"Január 16-17-én Illyefalván az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kezdeményezésére a szövetség vezető tisztségviselői, a kormányzati tisztségviselők, honatyák, a megyei és városi önkormányzatok képviselői és gazdasági szakemberei gazdasági jellegű tanácskozásra ültek össze. A résztvevők megfogalmazták a szövetség álláspontját az 1999-es állami költségvetéssel szemben. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a költségvetésre vonatkozó törvénytervezet nem szavatolja azt a reformot, amelyet a kormánykoalíció programjában előirányzott. Takács kijelentette, hogy az RMDSZ irányítása alatt lévő tárcák, kormányhivatalok nem kapják meg azt a prioritást, amire jogosan számíthatnának; ugyanakkor "a költségvetés más fejezetei is kívánnivalót hagynak maguk után, ami az áttekinthetőséget illeti". Az ügyvezető elnök elmondta, hogy ezekben a kérdésekben sürgős egyeztetésekre van szükség a koalíciós partnerek között. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Az RMDSZ vezetőivel folytatott tárgyalásokkal végződött jan. 16-án Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár első hivatalos erdélyi látogatása. A tárgyalást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt ismét hangsúlyozta: a magyar külpolitika egyik prioritása az ország euro-atlanti integrációja és a regionális politika összhangjának megteremtése. Ennek érdekében a magyar kormány új minőségi szomszédságpolitikát akar létrehozni. A magyar kormány fontosnak látja, hogy a román parlament diszkriminációmentes oktatási törvényt szavazzon meg, és hogy a szeptember 30-i, a magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkező kormányhatározat mielőbb megvalósuljon. Németh Zsolt kijelentette: RMDSZ politikai irányvonalát példaértékűnek tartja. Az RMDSZ nemcsak a magyarság érdekeinek a védelmében lép fel, hanem szerepet vállalt a román polgári társadalom létrehozásában is - mondotta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy miként ítéli meg Tőkés László fórum-sorozatát, amellyel pontosan az RMDSZ-nek ezt a politikai irányvonalát kérdőjelezi meg, Németh Zsolt kijelentette: a magyar kormány nem kíván beavatkozni az RMDSZ belügyeibe. /Sz. K. : Jó lélektani előfeltételei vannak a román?magyar miniszterelnöki találkozónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Jan. 18-án a déli órákban mintegy 10.000 zsil-völgyi bányász gyalog indult a Bukarestbe vezető több mint 300 kilométeres útra. Traian Basescu szállításügyi miniszter rendeletére a Zsil-völgyben leállt a vasúti és a gépkocsi forgalom. A rendfenntartó erők kőből és homokból a Petrozsényből kivezető utakon torlaszokat emeltek, azonban ezeket áttörték a bányászok a földgyalukkal. Radu Berceanu ipari miniszter visszautasította a 35 %-os béremelés és a veszteséges bányák bezárásának leállítására vonatkozó követelését. Radu Vasile miniszterelnök kijelentette, hogy kész tárgyalni a bányászok képviselőivel, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Emil Constantinescu államfő, alkotmányos jogára hivatkozva, jan. 20-án összehívta a parlament rendkívüli ülését. Az elnök szerint fennáll a zsil-völgyi bányászok sztrájkjának politikai összecsapássá való változtatása, ez pedig veszélyeztetheti a jogállamot. A parlamenti pártok jan. 21-én találkoznak az államfővel az ülés napirendjének megtárgyalására. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21. 13. sz./

"A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./"

"A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap az Üzenet /Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár/ mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkesztői: Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. A Levél az 1998. karácsony-újévi számmal kezdve új, kibővült arcéllel jelenik meg. Vetési László lelkész írta, hogy nemrég a Mezőség egyik falujában egy kisiskolás füzete került a kezébe. Először azt hitte, hogy ismeretlen nyelven írták a szöveget. Azután rádöbbent, hogy magyarul van. Arra kérdésre, hogy mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod, a válasz: "Oz hoghi mintestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidona vogioc." - Konfirmációra készülő mezőségi édesanya írta át román betűkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyűséges mezőségi magyar nyelvemlék", írta Vetési László. "Halotti beszéd a 20. század végéről." - A kolozsvári teológiai hallgatók nyári szünetekben ellátogatnak a szórványvidékre, felkeresik a román városokba költözött magyarokat is. Minden teológus személyre szóló ötpecsétes /!/ román nyelvű megbízólevelet kapott. Lényegében nem voltak gondok, néhány rutinellenőrzés során azonban tapasztalhatták a papírok hatalmát, a pecsétbőség láttán a rendőr csak azt mondta: imádkozzanak érte is. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hordozzuk egymás terheit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./"

Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzatán legalább 2, de valószínűleg 4,5 milliárd dollár értékű kőolajat találtak - írta az Adevarul. A feltárásnak köszönhetően az elkövetkező tíz évben Románia nem kell majd valutát költenie kőolajimportra. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21. 13. sz./

Alsócsernáton és Érmihályfalva után Nyárádszereda lesz a következő, jan. 23-án tartandó RMDSZ fórum színhelye. Kolcsár Sándor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bízik a fórum sikerében. A polgári fórumon jelen lesz Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, és számítanak Markó Béla részvételére is (a szeredai választmánynak sikerült elérni, hogy két év után, december elején Markó Béla helyi lakossági fórumon vegyen részt, de Tőkés Lászlóval egy asztalhoz ültetni, ez már nekik sem sikerült). Nyárádszeredán délelőtt 10 órakor kezdődik a fórum egy rövid áhítattal, majd az RMDSZ aktuálpolitikájáról szóló előadásokat tartanak ifj. Toró T. Tibor, Kónya-Hamar Sándor, Bíró István, ezt követi a tulajdonképpeni vitafórum és egy esetleges javaslat megfogalmazása. A szervezők számítanak a Székelyföld, a Partium és a szórványmagyarság képviseletére. /Gligor Róbert László: Ismét lesz fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Papp Sándor Zsigmond nagy elismeréssel méltatta Egyed Emese Mesék (Kriterion, Bukarest-Kolozsvár, 1998/ című prózakötetét. /Papp Sándor Zsigmond: Az írás aranykora. = A Hét (Bukarest), jan. 21./

A bányászok jan. 21-én áttörték a felállított csendőrtorlaszt, többszáz csendőrt ejtve foglyul, majd folytatták útjukat Ramnicu-Valceaba. Az összecsapásnak az első jelentések szerint 70 sebesültje volt. Jan. 21-én délután lemondott Gavril Dejeu belügyminiszter. Azonnal kinevezték utódát, Constantin Dudu Ionescu volt miniszteri rangú védelmi államtitkárt, aki letette az esküt, majd leváltotta Stan Stangaciu csendőrfőnököt, Anghel Andreescu tábornokot, az Õrző- és Védelmező Szolgálat vezetőjét nevezve ki helyébe. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

"Jan. 21-én a parlamenti pártok elnökei és az államfő találkoztak. A találkozó után kiadott közleményben leszögezték: továbbra is elkötelezettjei a jogállamnak és a demokráciának. Elítélik az erőszak használatát és felszólítják a kormányfőt, személyesen próbálja megoldani a konfliktust; ugyanakkor a kormánytól azt kérik, mutasson be a parlamentben egy olyan programcsomagot, mely az ország gazdasági fellendítését szolgálná és biztosítaná a lakosság "nyugalom- és biztonságérzetét". A pártelnökök megegyeztek, hogy az eredetileg január 25-ére tervezett, Constantinescu által összehívott rendkívüli parlamenti ülésszakra már jan. 22-én sor kerüljön. A találkozón a Nagy-Románia Párt (PRM) nem képviseltette magát. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 22. -14. sz./"

Rossz jelnek tartaná a magyar egyetem létrehozását, nyilatkozta Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke a La Libre Belgique című belga lap jan. 21-i számának adott interjúban. Szerinte a magyar egyetem elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsváron már működik egy multikulturális egyetem. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

"A zsil-völgyi bányászok tiltakozó menete nyomán kialakult helyzet miatt a szervezők későbbi időpontra halasztották a Tőkés László tiszteletbeli elnök által kezdeményezett "Az RMDSZ belső megújulásáért" címmel jan. 23-ára Nyárádszeredába összehívott Nyárád menti Fórumot. A jan. 21-én kiadott nyilatkozat szerint nem engedik ürügyként felhasználni a nyárádszeredai rendezvényt semmilyen demokrácia-, kormány-, vagy magyarellenes diverziónak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Ennek ellenére a jan. 22-i román sajtó mégis hírt adott a fórum megszervezéséről"

Emil Constantinescu államfő jan. 22-én kora reggel feltételesen szükségállapotot hirdetett ki Románia egész területére: amennyiben a Ramnicu-Valceaban tartózkodó tüntetők nem indulnak vissza a Zsil völgyébe, jan. 22-én 14 órától a szükségállapot érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról. Radu Vasile kormányfő kész személyesen tárgyalni a bányászok vezetőivel. Emil Constantinescu államfő a kihirdetett szükségállapot bevezetését elhalasztotta a Radu Vasile miniszterelnök és a bányászképviselők közötti tárgyalások befejeztéig. Cozia kolostorában Radu Vasile megkezdte tárgyalását a Miron Cozma vezette bányászküldöttséggel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidensek nélkül hazaindultak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Sabin Gherman, a Pro Transilvania Egyesület elnöke a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette: a Nagy-Románia Pártba tömörült volt szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Bukarestbe tartó zsil-völgyi bányászok akciójának leple alatt. Gherman szerint ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, C. V. Tudor vezetésével államcsínyre kerülhet sor. Ha ez bekövetkezik, a Pro Transilvania Alapítvány egy hónapon belül kiharcolja Erdély autonómiáját vagy éppenséggel függetlenségét, az erdélyiek számára ugyanis teljesen elképzelhetetlen a Romániára váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma hadaival, hanem őrizzék meg tisztánlátásukat és hidegvérüket! (A Szabadság nyomán) /Sabin Gherman Erdély autonómiáját követeli! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

"Karácsonykor szólalt meg először a harang Szászmedgyesen, a Szent István király tiszteletére felszentelt új templomban. A harang felirata: "Szent István király tiszteletére öntötték a medgyesi hívek, 1998." /Új harangszó Szászmedgyesen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 24./"

Nagybányán jan. 3-án Reizer Pál szatmári megyéspüspök felszentelte az új városnegyedben felépült új templomot. Kilenc évig tartó munkával épült fel a templom, melyet ifjúsági tevékenységre szolgáló résszel is kibővítettek. A templom a tömbháznegyedben van, ahonnan a hatalom távol akarta tartani az egyházat. /Máriás József: Templomszentelés Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 24./

Erdőszentgyörgyön 1998. dec. 19-én szentelték fel a haranglábat. Eddig nem volt harang a templomban. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 24./

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait a magyar nyelvterület legjobb szellemi tevékenységéért, pedagógiától a képzőművészetig. Az alapítványi fődíjat Fejtő Ferenc Párizsban élő író és Balogh János biológus kapták. Kemény Zsigmond díjjal tüntették ki ugyanakkor Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, szerkesztőt, a magyar irodalom erdélyi képviseletének kimagasló alakját a magyar irodalomtörténet művelése terén kifejtett kimagasló színvonalú munkásságáért. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

"A Transilvania Jurnal, a kovásznai Nagy-Románia Párt elnöke, Gica Agrigoroaie október 13-i nyilatkozatáról írt, amelyben az illető egy "Nemzeti Gárda" létrejöttét jelentette be. A nyilatkozat szerint az alakulat célja "az ország federalizálására irányuló RMDSZ-akciók megfékezése' és tagjai a Nemzetvédelmi-, és Belügyminisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat káderei közül kerültek ki. Márton Árpád RMDSZ-képviselő a kijelentésekben foglaltak tisztázásáért a fenti intézményekhez fordult, a főügyészségtől az ügy kivizsgálását kérve. A brassói főügyészség január 20-i határozata értelmében nem kezdett meg bűnvádi eljárást Agrigoroaie ellen, mivel a nemzeti gárda létrehozására semmilyen bizonyítékot nem talált, "egyszerű kijelentéseknek" nyilvánítva az erről szóló nyilatkozatot. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 25. 15. sz./"

Az 1998 augusztusában elfogadott kormányrendelet értelmében négy, az államosításkor elkobzott ingatlant szolgáltatnak vissza egykori tulajdonosaiknak: három épület a zsidó, egy pedig a magyar közösséget illeti meg, Az utóbbi Kolozsváron, a Bocskai /Avram Iancu/ tér 15. szám alatti épület a református egyház tulajdona. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy az épületben levő állami hivatalokat előbb ki kellene költöztetni. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Református Kollégium rendelkezésére szeretnék bocsátani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. Jakobovits Miklós elnök beszámolt az elmúlt két évről. Ebben szerepelt az 1997-es nagyszabású marosvásárhelyi kiállítás, a sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós emlékkiállítás, továbbá a céh havi Hírlevelének megjelentetése. Anyagi nehézségek jelentkeztek. Andrásy Zoltán festőművész jóvoltából a Barabás Miklós Céh használatába került a Farkas utcai épület, felújítása folyamatban van. 1998 óta a céh tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. A BMC tiszteletbeli elnökei, Abodi Nagy Béla és Kós András emlékeztettek, hogy a mostani szervezet a régi Barabás Miklós Céh szellemi örököse, ennek tudatában kell tevékenykednie. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

"A bányászvezetők és a kormány között Coziaban kötött megállapodást titkosnak minősítették. Ennek ellenére egyes részletek kiszivárogtak. A megállapodás szerint 30 nap múlva lesz az egyeztetés, amikor a vállalatoknak a veszteségek megszüntetését célzó programmal kell előállni. /Balló Áron: A "titkos" egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Molnár Gusztáv a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a filozófia szakon szerzett diplomát. Első összetűzéseire a Securitateval ebben az időben került sor, mert Echinox c. folyóirat megjelenésével egyidejűleg Molnár Gusztáv egy magyar nyelvű lapot is ki akart adni. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Kriterion Kiadó szerkesztője lett, de párhuzamosan egy magyar értelmiségiekből álló kört szervezett, amelynek tagjai az ország különböző városaiban adnak egymásnak találkozót. Ezeken a találkozókon - saját szavai szerint - "a kommunizmus utáni korszakra készültünk fel, mert teljesen biztosak voltunk abban, hogy a kommunizmus össze fog omlani". Ezen tevékenység miatt 1987-ben elbocsátották a Kriteriontól, miután a Securitate házkutatást tartott nála, amely alkalommal több száz könyvet, kéziratot és hangaszalagot koboznak el tőle, amit máig sem szolgáltattak vissza. Ezután 1988-ban Magyarországra települt át. 1990-től kezdve egy évig főtanácsadói szerepkört tölt be a magyar kormány mellett a határon túli magyarok kérdésének szakértőjeként. Miután lemondott a kormány mellett betöltött funkciójáról, Molnár Gusztáv megkezdte tevékenységét a Teleki László Alapítványnál, kezdetben egy, a kisebbségek kérdését tanulmányozó projekt keretén belül, négy év óta pedig a regionális geopolitikával foglalkozó csoport vezetője. 1997 őszétől kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszoraként a nemzetközi kapcsolatokról tart előadásokat a magyar tagozaton, ez év második szemeszterétől kezdve pedig a történeti geopolitikáról fog előadásokat tartani az egyetem román tagozatain. A személyéhez kapcsolódó viták akkor robbantak ki, mikor 1997-ben közzé tette Az erdélyi kérdés c. tanulmányát, amelyben Erdély autonómiája mellett foglal állást. Eredetileg a tanulmány a kolozsvári Magyar Kisebbség c. folyóiratban jelent meg, később lefordították angol és román nyelvre is. Florin Danciu és Marius Avram készített interjút Molnár Gusztávval. Kérdésükre Molnár Gusztáv kifejtette, mit ért erdélyi kérdésen. "Románia régebbi helyzete - privilegizált helyzete a két világháború között - megváltozott." "Létezik a geopolitikai közelség törvénye, amely szerint annak, aki közelebb van a centrumhoz, nagyobb esélye van a centrumhoz tapadni. E meggondolás alapján Magyarország Románia stratégiai partnerévé vált, Románia keretén belül pedig Erdélynek, akarva, nem akarva, kapocs- szerepe van. Ez az én véleményem, amellyel mások is, például Gabriel Andreescu is, egyetértenek." /Florin Danciu, Marius Avram: Molnár Gusztáv magyar politológus, Erdély autonómiájának híve szerint az erdélyiek megrövidítve érzik magukat fennsőbbrendűségük miatt. - Megjelent a Transilvania Jurnal /Brassó/, 1999. jan. 4-i számában, részben közölte a Magyar Nemzet /január 20./ Teljes fordítása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26. - fordította Takács Ferenc László/"

A Nagy-Románia Párt egyáltalán nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, miszerint törvényen kívül helyezik az NRP-t, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elvetette az NRP felelősségrevonását. A Demokrata Párt elkerülte a nyílt színvallást. - Teodor Zaharia tábornok, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott. Alapok őt hibáztatják a vereségét, ő azonban nyílt levelében visszautasította a vádakat. Õt kiküldték a zsil-völgyi szorosba, hangoztatta, ahol nem volt kellő információja. - Mircea Criste főügyész kérte a belügyminisztert, vizsgálja meg a tisztek és egyes vezetők felelősségét. - Lapértesülések szerint Gheorghe Lupu csendőrtábornok egy rendőrautó csomagtartójába bújva elmenekült a bányászok támadásakor. /Stoica lemondását követeli az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január közepén Romániában 1 048 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban, ez 10,6 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 27-i sajtóértekezletén felolvasta Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelét. Ebben kifejtette: az államfő járuljon a parlament színe elé, számoljon be a nemzet helyzetéről, írjon ki népszavazást az előrehozott választásról. Funar sürgette az RMDSZ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 26-i ülésén megvitatta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét, és úgy döntött, hogy a lemondással egyetért. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az OT Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort jelölte a kisebbségügyi miniszteri tisztségre. - Tokay György elmondta, még az elmúlt év októberében felajánlotta lemondását. Tokay az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egy egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált az RMDSZ szervezeteivel megfelelő módon, a sajtóban való jelenléte kívánnivalókat hagyott maga után, a belpolitikában és a külpolitikában nem volt olyan a jelenléte, amit elvártak volna. Azt is hozzátették, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében sem volt hatékony. Lemondásának felajánlásáról Tokay György azt mondta: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke már 1997 januárjában javaslatot tett leváltására, amit egy évvel később megismételt. - Ami végül arra kényszerített, hogy a lemondásomat októberben felajánljam, az a minősíthetetlen támadás volt, amely a magyarországi Demokrata című lapban kapott helyett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a lap hasábjain gazfickóknak, csirkefogóknak titulálta a kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket. Én ezt nem tudtam elfogadni - nyilatkozta Tokay. - Takács Csaba ügyvezető elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: Tokay miniszter tevékenységével kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott, aminek következtében Tokay maga fogalmazta meg lemondási szándékát. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az RMDSZ nem vonta meg a politikai bizalmat tőle, az Operatív Tanács azonban úgy döntött, hogy a kialakult helyzetben a személycsere alapvetően javíthat az RMDSZ számára olyan fontos intézmény, mint a Kisebbségvédelmi Hivatal tevékenységében. Takács Csaba elmondta: mindenekelőtt a kisebbségpolitikai stratégiák kidolgozásában, és azok intézményes formáinak a kialakításában fogalmazódtak meg nagyobb elvárások Tokay tevékenységét illetően, és kifogásolták ugyanakkor, hogy a hivatal és az RMDSZ különböző testületei közti konzultáció nem volt megfelelően átfogó, dinamikus. - Radu Vasile kormányfő a Médiafaxnak nyilatkozva elmondta, hogy sajnálattal vette tudomásul Tokay György lemondását. Nem ismeri részleteiben az okokat, amelyek miatt az RMDSZ vezetése elfogadta a miniszter távozását. /Sz. K. : Eckstein-Kovács Péter az új kisebbségügyi miniszter. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elfogadta Tokay György lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa 1999. január 26-án elemezte a zsil-völgyi bányászok megmozdulása nyomán kialakult politikai helyzetet, valamint a válság megoldására tett intézkedéseket. A kiadott közlemény szerint az OT úgy értékelte, hogy a bányászok súlyos szociális helyzetét kihasználva a demokrácia és a reform ellenségei politikai síkra terelték a tiltakozó megmozdulást, és demagóg, fasiszta színezetű retorikával a demokratikus jogállam megdöntésére uszították a sztrájkolókat és a lakosságot. Az Nagy Románia Párt elnöke nyíltan buzdította az elégedetlenkedőket a kormány megdöntésére, a rendfenntartó erőket pedig a parancsok megtagadására. A helyzetet súlyosbította a Belügyminisztérium vezetésének, illetve a rendfenntartó erők parancsnokságának felkészületlensége és erélytelen magatartása. Ebben a helyzetben döntő volt a parlamenti pártok összefogása, az államfő határozott fellépése és a miniszterelnöknek a bányászok szakszervezeti vezetőivel lefolytatott tárgyalása, továbbá a sajtó egyértelmű állásfoglalása a demokratikus jogállam védelmében. A valós szociális gondok és nehézségek ellenére, a végre beindulni látszó reformot következetesen folytatni kell - áll a közleményben. Az ország gazdasági talpra állása csak a radikális szerkezetváltás útján lehetséges. A kormányprogram adott, csak következetesen meg kell valósítani. Ugyanakkor a gazdasági reformintézkedésekkel párhuzamosan fokozott gondot kell fordítani a szociális védelemre, a munkaerő átképzésére, új munkahelyek teremtésére. Az RMDSZ álláspontja szerint elengedhetetlenül szükséges külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése. Ehhez a nemzetközi intézmények segítségét hatékonyan fel kell használni. "Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges politikai erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében. Ugyanakkor a demokratikus jogállamot fenyegető hasonló események megelőzése érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk az alkotmányos rend biztosítására hivatott állami intézmények felelősségének megállapítását" - olvasható a sajtóközleményben. Végezetül az OT-nyilatkozat hangsúlyozta: az RMDSZ szolidárisan felelősséget érez a kormányprogram maradéktalan valóra váltásáért, határozottan támogatja a kormányt a reform véghezvitelében. Ennek érdekében szükséges a koalíciós pártok szorosabb együttműködése és állandó konzultációja. /RMDSZ: Folytatni kell a reformot. Ülésezett az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Ismét kollektív kiváltságokat kér az RMDSZ a magyar kisebbségnek - írta jan. 27-i számában a Curentul című lap, arról beszámolva, hogy Frunda György szenátor, a román ET-küldöttség tagja javaslatot terjesztett elő, hogy az Európa Tanács közgyűlése hozzon létre egy ad-hoc bizottságot a nemzeti kisebbségek helyzetének vizsgálatára. A lap ismertette a pártok egységes elutasító álláspontját. A Curentul szerint ha az ET elfogadja a javaslatot, akkor "a nemzeti kisebbségek számára nagyon könnyű lesz az önkormányzathoz vezető út. Ezt a célt pedig erőszakos konfrontáció nélkül nem lehet elérni". A román politikusok szerint "Frunda György javaslata nemcsak Románia, de egész Európa jövőjét fenyegeti". A lap kiemelte a Román Nemzeti Egységpárt elnökének reagálását, aki szerint az európai nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó ad-hoc bizottság felállítására tett javaslat "a legveszélyesebb kezdeményezés a II. világháború óta". /Frunda-javaslat: hisztériás fogadtatás. Visszaállt a régi rend: a bányászok után ismét az RMDSZ van terítéken. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"