Tizenhárom színház 17 előadása és hétszáz vendég, néző találkozott az elmúlt hét kulturális fergetegében Gyergyószentmiklóson. Október 11-én a díjkiosztó gálával ért véget a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A legjobb előadásáért járó díjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata nyerte el, Jon Fosse Alvás című darabjával. A legjobb férfialakításért járó elismerést Sebestyén Aba, a Tompa Miklós Társulat színésze érdemelte ki, az Alvásban nyújtott alakításáért, a legjobb női alakítás díját pedig a Temesvári Állami Német Színház színésznője, Andrea Nistor nyerte. Különdíjat kapott a sepsiszentgyörgyi M Stúdió társulata a színpadi játék kifejező erejéért /Rómeó és Júlia című előadásuk/, valamint Harsányi Zsolt, a csíkszeredai Nagykutyák című előadás rendezője, társulatépítő munkájáért. A közönségdíjat szintén a mozgásszínházi produkció, a Shakespeare-darab ihlette Rómeó és Júlia kapta. A zsűri és a szervezők életműdíjjal jutalmazták Kakuts Ágnes kolozsvári színművésznőt. A Figura Társaság által, évente odaítélt Bocsárdi Gabriella-díjat idén Bartha Boróka, gyergyószentmiklósi színésznő vehette át. Abban, hogy a „kényszerszünetek” után, 2001-ben újra Gyergyószentmiklóson rendezték meg a kollokviumot, nagy szerepe volt Zsehránszky Istvánnak, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának főtanácsosa. /Csibi Márti: Véget ért a kollokvium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A Kolozsvár Napok keretében Benedek Elekre emlékeztek október 9-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Nagybacon, Brassó, Kézdivásárhely és Marosvásárhely után most itt mutatta be az utolérhetetlen mesemondó Édes anyaföldem, Magyar mese- és mondavilág 1–7., valamint Nagy magyarok élete című köteteit. Hegedűs Imre János irodalomtörténész az általa huszonhárom év kutatómunkával megírt Benedek Elek című monográfiát ismertette. Benedek Eleket a kommunista rendszer kezdetén teljesen betiltották. /Ö. I. B. : Elek apó, a népművelő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Balogh Borbála festőművész több mint 10 éve dolgozik a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A színház előcsarnokában október 9-én megnyitották Síksávok című egyéni kiállítását. /Síksávok a magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Szerződést kötött a kolozsvári Mátyás szoborcsoport restaurálási munkálatait megnyerő Concefa Rt. és Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész. Ennek értelmében a szobrászművész vezeti majd a szoborcsoport bronz elemeinek a felújítását, míg a restaurálás anyagi oldaláról a nagyszebeni kivitelező cég gondoskodik. /S. M. Z. : Mátyás: indul a restaurálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Magyar Tudományos Akadémia határon túli nyelvi kutatócsoportjait tömörítő Termini Kutató Hálózat harmadik, október 12-én kezdődött kétnapos debreceni konferenciáján a kutatók azokat a szakmai kérdéseket vitatják meg, amelyek a szlovéniai, ausztriai, szlovákiai, ukrajnai és romániai szervezetek közös stratégiájába illeszthetők. Az MTA határon túli szervezeteinek közös kutatási programja a magyar kisebbségek közötti együttműködést, közös nyelvstratégia létrejöttét és az anyanyelv megtartását igyekszik elősegíteni. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke a kutatásról elmondta, hogy a nyelvi kutatócsoportok hálózatát az MTA megbízásából hozták létre. A cél az, hogy határozott irányt szabjanak a különböző tagszervezetek tevékenységének, továbbá közös projekteket és pályázatokat indítsanak. A termini hálózat által végzett nyelvi kutatással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak legfőbb célja a magyar nyelv megtartása a Kárpát-medence magyarok lakta részein az élet minden területén és minden szintjén. /Konferencia a nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Észak-erdélyi kórustalálkozó tette felejthetetlenné a nagyenyedi Vártemplomban az aradi vértanúkról október 10-én tartott megemlékező ünnepséget. Dr. Vekov Károly történész, egyetemi tanár tartott előadást. Számos Golgotája van a magyarságnak, az egyik éppen Nagyenyed, de leginkább a magyar forradalom és Arad. A magyar nép és a szabadság fogalma azóta összekapcsolódik a köztudatban, fejtette ki. A világ összes lexikonjában szerepel Kossuth és Petőfi neve. Október 6-át idéző verseket mondtak és szövegeket olvastak fel dr. Jancsó Miklós és Rekita Rozália kolozsvári színművészek. Jelen volt a 83 éves Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalszövetség tiszteletbeli elnöke, az erdélyi kórusmozgalom „nagy öregje” is. A fellépő kórusok magas színtű énekkultúrával, korhű dalokkal szerepeltek. /Bakó Botond: Nagyenyedi megemlékezés az aradi vértanúkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Nagyenyed börtönében Kolozsvárról, Vajdahunyadról, Gyulafehérvárról és Szatmárról érkezett művészek tevékenykednek. A festők azt tűzték ki célul, hogy munkáikkal színesekké, vidámabbakká tegyék a régi börtön ódon falait. /(bakó): Festmények a fegyház falán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány tizedik alkalommal rendezett ünnepséget Reményik Sándor emlékére, ezúttal Budapesten, a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban. Az eseménysorozat versmondó versennyel kezdődött, a résztvevők – kolozsvári és magyarországi középiskolai diákok – Reményik Sándor verseiből válogathattak. Az irodalmi konferencián az előadók – Pomogáts Béla, Kántor Lajos, Dávid Gyula irodalomtörténészek – Reményik Sándorról szóló tanulmányaikat, esszéiket olvasták fel. Ezután a közönség átvonult a gimnázium egy másik termébe, ahol Kántor Lajos megnyitotta a Zsoboki Alkotótábor résztvevőinek képzőművészeti kiállítását, amelynek témája Reményik Sándor élete és költészete, illetve az 1956-os események voltak. Végül Szabó Réka szervező felidézte az előző kilenc év emlékkonferenciáit, az azokon megtárgyalt kérdéseket, majd Pomogáts Béla mondta el ünnepi beszédét. /Jancsó Noémi: X. Reményik Sándor Emlékünnepség Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes festményeinek tárlata. Ígéretes tehetség munkái ezek, mondta Heim András grafikusművész 2006-ban, az előző tárlaton. Véleménye nem változott, erősítette meg Heim András az Unitárius Kollégiumban is tanító képzőművészről. /F. Zs. : Felházi-képek a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Megnyílt Valovits László kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A fák sajátos arculatának művészi átlényegítése látható bemutatott munkáin, értékelte művészetét Németh Júlia műkritikus. /Németh Júlia: Párbeszéd a fákkal. Valovits László kiállítása a kolozsvári Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Marosvásárhelyen bemutatták Bustya Dezső lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspök-helyettese Gazdámnak célja volt velem /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című önéletrajzi ihletésű könyvét a diktatúra idején, a meghurcoltatásban, mégis hűségben, hitben leélt életéről. Bustya Dezső Erdőszentgyörgyön született, Kolozsváron érettségizett. 17 éves korától két évig börtönben ült, politikai fogolyként – részt vett egy röpcédula-terjesztő akcióban. Elvégezte a teológiát. Lelkipásztorsága legnehezebb időszakát a ludasi tanyavilág pasztorálása jelentette. Megtörtént, hogy naponta 30 kilométert kellett gyalogolnia. Marosvásárhelyen templomot emelhettek, még a rendszerváltás előtt nekikezdtek az építkezésnek. A doktorátus megszerzésével meg kellett várnia az 1989-es fordulatot, annak ellenére, hogy dolgozata még a hetvenes években elkészült. Szerkesztői munkássága is a változások után kezdődött. Megindították az Üzenet című református gyülekezeti lapot. /Nagy Botond: Memoármozaik a múlt századról. Bustya Dezső kötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

„Jelenleg a megrongálódott kőlapok felmérése és a hibás kőelemek pótlására szolgáló kövek megvásárlása folyik” – tájékoztatott Nagy Benjámin marosvásárhelyi kőszobrász, aki a Mátyás-szobor kőelemeinek megvizsgálására Kolozsvárra utazott. A munkálatok kivitelezését megnyerő nagyszebeni cég őt kérte fel erre a feladatra. /Sipos M. Zoltán: „Összehangolt munkát igényel a restaurálás. ” A napokban vizsgálják meg a kolozsvári Mátyás-szobor kőelemeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1944. októbere örökre emlékezetes marad a kolozsvári magyarság életében, az október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet katonák házról házra jártak, és tömegesen szedték össze, illetve hurcolták el „málenkij robotra” (kis robotra) a magyar férfiakat, s alaposan kijutott nekik azokból az óriási szenvedésekből, amiket a szovjet lágerek kegyetlen világa jelentett. /(P. A. M.): Emlékezés a szovjet lágerekbe deportáltakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Elmaradt László Noémi költő október 12-re Kolozsváron meghirdetett, Papírhajó című könyvének bemutatója, mivel a kötet még nem jött ki a nyomdából. A könyvbemutató helyett a Bretter-körön részt vevők kisebb versválogatást és annak elemzését hallgathatták meg. A Papírhajó című kötet tizenöt év mintegy 200 versét bemutató gyűjtemény. A verseket Bréda Ferenc író, költő elemezte, szerinte az írások a középosztályhoz szólnak, mivel nagyon könnyen érthetők. /Braica Tünde: A Papírhajó még várat magára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A háború családokat tett tönkre, szerelmeket rombolt szét. Békében a szerelmeket mi romboljuk szét. Ma a boldogságunk csak rajtunk múlik – vallja Elek Dóra, a Baltazár Színtársulat által színpadra vitt Kőválasz című darab rendezője. Október 11-én, vasárnap a Kolozsvári Állami Magyar Színház új stúdiótermében Vörös István Kőválasz című alkotásával vendégszerepelt a budapesti Baltazár Színház, amely értelmileg sérült színészekből áll. /Butyka Anna: Minden kérdésre: Kőválasz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Kusztos Endre sajátos képi világát mutatja be az a több mint 140 szénrajzból, pasztellből és tusrajzból összeállított gyűjteményes kiállítás, amelyet Szaggatott napló címmel a kolozsvári Quadro Galériában szerveztek. /Ferencz Zsolt: Kusztos Endre gyűjteményes kiállítása a Quadróban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ október 16–18-án művészettörténeti konferenciát szervez Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel a jeles erdélyi művészettörténész, B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A konferencia tisztelegni szeretne B. Nagy Margit kimagasló jelentőségű munkássága előtt. Életművének a barokkra és a klasszicizmusra vonatkozó fejezetei kivételes jelentőségű eredményeket hoztak. A konferencia a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti tanszéke körül csoportosuló kutatók, valamint a magyarországi műhelyek eredményeinek felvonultatása révén átfogó képet kíván nyújtani az 1690–1848 közötti Erdély művészetére vonatkozó kutatómunka jelenlegi állásáról. /Erdély művészete 1690–1848 között. Konferencia B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Palocsay Zsigmond-emlékesten vehettek részt a költő ismerői október 14-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A társaság Költők városa című rendezvénysorozatának keretében Egyed Péter író, filozófus emlékezett az 1994-ben elhunyt kolozsvári költőre. „Palocsay Zsigmond Kolozsvár embere volt. Nevével ma sokkal ritkábban találkozunk, és sokkal ritkábban emlegetjük, mint ahogy azt egy ekkora nagyságrendű költő megérdemelné, de ez is az erdélyi magyar felejtést tükrözi” – mondta Egyed Péter. Palocsay Zsigmond /Tordaszentlászló, 1935. nov. 2. – Kolozsvár, 1994. ápr. 21./ tizedik osztályos korában egy rendszerellenes diákszervezkedésben vett részt, ezért öt évre börtönbe került. Szabadulása után 1955-ben érettségizett, majd két évig a Mezőgazdasági Főiskolán tanult, végül a Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát. A kolozsvári zenei líceumban tanított. Viszonylag későn ért költővé. A ‘80-as években is, mikor a kolozsvári értelmiség befele fordult, barátságos, emberszerető maradt, és gyakran vendégül látta barátait borháncsi házában. Palocsay 1966-tól 1991-ig összesen 16 verseskötetet írt, köztük gyerekverseket, nagy lélegzetvételű költői elbeszéléseket és bábjátékokat. Szoros barátság fűzte Szilágyi Domokoshoz: a Fagyöngy-verseket ketten írták. Palocsay A Vigasz Fája című kötete, Szilágyi Domokos költészetéhez hasonlóan egy nemzedék kultkönyve lett. /Sipos M. Zoltán: Palocsay-emlékest. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Kolozsváron a Képzőművészeti és Formatervező Egyetemen látható Szabó András képzőművész Elektrobarokk című kiállítása. A polgári világ elevenedik meg, a régi üveges szekrény polcain csipke, egy konyhaszekrény előtt heverő hajas baba például. Szabó András elmondta: 2003-ban végezte el a művészetpedagógia szakot, majd rá két évre a mesteri tanulmányait grafika szakon. Jelenleg doktori tézisének megvédésére készül. Kolozsváron ez volt az ötödik egyéni kiállítása. Ezenkívül több egyéni és csoportos kiállítása volt. – Szerintem a barokk kor és a mostani társadalom közötti kapcsolat abban is tetten érhető, ha felfedezzük: a barokk túlburjánzó, felesleges elemeihez hasonlók a mi világunkban is megtalálhatóak. A rengeteg elektronikai cikk is jó példa lehet erre. Ezért lett eme kiállításom címe Elektrobarokk – összegzett Szabó András. /Nagy-Hintós Diana: Elektrobarokk – ahogyan Szabó András látja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztőivel találkozhattak a kolozsváriak október 14-én a Szentegyház utcai Gaudeamus Művészeti Könyvesboltban. Kérdésekre válaszoltak a többségében egyetemista közönségnek az író-olvasó találkozó keretében Kovács András Ferenc főszerkesztő, Láng Zsolt, a Kritika, Vida Gábor, a Próza, Demény Péter, az Esszé rovat vezetője és Szabó Róbert Csaba, a Látó honlapjának szerkesztője. Az est folyamán szó esett többek között a Demény Péter kezdeményezésére Kolozsváron elindult Mondjon csütörtököt a Látóval elnevezésű rendezvényről, a folyóirat mellett 1991 óta működő Szépirodalmi Színpadról, és az is kiderült, hogy havonta mintegy 8–10 ezer felhasználó látogatja a Látó honlapját. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron jártak a Látó munkatársai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus egyszemélyes szellemi műhelyének, könyvkiadójának neve a Litera-Veres. A jobbára történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi és képzőművészeti témákat megjelentető, tíz éve működő kulturális intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet létezése óta. Ízléses, olcsó zsebkönyveket jelentetett meg: Szent István király intelmei; Gróf Apponyi Albert trianoni beszéde; Adalékok a Wass Albert-dossziéhoz (dr. Szakács István Péter). A történelmi, néprajzi művek között van: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor István); Székely történeti kistükör (Hermann Gusztáv Mihály); Székely asszony, székely család (Kolumbán Zsuzsánna); Udvarhelyszéki famesterségek (Haáz Ferenc); Az erdélyi zsidókról (Gidó Attila). A közelmúltban két jelentős képzőművészeti tárgyú könyv látott napvilágot a Litera-Veresnél. A Kolozsvár művészeti életének egy bizonyos szakaszát vizsgáló vaskos, tekintélyes mű szerzője, Németh Júlia az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság és a Barabás Miklós Céh megalakulásának, illetve újraalakulásának fényében tárja az olvasó elé mondanivalóját (Kolozsvár – Mű-Hely-Szín, képzőművészeti látlelet). A másik mű a jeles kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő tollából származik: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. A szerző szerint Ács Ferenc (1876–1949) képviselte látványosan az erdélyi részek felé is utat nyitó plein air festészetet és az impresszionizmust. Tíz éve alapította, azóta szerkeszti és megjelenteti Veres Péter az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóiratot is. /Komoróczy György: Litera-Veres. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Grafikai festészeti látlelet 21. századi önmagunkról – így jellemezte Székely Géza kiállítását a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában Németh Júlia műkritikus. A megnyitón könyvbemutató is volt, a művészről szóló monográfiát bemutatták. Székely Géza tavaly májusban, 50. születésnapján a Barabás Miklós Galériában, egy rézkarcokból összeállított kamarakiállítással jelentkezett. /Németh Júlia: Székely Géza kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A 2009–2010-es tanévben a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán 111 diák kezdi meg a tanévet. A bolognai rendszer szerinti második lépcsős képzésen, ami már szakosodást is jelent, 37 fő a diáklétszám. /Évnyitó gondolatok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

A kolozsvári BBTE RK Teológia Kara keretében működő és dr. Marton József által vezetett doktori iskola ünnepet ült október 3-án, amikor két újabb jelöltnek sikerült megszereznie a doktori címet. Csiszár Klára, a szatmári püspökség pasztorális irodájának vezetője A jezsuiták jelenléte és működése a szatmári egyházmegyében a 19. és 20. században című dolgozatát, Gagyi Katinka székelyszentléleki tanár pedig Az erdélyi római katolikus egyház helyzete a kommunista államvezetés idején a székelyudvarhelyi esperesi kerületben című dolgozatát mutatta be és védte meg, és ennek nyomán nyerték el a teológiai doktor címet. /(bm): Két új doktort avattak Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

Újraindította az Egyetemi esték előadássorozatot a Sapientia EMTE Európai Tanulmányok Tanszéke Kolozsváron. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul tartott előadást a magyar–román kapcsolatok alakulásáról az elmúlt húsz évben. A Trianon óta fennálló rendezetlen viszonyok 1989 decembere után is továbböröklődtek. A mai Magyarország minden harmadik állampolgárát rokoni szálak fűzik Erdélyhez, ezért a határon túli magyarokkal való törődés politikája rányomja bélyegét a két ország kapcsolatára. A rendszerváltás utáni új magyar alkotmány előírja: az állam felelős a külhoni nemzetrészekért. Szilágyi Mátyás elmondta: 2001-ben beindult a határon túli magyarok számára a gazdasági támogató és fejlesztési rendszer. /Ördög I. Béla: Magyar–román kapcsolatok az elmúlt 20 év tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17., Helyesbítés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Kolozsváron a Hidelvei egyházközség templomában adták át október 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórványdíjakat. A tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károly-díjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor, mondta el Vetési László alapítványi elnök. A két díjazott: Tusai Endre és Páll Zoltán. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen –, Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzett munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Vetési László beszélt Czelder Mártonról, aki a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860-as évektől működött Bukarestben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923–1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. Három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés az erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Páll Zoltán 1989 óta magyarkályáni lelkész igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. A magyarfodorházai születésű Tusai Endre presbiter mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Krisztus ki vagy nap és világ címmel erdélyi protestáns dallamokat hallgathattak az érdeklődők október 16-án Kolozsváron az unitárius templomban a Somos zenekar előadásában. A Somos zenekar nyolc évvel ezelőtt egy néptánc-táborban alakult meg, jelenleg egy lemez kiadásán dolgoznak. /Braica Tünde: Népzene a templomban? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Meglepően sok tragikus életutat rejt a két világháború közötti erdélyi magyar színjátszás – mutatott rá Kötő József Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című könyvében, melyet a hétvégén mutattak be a kolozsvári EMKE–Szabédi Emlékházban. Dávid Gyula, a kötet szerkesztője kiemelte, a könyv azért is egyedülálló, mert olyan forrásokat sikerült a szerzőnek feltárnia, amelyeket eddig senki nem kutatott. /O. M. : Színészlexikon Kötőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A jelentős adósságok ellenére egyelőre zavartalanul működik a távhőszolgáltatás az erdélyi városokban. Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást, tájékoztatott Bekő Tamás városmenedzser. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek, közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban, mondta el Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát. Csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. /Pap Melinda, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Jánossy Alíz, Csáki Emese: Támogatásfüggő távfűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./