Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Febr. 12-én tárgyaltak a Polgári Szárny képviselői Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Bár Markó Béla értetlenségének adott hangot e "frakción belüli frakció" létrehozása miatt, elismerte, hogy a "kilencek" által felvetett problémák közül nagyon soknak van valóságalapja. A jelenlevők megegyeztek: jövő héten folytatják a tanácskozást. /Markó Bélával találkoztak a "kilencek". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Adrian Nastase miniszterelnök szerint "jó lenne", ha az újságírókat francia mintára felelősségre lehetne vonni. A miniszterelnök "kiegyensúlyozott, rugalmas" médiatörvény mellett foglalt állást, és hangsúlyozta: nem ért egyet az újságírók bebörtönzésével, akiknek ehelyett kötelességük lenne kijavítani téves információikat. /Nastase: Sajtótörvény francia recept szerint. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Febr. 11-én került sor az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság első ülésére. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Attila képviselőházi, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetők, Borbély László ügyvezető alelnök, Frunda György SZKT-elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök volt jelen. A tanácskozáson az egyezményben foglaltak gyakorlatba ültetésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök a találkozót követően a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: megállapodtak abban, hogy febr. 28-ig véglegesítik az elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező, úgynevezett Lupu-törvény módosításával kapcsolatos tárgyalásokat. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a képviselőházi frakcióban megalakult Polgári Szárny egyik tagja kifejtette: természetesnek tartaná, ha a hetente sorra kerülő kiértékelő tárgyalásokon a "kilencek" is meghívást kapnának. /Sz. K.: Elemezték az RMDSZ–SZDP megállapodást. A Polgári Szárny is részt szeretne venni a kiértékeléseken. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A liberálisok nagy hibának tartják azt, hogy a népszámlálási kérdőíveken külön rubrika jelenik meg a nemzetiség feltüntetésére, jelentette ki egy keddi sajtótájékoztatón Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciójának vezetője. /Kifogásolják a liberálisok az etnikum feltüntetését a népszámláláson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A képviselőház módosította a kiutazási feltételekről szóló kormányrendeletet. Eszerint az országból kiutazó román állampolgároknak nem kell egészségbiztosítást felmutatniuk, amennyiben olyan országokba utaznak, amelyekkel Románia megállapodást kötött a kölcsönös orvosi ellátásról. Döntésével az alsóház elfogadta Kerekes Károly RMDSZ-képviselő módosítási javaslatát. A kormányrendelet szenátusi vitája még hátravan. /Egészségügyi biztosítás nélkül a határon át. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az illegális munkavállalás céljával külföldre induló román állampolgárokat hamarosan már az ország határán megpróbálják kiszűrni. Az idegenforgalmi minisztérium tíz speciálisan kiképzett ellenőrt küld a határra, akiknek fő feladata az lesz, hogy megállapítsák: valódi turisták-e a magukat azoknak valló kiutazók. Figyelmüket elsősorban a szervezett csoportokra fordítják. /Turisztikai ellenőrzés a határon? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A BBTE szenátusának legutóbbi ülésén elfogadott határozat értelmében ezentúl törvénytelen a más felsőfokú intézményekben való tanítás azoknak az egyetemen munkakönyvvel alkalmazott oktatóknak, akik nem rendelkeznek az igazgatótanács által kibocsátott engedéllyel. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese a Szabadságnak elmondta: a tanárok statútumában található, hogy a tanárok két munkahelyet tölthetnek be, tehát a múlt heti döntés a törvényes előírások alapján született. A Sapientián is oktató tanárokat nem érinti hátrányosan a szenátus döntése - fejtette ki Kása. /B. T. Engedély kell a "vendégtanároskodásra". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Kiválóság-díjjal tüntette ki Tompa Gábor rendezőt, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Romániai Színházi Egyesület (UNITER). Az UNITER-díjak kiosztására április 8-án kerül sor. /Köllő Katalin: UNITER-díj Tompa Gábornak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A népszámlálás kérdőívén a nemzetiség, anyanyelv és vallás rovatánál csak két opció (román és egyéb, illetve ortodox és egyéb) jelenik meg. Az RMDSZ szerint egyértelmű a megosztási szándék, az viszont még nem világos a szövetség képviselői számára, hogy miképpen lehet a hátralevő rövid időszakban megakadályozni a tíz évvel ezelőtti diverzió megismétlődését. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a mellékletben szereplő nemzetiségeknél a román, makedoromán és aromán; magyar (11), székely (33) és csángó (41); német, szász és sváb; orosz, ukrán, lipován, rutén és gagauz opciók jelennek meg. Az anyanyelvnél hasonló a felsorolás, annyi eltéréssel, hogy a magyaroknál a magyar (11) és a székely (29) "nyelvet" különböztetik meg, a csángó "nyelvről" viszont nem tesznek említést. (Zárójelben az idevonatkozó kódszámok.) A vallásnál az ortodox (10), római katolikus (11), görög katolikus (12), református (13), ágostai hitvallású evangélikus (14), magyar evangélikus lutheránus (15), unitárius (16), örmény (17), őskeresztény (18), baptista (19), továbbá pünkösdista (20), adventista (21), evangélikus keresztény (22), evangélikus (román evangélikus) (23), muzulmán (24), zsidó (25) és egyéb felekezeteket sorolnak fel. Az alpolgármester szerint az űrlap készítői takarékossági meggondolásból nem sorolták fel minden egyes kérdőíven a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási opciókat. Elmondta: a határozatlanok számára ezzel a módszerrel azt próbálják "szuggerálni", hogy a román opciót válasszák. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei elnök szerint az esetet az RMDSZ-nek sürgősen jeleznie kellene a kormánypárttal jövő héten esedékes újabb kiértékelésen. Kovács Csaba képviselő, helyi közigazgatási szakbizottság tagja úgy nyilatkozott: ő korábban is figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét arra, hogy a Szövetségnek komolyan oda kell figyelnie a népszámlálás előkészületeire. Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke kifejtette: a napokban döntenek arról, mi a teendő, miképpen lehet ezt a diverziót leállítani, vagy legalább a sajtón keresztül felhívni a magyarság figyelmét e veszélyes helyzetre. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint míg a magyar/székely "elkülönítés" mögött egyértelműen megosztási szándék húzódik meg, az a tény, hogy a nyilatkozónak felkínálják, hogy csángónak vallja magát, nem elvetendő. Legfennebb az a veszély állhat fenn, hogy azok is csángóknak vallják magukat, akik már elrománosodtak, tehát román anyanyelvűek - mondotta. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Febr. 13-án tárgyalta a képviselőház a Nagy-Románia Párt által benyújtott, a román nemzet egyesítéséről szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy a vitához nem kíván hozzászólni, és az indítvány ellen szavaz. Az indítványt a képviselőház plénuma 164 ellene és 64 mellette szavazattal elutasította. – A Számvevőszék tagjainak számát 25-ről 18-ra csökkentették. A létszámcsökkenés ellenére az RMDSZ-nek sikerült megőriznie mindkét helyét. Így az RMDSZ a Számvevőszék utólagos pénzügyi ellenőrző osztályára Szarka Editet, míg a bíráskodási osztályára Lokodi Emőkét jelölte. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 2142. sz./ A román nép természetes határai közötti békés úton történő egyesítésének a stratégiáját kérte számon a kormánytól egyszerű indítványában a Nagy-Románia Párt. A 68 képviselő által aláírt indítvány kezdeményezői az – egykor Románia részét képező – észak-bukovinai és besszarábiai területek bekebelezésének, annektálásának a stratégiájára gondoltak. A parlament reálpolitikai megfontolásból jelentős szavazataránnyal utasította el az indítványt. Az indítvány tárgya mégis elgondolkoztató. Elég csupán arra gondolni, mi lenne, ha ez a vita a magyar parlamentben zajlott volna, és az elcsatolt magyar területek békés úton történő visszaszerzésének a stratégiáját a második legnagyobb parlamenti párt kérte volna számon. Hogyan viszonyulna ehhez a magyar közvélemény, mit szólna Románia, az Európai Unió, miként látná mindezt a NATO? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A határmódosítás nézőpontjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Markó Béla szövetségi elnök febr. 13-i sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat a kormánypárttal kötött egyezménybe foglaltak betartását felügyelő bizottság febr. 11-i üléséről. Elmondta, hogy a közös bizottság megállapította az elkövetkező időszak prioritásait, ugyanis több rövid határidős pontot is tartalmaz az egyezmény szövege. A Polgári Szárny megalakulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-ben eddig is léteztek különböző ideológiai platformok, ennek ellenére az RMDSZ bizonyult a román politikai skála legegységesebb alakulatának, mert a romániai magyarság érdeke ezt kívánja. Hozzátette: a Polgári Szárny munkacsoportként fog működni, és tevékenysége nem veszélyezteti sem az RMDSZ egységét, sem a kormánypárttal megkötött egyezményt. A szövetségi elnök álláspontját osztotta Kerekes Károly képviselő is, aki a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a román sajtóban üzleti ügyeire vonatkozó összeállításra reagálva hangsúlyozta: üzletemberi tevékenysége eddig sem volt titok, viszont nem kötődök semmilyen módon az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött egyezményhez. Az RMDSZ szenátora ugyanakkor alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette azt a sajtóban megfogalmazott vádat, amelynek értelmében a tulajdonában lévő cégek erdőirtással foglakoznának. /Markó: Nincs veszélyben az RMDSZ egysége. Verestóy tagadja, hogy üzleti érdekei fűződnek a protokollumhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum oktatásra vonatkozó fejezete többek között új magyar karok és tanszékek beindításának a lehetőségét írja elő a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az egyetem százegy tagú szenátusban jelenleg csupán huszonkét magyar nemzetiségű tanár van, ez megkérdőjelezi az újabb próbálkozások sikerességét. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese elmondta: a román kollégák eddig elsősorban azért nem merték felkarolni a magyar karok létrehozásának gondolatát, mivel nem létezett az ehhez szükséges politikai akarat. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az oktatási főosztály vezetője a Szabadságnak elmondta: a kétpárti együttműködési szerződés oktatásra vonatkozó fejezete a BBTE tanári karával, valamint a civil szférával történő egyeztetések során kristályosodott ki. Nem tagadta: a végleges szöveg eltér a tárgyalási alapként benyújtott eredeti szövegtől. Annak ellenére, hogy a magyar egyetemisták száma folyamatosan növekedett 1990 óta, sok szakon még most sincs képviselve a lakosság nemzetiségi összetételének arányában. Jelenleg, a diákság egészének csupán 3,7%-a magyar, míg a magyarság számaránya közel 7%. /Borbély Tamás: Szélesebb körű autonómiát Egyeztetések új magyar karokról, tanszékekről a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A chisinaui kormány febr. 13-i döntése értelmében a moldovai oktatási intézmények tantárgyai közül ezentúl kiiktatják a román történelmet. A határozat szerint Moldova Köztársaság iskoláiban csak Moldova történelme oktatható. Vladimir Voronin államfő tavaly júniusban rendelte el a Moldova történelmét taglaló tankönyv kibocsátását; a történelemkönyv kidolgozásával pedig Vladimir Taranovot, a moldovaiság elméletének egyik szülőatyját bízták meg. Taranov szerint a román és a moldovai nyelv teljesen különbözik egymástól, a románok és a moldovaiak két különálló népet alkotnak.A chisinaui kommunista vezetés rendelkezését heves ellenkezéssel fogadta az ellenzék, illetve az orosz nyelvoktatás kötelezővé tétele ellen több mint másfél hónapja tiltakozó proromán moldovaiak. Febr. 13-án a fővárosban minden eddiginél többen, mintegy húszezren gyűltek össze a polgárok, és a román történelem tanításának elhagyása, valamint az orosz nyelvoktatás kiszélesítése ellen tiltakoztak. A Moldovai Köztársaság fővárosában az elkövetkező napokban tízezrek készülnek utcára vonulni a Kommunista Párt rendelkezései ellen. /R. Sz.: Feketelistán a román történelem. Csak Moldova történelmét oktatják a Pruton túl. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT)febr. 9-én, Kolozsváron tartotta alapszabályzat-módosító küldöttgyűlését. Ez alkalommal a szervezet újrafogalmazta céljait, kibővítette feladatkörét, véglegesítette területi szervezeteinek jogi és pénzügyi helyzetét, pontosította a vezető testületek hatásköreit és megfogalmazta a jövedelemforrások kihasználásának lehetőségét. Az RMKT szeptember 20–22-e között Csíkszeredában tartja ez évi vándorgyűlését, melynek témája: Az Európai Uniós csatlakozás — elvárások, kockázatok. A szervezet szakmai kiadványa, a Közgazdász Fórum 2002-ben kéthavonta jelenik meg. /Újrafogalmazta céljait az RMKT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Törökország és Görögország támogatják a NATO dél-kelet-európai bővítését, így Románia és Bulgária felvételét is a prágai csúcstalálkozón, nyilatkozták a két ország külügyminiszterei Isztanbulban lezajlott találkozójukon, amelyen részt vett a román és a bolgár külügyminiszter is. /Török-görög támogatás Románia NATO-felvételére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Szabadságnak elmondta: a magyar oktatási pótlék folyósítását — amit azon szülőknek biztosít a státustörvény, akik kiskorú gyermekeiket magyar tagozaton taníttatják — az Illyés-alapítvány pályázatrendszerén keresztül bonyolítja majd le a magyar állam. - A pedagógusszövetség stratégiai partnere lesz ebben a magyar államnak: mi gyűjtjük össze a kitöltött pályázatokat, és - amikor az ügy minden részlete tisztázódni fog - valószínűleg más feladatokat is fel fogunk vállalni — nyilatkozta az elnök. Az ügy hátterét jól ismerők azért aggódnak, hogy az áprilisi magyarországi országos választások egészen más irányt szabhatnak a pótlék-rendszernek. Ezért az RMPSZ felelős szakemberei szeretnék óvatosan kezelni az ügyet, nehogy a beindulás után néhány héttel leálljon a pályázati ívek begyűjtése. /Szabó Csaba: Beindul a magyar oktatási pótlék-rendszer. Az RMPSZ gyűjti be a pályázatokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A szenátus és képviselőház febr. 14-i együttes ülésén — mint azt Gálfalvy Zsolt, a közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja ismertette — meglepetésszerűen szóba sem jött az RTV vezetőségének leváltási ügye. Megfigyelők szerint a sajátos "elnapolás" annak a következménye, hogy a hatalomra éhes politikai körök még nem osztották el teljesen maguk között a tisztségeket. Mások szerint lélektani hadjárat útján próbálják megbénítani a televíziót. /Sz. Cs.: Még tisztségben Hadji Culeáék. Elnapolták az RTV-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 18-án Budapestre utazik Mircea Geoana román külügyminiszter, aki társelnöki minőségében részt vesz a román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén. "Budapesten a kormányközi vegyes bizottság ülésével egy időben megünnepeljük a román-magyar alapszerződés aláírásának ötödik évfordulóját is" - mondta Geona. A magyar-román kapcsolatok fejlesztése keretében ugyanakkor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 19-én és 20-án Kolozsváron és Szatmárnémetiben tesz látogatást, Kolozsváron megbeszélést folytat román partnerével, Cristian Diaconescuval, Vasile Soporan megyei prefektussal, továbbá találkozik Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőivel, s részt vesz a Sapientia Egyetem ünnepi kuratóriumi ülésén is. /Megünneplik az alapszerződést. Mircea Geoana Budapestre készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Románia kormánya eldöntötte, ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Markó Attila helyettes államtitkár szerint egyes fejezetek alkotmányellenesek. Kerekasztal-megbeszélés zajlott febr. 12-14-én Mangalián a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásáról. A megbeszélést a Tájékoztatási Minisztérium és a Thomas Seidel Alapítvány szervezte. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megbeszélés-sorozat célja közösen megvizsgálni, milyen mozgástere van Romániának a Charta egyik vagy másik cikkelyének esetében. A megbeszélésen szó volt az igazságszolgáltatásról, ahol – Markó szerint – alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elfogadja ezt a cikkelyt. A Charta előírása szerint az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma indokolttá teszi a meghatározott intézkedéseket, a büntetőeljárásban, a polgári-perek és a közigazgatási igazságszolgáltatási szervek esetében egyaránt az egyik fél kérheti, hogy az eljárás valamelyik kisebbségi nyelven történjen. Markó Attila szerint ez a bekezdés jelenleg kivitelezhetetlen Romániában. Ahhoz ugyanis, hogy a bírósági eljárás más nyelven történjék, mint a román, módosítani kellene az alaptörvényt. /Simon Judit: Alkotmányellenes cikkelyek. Megbeszéléseket tartottak a Kisebbségi Nyelvek Chartájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja felszólítást kapott Szabó István megyei tanácselnök aláírásával, hogy márc. 15-ig költözzön ki a Közigazgatási Palota ötödik emeletén található irodahelyiségeiből. A Fejlesztési Központ elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő úgy értékeli, hogy az intézkedés válaszlépés amiatt, mert ő is a Polgári Szárny nyilatkozatának aláírói közé tartozik. A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja 1994 óta bérel három irodahelyiséget a szatmárnémeti Közigazgatási Palotában, a Szatmár Megyei Tanács jóváhagyásával. "Szabó István egyszerűen retorziót alkalmaz velem szemben, azzal sem törődve, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztése az RMDSZ gazdasági programjának is egyik alapcélkitűzése. Erről a felszólításról Markó Bélát is értesítettem, aki azt válaszolta, azon lesz, hogy tisztázzák az ügyet" – nyilatkozta Pécsi Ferenc. "Én nem vagyok hajlandó az újságon keresztül üzenni Pécsinek" – jelentette ki a Krónikának Szabó István. Arról sem volt hajlandó többet elárulni, hogy a vállalkozásfejlesztési központnak valóban el kell-e hagynia az irodákat, csupán annyit jegyzett meg, hogy a prefektusi hivatalnak is szüksége van a helyiségekre. "A Polgári Szárny komoly veszélyt jelent, mert precedenst teremtett a zsaroláshoz" – zárta szavait Szabó István. /Ágopcsa Marianna: Megtorló akció? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Jó egy éve számítógépes kalózháború folyik a világhálón a román és a magyar nacionalisták között — írta febr. 14-i számában a Ziua című román napilap. A háborút egy kolozsvári román fiatalember indította tavaly februárban, aki tagja az Új Jobboldal elnevezésű szervezetnek, és barátaival együtt nagyon zavarónak tartja, hogy egy "nemnemsoha.hu" elnevezésű honlapot találtak. Ez a honlap annyira felháborította őket, hogy azonnal megpróbálták feltörni, de csúfos kudarcot vallottak. Szlovák hackerek ajánlották fel internacionalista támogatásukat. Az újabb támadás novemberben sikerrel járt. Betörtek a honlapra, és onnét készülőben lévő románellenes akciók szupertitkos dokumentumait töltötték le. Hazafias kötelességtudattól vezérelve a "zsákmányt" eljuttatták a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek. A kolozsvári kalóz legnagyobb meglepetésére a román hatóságok az ő otthonában jelentek meg és lefoglalták számítógépeit. Az SRI már korábban többször nyilvánosan bejelentette: szorosan figyelik az Új Jobboldal minden lépését. Ez a főként fiatalokat tömörítő szervezet eddig cigány- és magyarellenes röplapok terjesztésével foglalkozott Erdélyben. A kolozsvári hacker jelezte: most mások folytatják a harcot: egy konstancai csoport a "trianon-tarsasag.hu" honlapot vette célba. /Internet — román és magyar nacionalisták háborúja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Két éve alakult meg a Fűszál együttes. Első kazettájuk, a Tízezer mérföld sikeres lett. Kialakult a végső, 6+1-es felállás. 2000. decemberében volt az első koncertjük. Az együttes tagjai erdélyi unitárius fiatalok, tervezik unitárius költők verseinek megzenésítését is. /Demény Péter: Beépítetlen erkélyen nőtt ki a Fűszál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Több mint 160 ezer jogellenesen államosított ingatlanra nyújtottak be visszaigénylési kérvényt Romániában: közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és valamivel több mint 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett. A 91 ezer természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó kérelmek közül összesen 1379 esetben született megoldás. Kolozsváron közel 2800 igénylést iktattak, ebből alig 50 esetében döntöttek a visszaszolgáltatás vagy kártérítés mellett. A pénzbeni kárpótlásról egy miniszterközi bizottság dönt majd, ezek nagyságát, illetve a visszaszolgáltatás módszertanát egy újabb törvény tartalmazza majd, amelyet a kormány legkésőbb 2003 februárjáig kell hogy elfogadtasson és életbe léptessen. Mint ismeretes, a kormány ígéretet tett arra is, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását külön törvényben rendezi. Az RMDSZ-szel történt egyeztetéseket követően eldőlt: e törvénytervezet megegyezik majd azzal, amelyet az RMDSZ a magyar történelmi egyházakkal közösen dolgozott ki, s amelyet a Szövetség benyújtott már mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban. /Lassan halad az ingatlan-visszaszolgáltatás. 91 ezer természetbeni, 62 ezer kárpótlási kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./