Sikere volt Székelyudvarhelyen a háromfelvonásos Viktória című nagyoperettnek, amelyet Dehel Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera kitűnő rendezője vitt színre. Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettje hatalmas sikert aratott mind az öt műsorra tűzött előadáson. /Nagyálmos Ildikó: A háromfelvonásos Viktória című nagyoperett sikere. Székelyudvarhelyen győzött az operett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól a határon túli magyar politikai vezetők jan. 9-i budapesti tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a törvény végrehajtását segítő – határon túli infoirodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Románián kívül, ahol január 21-én kezdik meg működésüket az irodák, a többi érintett országban – Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia – már beindult a munka, és mindenhol nagy az érdeklődés. Székely István elmondta: a HTMH ezt az értekezletet azért hívta össze, hogy teljes körképet kapjon arra vonatkozóan, a törvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatos teendők országonként milyen fázisban vannak. A tapasztalatcseréket rendszeresíteni fogják, a következőre – az irodák beindításának e kezdeti időszakában – már 2-3 hét múlva sor kerülhet. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a tanácskozást követő sajtóbeszélgetésen kifejtette: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása érdekében több síkon is zajlik a munka. Egyrészt a kétoldalú tárgyalások keretében, melyeket a magyar diplomácia a szomszédos országokkal folytat, másrészt azért, hogy e törvény a legnagyobb nemzetközi beágyazottságban működhessen – a különböző európai és nemzetközi szervezetek fórumain. A belügyminisztérium, a külügyminisztérium, az oktatási és egyéb tárcák képviselői közvetlenül együttműködnek a határon túli információs szervezetekkel, és az általuk működtetett irodákkal. A HTMH elnöke jelezte: reményeik szerint március folyamán a támogatások is elindulnak a határon túlra, és ezeknek az irodáknak a közreműködésével fognak majd célba érni. Az oktatási nevelési támogatás – az a bizonyos gyermekenkénti 20 ezer forint/év családi támogatás – el fog jutni az elkövetkezendő hónapokban a határon túlra. A Budapesten lezajlott megbeszélést követően született – közös nyilatkozatról Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjának alelnöke elmondta: nem tudták elkerülni azt, hogy párhuzamosan a román-magyar egyetértési nyilatkozat megszületésének az üdvözlésével, szóljanak azokról az aggályokról is, amelyek Magyarországon merültek fel a nyilatkozat kapcsán. "Nem szándéka a határon túli magyar politikai pártoknak és szervezeteknek beleszólni a magyarországi belpolitikai ügyekbe – hangsúlyozta a politikus –, viszont nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy éppen a bennünket érintő törvénnyel kapcsolatban hangzottak el olyan megnyilatkozások, amelyek megítélésünk szerint magát a törvénynek a további létét is veszélyeztethetik. Ezért szükségesnek tartottuk leszögezni, hogy nem járhat olyan következményekkel a magyar-román egyetértési nyilatkozatnak az aláírása, amely következményektől fél néhány szervezeti vagy néhány politikai tömörülés Magyarországon. Mi nem osztjuk ezeket a félelmeket." /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. Infoirodák – egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A Fidesz-frakció sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP ismét szembe fordult Európával; a Magyar Szocialista Párt mára odáig jutott, hogy hadban áll nemcsak a magyar kormánnyal, hanem Európa több vezető politikusával, az Európa Tanáccsal, a határon túli magyar szervezetekkel, saját korábbi álláspontjával, valamint saját, a nemzet iránt elkötelezettséget érző tisztességes tagjaival és a nemzetben gondolkodó minden emberrel - tartalmazza a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának közleménye. Hozzáteszik: az MSZP a kedvezménytörvény alaptalan bírálatával a Kárpát-medencei magyarsággal is szembehelyezkedik; korábbi álláspontjával ellentétben támadja az ország által elért össznemzeti sikert és kétségbe vonja a határon túli magyar szervezetek azon jogát, hogy az általuk képviselt magyarok ügyében állást foglaljanak, csak azért, mert véleményük ellentétes az MSZP álláspontjával. A Fidesz-frakció üdvözli Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozatát, amelyben megerősíti, hogy a kedvezménytörvény kapcsán elfogadott magyar–román egyetértési nyilatkozatban érvényesülnek az Európa Tanács által megfogalmazott kisebbségekre vonatkozó ajánlások."Mindezek után nem meglepő, hogy az MSZP még saját képviselőjével is hadban áll. Sok jóérzésű szocialista párttaggal együtt, Szűrös Mátyás is fontosabbnak tartja nemzeti elkötelezettségét, és felül tud emelkedni a rövid távú pártpolitikai érdeken" — tartalmazza a közlemény. A Fidesz-frakció szerint az MSZP hátba támadta a magyar kormányt, miközben a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szomszédos országokkal folyamatban levő tárgyalásokon a kormány a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséért küzd. /Hadban Európával az MSZP. A FIDESZ az MSZP-t bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Jan. 11-én ismét összeült Kolozsváron a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület. A találkozóról Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: miután a jelenlévők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatóját a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekről, nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni. Ezek között szerepel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), valamint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségéhez (MISZSZ), a Magyar Ifjúsági Tanácshoz (MIT), az Országos Magyar Diákszövetséghez (OMDSZ) és az Itthon Fiatalon Mozgalomhoz tartozó ifjúsági szervezetek. A testület eldöntötte, hogy a magyar nyelv kellő ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvű tanintézet állított ki. Adrian Nastase kormányfő jan. 11-i azon felszólítására, hogy a prefektusok ne tegyék lehetővé a magyar igazolványok kibocsátását, valamint az információs irodák működtetését, Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ a magyar–román megállapodás értelmében cselekszik, és ennek megfelelően január 21-én be fogják indítani a munkát. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint az információs irodák tevékenysége nem ajánló jellegű, hanem információ szolgáltatáson alapszik. "Ezért a román miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatától függetlenül elkezdjük ezt a munkát. Nastase felszólítása inkább politikai replika kíván lenni arra, hogy Magyarországon folyik a vita a megállapodásról, a munkavállalással kapcsolatban pedig egyre élesebb kijelentések hangzanak el" — mondotta Markó Béla. – Jan. 11-én Kolozsváron összeült a törvény végrehajtásáért felelős Kolozs Megyei Felügyelő Testület is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tájékoztatott: véglegesítették a Kolozs Megyei Felügyelő Testület működési és hatásköri szabályzatát, valamint a megyei információs irodahálózat azon munkatársainak névsorát, akik kiképzésben fognak részesülni, hogy a munkafolyamat minél zökkenőmentesen történjen. /P. A. M.: Okirattal igazolható a nyelvismeret. Politikai jelzés Nastase kijelentése a státusirodákról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Kolozsváron a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetőjének javaslatára Gheorghe Funar polgármester városi tanácsi határozattervezetet hagyott jóvá a főtéri Mátyás-szobor tatarozására. Mihai Muresan műszaki igazgató előtanulmánya szerint az 1902-ben leleplezett, 12 méter magas talapzaton álló szobor túl súlyos, így a talapzat kőlapjai elmozdultak. A polgármesteri hivatal illetékesei szerint a tatarozáshoz 500 millió lejre lenne szükség. Máté András RMDSZ-tanácsos szerint a félmilliárd lej nem elég a szobor tatarozására, a határozattervezet megvitatását el kellene halasztani. Emlékeztetett, hogy a tatarozások elkezdése egybeesik a szobor leleplezésének századik évfordulójával. /Kiss Olivér: Tatarozni készülnek Mátyás király szobrát? Az RMDSZ kedden dönt az álláspontjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A bukaresti példára hivatkozva, pénteki nyílt levelében Gheorghe Funar polgármester a kolozsvári városi tanács feloszlatását kérte Adrian Nastase kormányfőtől. "Gratulálok Önnek, hogy végre úgy döntött, alkalmazza a 215-ös számú törvényt, és feloszlatta a bukaresti városi tanácsot. Emlékeztetem Önt, hogy az első ilyen jellegű törvényszegés Kolozsváron jelentkezett, még 2001 májusában. Akkoriban Önnek, a helyhatósági törvény 58-as cikkelye 1-es bekezdése értelmében, kötelessége lett volna kormányhatározattal feloszlatnia a kolozsvári városi tanácsot, mivel az önkormányzati képviselők több mint felének hivatalból lejárt a mandátuma. Ugyanekkor arra kértem Önt, oszlassa fel a kolozsvári városi tanácsot, mivel a testület több mint három olyan határozatot hozott, amelyet a közigazgatási bíróság végleges és visszavonhatatlan határozatban érvénytelenített" - áll a polgármester levelében. /A tanács feloszlatását kéri Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Színházi vita Jancsó Miklós reagált Selmeczi György hozzászólására /Veszedelmes viszonyok, Szabadság , jan. 7./ ."Tompa kétségkívül autokrata, s a modora is rossz" - írja Selmeczi. "Te mondád" - sietek hozzátenni. Azonban következik a dicséret: megteremtette az egyetlen nemzetközileg is számontartott erdélyi magyar művészeti intézményt. Selmeczi szerint növekszik a színházba járók száma. Kolozsvárról ez másképp látszik és a színházi statisztika. /Jancsó Miklós: Mellébeszélés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Színházi vita Szőcs István számára a hónapok óta zajló kolozsvári magyar színházvitában eddig megjelent cikkek közül a legvisszatetszőbb Selmeczi György írása. Selmeczi "káderez", denunciál, a szokásos balos, rutinos módon: odavetett, homályos utalással. A nézőszám emelkedéséről: egy előadásra nyolc jegyet adtak el, a másikra már tizenkettőt. Az igazgató-főrendezőnek itthon kellene tartózkodnia. Az évad első bemutatóját /Elveszett levél/ novemberre tűzték ki. A bemutatónak még híre-hamva sincs. Az igazgató-főrendező átjátszotta a vállalkozást egy bukaresti rendezőnek, aki rövid itt-tartózkodás után visszatért a fővárosba, és bevonult az ideggyógyászatra. Indokolt lett volna, hogy a Fordítások előadását a stúdióból legalább egyetlen alkalommal felhozzák a nagyterembe. /Szőcs István: Tisztánláthatási ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Tizedik évfolyamának első számához érkezett a könyvtárosok és könyvbarátok lapja, a Könyvesház. A szám az olvasás évének jegyében készült. A Könyvesház foglalkozik a Magyar Elekronikus Könyvtár legújabb szerzeményeivel, és új katalógusából ajánl olvasnivalót az Erdélyi Magyar Könyvklub. /Könyvesház. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A magyar külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, hogy a magyar kormány következetesen be fogja tartani a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő mondta el, Adrian Nastasénak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. — Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter megnyilatkozásai egyértelműen és világosan mérvadóak — mutatott rá. Martonyi János külügyminiszter külön kiemelte, hogy a dokumentum kedvezően hat a magyar–román kapcsolatokra. Adrian Nastase ugyanis jan. 11-én kifejtette: egyes magyar politikusok nyilatkozatai a románok magyarországi munkavállalási lehetőségeiről azt bizonyíthatják, hogy magyar részről rosszhiszeműen írták alá az egyetértési nyilatkozatot. A kormányfő állítását a magyar sajtó által idézett magyarországi politikus állításaival támasztotta alá, aki úgy vélekedett: "könnyebb lesz egy tevének átjutnia a tű fokán, mint hogy egy román Magyarországra jöjjön dolgozni". /Nincs szó rosszhiszeműségről. A magyar külügy válasza Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Magyar Hírlap több határon túli politikust, közéleti személyiséget megkeresett, s arról érdeklődött, kiváltják-e, és ha igen, mikor a magyarigazolványt. Markó Béla RMDSZ-elnök: "Természetesen átveszem a magyar igazolványt — majd a magam rendjén". Számára az igazolványnak szimbolikus jelentősége van. Kányádi Sándor költő: amikor sorra kerül vagy útja lesz Magyarországra, majd átveszi a magyarigazolványt. Tőkés László református püspök: az elmúlt héten Budapesten járt, a Határon Túli Magyarok Hivatalában, éppen a státustörvény ügyében. Akkor találkozott először azzal a típusnyomtatvánnyal, amellyel a magyarigazolványt kérvényezni lehet. "Kértem egyet, kitöltöttem, az Oktogon sarkán készíttettem gyorsfényképet, és azt elküldtem a HTMH-ba a kérvénnyel. Jó úton halad az ügy, esélyem van rá, hogy az elsők között hozzájussak a magyarigazolványhoz" — mondotta. Sütő András romániai magyar író: "Kérni fogom a magyarigazolványt, de hogy mikor, egyelőre nem tudom megmondani. Az író a Magyarországon fellángolt vitát eltúlzottnak érzi. Jenei Imre, a magyar és román labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya: "Én nem váltom ki a magyarigazolványt, mert szégyellném magam, ha egy ilyen dokumentummal kellene igazolnom magyarságomat. " /Erdélyben is várják a magyar igazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 12-én ünnepélyes keretek között adták át a felső-háromszéki Gelencén a teljesen felújított középkori katolikus templomot. A román és a magyar kulturális kormányzat közötti együttműködés gyümölcseként létrejött munkálat átadási ünnepségén jelen volt a két szaktárca képviselője, Tereza Sinigalia és Ecsedi István, valamint több magas rangú egyházi és világi személyiség. Az ünnepi szentmise egy hatéves munka végére tett pontot. A kazettás mennyezet, az oltár, a szobrok megtisztítását, az állagmegőrzési és restaurálási munkálatokat Benczédi Sándor mérnök szakmai irányításával Mihály Ferenc szovátai restaurátor végezte. A helyreállítási munkálatok 1995-ben kezdődtek a Kovászna megyei önkormányzat anyagi segítségével, majd román központi költségvetési támogatással folytatódtak. 1999-ben és 2000-ben a felújítás költségeit az NKÖM biztosította a Határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása program keretében. A templom 1996 és 1999 között szerepelt a World Monuments Fundnak a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listáján. Emiatt az amerikai székhelyű Samuel Kress Foundation is támogatta a munkálatokat. - Románia területén a jelen pillanatban húsz közös finanszírozású /magyar-román/ projekt zajlik, köztük a Szent István által alapított gyulafehérvári katolikus főegyházmegye Szent Mihály-székesegyházának helyreállítási munkálatai. /Lukács János: Felújították a gelencei templomot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Moldvai Csángómagyar Szövetség betiltását követeli a Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási tevékenység végzése miatt - közölte jan. 11-én a Curentul. A lap szerint a megyei tanfelügyelőség a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnál tett feljelentést. A hivatal azzal vádolja a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatási tevékenységet, mivel az sem az alapszabályában nem szerepel, sem pedig nem kért engedélyt az oktatási minisztériumtól. A Moldvai Csángómagyar Szövetség és a Szeret Alapítvány támogatásával tavaly ősszel kezdték meg két bákói településen — Klézsén és Pusztinán — a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelőség az érvényben lévő oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülők kérésére az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. A két civil szervezet kezdeményezését a bákói tanfelügyelőség előbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állami iskolák döntő többsége sem rendelkezik a szükséges egészségügyi engedéllyel. Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapszabályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szigorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. Ennek ellenére a bákói kezdeményezés "veszélyeit" ecsetelő román sajtó kitartóan állítja, hogy "magyar eszmékre, Magyarország történelemére, földrajzára és hittanra is oktatják a román gyerekeket". A Curentul külön hangsúlyozta, hogy bár helyi — megyei szinten — részletes dokumentációt állítottak össze erről a törvénytelen tevékenységről, a bukaresti központ semmilyen intézkedést nem hozott a románellenes tevékenység leállítására. /Újabb támadás a csángók ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A státustörvény romániai végrehajtásáért felelős Országos Felügyelő Testület jan. 11-i ülésén eldöntötte, hogy a magyar igazolvány igénylése esetében a magyar nyelv kellő ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvű tanintézet állított ki. Tőkés László református püspök, a testület tagja elmondta: a nyelvismeret, az RMDSZ-hez, az egyházhoz vagy a civil szervezetekhez való tartozás alternatív kritériumok. Tehát valaki, aki magyar igazolványt igényel elégséges, ha az említett feltételek közül egyik vagy másik feltételt teljesíti. Aki nem tudja igazolni dokumentummal, hogy magyar iskolába járt, magyar képzésben részesült, az igazolhatja az egyház, az RMDSZ-tagságát vagy a civil szervezetekhez való tartózását, amely helyettesíti a magyar nyelvtudás kritériumát — mondotta Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hozzáfűzte: Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ politikai tőkét akar kovácsolni magának, különösképpen egyes ellentmondásoktól szabdalt megyékben. Arra kell törekednünk, hogy jó együttműködéssel elvegyük a politikai élét a státustörvénynek és nem az RMDSZ, az egyházak vagy a civil szervezetek, hanem elsősorban az erdélyi magyar közösség érdekeit nézzük. /P. A. M.: Helyettesíthető a magyar nyelvismeret kritériuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Funar, Kolozsvár polgármestere megfenyegette Boros Jánost, hogy Nicolae Ruja hajdani alpolgármester sorsára juthat, amennyiben kiváltja a magyar igazolványt. Gheorghe Funar szerint a magyar igazolvány egyenértékű a magyar állampolgársággal, a közhivatalnokok törvénye pedig kimondja: kettős állampolgár nem lehet államelnök, kormányfő, szenátor, képviselő vagy közhivatalnok. A magyar igazolványt kérvényező és kézhez kapó városházi alkalmazottaknak azonnal felbontja a munkaszerződését, mivel a közhivatalnokok státusát szabályozó törvény értelmében kettős állampolgár nem dolgozhat a városházán, fenyegetőzött Funar. A polgármester azt szeretné elérni, szüntessék meg mindazon RMDSZ-es szenátorok és képviselők mandátumát, akik élnek a magyar állam biztosította jogokkal. Valer Suciu, a közhivatalnokokat tömörítő országos szakszervezet soros elnöke, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak érdekeit képviselő Civitas szakszervezet vezetője úgy nyilatkozott, nem áll ki a magyar igazolvány birtoklása miatt a kolozsvári, vagy az ország bármely más polgármesteri hivatalából elbocsátott közhivatalnokok mellett. Boros János alpolgármester tiltakozott Funar tervezett intézkedése ellen. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett, hogy Boros János RMDSZ-es alpolgármester nem Gheorghe Funar által kinevezett köztisztviselő, hanem a városi tanács megválasztott polgármester-helyettes. Véleménye szerint Funar bűncselekményt követ el, amennyiben megakadályozza azt, hogy Boros János kifejtse tevékenységét. /Kiss Olivér: Menesztené Borost a polgármester. A magyar igazolványokért folyamodókat fenyegeti. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai örömmel és megelégedéssel fogadták a január 1-én érvénybe lépett státustörvényt. Közleményükben utalnak arra, hogy a kedvezménytörvény révén több millió, Magyarország határain túl élő magyar ismét szorosabban kötődhet az anyaországhoz és az egész magyar nemzethez. Különös örömükre szolgál, hogy "a legnépesebb erdélyi magyarság is, minden nehézség ellenére, élvezheti a kedvezménytörvényből származó előnyöket, miután sikerült aláírni a magyar–román egyetértési nyilatkozatot". - Az erdélyi magyar katolikus püspökökkel és minden, a határainkon túl élő magyarral való szolidaritásunk kifejezéseként aggodalommal és értetlenül állunk a bizalmatlanságot keltő megnyilvánulások előtt, amelyek szembefordulnak az anyaországtól elszakadt honfitársaink érdekeivel - fűzik hozzá. Bíznak abban, hogy minden olyan magyar állampolgár, aki "pillanatnyilag a kedvezménytörvény feltételezett hátrányos következményeire gondol", felül tud emelkedni egyéni szempontjain és támogatólag segíti annak érvényre juttatását. Hasonló tartalmú körlevelet tett közzé jan. 13-án a magyarországi református, illetve evangélikus egyház. A református egyház nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek során azok, akikhez szintén magyarul szól az Isten, kézzelfogható jelét vehetik az anyaország felelősségvállalásának. Megjegyzik: érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra az a politikai törekvés, amelyik szembe akarja állítani a nyolcvan éve elszakítottságban élő kisebbségi magyarokat az anyaországiakkal. Az evangélikus körlevél azt hangsúlyozza: egyházuk mindent megtesz azért, hogy a magyar társadalom minél több tagjában a határon túli magyarok iránt elfogadó és befogadó felelősség ébredjen. /A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A polgármesteri hivatal műszaki osztályának kérésére és Gheorghe Funar beleegyezésével tanácsi határozattervezet készül Mátyás király szobrának tatarozásához szükséges előtanulmány elkészítésére. Boros János alpolgármester elmondta: szerinte feltétlenül szükség van Mátyás király szobrának mihamarabbi tatarozására. Az elöljáró úgy véli, a tanácsi RMDSZ-frakció mai ülésén az érdekvédelmi szervezet önkormányzati képviselői támogatják majd a polgármester által javasolt pénzkiutalást. A határozattervezet előirányozta félmilliárd lejből egyelőre a szoborcsoport tatarozásához szükséges előtanulmány készülhetne el. Boros szerint a polgármester nem szándékozik eltávolítani a szobrot a helyéről. Erre semmilyen körülmények között nem kerül sor. /Kiss Olivér: Sehova sem költöztetik a Mátyás-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Zsibó iskolájába megérkezett a felmentő tanári sereg, azaz a várva várt fiatal pedagógus nemzedék. A demográfiai kimutatások közben azt mutatják, hogy 3–4 év múlva annyira kevés gyerek lesz a magyar tagozaton, hogy a katedramegszűnések elkerülhetetlenné válnak. Ilyen jövőképpel pedig hogyan tervezzen életet egy fiatal pedagógus? - Valóban ennyire egyszerű lenne a magyar szórványvidékek végleges felszámolódása? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Sz. Cs.: Elkésett a felmentő tanársereg? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Megjelent Mátyus András székelyudvarhelyi orvos Hittel, tollal, szívvel című könyve, a Kis-Küküllő völgye sorozat újabb kötete. A könyv a 92 éves pap-tanár, monográfus Péterfy Lászlóról szól, akiről Egyed Ákos azt írta, hogy "egyház-, falutörténet sajátos ötvözetében mutatja be sikeresen Balavásár, Bonyha, Héderfája, Gyulakuta, Kend, Kibéd, Nyárádselye, Siklód történeti múltját." Péterfy László élete tartalmas és gazdag, életútja a nyárádselyei parókiától Nagyenyed, Marosvásárhely kollégiumai és a kolozsvári református teológia, az egyetem bölcsészkara után falvak és gyülekezetek során át vezet a mai kiskendi házig, íróasztaláig, amely mellett 1974-es nyugdíjaztatásától is még oly sok munkás órát töltött - munkáinak megjelenése, kiadása legcsekélyebb reménye nélkül. Ugyanis csak 1989 után nyílt lehetőség monográfiáinak kinyomtatására. Péterfy László egyik fia, László jó nevű szobrász Budapesten. A szobrász Péterfy László Jékely-lányt vett feleségül. Jékely Zoltán Áprily Lajos fia volt. Az ő felesége (özvegye) nem más, mint Jancsó Adrienne szavalóművész. /B.D. [Bölöni Domokos]: Jékely Zoltán apatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Balogh Ernő (1882–1969) geológus, egyetemi tanár 1907 és 1914 között a Kolozsváron az egyetem Ásványföldtani Intézetében tanársegédként dolgozott, majd 1920-tól két évtizeden át természet- és földrajz tárgyakat tanított a gyergyószentmiklósi gimnáziumban és a kolozsvári római katolikus leánygimnáziumban. Ezzel egyidejűleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, továbbá az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke és az egyesület színvonalas honismereti folyóiratának az, "Erdélynek" főszerkesztője. Az 1940-es és 50-es években a Kolozsváron az egyetem Földtani Tanszékének tanszékvezető tanára, dékánja volt, majd nyugdíjba vonulásáig (1959) tanszéki oktató. Közel félszáz tudományos közleménye mellett több mint 200 ismeretterjesztő cikke jelent meg, de szépirodalmi műveket is publikált. Balogh Ernő bejárta a 20. század első harmadában a Bánság, Erdély és Máramaros városait, fényképeken örökítette meg Erdély tájait, városait és egyéb érdekességeket. A Román Tudományos Akadémia kiadásában 1960-ban megjelent Románia földrajzi monográfiája c. műben Erdélyről az ő képei szerepelnek a legnagyobb számban. Életművének méltatására tudományos ülésszakot rendeztek 1999 májusában Kolozsváron. – Budapesten a Néprajzi Múzeumban kiállítják Balogh Ernő számos esetben már eltűnt vagy igencsak átalakult erdélyi tájakat s azokon az embert is megörökítő, ritkaságszámba menő fotográfiáit. /Erdélyi tájakon Balogh Ernő (1882–1969) ismeretlen fotográfiái. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma idén nem haladhatja meg a 81 ezer 320-at — közölte a kormány ez ügyben hozott döntését Borókai Gábor. Idén legfeljebb annyi külföldi vállalhat munkát Magyarországon, ahány betöltetlen állás volt 2001-ben az országban. Az a fajta riadalomkeltés, amely több tízmillió román, ötvenmillió ukrán, egymilliárd indiai, vagy 1,2 milliárd kínai magyarországi munkavállalásáról szól, teljeséggel megalapozatlan — fogalmazott Borókai Gábor. Leszögezte: a kormány tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet Romániával aláírt, az említett keretszámon belül a Romániából jelentkezők között nemzetiségi alapon a hivatalos szervek nem tesznek különbséget. /Idén a Magyarországon munkát vállalók száma nem haladhatja meg a 81 ezret. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Kovács László, az MSZP elnöke szerint a kormányoldal nem bízik a saját választási győzelmében, ezért bekészített egy időzített bombát, hiszen a következő kormánynak okoznak majd gondot a román–magyar megállapodás alapján a tavaszi–nyári időszakban az országba áramló román vendégmunkások. Kijelentette: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román–magyar megállapodás aláírása a törvényhozói szándékot tekintve négy helyen, a konkrét szövegszerűséget figyelembe véve három helyen módosította a jogszabályt, a magyar munkavállalók, illetve a határon túli magyarok hátrányára. - Ez a parlament jóváhagyása nélkül történt, ami ellentétes az alkotmányos renddel - fűzte hozzá a pártelnök. /MSZP: Időzített Fidesz-bomba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát - derült ki a két kormányzó magyarországi párt frakcióvezetőjének jan. 15-i budapesti közös sajtótájékoztatóján. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény kapcsán megkötött román–magyar miniszterelnöki megállapodás semmiképpen sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Mint mondta, jogászként ő szégyelli magát Kovács László szocialista pártelnök helyett, a politikus kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazott jogi fejtegetései miatt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy 1988-ban, közvetlenül a rendszerváltozás előtt a baloldal fehérterrorral riogatott. Azután — mint mondta — folytatták a félelemkeltést a kereszténykurzus, az antiszemitizmus és a Horthy-rendszer restaurálásának vádjával. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék egy része olyan területet tett most demagógiájának részévé, amely a nemzetpolitika alapját képezi. /Lezárult a státusvita? Fidesz–MDF közös sajtótájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az uniós vízumkényszer feloldása nyújtotta lehetőséget a románok nagy többsége egyelőre arra használja, hogy munkát keressen magának külföldön. A legtöbb román Olaszországba, Spanyolországba és Németországba utazott. Idegenforgalmi szakértők véleménye szerint 80 százalékuk azzal a céllal indult útnak, hogy feketén munkát vállaljon. - A feketemunkát a kormány természetesen nem ösztönzi, de azt nagyon jónak tartja, ha minél több román vállal külföldön munkát, mivel ez az egyik módja az országon belüli munkanélküliség csökkentésének — jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. Elmondta, hogy tavaly a munkaerő exportja nyomán 1 milliárd dollár áramlott be Romániába. A tárca reményei szerint ez az összeg az idén jelentősen meghaladja majd az 1 milliárd dollárt. Romániának jelenleg Németországgal, Svájccal, Magyarországgal és Luxemburggal van kétoldalú munkavállalási megállapodása. A miniszter szerint előrehaladott állapotban vannak azok a tárgyalások, amelyeket a román kormány hasonló egyezményekről folytat Spanyolországgal, Olaszországgal és Franciaországgal. A reménye szerint hamarosan megállapodás születhet Portugáliával és Görögországgal az idénymunkásokról. /Sarbu: A kormány ösztönzi a külföldi munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A román nyelv védelméért közel félezren tüntettek jan. 15-én Kolozsváron, a polgármesteri hivatal által szervezett tiltakozó megmozduláson. A tüntetők felháborodásukat fejezték ki az orosz nyelv tanulmányozását Moldova Köztársaságban kötelezővé tevő rendelet miatt. Tiltakozásukat levélben összegezték, amelyet Vasile Soporan prefektusnak nyújtottak át. A tüntető tömeg által hordozott transzparenseken többek között az alábbi jelszavakat szerepeltek: "Le Moldova Köztársaság oroszosítási politikájával", "Besszarábiai románok! Veletek vagyunk az oroszosítás és elnemzetietlenítés elleni harcban", "Dicsőség a román nyelvért a Dnyeszternél elesett románoknak", "Éljen a román nyelv, a románság keleti pajzsa". – A Moldova Köztársaságban jan. 15-től kezdődően lépett életbe az orosz nyelv tanulását kötelezővé tevő rendelet. A kolozsvárihoz hasonló tiltakozó akciókról Románia más városaiból is érkeztek hírek. /Moldovai testvéreikért tüntettek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Adrian Nastase kormányfő legutóbb azt a nyilatkozatot tette, hogy, ha Magyarországon rosszhiszeműen próbálják alkalmazni a nemrég aláírt román–magyar megállapodást, akkor kilátásba helyezik a területi információs irodák működésének betiltását. Az RMDSZ vezetői határozottan cáfolták, hogy erre vonatkozóan a prefektúrák írásos utasítást kaptak volna, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök kijelentései feltételes módban hangzottak el. Adrian Nastase kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szövetség azonnal felvette a kapcsolatot a miniszterelnök közvetlen munkatársaival és magyarázatot kért a kijelentéssel kapcsolatban. Takács tájékoztatása szerint a nyilatkozat nyomán a szövetség vezetőinek több esetben is azt jelezték, hogy egyes prefektusok Nastase feltételes módban elhangzott kijelentését kész ténynek vették. - Meg szeretném nyugtatni a közvéleményt, hogy a román–magyar megállapodás érvényes, az információs irodák tevékenységét nem tilthatják be— mondotta Takács Csaba. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint Nastase kijelentése sem jogilag, sem politikailag nem elfogadható, hiszen a területi irodák tevékenysége a román–magyar megállapodásban rögzítettek szerint zajlik. /Papp Annamária: Nem tilthatják be az információs irodákat. Január 21-től várják az érdeklődőket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Megszületett Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnök megegyezése a kedvezménytörvény alkalmazása tekintetében. A magyarországi ellenzéki pártok azt jósolták, hogy Magyarországot húszmillió román munkavállaló lepi majd el. A cikkíró, Fodor Sándor szerint a kormánypárti politikusok ahelyett, hogy józan érvekkel cáfolták volna a képtelen állítást, siettek odakacsintani a választóknak: nem kell ám félni a román áradattól, sejtetve, hogy Magyarország úgysem teljesíti majd következetesen a megegyezésben ráháruló kötelezettségeket. /!/ Fodor szerint érthető, ha ezek után Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot hozott létre, amelyik figyelemmel kíséri majd az egyezség magyar fél általi tiszteletben tartását. /Fodor Sándor: Kevesebb szóval! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./Megdöbbentő ez a cikk, szó sem volt arról, hogy Magyarország nem teljesíti kötelezettségét!