Beke Ernő kézdivásárhelyi gyűjtő évtizedek óta tartó gyűjtőmunkája most hozza meg gyümölcseit. Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhely­ről című, régi képeslapokat bemutató albuma sikertörténetnek bizonyult. A szerző új albumok kiadására készül. Gyűjteménye oly gazdag és oly sokrétű, hogy immár valóban egy egész nemzet, egy egész kultúra közfigyelmére érdemes. A sok-sok ezer összegyűjtött képeslapból most van előkészületben Kovász­na és Orbaiszék anyaga. /Magyari Lajos: A vállalkozás dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Háromhetes szünet után újból az asztal köré ülnek a háromszéki RMDSZ, illetve a kormányban részt vevő politikai alakulatok Kovászna megyei képviselői. Időközben Bukarestben járt a Demokrata Párt megyei elnöke, akárcsak a liberális alakulat megbízott vezetője, ahonnan hazaérkezve „kész forgatókönyv” létezéséről beszéltek. Albert Álmos vitatja az 50–50%-os tisztséglebontás helyességét, az RMDSZ-nek minimálisan 60%-os képviseleti arányt kell szorgalmaznia. /(Flóra Gábor): Arányos jelenlétet akarnak a vezetői posztokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Kovászna megyében is aláírták az együttműködési megállapodást az RMDSZ, az NLP, a DP és az RHP megyei szervezetei. A protokollum szerint a decentralizált intézmények 60 százalékát az RMDSZ által kinevezett személyek vezetik, 40 százalékán pedig az NLP, a DP és az RHP osztozik. A megállapodás aláírásához szükség volt a központi pártvezetések közbenjárására. A négy párt elnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a megyei erdészet a román pártoké lett, a pénzügyi igazgatóság vezetőjét az RMDSZ választhatja ki. /Farkas Réka: Az erdészetet megtartják, a pénzügyet megkapjuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Jogosnak tartja a gépkocsivezetők felháborodását, mégis politikai lépésként értékeli Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által Hargita és Kovászna megyében szervezett autós tüntetést az utak rossz állapota miatt. „Bárkinek joga van tüntetni, ám a párbeszéd, a tanácskozás sokkal hasznosabb. Tudjuk, hogy mi a helyzet, fölösleges felhívni a figyelmünket egy tüntetéssel arra, hogy rosszak az utak” – nyilatkozta Csíkszeredában a miniszter. Borbély Hargita megye gondjainak feltérképezésére érkezett a megyébe. Az elöljárók felvázolták, hogy százmilliárd lejre lenne szükség, hogy a megyei, valamint a községi utakon betömjék a gödröket. A miniszter kifejtette: az útjavításokra fordítandó keret nagyon szűkös. Borbély tudatta, hogy idén mintegy ötezer ifjúsági lakást szeretnének átadni országszerte, a sporttermek ügyében pedig ésszerűbb programot dolgoztak ki. /Péter Attila: Borbély: politikai autós tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./ Több száz elégedetlen autóst vár Brassóba április 13-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a székelyföldi utak rossz állapota miatt kezdeményezett tüntetésre – nyilatkozta Szász Jenő, az MPSZ elnöke. /D. Balázs Ildikó: Több száz tüntető autóst vár az MPSZ Brassóba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A fejlesztési régiók átszervezése mellett foglalt állást a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Úgy látják, hogy régiók a megyék önkéntes szövetségei által alakulhatnának ki. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke szerint üzenetértéke van annak, hogy az állásfoglalás megerősíti, ez nem a magyarok, a románok vagy a németek ügye, hanem a gazdaságfejlesztésé. Mindenki megértette, kisebb és hatékonyabb régiókra van szükség.” /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Nem magyar ügy a régiók átszervezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Megjelent Török Árpád 2001-ben kiadott Sepsiszentgyörgy városkalauzának aktualizált, bővített – magyar, román és angol nyelvű – változata. A térképekkel, grafikával és színes fotókkal gazdagított kalauz címe ­Sepsiszentgyörgy bemutatkozik /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy). A könyv bemutatja a város műalkotásait, közli az utcanévadók és a település jeles személyiségeinek rövid életrajzát. Napvilágot látott a Könyvatlasz Kovászna megyéről /Sun-Cart Térképkiadó, Kolozsvár/, a kétnyelvű – román és magyar – színes atlasz a megye általános jellemzése mellett a községeket s a hozzá tartozó falvakat is bemutatja, fotókkal együtt. Kolozs és Szilágy megye után ez a sorozat harmadik darabja. /(kisgyörgy): Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Kovászna megyében Zabratópatakon 40 ház és 100 hektár termőföld, valamint a helybéli iskola került víz alá. Zágonbárkányon 22 házat, 40 hektár földet öntött el az ár, két kisebb hidat elsodort az áradat. Kézdivásárhelyen négy gazdaság került víz alá. Sepsiszentgyörgyön a május 8-ára virradó éjszakán több ingatlan pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet. /Újabb áradások. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Május 6-án ünnepelte 325 éves évfordulóját a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. Bokor Tibor, a gimnázium igazgatója, majd a céhes város polgármestere, Török Sándor, illetve Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő méltatta az iskola múltját és jelenét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a gimnázium egykori diákjaként elmondta, hogy iskolája sajátos örökséggel bocsátotta pályájára. Példaértékű a Nagy Mózes Gimnázium, amely mindmáig méltóképen ötvözte a hagyományőrzést és korszerűséget. /325 éves a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A Kovászna megyei Nagyborosnyón 18 családot kellett május 9-én kiköltöztetni, miután az ár 64 házat öntött el. A hétvégi áradás Háromszék 13 helységében 208 bennvalót és 1200 hektár földet árasztott el. /Mérhetetlen károk Erdély-szerte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Kovászna megye tanácsát és a prefektúrát teszi felelőssé a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület, amiért Háromszék országos szinten az utolsó helyen van az elnyert pályázatok számát illetően. Az egyesület szerint 2002-től Háromszéken nyolc SAPARD- és 37 RICOP-pályázatot nyertek, illetve 24 pályázatot a központi fejlesztési régiónál. Kovászna megyében mindössze két szakember foglalkozik az európai uniós kérdésekkel azt követően, hogy Demeter János megyei tanácselnök és Horia Grama korábbi prefektus felszámolta az általuk vezetett hivatalokban az Európai Integrációs Irodákat. Demeter János szerint annak ellenére, hogy Románia népességének egy százalékát teszi ki Kovászna megye lakossága, a pályázati alapok két százalékát sikerült behozni a térségbe. /Bíró Blanka: Túl kevés az uniós pályázat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

A Romsilva, az állami erdészet közölte több Kovászna megyebeli helyi tanáccsal, csak abban az esetben adja át nekik az erdei utakat – amire nemrég elfogadott jogszabály kötelezi –, ha cserébe azok erdejükkel kárpótolják. Tamás Sándor jogi nonszensznek tartja az igényt, és május 5-én beadvánnyal fordult Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterhez, melyben a törvényre hivatkozva kéri az említett ,,törvényszegő” akció leállítását. /(b. kovács): A Romsilva újraállamosít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

A harmincas évei elején járó Kelemen László /Sepsiszentgyörgy/ fáradhatatlan madarász. Szervez, pályázatokat, tanulmányokat ír, hetente többször 20–30 kilométeres körzeteket bejárva a madarak viselkedését figyeli. Kelemen László hat évvel ezelőtt megalapította a Rara Avis Madártani és Természetvédő Egyesületet. Tervük az, hogy feltérképezik Kovászna megye madárvilágát, majd a nyolcéves lejáratú program végén könyvet adnak ki az összegyűjtött adatokkal. A Rara Avis Egyesületnek már 250 tagja van, többségük szakember. Több ezer gyereket vontak be tevékenységükbe, játékosan tanítanak a természet tiszteletére, védelmére. /Bíró Blanka: Kelemen László értelmetlennek látja azt az időt, amit nem a madarakra fordít. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Újabb károkat okozott az elmúlt két napban az árvíz és földcsuszamlás: Arad megyében 718 gazdaságot érintett, a városban pedig több lakás pincéjéből ki kell szivattyúzni a vizet. Brassó megyében 12 helységet öntött el a víz, járhatatlanok egyes megyei és községi utak, Krassó-Szörényben 1120 gazdaság és 120 hektár földterület szenvedett kárt. Kovászna megyében 17 személyt kellett kilakoltatni. Temes megyébe 24 víz-szivattyú érkezett Németországból, hogy eltávolítsák a vizet az elöntött területekről. /További károkat okoz az árvíz és földcsuszamlás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Kilenc Kovászna és Hargita megyei román liga és alapítvány kéri a kormányt, hogy halassza el a kisebbségi törvény elfogadását, amíg a Velencei Bizottság nem nyilvánít véleményt a tervezetről, ne engedjen „az RMDSZ zsarolásának és nyomásának”. Tiltakoznak az RMDSZ tervezetének előírásai ellen, amelyek „túllépik az európai törvények standardjait és a demokratikus államok gyakorlatát, és megteremtik az etnikai alapú területi autonómia alapjait a két megyében”. /Ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A Kovászna Megyei Magyar Középiskolások Szövetsége (Kovakő) nevében Zsigmond József és Radu Cotarcea elnök arra a hírre reagálva, hogy Sepsiszentgyörgyön utcai diákösszecsapások készülnek, nyilatkozatot adott ki: távolmaradásra szólít fel minden magyar, illetve román diákot az utcai harcoktól. Az ügy elintézését a hatóságokra kell bízni. /Együtt kell élnünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ egyik igazságüggyel kapcsolatos törvényjavaslata ellenkezik az emberi jogokkal, mivel feltételként szabja meg a magyar nyelv ismeretét a helyi igazságszolgáltatásbeli posztok betöltésénél, s ezáltal korlátozzák a magyar nyelvet nem ismerő személyek esélyeit. /Magyarul a bíróságon? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Jó ideje gondot okoz nem egy háromszéki település életében a migráció. A „vándorlásban” a romák járnak élen. Évek óta megfigyelhető az „érkező” népesség illegális helyfoglalása is. Bölön, Nagyajta, Hídvég, Előpatak, de Magyarhermány is – hogy csak néhány példát említsünk – a számottevően megugrott migráció gondjával küzd, mely váratlan problémák elé állítja a helyi tanácsokat, a szociális segély biztosításában is. Az utóbbi években akár ezres számokban is kifejezhető lakosságmozgás tapasztalható. A Háromszékkel szomszédos Brassó megyei települések egyike-másika az övezet elhagyására ösztönözte az ott élő romákat. Az Olt szabályozása révén keletkezett „senki földjén” egy új település is létrejött ilyen beköltözőkkel. Személyi igazolványuk nincs, vagy ha van, semmiképpen sem jelez háromszéki otthont, de ők itt élnek. Számuk rohamosan növekszik, elkerülhetetlenné vált számbavételük. A rendőrség most próbál tiszta képet nyerni. A Kovászna Megyei Tanács tervet dolgozott ki lakássorok felépítésére a romák számára. A roma lakásépítés problémája fölvetődött Borbély László szaktárcavezető háromszéki látogatása során is. A minisztérium megpróbál segítséget nyújtani, de azt is igényli, hogy az érintett települések saját erőforrásokat is igénybe véve, közösen összefogva próbáljanak megoldást találni. /(Flóra Gábor): Nagy számban érkeznek Háromszékre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Nyolcvan nagy teljesítményű szárítógép beszerzését tervezi a Máltai Szeretetszolgálat, hogy azokkal vízmentesítse az árvíz által elöntött házakat Háromszéken. A szervezet ugyanakkor vállalja, hogy a tönkrement melléképületeket pályázati pénzekből, önkéntesek közreműködésével építi újra. A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete ezenfelül ötven bánsági gyerek nyári táboroztatását vállalja. A Kovászna megyei szervezet távlati tervei közt szerepel egy ifjúsági központ építése Mikóújfalu mellett. /Bíró Blanka: Szeretetakciók Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

A múlt héten kerül sor az Új tollak tehetségkutató verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. A tavaly indult verseny, melynek kezdeményezője Nagy Olga magyartanár, idénre kinőtte magát. Nemcsak Maros, hanem Hargita, Kovászna és Szilágy megyéből érkeztek dolgozatok, sőt még Magyarországról is. A szervezők tervezik, hogy jövőre az egész Kárpát-medencére kiterjesszék a versenyt. A nyertes dolgozatokat felolvasták, s végül ajándékcsomagokat kaptak a nyertesek. Az ötödikeseknek mesét kellett írniuk, a hatodik osztályosoknak egy igaz történetet kellett elmesélniük, a hetedikes, nyolcadikos diákok lírai, illetve prózai műfajokban próbálhatták ki erejüket. /Demeter Ignác Attila: „Fogj tollat, kezdj íráshoz...”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Írásban benyújtott politikai nyilatkozatában Antal Árpád András képviselő az elmúlt hat hónap két súlyos sepsiszentgyörgyi eseményére figyelmeztetett. Tavaly decemberben egy emléktábla elhelyezése alkalmával a Constantin Brancusi Iskola igazgatónője tiltakozó felvonulást szervezett az iskola diákjaival, megpróbálva megakadályozni a tábla elhelyezését, miközben a gyerekek magyarellenes szövegeket skandáltak. ,,Az utóbbi hetekben a több mint 75 százalékban magyar Sepsiszentgyörgyön román fiatalok csoportjai az utcán magyarul beszélő gyerekeket vertek meg. Nem elhanyagolható tény, hogy e fiatalok zöme más megyéből származik, és a fent említett iskola diákja. Meggyőződésem, hogy nem a gyerekek, hanem szüleik és tanáraik a leginkább felelősek ezért. Nyilvánvaló, hogy ebben az intézményben a fiatalokat a gyűlöletre, az elutasításra, a verekedésre nevelik. Kérem a Tanügyminisztériumot, vizsgálja ki az ügyet, és foganatosítson intézkedéseket azok ellen, akik politikai célokra használják fel a gyerekeket” – mondta a Kovászna megyei képviselő. /A sepsiszentgyörgyi magyarverés ügye a képviselőházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./