Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Kisgyörgy Zoltán szükségesnek tartja újrakezdeni a Mementó sorozat közlését, amelyben Háromszék megye azon szülötteit mutatják be (és azokat is, akik ugyan nem Háromszéken születtek, de munkásságuk ehhez a földhöz kötötte), akiknek 2009-ben ünnepelik születésük, haláluk kerek évfordulóját. A Mementó sorozat része annak az anyagnak, melyet Kisgyörgy Zoltán egy háromszéki életrajzi lexikon összeállítása céljából készített elő. Várkonyi Endre /Szekszárd, 1857 – Sepsiszentgyörgy, 1894/ nagy műveltségű, széles érdeklődési körű személyként érkezett Vác és Kolozsvár után Sepsiszentgyörgyre a Református Székely Mikó Kollégiumba, a görög nyelv és filológia főgimnáziumi tanárának. Rábízták a Székely Nemzeti Múzeum numizmatikai és negyvennyolcas tárának őrzését is. Fiatalon, 39 éves korában lesújtott rá a halál. Sírköve a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben még áll. /Kisgyörgy Zoltán: Mementó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be február 2-án Váradi Nagy Pál költőt, a Látó szépirodalmi folyóirat debüt nívódíjasát Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Váradi Nagy Pál nagyváradi, a Másnapos Irodalmi Kör (MIK) megalapítója és szerkesztője, illetve a kolozsvári Echinox folyóirat magyar oldalainak társszerkesztője volt. A 23 éves költő tavaly a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar–finn szakán szerzett diplomát. Versei eddig Erdély különböző pontjain jelentek meg, de a kecskeméti székhelyű Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóiratban is publikált már. /Ferencz Zsolt: Kevésbé pályakezdő fiatal költő a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Éles hangvételű közleményben reagált Corina Cretu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő az ellen a konferencia ellen, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga fideszes EP-képviselő szervez február 11-én a kolozsvári Bolyai János és a Victor Babes tudományegyetemek 1959-es összeolvasztásának 50. évfordulója alkalmából, ami az önálló magyar állami egyetem felszámolását jelentette. Corina Cretu kirohanásában úgy véli, a két magyar képviselő az etnikai szeparatizmust támogatja, ami „támadás a Babes–Bolyai Tudományegyetem európai és multikulturális jellege ellen, ami a magyar–román megbékélés jelképe is. ” A román képviselőnő szerint a konferencia, amely a romániai magyarok egyik legnagyobb drámájaként mutatja be az eseményt, azon folyamatba illeszkedik, amely a magyarok szegregációját célozza. /Corina Cretu agresszív kirohanása Sógor és Gál ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Mircea Geoana, a PSD elnöke a Tariceanu-kormányt okolta az észak-erdélyi autópályával kapcsolatos problémák miatt. Geoana az RMDSZ-t és Markó Bélát is kritizálta. Igazságosnak ítélte a szociáldemokraták azon döntését, hogy nem vonták be az RMDSZ-t a kormánykoalícióba.,,Markó Bélát hallgatva még jobban meggyőződtem a döntés helyességéről. Az RMDSZ elnök kijelentette, Románia nem egységes nemzet-állam, és szerinte nem is kell az legyen” – mondta, hozzáfűzve: ezt a magatartást nem lehet tolerálni. „Ha Kolozsváron a PD-L együtt akar működni az RMDSZ-szel, akkor az ő bajuk, de szerintem elfogadhatatlan ez a magatartás” – szögezte le Geoana. / Tariceanut és Markót bírálta Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

,,Nem azért indulok a kolozsvári időközi polgármester -választáson, hogy ezzel az RMDSZ-t gyengítsem, vagy a szövetség ellen kampányoljak. Nem is tehetem, hiszen a szövetség nem indított jelöltet. Azért indulok, hogy a kolozsvári magyarságnak ezúttal is legyen választási lehetősége” – jelentette ki Gergely Balázs régész, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármester-jelöltje. A február 15-i kolozsvári időközi polgármester-választáson a magyar szavazótábort ismételten meg kell szólítani, hiszen a nyáron európai parlamenti választások lesznek. Reményei szerint az RMDSZ és Tőkés László közös listán indulnak majd az újabb EP-mandátumért, elhárulnak az összefogás akadályai, és szükség lesz minden szavazatra. /Gergely: meg kell szólítani a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Csíkszereda, Temesvár és Kolozsvár után Bukarestben is elérhetővé vált az új digitális televíziózás. Egyelőre csak a UPC kábelszolgáltató dobta piacra az ország huszonkét városában a Digital Video Recorder (DVR) elnevezésű csomagját, amelynek segítségével a néző bármikor megállíthatja vagy visszatekerheti a tévéadást, esetleg felveheti kedvenc műsorait videokazetta vagy DVD-lemez nélkül is. A magyar lakosság számára nagy előnyt jelenthet, hogy a csomag megvásárlása esetén a legtöbb nemzetközi csatorna adásai magyar nyelven vagy felirattal is megtekinthetők. /O. M. : Digitális televíziózás huszonhárom városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

„Nem lehet többé kibújni a megegyezés kényszere alól, ezért felkérjük az erdélyi magyar politikai alakulatokat és azok meghatározó vezetőit, nevezetesen Markó Bélát és Tőkés Lászlót, hogy jöjjenek el Kolozsvárra, és egyeztessenek” – jelentette ki Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje. „Amennyiben nem születik megegyezés, a romániai magyarság távolmaradásával fogja büntetni a politikumot, de természetesen a legnagyobb vesztes maga a magyar közösség lesz” – hangsúlyozta Gergely Balázs. /P. A. M. : Megegyezésre szólít fel Gergely Balázs. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Embert, értelmet, józanságot próbáló helyzet előtt áll a kolozsvári magyarság: Gergely Balázs személyében a Magyar Polgári Párt jelöltje lesz az egyedüli magyar pályázó a polgármestert választó megméretésen. Eddig Kolozsváron kizárólag az RMDSZ-kínálat jelentette a magyar utat. Korábban az RMDSZ kifogásolta az MPP-s távolmaradást, most pedig azzal vádolja az MPP-t, hogy visszaél a helyzettel, s politikai tőkét kíván kovácsolni. Az időközi polgármester-választás viszont olyan helyzetet teremt, amikor a választónak „csak” a magyarságtudat, a közösség iránti felelősség, a bátorság hívószavára kell odafigyelnie. /Csinta Samu: Mire vár Kolozsvár? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A szerző az MPP Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke

A Kolozsváron február 15-én sorra kerülő időközi polgármester-választások lehetséges kimeneteléről, arról, hogy az RMDSZ nem képviselteti magát a választásokon, politológusok nyilatkoztak. Bodó Barna szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) most is győzelemre számíthat. Úgy véli, nem egyértelmű az RMDSZ azon cselekedete, hogy nem indított saját jelöltet. A választókat arra kellene biztatni, hogy érdemes elmenni szavazni. Gergely Balázs MPP-jelölt indítása távlatilag a pártépítkezés szempontjából fontos lehet. Kolozsváron mindig volt jelölt a magyar közösség igényeinek politikai megjelenítésére, erről a továbbiakban sem szabad lemondani – mondta Bakk Miklós. Magyar polgármesterjelölt fellépésével Kolozsváron el lehet kezdeni egyfajta új, közös eszmény kidolgozását. Szász Alpár Zoltán úgy látja, a Demokrata-Liberális Párt helyi szövetségével fenntartott jó viszony miatt nem állított az RMDSZ polgármester-jelöltet. Az MPP polgármesterjelölt-állítását a párt népszerűségének növelésével magyarázta. /Ferencz Zsolt: Politológusok az időközi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Jelentős csúszásban van a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport munkálatainak elkezdése, hiszen a magyar fél a tavaly novemberben átadott közbeszerzési eljárásra csak a napokban fog reagálni. Budapestről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még mindig nem folyósította a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges összeg felét. „A megszokottnál több időt vett igénybe a százmillió forint értékű, több állam részvételével zajló közbeszerzési eljárás bonyolultsága”, a dokumentáció több száz oldalas, román nyelvű anyagának pontos lefordítása, magyarázkodott a magyarországi minisztérium főosztálya. Február harmadik hetében átutalják az összeget. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Akadozik Mátyás ügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A városlakók mellett építészeti szakemberek is fenntartással fogadták a kolozsvári felhőkarcoló-építési elképzeléseket: a város – főleg magyar vonatkozású – jellegének megváltoztatásától tartanak. A kolozsvári tanács január végi ülésén jóváhagyták azokat a magánbefektetők által kezdeményezett projekteket, amelyek szerint a város különböző pontjain – így már-már a belvárosban is – tíz emeletet meghaladó magasságú épületek nőnek ki hamarosan a földből. Kolozsvár nagy múltú történeti város. Nem csak az egyedi műemléképületek, hanem ezek együttes jelenléte, és maga a városszerkezet tehát az utcák egymáshoz és az épületekhez viszonyított helyzete is védendő történeti érték. Legmagasabb és városképet uraló elemek mindig a templomok, esetenként a fontos középületek tornyai voltak. Évszázadokon keresztül a város úgy tudott fejlődni, hogy ezt a rendet, az emberi léptéket, betartotta. A felhőkarcolók pontosan ezt az emberi léptéket bontják meg. /N. -H. D. : Papíron már gombamódra szaporodnak a felhőkarcolók Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díját ebben az évben a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanárának, T. Szabó Leventének ítélték. Az MTA ezzel a díjával a korábbi év legnívósabb irodalomtudományi publikációját értékeli a klasszikus magyar irodalom tárgykörében. A fiatal irodalom- és társadalomtörténész az írói munka és munkanélküliség modern koncepciójának 19. századi megjelenéséről szóló írásáért kapta a kitüntetést. /Martinkó András-díj T. Szabó Leventének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A magyar nyelv évét Kazinczy Ferencről szóló előadással indította az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Nagy Edith magyar–finn szakos, végzős bölcsész Kazinczy kultuszáról szóló szakdolgozatának részleteit, keletkezései körülményeit mutatta be. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE Bölcsészkarának tanára elismeréssel illette a fiatal kutató törekvéseit. /Varga Melinda: Kazinczy délutánja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

John Martin – erdélyi ismerősei számára Stern Jancsi – Sorsvállalás című könyve életregény, illetve tényregény, az embert nyomorító huszadik századról szól. A kötet utolsó sorai a Sorsvállalás krédóját tartalmazzák: „Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől pedig halálomig magyarságomat. ” 1944. június 2-án az amerikai bombázók 1200 bombát dobtak le Kolozsvárra. Találat érte a vasútállomást, a vasúti műhelyeket, a cipőgyárat, az acélárugyárat, a gyufagyárat, a Marianum leánygimnáziumot, a református Diakonissza kórházat. Elpusztult, vagy kárt szenvedett ezernél több lakóház. Azután következett a zsidók deportálása. Auschwitzban a zsidó kápók is kegyetlenek voltak. John Martin a lágerből való szabadulása után egyszer belépett egy templomba. Itt élte meg azt az élményt, mely meghatározta további életét. Ránézett a Jézus szoborra, „annyi erő sugárzott ebből az alkotásról, hogy nem tudtam a szemem levenni róla (...) A főalak egyik keze áldást osztón emelkedett felém (...) Lassan magamhoz tértem. Kimentem a templomból. Akkor még nem tudtam, hogy Krisztus ezentúl mindig bennem, velem lesz. ” /Csávossy György: Erdélyi sors az egyetemesség tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Harmadik alkalommal rendezték meg a Puck bábszínház napját Kolozsváron. Az ünnep tiszteletére a magyar tagozat a Szegény Dzsoni és Árinka című bábdarabot, a román társulat pedig A kis kakas gyémánt félkrajcárja előadást vitte színre. Varga Ibolya, a magyar tagozat rendezője elmondta, hogy az 1950-es években három magyar bábtársulat alakult az országban. A Szegény Dzsoni és Árinka előadásával Lázár Ervin, a darab szerzőjének emléke előtt is tisztelegnek, hiszen a meseíró, aki még élt, amikor ez a bábjáték először került műsorra, lemondott a szerzői jogokról a kolozsvári magyar társulat javára. /Varga Melinda: Emlékezetes bábünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Árpád-csúcs kirándulásra mentek február 7-én az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 tagjai. Jubileumi rendezvényre készülődtek, megemlékeztek arról, hogy 110 évvel ezelőtt, 1899-ben készült el az EKE első, kék színjelzésű ösvénye, amely a turistákat a vezette Kolozsvár környékének legmagasabb pontjára, az Árpád-csúcsra (Peana – 833 m). Vekov Károly elnök spontán ötleteként a rendezvény végül csendes tüntetéssé alakult az Árpád-csúcs megmentésének érdekében. Szakács Éva EKE-tag önzetlen segítségével a kétnyelvű plakátok elkészültek. /Tóthpál Tamás: Adjátok vissza hegyünket, az Árpád-csúcsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Február 9-től Kolozsváron szervezik meg az egyhetes Nemzetközi Leszbikus Fesztivált. Szülők, pedagógusok, politikusok és egyházi vezetők aláírásgyűjtéssel szerették volna megakadályozni a fesztivál meghonosodását Erdély fővárosában. A polgármesteri hivatalnak szóló online tiltakozást eddig 3232 személy írta alá, nem sok sikerrel, a fesztivál megkezdődött. Sorin Apostu ideiglenes polgármester válaszolt a Ioan S. Pop tiszteletes által kezdeményezett tiltakozásra. „Az alkotmány előírja az önkifejezés szabadságát”– vélekedett a polgármester. /Hideg Bernadette: A másság fővárosa. Leszbikusok egyhetes nemzetközi fesztiválja kezdődött tegnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges pénzkeret még mindig nem állt össze, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium levelet küldött a kolozsvári önkormányzatnak, mely szerint a szobor talapzatából hiányzó köveket az Esztergom melletti Süttő falu határában levő bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Ugyanakkor azt is leszögezik: a kulturális minisztérium képviselői a kolozsvári önkormányzattal közösen felügyelnék a kivitelezést. Az OKM még nem folyósította a szobor restaurálásához szükséges összeg felét, ezért várhatóan tovább késnek a helyreállítási munkálatok. /Gyergyai Csaba: Pénz helyett levél – késik a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Február 9-én Kolozsváron Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara és az Életfa Családsegítő Egyesület közös rendezvényének keretében a magyarországi vendégművészek / vidám, interaktív közös játékra és mesélésre várták a kicsinyeket. Szép számmal jöttek nem csak a helyi óvodások és iskolások, de érkeztek csoportok Désről, Válaszútról, sőt Nagyváradról is. /S. B. Á. : Csodás hétköznapok – csodás pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta, a tavalyi helyhatósági választásokon bemutatott programjuk mára sem veszítette el időszerűségét, ezt csupán néhány új elemmel egészítették ki. „Sajnos, Kolozsvár az utóbbi időszakban kulturális téren jelentősen lemaradt más erdélyi városoktól” – mondta Gergely Balázs. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemisták nyári szünidőre való távozásával Kolozsvár gyakorlatilag kihal, jelentősen megcsappannak az események. „Ezt a helyzetet mindenképpen orvosolni kell kulturális rendezvények gazdagításával. Javasoljuk például egy komolyzenei fesztivál megszervezését, amelyre haza lehetne hívni a Kolozsvárról elszármazott zenészeket és művészeket” – mondta. /(pam): Gergely Balázs Kolozsvár fejlesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Leszbikusok fesztiválja zajlik Kolozsváron: a rendezvénysorozat megosztja a véleményeket, vannak, akik tiltakozni készülnek a meleg közösségek nyilvános fellépései ellen. Mircia Giurgiu PDL-s képviselő tüntetést kezdeményezett Kolozsváron a leszbikusok fesztiválja elleni tiltakozásként. „Egyszerű állampolgárként sok kolozsvárival együtt tiltakozom a leszbikusok fesztiválja ellen. Tiszteletben tartjuk ugyan a szexuális kisebbségek jogait, ugyanakkor fel kell lépnünk a családi értékek védelmében, hiszen a leszbikusok és homoszexuálisok nem lehetnek társadalmunk és gyermekeink példaképei – egy gyereknek normális családban kell felnőnie” – jelentette ki a képviselő. /Leszbikusok fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

„...a helyi magyar közösségek nyelvet váltottak: a magyart a románra cserélték. Az elveszett nyelv kevésbé volt fontos, mint a földben levő arany” – áll Péntek János Változó kor(unk) – változó nyelv(ünk) című tanulmánya előtt a Korunk legfrissebb, januári számában. Az anyanyelvvel foglalkozik elsősorban a kolozsvári szépirodalmi folyóirat. A lapszám egyaránt tárgyalja a szórványban, kisebbségben élők fokozatos nyelvvesztését, identitásuk és ezzel együtt anyanyelvük változását, de fontos szerepet kapnak a szaknyelvvel kapcsolatos problémák is. Péntek János írta: „a magyarul beszélők szempontjából a magyar nyelv mozgása a 20. században kedvezőtlen: végig regresszióban volt, és ez a tendencia máig tart; az anyaországi és a külső régióbeli változatok szétfejlődtek, ez utóbbiak részben le is épültek, és fokozottan teret veszítettek. A 20. század harmadik évtizedétől a demográfiai és területi térvesztés folyamatos, és egyelőre ütemében sem lassul. Vigasztaló lehet az a statisztikai adat, hogy csökkenő arányban ugyan, de még mindig a magyarnak van a legtöbb anyanyelvi beszélője a Kárpát-medence össznépességében: 39,7%. ” /Nagy Botond: A szó és amit beleképzelünk. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Február 12-én lesz a kolozsvári színház új stúdiótermében az Árva élet – Egy 16 gyermekes csángó asszony vallomásai című produkció bemutatója. Az Árva élet keretében Kakuts Ágnes színésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja egy rendkívüli tehetségű csángó magyar asszony, Anna néni vallomásait tolmácsolja. Anna néni, a 16 gyermekes csángó asszony nagyon tehetséges volt, kiváló előadói képességekkel. Olyan írótalentum, aki „élőbeszédben” mondta el az élettörténeteit. /Árva élet – bemutató a stúdióteremben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vendége. Vida Gábornak a romániai magyar irodalomról írt esszéje a Látó 1998/10-es számában jelent meg. Vida saját élményeiről mesélt. Megjegyezte: a ‘90-es évek elején, amikor Kolozsvárra érkezett, a mostanitól sokkal eltérőbb világ fogadta, olyan, amelyben az ember bármit megtehetett. Művei közül a Krokodil a Marosban és a Kolozsvártól Clujig című esszéket olvasta fel. /Ferencz Zsolt: Írások, amelyek magukkal ragadják az olvasót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Nincs veszve az irodalom iránti érdeklődés – ezt igazolta, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara professzorának, Egyed Emesének és doktori hallgatóinak székelyudvarhelyi előadásán megjelent népes középiskolás diáksereg. A Múzsák könyvvel címmel megrendezett találkozón Fekete Adrienn a Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika című kötetet mutatta be, amely a 2006-os budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásait tartalmazza. Sárközi Péter Faludi Ferenc-monográfiáját Vogel Zsuzsa mutatta be. Előadásából kiderült, hogy olyan szavakat köszönhetünk nagy nyelvújítónknak, mint például az ellenfél, az álomkép, a zsebóra és a nyelvjárás. Dáné Hedvig Bod Péter Önéletírását mutatta be, ezt követően Egyed Emese hívta fel a hallgatók figyelmét Kerényi Ferenc Petőfi-monográfiájára, amely a költő életrajzi adatainak és verseinek eredeti társításával hoz újat. Az Interculturali-THÉ Műhely, a BBTE Filológia Kara hungarológia doktoriskolája és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte est záróelőadásaként Elek Tibor Magatartások és formák című kritikakötetét mutatta be Farkas Wellmann Éva. Elek könyvében olyan kortárs szerzők alkotóműhelyébe tekinthet be az olvasó, mint Kányádi Sándor, Szőcs Géza és Orbán János Dénes. /Találkozás klasszikusokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Ditrói Ervin művészettörténész 91 éves, Izraelben él. Kolozsváron szerezte doktorátusát, a kolozsvári Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. Az ő nevéhez fűződik a Művészeti Múzeum megszervezése, ő volt az intézmény első igazgatója. Írásai magyar és román irodalmi és művészeti folyóiratokban jelentek meg, számos nagy magyar művész alkotását ő ismertette meg a román közönséggel. Filmjeit a kolozsvári Szent György-szoborról, a Bánffy-palotáról, a nagyváradi szecesszióról a román televízió magyar adása mutatta be. Több könyve és tanulmánya látott napvilágot: Képek és Jelképek, Helyszíni jegyzetek egy Tragikus Műtörténethez, A fantasztikus Dürer. 1984 óta él Izraelben, ahol könyvet írt Adler Adolf festőművészről, amely Gát Jákov fordításában ivritül is megjelent. Ditrói Ervin 1987-ban írt levelében emlékezett életének eseményeire, volt munkaszolgálatos, majd partizán. Fia szobrászművész lett, apjával ő is Izraelbe ment. „Ami Hitlernek nem sikerült, az Új Európa, az Sztálinnak sikerült, legalábbis félig, egy Fél Európa. Ebben a félben, ahol mindenki félt, éltem én is. ” Később Sztálin könyveit kidobták a könyvtárakból, művei közül megmaradt a Gulág és ő maga, mint példakép. Ditrói Ervin bátyja a munkaszolgálatból átszökött a szovjetekhez, akik bevágták őt egy német hadifogoly-táborba. Mellig érő vízben kellett bányásznia, 1948-ban jöhetett haza, szervi szívbajjal, az lassan el is vitte. /Ditrói Ervin: „Az Úristen fölöttem tartotta a kezét” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./