Az SZKT és a SZET jún. 19-i marosvásárhelyi együttes ülésén Murvay Miklós, SZKT-tag, aradi városi tanácsos javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevet viselő közalapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatos intézkedésekben képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a szobor helyreállításához szükséges költségek fedezésére, kiadványaival előkészíti a román közvéleményt a szobor elfogadására, illetve megszervezi az ifjúság hagyományőrző nevelését. Továbbá azt indítványozta, hogy alakuljon egy közös magyar-magyar szoborbizottság e lépések szigorú egyeztetésére, és hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi Szabadság-szobrot a világörökség részeként, és ezt védett műemléknek nyilvánítsa. Ez az alapítvány felvállalhatja, hogy összegyűjti Erdély területén az 1848-as emlékeket, és ezekhez méltó kiállítást szervez. /Alapítvány létrehozását javasolták az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Megkezdte működését az első romániai magyar internetes hetilap: TransIndex néven (www.nextra.ro/transindex, www.emt.ro/transindex) elindult az első, csak az interneten megjelenő, hetente frissített lap, amely a budapesti központú Index nemzetközi internetes lapcsalád romániai tagja. (A budapesti Index [www.index.hu] a legolvasottabb magyar internetes kiadvány, naponta húszezren látogatják.) Az új lapot a csíkszeredai Nextra működteti, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság szakmai támogatásával. A tartalmat egy diákokból és frissen végzettekből álló kolozsvári csapat szolgáltatja, a lap felelős szerkesztője Kelemen Attila. - Különös hangsúlyt kapnak majd a beszélgetések (jelenleg Tatár György filozófussal, Bogdán Zsolt színművésszel és Dani László informatikussal készített interjúk olvashatók). A lapkoncepcióban kitüntetett helyen szerepelnek még a romániai közérzetet bemutató különféle anyagok (most például a Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott szociológiai felmérés adatai és egy kolozsvári falfirka kommentárja látható). Tervezik, hogy jövőre elindul - a tanügyre szakosodott civil szervezetekkel és alapítványokkal való egyeztetés után - a Virtuális Bolyai Egyetem. /Új színfolt a romániai magyar sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1996-ban frissensült román elnökjelöltként Frunda György azt nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak, hogy ő volt Tőkés László ügyvédje. A Romániai Magyar Szó május 29-30-i számában Frunda e kérdésben árnyaltabban próbálja elkendőzni az igazságot, vagyis azt, hogy nem vállalta el Tőkés László védelmét. Frunda egy halottra, néhai Cziprián Zoltán ügyvédre hivatkozott, azt állítván, hogy a temesvári bíróságra beadott védekező iratot ő kiegészítette. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Cziprián Zoltán fiát fizikából én tanítottam és készítettem a felvételire. 1989 tavaszán, amikor látszott az, hogy a testvérem, Tőkés László temesvári lelkész elleni hajsza előbb- utóbb a bíróságon fog folytatódni, Cziprián Zoltán felajánlotta, ha Tőkés Lászlónak ügyvédre lesz szüksége, elvállalja a képviseletét. 1989 augusztus-szeptemberében amikor Papp László nagyváradi püspök beindította a temesvári kilakoltatási pert, Cziprián Zoltán szavának állt, és megszerkesztette a válasziratot, amelyet elküldött a bíróságra. A kilakoltatási ítélet meghozatala után közölte velem azt, hogy betegsége miatt a fellebbezési tárgyalásra nem vállalja el a képviseletet. Ekkor Tőkés András felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet, ezután Kincses Elődhöz fordult, aki Tőkés András kérésére elvállalta a védelmet, két tárgyalásra is leutazott Temesvárra. Kit akar félrevezetni Frunda szenátor, miért akarja Kincses Előd érdemeit kicsinyíteni, ki biztatja arra, hogy Tőkés László után most már Kincses Elődöt próbálja meg lejáratni? /Tőkés András: Frunda György más tollával ékeskedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Herédi Gusztávot életében sokan szerették, tisztelték a megalkuvást nem tűrő közírót, a hozzáértő helytörténészt. Kolozsváron jún. 18-án mutatták be post mortem kiadott regénytrilógiáját /Kárpátkanyar, Kolozsvár, 1998/. A nyolcvanas évek elején megkezdett, de a cenzúra által betiltott, a közelmúlt kényes kérdéseit feszegető regény kiadásában nagy szerepe volt az író özvegyének. A második világháború eseményeit és az azt követő éveket egy székely falu életében mutatta be a regény. /Németh Júlia: Másfél óra Herédi Gusztávval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./

"Szeptemberre halasztotta az Egyesült Államokba tervezett útját Radu Vasile miniszterelnök. Az eredeti tervek szerint június 22-től kezdve tett volna egyhetes látogatást az Egyesült Államokban, ahol találkozott volna az amerikai vezetőkkel. Bill Clinton amerikai elnök azonban jelenleg Macedóniában tesz látogatást, így "semmi értelme a mostani útnak" - mondta a román miniszterelnök. /Szeptemberre halasztotta amerikai útját Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

A Varujan Vosganian által vezetett Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ) nem fogja megszavazni azt az egyeztető bizottság által előterjesztett szöveget, amely lehetővé teszi a multikulturális egyetemek létrehozását. Vosganian szerint az RMDSZ-nek az a célja a multikulturális egyetemekkel, hogy kizárja a román nyelvet egyes egyetemekről. Fennáll annak is a veszélye - figyelmeztetett a honatya -, hogy a kormány egy adott pillanatban kormányrendelettel hoz létre egy csak németül vagy magyarul működő egyetemet. Az elnök kijelentette: a JESZ egyetért viszont a magyar csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok létrehozásával. /Vosganian a multikulturális egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 21-én Göncz Árpád köztársasági elnök Budapesten, hivatalában fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi minisztert, aki a NATO Workshop rendezvényére érkezett Magyarországra. Mindkét fél jónak ítélte a magyar-román katonai kapcsolatokat, különös tekintettel a sikeres Nyitott Égbolt együttműködésre. Victor Babiuc elismerését fejezte ki Göncz Árpádnak azért a támogatásért, amelyet Magyarország Romániának nyújt a NATO-csatlakozás érdekében. /Göncz Árpád fogadta Babiucot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jelenleg 57 állami egyetem működik. Ami a magánegyetemeket illeti, nincs annyi egész Európában, mint Romániában, állapította meg cikkében dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár. Az állami egyetemek közül 8 első osztályú, ide tartozik a Babes-Bolyai Tudományegyetem is. - Elhamarkodott intézkedés volt az, hogy az előadásokon nem kötelező a jelenlét, egy nyugati intézkedést minden változás nélkül átültettek. Nyugaton a könyvtárak minden hallgatót el tudnak látni megfelelő könyvekkel. Romániában azonban a valutahiány miatt a modern kiadványokból jó, ha egy példány bekerül a könyvtárba. 1993-ban azzal próbálták javítani az elhamarkodott intézkedést, hogy az előadások anyagának sokszorosítását szorgalmazták. Jelenleg 40 hallgató közül 4-5 hallgató van jelen az órán. - Az életszínvonal csökkenésével korlátozni kezdték a terepgyakorlatok és a terepmunka idejét is. Erre kirívó példa a jelenlegi egyetemi év, amikor sem a terepgyakorlatra, sem a diplomamunkára szükséges összeg nem áll a hallgató rendelkezésére. A tudományos köri tevékenység minimálisra zsugorodott. Az egyetemi oktatás megfelelő kutatási háttér nélkül tömegoktatási intézménnyé silányul. /Dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár: Felsőoktatásunk buktatói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A napokban jelent meg az RMSZ mellékletének hasábjairól is ismert Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című, régen esedékes első verseskötete, az Előretolt Helyőrség Könyvek tizedik köteteként, a kolozsvári Erdélyi Híradó gondozásában. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"Újabb magyar sajtótermék a Bereckben 1999. januárja óta megjelenő Berecki Harangszó "független közéleti lap", eddig minden hónapban napvilágot látott a berecki Művelődési Központ igazgatója, Balogh András főszerkesztésében. Hasábjain, ízléses elrendezésben, helyet kapnak a tájegység, illetve a megye életét tükröző tudósítások, vallásos és történelmi ünnepekre emlékeztető írások, népszerűsítő cikkek, emellett pedig, nem kis súllyal, a szépirodalom és a humor, többek között. - A Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti havilapja májusi száma a pünkösdi ünnepkör jelentőségét és jelképességét járta körül. - A Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület lapja, júniusi szám) Komjátszegi Sándor tanulmányát közölte a latin nyelvnek a magyar kultúrában elfoglalt szerepéről, a lapban olvasható Ramona Bancila és Fey László véleménye a multikulturális egyetemről. /"Lapvizsgáló", uborkaszezon kezdetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

Jún. 19-én Gyulafehérváron, a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán dr. Jakubinyi György érsek hét ötödéves kispapot szentelt diakónussá: Bartos Csabát, Kádár Miklóst, Kovács Pétert, Márton Istvánt, Márton Józsefet, Szurkos Csabát és Veress Sándort. 20-án pedig nyolc végzőst áldozópappá. Az újmisések - Kelemen Ervin, Keresztes Zoltán, Kopácsi Ferenc, Kovács Attila, Nagy László Örs, Pál Ferenc, Simó Gáspár és Vass Nimród - megkapták segédlelkészi kinevezésüket. Az elkövetkező napokban szülőfalujukban-városukban mutatják be első ünnepélyes szentmiséjüket rokonaik, barátaik, ismerőseik körében, majd augusztus elsején megkezdik papi szolgálatukat a főegyházmegye különböző plébániáin. /Bereczki Szilvia: Papszentelés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jún. 22-én néhány órás látogatásra kedden Bukarestbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Emil Constantinescu államfővel és Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. Madeleine Albright sajtóértekezletén kifejtette, hogy Amerika nagyra értékeli Románia magatartását a délszláv válságban és kész segíteni a román gazdaságot. Az Egyesült Államok támogatja, hogy Románia csatlakozni kíván a NATO-hoz, s azt is támogatni fogja, hogy 2001-ben Románia töltse be az EBESZ soros elnöki tisztét. /Madeleine Albright Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök ismertette a román fegyveres erők átalakításának és korszerűsítésének programját. A hadseregben a katonák létszáma 2000-re 112 ezer főre csökken. Jövőre a fegyveres erők költségvetése 710 millió dollár lesz. Degeratu tábornok elmondta, hogy a program megvalósításának 2003-ig terjedő első szakaszában a fegyveres erők szerkezeti átalakítására, a 2004-2007 közötti második szakaszában pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére helyezik fő hangsúlyt. /Csökken a hadsereg létszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jún. 22-én Budapesten tárgyalt tartózkodó Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter Szabó János magyar honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy a román-magyar békefenntartó zászlóalj a jövő évben megkezdheti működését. Victor Babiuc budapesti látogatásával párhuzamosan a román és a magyar légierő együttműködésének kérdéseiről tárgyalt Bukarestben Talla István vezérőrnagy, a magyar légierő vezérkari főnöke, aki Gheorghe Bucse tábornoknak, a román légierő és légvédelem vezérkari főnökének meghívására látogatott Romániába. Talla tábornok megbeszéléseket folytatott Constantin Degeratu tábornokkal, a fegyveres erők vezérkari főnökével is. Román részről igen nagy érdeklődést mutattak a magyar felkészülés és a NATO-tagság tapasztalatai iránt. A megbeszélésen a román fél felvetette, hogy a kétoldalú együttműködés keretében adat- és információcsere valósuljon meg, ami a valós légtéri helyzetkép kölcsönös átadását jelentené. /Victor Babiuc és Szabó János találkozója: Jövőre közös békefenntartó alakulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Tordán a magyar tannyelvű szakiskolai osztályba (autószerelő szakra) csak hárman jelentkeztek, ez a tavaly beindult (a megyében egyetlen) magyar tannyelvű szakiskola. Legközelebb az Elektrotechnikai Líceum /Kolozsvár/ magyar tannyelvű szaklíceumi osztálya áll a beinduláshoz: csak öt nyolcadikos hiányzik. - Még van egy utolsó lehetőség: az augusztusi pót-képességvizsgát sikerrel letevő nyolcadikosok jöhetnek számításba. /Szabó Csaba: Sok hely üresen maradt a magyar szakiskolai és szaklíceumi osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

"Jún. 18-20-a között Nagyenyeden rendezték meg a Mustármag - Kairos (kegyelmi idő) nevű gyermektalálkozót, melyet Papp László plébános és elkötelezett kis csapata szervezett. Száz 8?12 éves gyermek és 25 pedagógus gyűlt össze az ország 12 településéről. A kis meghívottak azok a "kovász-gyermekcsoportok" voltak, melyek fogékonyaknak bizonyultak a közösségi hitélmény iránt, az enyedi evangelizációs program után pedig az otthoni közösség keresztény lelkiséget sugárzó magvai lesznek majd. A kísérő pedagógusok zöme Nagyenyeden végzett, s a Bethlen-kollégium szellemi öröksége mellett vitte magával a katolikus plébánián kialakított közös otthonban, illetve a Mustármag ifjúsági csoportban magába épített mély, keresztény hivatástudatot. Gitáros éneklés, evangéliumi tanítás, rajzos feladat, szabadtéri, közös ünneplés és szentmise volt a programban. A rohamosan morzsolódó szórványból, Vulkányból, Lónyáról vagy Csernakeresztúrról érkezők számára a találkozó legfőbb üzenete a biztatást nyújtó közösségi élmény volt. /Zsigmond Emese: Mustármag. Katolikus gyermektalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa június 23-án Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését. A Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó- Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetéről. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg. Megállapíthatták a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevők elhatározták, hogy ezt a kérdést a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. A Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenő kisebbségellenes, idegengyűlölő, antiszemita megnyilatkozásokról nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenség káros voltára, felszólítva minden illetékes intézményt, hogy határozottan foglaljon állást ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetőtörvénykönyv nemzetiségellenes, uszítást tiltó és büntető paragrafusait. Egy másik nyilatkozat szerint a Kisebbségek Tanácsa támogatja mind a Helyhatósági Törvény, mind a Tanügyi Törvény módosítását. A Kisebbségvédelmi Hivatal ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottsága eddigi tevékenységét. Az ülésen javasolták a kisebbségi művelődési központ és a kisebbségi vállalkozókat tömörítő gazdasági egyesület létrehozását, továbbá a kisebbségi szervezetek vezetői közvetlen tanácskozásának intézményesítését. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplő Kisebbségkutató Intézet mihamarabbi létrehozását. /Bartunek István: Tájékoztató - Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal -Közönség- és sajtókapcsolatok főosztálya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 23-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselői aggodalmuknak adtak hangot a szélsőséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedő kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólították a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehető legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyezték: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelősségre kellene vonniuk a vétkes személyeket. /Tiltakozik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Emil Constantinescu államfő jún. 23-án az új nemzetbiztonsági stratégiáról a parlamentnek címzett üzenetében hangsúlyozta: Románia alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. Az üzenetet maga az elnök mondta el a parlament két házának együttes ülésén. Kiemelte, hogy most első alkalommal Románia biztonságát nem elsősorban katonai kérdésként kezelik, hanem folyamatként, mely felöleli a társadalom életének minden vetületét. Az elmúlt hat hónapban Romániának súlyos biztonsági kockázatokkal kellett szembenéznie minden, a nemzetbiztonsági stratégiát érintő területen - hangsúlyozta Constantinescu, példaként említve az év eleji bányászmegmozdulásokat, a román pénzügyi és bankrendszer, a lej összeomlásának veszélyét. Constantinescu Románia alapvető érdekei között a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének biztosítását, a demokratikus politikai rendszer megszilárdítását, valamint a határon túl élő románok nemzeti azonosságának megőrzését sorolta fel. Kockázatot jelenthet a térségbeli feszültségek és katonai konfliktusok kiterjedése, a belső gazdasági, pénzügyi és szociális nehézségek elhúzódása, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus, továbbá - az elnök szerint - a szeparatizmushoz, idegengyűlölethez, intoleranciához, az etnikai, vagy vallási konfliktushoz vezethető akciók. - Szabó Károly szerint összességében pozitívnak értékelhető a dokumentum. Újdonsága az állampolgári jogok szabad gyakorlásának a biztosítása. Mostanáig inkább az állam, mint az állampolgár biztonságára helyezték a hangsúlyt. Az alapelvek nem haladják túl az alkotmány, első cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ szempontjából a dokumentumból nagyon fontos alapelv rögzítése hiányzik, az, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényező. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követelésének előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. A nyilatkozat a Legfelső Védelmi Tanács és az elnöki hivatal munkája, és ezért nem kerül a parlament elé elfogadásra - mondta Szabó Károly. /Constantinescu államfő üzenete a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Számos székelyföldi nagyközség nyomatott már színes füzetet, afféle kiskalauzt, többé-kevésbé szakszerű, hiteles és stílusos szöveggel, amolyan monográfia-amalgámot, benne egy kis múlttal, egy kis földrajzi leírással, népességi adatokkal, jelennel, a jövő bizakodó távlatával, és persze ha lehet, térképpel és sok színes fényképpel. - Némileg rendhagyó kiskalauz jelent meg, Erdély egyik legrangosabb vidéki településéről nem kisebb személyiség, tudós írt tartalmas összefoglalót, mint Tonk Sándor: Gernyeszeg. (1999). /Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Transylvania Alapítvány, Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999.- Erdélyi műemlékek 31./ /b.d. [Bölöni Domokos]: Gernyeszeg. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Jún. 26-án rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Kolozsváron. A VET idei második tanácskozását tartják, tájékoztatott Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettese. Annyi elvégzendő feladat gyűlt össze, hogy rendhagyó ülést kell tartani. A jövő évben a VET és az MVSZ életében is igen jelentős események lesznek, így az MVSZ tisztújító közgyűlése, illetve az MVSZ V. világkongresszusa, amelyet elő kell készíteni. Értékelni fogják az MVSZ két hónapon át húzódó küldöttgyűlését is. A nyugati régió küldöttei bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a szövetségi elnök ellen, amelynek tárgyalása elemésztette a küldöttgyűlés idejét, s ezért közel két hónap múltán újból össze kellett hívni az MVSZ ülését. A VET mindvégig távol tartotta magát az MVSZ-ben dúló ellentétektől és vitáktól. A szövetség működésében számtalan olyan tökéletlenség van, ami jobbításra szorul. Ezek nem szolgálhatnak ürügyül a szövetség elnöke puccsszerű eltávolítására, hiszen Csoóri Sándornak kétségbevonhatatlan érdemei vannak. Azt pedig, hogy a világszövetségben fasiszta hangok ütötték fel fejüket, határozottan elutasítja, hangsúlyozta Patrubány Miklós. - A VET tevékeny volt, ezt jelzi a kaliforniai út és szerződéskötések, a szlovákiai kapcsolatfelvételek, a párizsi szenátusszékházban tartott, az összmagyarság érdekeit és értékeit megjelenítő emlékgyűlés, de mindezek közül kiemelkedik a múlt heti ószandeci esemény, ahol II. János Pál pápa egymillió ember jelenlétében Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatta. Ennek a magyar nemzet életében meghatározó eseménynek kellett volna lennie. Fél évvel a millenniumi év előtt, amikor a magyarság európai államiságának és a kereszténység felvételének 1000. évfordulóját ünnepli, nagy fokú rövidlátás kell ahhoz, hogy valaki ne érzékelje, egy Árpád-házi királylány most történő szentté avatása tulajdonképpen ennek az ezeréves keresztény államiságnak a legilletékesebb helyről érkező köszöntése. Erről a rendkívüli eseményről a magyar médiák hiányosan számoltak be. Ez az egész kérdéskör mondhatni nagyobb teret kapott az erdélyi, mint a magyarországi sajtóban. Különösen furcsa az, hogy a lengyel televízió felajánlotta a helyszíni közvetítés ingyenes lehetőségét, amivel például Szlovákia élt is. Élőben közvetítette azt az eseményt, amelyen minden szónok Magyarországgal kezdte és végezte, és beszédében a magyar értékekről és történelemről szólt. Kevés olyan külföldi megdicsőülése volt nemzetünknek, mint ez az egymillió zarándok előtt zajlott avatás. Ezt nem vette ezt át egyetlen magyar televízió sem. A VET ennek az eseménynek méltó emléket állított a Gelencén készült óriásméretű, gyönyörű székelykapu felállításával Ószandecen, annak a kolostornak a bejáratánál, amelyet éppen Árpád-házi Szent Kinga vezetett és alapított hétszáz évvel ezelőtt. A kaput a magyar nemzet ajándékának tekinti mindenki, maga a pápa is. Egy pillanatig sem titkoljuk, hogy minden tevékenységünkben összmagyar érdekeket tartunk szem előtt, fejtette ki Patrubány Miklós. A magyarországi helyzetről nem sok jót mondhat. A népesség számbeli csökkenése vészes méreteket ölt, hiszen már az idei első negyedévben is 18 000-rel apadt Magyarország lélekszáma, annak ellenére, hogy ennél sokkal többen költöznek be a környező országokból. Minden esztendőben egy 150 000 körüli nagyságrendű város tűnik el Magyarország térképéről. /Szabó Piroska: Rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Kolozsvárott, az Unitárius Kollégium dísztermében bemutatták ifj. Hauer Erich Csillagok útján című könyvét. A szerző, a dévai egyetem fizika- és csillagászattan tanára elmondta, hogy magyarul nagyon rég nem jelent meg csillagászati könyv, ezért munkája hiánypótlónak is bizonyul. Közérthető nyelvezete miatt nemcsak a diákoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő felnőtteknek is hasznos olvasmány, amelyet csillagtérképek, illusztrációk és 32 színes tábla egészít ki. - Hervay Gizella: Az idő körei című gyűjteményes kötetét mutatja be első rendezvényeként a Kriterion Könyvklub jún. 25-én, a Reményik Sándor Képzőművészeti Galériában /Kolozsvár/ Jelen lesz Balázs Imre, a kötet gondozója. - A Kriterion azt az ambiciózus tervet tűzte ki céljául, hogy ebben a klubban idővel az összes hazai magyar kiadványt megtalálják az érdeklődők. /Könyvbemutatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24. Könyvklub avatás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"A kolozsvári polgármesteri hivatal a Városházi Közlöny példányszámát akarja növelni. Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos javasolta: a közlöny két oldala magyar nyelven jelenjen meg. Vamos Traian ironikusan azt javasolta: a magyar mellett a határozatokat arab, német és héber nyelvre is fordítsák le. Szavazás előtt egyes parasztpárti és liberális tanácsosok "elpárologtak" a teremből, Bucur Ildikó javaslatát nem fogadta el a tanács. /Kiss Olivér: Nagyobb példányszámban, de csak románul Nem lesznek magyar oldalak a Városházi Közlönyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a belső választások megszervezéséről fognak tanácskozni. Ez hatalmas szervezői munkát igényel. Bitay Levente először feltérképezte azokat a megyei településeket, ahol még élő RMDSZ-szervezetek vannak. Meglepődve tapasztalta, hogy nagyon sok település van a megyében, ahol többségben él magyar lakosság, de RMDSZ-szervezet nyomát már csak az 1990-es nyilvántartásokban találta. Mindenütt újra kell éleszteni a helyi szervezetet - természetesen akkor, ha az ottaniak ezt igénylik. Ahol már léteztek szervezetek, és ismerték az RMDSZ alapszabályzatát, a tisztújítás simán megtörtént. Szerencsére, az esetek többségében sikerült megejteni a tisztújítást, a szervezet pedig megkezdte, helyenként újrakezdte a munkáját. Jelenleg a megyében 52 RMDSZ-szervezet "működőképes", létezik azonban körülbelül 30 olyan település, ahol a magyar lakosság meghaladja az 1000-et, igyekeznek ezeket szintén bekapcsolni a munkába. - A helyi szervezetek elnökei havonta találkoznak a megyei ügyvezető tanács keretében a megyei elnökséggel és a megyei tanács tagjaival. Segítséget tudnak nyújtani szervezési, mezőgazdasági, falufejlesztési, jogi, kulturális, tanügyi, ifjúsági, gazdasági és önkormányzati problémákban, pályázati lehetőségek felkutatásában, pályázatok elkészítésében, településfejlesztési tervek finanszírozásában. /Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke: Működőképessé kell tenni a halódó szervezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Július 1-11. között kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és vallástanárképzős főiskolásai szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató elmondta, hogy idén már negyedik éve folyik szervezett szórványmisszió. Az erdélyi teológusok és egyetemisták által végzett szórványgondozás több évtizedes. 1993-tól ismét rendszeressé vált a nagyobb méretű misszió a szórványvidéken. A teológián 1998 őszén hivatalosan is megalakították a Babos Sándor Kört, mely akkor már maga mögött tudta az 1996-os havasalföldi, az 1997-es moldvai és dobrudzsai, valamint az 1998-as bánsági és Zsil-völgyi missziókat. Idén Dél-Erdély gyülekezeteibe látogatnak, a hajdani Királyföld egy részére, Szeben és Brassó megyék magyar szórványaiba. Ez a misszió minden felekezetű szórványmagyarra egyformán tekint. - Vetési László kérésére indították el a "lélektől lélekig" missziót. Ennek lényege a szórványok keresztyén közösségépítése, a vallási, nyelvi, etnikai rehabilitáció. - A mostani alkalommal 42 fiatal érkezik kilenc településre. A Küküllő mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, onnan látogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmásra, Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. Szentágotán nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol sikerült egy emeletes épületet vásárolni a központban. A kisváros 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Mihályfalva és Bólya környékén is sok a munka, mert Nagyselyk és Hidegvíz mellett a Nagy-Küküllő mentén: Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Az Olt mentén, Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is nagyon vágynak arra, hogy meglátogassák őket. Az egyik csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a másik pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak a gyermekevangelizáció mellett bejárják a Nagyszeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység. Itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. A szórványgondozó csoport nemcsak felkeresi az elveszőfélben levő magyarokat, hanem a lelkigondozás mellett kultúra- és magyarságmegőrző munkát is végez. - Három településen regionális ifjúsági találkozót szerveznek. Vízaknára a város és a környék magyar fiataljait gyűjtik össze. Somogyomba a Küküllő mentieket, Nagymohába pedig a Kőhalom és Fogaras környékén élőket. - Orbán Lajos hozzátette: Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostori negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Szászföldi szórványmisszió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Kántor Lajos a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 után őszintén hittek abban, hogy "egyszerre majd mindent el lehet és el kell mondani - mindenféle cenzúra nélkül." Kialakul, a "polgári újságírás, amely az információt tekinti az elsődlegesnek, és ennek szolgálatában áll." Kántor szerint a romániai magyar sajtóm "még mindig nem képes az információt az egyéni véleménytől, kommentártól szétválasztani." "Ebben a tekintetben vannak a legnagyobb fenntartásaim, és meglátásom szerint ez a romániai magyar újságírás legnagyobb részére jellemző." Kántor Lajos reméli, hogy egy fiatalabb gárda, "amely más szakmai követelmények szerint nevelődött, fogja majd radikálisan megváltoztatni a romániai magyar sajtó minőségét". Csakis "a generációváltástól lehet remélni a romániai magyar sajtó professzionalizálódását, a provincializmus leküzdését." Kántor hangsúlyozta, hogy "hagyományőrzésünket, magyarságtudatunknak az ápolását tekintve messze öntudatosabbak vagyunk például a magyarországi magyaroknál, a romániai magyar társadalom - mondjuk ki nyíltan - beteg" - a bezárkózás veszélye fenyegeti. /Székely Kriszta: Szabadság - sajtószabadság Kritikus szemléletre, nem pedig "orvlövészekre" van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Magyari Tivadar élesen elítélte a jelenlegi erdélyi magyar újságírást. A következő fogalmakkal jellemezte a romániai magyar sajtót: monopolista diskurzus, aprofesszionalizmus, literaturizáltság, akommercializmus, kisebbségi neurózis. Mindegyik elmarasztaló minősítését megmagyarázta. A "monopolista diskurzus" egyik fő jegye a magyar közélet egészének igenlése. Az "aprofesszionalizmus" fogalma arra utal, hogy a romániai magyar sajtóban számos, máshol hatékonynak vagy értékesnek elfogadott szakmai követelményt nem ismernek, vagy nem tartanak fontosnak. A "literaturizáltság" szerinte abban mutatkozik meg, hogy az újságírásnak a (szép)irodalom vagy a filológia mindenképpen az elitkultúra - területéhez és hatáskörébe kellene tartoznia. Ez a tradíció nem tud mit kezdeni a nagy kiterjedésű közönséggel, nem ismeri a tömegkultúra jegyeit, nem érti a közönség számos tömeges megnyilvánulását (például a Nők Lapja sikere, az esztétikailag kétséges Európai Idő viszonylagos sikere, stb.). Az "akkomercializmus": az üzleti szellem hiánya. Mindennek egyik eredménye az, hogy a romániai magyar sajtó viszonylag kevésbé tölt be szórakoztató funkciót, csekély mértékben ér el egyes kiterjedt közönségrészeket. Holott a szórakozás alapvető motiválója a médiahasználatnak. Anyanyelvi sajtószórakoztatás hiányában a romániai magyarok a román vagy a magyarországi magyar sajtóhoz fordulnak. Azok piaci rést töltenek be. A kisebbségi neurózist azért említi, mert szerinte a sajtó dramatizálja a kisebbségi létet, az etnikai viszonyok problémás voltának érzetét fokozza. A sajtó funkcióján túli szerepet vállal a kisebbségi lét kezelésében: felveszi a jogvédő politikai vagy civil szervezet szerepét. /Magyari Tivadar média szakos szociológus: Szabadság - sajtószabadság. Médiánk identitása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Magyari cikke felfogható egy támadássorozat részének, hiszen ugyanilyen elítélő hangon nyilatkozott, éppen a legjobb romániai magyar napilapban: - Cs. Gyimesi Éva /Székely Kriszta: Cenzúra nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./- és Kántor Lajos /Székely Kriszta: Szabadság - sajtószabadság Kritikus szemléletre, nem pedig "orvlövészekre" van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Jún. 26-án Budapesten a Magyarországon és Romániában kölcsönösen tanító lektorok számának növeléséről, a kisebbségi oktatás területén az ösztöndíjasok, diákok és pedagógusok cseréjének bővítéséről, illetve a felsőoktatási intézményekben újabb nyelvi lektorátusok létesítéséről szóló hároméves együttműködési megállapodást írt alá Pokorni Zoltán magyar és Andrei Marga román oktatási miniszter. Az Európai Oktatási Miniszterek Budapesten tartott konferenciáján Andrei Marga elmondta: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 38, kizárólag magyar tanrend alapján oktatást folytató szakon lehet majd diplomát szerezni. Két új magyar nyelvű szak is indul, politológia és ökológia. Marga hangsúlyozta: ez az első olyan oktatásra vonatkozó megállapodás, amely a magyar-román alapszerződéshez, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez igazodik. /Magyar-román oktatási megállapodás született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Jún. 28-án a képviselőház elfogadta a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt. Az RMDSZ képviselőinek tiltakozása ellenére a testület elfogadta azt a cikkelyt, amely előírja, hogy csak azok az intézmények akkreditálhatók, amelyek a kérvényezés pillanatában legalább egy román nyelvű karral rendelkeznek. Ismeretes, a képviselőház az elmúlt hetekben elfogadta az egyeztető bizottság jelentését a tanügyi törvény módosításáról. A bizottsági változat szerint az egyetemi intézményekben lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat, karokat szervezni a kisebbségek nyelvén. Kérésre lehet multikulturális felsőfokú oktatási intézményeket is létrehozni, ezeknek az intézményeknek a tanítási nyelvéről egy külön, az illető egyetem létrehozásáról szóló törvény rendelkezik. Asztalos Ferenc képviselő elmondta: ez az akkreditálásról szóló törvény nem vonatkozik az újonnan létesítendő egyetemekre, csupán azokra a felsőfokú oktatási intézményekre, amelyek bizonyos karok különválásával, illetve több kar egyesülésével jönnek létre. /Sz. K.: Az akkreditálásról szóló törvény nem vonatkozik az újonnan létesített egyetemekre - nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Immár tizedik alkalommal tartották meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót, több mint hétszáz vendéget fogadtak otthonaikban a falubeliek. Az istentiszteleten Ferencz László lelkipásztor, kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a magyarországi vendégkórusok következtek. Az ünneplő sereg a templomkertbe vonult a Szent László-szoborra helyezett koszorút. Köszöntötte résztvevőket többek között Kötő József oktatási államtitkár és Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke. A hagyományhoz híven a kórusok teljes díszben, énekszóval végigvonultak a falun. A művelődési otthon színpadán egymást követve léptek fel a résztvevő kórusok. A Heltai Alapítvány minden részt vevő kórus részére egy Szervátiusz Jenő-albumot adományozott. Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke elmondta, hogy idén 18 kórus vett részt a találkozón. A tíz év alatt 231 kórus, dalegylet és népdalkör 9240 dalosa fordult meg a községben, a magyar nyelvterületnek szinte minden tájegységét képviselve: Kalotaszeget és Kolozsvárt, az Aranyosvidéket és Székelyföldet, Máramarost, a Szilágyságot és a Partiumot, Baranyát és Szeged-Sárrét vidékét, Budapestet és a Duna-Tisza-tájat, Visegrádot, Galántát és Pozsonyt, Debrecent és környékét. /Kerekes Edit: Tordaszentlászlón kisütött a Nap. Tizedik Szent László-napi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

"A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"