikor 1940 őszén Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült, a román hatóságoknál jelentkezett, ahol nyilvántartásba vették, és segélyben is részesítették őket. Kolozsváron az utóbbi időben egyre többen keresik fel az állami levéltárat, amely kiállítja a kért dokumentumot. Kiss András kolozsvári nyugalmazott főlevéltáros szerint a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekült magyarokat is minden bizonnyal nyilvántartásba vették a magyar hatóságok, a baj csak az, hogy erről még nem került elő irat. A nemzeti hovatartozása miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról törvény rendelkezik. Valamennyi román állampolgár, akit a vonatkozó időszakban külföldi gettókba és koncentrációs táborokba hurcoltak, koncentrációs lágerekben vagy más helyeken fogva tartottak, kitelepítettek, kiutasítottak vagy menekülésre kényszerítettek, kárpótlásban részesül. Hasonlóan kárpótlásra jogosultak, akiket kényszermunkaosztagokba hurcoltak el, akik túlélték a "halálvonatot", akiknek férjét vagy feleségét nemzetiségi hovatartozása miatt kivégezték, és utólag nem házasodott újra. Az érintettek a besorolásuktól függően havi 300 ezer lejes juttatást kapnak a fogságban töltött minden hónapra, továbbá ingyenes gyógykezelésben és gyógyszeres ellátásban részesülnek, a városi közszállításban mindig, vasúton első osztályon, autón vagy folyami eszközön kísérőjükkel együtt évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak. Emellett jár még évi egy ingyenjegy gyógyfürdőre, díjmentes rádió-, telefon- és televízióbérlet, elsőbbség telefonbeszerelésre, igénylésre pedig ingyenes nyughely.A nemzetiségi alapon történt meghurcolást kérésre az illetékes intézmények által kibocsátott hivatalos papírokkal lehet bizonyítani. Ilyen okmány lehet például a katonakönyv vagy a kényszermunkára hurcoltak esetén a pitesti-i 02405. számú katonai egység által kibocsátott bizonylat, de a tanúsító okmány származhat a Nemzetközi Vöröskereszttől vagy bármelyik koncentrációs táborból is. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta: Maros megyében a Tg. Jiu-i lágert megjárt magyarok már kapják a kárpótlást. Kovászna megyében több mint 500 kérvényt tárgyaltak eddig, az esetek több mint 90 százalékában pozitív döntés született.Háromszéken több olyan egykori fogoly nyújtotta be kárpótlási kérelmét, akit 1944 őszén a barcaföldvári haláltáborba hurcoltak a román hatóságok. Az elbíráló testület azzal utasította el kérvényüket, hogy bár a benyújtott papírokból egyértelműen kiderül, hogy Földváron tartották őket fogva, nem igazolt az etnikai meghurcoltatás ténye. A kézdialbisi Bod András szerint igazságtalanság történt akkor is, amikor 1944 őszén otthonából sok társával együtt magyarságuk miatt Földvárra internálták, és most is, amikor kérvényét elutasították. /Benkő Levente: Csak a magyarok nem szenvedtek? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Várhatóan utoljára kezdik felemás helyzetben a tanévet a felekezeti iskolák, hiszen az alkotmány módosítása után állami támogatásban is részesülnek. Megoldódni látszik a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium évek óta visszatérő igazgatógondja, a Kovászna megyei tanfelügyelőség - az Erdélyi Református Egyházkerület javaslatára - Pethő Mária fizikatanárt nevezte ki az intézmény élére. A református egyház tavaly ősszel felújította a visszakapott iskolaépület park felőli szárnyát, a közeljövőben a fűtésrendszer felújítását tervezik. Pethő Mária, a Református Kollégium frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy alapelve: "Tisztelni és segíteni egymás munkáját!". "Remélem, sikerül harmonikus kapcsolatot kialakítani a két intézmény között. A Bíró Bélával folytatott tárgyalás után még inkább bízom benne, hiszen ennek igényét jelezte a Székely Mikó Kollégium igazgatója is. Közösen kell képviselnünk az intézmények érdekeit, nem egymással ellentétben" - fogalmazta meg a Református Kollégium új igazgatója. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a korábbi kormányrendelet értelmében elméletileg visszaszolgáltatták az egyháznak - gyakorlatilag azonban a régi épület földszintjét továbbra is a Gheorghe Sincai Gimnázium használja. Az épület 30-35 százalékát az egyház birtokolja, az udvart pedig kizárólag a Sincai Gimnázium. Kettős ünnepet ülhet idén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskolája ugyanis a visszaszolgáltatott, félig felújított épületben kezdi a tanévet. A több mint százéves múltra visszatekintő oktatási intézménybe végérvényesen várhatóan jövő ősszel költözhetnek vissza a lorántffys osztályok, amelyek egy része még mindig az egyház által 1993-ban vásárolt ingatlanban működik; a visszaszolgáltatott Lorántffy Gimnáziumban ebben a tanévben még megmarad az Andrei Saguna Szakközépiskola. Az új alkotmány elismeri a felekezeti oktatást. Eszerint az egyházak évente beiskolázási létszámot terjesztenek elő a szaktárcához, és a felekezeti intézmények "világi" profilú osztályokat is indíthatnak, s erre a célra állami támogatást kaphatnak. /Egyházi iskolák - az utolsó szűk esztendő? = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"

"A Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökségének nevében Puskás Bálint, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ-elnökségének nevében Orbán Barra Gábor elnök állásfoglalásukban Kovászna megye prefektusának, Horia Gramának mielőbbi felelősségre vonását és lemondatását követelték. ,,A törvények sajátos értelmezésének bravúrjával és a "független" igazságszolgáltatás segítségével a prefektusnak sikerült több, a köz érdekében hozott önkormányzati határozatot semmissé nyilvánítatnia. Most, amikor beigazolódott, hogy munkamódszere a megye gazdasági fejlődését is gátolja, mert egy hatmillió eurós programból kimaradni kárára van nemcsak a magyar, de a román közösségnek is, meggyőződésünk, hogy ezek után ismételten követelnünk kell nemcsak leváltását, de felelősségre vonását is." Horea Grama ténykedésének eredménye az, hogy Kovászna megyét kizárták a SAMTID-programból, és ezzel Háromszéknek jelentős kárt okoztak. /A legkártékonyabb prefektus ! (Mondjon le és vonják felelősségre). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./"

"Rövidesen bejegyzik a Székelyföld egységes fejlesztéséért létrehozott Prosperitas Egyesületet tájékoztatott Demeter János, a háromszéki önkormányzat elnöke. A hivatalos bejegyzés azért is sürgetővé vált, mivel várhatóan október második felében utaznak Budapestre a megyei önkormányzat vezetői, ekkor tárgyalnak a magyar kormány különböző minisztériumaitól remélt jövő évi támogatásokról. A Prosperitas alapcélkitűzéseként szerepel a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ létrehozása, és az ígéretek értelmében ezt a tudományos intézményt támogatná a Magyar Tudományos Akadémia - fenntartási költségeihez pedig hozzájárulna a magyar állam is. "Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójához, Szarka Lászlóhoz eljuttatunk egy dokumentumot, amelyben közöltük, hogy nagyjából sikerült véglegesítenünk az intézet szerkezeti felépítését és a működési elképzeléseket. Ez képezi majd a magyarországi tárgyalások alapját." A központ ideiglenes székhelye a Székely Nemzeti Múzeumban lesz. A civil szervezetet április elején alapították meg Sepsiszentgyörgyön, a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elnökeinek kezdeményezésére. /Farkas Réka: Demeter János: fontos a forgatókönyv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma - állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakának adjunktusa szerint az apadás legfőbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1 434 377 (6,6 százalék) magyart (1 447 544 magyar anyanyelvűt) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1 624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségűt írtak össze a számlálóbiztosok. 1977-ben az ország lakosságának 7,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A kutató szerint a romániai magyarság részaránya 2,5-ször akkora mértékben csökken, mint a többi nemzeté, ráadásul elöregedettebb is a többieknél. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Kolozs megyében aggodalomra ad okot a magyarság fogyása: míg az 1992. évi népszámláláskor a megyében a magyarság közel 20 százalékot tett ki, 2002-re ez az arány már 17 százalékra csökkent. Ugyancsak 1-2 százalékos apadás tapasztalható Maros, Hargita és Kovászna megyében is. Veres szerint 60-65 ezer romániai magyar él több mint egy éve külföldön.Ha az apadás ma tapasztalható üteme tovább tart, Románia lakossága 2025-ben 20 millió, 2050-ig pedig 18 millió főre csökkenhet. A magyarság aránya ilyen körülmények között 25 év múlva 5,5-6 százalék, szám szerint a mai közel 1,5 millió helyett 1,1-1,2 millió, 50 éven belül pedig 5-5,5 százalék, azaz 900-990 ezer fő között alakul. "Mindez attól függ, hogy milyen mértékű lesz a kivándorlás. A lakosság számának alakulása aszerint is változhat, miként alakul majd a cigányság beolvadása, illetve számbeli gyarapodása" - tette hozzá Veres Valér. /Benkő Levente: Szórványvidéken nagyobb a fogyás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron téren álló Mihály vajda-szoborcsoport néhány elemét - egy tartóoszlopot és egy negyven kilogrammos fémláncot - emelték el ismeretlen tettesek - közölte Bartók Botond, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője. Bartók Botond ugyanakkor kifejtette, az utóbbi években már több hasonló esetet jeleztek a városban. A műemlékek, szobrok megrongálása sokak számára "kereseti lehetőséget" jelent - az eltávolított részeket ugyanis legtöbb esetben eladják. A szakmérnök elmondta, a sepsiszentgyörgyi zsidó, illetve a német katonai temetőt szinte teljesen kifosztották. /R. P. E.: Darabonként adják el a műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Botrányosan ért véget a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) legutóbbi ülése. Tulit Attila a testület támogatását kérte a települési tanácsok létrehozásához, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéséhez. Felkérték Tulitot, ismertesse elképzeléseit, ám a rövid beszámoló nem elégítette ki a jelenlévők kíváncsiságát. Demeter János háromszéki tanácselnök cinikusnak nevezte a kezdeményezést, és hiányolta, hogy mindeddig senki nem indítványozott tárgyalást a témában. Demeter hangsúlyozta: a Csapó-féle autonómiatervezettel nem érthetnek egyet, elavultnak tartják. Ugyanakkor javasolta, az SZNT legyen az RMDSZ társult tagja, és akkor mindenki támogatni fogja. Puskás Bálint szenátor javaslatára végül köztes megoldás született: megbízták a területi elnökséget, tanulmányozza a törekvéseket, tárgyaljon az SZNT kezdeményezőivel, hogy a tájékoztatás után a HKT kialakíthassa álláspontját. Tulit Attila az elodázó megoldást nem tartotta kielégítőnek, úgy vélte, a testület tulajdonképpen elutasította a támogatásra vonatkozó kérést, és a gyűlés végén benyújtotta a HKT-tagságról való lemondását. Ezt követően elszabadultak az indulatok, heves szóváltásra került sor, Márton Árpád képviselő, a HKT elnöke élesen és hangosan bírálta Tulitot és a sajtót. "Nem maradhatok olyan testület tagja, amely nem támogatja az általam legfontosabbnak tartott kezdeményezést, az autonómia kiharcolását" - indokolta döntését a Krónikának Tulit Attila. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke érthetetlennek nevezte a Háromszéken kialakult RMDSZ-ellenes hangulatot. A HKT tiltakozást fogalmazott meg Horia Grama Kovászna megyei prefektus magyar- és közösségellenes tevékenységével kapcsolatosan. Felkérték Adrian Nastase miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az ügyet. /Farkas Réka: Autonómiavita után kilépés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 12-én Hargita, Maros és Kovászna megyében megalakultak a helyi székely nemzeti tanácsok, az utóbbi megyében 50 településen, amelyek az okt. 26-án megalakuló Székely Nemzeti Tanácsban tömörülnek majd. Sepsiszentgyörgyön a helyi Székely Tanács alakuló ülésán mintegy kétszázan vettek részt, Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tagja ismertette az autonómia-tervet. A sepsiszentgyörgyi tanács elnökévé Kónya Ádám RMDSZ-es városi tanácsost választották, aki hangsúlyozta, a testületek nem tömörülnek politikai pártba, és nem az RMDSZ ellen tevékenykednek. Kovásznán több mint hatvanan, Baróton több mint százan vettek részt a helyi székely tanács alakuló ülésén. /Székely tanácsok Háromszék 50 településén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"

"Két megyei önkormányzat, a Maros és a Kovászna megyei kérte felvételét a Hargita Turisztikai Egyesületbe. A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére létrejött civil szerveződés közgyűlése jóváhagyta a tagfelvételi kérelmet - tájékoztatott Mátéffy Győző, az egyesület ügyvezetője. Az 1997-ben bejegyzett egyesület 2001-től működik teljes gőzzel - mondta Mátéffy Győző. Az egyesület tagjainak száma elérte a 120-at. A tagság önkormányzatokból és idegenforgalmi vállalkozásokból áll. Az ügyvezető elmondta, hogy a közeljövőben a Brassó megyei önkormányzat társulását szeretnék elérni, hisz a négy megye együtt nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. /Sarány István: Hargita Turisztikai Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./"

"A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"

"A Kovászna megyei magyar radikálisok úgy érzik, lehallgatják őket, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

"Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Idén augusztus végén valamivel több mint 4,4 millió alkalmazottat tartottak számon Romániában, a jegyzett munkanélküliek száma 619 200 volt. Ugyanakkor összesen 4,563 millió nyugdíjas volt az országban. Az alkalmazottak csupán 2,5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, a többi mintegy fele-fele arányban az iparban és a szolgáltatások területén helyezkedett el.Kovászna megyében valamivel több mint 50 ezer embernek van munkahelye, ez nem éri el a népesség-nyilvántartási jegyzékben szereplő 233 000 személy 22 százalékát. A regisztrált munkanélküliek száma 6606 volt, összesen 41 844 nyugdíjast jegyeztek a megyében (az összlakosság közel 18 százaléka). /(Ferencz): Hányan dolgozunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./"

"Puskás Bálint szenátor politikai nyilatkozatában megkérdezte, hol szerepel a 2004. évi állami költségvetésben az ortodox egyház támogatása? Hargita és Kovászna kivételével valamennyi megyében szerepel az ortodox egyház világi alkalmazottainak nyújtandó támogatás összege. Ezek szerint más utakon juttatják el ide a pénzt, amit a szenátor sajnálatosnak vélt. Puskás kérte a kormányt, tegye nyilvánossá a Kovászna és Hargita megye ortodox felekezetének finanszírozására vonatkozó adatokat is, mert a titkolózás bizalmatlanságot és gyanakvást szül. /(s.): Hol a pénz az ortodoxoknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"

"Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai esetének kivizsgálását kéri az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének elnöke. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert október 9-én azért kísérték be az erdőszentgyörgyi rendőrőrsre, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat találtak a személyautójában. Ugyancsak azon a napon a marosvásárhelyi rendőrök bekísérték az őrsre Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnököt és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség aktivistáját, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak a város utcáján. Ugyancsak az említett plakátok és szórólapok terjesztése miatt kísérték be Tőkés András marosvásárhelyi tanácsost október 10-én Szovátán, és igazoltatták le Madaras Szilárdot Gyergyószentmiklóson. Fodor Imre és társai esetével kapcsolatban Dan Petru, a marosvásárhelyi táblabíróság főügyésze kijelentette: az említetteket az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, ezért öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A rendőrség által meghurcolt személyek mellett több emberjogi aktivista is kiállt, köztük Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke is. Ez utóbbi az esetekről írt jelentésében leszögezi: az ügyészség eljárása etnikai alapú diszkriminációnak számít, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által vallott autonómia-törekvés törvényes, amit a szólásszabadsághoz és gyülekezéshez való jog szavatol. Kijelentésének bizonyítására Andreescu a Hargita és Kovászna megyében tevékenykedő román szervezeteket említi, amelyek a magyar kisebbség ellen irányuló akciókat szerveznek, azonban még soha nem lépett fel ellenük a rendőrség. /P. M.: Továbbra is kérik az esetek kivizsgálását. Etnikai alapú diszkrimináció történt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A Székelyföldi Frakció már jó fél esztendővel azelőtt létezett, mielőtt a Székely Nemzeti Tanács szervezése elindult volna. Verestóy Attila szenátor kezdeményezte a megalakítását. A Székelyföldi Frakció tizennyolc tagú, havonta összeülnek. A frakció Székelyföld regionális értékeinek összehangolt és egységes megfogalmazását, érvényesítését vállalta az SZKT-n belül, az RMDSZ struktúráiban. Jelenleg Hargita és Kovászna megye képviselete jelenik meg a frakcióban. Maros megyének külön frakciója van, a Novum Forum. Ők is területi, régiós szinten szerveződtek. Az SZKT-ban még van még a partiumi és a szórvány frakció. Verestóy szerint a Székely Nemzeti Tanács kísérlet az RMDSZ, a romániai magyarság egységes képviseletének megszüntetésére. /Oláh István: "Könnyű nektek ott a tömbben" avagy a székelyföldiség lényege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"

"Bővült Háromszék testvérmegyéinek sora: Veszprém, Békés és Heves mellé felsorakozott Zala megye is. Demeter János megyei tanácselnök részt vett a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára szervezett ünnepségen, s egyúttal aláírta a Kovászna és Zala megye közötti együttműködési szerződést - közölte. Veszprém megyével novemberben véglegesítik a franciaországi Maine-et-Loire-ral kötendő hármas együttműködési szerződés szövegét, és december folyamán mindhárom önkormányzat elfogadja az erről szóló határozatot. Az ünnepélyes aláírásra január végén kerül sor. November elején Heves svédországi testvérmegyéje, Verbland küldöttsége látogat Háromszékre. Szintén hármas együttműködés kialakításán dolgoznak. Nemrég az angliai East Sussex megyében vett részt a megyeháza és Veszprém megye képviselete a harmadik alkalommal tartott természetvédelmi és hulladékgazdálkodási konferencián. A hármas együttműködés fejlesztése érdekében Háromszékre várják East Sussex elnökét. /(sz.): Újabb testvérmegye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

"A Kovászna Megyei Törvényszék elegendő számú tolmáccsal rendelkezik az új alkotmány igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak alkalmazására, nyilatkozta Papp Zsigmond, az intézmény elnöke. Papp szerint a megyei törvényszéken az alkotmánymódosítás előtt is alkalmaztak tolmácsokat, noha a törvény ezt nem tette kötelezővé. "Minden tárgyaláson jelen van egy tolmács, de az írnokok és a bírák többsége is ismeri a magyar nyelvet", mondta a törvényszéki elnök. Papp Zsigmond közölte, a Kovászna megyében működő három törvényszék tizenkét bírája közül kilencen beszélnek és írnak magyar nyelven. /Törvényszéki nyelvhasználat Kovásznán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"