"Nov. 16-án az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közösen szervezett konferenciát A közösségi rádiózás jövője Romániában címmel Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A 2002 szeptembere óta létező alapítvány célkitűzései a keresztény értékeknek a modern médiában történő terjesztése. A közel egy esztendeje működő Agnus Rádió ebben a szellemben készíti műsorait, amelyeket napi nyolc órán keresztül sugároz. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke előadásában úgy értékelte, hogy Romániában tulajdonképpen a háromféle rádiózás (kereskedelmi, közszolgálati és közösségi) egyszerre érvényesül, az erdélyi rádiók tehát megpróbálják egy időben ellátni mindhárom feladatot: tájékoztatni, szórakoztatni, építeni. Gáspárik felhívta a figyelmet arra is, mennyivel jobb a helyzete az erdélyi magyarságnak média szempontjából például Szlovákiához viszonyítva, ahol mindössze egyetlen olyan rádió működik, amely magyar nyelven is sugároz, elenyésző óraszámban. Somogyi Botond, az Üzenet című kéthetente megjelenő református lap főszerkesztője szerint az egyház sajtótevékenysége céltudatos, de nem öncélú igeszolgálat. A médiának pozitív irányba kellene befolyásolni az eseményeket, emelte ki előadásában Adorjáni László lelkész, az Agnus Rádió igazgatója. Szitnyai Jenő egy kárpát-medencei stratégia kiépítésének szükségességét elemezte. /S. B. Á.: Közösségi rádiók térhódítása. Erdélyi összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én kiosztották az idei Ezüstgyopár-díjakat a romániai magyar pedagógusoknak a szovátai Teleki Oktatási Központban. A 35 kitüntetett oktató között az óvónőtől a lelkipásztorig szinte minden pedagógusi kategória képviseltette magát. Meg kell ünnepelni azokat, akik vállalva mindenféle nehézséget, életpályájukat az oktatásra és a nevelésre szánták - mondta köszöntőbeszédében Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke. Balogh Gizella, kolozsvári magyar szakos tanárnő több mint két évtizeddel ezelőtt vonult nyugdíjba. A hetvenes éveit taposó tanárnő nemcsak diákokat készít fel a felvételire, hanem a Római Katolikus Nőszövetség Szent Raffael Köre elnökeként továbbra is a civil társadalom aktív tagja. Az immár hatodik alkalommal kiosztott Ezüstgyopár-díj létrehozására azért volt szükség, hogy a társadalom is vegye észre: a pedagógusokat meg kell becsülni. Az ünnepély végén a Gergely-Simon Ibolya által vezényelt csíkszeredai Harmónia Kamarakórus, és a nap egyik díjazottja, Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi karnagy és zenetanár lépett fel. /Szucher Ervin: Elismerés az oktatóknak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én énekkarok találkozója zajlott Csíkszeredában. Gergely Simon Ibolya csíkszeredai karnagyot, zenepedagógust Seprődi János-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Dalosszövetség. A kolozsvári Jakabffy Tamás Zsizsman Rezső-díjat kapott egyházzenei tevékenységéért. Az aranyosgyéresi Szabó Lőrinc Zsombor Jagamas János-díjat kapott kórusvezetői és szervezői tevékenységéért, a sepsiszentgyörgyi Sipos Zoltán és Kelemen Szilárd Markos Albert-, illetve Rónai Antal-díjban részesült. A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlésén a szövetség elnöke, Tóth Guttman Emese eredményesnek mondta a dalosszövetség által a legutóbbi egy évben kifejtett tevékenységet, hangsúlyozva, hogy valamennyi tervezett előadást, hangversenyt megtartottak. A szakbizottságok elnökei az intenzívebb és eredményesebb szakképzés megvalósítása érdekében emeltek szót. Szó esett továbbá a hangszerellátás javításának szükségességéről is. A közgyűlés nyitányaként kilenc Hargita megyei kórus hangversenyezett. A Bartók-Enescu Dalos Találkozó sikeres volt. /Sarány István: A Dalosszövetség díjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./"

"A dévai unitáriusok száz esztendős álma vált valóra nov. 15-én, amikor félezer erdélyi, magyarországi és amerikai hívő jelenlétében felavathatták a dévai unitárius templomot és lelkészi hivatalt. A vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének 435. évfordulóján fejet hajtottak a hitéért mártírhalált halt Dávid Ferenc vallásalapító unitárius püspök szelleme előtt. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök igehirdetése, Rázmány Csaba, a magyarországi unitárius püspök köszöntő szavai után a székelykeresztúri, illetve kolozsvári Unitárius Gimnázium és Kollégium énekkara és várjátéka következett. A dévai unitárius templomot az erdélyi unitáriusok, illetve az amerikai testvéregyházak segítségével építették fel. /Gáspár-Barra Réka: Százéves álom vált valóra. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. nov. 17./"

"Távolmaradtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) képviselői a hét végén megszervezett Csomafalvi Csángó Napokról, a rendezvénysorozatra Frumószáról és Pusztináról negyvenöt gyerek és kilenc felnőtt érkezett a székely településre. A Czirják Árpád pápai prelátus által védnökölt fórumon a szatmári származású Vass Ibolya, jelenleg frumószai magyartanár tartott helytörténeti előadást. Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a csángó és székely motívumrendszerről tartott ismertetőt. A csíkszeredai Mirk Szidónia, a Moldvai Magyarság folyóirat szerkesztője a lapot és a csángótémában megjelent kiadványokat ismertette, Oláh Gál Elvira pedig a Magyar Rádió, valamint a Bukaresti Rádió magyar adásának tudósítójaként elemezte a csángókról írt irodalom csángók általi olvasottságát. A csomafalvi rendezvényen Nyisztor Ilona frumószai óvónő, népdalénekes a Mi, moldvai csángók című népviseleti kiállítás anyagát ismertette. /Gergely Edit: Csángó Napok Csomafalván. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én falutalálkozót tartottak Mezőcsáváson. A vegyes lakosságú település ortodox temetőjében megkoszorúzták a világháborúkban elesett hősök emlékművét, ezt követően az ünneplők a helybéli rezesbanda kíséretében felvonultak a dombtetőn álló református templomhoz. A falu történetét Nagy Alpár történelemtanár, volt iskolaigazgató foglalta össze kétnyelvű beszédében. /Orbán Zsolt: Ünnep Mezőcsáváson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai megrendezték a III. Nagykárolyi Táncháztalálkozót. Fülöp Gábor városi tanácsos, az egyesület és egyben a Rekettye tánccsoport alapító tagja közölte, a rendezvényre az anyagiakat részben sikeres pályázatok révén (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Communitas Alapítvány) sikerült előteremteniük. A Kolozsvárról érkezett Papp Emese, az Ördögtérgye néptáncegyüttes tagja nemezelésre Mészáros Magda nagykárolyi kisiparos gyöngyfűzésre, Orbán Erika pszichológus bútorfestésre, Kiss Zita csuhéfonásra, Reszler Aliz Csanálosról fonalcsomózásra tanította a gyerekeket. Az Üsztürü és a Fabatka zenekarok közreműködésével a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes tartott fergeteges sikert aratott. /Táncháztalálkozó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./"

"Nov. 15-én Marosvásárhelyen, Kultúrpalotában megnyílt a hajdani marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum gyűjteményéből összeállított kiállítás, ugyanakkor bemutatták Bónis Johanna történész-kutató Székelyföldi Iparmúzeumról írt kötetét. Bónis Johanna, a kiállítás megálmodója és szervezője elmondta, hogy Budapesten 1883-ban nyitották meg a technológiai iparmúzeumot, itt tanulhattak mindazok, akik az iparművészetet választották életpályájuknak. Mindössze három évvel később, 1886. júniusában Marosvásárhelyen megnyílt a Székelyföldi Iparmúzeum, ahova elsősorban erdélyi mesterek termékei kerültek, de voltak itt zsolnai porcelánok, és más iparművészeti alkotások is. A mostani kiállítás anyagát négy helyről, a marosvásárhelyi és kolozsvári történeti és néprajzi múzeumoktól kellett újraegyesíteni. Spielmann Mihály Bónis Johanna könyvét ismertette, hangsúlyozva, " Phoenix-könyvet" vehet kezébe az olvasó, mert egy olyan intézményről szól, amely valamikor létezett, s amelyet jó lenne újraéleszteni. /Vajda György: Tárlatnyitó és könyvbemutató. Székelyföldi Iparmúzeum- élesztgető. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./"

"Harmadik alkalommal tartották meg nov. 15-én a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Kolozsvári Ifjúsági Színjátszó Találkozót, melyen hét amatőr ifjúsági színtársulat vett részt. A kolozsvári egyházközségeket a belvárosi (Farkas utcai templom), felsővárosi (Kétágú templom), alsóvárosi (Kakasos templom), kolozsmonostori és hídelvi egyházközségek ifjúsági csoportjai képviselték, mellettük meghívottként az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszócsoportok is felléptek. Sebesi Karen Attila zsűritag elmondta, örültek annak, hogy a kolozsvári csoportok mellett az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszó csapatok is jelen voltak a rendezvényen, és reméli, hogy az elkövetkező években a kolozsvári találkozóból Kolozs megyei színjátszó találkozóvá növi ki magát a rendezvény. /Pap Melinda: Fiatalok színjátszó fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Irónia és önirónia jellemezte a Benajar Társaság Tolerancia (ta) című hétvégi kiállítását. Kolozsváron, a Bocskai ház alagsorában, a Sapientia EMTE támogatásával megszervezett kiállítás a Benajar Társaság bemutatkozása volt. A név szójátékot takar (béna jár), és a Minimum Party Társasághoz közeli körök állnak mögötte. Központi motívumuk a tolószékből felálló alak, amely a művészet erejét szimbolizálja. A tolószéktől már csupán néhány egyszerű lépés eljutni a nemzeti toleranciához, amelynek témakörét szintén körbejárták az alkotók installációi. /bpe: Tolószékes tolerancia. Bemutatkozott a Benajar Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetségen nov. 14-én dr. Vallasek István egyetemi oktató volt, a Sapientia csíkszeredai kirendeltségének tanára. Az egyetem gondolatának megszületésétől kezdve vázolta fel a Sapientia történetét, mai helyzetét. A Sapientia nem az első magyar egyetem, a maga nemében azonban egyedülálló. 2000. márc. 16-án jegyezték be a Sapientia Alapítványt. Az induló szakok meghatározásánál arra figyeltek, hogy azok hiánypótlók legyenek: közgazdaságtan, műszaki oktatás, kertészet, agrártudomány, társadalomtudományok, környezettudomány, filmművészet, média szak indult. Román nyelvű oktatás is folyik: jogszabály szerint nem működhet úgy egyetem Romániában, hogy az állam hivatalos nyelvén ne nyújtana képzést. Idén a Sapientián tanuló diákok száma Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron összesen 1600. Kiemelt jelentőségű a csíkszeredai egyetem, hiszen a város Székelyföld szívében fekszik, eddig azonban nem rendelkezett egyetemi hagyományokkal. /Farkas Imola: "Eső eshet, szél fújhat, csont törhet, de tanítani kell..." Újra az erdélyi magyar magánegyetemről, a Sapientiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője nov. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. - Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik - szögezte le. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást. /Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Kolozsvári terepszemlén Scheele. Magyarázzák bizonyítványukat az igazságszolgáltatók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Nagy port kavart a romániai politikai életben Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens állítása, miszerint az 1989-es forradalmat a szovjet KGB rendezte meg. Vlagyimir Bukovszkij a hét végén Brassóban, a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban című nemzetközi szimpóziumon azt állította, hogy "Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg". Az orosz író elmondta, a volt kommunista országok hatalmon lévő politikusainak mintegy fele együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Bukovszkij állításaira reagálva Ion Iliescu államfő közölte: az elmélet szerinte nem az orosz disszidenstől származik, hanem azoktól az "ágrólszakadt románoktól", akik a 90-es évek elején már előhozakodtak ezzel. "Sztálin-ellenes kiállásáért tiszteltem Bukovszkijt, ám a romániai forradalomról tett kijelentései mélységesen kiábrándítanak.". Vlagyimir Bukovszkij "államellenes magatartásáért" már 16 évesen konfliktusba keveredett a KGB-vel. 1961-ben eltiltották az egyetemről, két évvel később rendszerellenes tevékenység miatt munkaszolgálatra küldték. Nyugati nyomásra 1976-ban hagyhatta el a Szovjetuniót. /R. Sz.: KGB-s puccs volt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendőrséggel való együttműködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás előtt besúgó volt. Soporan már ezelőtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részéről megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetéről beszélgetett. - Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben - mondta a rektor. /Marga cáfol, Soporan perel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ Gazdasági Fősztálya és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös szervezésében EU-s képzéssorozat indul romániai magyar kis- és középvállalkozók csatlakozásra való felkészítésének érdekében. "Az EU házhoz jön" cím képzés bemutató konferenciájára nov. 21-én Kolozsváron kerül sor. A képzésen résztvevő vállalkozók a szemináriumon való részvételről szóló tanúsítványt kapnak. /Képzéssorozat a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

"A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ egy ideje tévúton halad. A Markó-ellenességgel aligha vádolható Gabriel Andreescu román létére kifejtette: az RMDSZ nem az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk csoportét, valamilyen klikkét. "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más kisebbségi szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből" - nyilatkozta a Duna Televíziónak. Barátilag figyelmeztetett: egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tart, hiszen a belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása. Az angol Románia-szakértő, Tom Gallaghe kívülálló, mégis a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúban látleletet készített az RMDSZ tévelygéseiről. A külföldi politológus szerint a Markó-féle RMDSZ önérdekkereső elánnal halad vállvetve egy zsákutcában a Romániát rosszul kormányzó SZDP-vel, elvesztette demokratikus jellegét, egy kirekesztő, arrogáns, acsarkodó és hiperérzékeny román versenypártocskává silányult. Az RMDSZ-nek nincs és nem is lehet hiteles, érdemi válasza sem Andreescu, sem Gallagher kritikáira, de nem is foglalkozik ezzel. Médiabirodalmát építi - országos szórású önálló tévét ígért neki a minap az MSZP -, készül a választási kampányra, mindenáron nyerni akar, az SZDP oldalán szeretné megvalósítani a pártállamot. Amikor a volt politikai foglyok vitázni ültetnék le Szász Jenőt Markó Bélával, utóbbi azt üzeni: neki nem partner egy udvarhelyi polgármester./Dénes László: A diagnózis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága - derült ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatából. A hivatalban jelenleg az elvándorlás kérdéseit is vizsgáló korábbi szociológiai felmérések összegzése zajlik.Aug. 29-én jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy bizottságot hoznak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak felmérésére, a koordinációt pedig az ügyvezető elnökségre bízta. Takács Csaba kifejtette, az RMDSZ-nél zajlik ez a szociológiai munka, például a népszámlálás eredményeinek összesítésével. Magyari Nándorék, Veres Valérék, Horváth Istvánék munkáiban markánsan jelen vannak az identitás vállalása, megőrzése és a migráció kérdései is. Takács szerint nem baj, hogy nem üléseztek, neki koordinációs szerepe van ebben a kérdésben, és a szükséges lépéseket megtette. /Gazda Árpád: "Levelező" tagozat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Marosvásárhelyen Dávid Gyula mutatta be kiadóját, a kolozsvári Polis Kiadót, melynek tíz éve jelent meg az első könyve. A Remekírók Diákkönyvtára az alapokat kínálja a fiatalságnak, a sorozat a negyvenedik kötetéhez közeledik. Balázs Imre József szerkesztette és előszavazta A Nyugat költő-elődei és A XX. század magyar elbeszélői című korábbi köteteket is. A Nyugat költői ezek szerves folytatása. Demény Péter állította össze és előszavazta Ady Endre: Az irodalmi köztelek című könyvét, amely válogatás a költő irodalmi publicisztikájából. /b. d.: Tíz év - negyvenes sorozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Nemcsak a városok, intézmények, iskolák hanem újabban már az óvodák is testvérkapcsolatba lépnek. A magyar tagozattal rendelkező szamosújvári 6-os számú napközi otthon például Tordaszentmihály község óvodájával áll partner viszonyban. A szamosújvári óvoda nemsokára a magyarországi Aba testvértelepülés intézményével létesít partnerkapcsolatot. /Erkedi Csaba: Szamosújvár, Tordaszentmihály. Testvéróvodák - testvérvárosok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Nov. 16-án a felső-háromszéki Pákéban Pákéi Sándor Józsefre, az 1885-ben Kolozsvárott alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítójára, későbbi főtitkárára emlékeztek, születésének 150-ik évfordulóján. A rendezvényen megjelent dr. Kötő József elnök az EMKE Országos Elnökségének képviseletében, Ördög Gyárfás Lajos székelyföldi területi alelnök és Dáné Tibor Kálmán országos titkár, Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és sokan mások. Az egyházi ünnepség után Kötő József EMKE elnök leleplezte az EMKE Országos elnökségének támogatásával készült és a templom falára helyezett Sándor József emléktáblát. /Pákéi Sándor Józsefre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Kolozsváron, a Ferenczi-házaspár irányította főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Dudás Gyula festőművész először jelentkezett egyéni kiállítással. Dudás Gyula több mint negyven éve él Nagybányán. Tudatosan vállalta a festőiskola hagyományainak ápolását, továbbéltetését. /(n): Festői üzenet Nagybányáról. Megnyílt Dudás Gyula kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

"Spanyolország továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében az Európai Unió kormányközi konferenciáján benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához - közölte nov. 18-án Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Spanyolország számára a baszk kisebbség ügye miatt elfogadhatatlan a kezdeményezés, amely szerint az EU alkotmányos szerződése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést tenne. Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot, azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Magyarország egyelőre nem kíván állást foglalni arról, hogy számára is megfelelne-e a román külügyminiszter által javasolt formula. Tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak említését nem szorgalmazta, mert az már az alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent vitái során világossá vált, hogy az szinte semmilyen támogatottságra nem számíthat. /Eszmecserék Brüsszelben a kisebbségi javaslatról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. A munkavállalóknak kevesebb mint háromnegyede rendelkezik munkaszerződéssel, derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet augusztusban készített tanulmányából, amelyet nov. 18-án ismertettek. Az idei legnépszerűbb célországok: Olaszország, Spanyolország, Németország, Izrael, Magyarország, Görögország, Belgium és Ausztria. /Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nem nyilvánosak ezentúl a parlamenti szakbizottságok ülései - döntöttek a szenátorok nov. 18-án az új házszabály kidolgozásának első lépéseként. Eszerint az újságírók továbbra is rész vehetnek a megbeszéléseken, azonban csupán a testületek tagjainak külön beleegyezésével. Előzőleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), valamint az RMDSZ szenátorai a szakbizottságok munkájának átláthatósága mellett voksoltak, támogatva Eckstein-Kovács Péter és Radu F. Alexandru liberális honatyák állásfoglalását. /B. B. E.: Kizárják a sajtót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Medgyessy Péter kormányfő nov. 14-én bejelentette, miszerint jövő év közepétől esedékes egy erdélyi magyar televízió elindítása. A magyar kormányfő úgy tudja, hogy a magyar tévé "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek. A Duna Tv annak idején pontosan ezért, vagy ennek pótlására létesült. Felmerül tehát a kérdés: mi lesz a Duna Tv-vel? A mostani magyar kormánynak már rég begyében van Duna Tv, ezzel a tévéindítással több legyet akarnak ütni? A Duna Tv-t még inkábbi háttérbe lehet szorítani. Szinte biztosra vehető, hogy a készülődő erdélyi magyar televízióban a Magyarországról szóló hírműsorokban az ellenzék, egy démonizált Orbánnal tűnik majd fel. Kérdés, mi lesz a román televízió magyar adásával?! Kik lesznek a munkatársai az induló tévének? Ha a most létező helyi, regionális vagy országos adókból fog verbuválódni a gárda, akkor sok esély nincs minőségi műsor termelésére. Másik érdekesség, hogy a bejelentésen (ami egy Markó Bélával való beszélgetés után került sor), megállapodás született arról, hogy az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre. Azonban az erdélyi magyarságnak már nem csak egy képviselője van. Méltányos lenne az ő véleményüket is kikérni egy ilyen nagy horderejű ügyben, mint az Erdélyi Magyar Televízió. Vajon így lesz? Vajon az új televízió képes lesz-e objektivitásból példát adni, a magyar kormányváltásokat túlvészelni. Rossz ómen-e a politikai személyiségek neve, akikhez elindítása kötődni fog? /Jakab-Benke Nándor: Az Erdélyi Magyar Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., Campus mell./"

"A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"