"Nov. 20-án Sepsiszentgyörgyön, a fiatal generációhoz tartozó alkotók munkáit bemutatni hivatott kiállítássorozat negyedik tárlatán Botos Attila (Gojó) Lendületek között című vászoninstallációit láthatták az érdeklődők. /D. V. K.: Lendületek között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspök nemcsak egyházának, hanem az egész erdélyi magyar közösségnek meghatározó alakja volt. A november 22-én megnyitott, a Terror Háza Múzeum és az egri Segít a Város Alapítvány támogatásával létrejött, a püspök életútját bemutató tárlat két hétig látogatható Székelyudvarhelyen. A megnyitón Szász Jenő polgármester, Kovács Sándor főesperes és Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója ismertették Márton Áron életútját, meghurcoltatását, kiemelve példaértékű helytállását. A majdani püspök 1896 augusztusában született Csíkszentdomokoson, ott végezte elemi iskoláit, gimnáziumba Csíksomlyón, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron járt. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, azután földművesként dolgozott. A gyulafehérvári teológiára 1920-ban kérte felvételét, gróf Majláth Gusztáv Károly négy évvel később pappá szentelte. 1938-ban néhány hónapig a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetője, később, Vorbuchner Adolf püspök halála után XI. Pius pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezi ki. A második világháborúban Erdély kettészakadt, a püspöki székhely Romániában maradt. Miután egy ízben felszólalt az akkor Magyarországhoz tartozó kolozsvári templomban a zsidók elhurcolása ellen, a magyar hatóságok kitiltották az országból, így a háború végéig nem is látogathatta az egyházmegye Észak-Erdélyben élő híveit. Márton Áron élesen elítélte az 1948-as államosítást, amikor az egyházat minden vagyonától megfosztották, felemelte szavát a görög katolikus vallás betiltása és az ortodoxiába való bekebelezése ellen. 1949-ben végül a román titkosszolgálat emberei elrabolták. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem volt hajlandó megtagadni egyházát. 1951-ben életfogytiglani fogságra ítélték, de végül 1955-ben szabadon bocsátották. Határtalan népszerűsége miatt a hatalom rövidesen mégis házi őrizetben tartotta, csupán 1968-ban oldották fel a kényszerlakhelyre vonatkozó rendelkezést. A gyulafehérvári püspöki palotában halt meg. /(bb): Márton Áron emléktárlat nyílt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./"

"Tőkés László püspök nov. 24-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége "elszabotálja" az autonómia létrehozását és a magyar kormányzat sem támogatja az ügyet. "Úgy látjuk, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egyértelműen támogatja az autonómiát, a másik ellenzéki párt, az MDF gyakorlatilag támogatja, a kormánypártok viszont erőteljesen az autonómiát elszabotáló RMDSZ-csúcsvezetőség mellé állnak" - jelentette ki. "Meginog az egyetemi kérdés, minden olyan összmagyar politikai célkitűzés, amelyben valaha sikerült egyezségre jutni, meginog, megzavarodik a magyar diplomácia, elbizonytalanodnak a határon túli magyar szervezetek" - mondta Tőkés László. Az erdélyi autonómiáért fellépők szövetségest keresnek Magyarországon és "odahaza" is - tette hozzá. Tőkés László megjegyezte: a romániai hatalom és az "ellenérdekeltek" odáig mentek el az autonómia megkérdőjelezésében, hogy nemrégiben a román parlament elé került nemzetbiztonsági törvénytervezetben az autonómiát célzó törekvéseket a korrupcióval, fajgyűlölettel, kábítószer-kereskedelemmel, adócsalással együtt a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolják. Az RMDSZ 1993-ban elfogadott programja - amelyet azóta minden kongresszuson megerősítettek - tartalmazza az úgynevezett három szintű autonómia programját. Tőkés László emlékeztetett az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra, amelyben az olvasható: az aláírók megerősítik, hogy "a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint a szülőföldön való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómiatörekvéseit...". Ezt a dokumentumot a Horn-kormány képviselői, az akkori magyarországi parlamenti pártok képviselői írták alá. Tőkés László szerint az erdélyi magyar televízió létrehozása nem helyettesíti az autonómiát, az csak azt jelentené, hogy az RMDSZ önálló televízióhoz jutna. Egy RMDSZ-televízió az RMDSZ jövő évi választásokra tekintő médiamonopóliumának kulcsintézménye lenne, állapította meg Tőkés László. /Tőkés László az erdélyi autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Raoul Sorban kolozsvári professzor, közíró a Szekuritáté besúgója volt, derül ki Tudor Bugnariu egykori kolozsvári polgármester, disszidens értelmiségi szekus dossziéjából. A 91 éves Sorban szerint a dosszié nem több egyszerű hamisításnál, és "a magyarok műve". - Raoul Sorban volt, aki a megtorló hatalom kezére juttatta a férjemet - szögezte le Lucian Blaga lánya. Az 1944-ben kifejtett zsidómentő tevékenységéért izraeli állami elismerésben részesített Sorban kapcsán idézik Randolph Braham amerikai holokauszt-kutatót: Sorban érdemtelenül kapta meg a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-kutató intézet által megítélt Népek Igaza kitüntetést: Carmilly-Weinberger Mózes egykori kolozsvári főrabbival együtt alaptalan állításokkal csapták be a közvéleményt, miszerint mentési akcióban vettek részt. /Salamon Márton László: CNSAS: Raoul Sorban is besúgó volt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./"

"Továbbra sincs előrelépés a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói által kért önálló magyar karok létrehozásának ügyében. Andrei Marga, a BBTE rektora a magyar oktatókkal való egyeztetés után a román tanárokkal is asztalhoz ült, azonban egyik megbeszélés sem mozdította el az ügyet a holtpontról. Andrei Marga felkérte az összes tagozatot, hogy a szakok létrehozásakor, a személyzet alkalmazásakor, a vendégtanár-programok kialakításakor használják ki hatékonyabban az egyetem szabályzata által biztosított autonómiát. - Az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen (BBTE) azért lenne célszerű, mert a magyar tagozat ügyeiről kizárólag a magyar oktatók döntenének, és külön költségvetési kerettel is rendelkeznének - jelentette ki Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese. /B. T.: Nehézkesen működik a BBTE. Nincs előrelépés a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

"Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./"

"A XX. század egyik legnagyobb matematikusának, Neumann Jánosnak a századik születésnapja alkalmából az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Mátyás király utcai székházában. Az emlékkiállításon többek között, rövid beszédet mondott Kovács Győző, a magyarországi informatikai és hírközlési minisztérium tanácsadója. Szilágyi Pál, az EMTE rektora Neumann János munkásságáról beszélt. Neumann János /Budapest, 1903. dec. 28. - Princeton, 1957. febr. 8./ Budapesten végezte az egyetemet, 1945-től haláláig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója volt. /Kiss Olivér: Tisztelgés a világhírű matematikus előtt. Neumann János emlékülést tartott az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Erdélyi énekkari találkozót szervezett a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE nov. 22-én Kolozsváron, a Magyar Operában. A Dana dana címet viselő kórus-délutánon öt énekkar lépett dobogóra. 150 évvel ezelőtt született az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, Sándor József. Az ő szellemére, a "cselekvő magyar" egyik prototípusára emlékezett bevezető szavaival Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke. Az öt énekkar közül a csíkszeredai, Gergely-Simon Ibolya vezette Harmónia Kamarakórus produkálta a legemlékezetesebb műsort. A további énekkarok: Tordaszentlászló énekkara, a kolozsvári Református Kollégium Vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Fiúénekkara és az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. /Jakabffy Tamás: Dana dana. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Orbán Balázs óta Torockószentgyörgyről írásos mű nem jelent meg. Most viszont napvilágot látott Hanz Lám Irén kolozsvári tanárnő A vár árnyékában című munkája, melyet nov. 23-án mutattak be Nagyenyeden, az unitárius egyház Enyedi Györgyről elnevezett tanácstermében. "Nem útikalauz és nem is kifejezetten monográfia, hanem a lelkem egy darabja" - mondta a könyv szerzője, Hanz Lám Irén. /N. T.: A vár árnyékában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./"

"A 19. századi kolozsvári hangulatot örökítette meg az erdélyi fotóművész, Veress Ferenc. Ezekből az immár fotótörténeti emlékekből nyújt ízelítőt Sas Péter kötete: A Szamos-parti Athén. /Képek a Szamos-parti Athénról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Felszólították a szamosújvári polgármesteri hivatalt, hogy a Művelődési Minisztérium szakértőinek beleegyezéséig ne folytassák az örmény katolikus székesegyház elé felhúzott obeliszk építését. Szamosújváron a barokk stílusú központban a katolikus székesegyházon kívül másik négy műemlék épület is található, és az obeliszk nem illik a műemlékvédelmi övezetbe. Szakács Endre plébános elmondta, a szinte teljesen elkészült, állványzattal körülvett obeliszknél - amelyet eredetileg december elsején leplezték volna le - jó ideje leállították a munkálatokat. A szamosújvári székesegyház közvetlen közelébe a katolikus egyház megkérdezése és valamennyi hatósági engedély nélkül építtetett világháborús emlékművet a polgármesteri hivatal. /R. Sz.: Szakértőkre várnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ "

"A kolozsvári Házsongárdi temetőt decembertől fegyveres őrök vigyázzák.. Boros János alpolgármester szerint ez a megoldás sokkal hatékonyabb lesz, mint csendőrökkel őriztetni a sírkertet, ahonnan egy idő óta már nemcsak a virágokat lopkodják, hanem a bronzból öntött plaketteket és szobrocskákat is. Legutóbb elmozdították helyéről gróf Kuun Géza síremlékének életnagyságú, kezében rózsaszálat tartó leányalakot ábrázoló bronzszobrát; szerencsére nem tudták elcipelni, így az úton hagyták. /Lázár Lehel: Fegyveres őrök a Házsongárdi temetőben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ "

"A képviselőház elé került színháztörvény-tervezet ellen tiltakoztak nov. 24-én a romániai színházak alkalmazottai. Cristian Sofron, a színházi szakszervezetek országos szövetségének (USIS) elnöke elmondta: amennyiben a törvényhozás nem változtat álláspontján, általános sztrájkot hirdetve befagyaszthatják a teljes színházi évadot. A szakma visszalépésnek tekinti a tervezetet, és attól tart, hogy a készülő jogszabály több színház, a vidéki színjátszó intézmények legnagyobb részének megszűnéséhez vezet. A tervezet szerint a színházakat állandó társulattal rendelkező, befogadó-, illetve alapítványi színház kategóriába sorolnák, az állami színházakat kivéve pedig az ezeket finanszírozó helyi önkormányzatok döntenék el, hogy vidékük színháza melyik kategóriába sorolható. A tervezet szerint egy pályakezdő színész három évig kötelező módon csak minimálbért kap. A kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egyelőre nem sztrájkol, erről Marosvásárhelyen sem döntöttek. /Antal Erika, Benkő Levente, Erdei Róbert, Farkas Réka: Befagyaszthatják az évadot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ "

"Hosszú előkészületek után a szenátus nov. 25-i ülésén elfogadták a Pénzügyi Törvénykönyvet - tájékoztatott Puskás Bálint RMDSZ szenátor. A törvénykönyv nem csak az érvényben lévő pénzügyi törvények összegzését jelenti, hanem módosításokat is a pénzügyi törvénykezést illetően. Ezek értelmében például a hozzáadott értékadót a gyógyszerek esetében 9 százalékban állapították meg, így hozzáférhetőbb lesz a gyógyszerek ára. A törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos keretek között a cégek a profitadóból szponzorálhatnak, a jogszabály ezt az évi összjövedelem 3 ezrelékében állapítja meg, ugyanakkor a szponzorizálások összege nem lehet több mint a jövedelemadó 30 százaléka. A személyi jövedelemadóból az új törvény lehetővé teszi bizonyos költségek levonását, például a lakóházak rehabilitálására évi 15 millió lejt, a lakóházak biztosításaira évi 200 eurót, a magán egészségügyi biztosításokra évi 200 eurót, továbbá a jelzáloghitelre építők évente 500 eurót a kamatból leírhatnak a személyi jövedelemadójukból. Az osztalékadót a román állampolgárok, fizikai személyek számára 10 százalékban állapítja meg az új jogszabály. Az RMDSZ több javaslatát elfogadták a bizottsági vita során, kettőt azonban, az egységes adókulcs bevezetésére vonatkozó javaslatot, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát át lehessen irányítani bizonyos kulturális, vallási vagy civil szervezetek számára, elutasítottak. /Pap Melinda: Elfogadták a Pénzügyi Törvénykönyvet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Fellebbezést nyújtott be az RMDSZ Területi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz Kósa Árpád, aki a hónap eleji máramarosszigeti RMDSZ-tisztújítás eredménye és lezajlása ellen tiltakozik. A november elején másodszorra kiírt választásokon Kósa Árpád - bár előzőleg jelöltette magát - nem jelent meg, és Béres Istvánt választották a helyi szervezet élére. Kósa szerint törvénytelenül zajlott a választás, mivel ezt magánlevél, és nem törvényes határozat alapján írták ki. Kósa hozzátette, a másik ok, amiért fellebbezett, a szavazók alacsony létszáma. "A májusi tisztújításon Gerstmayer József, az akkori területi RMDSZ-elnök kijelentette, legkevesebb 120 választó szükséges. Ezzel szemben novemberben csupán hetvenheten vettek részt a választásokon" - mondta Kósa. A máramarosi RMDSZ május elején megtartotta első helyi tisztújítását, melynek eredményeként Kósa Árpádot választották meg a helyi szervezet élére, mivel Béres Istvánt az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, Böndi Gyöngyike kizárta a jelöltek listájáról. A képviselő az összeférhetetlenségi törvényre hivatkozott, Béres ugyanis vezető tisztséget töltött be a helyi erdőigazgatóságnál. Akkor Béres fellebbezett a tisztújítás eredményei ellen, és Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke levélben közölte: újabb tisztújítás kiírását javasolja. /Pesek Attila: Választási fellebbezés. Kósa Árpád szerint törvénytelen volt a tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Áttörésként érzékelték a bukaresti nunciatúrán tett látogatásukat az anyanyelvi misézés bevezetését immár tizenhárom éve követelő moldvai csángók. Első alkalommal ígért támogatást Jean-Claude Perrisset bukaresti apostoli nuncius a moldvai csángómagyarok képviselőinek ahhoz, hogy templomaikban bevezessék a magyar nyelvű misézést. A Szentszék képviselőjétől a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Nyisztor Tinka kért egy héttel ezelőtt kihallgatást. A kihallgatási kéréséhez egy sor korábbi folyamodványuk másolatát is csatolta. Meglepetésére azonnal válaszoltak a nunciatúráról, és nov. 25-én már fogadta is a küldöttséget a Vatikán nagykövete. Nyisztor Tinka ötödmagával utazott Bukarestbe, elkísérték őt a Moldvai Csángómagyarok szövetségének a képviselői. Nyisztor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke kijelentette, most már az apostoli nuncius is látja, hogy valóságos fal választja el a iasi-i papságtól és a püspöktől. A nuncius megköszönte az anyanyelvi misézés bevezetéséért elindított több mint tíz éve tartó küzdelmüket. "Jean-Claude Perrisset kijelentette, meggyőződése szerint valamennyi moldvai faluban el kellene kezdeni a magyar nyelvű misézést is, és csak ott kellene erről lemondani, ahol üres marad a templom a magyar miséken. Úgy vélte, luxusnak számítana, ha öt embernek kellene magyar misét tartani, de ahol ötvennél többen igénylik, ott nem szabadna megfosztani a híveket ettől a lehetőségtől" - mondta el Nyisztor Tinka. A nuncius megígérte a csángó küldöttségnek, hogy javaslatait levélben küldi el Petru Ghergheli iasi-i püspöknek, és a levél másolatát a Vatikánba is eljuttatja. A telefonon megkeresett Jean-Claude Perrisset elutasította, hogy tájékoztassa a Krónikát a csángókkal folytatott megbeszélés alapján levont következtetéseiről. Mint elmondta, a nunciatúrának nem szokása a sajtón keresztül kommunikálni a római katolikus hívekkel. A csángó küldöttségnek a külsőrekecsini Szarka Felicia is tagja volt, aki száznál több csángó gyermeket tanít lakásában a délutáni magyarórákon. A fiatalasszony tájékoztatta a Szentszék követét, hogy a nyár folyamán a csíkfalvi plébános magyartanári tevékenységére hivatkozva megtagadta tőle a szentséget. Emiatt nem lehetett bérmakeresztanyja egy csíkfalvi kislánynak. Nyisztor Tinka arról tájékoztatta a nunciust, hogy a pusztinai plébános megvonta tőlük a jogot, hogy részt vegyenek a zsinat munkájában. A konkrét példák valósággal megrendítették a nunciust, aki a iasi-ból kapott tájékoztatás alapján úgy tudta, hogy Pusztinán például rendeződött az anyanyelvi misézés kérdése. A Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, ez év július 27-én a pap valóban bejelentette, hogy a következő héttől kezdődően vasárnap délutánonként lesz magyar mise is, de azóta sem szólaltak meg magyarul a templomban. Petru Ghergheli iasi-i római katolikus püspök tavaly a Krónikának nyilatkozva elmondta, csak akkor járul hozzá ahhoz, hogy bármely moldvai faluban bevezessék a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik arról, hogy a hívek öt százaléka nem érti a román nyelvű szertartást. /Gazda Árpád: Áttörés a nunciatúrán. Csángó küldöttség kérte a magyar misét Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Dec. 13-án tartja alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A Kolozsváron tartandó ülésig minden magyarlakta kistérségnek ki kell neveznie küldöttjeit, akik képviselik érdekeiket a Tanácsban. Mátis Jenő, a KT Kolozs megyei tagja szerint a helyi fórumok szerepe eltér a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi testületeitől, a székely tanácsoktól. Mivel a székelyföldi régióhoz viszonyítva, itt a magyarság számaránya változó és egy kistérség akár húsz-harminc településből is állhat, a helyi fórumok maguk döntik el, hogy állandó testületként kívánnak működni, vagy küldöttjeik révén az EMNT tevékenységében vesznek részt. A képviseleti arány meghatározásakor a tavalyi népszámlálási adatokat veszik figyelembe, háromezer magyar után egy küldött kerülhet be a testületbe. Következésképpen az EMNT mintegy ötszáz tagú lenne, a küldöttek majdnem felét a szervezet részeként működő, nemrég megalakult SZNT képviselői jelentenék. Kolozs megyében négy fórum lesz: a kolozsvári, Torda-Aranyosi, Szamosmente-Mezőségi és kalotaszegi kistérség. Szilágy megyében három kistérség lesz, a Tövishát és Meszesalja (Zilah környéke) kistérségek nov. 26-án tartották küldöttjelölő üléseiket. A Magúralja (Szilágysomlyó és környéke) kistérség küldöttjeit a nov. 26-án tartandó fórumon választják meg. /Pap Melinda: Küldötteket jelölnek az EMNT-be. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Benedek Dezső Kolozsvárról elszármazott magyar professzor a rendszerváltás óta vendégtanárként rendszeresen hazajár tanítani. Kezdetben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán oktatott, legutóbb a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem meghívottja volt. Benedek Dezső hét éve figyeli a romániai magyar felsőoktatást. Benedek Dezső aggódik az erdélyi magyarságért, mert antropológusként számtalan olyan, a romániai magyarsághoz hasonló kisebbségben élő nemzetet és etnikumot látott, amelyek a többségi nacionalizmus jelentős mértékű csökkenése után képtelenek voltak önálló nemzetként megmaradni, és asszimilálódtak. A beolvadás szoros kapcsolatban áll a felsőoktatás színvonalával, amely Erdélyben gyalázatosan alacsony. 1990 után a fegyelmezettség meglazult.Az elszegényedés miatt az oktatók több intézményben is tanítanak. A legjobb szándékú oktató erejét is felülmúlja ehhez hasonló megterhelés. Az elmaradt órák mellett az oktatás is korszerűtlen. Egyes tanárok húszéves, immár megsárgult jegyzeteket használnak. Benedek Dezső szerint a romániai magyarság a beolvadás fele vezető úton halad, amelynek kezdeti szakasza arról ismerhető fel, hogy számos magyar diák és szülő a magyar oktatás színvonalát kifogásolva választja a román tagozatot. Ez a romániai magyarság gerincének megroppanását jelenti. A hanyagság jelei a román tagozaton is tapasztalhatók, azzal a különbséggel, hogy a román kultúra nincs asszimilációs veszélyben. Változtatni lehet, ezt bizonyítják a Szamosközi István által vezetett Pszichológia és Neveléstudomány Kar magyar tagozatán tapasztalt javulások: minden órát megtartanak, a diákok szemeszter elején silabuszt kapnak, az oktatók igyekeznek idejében kijavítani és visszajuttatni a dolgozatokat a diákoknak. /B. T.: Hová lett a lelkiismeretesség? Felsőoktatásunk kegyetlen kórképe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az elmúlt néhány hónap folyamán mintegy ezer kötetnyi könyvadomány és két folyóirat-előfizetés érkezett a leendő Bolyai Egyetem számára. Ennek megalakulásáig a könyveket az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezeli. A körülbelül egymillió forint értékű adományról annak összegyűjtője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus nyilatkozott. Elmondta, hogy a fizika kari könyvtár híján van a modern szakirodalomnak, különösen a modern magyar és angol nyelvű szakirodalomnak. Ezt tetézi a könyvtárak rossz szervezettsége: nincsenek szabadpolcos könyvek. 1998-ban már szerveztek egy gyűjtést, amelynek során angol nyelvű szakirodalmat vásároltak. Ezek is az EME könyvtárában vannak; megvásárlásukat nyugati magyar szervezetek és magánszemélyek finanszírozták. A Pro Hungaris Alapítványnál és az Országos Széchényi Könyvtárban is vannak szakkönyvek, melyek csak kiválogatásra és elszállításra várnak. Hantz Péter leszögezte, hogy mindenki segített, akit csak kért. Pénzadománnyal segített a Balassi Bálint Intézet, dr. Lovas István és dr. Néda Zoltán professzorok, valamint a gr. Degenfeld Sándor és a dr. Apponyi Gyula által kezelt pénzalap. /Lőrincz Edina: Magyar nyelvű szakirodalom - egyelőre csak a fizikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Visszavonul az üzleti életből Böszörményi Zoltán aradi illetőségű nagyvállalkozó, a Luxten Lighting Company Részvénytársaság alapítója és többségi tulajdonosa, az erdélyi magyar kultúra fő mecénása. Böszörményi a jövőben sem mond le a sajtó és a kultúra támogatásáról. "Elég volt az elmúlt 12 év, nem kívánom folytatni" - jelentette ki. Tovább működteti viszont az általa alapított könyvkiadót, és az öt megyét lefedő Nyugati Jelen napilapot kiadó Concord Media Részvénytársaságot. A Luxten nettó profitja 2000-ben 17,2 millió, 2001-ben 18,7 millió, 2002-ben 29,8 millió dollár volt. A tavaly a cég teljes bevétele 3180 milliárd lejre, azaz 96 millió dollárra rúgott. Az 1,752 millió részvényt (a részvények 36,413 százalékát) birtokló Böszörményi Zoltán a részvényesek döntése szerint kevéssel több mint 15 millió dollárt kap részvénycsomagjáért. Böszörményi Zoltán nem kívánt válaszolni a Krónika kérdésére, hogy miért válik meg a részvénycsomagtól. A tranzakció azért meglepő, mert a cég adatai rendkívüli lendületesen ívelő pályát jeleznek. A főrészvényes kifizetésére megszabott összeg gyanúsan alacsonynak tűnik. Ha a cég az elmúlt három évben felhalmozott profitot maradéktalanul kiosztja részvényesei közt, Böszörményi Zoltánnak közel 24 millió dollárt kellett volna kapnia. Most viszont az általa birtokolt teljes részvénycsomagért fizetnek 15 millió dollárt. Böszörményi Zoltán nem tartotta meg román állampolgárságát, jelenleg csak kanadai okmányokkal rendelkezik. /Gazda Árpád, Bakk Miklós: Böszörményi kilép az üzletből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Kolozsváron 1968-ban a magyar egyetemisták Új Hajtás című magyar folyóiratot szerettek volna létrehozni, de engedélyt nem kaptak hozzá. Azonban megindult Kolozsváron 1968-nam az Echinox egyetemista diáklap, 24 oldalnyi felületéből 3 oldalon magyarul, 1 oldalon pedig németül. A folyóirat első főszerkesztője Eugen Uricaru volt (a Romániai Írószövetség elnöke), a magyar oldalaké pedig Rostás Zoltán, majd dr. Gaal György. Szerkesztője volt a későbbi években többek között Németi Rudolf, Egyed Péter, Szőcs Géza, Balló Áron, Horváth István. A lap hasábjain Balla Zsófia, Egyed Emese, Sántha Attila, Orbán János Dénes versei jelentek meg. Nem volt könnyű a magyar oldalakat, egyáltalán az újságot szerkeszteni, emlékezett dr. Gaal György. Mindig kellett tartalékban egy fél oldalnyi anyagnak lennie, hogy cenzúrázás után ne legyenek fehér foltok. Aztán egyre kevesebb helyet kaptak a magyar és német nyelvű írások, végül 2001-ben megszüntették a magyar és német oldalakat. /B. E. E.: Echinox - már harmincöt éve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Beszterce-Naszód megyében 1994-ben szervezték meg először A nyelv csak élve tündököl című vers és prózamondó vetélkedőt. A Beszterce Művelődési Alapítvány által beindított rendezvényt később a megyei pedagógus-szövetség vette át és két részre "osztották": külön az I-IV. osztályosoknak és külön az V-VIII. osztályosoknak. Immár negyedik éve a bethleni általános iskola magyar tagozatának pedagógusai szervezik az I-IV. osztályosok számára a rendezvényt, melyet idén nov. 22-én tartottak. A megye 24 elemi iskolájából jöttek a versenyzők. /Majla Júlia: A nyelv csak élve tündököl - XI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Megalakult Kolozsváron a román nyelven működő Penelope Irodalmi Kör. Az első Penelope-esten a moderátori szerepet Bréda Ferenc töltötte be. A Bretter György Irodalmi Kör testvérkörének tekinti a Penelopét, hiszen ugyancsak kritikai jellegű. A kör kitűzött megvalósítandó programja a multikulturalitás kölcsönös értékcserén alapuló gyakorlása. Fordítások, közös körrendezés, személyes barátságok kialakítása a cél a román és magyar nyelven író fiatal alkotók között, jelezte Bréda Ferenc. /F. I.: Megalakult a Penelope Irodalmi Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az év reklámfotósa címet nyerte a világ legrangosabb fotós versenyén egy erdélyi magyar fiatal. A Los Angelesben meghirdetett International Photography Awards vetélkedőn Balázs Áron a nem profi (Non Professional) nevezők között Katalógus és szórólap kategóriában lett nyertes. A gyergyószentmiklósi születésű fiatalember a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója fotó-, videó-, számítógépes képfeldolgozás szakon. (Transindex) /Gyergyói fiatal nyert a világ legrangosabb fotós versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Mintegy hétszázan vettek részt nov. 23-án Magyardécsén a kettős avatóünnepen, amelynek során felszentelték a felújított református templomot, és megnyitották az egyházi orvosi rendelőt. Magyardécse azon erdélyi települések közé tartozik, ahol a gyerekek - iskolába menet - istentiszteleten vesznek részt. Reggelente mintegy száz iskolatáskát lehet összeszámolni a templomban. /Sz. Cs.: Magyardécse. Kettős avatóünnep. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"A közigazgatásilag Miriszlóhoz tartozó Marosdécse mintegy fele vallja magát magyarnak (mintegy 280 tagja van a helyi református gyülekezetnek, és ezt kb. tucatnyi lélek gyarapítja Maroscseszvéről). A családfők már évek óta Magyarországon vagy Spanyolországban dolgoznak, és jövedelmüket hazajuttatják. A Marosvásárhelyen végzettek kilencven százaléka Magyarországon akarja elkezdeni orvosi pályafutását, miközben Erdélyben sok település küszködik krónikus orvoshiánnyal. A lelkész előző állomáshelyein, a Hunyad megyei Lozsádon mintegy 150, majd Tordatúron kb. 200, és most itt, Marosdécsén közel 300 lelkes közösségnek hirdetheti az Igét. Marosdécsén tíz év alatt negyvennel csökkent a reformátusok száma és mintegy felére esett vissza a román és magyar óvodásoké. /Szabó Csaba: Csendes Marosdécse. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"A kurd kérdéssel foglalkozik a Korunk legújabb, novemberi száma. A zömében Törökország, Irak, Irán és Szíria területén élő, mintegy 25-30 milliónyi kurd népesség pontosan máig sem tisztázott eredettörténetéről, történelmükről és az említett négy országban kialakult, jobbára státustalan státusukról Majid Delary, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusa írt tanulmányt. Lakatos Artúr kolozsvári kutató A kurd kérdésről - Erdélyből című értekezésében elsősorban a téma társadalmi-politikai vonatkozásaira összpontosított. /(nj): "Nincs a teremtésben vesztes, csak ők" De valójában kik is a kurdok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"A nemzeti kisebbségek jogainak védelme belekerült az EU alkotmány-tervezetébe. Ezt hivatalosan nov. 26-án jelentették be Rómában, amikor Kovács László magyar külügyminiszter felkereste itáliai kollégáját. /Kisebbségi jogok az EU-alkotmányban? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"