Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök Romániába látogatott, jan. 30-án a román–ukrán kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescu államfővel a Cotroceni-palotában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 360 millió dollár. Leszögezték, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéseket a két fél európai modell szerint kívánja rendezni. Adrian Nastase kormányfő a ukrán kollégájával való találkozó után kijelentette: a két ország között, 1997-ben megkötött alapszerződés lehetővé teszi a Romániában és az Ukrajnában élő ukrán, illetve román kisebbségek problémáinak megfelelő módon történő rendezését. Szerinte a két ország között semmiféle területkövetelés nem áll fenn. Anatolij Kinah miniszterelnök a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában nincsenek interetnikus konfliktusok, jóllehet az országban több mint száz nemzetiség él. /Romániába látogatott az ukrán miniszterelnök. A kisebbségi jogok kölcsönös tiszteletbentartását ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt egyezmény szerint új karok és tanszékek létesülnek az év folyamán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Kása Zoltán rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy létezett egy, a magyar fél által kidolgozott tervezet, amely három új kar létrehozását tűzte ki célul. A tervezett természettudományi, a bölcsész-, valamint a gazdaság- és jogtudomány kar megalakulása azonban politikai akarat híján meghiúsult. A most aláírt protokollum tartalmát a rektorhelyettes nem ismerte a részleteiben, ezért semmilyen konkrét tervről nem tudott beszámolni. Verestóy Attila szenátor elmondta: az egyezmény nem tér ki pontosan az új karok és tanszékek létrehozására. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tiltakozott a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött egyezmény miatt., mondván, ezzel "megszűnt az erdélyi románok nyugalma". /Borbély Tamás: Csak általánosságok az új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A magyar kedvezménytörvény, illetve a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodás eseményeit a romániai magyar sajtó egyaránt tárgyilagosan tükrözte, megfelelő volt az együttműködés sajtó és politikum között, hangsúlyozta Markó Béla jan. 30-án Marosvásárhelyen, a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésén. Az elnök kiemelte: a magyar sajtó szempontjából az RMDSZ fontos előrelépésnek tekinti azt, hogy a megállapodásban rögzítették a marosvásárhelyi közszolgálati televízióstúdió újraindítását is. Elmondta: ez évben számos helyi jellegű célkitűzés is megoldást nyer majd, köztük a marosvásárhelyi Bolyai középiskola, a brassói Áprily Lajos Líceum vagy az aradi Szabadság-szobor ügye, a helyi célok nagytöbbsége azonban a két politikai alakulat területi szervezetei által kötendő helyi megállapodásokban kapnak majd helyet. A kedvezménytörvényről szólva az elnök megerősítette, az RMDSZ jónak tartja a román és magyar miniszterelnök között létrejött megállapodást, amelynek kidolgozásában és elfogadtatásában az RMDSZ-nek is meghatározó szerepe volt. /B. Á.: Marosvásárhelyi találkozó a magyar sajtó vezetőivel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírását — szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elnök arra reagált, hogy a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó hangsúlyozta, hogy feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. Az említett minisztériumi vizsgálat ugyanakkor megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU-lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. /Jogosan működnek a területi információs irodák. Minisztériumi kivizsgálás kezdődött Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Jan. 29-én a Duna tévé vezetősége bejelentette, hogy megkezdődött az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes Kárpát-medencei tudósítói állomáshelyek és stúdiók technikai felszerelése, így januártól már hat ország 18 városában, összesen 21 tudósítói pont alkotja a határon túli közszolgálati televíziós hírhálózatot. Pekár István, a Duna Tv elnöke kifejtette: az 1992-ben létrehozott adó volt az első, amely kimondottan a határon túli magyarságot is megcélozta. Elsődleges szempont volt a magyarság együvé tartozásának éreztetése, a határon túli magyar kultúra megőrzés és az anyanyelv ápolása. Szeretnék elérni, hogy naponta érkezzenek tudósítások a Kárpát-medencében kialakított tudósítóhálozattól. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Közszolgálati Rádió is. Remélhetőleg mihamarabb sikerül együttműködési szerződést kötniük a Magyar Televízióval. A több, mint 300 millió forint értékű digitális technika (kamerák, montírozók, stúdió felszerelések stb.), valamint a Székelyudvarhelyre és Budapestre telepített műholdas jeltovábbító berendezések lehetővé teszik, hogy a Duna Tv minden eddiginél nagyobb számban és minőségben fogadja a határon túli magyarság életéről szóló tudósításokat, riportokat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a hat Kárpát-medencei város főterén (Rozsnyón, Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szabadkán) felállított Duna Tv kamera, amely előtt bárki szabadon kifejthette véleményét a kedvezménytörvényről. A sorozat folytatódik Csíkszeredában, Lendván, Gyergyószentmiklóson és Újvidéken. – A végső cél, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább egy tudósító, aki naprakészen és folyamatosan küldené az információkat az ottani történésekről. Az információk gyorsabb terjesztése érdekében Esemény Előzetes programot állítanak össze, egyelőre hetente, majd naponta. Ugyanakkor szeretnének létrehozni egy havi előzetest is, amelyből az újságírók értesülhetnek az adott hónap legérdekesebb műsorairól, filmjeiről. A Duna Tv-nek jelenleg 40-45 tudósítója van, de a közeljövőben mintegy 70-75 embert szeretnének bevonni a hálózatba. /Nánó Csaba: Kiépült a Kárpát–medencei Tudósítóhálózat. A Duna Tv újabb kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Azt felelte Borbáth István, a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője Elekes Gyulának, a kulturális intézményét féltő vezetőnek, amikor az kérte, látogasson el a Művelődési Házba, felmérni, hogy döntésükkel mégis mit sodortak a megszűnés szélére, hogy hát Elekes sem jár ki futballmeccsre. Vajon szó nélkül hagyhatja-e az efféle megnyilvánulást az az érdekvédelmi szervezet, mely tudja, hogy az identitás megőrzésében a kultúra, illetve a kultúrát életre hívó, felmutató intézmények a döntő tényezők? Ha nincs kultúra, nincs közösség, és ha nincs közösség, képviselőre sincs nagyon szüksége. /Papp Sándor Zsigmond: A temetőig és vissza. Görbe tükör. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A magyar gazdasági miniszter az érintett miniszterekkel jan. 28-án aláírta a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendeletet módosító tárcaközi rendeletet. A gazdasági miniszter közleményben teszi közzé a Magyarországon munkavállalási engedéllyel egyidejűleg foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát, amely 2002-ben 81 000 fő. /Szabályozták a külföldiek munkavállalását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A prefektusokkal tartott jan. 31-i videokonferencián Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely tiltja, hogy a városi tanácsosok vezette cégek üzleti kapcsolatban álljanak a helyhatósággal. Az önkormányzatokkal fenntartott üzleti kapcsolatok tilosak a fent említett személyek férje, felesége és másodfokú rokonai, valamint a helyhatóságok és a hatáskörükbe tartozó, illetve az általuk létrehozott cégek vagy közüzemek alkalmazottai esetében is. - Adrian Nastase úgy vélte, az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény javítja Románia külföldi megítélését, az országban pedig politikai stabilitást teremt. A dokumentum nem jelenti azt, hogy a kormánypárt tárgyalást folytatott a kormányzati alapelvekről. A miniszterelnök szerint a felek megállapodtak a reform folytatásában, a szociális stabilitás biztosításában, a szociális intézkedések meghozatalában, a tulajdonjog kérdésének rendezésében. A kedvezménytörvény alkalmazására létrehozott információs irodák működését monitorizáló bizottságról szólva, a kormányfő elmondta: az RMDSZ képviselői is részt vesznek ezekben, mivel "egyes megyékben működő irodák túllépték hatáskörüket". /Nincs szó újabb kormányzati szerepvállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A jövő héten esedékes a minősített államtitok védelméről szóló törvénytervezet végleges megszavazása a képviselőházban, nyilatkozta Toró T. Tibor, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. A nemzetbiztonságot veszélyeztető államtitoknak minősítették az államvédelemre, hadászatra (térképek, kodifikációs rendszerek), külföldi és belföldi hírszerzésre, tudományos kutatásokra, a Nemzeti Bank adataira stb. vonatkozó információkat, amelyek terjesztéséért bűnvádi eljárás indítható. A hivatali titok a különböző hivatalok és cégek értékeit veszélyeztető adatait jelenti. A képviselő hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció megszavazza a törvénytervezetet annak ellenére, hogy néhány módosító indítványát elvetette a szakbizottság, valamint a plénum. Toró ezt a változatot sokkal jobbnak tartja, mint a kormány által annak idején kibocsátott rendeletet, mivel szerinte sikerült pozitív irányba elmozdítani a törvényt. A Demokrata Párt szerint, a törvénytervezet megszegi a nemzetközi normákat, valamint meghiúsíthatja Románia NATO-csatlakozási esélyeit. /Borbély Tamás: Végső szavazás előtt a titokvédelmi törvénytervezet. Az RMDSZ fenntartásokkal megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Jan. 31-én Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő a Magyarországra utazó román állampolgárok egészségügyi biztosítási kötelezettségéről tartott sajtóértekezletet a képviselőházban. A politikus ismertette az újságírókkal a román–magyar átkelőhelyeken fennálló helyzetet, és közölte: annak ellenére, hogy a román és a magyar állam között 1961-től érvényben van egy, a szociális és egészségügyi biztosításokra vonatkozó kölcsönös egyezmény, a Magyarországra utazó román állampolgárokkal szemben a 144/2001-es sürgősségi kormányrendelet előírásait alkalmazzák. Kerekes a kormányhoz intézett utóbbi levelében javasolta a kormányrendelet módosítását, amely külön szabályozza, hogy azokba az államokba utazó román állampolgárok, amelyekkel szemben Romániának erre vonatkozó érvényben lévő egyezménye létezik, mentesüljenek a kormányrendelet előírásai alól. A képviselő ugyanakkor azt is számon kérte, hogy ki és miként fogja kárpótolni azokat a román állampolgárokat, akik a kormányrendelet értelmében - de Magyarországra utazva - már kifizették az egészségügyi biztosítást. Az egészségügyi biztosítás eltörlését kéri Kerekes Károly képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Románia cáfolta, hogy akadályozná a magyar búzaimportot az új licenckövetelmények ürügyén, kitartva amellett, hogy nincsenek korlátozások, mióta a múlt évben a minőségi ellenőrzéseket felszámolta. Jan. 28-án a magyar külügyminisztérium közleményben jelezte: elfogadhatatlannak tartja a román kormánynak azt a döntését, miszerint jan. 17-től a búza- és a lisztbevitelére engedélyezési eljárást vezetett be. A magyar külügyi tárca szerint a román intézkedés teljes mértékben ellentétes a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet engedélyezési megállapodásában foglaltakkal. A román mezőgazdasági minisztérium szerint ugyanakkor a hazai kereskedelmi szabályozások teljes mértékben megfelelnek a WTO normáinak. Mihai Lungu mezőgazdasági államtitkár kijelentette: nincs miről vitázni, bármilyen búza, bárhonnan szabadon bekerülhet Romániába. A tavalyi jelentős búzatermés után Magyarország még több mint 500 ezer tonnát tervez külföldi piacon elhelyezni. Romániában tavaly 7,83 millió tonnás termése után 1,0-1,5 millió tonna többlet keletkezett exportra. /Cáfolják a magyar búza- és lisztbehozatali aggályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan jan. 28-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejött egy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar–román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ-székház megfigyelése. A kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és a Romániai Hírszerző Szolgálat /SRI/ emberei figyelik. /Éjjel-nappal figyelik a székházat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

Színházi vitaMarius Tabacu nyílt levéllel fordult Selmeczi Györgyhöz, a színházi vitáról, a Tompa Gábor nevével fémjelezett helyzetről van szó. Pontosabban a "vitában a legkevésbé van szó Tompa Gáborról, inkább a köztér önkényes birtoklására való törekvésről." Marius Tabacu szerint a vita "a színházzal kapcsolatos kérdéseket zárja ki, mert itt csak pro- vagy kontra-Tompa lehetőségek maradtak érvényben. Ezt pedig kikérem magamnak." /Marius Tabacu: Nyílt levél Selmeczi Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Febr. 4-én életbe lép a 2001/10-es számú törvény alkalmazását felügyelő országos hatóság, amely első lépésben az elkobzott és visszaigényelt ingatlanok összeírását végzi el. Octavian Cosmanca közigazgatási miniszter bejelentette, hogy második lépésként előkészítik azt a törvénytervezetet, amelyik kártalanítást ír elő azok számára, akik ezt kérték vagy akik számára a természetbeni visszaigénylés teljesíthetetlen. A miniszter szerint egy újabb törvénytervezetet is előkészítenek, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendezi. /Törvénytervezet az egyházi ingatlanok visszaigénylésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Vasile Puscas európai integrációs főtárgyaló febr. 1-jei kolozsvári sajtóértekezletén összegezte Románia Európai Uniós csatlakozási tárgyalásainak elmúlt évi tapasztalatait. Románia eddig összesen 17 tárgyalási fejezetet nyitott meg, amelyből ideiglenesen kilencet zárt le, tavaly év végéig pedig elküldték mind a 29 tárgyalási fejezettel kapcsolatos álláspontot. Puscas bejelentette, Románia a napokban nyitja meg a pénzügyi és monetáris politikáról szóló tárgyalási fejezetet. Vasile Puscas szerint a titkos információkról szóló törvény elfogadása sem jelent akadályt a csatlakozási tárgyalások útjában, mivel a jogszabály nem intézményesít semmiféle cenzúrát. /köllő: Későn kapott észbe Románia. Puscas: a csatlakozási tárgyalások gyors ritmust diktálnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az 1989-es forradalom idején Kézdivásárhelyen meggyilkolt Aurel Agache rendőr őrnagy fia, Aurel Dionisie a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon szándékozik bepereleni a magyar államot, mivel visszautasította az Interpolnak a rendőr őrnagy meggyilkolásával vádolt, jelenleg Magyarországon élő Pajzs Ottó kiadatására vonatkozó kérését. A bíróság jóváhagyta az Interpol kiadatási kérését, ám Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter egy rendeletével meghiúsította annak végrehajtását. Mivel az Agache család a román igazságszolgáltatás által a rendőr őrnagy meggyilkolásával vádolt öt kézdivásárhelyi magyar ellen kirótt ítéleteket túl enyhének találja, a román államot is beperelte a strasbourgi bíróságon. Frunda György szenátor, az elítéltek ügyvédje elmondta: a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz csakis az fordulhat, aki saját országában eljárta a törvény által előírt jogi utakat. A politikus kifejtette: a kézdivásárhelyi elítéltek ügyében ő maga is strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a román igazságszolgáltatás ezúttal nem tartotta tiszteletben az Európai Emberjogi Egyezményt. A szenátor úgy véli, Agachénak nincs esélye arra, hogy Strasbourgban jogi orvoslásra találjon, ugyanis az ítélet kimondása után hat hónapon belül nem fordult az európai bírósághoz. Magyarország beperelését pedig a szenátor jogi aberrációnak tartja, ugyanis az elítéltek kiadatása a két ország jogi ügye — véli a szenátor. A kézdivásárhelyi elítéltek közül jelenleg börtönben van Héjja Dezső és Rainer Antal, akit Magyarországról való hazatérése után másnap rögtön letartóztattak. A többi három elítélt Orban Filip Daniela, Konrád János és Pajzs Ottó jelenleg Magyarországon tartózkodik. Frunda Györgynek nincs tudomása arról, hogy a román kormány kérte volna kiadatásukat elítélésük után. Dávid Ibolya rendeletével kapcsolatban a szenátor elmondta: A cikket valószínűleg olyan újságíró írta, aki nem ért az igazságszolgáltatáshoz. Tudniillik Magyarországon lehetetlen az, hogy az igazságügy-miniszter beleszóljon egy bíróság független tevékenységébe és döntéshozatalába - hangsúlyozta Frunda György. /Strasbourghoz fordulna az Agache család. Be akarják perelni a magyar államot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az 1989-es forradalom idején tűzparancsot kiadó tiszteket febr. 1-jén bűnösnek találta a bíróság és 8–12 éves börtönbüntetést szabott rájuk ki. Az elmúlt tíz évben ugyanezeket a személyeket négy esetben ártatlanoknak nyilvánították. A legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a régebben hozott bírósági ítéleteket és helyt adott az ügyészség keresetének. A három katonatiszt 1989. december 17-én Temesváron a Lippa úti tömegtüntentést fegyverrel vérbefojtó katonai egységeket irányította. A legfelsőbb bíróság ítélete végleges. /Tizenkét évre ítélték tizenkét év után. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Koszorús Ferenc 1995 óta foglalkozik komolyabban a NATO-bővítés ügyével. Azóta képviseli az amerikai magyarokat a Magyar Amerikai Koalíció nevében a Közép- és Kelet-Európai Koalícióban. Ez a szervezet a 19 tagszervezetének érdekében lép fel az amerikai politikában. Koszorús Ferenc jogász, a Washington D. C-i Amerikai Magyar Szövetség elnöke és a Magyar Amerikai Koalíció irányító bizottságának egyik alapító tagja. Koszorús elmondta: 1999-ben a NATO létrehozta a Tagsági Akciótervet (Membership Action Plan vagy MAP) azzal a céllal, hogy segédkezzen a tagságra törekvő országok felvételében. Románia esetében kritikus az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a törvényesség, valamint a stabilitást és jólétet elősegítő gazdasági szabadság, társadalmi igazságszolgáltatás és környezetvédelem. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása fontos mert, ahogy a Balkánon látható volt, a nélkül nincs stabilitás, stabilitás nélkül pedig nincs biztonság. A tagjelöltek meg kell hogy védjék kisebbségeiket a jog szerinti (de jure) és a tényleges (de facto) megkülönböztetéstől, szóban el kell hogy ítéljék, és tettekkel le kell hogy győzzék az intoleranciát. - Románia tagságának nincs annyi támogatója, mint például a balti államoknak. /Nás Kovács Beáta: Kisebbségvédelem nélkül Románia nem számíthat NATO-tagságra. Koszorús Ferenc szakértő szerint Amerika a szavak után most tetteket vár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselői /Borbély László és Kelemen Atilla/ nemtetszésüket fejezték ki Marosvásárhely önkormányzatának jan. 31-i döntése miatt. A polgármester nyomására ugyanis a helyi tanács nem döntött a színház átvételéről, így továbbra sem megoldott a színház alkalmazottainak fizetése. Virág György megyei tanácselnök is felháborodott. /Szucher Ervin: Rendkívüli tanácsülés színházügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Jan. 31-én indult a Játszóháznak keresztelt gyermekeknek szóló "akció" Kolozsváron, a Puck Bábszínház termében. A Játszóház ezentúl minden csütörtökön jelentkezik, egyik héten a magyar társulat, másikon pedig a román társulat néhány tagjának a jelenlétében, akik foglalkoznak majd a tevékenységre összegyűlt gyermekekkel. Palocsay Kata elmondta, minden héten más-más témát kapnak a gyermekek, amelyet aztán rajzban, kézművességben, meseszövésben és játékban dolgoznak föl. /Köllő Katalin: Játszóház a bábszínházban! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Gyulafehérváron, az RMDSZ székhelyén táncház indult. Fiatalok kezdeményezték, fiatalok járnak ide, egy kolozsvári táncos pár irányításával. Sokan vannak a Gyulafehérváron tanuló egyetemisták, de vannak helybeliek is, akik kíváncsiak és meg akarnak tanulni egy-két magyar táncot. /Völgyi Marcell: Híres lett a gyulafehérvári táncház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Tavaly jelent meg Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános teológiai címszavakat és kifejezéseket tartalmazó szótára /Agapétól Zsoltárig, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/. A szómagyarázat először rádiós katekézisként hangzott el, ebből az anyagból válogatta kötetbe a szerző a teológiai kifejezések közérthető magyarázatát szótári – betűrendi – rendszerbe. /(sch): Agapétól Zsoltárig. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 3./

Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Febr. 2-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa nyolcvannyolc százalékos többséggel megszavazta a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke nem vett részt az ülésen, de egy nappal korábban Nagyváradon kijelentette: a dokumentum aláírásával az RMDSZ közelebb került a jelenlegi kormányhoz, mint amennyire közel állott ahhoz, amelynek a tagja volt, s ebben csakis a hatalommal történő elvtelen, a neptuni irányvonalat folytató egyezkedést lehet felfedezni. A püspök azzal fenyegette szövetségét, hogy amennyiben az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, egyházkerülete felülvizsgálja az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és a többi magyar egyházat is erre fogja ösztönözni. Bírálták a protokollumot Marosvásárhelyen mások is. Tibori Szabó Zoltán szerint a tizenkét százalékos kisebbséget semmilyen érvvel nem lehetett meggyőzni. "A kisebbség hajlíthatatlan: a protokollum nem jó a magyarságnak, és punktum." Az újságíró nagy hévvel védte a protokollumot. Szerinte Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy az egyház a konfrontációt preferálja. "Pedig éppen az egyháznak kellene a békét és a párbeszédet szorgalmaznia." Tibori, a Népszabadság tudósítója kirohant a magyarországi vezetés ellen: "Az anyaországban újra élettérről (hatvan éve Lebensraum-nak mondták) beszélnek, s kijelentik, hogy a státustörvény azért fontos, mert növekedése fenntartásához Magyarországnak friss és olcsó munkaerőre van szüksége. Ezért kell tehát a határon túli magyarság. Ilyen körülmények között össze kell fognunk, és itt kell megteremtenünk a magunk élet(ter)ét." /Tibori Szabó Zoltán: Protokollum és élettér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Jelenleg naponta 4000 magyarigazolvány iránti kérvényt továbbítanak a Romániában működő információs irodák - számolt be Székely István, a kolozsvári központi tájékoztatási iroda vezetője az SZKT-n az erdélyi irodák tevékenységének eddigi tapasztalatairól. - Megvalósíthatónak látszik az, hogy 15–18 hónap alatt egymillió magyarigazolvány igénylésében tudunk segítséget nyújtani - hangsúlyozta. /Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4.//Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./