"Több mint egy hónapos heves viták, és a bizottságokhoz való sorozatos visszaküldések után, 175 szavazattal 95 ellenében és 12 tartózkodás mellett a képviselőháznak sikerült végre elfogadni a köztisztviselők-közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Ennek értelmében tehát azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a közönségszolgálati hivatalokban alkalmazott egyes köztisztviselőknek kötelezően beszélni kell az illető kisebbség nyelvét. Ez a cikkely jún. 29-én ismét heves vitát váltott ki: Miron Mitrea RTDP-s képviselő azt indítványozta, hogy a közönségszolgálati osztályokban "a kisebbségek nyelvét ismerő köztisztviselők is alkalmazhatók" megfogalmazás kerüljön be. Vasile Miclaus egységpárti képviselő szerint a lakosság számarányát 20-ról 51-re kellett volna módosítani. A javaslatokat a plénum visszautasította. /Közönségszolgálat anyanyelven is. Elfogadták a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Brassai Sámuel Líceumban a 226 érettségire beiratkozott diák közül a megjelent nappalisok és estisek közül 191-nek sikerült a román szóbeli vizsgája. Az Apáczai érettségi központban az Apáczai Líceum, a Református és Unitárius Kollégium diákjai vizsgáztak. Itt a 163 diák közül csak ketten buktak meg a román szóbelin. A Báthory Líceumban - ahol a Báthory Líceum és a Római Katolikus Líceum vizsgázott - a 132 diák közül egy bukott el a román szóbelin. Az Elektrotechnikai Szaklíceumban 43 megjelent diák sikerrel vette a román s a magyar szóbeli vizsgát egyaránt. Désen a líceum minden magyar diákja sikeres volt mindkét vizsgán, Tordán is csak egy diák bukott meg románból; magyarból száz százalékos volt a sikerarány. Szamosújvár is remekelt: a román s a magyar szóbeli vizsgán minden diák átment. Bánffyhunyadon csak ketten voltak képtelenek elérni az ötös jegyet románból. A magyar szóbeli eredménye is ismert: mindenkinek sikerült. /Szabó Csaba: Folyik az érettségi Remekeltek diákjaink a román és magyar szóbeli vizsgákon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

Funar, Kolozsvár polgármestere arról tájékoztatott, hogy a Molnos Lajos volt megyei RMDSZ-elnöktől kapott 5 millió lejes erkölcsi kártérítést a monostori, a Ciucas utcai, a bányahavasi templomok, illetve a kolozsvári ortodox katedrálisnak adományozza. Mint ismeretes, Gheorghe Funar rágalmazásért és becsületsértésért indított pert a volt megyei RMDSZ-elnök ellen, mivel az 1996-os helyhatósági választások után gyenge elméjűnek nevezte az újraválasztott polgármestert. /Pert vesztett Molnos Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Ahogy egyre távolabb kerül időben a Kolozsváron eltöltött diákévektől, mind több hiányosságát fedezte fel az egykori egyetemi oktatásnak, állapíthatta meg Máthé Éva. Például egy a sok közül: öt évnyi képzés során, amikor magyar nyelv és irodalom oktatókat próbáltak faragni belőlünk, egyetlen tanárunk, professzorunk sem vitt el soha bennünket a Házsongárdi temetőbe. Évfolyamtársa, a kolozsvári Gaál György angol szakos hallgató, azt mondta: gyerekek, azt ismerni kell. Mindez felidéződött benne jún. 28-án, míg a bukaresti magyar adásban őt hallgatta a Bethlen kripta meggyalázásáról szóló riport sugárzásakor. - Koldusszegény civil értelmiségieknek kell összefogniuk, mert egyébként senki sem segít, hogy megmentsék az erdélyi magyar és szász kultúra eme páratlan panoptikumát. Miközben az RMDSZ, az érdekvédelmi szövetség kormányzó párt! /Máthé Éva: Porlik, mint a szikla... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

"A Korunk júniusi számát a színháznak szentelte. A folyóiratban sorakozó írások - Kántor Lajos főszerkesztő liberális felfogásának megfelelően - csak a modern színházi felfogás mellett állnak ki. Igazi színházi szemle akkor lett volna ez a szám, ha megszólalhatott volna például Szőcs István is, aki már többször figyelmeztetett arra, hogy ezzel az erőltetett modernkedéssel elveszítik a színházi közönséget. Sajnos, így történt. A kolozsvári színházba kevesen járnak. Tompa Gábor színházigazgató viszont párizsi bemutató sikerére hivatkozik. Ezért Szőcs István nem szerepel a lapban, nincs ellenvetés, nincs gond. Ebben a számban olvasható Hadházi András Úgy tűnik... című írása, amely így kezdődik: "Úgy tűnik, végre kezdünk megszabadulni attól a funkciótól, mely egyáltalán nem a Színház sajátja: a nemzeti-politikai missziótól, és visszatalálni azokhoz a kifejezési eszközökhöz, melyek csakis erre a művészeti ágra jellemzők." Bíró Béla /akinek írásait sokszor közölte a Magyar Hírlap/ posztmodern hitvallást tett a Korunkban Preposztmodern címmel. Moliere Don Juanjáról ír, aki az eget is kihívja maga ellen. "Mindez azonban számunkra, posztmodernek számára, lerágott csont ma már. Mi réges-régen leszámoltunk már az Éggel, a metafizikával, mindenfajta irracionális teljességekkel és univerzalizmusokkal, istenségből meg /ha lenne is efféle/ több tucatnyit ismerünk. Nemcsak választani lenne fárasztó közöttük, de a választási kényszert mint olyat sem vagyunk hajlandók elfogadni, hiszen tapasztalatból tudjuk: a választás a totalitarizmus szálláscsinálója. Mi a nyelvek, diskurzusok, alternatívák egyenértékűségében hiszünk. Persze egészen addig, amíg nem bőrünkre megy a játék..."-- "A ?nagy történet? a racionális és irracionális gyökerű metafizikai konstrukciók halálával maga is jobblétre szenderül. Örökre és visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Az irracionálist már régen kidobtuk a hajóból. Isten halott. A rációról "mára kiderült, hogy hamis istenség. Mi posztmodernek mégis bölcsebbek vagyunk minden elődünknél, hiszen mi már elfogulatlanul kimondhatjuk: minden ismeret ideológiai meghatározottságú konstrukció." "Egyetlen igazságunk van, hogy nincs igazság." /Korunk (Kolozsvár), jún./"

Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalásokat folytatott William Cohen amerikai védelmi miniszterrel. Babiuc kijelentette: Románia amerikai segítséggel változtatja keleti határát katonai szempontból áthatolhatatlanná. A két miniszter tárgyalásain szó volt Románia NATO-csatlakozásának kérdéséről. Cohen kijelentette: az Egyesült Államok szorosan együttműködik Romániával annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő román katonai reform végrehajtásában. /Román-amerikai katonai együttműködés a határvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A román kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaság fogyatékosságokat mutat, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. /Uniós csatlakozási jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

"Jún. 30-án a szenátus megvitatta, és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A szavazás eredménye: 90 igen, 6 nem szavazat, és 5 tartózkodás. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről a felsőfokú intézmények alapításáról szóló törvény rendelkezik. Az Iliescu vezette RTDP előzően felajánlotta: amennyiben "elfogadható" megszövegezésben szavazzák meg a tanügyi törvénynek a multikulturális felsőoktatási intézményekre vonatkozó 184. szakaszát, az RTDP hajlandó elfogadni a 123. cikkelyt. Mint ismeretes, a szenátusban a kormánykoalíciónak alig egy szavazatfölénye van. - Azt a szakaszt, amelyik kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken minden oktatási részleget az adott nyelven előadó tanárok által választott rektor-helyettes vezet, aki maga dönt a felmerülő adminisztrációs kérdésekben, a szenátus nem fogadta el. Az eltérésekről júl. 1-jén a két ház együttes ülése fog dönteni. A döntés úgy összegezhető, hogy a multikulturális egyetemek működéséről szóló szakasz a kisebbségek számára hátrányos módosításáért cserébe az ellenzék is megszavazta a 123. cikkelyt. - Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: elégedett az eredménnyel, azonban változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő gimnáziumi és líceumi tanítását. /Kompromisszum a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester júl. 1-jén rendkívüli sajtóértekezletet tartott. Bejelentette: felháborodva a helyhatósági törvény megszavazásán, júl. 2-án a polgármesteri hivatal tiltakozó gyűlést szervez a városháza nagytermében, ezt követően pedig a hivatal alkalmazottait tömörítő Civitas szakszervezet utcai felvonulásra hívja tagjait, valamint a tiltakozó akcióval rokonszenvező kolozsvári lakosokat. A polgármester, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, az erdélyi magyarokat, akik nem ismerik tökéletesen a román nyelvet, "nyelvi fogyatékosoknak" nevezte. Elmondta: "szívesen segítünk a Romániában magukat elnyomva érző magyaroknak abban, hogy az anyaországukba költözhessenek. Lehet, hogy számukra az lenne a legjobb, ha például Kolozsvár testvérvárosába, Pécsre költöznének". A tüntetésről szólva elmondta: "Annak ellenére, hogy nincs tudomásunk a "barbárok" szándékairól, reméljük, nem kerül sor incidensekre. Vigyáznunk kell, hisz ismerjük, mit tettek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen tüntető románokkal. Ha tiltakozásunknak nem lesz pozitív eredménye, további lépéseket teszünk". /Utcai tiltakozást szervez a városházi szakszervezet a helyhatósági törvény életbeléptetése ellen. Kolozsvár polgármestere a magyar lakosság kiköltöztetését fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"1927. június 24-én alakult meg a 'Mihály Arkangyal' Légiója. Annak idején, fénykorában, a mai állítások szerint mintegy 1 000 000 tagja volt. Ma, 72 évvel késõbb - sajtójelentések szerint - Bukarestben valamivel több mint 100 legionárius szimpatizáns gyûlt össze meghallgatni Catalin Zelea Codreanut és Nicanor Zelea Codreanut. Az elõbbi testvére, a második unokája a legendás "kapitánynak", Corneliu Zelea Codreanunak, aki nevével a mai napig is fémjelzi ezt a fasiszta jellegû mozgalmat. - A Romániai Legionárius Mozgalom vezetõje, Serban Suru Kolozsváron kijelentette: "Reméljük, nem telik el sok idõ, és a legionáriusok hatalomra kerülnek". Jún. 25-én összegyûltek a kolozsvári legionárius szimpatizánsok, az újságírókat leszámítva 32-en. Késõbb még csatlakozott hozzájuk 6 személy. A találkozó szervezõje a "Sarmisegetuza" - 1999 Kulturális Alapítvány volt. A Bukarestbõl érkezett Serban Suru legionárius líder majdnem egyórás beszédében elmondta, hogy a legionárius mozgalom ereje a múltba nyúló legendájában van. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a legionárius mozgalomnak nincs még 2000 tagja sem. /Csomafáy Ferenc: Az Arkangyal hamiskás mosolya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Elhunyt Raduch György /Kolozsvár, 1909. - Brassó, 1999. jún. 25./, az erdélyi magyar evangélikus egyház legidősebb szolgáló lelkésze. Noha vagyona csak egy bicikli volt, kuláknak nyilvánították. 14-szer állították bíróság, sőt hadbíróság elé. Azért is verték, hogy nyáron miért öltött kabátot vagy miért van nála a szentírás. Egy ízben az isteni gondviselés mentette meg a halálos ítélettől: ügyiratcsomójából eltűntek lapok. 1949-ben kénytelen volt odahagyni barcaújfalusi szeretett gyülekezetét. 1953-ban a brassói gyülekezet meghívta lelkészének. Látogatta híveit, látogatta a kórházakat is, hogy a kétségbeesett embereknek lelki megnyugvást nyújtson. /A hit megtartója volt. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./

Június 30-án Kolozsváron, 85 éves korában elhunyt Kovács Zoltán festőművész, a huszadik századi magyar művészet kiváló alkotója, az erdélyi kultúra élvonalbeli mestere. Kolozsvár szülővárosa volt a festőnek, ahova ifjúkorának minden hányattatása után révbe érő biztonsággal érkezett haza. Az erdélyi művészet története, huszadik századi históriája elválaszthatatlan a festő munkásságától. Erdély művészeti főiskolájának, a Magyar Művészeti Intézetnek alapítása fűződik a nevéhez. /Murádin Jenő: Búcsú Kovács Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Kovács Zoltán /Kolozsvár, 1913. szept. 8. - Kolozsvár, 1999. jún. 30./

"Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

Júl. 1-jén a rendszerváltó közép- és kelet-európai országok elmúlt tíz évének mérlegét vonta meg s tekintett a jövőbe Salzburgban tíz közép- és kelet-európai állam- és kormányfő a gazdasági-politikai csúcstalálkozó keretében. Emil Constantinescu elnök szerint a nemzetállami törekvésnek az ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus, vagy a konföderáció, hanem a demokrácia. Úgy vélte, hogy a jövő Európájában a kisebbségi kérdésnek nem lesz jelentősége, a jelenlegi romániai állapotokat - a többség és a kisebbségek együttélését tekintve - pozitívnak nevezte. /Rendszerváltó országok tíz évének mérlege. Constantinescu: a nemzetállam ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

"Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

Essig Klára festőművész ügybuzgóságának eredményeképpen július elsején megnyílt Kalotaszeg egyik legfestőibb falujában, Zsobokon az alkotótábor. /Megnyílt a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Intézetben tartotta meg a légzőszervi betegségekkel foglalkozó továbbképző nemzetközi konferenciáját, amelyen a pulmonológia neves szakemberei vettek részt. /Könyvekben a tudás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Július 2-án mutatták be Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban /Kriterion/ című legújabb könyvét Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Lászlóffy Csaba az idén töltötte hatvanadik életévét, a megjelent mű így egyfajta ünnepi kötet kíván lenni. A műben a szerző neves személyiségeket választott ki és helyezett írásai középpontjába. /Erdei Róbert: Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 2-án ülésezett a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Napirenden szerepelt: az RMDSZ kongresszus kiértékelése, a megyei szervezet alapszabályzatát módosító javaslatok megvitatása, a belső, illetve a helyhatósági választások előkészítése. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök értékelte a kongresszus munkáját. A belső választások megszervezésére vonatkozóan az MKT állandó bizottsága a borítékos szavazási módszer elfogadását javasolta. Az MKT végül úgy határozott, hogy munkabizottságot hoz létre, amely kidolgozza a tennivalókat. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: egészen biztos, hogy az RMDSZ is saját polgármester-jelöltet állít. Az ügy részletes megvitatását a következő MKT-ra halasztották. /Ülésezett az MKT. Saját polgármester-jelöltet állít az RMDSZ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete júl. 5-én Kolozsváron ünnepelte a Függetlenség Napját, az amerikaiak nemzeti ünnepét. A nagykövet délelőtt üzletemberekkel találkozott, majd megbeszélést folytatott dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Délben Carl Siebentritt kolozsvári főkonzullal fogadást adott közéleti személyiségek, üzletemberek, politikusok, újságírók tiszteletére a Continental Szálló éttermében. - Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a nagykövettel folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a látogatást megelőzte egy korábbi találkozás, amely az amerikai unitáriusok és a nagykövet között zajlott. Ennek eredménye az, hogy a nagykövet júl. 5-én személyesen felkereste a kolozsvári unitáriusokat. A találkozó során szóba került az erdélyi és az amerikai unitárius testvéregyházak közötti együttműködés továbbfejlesztésének a kérdése. A rendszerváltás óta szoros kapcsolatot építettek ki: sok amerikai unitárius lelkész, egyháztag látogatott Erdélybe, az unitarizmus szülőföldjére. Ami a vízumengedélyek megadását illeti, ez a kapcsolat mostanáig zavartalanul működött. Az utóbbi időben azonban több alkalommal visszautasították az erdélyi unitárius lelkészek számára a beutazási engedélyt. Ezt a kérdést akarták tisztázni a nagykövettel. - Dr. Szabó Árpád beszámolt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről is, kérve a nagykövetet, hogy támogassa a magyar történelmi egyházakat ebben a törekvésükben. Az unitárius püspök előterjesztette a történelmi magyar egyházak vezetőinek azon kérését is, hogy a közeljövőben több közös találkozóra kerüljön sor. /James Rosapepe Kolozsváron is megünnepelte a Függetlenség Napját Az amerikai nagykövet felkereste az Unitárius Püspökséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Funar polgármester nem ment el a James C. Rosapepe amerikai nagykövet által adott kolozsvári fogadásra: szerinte példátlan diplomáciai botrány történt, mivel egy állam nemzeti ünnepét a diplomáciai képviseletnek csak a fővárosban lehet megtartani. A nagykövet, a román külügyminisztérium tudta és engedélye nélkül, Kolozsváron ünnepel, ami veszélyes precedenst teremthet - jelentette ki a polgármester. Gheorghe Funar kifejtette: Amerika érzéketlen az emberi jogoknak a világon egyedülálló módon való megtiprásával szemben, mert Románia az egyetlen ország, ahol a többséget a kisebbség nyelvének megtanulására kényszerítik - utalt az új közigazgatási törvényre. Elmondta: az RDMSZ és az érintettek kérésére "gyengeelméjűségi igazolványokat fog kibocsátani" saját zsebéből azoknak a magyarul beszélő románoknak, akik egy bizonyos kor fölött nem tudják/akarják megtanulni az állam nyelvét. /"Veszélyes precedens" lehet Rosapepe fogadása? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

Az életbeléptetés előtt álló helyi közigazgatási törvény szerint mindenütt, ahol egy kisebbség a helyi lakosság legalább 20 %-át alkotja, ott a helyi tanács és hivatalai, ügyosztályai kötelesek az illető nemzetiség nyelvén tudókat is alkalmazni. Kolozsvár lakosságának 22,7 százaléka magyar az utolsó hivatalos, 1992-es népszámlálás szerint. Figyelembe véve, hogy csak a szerkesztőséget hány magyar család hívta fel a városból, hogy hozzájuk nem szállt ki semmiféle népszámláló biztos, illetve, hogy a nemzetiség megjelölését csak ceruzával végezték az űrlapokon, akkor a fenti adathoz hozzátehetjük: Kolozsvár lakosságának legalább 22,7 százaléka magyar. - Kétnyelvű helységnév- meg közintézménytáblákat, illetve helyhatósági kettős nyelvhasználatot előíró rendelkezés ugyan 1997 óta már érvényben van, sürgősségi kormányrendelet formájában. Hogy ezt melyik megyében, melyik helységben mennyire tartották be, mindenki láthatja. - Funar a tévéhíradóban bejelentette, hogy Kolozsváron azt veszik figyelembe, hogy az alkotmány szerint a román nyelv a hivatalos, a magyaroknak pedig román nyelvleckéket tartanak. /Balló Áron: Magyarul a városban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

"1999 elején látott napvilágot a Géniusz /Kolozsvár/ című ifjúsági lap. A folyóiratról Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő és dr. Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója adott tájékoztatást. A lap középiskolások számára készült, de fiatalabbak is forgathatják. A Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemlét a Tinivár Könyvkiadó a saját pénzén adta ki, s egyelőre semmiféle támogatást nem kap. Az első szám januárban jelent meg, a második márciusban, és most a harmadik. "Kicsit úgy érzem, hogy az erdélyi Élet és Tudományt tettük az olvasók asztalára, s nyilván, az ifjabb generációkéra." - állapította meg folyóiratról Dáné Tibor Kálmán. /A géniusz üdvözlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

Új magyar szaklap jelent meg, a Bioterra, a magyarlónai Bioterra szervezet kiadványa, első március-április-májusi összevont száma után napvilágot látott a második, június-július-augusztusi száma. Felelős kiadója a szervezet elnöke, Albert Imre. Felelős szerkesztő: Bódis András. A második számban olvasható írás a biobúza termesztéséről, a biotej és előállításának ökológiai feltételeiről, a folyóiratban biokertészeti tanácsok is szerepelnek. /Biogazdálkodók folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

"Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./"

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./