Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvár (ROU)
29557 tétel
2003. november 13.
"Törvényszéki ítélet született Aradon a Szabadság-szobor visszaállítási munkálatának leállításának jogosságáról. A határozat érvényteleníti az építési engedélyt és a Tűzoltó tér parkosításához szükséges városrendezési bizonylatot is. Az elsőfokú ítélet ellen egyedül az alperes aradi polgármesteri hivatal nyújthat be fellebbezést. /Gujdár Gabriella: Zárva marad a szabadság szobra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "Az aradi Szabadság-szobor kérdése továbbra is kulcskérdés a kormányzó párt és köztünk levő együttműködés szempontjából" - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ leszögezte: ragaszkodik az Adrian Nastase miniszterelnök és magyar kollégája, Medgyessy Péter közötti megállapodáshoz, miszerint dec. 31-éig a kérdésben megoldás születik. Markó nem tartja valószínűnek, hogy év végéig visszaállítják a szobrot Aradon, de szerinte lehetséges, hogy nagyon pontos, határidőhöz szabott, feltételeket rögzítő megoldás születik. /B. E. L.: Markó: politikai ügy a szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "
2003. november 13.
"Nov. 12-én szilágysági napok kezdődtek Budapesten. A Román Kulturális Központ ad otthont a kétnapos rendezvénynek. Ennek keretén belül több mint harminc tagú szilágysági küldöttség mutatja be a megyét hangban, képben, élőszóban, tájékoztatott Fekete András megyei alelnök. /Szilágy megye. Szilágysági napok Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ "
2003. november 13.
"November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "
2003. november 14.
"Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Vacaroiu szenátusi elnökkel nov.13-án folytatott megbeszélés után elégedetlenségének adott hangot a romániai ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. "Az egyetlen romániai ukrán középiskolának csak 11 osztálya van, nincs könyvtára és olvasóterme", közölte Litvin a sajtótájékoztatón, hozzáfűzve: ez kevés az ukrán közösség jogainak biztosításához. A politikus ismertette az ukrán állam intézkedéseit a román kisebbség jogainak védelmére. Elmondta, hogy a szomszédos országban 94 iskolában minden tantárgyat román nyelven oktatnak, több ukrajnai egyetemen pedig oktatókat képeznek a román iskolák működésének biztosítására. Litvin említést tett a románlakta vidékek könyvtárainak állandó bővítéséről, az évente 500 órás televízió-, illetve 300 órás rádióműsorról. Hozzátette, 106 ukrajnai gyülekezetben román nyelven folyik a vallásos szertartás. Vlagyimir Litvin megjegyezte, elégedett lenne, ha Romániában hasonló feltételeket biztosítanának az ukrajnai kisebbség identitásának megőrzésére. Nicolae Vacaroiu kifejtette, Romániában jelenleg semmiféle lépés nem történik az ukrán kisebbség ellen, ráadásul az Európai Tanács a kisebbségi jogokkal kapcsolatos európai normáknak eleget tevő országként tartja számon Romániát. /Elégedetlenség a romániai ukrán kisebbség helyzete miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete közleményében kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Casunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek. A közlemény szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 előtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendő mind a magyar, mind a román lakosság részéről. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktől a szükséges lépések megtételét várják. A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességéről. /Kérik az SZNT ellen indított vizsgálat megszüntetését. Az RMDSZ szerint a feljelentők alkotmányos jogokat sértettek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Összeférhetetlenségre hivatkozva Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes menesztését kéri Dan Brudascu nagy-romániás képviselő. Az érintett szerint a tanfelügyelőségen betöltött tisztsége összeegyeztethető városi tanácsosi minőségével. /Leváltaná Törököt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepődve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetően. Nov. 12-én ugyanis Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélően nyilatkozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot. A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselőit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetők illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésből az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen. /Módosították álláspontjukat az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14."
2003. november 14.
"Huszonötmillió lej honoráriumot szavazott meg Hajdu Gábor ügyvédnek nov. 13-i rendkívüli ülésén Székelyudvarhely városi tanácsa. Szász Jenő polgármester egyetlen napirendi pontot terjesztett elő erre az ülésre, arra kérve az RMDSZ-tanácsosokat, adjanak megbízást egy ügyvédnek, aki a várost képviselheti a csereháti iskolával kapcsolatos egyik perében. A város évek óta az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncesszió semmissé nyilvánítását próbálja kiharcolni különböző bíróságokon. A másodfokon elveszített pert Kincses Előd ügyvéd jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezte meg, azonban az Aris Industrie Rt. közben elérte, hogy bírói ítélet született arról: a város köteles több mint 600 millió lej perköltséget fizetni. Ezért a végrehajtó lefoglalt egy városi tulajdonban lévő ingatlant, amelyet értékesíteni szándékozik, ha a városi kasszából nem egyenlítik ki az említett összeget. Az RMDSZ-tanácsosok Hajdu Gábort bízták meg, hogy érje el: függesszék fel a korábbi perköltségekről szóló döntés végrehajtását, míg ki nem derül, mit dönt a Cserehát-perben a Legfelsőbb Bíróság. /Zilahi Imre: Hajdu védi a várost. Újabb per Cserehát-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) új székhelyen folytatja tevékenységét, a megyeközpont polgármesteri hivatala által felajánlott tömbházlakásban. A szövetség eddigi székházának otthont adó épületet a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg cserében a Lábas Házért. Ördög Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke szeretné, ha a jövőben a működésnek megfelelő, nagyobb székházba költözhetnének. A szövetség tevékenységének köszönhetően még ebben a hónapban megjelenik a legújabb nyelvészeti kiadvány: Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője és Benő Attila, a Szabó T. Attila Nyelvi Iroda ügyvezetője Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban című kötete. Az AESZ könyvkiadáson kívül kutatómunkával is foglalkozik, nyelvi és irodalmi versenyek, táborok szervezése mellett különféle programokat bonyolít le. Az egyesület jelenleg mintegy 350 tagot tömörít, zömében magyar szakos tanárokat, de csatlakoztak hozzájuk mérnökök, vállalkozók, közgazdászok és zenészek is. /Demeter Virág-Katalin: Anyagi biztonság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Nov. 14-én nyílik Marosvásárhelyen, a Bernády Házban négy művész kiállítása a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó jóvoltából. A kolozsvári Gergely István szobrász és a kézdivásárhelyi Kosztándi Jenő festő munkásságáról a Műterem sorozatban jelent meg kismonográfia. Haller József marosvásárhelyi és Részegh Botond csíkszeredai grafikus könyvillusztrációiból látható válogatás a tárlaton. /Képzőművész-négyes a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"
2003. november 14.
"Balázs Sándor Mikó Imréről írt monográfiáját (Mikó Imre. Élet- és pályakép, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003.) a televízióban Raoul Sorban és az Adrian Paunescu a "Batalia pentru Romania" (Harc [csata?] Romániáért) című műsorukban magyar fasisztát rehabilitáló munkának nevezték. Megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba, Paunescu szenátor pedig bejelentette, hogy e könyv miatt interpellál a szenátusban. Megdöbbentő, hogy Paunescu, az egykori udvari bárd kimondta: "íme, egy nacionalista, irredenta, zsidógyűlölő, náci, fasiszta", anélkül, hogy akár egy szót is megérthetett volna a könyvből. A könyv belső lapján ez olvasható: "Megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával." Emiatt a tévéműsorban megvádolták Magyarországot horthysta-fasiszta elemek újjáélesztésével. Sorban ahelyett, hogy arról beszélt volna, üldözte-e őt valaki is 1940-1944 között Kolozsváron, kitették-e állásából, mert román, ahelyett, hogy elárulta volna, mennyi fizetést biztosított neki pengőben az horthysta rendszer, a szenátorhoz hasonlóan antiszemitának, nácinak, zsidóüldözőnek minősítette Mikó Imrét. Azt, a Mikó Imrét, aki mentette a zsidókat. Ligeti Ernő, Janovics Jenő, Hegedűs Nándor, Kiss Mór, Ausch Jenő, Stainer Pál és családja, Szeghő Júlia és fia, Dobó Ferenc és családja, Székely Géza (budapesti ügyvéd), Gyalui (Rozenberg) Béla - nem is teljes listája azoknak a zsidóknak, akik Mikó Imrének, az "antiszemitának" is köszönhetik életüket. A kolozsvári zsidók deportálásának krónikása, Lőwy Dániel elismeréssel írt Mikó Imréről. Mikó úgy mentette meg Gyalui (Rozenberg) Béla osztálytársát a deportálástól, hogy hamis okmányokat szerzett be neki, amelyek "igazolták", miszerint Gyalui 1919-ben a Székely Hadosztályban harcolt, holott akkor mindössze hatéves volt. Az ügynek folytatása volt. Miután Gyalui (Rozenberg) megszabadult a haláltábortól, Kanadába távozott. Amikor Mikót eltávolították a tanügyből, az ő közbenjárására alkalmazták egy kis könyvesboltban elárusítónak. Ebben a magyargyűlölettől csöpögő adásban elhangzott még valami. Sorban azt állította, hogy nem a náci Mikót kell követésre méltó magyarnak kinevezni, hanem másokat, így mondjuk Bethlen Bélát. Bethlen Béla a Horthy-rendszert szolgálta Észak-Erdélyben, előbb 1940 őszétől 1944 márciusáig Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánjaként, majd a legnehezebb időkben 1944. szeptember 2-ától a keleti hadműveleti területek kormánybiztosaként. Bethlen Béla valóban megmentett sok tordai zsidót. De ha ilyen érdemei voltak, akkor miért kellett a román bíróságoknak börtönbe juttatniuk őt? /Balázs Sándor: Mikó Imre, a fasiszta? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 15.
"Magyarság az információs társadalomban címmel zajlott kétnapos konferencia Nagyváradon. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által szervezett, a Neumann-év keretében sorra kerülő, konferenciasorozat célja az információs társadalom modellek bemutatása és kialakítása. A konferencia keretében üzletember-találkozót rendeztek, majd kerekasztal-beszélgetés folyt a Fiatalok az információs társadalomban címmel. A nov. 24-i tanácskozáson Kovács Kálmán magyar hírközlési miniszter ismertette a magyar kormány stratégiáját, azokat a programokat, amelyek révén Magyarország segíteni kívánja a határon túli magyarságot, hogy az mielőbb bekapcsolódhasson az információs technológia világába. Kovács Kálmán kijelentette: az információs társadalom adta lehetőségek a határon túl és a szórványban élők magyarok számára is esélyt adnak egyfajta újbóli integrációra. Közvetett kapcsolati rendszerek jönnek létre egyetemi szinten is, megalakult az Információs Társadalmi Oktatók és Kutatók klubhálózata Erdélyben és Kárpátalján. Az együttműködés keretében a tizenéves korosztály számára ifjúsági táborokat, programokat kínálnak. Kovács Kálmán jelezte: a nagyváradi konferencia végén várhatóan megalakul a Magyar Információs Társadalom Testület (MAITT), amely egyrészt a határon túli támogatások ügyével foglalkozna, másrészt segítené az egyeztetést a technológiai fejlődéssel és az átfogó programokkal összefüggő területeken. /Közösen az információs társadalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Magyarországnak kiemelkedő érdeke fűződik ahhoz, hogy megossza az integrációs felkészüléssel kapcsolatos tapasztalatait a később csatlakozó országokkal - jelentette ki a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nov. 14-én Budapesten, miután a testület megbeszélést folytatott a román képviselőház jogi bizottságával. A találkozót követő sajtótájékoztatón Vastagh Pál (MSZP) közölte, hogy az eszmecserén a tapasztalatok átadására koncentráltak. Carmen Dimitriu, a román jogi bizottság titkára beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szóba került a két ország törvényhozásának és bizottságainak tevékenysége. Elmondta, hogy figyelemmel kísérik majd az európai parlamenti választással kapcsolatos magyarországi fejleményeket. /Magyar-román parlamenti bizottsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Medgyessy Péter miniszterelnök nov. 14-én Budapesten megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. A magyar nyelvű televíziós csatorna létrehozása "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfélmillió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. /Magyar nyelvű televízió Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Medgyessy Péter kitért arra: a találkozó másik oka az volt, hogy levelet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogatását kérte. Hangsúlyozta: a találkozón megegyeztek abban, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén."Ennek számomra egyetlen komoly feltétele van: én csak arra vagyok felhatalmazva, hogy a magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét úgy költsük el, hogy az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód legyen" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter ezért megbízást adott a HTMH-t felügyelő miniszternek: készítse el azt a pénzügyi konstrukciót, amely kellő biztosítékot jelent a források hatékony felhasználására. /Erdélyi tévé magyar pénzből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Egyre feszültebb a viszony Háromszéken az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között - jelentette ki Adrian Casunean Vlad képviselő, a PSD megyei elnöke. A képviselő rossz néven vette az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének állásfoglalását, melyben őt és Horia Grama prefektust azzal vádolják, hogy cselekedeteikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek, és a Szekuritáté eljárásaihoz hasonlították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen indított kivizsgálást. Casunean szerint a magyaroknak nincsenek külön alkotmányos jogaik, csupán állampolgári alkotmányos jogok léteznek, hiszen mindannyian egyenlőek. Casunean kifejtette, székelyföldi régió nem létezik, ez nem a székelység területe, hanem román föld, Románia területén. Az SZNT autonómiatörekvései kapcsán továbbá hozzátette: "Egyetlen céljuk van, feszültséget kelteni, és megnehezíteni Románia európai uniós csatlakozását. Azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy gondok vannak a térségben, pedig már többször bebizonyítottuk, hogy sehol Európában nem olyan kedvező a kisebbségek helyzete, mint Romániában." /Farkas Réka: Feszült a viszony. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Tom Gallagher a demokratizálódó társadalmak átmenetével, az etnikumközi viszonyokkal és az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó politológus 1999-ben románul is megjelentetett könyvet adott ki Democratie si nationalism in Romania ("Demokrácia és nacionalizmus Romániában") címmel. Újabb kötete a Romania After Communism: Distrusting Democracy ("Románia a kommunizmus után: Kiábrándulás a demokráciából") címmel jelenik majd meg Londonban 2004 tavaszán. Tom Gallagher Kolozsváron folytatott dokumentálódásakor készült vele az interjú. Kifejtette, hogy az RMDSZ kormányzási szerepkört élvez, és úgy tűnik, simán együtt tud működni a legjelentősebb román párttal. Kezdetben Gallagher helyesnek tartotta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megállapodását. Azt hitte, hogy az RMDSZ fékező erőként hat majd Nastase és Iliescu pártjára. 2002 elejére azonban világossá vált, hogy az SZDP nem tudta olyan korszerű párttá kinőni magát, amely eljuttathatná Romániát az EU-ba. Sok tekintetben az RMDSZ helyzete egyre kényelmetlenebbé vált. Az RMDSZ veszélyezteti a vele azonos nézeteket vallott civil szervezetek létét. Az RMDSZ olyan törvénytervezeteket és jogi gyakorlatot támogatott, amelyek ellentétben állnak a róla alkotott szabadelvű demokratikus képpel. 2002-ben vitát keltett a közéleti személyiségek vagyonnyilatkozata. Kiemelkedő RMDSZ-vezetők szövetkeztek az SZDP régi vonalának tagjaival, akik ellenezték, hogy itt erős, átlátható törvény szülessék. Nem volt helyes, hogy az RMDSZ felsorakozott az SZDP mellé, és közösen tagadták meg az alkotmánymódosításra vonatkozó októberi népszavazás lebonyolításának kivizsgálását. Nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos részvételt szabálytalan eszközökkel érték el az ország különböző részein. A kormánypárttal történő együttműködés fenntartása növekvő feszültséget okoz a magyar közösségen belül. Tom Gallagher szerint a Nagy-Románia Párt képviselte fenyegetést eltúlozzák. A kormánypártnak, az SZDP-nek esze ágában sincs mélyreható és tartós reformokat végrehajtani. Tom Gallagher nem örül a Székely Nemzeti Tanács keletkezésének. Gyengíti a magyarság összetartását, és könnyű célpontjává válik a román nacionalistáknak. Tom Gallagher szerint Tőkés László püspök elnyerte a maga helyét Európa történelmében az 1989-es eseményeknek köszönhetően. Amolyan ellenállási harcos, mint Lech Walesa Lengyelországban. De mindkét férfiúból hiányzik az a gyakorlatias szellem, amely a hagyományos politikai szerepvállalást számukra lehetővé tenné. - Tom Gallagher attól tart, hogy a fiatalok többé majd nem törekednek aktív szerepet játszani a kisebbségvédelemben. Elég arra gondolni, hogy milyen bánásmódban részesítik Szilágyi Zsoltot, akit tizenhárom éves parlamenti tevékenység után az RMDSZ elmozdított az európai integrációs parlamenti bizottságból, pedig annak az egyik leghatékonyabb tagja volt. Az angol kutató szerint magyar közösségnek szükséges vitát nyitnia választási lehetőségeiről, és felélesztenie demokratikus mechanizmusait. /Balló Áron: Az RMDSZ-nek most már másképp kellene politizálnia. Beszélgetés Tom Gallagher Románia-szakértővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Megközelítőleg 50 civil szervezet vett részt a nov. 13-15. között az évente megtartott hatodik kolozsvári fórumon. A háromnapos rendezvényen a tapasztalatcsere mellett a jelenlévők megismerhették a rájuk vonatkozó új törvényes kötelezettségeket is, amely először is az állam ellenőrzését fokozza a szervezetek működését illetően, valamint növelik a civil szervezetek működését érintő bürokráciát. Ionut Raita, a civil szervezet régiós forrásközpontjának igazgatója szerint a fórum végén elfogadott következtetések között mindenképpen szerepelni fog törvénymódosítási javaslat is a bürokrácia csökkentése érdekében. /G. A.: Civil szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Gyülekezeti házat avatott az elmúlt napokban Kolozsváron az Irisz telepi református egyházközség. A több éve készülő kétszintes házat az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, Pap Gézának áldásával adták át. A gyülekezet tervei között szerepel a széleskörű diakóniai munka vállalása, ennek anyagi hátterét egy most épülő korszerű autójavító műhely fedezné. A közadakozásból felépített, Kós Károly tervezte templomukat 1957-ben szentelték fel, ezt követte húsz évre rá a lelkészi lakás. 1997-ben sikerül visszaszerezni egyik elkobzott épületüket a templom szomszédságában. Ekkor elhatározták: újra kell indítani a gyülekezeti diakóniai szolgálatot. A templom mellé új gyülekezeti házat építettek. A költségek egy részét a 12 kolozsvári református gyülekezet vagyonközösségének jövedelméből fedezték, a munkálatok zömét közmunkában a gyülekezet tagjai végezték el. A gyülekezeti terem az egyházi tevékenységek mellett a körzeti RMDSZ rendelkezésére áll. /Makkay József: Új kihívások előtt a diakóniai munka. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Angi István zeneesztéta, filozófus, egyetemi előadótanár a napokban töltötte 70. életévét. A Gh. Dima Zenekonzervatóriumban enciklopédikus tudásával lenyűgözte tanítványait, akiket mindig bátorított, kutató munkára ösztökélt. Ennek érdekében rendszerint saját, hihetetlenül gazdag könyvtárát is "közhasználatra" bocsátotta. Angi István Kézdivásárhelyen elvégezte a mezőgazdasági középiskolát, onnan ment egyetemre, és két évet elvégzett, amikor Nagy István zeneprofesszor felfedezte őt, akkor kezdődött a zenei képzése, közben elvégezte az agronómia szakot. Zsurka Péternél hegedült tovább. Volt kamarazene-együttese is, vonósnégyese. Angi István az egyetemen esztétikával kezdett foglalkozni gyakornokként, később kiküldték Moszkvába, s ott doktorált esztétikából. Azóta főleg zeneesztétikával foglalkozik, elméleti vonalon, emellett állandó kapcsolatban maradt az élő zenével. Most, vén fejjel is a Schola Gregoriana Monostorinensisben énekel, mert nem bírta ki, hogy ne énekeljen. Zeneesztétika mellett más diszciplínákkal is foglalkozik, zeneretorikával, modern művészetelméletekkel és zenepszichológiával. Első tanulmánykötete 1975-ben látott napvilágot Zene és esztétika címen. Hosszabb szünet után, 2001-ben az Ariadné-sorozatban jelent meg Az esztétikum zeneisége, a Korunk Baráti Társaság segítségével. Most jelent meg legújabb kötete "A zenei szépség modelljei" címmel. Zenei téren Kiss Elek volt a hegedűtanár, aki Marosvásárhelyen elindította őt, azután Nagy István karmester, hegedűművész-professzor egészen az államvizsgáig irányította tevékenységét. - Angi István 45 éve tanít esztétikát. Tanít a Babes-Bolyai Egyetemen, a Sapientián és a Partiumi Egyetemen. A munkát nagyon korán, hajnalban elkezdi. Sajnos, a Zeneakadémián ma sincs magyar zeneoktatás, de a Babes-Bolyai Egyetem teológiai-didaktikai fakultásán, a református karon létrejött egy zenei "modul", azaz a hitoktatók második szakként felvehetik a zenét. Ezenkívül a Nagyváradi Partium Egyetem már a harmadik-negyedik zenetanár generációt bocsátja útra! /Kulcsár Gabriella: A holnap maga a reménybe fogant várakozás, Beszélgetés dr. Angi István zeneesztétával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"A Kolozsvári Dolgozók Színháza 1948 tavaszán országos körútja során Sepsiszentgyörgyön is bemutatta a Mélyre nyúlnak a gyökerek című sikeres produkcióját. Előadás után a Sugás vendéglő kerthelyiségében az emberek megrohamozták Bokor Andor igazgatót és a szereplőket, így az emlékezést író Kudelász Ildikót is, hogy nem jöhetne-e ez a társulat ide, ebbe a városba, hiszen Kolozsváron már létezik egy magyar színház, minek oda kettő. Hamarosan megszületett a döntés. Néhány hónap múlva a társulat megérkezett. Így lett állandó magyar színház Sepsiszentgyörgyön 1948 augusztusától. Bár a közönség azóta megöregedett és megfiatalodott, cserbenhagyni nem szabad őket. Kudelász Ildikó hozzászólt a színház mostani, meghirdetett repertoárjához, mondván, csak külföldi klasszikusokból összeállítani egy éves színházi programot talán túlzás. Javasolt néhány darabot, így Nagy András: Arad, éjjel, Thornton Wilder: A mi kis városunk... /Kudelász Ildikó: Az én műsorajánlatom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./"
2003. november 15.
"Az első magyar iskola a pannonhalmi bencés kolostor mellett született. A magyar keresztény egyházak a legkisebb faluban is iskolát építettek a templom mellé. Az egyházi iskolában a nép legegyszerűbb fia is tanulhatott, és felemelkedhetett. Az anyanyelvi műveltség egybekapcsolódott a latinnal, a tudományok alapjait hordozó nyelvvel. Szántó Arató István jezsuita szerzetes fáradozása nyomán XIII. Gergely 1578-ban megalapította a Collegium Hungaricumot Rómában, 1581-ben Báthory István alapította Kolozsváron az első erdélyi egyetemet, amelyet 1603-ban Székely Mózes hadai leromboltak, Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapított kollégiumot, mely később Nagyenyedre költözött. Az anyanyelvi műveltség egyik forrása a Szentírás. Árpád-házi Szent Margit a legenda szerint négy-öt éves korában könnyezve hallgatta Jézus szenvedéstörténetét, amelyet az evangéliumból - nyilván magyar nyelven - Olimpiádesz nővér olvasott fel neki. Ez az első tudósítás, hogy a Szentírásnak van már magyar nyelvű fordítása vagy fordításrészlete. A Szentírás összefüggő szövegének első magyar nyelvű fordítása a XV. század harmincas éveiben keletkezett bécsi, müncheni és az Apor-kódexben maradt ránk. A katolikus liturgia céljára készült, az ünnepi perikópák misebeosztását veszi alapul. Katolikus szerzetesek készítették. Huszita bibliának is mondják, tévesen. A XVI. század második tizedében másolták a Jordánszky-kódexet, mely az Ószövetség néhány könyvét és a teljes Újszövetséget adja magyarul. Mátyás király kortársának, Báthory László pálos szerzetesnek tulajdonították sokan e fordítást. A Halabori Bertalan egri egyházmegyés pap által másolt Döbrentei-kódexekben (1508) nagyobb szentírási szövegrészek vannak magyar fordításban. A Nyújtódi András székely ferences szerzetes által készített fordítás Judit könyvéről (Judit húgának) a Székelyudvarhelyi kódexekben található (1526). A korai zsoltárfordítások közül a legtöbb zsoltárt az Apor- (XV. század), Festetich- (XVI. század eleje), Döbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), Kulcsár- (1539) kódexek tartalmazzák. A XVI. század elején az erasmusi szellem hatása alatt készült Szent Pál leveleinek fordítása Komjáti Benedektől (1533) és az evangéliumok fordítása Pesti Mizsér Gábortól 1536-ban. Szántó Arató István római tartózkodása idején Báthory István erdélyi fejedelem ösztönzésére lefordította a héber, görög és latin szöveget, figyelembe véve az egész Ószövetséget, és megkezdte az Újszövetséget is. Báthory István 1579-ben jezsuita társaival Szántó Arató Istvánt Rómából hazahívta Erdélybe, és rájuk bízta az első erdélyi egyetemet Kolozsvárott. Amikor 1588-ban a medgyesi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, Szántó Arató István Znióváraljára került. E várat Bocskai hadai felégették, valószínűleg itt égett el Szántó kéziratos szentírásfordítása is. Töredékes másolatát később Káldi György jezsuita atya felhasználta a maga teljes bibliafordításához, mely 1626-ban jelent meg. Protestáns részről az első teljes bibliafordítást Károli Gáspár végezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.A Szentírás fordításai jelentős hatást gyakoroltak a magyar nyelv fejlődésére. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlődésére az igehirdetésnek. A Halotti beszéd tanúsítja, hogy bár a liturgia latinul folyt, a beszédeket magyarul tartották. Az Apor-kódex pedig - mely a liturgián felolvasott szentírásszakaszokat hozza - bizonyítja, hogy a szentírásrészeket magyarul olvasták fel. Az egységes fordítás a különböző vidékek sajátos tájszólásait egy közös irodalmi nyelv kialakulására vezette. A liturgiákon, még ha latinul volt is a mise alapszövege, magyarul énekeltek. Már a középkorban kialakult az egyházi népénekek gazdag gyűjteménye.Az Ómagyar Mária-siralom tanúsítja, hogy a középkorban már magas szinten szólal meg az egyházi költészet csengő rímekkel, alliterációkkal ékesen: "Világnak világa, virágnak virága, keserűen kínzatol, vasszögekkel veretel." Miért mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasók maguk döntsék el, 400 éve szólalt-e meg először magyarul az Isten a zabolai református templomban, vagy pedig 600 évvel ezelőtt. Vagy talán ez a templom nem a magyaroké volt 1603 előtt? /Bartalus Jakab Zoltán zabolai plébános: A katolikus egyház az anyanyelv és a művelődés szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./"
2003. november 15.
"Gergely István szobrai és plakettjei erdélyi mindennapjaink elengedhetetlen tartozékai. Kezenyomát őrzi Kolozsváron többek között az Apáczai Csere János Líceum díszterme az Apáczai-szoborral és a jeles elődök arckép-plakettjeivel, valamint a Báthory István Elméleti Líceum a névadó mellszobrával. Nagyváradon pedig ott van a művész 1996-ban készült, talán legjelentősebb alkotása, Lorántffy Zsuzsanna egészalakos bronzszobra. A Korunk Galériában, Kolozsváron most együtt láthatók a jelentősebb alkotásai. Mintha a patinázott gipszplakettekben talált volna igazán önmagára, nemcsak műfajteremtőként, hanem az általa létrehozott művészi megjelenítési forma lehetőségeinek maximális kiaknázójaként is. Gergely István egyéni tárlata illusztrációként is szolgált a róla Banner Zoltán előszavával, a Pallas-Akadémia gondozásában megjelentetett kötethez. /Németh Júlia: Jelek az idő témára. Gergely István egyéni tárlata a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"Ferenczi Géza régész /sz. Kolozsvár, 1924. jún. 22./ édesapja, Ferenczi Sándor és István bátyja is neves régész volt. 1943-ban érettségizett, majd sikeresen felvételizett a Ludovika Akadémiára. 1946. szeptemberében érkezett haza, angol hadifogságból. Beiratkozott az egyetemre, a földrajz-történelem szakra. Kinevezték Székelyudvarhelyre múzeumigazgatónak. 1973 őszéig dolgozott igazgatóként. Bátyjával elhatározták, hogy régészetileg föltárják Udvarhelyszék vidékét. Ez eddig teljesen ismeretlen volt. Az itteni várakat a román kutatók dák váraknak mondják, amire a székelyek berzenkednek. A dákokat nem lehet összekötni a rómaiakon keresztül a mai románokkal. Udvarhelyen, a környéken a népvándorlás korának kezdetétől még vannak dák településmaradványok, de attól kezdve, egészen a XI. századdal bezárólag nincs semmiféle régészeti lelet. Az, ami van Ócfalva határában, VII. századi szláv anyag. Tehát nem állja meg a helyét sem az, hogy itt tovább élt volna a korábbi népesség a római hódítás után. 1918 óta egyebet se csinálnak a román kutatók, elsősorban Erdély területén, mint hogy mindenütt kutatják a dáko-román kontinuitás bizonyítékait. Nyolcvan esztendő telt el... Egyetlen helység van Erdély területén, a Medgyes melletti Baráthely, ahol valóban ki lehet mutatni egy település folytonosságát, de itt sem népi folytonosságról van szó, nem a dák lakosság továbbéléséről, inkább arról, hogy eltűnnek a dákok, megszűnik a település, rátelepül egy másik nép, egy harmadik, negyedik - gótok, gepidák. Ferenczi elmondta, hogy először Tartod váránál, Varság határában, majd Budváron várfalat találtak, ahol XII. századi lakóházat találtak. Ezt követte Kustaly várának ásatása, Oklánd határában, rendkívül gazdag anyaggal, szintén a XII: századból. Rapsonné várának ásatásánál Parajd határában, majd a firtosvári ásatásnál a régészeti leletanyag azonos volt, egykori templom maradványai kerültek elő, amelyek ugyancsak XII-XIII. századinak tekinthetők. Ferenczi hangsúlyozta, nem véletlen e várak megjelenése adott helyen, ezek egy Szent László-korabeli határvédelmi rendszer tagjai. Besztercétől ívben, Homoródon át, le egészen Brassóig, és utána még folytatása volt Lugos környékén egy egészen korai, X. századi, XI. század eleji, Erdélyt középen átszelő földvár-sorozatnak. Ezek egy központi elgondolás alapján kiépített határvédelmi rendszer gyepűség-tagjai voltak. E várrendszerhez tartozik egy töltésvonulat is, végig követhető, Orbán Balázs is leírta. Érdekessége, hogy 2-3 kilométerre húzódik a várak sora előtt. Hogy Korond környékén van Firtos vára, elég közel Rapsonné vára, nincs túlságosan messze Tartod vára, ez azért, mert ott volt a só. Ez Sóvidék, s a vidéket, a sót jobban kellett őrizni, mint a többi határt. Udvarhelyszéken a legkorábban a XIII. század első évtizedeiben jelentek meg és telepedtek le királyi utasításra a telegdi székelyek Nagyvárad környékéről... A várakat viszont korábban építették (a XI. század végén), a székelyek a XIII. század elején kerültek ide, tehát van egy százesztendős időkülönbség. Ferenczi szerint - továbbnyomták a honfoglalókat keletre, ők lennének a régibb, Szeret-menti csángók ősei, s helyükbe - mert az üresen maradt - hozták be a székelyeket, északon meg a magyarok helyébe a szászokat. Az eljövendő kutatások feladata lesz az ősibb csángók és nevük felderítése. Ferenczi kitért arra is, hogy bátyjával a kutatásokat folytathassa, azt mondták: a római limes maradványait kutatják. Ez volt az egyik fedőmagyarázat. Megjelent 1999-ben Ferenczi Géza A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyve. A Szeret mentén végighúzódó, csángók lakta zóna ma már két nagy csoportra oszlik: van a Bákó környéki, illetve északon a Románvásár környéki csángó vidék. Valamikor összefüggő volt, aztán két részre, mostanában pedig még kisebb darabokra kezdett forgácsolódni. Ferenczi Géza régebbi írása: Kiegészítések az énlaki rovásírásos felirat megfejtéséhez és Muzsnai Dakó György tevékenységéhez I-II. (Megjelent a Keresztény Magvető 1971-1972-es évfolyamában.). Ferenczi felvetette a rovásírásos emlékeket tartalmazó gyűjteményes kiadvány, a Corpus Inscriptionum Siculorum tervét is a Székely rovásírásos emlékek című könyvében (Székelyudvarhely, 1997). Ferenczi Géza végzi édesapja Ferenczi Sándor és bátyja, dr. Ferenczi István régész-történész Kolozsvárt található tudományos hagyatékának a rendezését. Bátyja magyarországi kutatók bevonásával Kelet-Magyarország XI. század végi gyepűjét, védelmi rendszerét bemutató tanulmánykötetet (monográfiát) készült megjelentetni, összeállította a kötet tervét is. Ez halála miatt elakadt. Ezt a munkáját szeretné sajtókész állapotba előkészíteni. /Oláh István: A történelemnek mondott történelem. Beszélgetés FERENCZI GÉZA régésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Színkép melléklet, nov. 8., folyt.: nov. 15./"
2003. november 17.
"Adrian Nastase kormányfő és bolgár kollégája, Simeon Saxa Coburg-Gotha a hét végén találkozott Szófiában. A román és a bolgár kormány támogatja egy közös csatlakozási szerződés aláírását, nyilatkozta nov. 16-án Despina Neagoe kormányszóvivő. /Közös román-bolgár uniós csatlakozási szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 15-én Kolozsváron Alkotmánymódosítás után címmel szakmai konferencián tartott. A rendezvényen az RMDSZ szövetségi szintű vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, területi elnökei voltak jelen. - A romániai magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a csak rájuk vonatkozó ügyekben viszont kizárólag nekik legyen joguk határozni - jelentette ki a konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mert ez jelenti az autonómiát. A szövetségből kiváló és új szervezeteket létrehozó személyekre utalva elmondta, hogy azok, akik politikai alternatívát kínálnak az erdélyi magyarságnak, valójában tönkre akarják tenni azt a politikai erőt, amelyet a szövetség tizenhárom év alatt kialakított. Előrelépésnek minősítette, hogy az alaptörvény módosítása révén sikerült pontosabban lefektetni az anyanyelv használatával, a felekezeti oktatással és a magántulajdon szavatolásával összefüggő jogokat. Ugyanakkor kedvezőtlennek tartotta, hogy nem sikerült kiiktatni a román alaptörvényből a "nemzetállam" meghatározást. A népszavazás alkalmával a romániai magyarok 58 százaléka járult az urnák elé, 95 százalékuk igennel voksolt. A politikus szerint ez arról tanúskodik, hogy a magyarság egyetért az RMDSZ politikájával, s ez az egységes fellépés erejét bizonyítja. A szövetségi elnök beszédében a kettős állampolgárság kérdését is érintette, demagógiával vádolva azokat, akik azt állítják, hogy a szövetség nem tett semmit ebben az ügyben. Példaként említette Románia alkotmányából annak a megszorító passzusnak a törlését, amely a kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek tiltotta, hogy köztisztviselői funkciót töltsenek be. Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a felekezeti oktatás tekintetében a vallásügyi és oktatási törvényt kell módosítani, de az anyanyelvhasználat terén szerzett többletjogok megvalósítása a helyi közigazgatást szabályzó törvény változtatását is szükségessé teszi. Emellett ki kell dolgozniuk a romániai nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetet is. Varga Attila korszerűtlennek, és bűnösen dilettánsnak nevezte Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által kidolgozott autonómiatervezetet. Úgy vélte, hogy az ortodox és balkáni Romániában ezeket nem lehet sablonszerűen alkalmazni. Az RMDSZ politikusa szerint a tervezet által sugallt etnikai behatárolódás bántóan közel áll a román nemzetállam-koncepcióhoz, amellyel a romániai magyarság politikai irányultságtól függetlenül nem ért egyet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, hogy hasonló szakmai fórum keretében fogják megvitatni az autonómia kérdését. /Borbély Tamás: Korszerűtlen a Csapó-féle autonómiatervezet. Szakmai fórum az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Módosul a tanügyi törvény is, mivel az új alkotmányban megjelenik a felekezeti oktatás mint önálló oktatási forma. Kötő József ügyvezető alelnök úgy vélte, e téren sikerült megelőzni Európát. A Krónika kérdésére, hogy hol vannak azok a korszerű autonómiatervezetek, amelyek az elmúlt nyolc évben az RMDSZ műhelyeiben készültek, Varga Attila képviselő kijelentette, nem ártana, ha lennének ilyenek, de az elméleteknél fontosabb a cselekvés. Varga Attila meglátása szerint a jelenlegi alkotmány is lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról megalkotandó törvényben az autonómiát is rögzítsék. /Új helyzetben új teendők ígérkeznek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"A román politikai pártok tiltakozása ellenére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román parlament elé kívánja terjeszteni a Székelyföld teljes autonómiájáról szóló alapszabály-tervezetét - adta hírül a nov. 15-i román sajtó. A román lapok kivétel nélkül ismertették, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Beszámoltak arról is, hogy az SZNT a Székelyföld évszázados önrendelkezési hagyományaira, a közösségek belső önrendelkezési jogára, a szubszidiaritás és az önigazgatás európai dokumentumokban szentesített elveire hivatkozik dokumentumterveztében. Ion Solcanu szenátor, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egyik alelnöke szerint szó sem lehet arról, hogy a tervezetet a román parlamentben megvitassák. Sőt, Solcanu úgy vélte: "a tervezet kidolgozóit börtönbe kellene zárni". Az SZDP-alelnök véleményét osztotta Aron Balascu, a Nagy-Románia Párt (NRP) e szenátora, a román törvényhozás felsőháza jogi bizottságának az alelnöke is. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két parlamenti képviselője nem zárkózott el a dokumentumtervezet esetleges megvitatásának lehetőségétől. V. Coifan képviselő, az NLP egyik közigazgatási szakértője és közigazgatással foglalkozó számos európai fórum tagja olasz és francia példákat hozott fel az önkormányzati régióvezetés megválasztásáról. Coifan szerint az SZNT autonómiatervezetében az olasz mintát követi, legalábbis a régiós tanács elnökének megválasztási módozatát illetően. A Cotidianulnak nyilatkozó Verestóy Attila RMDSZ-szenátor fenntartásait hangoztatta Csapó Józsefnek egy ilyen természetű dokumentum kidolgozásának és politikai támogatása megszerzésének illetékességével kapcsolatban. /Politikusok a székelyföldi autonómia alapszabály-tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"Valami zászlóbontásra készül az RMDSZ, mert felismeri: új útra kellene lépnie. Az RMDSZ-nek épp ahhoz a kérdéshez kell visszatérnie, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szegezett neki: az autonómiák kérdéséhez. Az RMDSZ a Csapó-féle autonómiatervezetek bírálatakor adós annak leírásával, hogy akkor miképp is néz ki Székelyföld korszerűen megfogalmazott területi autonómiája. /Bakk Miklós: Valami zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"Nov. 15-én Kolozsváron Sajtónk jelene címen szerveztek fórumot a Kolozsvári Rádió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Dr. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: személy szerint a sajtó uniformizálása ellen van, mint mondotta, a stilizálás és az uniformizálás nem ugyanaz. Összhang a változatosságban, röviden összefoglalva ezt a tanácsot lehetne adni a sajtó munkatársainak, összegzett dr. Péntek János. Közhangulat és sajtó címet viselte dr. Szilágyi N. Sándor előadása, amelyben az ördögi körről beszélt: a sajtó teremtette a közhangulatot, vagy átvette az Erdélyben uralkodó rossz hangulatot. Szerinte az utóbbi tíz esztendőben a romániai magyar média elég sok embert üldözött el innen, következésképpen tehát a sajtó igenis alakítja a közhangulatot. Úgy látja, hogy az eltelt fél évben feltűnően megritkultak az újságokban az öncélúan siránkozó cikkek, a sajtó képes pozitív beállítottság felé terelni az embereket, de a sajtónak nem szabad a politika meghosszabbításaként működnie. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szerint az a médium, amely ismeri közönségét, tudja, hova fejlessze a vállalkozását. A tömegkultúra és a média viszonya címmel tartott előadást Magyari Tivadar szociológus. /Köllő Katalin: Összhang a változatosságban. Fórum a romániai magyar sajtó jelenéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"Nov. 15-én véget ért a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendezvénysorozata, amely több mint 60 könyvbemutatót, kerekasztal-megbeszélést, irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást és rengeteg gazdasági, kereskedelmi jellegű megbeszélést foglalt magába. Aki a Kárpát-medence magyar irodalmában, könyvkiadásában és -terjesztésében érdekelt, az valamilyen módon képviseltette magát. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban eddig megjelent 8 kötet kiváltotta az olvasók, valamint a szakma elismerését. A nemzetközi seregszemle záró momentumaként a legsikeresebb kiadvány címet, illetve a kitüntetéssel járó 25 millió lejt nyújtotta át a Polis Kiadó igazgatójának, Dávid Gyulának a Bolyai című, Bolyai Jánosról szóló verseket tartalmazó verseskötetért Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A díjjal járó összeget a nagyváradi Scripta, valamint az aradi Concord Media kiadók együtt ajánlották fel. /Véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./ A Pallas Akadémia új kötetei között volt Kovács András Ferenc verseskönyv, Dávid Gyula esszékötete (Írók, művek, műhelyek Erdélyben), Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőnője regényekkel jelentkezett (Sárkányfogvetés, Asszonyfa). Pomogáts Béla kijelentette: "az erdélyi magyarok anyaországa nem Magyarország, hanem maga Erdély". A legfontosabb erdélyi magyar feladatnak azt tekinti, hogy "létre kell hozni az autonómiák rendszerét." Nov. 15-én a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a legutóbbi pályázati ciklusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott kötetek mennyiben tesznek eleget a pályázati kiírás feltételeinek. A vitaindítót Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője tartotta, aki végigtanulmányozta a 2002-es könyvtermést, amikor 240 pályamunkából 107 kapott támogatást. Elrettentő példákat is bemutatott, egy kötet a maga 60 oldalas terjedelméhez ugyanannyi támogatást kapott, mint a háromszor vastagabb, hasonló tematikájú verseskötet. Van olyan könyv is, amelyhez a kiadó többet kapott, mint amit kért, és olyan is, aminek a teljes kiadási költségét fedezte a magyar szaktárca, holott ez a támogatás a veszteség megtérítése kellene legyen - és nem több. A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó minden kérése teljesült, a nagyváradi Literátor, mely gyerekkönyveket ad ki, túltámogatott. Mondotta mindezt Burus Endre, amikor a támogatási összeg elosztását maga az erdélyi alkuratórium végzi el, amelynek ő maga is tagja, tehát egyszerűen nem érti, miként történhettek súlyos anomáliák. Káli Király István, az RMKC elnöke szerint túl kevés a hat hétnyi idő ahhoz, hogy mind a 240 kötetről érdemben döntsön a 2-2 lektor. Káli szerint súlyos gond a tőkehiány. Nincs miből gazdálkodniuk a kiadóknak. A maximális 1000 példányt alig tudják értékesíteni. Ugyanakkor felvetette: Erdélyben lényegében 12 profi kiadó létezik, mégis 28 intézmény között oszlott szét a támogatás. A kiadókon kívül alapítványok, egyesületek adnak ki néha értékes, de legtöbbször silány köteteket. 2002-ben a támogatott kiadványok 23%-a nem került könyvesboltokba! Káli és a kolozsvári Polis Kiadót vezető Dávid Gyula is azt javasolta: a jövőben legyen kötelező, hogy az alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek profi kiadón keresztül adhassanak ki köteteket, és azokon keresztül pályázhassanak, amivel biztosan nem fognak egyetérteni. Dávid Gyula irodalomtörténész azt is szorgalmazta: Magyarországon valakik szervezzék meg az erdélyi könyvek forgalmazását, és felvásárlási pályázatokat írjon ki a művelődési tárca. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője a könyvekről szóló folyamatos információs anyagokat hiányolta. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója figyelmeztetett: Magyarország uniós csatlakozása után az onnan jövő támogatások egy csapásra elmaradhatnak, hiszen az unióban egészen más pályázati rendszerek lépnek érvénybe, amelyek alapja a PHARE-program. /(Máthé Éva): Véget ért a kilencedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"