Február 15-én, vasárnap, időközi polgármester-választásokat tartanak Kolozsváron. A Magyar Polgári Párt (MPP) részéről a szakmáját tekintve régész Gergely Balázs indul a megmérettetésen. Hangsúlyozta: „nem mondhatunk le arról, hogy legyen magyar résztvevője a választási versenynek, hiszen jelen kell lennünk a város politikai életében. Az RMDSZ ezúttal nem vállalta a részvételt, a kolozsvári magyarok képviseletét, ezért a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk a választás szabadságát. ” Kolozsvárnak nincs városfejlesztési stratégiája, a kolozsvári értelmiséget nem használta fel a politika még az eddig elkészült részleges városfejlesztési tervek kidolgozásánál sem. Gergely Balázs a legfontosabbnak a meglévő értékek megtartását tartja, mert Kolozsvárt nem a mostani városvezetésnek kell európai várossá alakítania, hiszen város évszázadok óta európai színvonalú. Gergely Balázs 32 éves, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles régész képesítést szerzett. 2007-től az Erdélyi Történeti Múzeumban dolgozik régészként. /Papp Annamária: Gergely Balázs: Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Kolozsváron február 9-én tartott telt házas millenniumi rendezvényen Kolozsvár kiemelkedő katolikus papjairól volt szó. A gyulafehérvári főegyházmegye ezeréves megalakulásának kapcsán szervezték az előadást. Marton József egyetemi tanár Márton Áronról szóló előadása igazolta, hogy a papi küldetés lényege a közösségteremtő szolgálat. A gyulafehérvári egyházmegyét 1009-ben alapították, s február 12-én lesz hetven éve, hogy Márton Áront püspökké szentelték a Szent Mihály-templomban. – Marton József a püspökség történetét ismertette. /N. -H. D. : Ezeréves közösségteremtő szolgálatról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Nevezhetik ugyan az összefogás listájának, de bárhogy is nézzük, ez akkor is RMDSZ lista! Nagyon sajnálom, hogy az erdélyi magyar közösség nem azt kapja, amire számít! – kommentálta a Kolozsváron köttetett RMDSZ–EMNT megállapodást Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Arra a kérdésre, hogy az MPP támogatja-e az EP-jelöltek azon listáját, amelyet Tőkés László vezet, Szász Jenő úgy vélekedett: jobb lett volna, ha másféle megállapodás jön létre, éspedig az RMDSZ és az MPP között. – Ami pedig az RMDSZ EP-listáját illeti, sok sikert kívánunk neki, mert így sportszerű! – nyilatkozta Szász. /Szász: Bárhogy nézzük, ez akkor is RMDSZ-lista! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A Nemzetközi Leszbikusfesztivál elleni tüntetéssel kampányolt február 12-én Kolozsváron a Demokrata–Liberális Párt, bár a tüntetés szervezője, a PD-L-s Mircia Giurgiu képviselő tagadta, hogy a hagyományos keresztény értékrendet hirdető és a homoszexualitást elutasító felvonulásnak köze lenne a polgármester-választáshoz, a demonstráción PD-L-s kitűzőket és zászlócskákat osztogattak. „Eddig még senkinek sem volt mersze Kolozsvárt meleg városnak titulálni. Az utóbbi időben a homoszexuálisok egyre jobban reklámozzák magukat a sajtóban is, el szeretnék hitetni az emberekkel, hogy homoszexuálisnak lenni normális dolog. Tíz-húsz év múlva a gyermekeink már azt sem fogják tudni, hogy mi a normális” – háborgott Kende Júlia tanárnő. /Kampányfelvonulás a melegek ellen Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Magyar jelöltet, a mérnök végzettségű László Csabát indította a bukaresti központú Zöld Párt a kolozsvári időközi polgármester-választásokon. László Csaba rámutatott, a zöld mozgalom független nemzetiségtől, vallástól, vagy politikai beállítottságtól, mindenki felelős környezetéért. Fontos a zsúfolt városi közlekedés és a szennyeződés problémájának kezelése. /Ferencz Zsolt: László Csaba: Válasszák a zöld utat! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisével emlékeztek Márton Áron püspökké szentelésének hetvenedik évfordulójára. Boér Ferenc színművész egy Bajor Andor-írást s egy ferences nővér által írt verset olvasott fel, majd Kovács Sándor főesperes köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzult, papokat, hitoktatókat, politikusokat. „Ha a csaknem hét évszázados templom falai beszélni tudnának, büszkén számolhatnának be a hetven évvel ezelőtti püspökszentelésről” emlékeztetett a főesperes. A Jakubinyi György érsek által celebrált mise folyamán kifejtette: Márton Áron igazi jellemzését II. János Pál adta meg, amikor 1980-ban elfogadta Márton Áron lemondását, Istennek talpig becsületes szolgájának nevezte. Úgy tervezték, hogy az ünnepi megemlékezés alkalmával felavatják a Márton Áron-szobrot, de ez nem történt meg. „Remélhetőleg két-három héten belül megtörténik a szoboravatás is. Erre most azért nem kerülhetett sor, mivel a szobor jelen pillanatban még Budapesten van. Jakubinyi György érsekkel is egyeztetnünk kell az avatást illetően, hiszen ő lesz az, aki felszenteli a szobrot. Amióta elfoglaltam a főesperesi tisztséget, kétszer beszéltem Emil Boc egykori polgármesterrel, aki nem viszonyult ellenségesen ehhez az ügyhöz” nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. A Szent Mihály-plébánia 2001-ben írta ki a versenytárgyalást a szobor elkészítésére. Ezt Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyerte meg, aki 2002-ben fogott neki a munkának, szobor agyagmintája csak 2005-ben került Magyarországra, a karcagi öntödébe. A szobor magassága közel három méter, súlya hétszáz kilogramm körüli. A szobor felállítására vonatkozó építkezési engedély megadása éveken át húzódott, míg idén januárban László Attila alpolgármester aláírta a kérdéses dokumentumot. /Márton Áron püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Legújabb humoros, táncos előadásával, a Csökmői Sárkányhúzással vendégszerepel Kolozsváron a Nagyvárad Táncegyüttes. A Bihar megyei falvak táncos-énekes hagyományaiból felépített szatirikus táncjátékot február 16-án mutatják be Diákművelődési Házban. Az esemény nyitódarabja egy előadássorozatnak, melynek szervezője az Ördögtérgye Egyesület. Pályázati úton nyert pénzből idén tavasszal három előadást hozzak el Kolozsvárra: a Nagyvárad Táncegyüttest, a székelykeresztúri Pipacsokat és a sepsiszentgyrgyi M. Stúdiót. /Kolozsváron vendégszerepel a Nagyvárad. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Egy várost nem feltétlenül a nagysága teszi érdemessé arra, hogy írjanak róla. Ez érvényes a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánál fekvő, nem nagy lélekszámú, nem nagy kiterjedésű Désre is, melyet története, sajátosságai tesznek figyelemre méltóvá. Ez derül ki Huber András kötetéből (Összefutó utak. Hely- és művelődéstörténeti tanulmányok Désről. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár). Kádár József 1900-ban megjelent Szolnok-Doboka vármegye monográfiája, Szabó T. Attila 1937. évi (Dés helynevei) és 1943. évi tanulmánya (Dés települése és lakossága) után azt hihetnők, hogy a városról mindent megírtak. Több évtizedes szünetet követően azonban Huber András tevékenysége ennek ellenkezőjét bizonyítja: 1980 októberében–novemberében 11 folytatásban Dési séták című írását a korabeli kolozsvári napilap, az Igazság közölte – a néhány hónappal későbbi terjedelmesebbet a cenzúra már nem engedélyezte –, hat évvel ezelőtt közreadta Város az időben. Dési helytörténeti séták című kötetét, az idén pedig megjelent említett könyve. Dés (kiejtése [dézs]) a közelében levő désaknai sóbánya és az itt – amint a kötet címében is áll – összefutó utak miatt fontos település volt már a honfoglalást követő időben. A 17. században Dés egy ideig fejedelmi székhely. I. Rákóczi György és fia nem egyszer itteni palotájából kormányozta Erdélyt. A szerző egyik érdeme, hogy minden részletre kiterjedően beszámol Móricz Zsigmond 1941. májusában történt dési látogatásáról, és teljes terjedelmében közölte a ma már hozzáférhetetlen helyi Vármegyei Közéletben megjelent, Körkép című, lényegében ismeretlen írását. Ebben Móricz említést tesz a dési hetivásárról, a vásári népről. „A magyarokat meg lehet ismerni a mosolyukról és a fejtartásról. Olyanok, mint akik otthon vannak. Tehát rögtön otthon vagyok közöttük. Annyira otthon, hogy egészen úgy érzem, mintha a jászberényi piacon vagy a mátészalkain, vagy a hódmezővásárhelyin volnék, akárkivel állok szóba, magyarral: magyar. Még a köhintésük is ugyanaz. De a beszédjük csak hangokban és jelentésben az, már a fonétikában van valami más. Ősibbek. Soha nem hittem volna, hogy Tamási Áronék nem valami stilizált nyelven beszélnek: de a vonatban egy félóráig álmélkodva hallgattam, hogy a magyar legény a pajtásának micsoda csudanyelven meséli el egy kártyázásának a történetét, szóról szóra, ki mit mondott, s bé s ki, s ügen s nem. Ez az s betű vagy hang, ez olyan, mint a malter, ez mindent összeköt és végigsuhog: ez a gondolkodási pillanat, ez a faji közösség, ez az a divatos daróc, amiben járnak, s amire nem röstellik a finom hímzést még rárakni, bár azon meg nem látszik. S azzal is csak annyi, mint anélkül, s lám, mégis teszik rá” – írta Móricz Zsigmond. A kolozsvári színészek már 1804-ben fölkeresték Dést. 1886-ban felépült a Szolnok-Doboka vármegyei Nemzeti Színház. Ezután az öntevékeny együttes átadta helyét a hivatásos színészeknek. A 2002. évi népszámlálás szerint Dés 38 437 lakosának 14,1 százaléka, 5420 magyar. 1940 és 1945 között újra működött a Szolnok-Doboka megyei Nemzeti Színház. 1945-től ismét mozi lett. /Asztalos Lajos: Dees és Dés, az utak kereszteződésénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Megnyílt Heim András kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A művész a geometriát használja képarchitektúrája kizárólagos építőelemeként. Ne keressetek figurativitást a műveimben – hangoztatja a művész – ezek absztrakt munkák, annak készültek és azok is maradnak. /Heim András kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Kolozsváron a szavazati joggal rendelkezőknek csak a 29,94 százaléka ment el szavazni a polgármester-választáson. A városban a magyarság számaránya mintegy 19 százalék. Két magyar jelölt is volt, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben induló Gergely Balázs és a Zöld Párt jelöltje, László Csaba mérnök. /Alacsony részvétel a kolozsvári időközi polgármester-választáson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Kilencedik alkalommal szervezték meg február 14-én a Kolozsvári Magyar Üzletemberek estjét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) kezdeményezésére. /Magyar üzletemberek estje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az eltüntetett szobrok, műemlékek számát illetően talán sehol sem jártak el oly keményen a múlt tárgyi emlékeinek az elfeledtetésében, mint a határvárossá vált Aradon. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely sem járt jobban. Murádin Jenő jeles kolozsvári művészettörténész A megsebzett szobor című munkája (Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2008) erről szól, könyve tárgyilagos repertóriuma az erdélyi műemlékrombolások egyik fontos szegmensének: a köztéri szobrokat ért atrocitásoknak. Erre a feladatra eddig még nem vállalkoztak. Murádin nemcsak kataszterét állította össze a ledöntött, szétfűrészelt, esetenként beolvasztott köztéri szobroknak, hanem felvázolta azt a történelmi, politikai hátteret, de főleg a társadalmi lélektant, amely e pusztítások motivációjául szolgált és azt, ahogyan ezt az erdélyi magyarság megélte. Az aradiak még szerencséseknek mondhatják magukat, hiszen megmaradt a szobor és hosszú, áldozatos harcok árán sikerült kiszabadítani rabságából, restaurálni és újraállítani. Nem úgy, mint a zilahi Wesselényi-szobrot, amelyet 1935 márciusában az éjszaka leple alatt döntötték porba és kőtalapzatát szétverték. A bécsi döntés után visszakerült a helyére, de 1950 után hosszú ideig bedeszkázva állt, 1990 után pedig több sérülés érte. Murádin 123 ilyen „sértett” szobor főbb adatait gyűjtötte kötetbe. – Az aradi lajstrom nyolc szobrot tartalmaz, majdhogynem teljes. /Puskel Péter: Erdélyi műemlékrombolások repertóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Győzött, Boc „embere” a kolozsvári polgármester-választáson. A szavazók abban reménykednek, hogy már jövő héttől kormánypénzek árasztják el Kolozsvárt. Az MPP-jelöltje 3,53 százalékot ért el. A körülbelül 48 000-re tehető, szavazati joggal rendelkező magyar anyanyelvű lakosból csupán 2872-en szavaztak az MPP jelöltjére, Gergely Balázsra. A júniusi választások alkalmával az MPP 1600 körüli szavazatot kapott, ez a mostani szinte a duplája. Más kérdés, hogy hol „kereshetjük” a többi magyar szavazatot. /Köllő Katalin: Vízreszállás előtt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

„A vasárnapi választások egyik legfőbb eredménye, hogy sikerült lehetőséget biztosítanunk a magyar szavazóknak, hogy magyar érdekeket képviselő jelöltre adhassák le a voksukat” – nyilatkozta Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje. Elmondta: figyelembe véve, hogy az MPP frissen alakult politikai alakulat, ráadásul a kampány időszaka is nagyon rövid volt és meglehetősen szerény anyagi háttérrel rendelkeztek, az elért eredmény összességében sikeresnek mondható. „A tavaszi helyhatósági választásokhoz képest most megdupláztuk a támogatottságunkat” – vélekedett Gergely Balázs, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kolozsvár lakosságának mintegy 70 százaléka távol maradt az urnáktól. „Ezúttal felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben. ” – javasolta Gergely Balázs. /(pam): Gergely Balázs: megdupláztuk a támogatottságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsvár elkényelmesedett. Erdély fővárosának lakossága – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – hosszú időre Emil Boc és demokrata-liberálisai kezébe helyezte sorsát. A szavazópolgárok 70 százaléka nem ment el szavazni. Hatványozottan tetten érhető ugyanez az apátia a kincses város 60 ezres magyar közössége esetében, amelynek kevesebb mint öt százaléka ütötte a pecsétet a két magyar polgármesterjelölt valamelyikének neve mellé. Az RMDSZ és az MPP, a két magyar politikai alakulat közös érdeke, hogy visszaszerezze a közösség bizalmát, amelynek többsége számára jelenleg egyik sem képes hiteles, vonzó programot felmutatni. /Rostás Szabolcs: Kincs, ami nincs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Február 15-én, vasárnap Kolozsváron a Bánffy-palotában az áriaesten két kiváló, fiatal művész lépett fel: György Katalin (szoprán) és Nagy Zoltán (basszus). Kolcsár Péter zongoraművész kettős minőségben szerepelt: egyrészt szólistaként, másrészt pedig ő kísérte a fellépő művészeket. György Katalin a sepsiszentgyörgyi református kollégiumban érettségizett (2001), majd a kolozsvári zeneakadémián énekszakot végzett, jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera énekkarának tagja. Nagy Zoltán a kolozsvári zeneakadémián végzett. Több énekversenyen vett részt. Nagy Zoltán mesteri tanulmányait Salzburgban kezdte, majd felkérésre részt vett egy meghallgatáson a bécsi Staatsoperben. Ennek eredményeképpen azonnal kétéves szerződést írt alá vele a rangos operaház vezetősége. /N. -H. D. : Fiatal művészek áriaestje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szülői közössége által alapított Encyclopaedia Egyesület vezetősége néhai dr. Wolf Rudolf (1951–2008) történelemtanár és igazgató tiszteletére róla elnevezett díj alapítását határozta el. A díjat az iskola egyik tanára vagy volt tanára kapja, aki a líceum korán elhunyt igazgatójának szellemiségét ápolja, nevelési elveit követve eredményesen munkálkodik az „apáczais szellemiség” kialakítása érdekében. Az Encyclopaedia Egyesület ugyanakkor iskolamonográfiát szándékozik kiadni az iskola fennállásának 90. évfordulójára. /(Kelemen Csongor, véndiák): Wolf Rudolf díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsvár új fotóklubja a nemrégiben bejegyzett Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE), vezetője Soós Attila fotóművész, aki majdnem két évtizednyi magyarországi képzést és munkatapasztalatot követően hazatért szülővárosába. „Hetente tartunk fotósműhelyt, és nagy a lelkesedés” – tájékoztatott az elnök, akinek távolabbi tervei között a havi rendszerességgel megrendezett kiállítások és különböző, például tárgy- vagy divatfotózással, de akár a szakmai tevékenység jogi vonzataival kapcsolatos tematikus képzések is szerepelnek. . /R. Kiss Kornélia: Közösség a mai képírókért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Hivatalosan január 28-án kezdődött a beiratkozás az első osztályokba. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított beiskolázási terv szerint húsz magyar tannyelvű első osztály indulna Kolozs megye városaiban, vidéken pedig hét. Folytatódik az a szokás, miszerint a szülők többsége a belvárosi iskolákat részesíti előnybe. Ez gyakran a lakónegyedi iskolákat hozza hátrányos helyzetbe, mi több, az ott működő magyar tagozat létét veszélyezteti. A nyilvántartás szerint Kolozsváron jelenleg 253 hat-hétéves és 274 öt-hatéves magyar gyermek szerepel. Megyei szinten: 6–7 éves gyermekek 574-en, míg 5–6 évesek 639-en vannak. /Javában zajlanak a beiratkozások az első osztályba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Június elejétől új magyar nyelvű helyi televízió kezdi meg működését Kolozsváron. „Jövedelmező lesz, mert ez teljesen szabad tér, a városnak ugyanis, meghökkentő módon, nincs magyar tévéje. Amit a Román Televízió közvetít, egyáltalán nem elég” – nyilatkozta Bogdan Eduard, aki az új adó mellett a csíkszeredai Székely Tévé tulajdonosa is. A kolozsvári kábelszolgáltató jelenleg a Duna Televízión és az M2-n kívül semmi mást nem biztosít. A műsorrácsot egyelőre száz százalékosan magyarra tervezik. „A magyar műsorokat egyszerűbb megvalósítani, mert van hozzá csapat” – mondta Eduard. „Ennek a csapatnak a felét szeretném átvinni Sepsiszentgyörgyre, mert ugyancsak ma engedélyt kaptam egy ottani tévé, az Aktív átvételére. Az is Székely Tévé néven indulna egy hónap múlva, és elképzelésem szerint a három részadó egyként működne” – magyarázta a tulajdonos. 2008 nyarán a Csíkszereda székhelyű Székely Televízió tizenhárom munkatársa mondott fel, emiatt az adó több mint három hónapig csak archív anyagokat sugárzott. A tömeges felmondás oka a fizetések drasztikus csökkentése, valamint a tulajdonos által kinevezett új igazgatóval való összeférhetetlenség volt. /Fleischer Hilda, Horváth István: Indulhat a Kolozsvár tévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában megnyílt a Belényesen élő Miklós János kiállítása. A 60. életévét idén töltő Miklós János festőművészként, grafikusművészként, szobrászként és tanárként egyaránt tevékenykedő alkotó, az elmúlt húsz évből pedig számtalan egyéni és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. A megnyitón szó esett Németh Júlia frissen megjelent Kolozsvár Mű-hely-szín című kötetéről, amely a műkritikusnak az elmúlt nyolc év során publikált, művészetekkel kapcsolatos írásainak gyűjteménye. A szerző elmondta: hármas évforduló kapcsán született a kötet: 110 éve alakult meg az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság, 80 esztendővel ezelőtt jött létre és 15 éve alakult újjá a Barabás Miklós Céh. /Ferencz Zsolt: Életöröm és tavasz a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Kolozsvárra érkezett február 17-én az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében Erdélyt körbejáró mesejáték turné. A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház által előadott mesejáték Wass Albert Erdők könyve című írása alapján készült. A vándorló mesejáték a napokban Székelyföldet is bejárja, majd folytatja Kárpát-medence körüli barangolását. /Braica Tünde: Erdők meséje – mesejáték turné. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Továbbra is várnak beiratkozókat a nagyvárad-velencei Agnulli Dei Szociális Központ épületében tavaly ősszel indított első magyar nyelvű bölcsődei csoportba – tájékoztatott Farkas Antal parókus lelkész. Kapcsolatba lépett Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármesterrel, aki felkarolta a kezdeményezést, így ősz óta hat alkalmazott foglalkozik a gyermekekkel. Eközben Kolozsváron javában zajlik az Életfa Családsegítő Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtés magyar nyelvű bölcsődék kialakítása érdekében. /Bálint Eszter, Fried Noémi: Magyar bölcsőde: várják a gyerekeket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Felméri Cecília, a Sapinetia EMTE doktorandusa sokak szerint a legígéretesebb fiatal erdélyi filmes. Kolozsváron született /1978. nov. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi szakát végezte, majd a Sapientia EMTE Fotó-film-média szakát, idéntől doktorátus. A jogi egyetem alatt felvételizett a Kolozsvári Bábszínház magyar tagozatára bábszínésznek. Egyik animációs filmje, a Bárányok halála elég sok díjat kapott. Az Argó Audiovizuális Egyesület jóvoltából Felméri Cecília megismerkedett a kisjátékfilm rendezéssel. Az Argo vezetősége, Lakatos Róbert és Szántai János jóvoltából megrendezhetett diplomafilmként egy forgatókönyvet. Felméri Cecília eddig összesen 14 díjat kapott, számára a legkedvesebb díjat a kolozsvári FFeST-en kapta. Eddigi legkiemelkedőbb alkotása a Kakukk című kisjátékfilm. Erdélyben szeretne maradni. /Potozky László: „Miért ne lehetne sikeres az erdélyi film?” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Február 28-án avatják fel Kolozsváron Márton Áron püspök szobrát. Ez alkalommal a főtéri Szent Mihály-templomban szerveztek ünnepséget. A Szent Mihály plébánia már 2001-ben kiírta a versenytárgyalást a szobor elkészítésére, amit Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyert meg. A felállításra vonatkozó építkezési engedélyt viszont csak az idén sikerült aláírnia László Attila alpolgármesternek. /Február 28-án avatják fel Márton Áron szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kolozsvári római katolikus templomok befejezésére is juthat abból a fejenként 70 ezer eurós összegből, amelyet a kormánykoalíció honatyái kapnak a kormány által elkülönített keretből. Kolozsváron a Donát úti templom építésére – egy Hajnal negyedi templommal együtt – még a Petre Roman vezette kormány utalt ki rekordmennyiségű támogatást. A kedvezményezett Szent Mihály Plébánia és annak volt vezetője, Czirják Árpád azonban csak fél templommal tudna elszámolni. Tizenkilenc év alatt félig épült fel Kolozsváron a Donát úti templom. A cikk szerint nagy pénzösszeget és sok építőanyagot /Egymillió dollár, 39 vagon faanyag, 20 vagon cement, temérdek márvány, gépkocsik/ utalt ki a Petre Roman-kormány 1990-ben két római katolikus templom építésére, de ennek Kolozsváron nyoma veszett, jelenleg csak egy fél istenházával tudna elszámolni a kedvezményezett Szent Mihály plébánia és annak egykori vezetője, Czirják Árpád. Ha valóban nem valósult meg a szándék, amire a pénzt kiutaltuk, hát akkor eléggé csalódott vagyok, reagált az ÚMSZ megkeresésére Petre Roman egykori miniszterelnök. Czirják Árpád nem válaszolt a lap megkeresésére. A Kolozsvárra juttatott támogatásról Gyulafehérvár nem is értesült, jelezte Potyó Ferenc érseki helynök. /Mihály László: Perselybe zárt templomok. Az új kormánytámogatás lendíthet a 19 éve épülő két kolozsvári istenháza ügyén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./