Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. november 2.
"Politikai összecsapásoktól hangos a parlament, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán felmerült éles ellentéteket elemezte Mátis Jenő parlamenti képviselő. Bírálta a Demokrata Pártot, amely az ellenzékkel együtt ellenzi a visszaszolgáltatást. A kormány sürgősségi eljárást kért az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet tárgyalására, de a Demokrata Párt az ellenzékkel hallani sem akart erről. Amikor viszont a tanügyi törvényre került sor, ugyanaz a DP és ellenzék hallani sem akar arról, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyaljanak. Nem ez az első alkalom, hogy a DP nem tartja tiszteletben a koalíciós egyezségeket. A DP csúcsvezetői minden egyezséget aláírnak, amelyeket aztán a parlamentben nem tartanak be. Ez súlyos gondokat okoz. Mátis szkeptikus a koalíciós partnerek szavahihetőségét illetően a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, de reméli, hogy előbb- utóbb felülkerekedik bennük a politikai éleslátás. "Amennyiben ez a koalíció nem válik működőképessé, Románia nagyon rövid időn belül komoly politikai válság elé néz - vonta le a következtetést a képviselő. /Székely Kriszta: Súlyos zavarok feszítik a koalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"
1998. november 2.
"Az október 31-i lapok bőven tudósítanak arról, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, miután az RNEP-ről leszakadt, pártja bejegyzését végleg elutasította a bíróság, belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP), és elfoglalta a külön számára létesített főtitkári tisztséget. A lapok többsége úgy látja, hogy rövid távon bővül az NRP erdélyi támogatóinak száma, de mivel Funar nem fogja sokáig vállalni a "másodhegedűs" szerepet, a Corneliu Vadim Tudor pártelnök és közötte lévő feszültségek előbb-utóbb súlyosbodni fognak. Annak ellenére, hogy Funar azzal dicsekedett, 40.000 volt RNEP-tagot hoz magával az NRP-be, a kolozsvári lapok máris arról számolnak be, hogy Funar régi szövetségesei nemigen akarják követni őt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 2. 202.sz./"
1998. november 2.
Erdélyben 6-7 éve indult el a gépköri mozgalom, szükséges a törvényes keret megteremtése. Ennek első lépéseként idén máj. 28-án országos szimpóziumot tartottak Székelyföldön, melyen részt vettek a minisztériumi képviselők, a bajor minisztériumi képviselők, a magyarországi küldöttek és a gépkörök vezetői. Pete István mezőgazdasági államtitkár Nicolae Cornoiu személyét bízta meg a gépkörök ügyeinek intézésével. A közös géphasználatról van szó a gépkörök esetében. 1994. áprilisában alakult meg az első gépkör Gyergyószentmiklóson, jelenleg 11 működik. Megalakult a Romániai Gépkörök Szövetsége, székhelye: Gyergyószentmiklós, elnök: Romfeld János mérnök, tiszteletbeli elnök: dr. Sebők M. Péter nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. /Makkay József: Kiépülőben a gépköri mozgalom Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. november 2.
Magyarország a határon túli magyarok beleegyezése nélkül lehetőség szerint ne kössön olyan kétoldalú megállapodásokat, alapszerződéseket, amelyek alapvetően érintik a kisebbségben élő magyarság helyzetét. Ez a kormányprogramnak olyan célkitűzése, amely betartható - jelentette ki Szegeden Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemén tartott előadásában, hangoztatva, hogy az alapszerződéseket ellenőrző vegyes bizottságok révén a meglévő megállapodások hiányosságait is pótolni lehet. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban leszögezte, hogy ezek biztosítását, érvényesítését szélesen kell értelmezni. A határon túli magyarok szülőföldön maradását kell szolgálnia az anyaországnak. Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha mindent megtesz azért, hogy a kinti magyar közösségek megmaradjanak - mondta, hozzátéve, hogy e törekvések fontos része egyben az identitás megőrzésének egyik feltétele az anyanyelvi oktatásban. Véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell tanulniuk pozitívan viszonyulni az anyaország integrációjához. Ha jól kezeljük az integrációs folyamatot, Magyarország erősödni fog, szerepe felértékelődik, s ez a más országokban kisebbségben élő magyarok javát is szolgálja - jelentette ki. /Kárpát-medencei fiatalok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. november 2.
Balogh Béla /Kolozsvár/, a Farkas utcai templom lelkésze böjtöt hirdetett meg a frissen újraválasztott Tőkés László püspök ellen, a püspököt főbéresnek nevezve és azzal vádolva, hogy elhagyta a törvényesség korlátait. /Böjt Tőkés László ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31.
1998. november 3.
"Ion Diaconescu parasztpárti elnök a romániai magyarok és a koszovói albánok követelései közötti lehetséges párhuzam veszélyére figyelmeztetett a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. Ha az RMDSZ kilépne a koalícióból, az ország külföldi megítélése lenne hátrányosabb, mondta. Diaconescu kijelentette: a Petőfi-Schiller Egyetemre vonatkozó kormányhatározat egy kompromisszum eredménye, szerinte az RMDSZ is elfogadja majd, hogy az egyetemen román nyelvű tanítás is legyen. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a "37 román nyelvű egyetem" mellett esetlegesen működő 1-2 magyar nyelvű egyetemnek, viszont a koszovói helyzetre emlékeztetett: "Mit fogunk majd csinálni, ha a magyarok is ugyanazokat a kéréseket kezdik megfogalmazni, mint a koszovói albánok?" /Jobb szemmel nézik a világban a magyarokat, mint az albánokat. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint ki kell elégíteni a magyarok igényeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 3.
"A magyar egyetemi oktatók testülete sajnálattal értesült az országos rektori értekezlet határozatáról (Galati, 1998, október 15.), amellyel ez a fórum határozottan elutasítja a magyar kisebbségnek a magyar nyelvű felsőoktatási intézményekhez való jogát, és még a kormány által szorgalmazott "multikulturális" intézmény jogszerűségét is kétségbe vonja - olvasható a magyar egyetemi tanárok nyilatkozatában. Közleményükben megdöbbenésüknek adtak hangot annak kapcsán, hogy egy kisebbségnek egy oktatási és művelődési intézmény iránti jogos igényét nem a hajdani diktatúra intézményei, nem is a szélsőséges pártok képviselői, hanem a román egyetemi oktatók legfelsőbb fóruma utasítja el, amely meglátásukban figyelmeztető jele annak, hogy a román akadémiai élet újra a politika színterévé vált. Ilyen körülmények között a tolerancia, a demokrácia, az esélyegyenlőség gondolata és eszméje csak üres szólamnak tekinthető - szögezték le. "Minden friss statisztikai adat a magyar népesség mellőzöttségére, az iskolázottság aggasztó csökkenésére utal, és ez a korlátozó és diszkriminatív oktatási rendszer következménye." A magyar oktatók még felhívták a nemzetközi akadémiai fórumok és intézmények figyelmét a romániai magyar felsőoktatás válságos helyzetére. /A magyar egyetemi tanárok nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 3.
"Gajdos Balogh Attila reagált Dáné Tibor írására /Kinek használt Csernáton? Szabadság, okt. 1./, emlékeztetve arra, hogy a rendezvény helyi szervezője a Kezdeményezés az Erdélyi Civil Társadalomért, melynek Király Károly az egyik alapítója. A kormányból való kilépések kedvező alkalmait az RMDSZ elhalasztotta, ezért váltak szükségessé a polgári fórumok. Kimondottan hibákról és bűnökről van szó, szögezte le Gajdos Balogh Attila. Dáné Tibor a lehető legkedvezőtlenebb színben próbálja feltüntetni a csernátoni fórumot. Az RMDSZ vezetői óvatosan hallgattak, amikor Orbán Viktor miniszterelnök vagy Pokorni Zoltán oktatási miniszter szavait a román sajtó balkáni stílusú ócsárlással fogadta. "Minden bizonnyal Horn és Kovács szocialistái sokáig mást súgtak, s ettől most sem tudnak szabadulni", állapította meg Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Nem csupán Csernáton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 3.
"Amennyiben Sabin Gherman Pro Transilvania Alapítványa párttá válik, az nem a nacionalista pártokat fogja megosztani, hanem a Demokratikus Konvenciót és az RMDSZ-t, állapította meg Szabó Csaba. Az RMDSZ kudarcnak kitett tevékenysége, vezetőinek civakodása megrongálta az RMDSZ képét. Egyre fogy a közös magyar célok száma és varázsereje, így a Bolyai Egyetem, a székely autonómia, a kétnyelvű felirat... Sok erdélyi magyar számára a fontossági sorrendben első helyen állnak a megélhetési gondok. Kilenc év alatt az RMDSZ nem volt képes olyan családvédő segélyszolgálatot megszervezni, amely havi anyagi segélyben részesítette volna a magyar kisgyermekes családokat. Csökken az RMDSZ-bizalmon alapuló magyar szolidaritás. "Az egyetlen erdélyi karizmatikus egyénségnek, Tőkés Lászlónak alig sikerült megnyernie a püspökválasztást! Széthúzás, magánérdekek előtérbe kerülése mindenütt..." /Szabó Csaba: Egységes megkönnyebbülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 4.
Nov. 3-án napirendre került a tanügyi törvény a képviselőházban, ekkor kellett volna megkezdődjön a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet vitája. Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság alelnöke azt kérte, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyalják a rendeletet, mert a szakbizottság jelentése nem tartalmaz minden módosító indítványt, és a sürgősségi eljárás szabályzata szerint erre nincs lehetőség a képviselőházi vita során. A parasztpárti képviselők is támogatták a jelentésnek a szakbizottsághoz való visszautalását. Hosszú procedurális vita kezdődött a javaslat szavazásra való bocsátásáról. Végül azonban az ülésvezető Andrei Chiliman (Nemzeti Liberális Párt) kijelentette, hogy nem lehet szavazni a javaslatról, és hogy az általános vitát november 5-én meg fogják kezdeni. /A képviselőházban napirendre került a tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
Márton Árpád képviselő, az RMDSZ-frakció alelnöke reagált a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnökének a Nemzeti Gárda székelyföldi felállításával kapcsolatos kijelentéseire, továbbá a képviselőházban elhangzott alkotmánysértő, a jogállamiságot megkérdőjelező felszólalásaira. Az alkotmány szerint nem lehetnek politikai pártok tagjai katonatisztek, rendőrök és tiltottak a titkos jellegű egyesületek. Ennek ellenére a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke bejelentette, hogy a megyében megszervezte a Nemzeti Gárdát, tagjai között vannak katonatisztek és a hírszerző szolgálat tagjai. A szervezet célja, hogy alkalomadtán rendkívüli bírósági döntés alapján karóba húzassa az RMDSZ vezetőit, ha pedig elmenekülnének, külföldön üldöznék és likvidálnák őket a Vasgárda volt tagjai. A jogállamiság védelme nemcsak az RMDSZ kötelessége, szögezte le Márton Árpád. /Megszervezték a Kovászna megyei Nemzeti Gárdát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
"Csapó József RMDSZ-szenátor kérésére, hogy a román külügyminisztérium értékelje az idén májusban Litvániában létrehozott állami lengyel tannyelvű egyetemet, Razvan Ungureanu államtitkár válaszol: Litvániában úgy értékelték, hogy a kisebbségek bármilyen "külön" tanítása "az oktatás gettóizálásához és a végzősök elszigeteléséhez vezethet". A közlemény arra is figyelmeztet, hogy a lengyel tannyelvű egyetemre vonatkozó "kitartó" követelések, melyeket a "szélsőséges lengyelek" területi autonómia követeléseivel hoztak összefüggésbe, a litvánok "rendkívül veszélyesnek" tekintették. Visszatérve az itthoni helyzetre, a minisztérium úgy látja, "egy szomszédos ország kisebbségének nyelvén" való állami egyetemre vonatkozó "kitartó" követelés ellenszenvet válthat ki a politikusok és a közvélemény szintjén. A minisztérium ugyanakkor Romániában létesítendő multikulturális egyetem létrehozását támogatja. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./"
1998. november 4.
Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
Annamaria Biris (KDNPP) képviselő egy olyan (ötnyelvű!) multikulturális egyetem létrehozását javasolja a Kárpátok-Eurórégióban, amelynek Romániában, Magyarországon, Ukrajnában és Szlovákiában is lennének tagozatai. Andrei Marga figyelemreméltónak minősítette a képviselőasszony javaslatát. Ezen felbátorodva Biris asszony ígérte: tervét elküldi az említett országokból álló Kárpátok-Eurorégió tanácsához tanulmányozás végett. Mint ismeretes, Románia 1997-ben társult a Kárpátok- Eurorégióhoz. /Ötnyelvű egyetem a Kárpátok-Eurorégióban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
A Demokrata Párt képviselőházi frakciója úgy döntött: megvonja Adrian Severintől azt a jogot, hogy a jövőben a párt nevében nyilatkozzék. A DP ugyanakkor megvonta támogatását a román EBESZ- küldöttség elnökségétől is, mivel az elnöki tisztséget Severin tölti be. A múlt héten több területi szervezet kérte Severin felelősségre vonását a volt külügyminiszternek a DP vezetőségét bíráló kijelentéseiért. A döntést kommentálva Severin kijelentette: ha az állandó büró megvonja párttagságát, az a Demokrata Párt szakadásához vezet. /Szakad a Demokrata Párt (is) ? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
A kolozsváriak 58%-a ellenzi a magyar- német egyetemet, ezt tartalmazta a Metro Media Transilvania felmérése. Az 1100 emberből álló mintának 22,77%-a magyar, ami Kolozsvár hivatalos nemzetiségi összetételét tükrözi. További adatok: 6% nem felelt a kérdésre, 9% nem tudommal, míg 27% igennel válaszolt. A Petőfi-Schiller egyetemet támogatók 65%-a kolozsvári székhelyű egyetemet szeretne, 7% Hargita-Kovászna megyeit, 11% marosvásárhelyit, 9% azt máshol képzelné el, 8% pedig nem válaszolt - áll a Szabadság összeállításában. A közvélemény- kutatás tartalmazta a kolozsvári elektronikus és írott sajtó népszerűségi adatait is. /Változatlanul ellenzi a románság az egyetemet. Felmérés tömegkommunikációról és magyar?német egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
A Szabadság a Napi Magyarországban október 20-án megjelent, a vilniuszi lengyel egyetem témájával foglalkozó cikkét közölte. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
A magyar állami egyetem ügyének központi lapokban történt tükrözéséről közöl tanulmányt a Transilvania Jurnal. Az öt kiválasztott bukaresti napilapban (Adevarul, Curentul, Evenimentul Zilei, Romania Libera, Ziua) idén aug. 1-től szept. 30-ig 272 cikk jelent meg, ebből 60 első oldalon. Az elemzés szerint az öt lap nagyjából pártatlan volt, még az Adevarul is 71,8%-ban elfogulatlanul viszonyult a témához. A legpártatlanabb az Evenimentul Zilei és a Ziua volt, a Curentul-ra pedig a vélemények különbözősége volt a jellemző. A készítők pontozták az írások témával kapcsolatos objektivitását, de nem vették figyelembe a cikkírónak az ügy szereplőihez való viszonyulását. A megjelent anyagok 82,7%-a volt pártatlan, csupán 4,4% tükröz szélsőséges véleményeket. Megjegyzendő, hogy ezek között sokkal nagyobb az aránya a negatív, mint a pozitív viszonyulásnak (35/12). Jellemző, hogy a kis méretű cikkeknek sokkal nagyobb százaléka volt objektív (93,8%), mint a különösen nagyoknak (52,6%). Az első oldalas anyagok jóval kevésbé pártatlanok (csak 75%-ban), mint a beljebb megjelenők (84,9%), ráadásul ezek az anyagok általában negatív véleményt tükröznek (az esetek 20%-ban. A témával az Adevarul foglalkozott a leginkább, 71 írással magasan vezet a listán a Ziua 61-e előtt. A további sorrend: Evenimentul Zilei, Curentul, Romania Libera (ez utóbbi nagyon alacsony számmal, mintegy 29 ilyen témájú cikkel). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 5.
Nov. 4-én a képviselőház emberjogi bizottsága tegnap visszautasította az önálló magyar egyetemre vonatkozó két RMDSZ-es törvénytervezetet. Az elsőt 4 RMDSZ- képviselő, a másodikat Varga Attila képviselőházi frakcióvezető nyújtotta be júniusban. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 5.
1998. november 5.
"Általános sztrájkba lépett hét egyetemi központban - tudósítanak a reggeli lapok. Tegnap Jászvárosban, Galacon, Konstancán, Targoviste-n, Suceava-n, Pitesti-en és Bákóban az egyetemisták meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek. A kormányhoz és az Oktatási Minisztériumhoz eljuttatott közleményükben a diákok többek között azt követelik, hogy a GDP-nek legalább 4%-át az oktatás kapja; költségvetési juttatásokban részesüljenek az oktatási helységek helyrehozatalára és a már megkezdett beruházások befejezésére; a teljes politikai elit moralitásának garantálását a miniszteri felelősség felvállalása, a választási törvény módosítása (egyéni és nem listás szavazást kérnek) és a szekusdossziékről szóló törvény sürgősségi eljárásban való megtárgyalása által. A multikulturális egyetem felállítását kérik Csernovicban, ugyanakkor a Petőfi-Schiller egyetem alapítására vonatkozó kormányrendelet visszavonását. Az Országos Diákszervezetek Egyesületének vezetői kijelentették, hogy követeléseikről Radu Vasile kormányfővel szeretnének tárgyalni. Mihail Korka oktatási államtitkár bejelentette, hogy minisztériuma hajlandó tárgyalni a diákokkal, de csak az oktatással kapcsolatos követelésekről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 5.- 205. sz./"
1998. november 5.
"A Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában, ezzel kapcsolatban nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke: "Őszintén gratulálok a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának: ismételten választási sikerükhöz, és ahhoz, hogy nyilatkozataik szerint, jó koalíciót alakítottak ki és jó koalíciós egyezséget kötöttek. Ez utólag is igazolja, hogy az RMDSZ 1996 novemberében olyan utat választott, amely lám, mások által is járhatónak minősül. Hiszen két év múltán gyakorlatilag hasonló modellel próbálkoznak most a szlovákiai magyarok is. Amit mondok, azt az sem cáfolja, hogy az elmúlt két évben az RMDSZ-nek sok negatív tapasztalata volt, és többször is eljutottunk a koalícióból való kilépés határáig, többször is erről kellett gondolkodnunk, és most sem különösebben biztos a helyzetünk a romániai koalícióban. De mindennek ellenére azt állítom, hogy a szlovákiai helyzet alakulása utólag is igazolja azt, hogy 1996 novemberében mi helyesen döntöttünk." Petre Roman pártelnök azt nyilatkozta, hogy négy hónap múlva a demokraták kivonulnak a kormányból. Markó Béla szerint a "Demokrata Pártnak ez egy hibás elemzése, mivel főleg az utóbbi időben - s ezt a bukaresti főpolgármesteri választás eredményei is mutatják - a közvélemény elsősorban a Demokrata Pártot kezdi hibáztatni a koalíción belüli feszültségekért és azért, hogy gyakorlatilag nem lehet előre haladni, mert állandóan, minden lényeges kérdésben konfliktus alakul ki. A Demokrata Párt kiválása a koalícióból, vagy az előrehozott választások kikényszerítése szerintem senkinek sem jó. Az RMDSZ ilyesmit nem kívánhat. De úgy vélem, egy ilyen döntés elsősorban a Demokrata Pártra ütne vissza." /Markó Béla: Ránk is pozitív hatással lehet az, ami Szlovákiában történik: Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
1998. november 5.
"Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./"
1998. november 5.
"Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./"
1998. november 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóirodájának tájékoztatása szerint november 5-én Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalában fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés püspök jókívánságát fejezte ki abból az alkalomból, hogy a következő fél évre Magyarország vette át az Európa Tanács elnökségét. Martonyi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ET Miniszteri Bizottságának elnökeként jelentős mértékben elősegítheti az európai kisebbségvédelmi rendszer működését. Tőkés László tájékoztatta Martonyit a magyar nyelvű egyetem helyreállításának helyzetéről, illetve a felekezeti oktatás újbóli hátrányos megkülönböztetéséről. Felhívta a figyelmet: az európai integráció élvonalába tartozó Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarság ügyének fontossága tekintetében jobban kellene ügyelnie a magyar külpolitika három prioritásának az egyensúlyára. Martonyi kifejezte a magyar kormány azon szándékát, hogy még az állami magyar egyetem helyreállításának a meghiúsulása esetén is készek megkeresni a magyar egyetemi oktatás lehetőségeit és anyagilag biztosítani annak megvalósulását. /Martonyi fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1998. november 6.
Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1998. november 6.
November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 6.
A kolozsvári országos könyvszalonon a számos díjból mindössze egyetlen díszoklevél jutott magyar kézbe. Az október végi díjazáson Sütő András Hargitai vadászkalandok című, a csíkszeredai Pallas Akadémiánál megjelent kötetéért kapta meg a Román Művelődési Minisztérium és a Kolozs Megyei Művelődési Felügyelőség díszoklevelét. /Egyetlen magyar könyvet díjaztak a kolozsvári országos könyvszalonon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1998. november 7.
Az 1956-os forradalom történetét dokumentumkötetek, tanulmányok, visszaemlékezések méltatják. A forradalomnak a környező országok magyarságára való hatását még nem mérték fel alaposan, inkább próbálkozások történtek. Tófalvi Zoltán /ennek a kérdésnek egyik erdélyi kutatója/ összegezte az erdélyi megtorlás adatait: az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritás ürügyén Erdélyben 14 személyt ítéltek halálra, közülük tizenhármat kivégeztek, harmincheten belehaltak az elszenvedett kínzásokba. Az egyik római katolikus pap holttestét a Dunából fogták ki, a másik a brailai mocsarakban lelte halálát. A csíkszentdomokosi Bíró Károly az egyik haláltáborból próbált megszökni, amikor géppuskasorozat végzett vele. A román kommunista diktatúra börtöneiben 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és ugyanennyi evangélikus lelkipásztor szenvedett nehéz börtönéveket. Tízezrekre tehető az elhurcoltak száma. Furcsa jelkép, hogy 1956 ürügyén 56 vádlottat állítottak bíróság elé. Több 56-hoz kapcsolódó kirakatper volt Romániában. A legnagyobb a Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevéhez kapcsolt perben 56 vádlott volt. A Szoboszlay-féle szervezkedés a szocialista rend megdöntését és a többpártrendszer bevezetését tűzte ki célul. A szervezet Erdély több városára kiterjedt. a szervezkedés. Románok ugyanúgy tagjai voltak a szervezkedésnek, mint a svábok és a zsidók. A Szoboszlay-perben 11 halálos ítéletet mondott ki a kolozsvári Katonai Törvényszék, egynek megkegyelmeztek, tíz elítéltet 1958. szept. 1-jén az aradi börtönben kivégeztek. A kivégzettek névsora: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, Huszár József, Orbán Károly, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István, továbbá három román: Draganita Constantin ezredes, Dan Aurel görög katolikus főesperes és dr. Fantanaru Alexandru aradi ügyvéd. Néhány hét múlva az érmihályfalvi csoport perében is ítéletet hirdettek. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost halálra ítélték. 1958. dec. 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték őket. /Tófalvi Zoltán: Negyven éve végezték ki a tizenkét erdélyi ötvenhatost. = Napi Magyarország, nov. 7./
1998. november 7.
"Balogh Béla lelkész újból jelentkezett, ismét Tőkés Lászlót támadta, mondván, megtörtént újraválasztása és a püspök "az erők összefogása helyett megsemmisítő támadásba lendült legjobb munkatársai ellen". Balogh Béla szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkor cselekszik a legbölcsebben, ha megadja a lehetőséget Tőkés Lászlónak: "két püspöki ciklus lejárt után letegye vezetői tisztségét". /Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után - gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7-8./ Megjegyzés: Balogh Béla hirdetett böjtöt Tőkés László püspök ellen. "
1998. november 7.
Az önmagára találó Erdélyi Szépmíves Céhet elismerés illeti a Reményik Sándor-emlékkönyv /Kolozsvár, 1998, összegyűjtötte: Kisgyörgy Réka/ kiadásáért. Az Erdélyi Szépmíves Céh tervezi az Összegyűjtött versek kiadását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./