1998-ban megjelent Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár/ című könyve. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvári zsidóság - a Kálváriától a tragédiáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

"A Heltai Alapítvány egyik meghirdetett célja mindazok támogatása, "akiknek fontos az erdélyi népi hagyományaink világa", nyilatkozta Pillich László, az alapítvány titkára. Mindenekelőtt a csoportos formákat támogatják /néptánc, népzene, oktatótáborok stb./ Ezért állandósult a kolozsvári táncház működtetése, néptánctáborok szervezésének segítése. Minden évben igyekeznek legalább egy rangosabb nemzetközi szemlére eljuttatni a hagyományőrző néptáncegyütteseket. 1998 őszén anyagiak hiánya miatt nem indították újra a táncházat, de idén ezt pótolják. /Nánó Csaba: Hagyományőrzés és - ápolás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság új kiadványa: Romániai magyar alapítványok és egyesületek katalógusa 1998. Ez a címtár 347 szervezet adatait tartalmazza, a szervezetek megyénként csoportosítva jelennek meg az adattárban. /Magyar civil szervezetek adattára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1998 októberében alakult meg az IGE, az Ifjú Gazdák Egyesülete a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóiból, később csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan kar hallgatói. Az IGE főbb célkitűzései: a magyar nyelvű szakmai oktatás támogatása, a tagok szakmai képzésének elősegítése, tanfolyamok szervezése, dokumentációs bázis kialakítása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. A BMC elnöke Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ maradt, Dobriban Emil /Kolozsvár/ az ügyvezető titkár, az alelnökök: Németh Júlia /Kolozsvár/, Gaál András /Csíkszereda/ és Simon Endre /Marosvásárhely/. /Németh Júlia: Hírlevél Kolozsvárról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./

Febr. 20-án súlyos betegségben elhunyt Plugor Sándor /Sepsiszentgyörgy/ grafikus művész. Febr. 23-án temették el Kökösön, a református temetőben. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Plugor Sándor /sz. Kökös, 1940. márc. 4./ Kolozsváron végezte el a képzőművészeti főiskolát, majd rajztanár volt, 1970-től Sepsiszentgyörgyön a múzeum /Székely Nemzeti Múzeum/ munkatársa. Kiállításai voltak Magyarországon, az USÁ-ban, Németországban, Lengyelországban is. Csoportos kiállításon további országokban állította ki munkáit.

Az erdélyi magyar római katolikus püspökök Tempfli József nagyváradi püspök javaslatára febr. 8-án kelt közös levelükben azzal a kéréssel fordultak II. János Pál pápához, hogy Romániába érkezésekor látogasson el Erdélybe is. Két központot javasoltak, Csíksomlyót és Balázsfalvát, a római katolikusok, illetve a görög katolikusok központját. Magyarázatul hozzáfűzték, hogy a Románia 2,3 milliónyi katolikus hívőjének 84,6 %-a /1,1 millió görög katolikus és 900 ezer római katolikus/ Erdélyben él. Az ókirálysági részben csak 362 ezer katolikus él, a katolikus hívők 15, 4 %-a. /Erdélyi püspökök aggódó felhívása a pápához. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - a levél szövege: Új Ember (Budapest), febr. 21./

A moldvai csángók két vezetője, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke és pusztinai származású Nisztor Mihály az Európai Unió egyik bizottságának meghívására Brüsszelbe utazott, ahol január 13-14-én a Regionális Bizottságnak /The Comittee of the Regions/ a legelesettebb kisebbségi kultúráknak szentelt rendkívüli ülésén vett részt. Ezen a konferencián a kisebbségi művelődés egyenjogúsításának elvi kérdését vetették fel. A szakértők kifejtették, hogy jövőjük akkor biztosított, ha a hatóságok támogatása mellett a csángók ügyeket maguk a csángók intézhetik. Ez a meghívás fordulatot jelent a csángókérdés nemzetközi fogadásában. Az ülés után az Európa Parlament épületében - más nemzetiségekhez, néptöredékekhez hasonlóan - a moldvai csángók is kiállíthatták a népviseletet, továbbá az információs anyagot. Kitették a Moldvai Magyarság című lap néhány számát, a csángószövetség szándéknyilatkozatát, két angol nyelvű dolgozatot /az egyiket Csicsó Antal írta, a másikat Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi előadó, aki tanulmányában a moldvai magyar anyanyelvű csángóságot hatvanezer főre becsülte/. Ott volt az asztalon továbbá a budapesti kisebbségkutató alapítvány /International Foundation for Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights/ által kiadott The Moldavian Csango. A dolgozatot Valentin Stan és Renate Weber állította össze. A dolgozat vitatható állításait már cáfolta Tánczos Vilmos. Megjelent Yehudi Menuhin hegedűművész, a rendezvény fővédnöke is. /B. Kovács András: Csángók Brüsszelben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2., B. Kovács András: Csángók az Európai Unió székházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9., B. Kovács András: Saját intézményt kér a moldvai magyarság képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

"Febr. 20-án tartották Budapesten a Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciát nyolc határon túli magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, a kormány és a magyarországi parlamenti pártok részvételével, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében, zárt ajtók mögött. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Orbán Viktor hangsúlyozta: "Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával együtt teljes. A határon túli magyarok, bár más államok polgárai, de részei a magyar nemzetnek." Ezért a kormány "nem hagyhatja figyelmen kívül a határon túli magyarság ügyét." "Programjának megfelelően a magyar kormány a jövőben is biztosítja, hogy a határon túli magyar és az anyaországi politikai szervezetek intézményesített keretek között és őszintén tárgyaljanak a közös ügyekről." Martonyi János külügyminiszter beszédében arról szólt, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát. A stratégiai cél egyértelmű: "a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él." A nemzetnek nemcsak fennmaradni, hanem erősödnie is kell. Az erősödés az azonosságtudat erősödését és a nemzeti teljesítmény erősödését jelenti. Egy "létszámában, önbizalmában és hitében zsugorodó közösség nem lesz képes növelni teljesítményét". A magyar-magyar konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a Magyar Állandó Értekezlet politikai konzultatív állandó testület létrehozását, amely évente legalább egy alkalommal ül össze. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Szabad Újság (Pozsony), febr. 25./ A zárónyilatkozatot aláírták a részvevő szervezetek képviselői:Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi politikai pártok képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Az egyes egyházkerületek és a választmányi küldöttek kérésére Tőkés László püspök visszavonta az 1998 augusztusában történt lemondását a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöki tisztségéről. Az elnökség egyhangú beleegyezéssel vette tudomásul Tőkés László elnöki minőségében történő megerősítését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1959. febr. 22-én mondták ki a döntést, és még abban az évben megszűnt az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem. Nicolae Ceausescu a román pártvezetés tagjaként, Ion Iliescu diákszövetségi vezetőként jelentős szerepet játszott a magyar egyetem megszüntetésében. /Negyven éve szüntették meg a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Semjén Zsolt egyházügyi helyettes négynapos látogatást tett Romániában. Erdélyi körútján meglátogatta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. Járt Csíksomlyón is, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, ahol Csíkszereda egyházi személyiségeivel találkozott. Itt Semjén Zsolt ismertette a magyar kormány egyházpolitikáját. A magyar-román kapcsolatokra hatással van az, hogy a magyar egyházak nem kapják vissza jogos ingatlanaikat a román államtól. Mindez azért is érthetetlen, mert Székelyföldön az ortodox egyház olyan ingatlanokat kap, amelyek soha nem voltak az ortodox egyházé. Semlyén emlékeztetett: karácsonykor Anghelescu vallásügyi államtitkár ígérte a kományrendelettel rendezendő ingatlanok helyzetének megoldását. A látogatáson jelen levő Nagy Benedek, a román egyházügyi államtitkárság képviselője a román kormány egyházpolitikájáról elmondta: látszólag sok mindent elfogadnak és udvariasak. Azonban a különleges alapokból nagy összegeket juttatnak, kizárólag az ortodox egyháznak, ebből épülnek ortodox kolostorok Gyimesfelsőlokon, Gyimesbükkön, ez nem esélyegyenlőség. Nagy Benedek fontosnak tartja, hogy a pápa romániai látogatásakor Csíksomlyóba is ellátogasson. /Daczó Dénes: Erdélyi körúton - történelmi egyházaknál. Semjén Zsolt a Romániai Magyar Szónak nyilatkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Semjén Zsolt helyettes államtitkár szerint több mint remény, hogy a pápa ellátogat Erdélybe. Semlyén erdélyi látogatásán felmerült, miként lehetne kidolgozni a határon túli magyar egyházmegyék támogatását, s felvetődött, hogy megoldást kellene keresni az erdélyi egyházak állandó budapesti képviseletének biztosítására. /Nem teljesülnek az erdélyi egyházak ingatlanigényei. A pápa Kolozsvárra megy? = Magyar Nemzet, febr. 22./

Febr. 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kisebbségügyi minisztérium kezdeményezésére tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter miniszter, Tőkés Elek vallásügyi államtitkársági igazgató, illetve a magyar történelmi egyházak képviseletében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Czirják Árpád érseki helynök /Kolozsvár/, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Csiha Kálmán református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László püspököt Szilágyi Aladár főgondnok képviselte. Eckstein-Kovács Péter ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi tervezetnek a helyzetét: mindkettő késik. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: elvárná, hogy a magyar történelmi egyházak újabb listát állítsanak össze a visszaigényelt épületekről, amelyekről újabb sürgősségi kormányrendeletet lehetne készíteni. A megbeszélésen megemlítették, hogy a kormány által az előző napon elfogadott rendelet 22 milliárd lejt nyújt templomok építésére, illetve restaurálására. Azonban a magyar történelmi egyházak egyetlen temploma sem szerepel ezen a kedvezményezett listán. A magyar egyházi vezetők szóvá tették a megkülönböztetést. Tempfli József emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi sürgősségi kormányrendelet 17 épület visszajuttatásáról intézkedett, azonban a végrehajtása nem történt meg. Csiha Kálmán elmondta: a magyar történelmi egyházak a jövőben is tiltakozni fognak mindezek ellen. A román kormány azonban nem is válaszolt tiltakozásaikra, ezért a nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Uram, add meg nekünk, ami a miénk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

"A Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében Romániában minden hazai gyártású audiovizuális műsort románra kell fordítani, beleértve a helyszíni közvetítéseket és az élő műsorokat is. A CNA határozata értelmében román felirattal kell ellátni, illetve román nyelven kell szinkronizálni "a Románia területén sugárzott minden más nyelvű audiovizuális műsort". A fordítási kötelezettség vonatkozik a játék- és dokumentumfilmekre, a gyermekműsorokra, valamint az interjúkra, talkshow-kra, továbbá a romántól eltérő "más nyelvű helyszíni közvetítésekre". Ez alól "a zenei videoklipek, az idegen nyelvű tanfolyamok, valamint a nemzeti kisebbségnek szóló adásokban sugárzott hírműsorok" jelentenek kivételt. /Minden tv-adást románra kell fordítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök védelmében nyílt levélben fordultak Emil Constantinescu államfőhöz, Radu Vasile miniszterelnökhöz és Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez a Hargita Megyei Tanács képviselőtestületének és a megye közigazgatási hivatalának tagjai. Kolumbánt - egy fordítási hiba miatt szándékosan félreértett szövegrészre hivatkozva - rágalmazás címén első fokon 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte a Vaslui-i bíróság, ezen túlmenően pedig egymilliárd lej kártérítés kifizetésére és 10 millió lej perköltség megtérítésére. A Hargita Megyei Tanács elnökét a csereháti árvaház épületének vitatott ügyével kapcsolatos közleménye miatt perelte be az ingatlant kivitelező cég igazgatója. Kolumbán Gábor sikeres megyei vezető, és ha az ítéletet a törvényszék megerősíti, s az jogerőre emelkedik, le kell mondania tanácselnöki tisztéről is. /Nyílt levél Kolumbán-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A brassói ügyészségre beidézettek közül végül is Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megjelentek. Kónya-Hamar Sándor a kolozsvári Szabadságnak ezután elmondta, hogy a feljelentő Gheorghe Funar valójában alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. - Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről, az illető rendezvényen semmi olyan nem hangzott el, ami ellentmondana az alkotmánynak vagy a hatályban levő törvényeknek - mondotta Kónya. - Maga az a tény, hogy az érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit. Úgy érezzük, hogy nyilatkozataink rávilágítottak a vádak alaptalanságára, hogy sikerült véget vetnünk a további vizsgálatnak, és megóvnunk azokat is a további kihallgatásoktól, akik nem rendelkeznek parlamenti immunitással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

"Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./"

"Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"

"Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"

Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./

"A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"A Szabadságnak nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter a kézdivásárhelyi elítéltek ügyében, akiket az 1989-es forradalmi események nyomán pereltek be egy milicista őrnagy meggyilkolásának vádjával. A miniszter kijelentette, hogy az 1989-es decemberi események kapcsán "a jogalkalmazás bizonyos esetekben szelektíven történik", ugyanis amikor áldozatok és tettesek ugyanazon nemzetiségűek voltak, nem történt felelősségre vonás. A lap szerint az ügyben aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amit az SZKT egyöntetűen támogatott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Csávossy György, a SZET elnöke az SZKT-n kifogásolta, hogy a SZET nem rendelkezik azokkal a döntéshozatali jogokkal amelyek megilletnék. Szerinte e testületben összpontosul a romániai magyar szellemi élet elitje, ezért újra kell gondolni annak szerepét. Elmondotta: mindenképpen szükség van az alapszabályzat módosítására. A történelmi egyházak intézménye a legstabilabb intézmény Erdélyben még a mai napig is. Az utóbbi időben azonban képviselőik mind ritkábban vesznek részt a SZET ülésein, valószínű úgy érzik, hogy nem ez az a fórum, amelyen híveik érdekeit igazán képviselni tudják. Újra kell gondolni a Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét. Vagy meg kell szüntetni a SZET-et és egyesíteni kell az SZKT-val, vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSZ döntéshozatalában - állította Csávossy. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a http://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a http://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

"Kolozsváron Méliusz József-emlékszoba készül. Erre a hírre Nagy László megjegyezte: "van néhány nagy kolozsvári író, akiknek nincs emlékszobája, mint Reményik Sándor, Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Bánffy Miklós." Méliusz nem tartozik a nagy írók közé. /Nagy László: Méliusz József-emlékszoba Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök kétnapos látogatásra Romániába érkezett, febr. 28-án fejezte be Sinaián tárgyalásait Radu Vasile miniszterelnökkel. Ivan Kosztov kijelentette, hogy bolgár parlamenti delegációt küld Belgrádba és Pristinába. Javasolta, hogy román parlamenti képviselők is tartsanak a küldöttséggel. Radu Vasile hasznosnak minősítette a javaslatot, de hozzátette, hogy azt még el kell fogadnia a parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

"A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

"Románia és Moldova egyesülése csak a két ország népének akaratából történhet meg, de ha a két ország népe az egyesülés mellett dönt, azt sem az oroszok, sem senki más nem akadályozhatja meg - jelentette ki márc. 1-jén Bukarestben Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. A KDNPP vezetője szerint ha ma népszavazást tartanának az egyesülésről, Romániában az igen biztosan diadalmaskodna, de a Moldovai Köztársaságban valószínűleg nemet mondanának. - Románia nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne a Moldovában élők számára. Romániának a kulturális, szellemi, érzelmi és történelmi egységet kell szorgalmaznia, és amikor "a helyzet nálunk jóra fordul, a moldovaiak is az egyesülést akarják majd" - hangsúlyozta. A sajtóértekezleten Remus Opris szóvivő határozottan elítélte az orosz törvényhozásnak azt a döntését, amellyel Oroszország számára stratégiai érdekzónának minősítette a Dnyeszteren túli területet. Opris szerint a román külügyminisztériumnak hivatalosan állást kellene foglalnia olyan értelemben, hogy ezzel Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét fenyegeti. Romániának fel kellene hívnia az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy a Dnyeszteren túli területet "ténylegesen idegen hadsereg tartja megszállás alatt". /Nem érdemes most erőltetni Moldova és Románia egyesülését - véli Ion Diaconescu parasztpárti elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése (AER) Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Kolumbán Gábort a vaslui-i bíróság rágalmazásért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyű Aris Industry S. A. ügyvezetőjeként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román?magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja fel. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki, amelyben rögzítette azt, hogy "minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerződés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó képességűnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék." Aristide Roibu alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt? Az indulatosság és agresszivitás, amellyel Aristide Roibu kifejti nézetét anélkül, hogy a beszélgetések során felmerült kérdésekre válaszolna, arra késztet, hogy az illetékes szervekhez forduljunk, kérve a pénzügyi átutalások törvényességének, a behozatalnak és az építkezés költségeinek felülvizsgálását." - Aristide Roibu ezt rágalmazásnak vélte, és panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint őt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo, "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd megjegyezte: egész egyszerűen nem értette, hogyan is állapíthatta meg a vaslui-i bíróság: fennállnak a rágalmazás tényálladéki elemei. Mindenekelőtt nem a vitatott alattomos kifejezést tartja rágalmazónak, amelyet románul egyébként helyesen nem szubverzívnek, tehát Roibu olvasatában az állam belső rendjét aláásónak kellett volna fordítani, hanem perfidnek (e fogalomnak viszont semmi köze sincs az államrendhez). Az ítélet indoklása szerint a rágalmazást azáltal követte el Kolumbán Gábor, hogy azt állította: a sértett jogtalanul, a svájci Basel Hilft Alapítvány felhatalmazása nélkül ajándékozta a kérdéses csereháti ingatlant az apácarendnek. Ez az indoklás azért is érthetetlen, mert a csereháti ingatlan tulajdonjogi helyzetéről a marosvásárhelyi bíróságon folyamatban van egy per - mindaddig tehát, amíg a polgári bíróság jogerősen nem állapítja meg, hogy az ingatlan ajándékozása szabályos volt, hogy annak ki is a jogos tulajdonosa, bárkinek jogában van ebben a kérdésben szabadon véleményt nyilvánítani. Aristide Roibu panasza nem is vonatkozott az ajándékozással kapcsolatos véleményre, ő a szubverzív kifejezést panaszolta, tehát az ítélet ebből a szempontból is szakmailag elképesztően dilettáns. A vaslui-i megyei törvényszék - gyanús gyorsasággal - a fellebbezési tárgyalást már március 10-ére ki is tűzte. Kolumbán Gábor időközben a Román Legfelsőbb Ítélőtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bűncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság a csíkszeredai lett volna. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak az "Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikk kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Elfogadhatatlan a politikai szólásszabadságnak a bírói út felhasználásával való korlátozása. Ezzel az ítélettel is a román igazságszolgáltatás túllépte az egyezmény biztosította szólásszabadság korlátozási lehetőségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. Kincses Előd szerint "jogosan elvárjuk, hogy a román állam az idézett egyezmény szellemében védje meg Kolumbán Gábort." /Kincses Előd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"