"A Kolozsváron megjelenő Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat 2002. évi 4-es száma felkerült a világhálóra, elérhetősége: www.hhrf.org/magyarkisebbseg/. A lapszám súlypontját a tavalyi romániai népszámlálás kérdése képezi A Stúdium rovatban Császár Melinda A kedvezménytörvény megjelenítése a központi román sajtóban és Kádár Magor Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban című tanulmánya jelent meg. Az idei első szám központi témája a regionális politika és a területfejlesztés kérdése. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Jordán Tamás, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a jövő évad terveit ismertető - még március 25-én tartott - sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a teátrum leveszi műsoráról Az ember tragédiáját. Szikora János rendező szerint a színházban nyoma sem volt annak az együttműködő hozzáállásnak, amely elősegítette volna, hogy a félház előtt játszott Az ember tragédiája című előadás teltházakat vonzzon, és repertoáron maradjon. A darab bemutatóját egyébként tavaly március 15-én tartották, s e díszelőadással nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház.Szikora János kijelentette: azzal érveltek, hogy kevés a néző, az előadás viszont sokba kerül. "A nézőszám emelésére, valamint a produkció költségcsökkentése érdekében tett javaslatainkat azonban válasz nélkül hagyta a Nemzeti Színház vezetése" - ismertette Szikora, majd megjegyezte: mindezt nem tartják túl következetesnek egy olyan színház részéről, amely kifejezetten a kulturális tolerancia jegyében kezdte meg működését. Jordán Tamás a Népszabadság máj. 26-i számában úgy nyilatkozott, a színi direktor szuverén joga a műsor kialakítása, nem tartozik érte számadással. /B. A. M.: A Tragédia vége? Lekerül a Madách-mű a Nemzeti műsorrendjéről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./Megjegyzés: a kommunista diktatúrában is levették a színház műsoráról Az ember tragédiáját."

"A MÁÉRT eredményeiről, a kedvezménytörvény-módosítás ott elfogadott változatáról Bársony András külügyi államtitkár hivatalosan tájékoztatja az érintett szomszédos országok budapesti nagyköveteit, és átadja nekik a módosítási javaslat szövegét. Ezt Tóth Tamás külügyi szóvivő közölte budapesti sajtótájékoztatóján. A szóvivő bejelentette: a tárca üdvözli a román parlament alsóházának minapi döntését, azon törvényjavaslat elfogadását, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelv-használatát az igazságszolgáltatásban. /Hivatalosan tájékoztatják a diplomáciai képviseleteket a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"A kormány ápr.18-án fogadta el 498. számú határozatát, amely a május 14-i Hivatalos Közlönyben jelent meg, és amely a 2001/10. ingatlantörvény egységes alkalmazásának módszertani szabályozását tartalmazza. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta, a 10. törvényhez kötődő sokadik jogszabályról van szó. Eckstein-Kovács Péter szerint nem örvendetes, hogy ezekkel az utólagos jogszabályokkal megváltoztatták az eredeti törvény szellemét és betűjét. A szenátor ezt példákkal bizonyította. A kormány és az igazságügyi minisztérium szándéka egyértelmű: meggátolni a kérelmezőket abban, hogy a bíróság előtt bizonyítsák jogosultságukat. Mindez azonban alkotmányellenes, mondta Eckstein-Kovács Péter. /Ú. I.: Késleltetik az ingatlan-visszaszolgáltatást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"Elkészült az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet 2002-es évre szóló jelentése, amelynek meglehetősen terjedelmes a Romániáról szóló része. A szervezet elsősorban a román rendőrök erőszakos beavatkozási módszereit, az elítéltekkel szembeni rossz bánásmódot, valamint a szabad véleménynyilvánítás korlátozását kifogásolja. A jelentés szerint a múlt évben több esetben is előfordult, hogy a rendőrök kínozták foglyaikat. "Legalább hat személy gyanús körülmények között vesztette életét a fogdákban. A rendőrök olyan körülmények között is használták a fegyverüket, amelyeket a nemzetközi joggyakorlat tilt. Áldozataik többsége roma etnikumú volt" - áll a jelentésben. Az Amnesty International szerint a rendőrök a kiskorúakkal sem bántak szelídebben. Sok esetben szüleik vagy gyámjaik hiányában hallgatták ki őket. "Az áldozatok csak igen kis számú esetben panaszolták be a velük erőszakoskodó rendőröket" - említi meg az emberjogi szervezet dokumentuma. Az Amnesty International megállapította, hogy a rendőri erőszaknak, a kínzásnak leggyakrabban a cigányok esnek áldozatul. A jelentés szerint a karhatalmi szervek képviselői sokszor rasszista tartalmú kijelentésekkel szidalmazzák a romákat.Az emberjogi szervezet méltányolja viszont, hogy Románia igyekszik a nemzetközi joggyakorlathoz igazítani az emberi jogokra vonatkozó törvényeit, többek között a Btk. módosításával. "Kár azonban, hogy ez az elkésett módosítás sem száműzte végképp a szabad véleménynyilvánítás jogainak bizonyos korlátozásait" - szól a Londonban közzétett jelentés. /Cs. P. T.: Rasszista rendőrök. Elkészült az Amnesty International jelentése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./"

"Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. Geoana ugyanis elítélte a kolozsvári márciusi fórumot. Kincses Előd, aki szónokként jelen volt a fórumon úgy vélte: amennyiben az állítás igaz volna bűnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevő. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követelt a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ő sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az első kijelölt tárgyalási határidő a Marosvásárhelyi törvényszéken jún. 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni. A fenti ügy mellett Kincses Előd részletesen ismertette az erdőszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök védőügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolták, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsőként szerepelő korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következőt. Ezt a határozatot már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra. Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követel Kincsesn, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhető. Kincses Előd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeiről is. - Politkai "ízű" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsőfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felső emeletét, melyet korábban a ma már nem létező Városi Klinikai Kórház használt - fogalmazott Kincses Előd. Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsőfokú döntést. /Korondi Kinga: Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"

"Mircia Muntean, Déva liberális polgármestere furcsa szövetségest talált magának. Máj. 28-án Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Dévára látogatott. Funar Déván is kikelt a magyarok ellen. A máj. 31-re tervezett sepsiszentgyörgyi "románellenes" és "alkotmányellenes" rendezvény betiltására nyílt levélben szólította fel Adrian Nastase kormányfőt. Amennyiben nem tesz eleget kérésének, bizonyára a miniszterelnök személyesen is támogatja a "magyar irredentizmus románellenes tevékenységét", áll a kolozsvári polgármester levelében. /Chirmiciu András: Furcsa szövetséges. Nem csak a magyarok az ellenségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"

"Kitöltheti négyéves mandátumát Szász Jenő polgármester. Nem írhatja már ki a Szász Jenő polgármester leváltására kezdeményezett székelyudvarhelyi népszavazást a közigazgatási törvény előírásainak megfelelően a román kormány. A jogszabály ugyanis 60 napos határidőt szab a kabinet számára a népszavazás időpontjának kijelölésére, ez a határidő pedig május közepén lejárt. A Közigazgatási Minisztérium azzal magyarázza a késést, hogy újabb kétségek merültek fel az aláírások hitelessége tekintetében. Az Udvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület 2002 tavaszán aláírásgyűjtést kezdeményezett Szász Jenő polgármester leváltása céljából. Az egyesület ügynökei csaknem valamennyi udvarhelyi lakásba bekopogtak, és 8253 aláírást sikerült összegyűjteniük. Az íveket ez év január 28-án adták át a prefektusnak, aki úgy találta, hogy noha kétségbe vonható egyes aláírások hitelessége, ez nem elég ok ahhoz, hogy ne javasolja a népszavazás kiírását. Szász Jenőt székelyudvarhelyi polgármester márciusban úgy vélte, a kormány alaposan megfontolja majd a döntést. Őt ugyanis nem a román hatalom, hanem az RMDSZ akarja eltávolítani a tisztségéből. /Gazda Árpád: Nem írták ki az udvarhelyi népszavazást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./"

"Máj. 23-25-e között tizedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciáját, ezúttal Besztercén. Maros megyéből 70 helység egyházközsége képviseltette magát. A tanulságos előadásokkal tűzdelt eseményre neves hazai előadók mentek el. Az idei konferencia témája a magány volt, jelezte Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nőszövetségének elnöke, a konferencia főszervezője. A konferencia lehetőséget biztosított a gyülekezetben diakóniai munkát végző asszonyoknak a találkozásra. Ötvös József esperes felhívta a nőszövetség figyelmét arra, hogy tevékenységükkel segítsék elő a felekezetek és a nemzetek összefogását. Másnap pszichológusok és lelkészek tartottak előadásokat. Dr. Albert Lőrincz Enikő, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a társas magányról beszélt. Az öregedés elfogadását és kudarcait dolgozta fel Páll Éva lelkész. Dr. Bakos Katalin előadásának témája az egészséges élet volt. /(nagy a.): X. nőszövetségi konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"

"Máj. 27-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesbolt adott otthont Márton Zoltán A búcsú - Pünkösd képekben című fotókötete bemutatójának. Márton Zoltán egy évtizede Svédországban él, hat évnyi rendszerességgel jár a csíksomlyói búcsúra, ott készült fényképeből állt össze a könyv. Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője kifejtette, a búcsúra elzarándokolók nem pusztán kíváncsi turisták, hanem életünk értelmét és ehhez energiaforrást keresők százezrei. /Ö. I. B.: Békés, hasznos agresszivitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"Az elmúlt hét végén hét kolozsvári intézmény vehette át a magyarországi KulcsLib Kft. adományát, a Szirén könyvtárprogramot. Ezek a Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az EMKE Szabédi könyvtára, valamint az EME, EMT, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság és a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárai voltak. Mohay Lajos, a fent említett Kft. ügyvezetője személyesen mutatta be a program működését hét végi tanfolyam keretében. A fenti hét szervezet alkalmazottain kívül megjelentek többek között a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének, az Unitárius Egyháznak, a Partiumi Keresztény Egyetemnek stb. a képviselői is. A cél egy kolozsvári virtuális könyvtár- és információs adatbázis kialakítása. A képzés támogatói a KulcsLib Kft.-n kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Protestáns Teológiai Intézet voltak. /A Szirén Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"A kommunista rendszer elnyomó szerveiben szolgálatot teljesítő egykori tisztségviselők eltávolítását kéri a volt államfő. Emil Constantinescu kijelentette: előléptetésben részesültek azok az ügyészek, akik az 1990-es Egyetem téri tüntetések idején lefolytatták a vizsgálatokat.Emil Constantinescu és Marius Oprea történész szerint a kommunista rendszer politikai rendőrei a rendszerváltás után kulcsfontosságú pozíciókba kerültek, és ma is megtalálhatók a Belügyminisztérium egységeiben és az igazságügyi rendszerben. Sajtótájékoztatójukon példaként említették Marian Urechét, a Szekuritáté belbiztonsági osztályának helyettes vezetőjét, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálatát (SIPA) vezeti. Marius Oprea 1990 után több könyvet írt a Securitate-ról - többek között az 1987-es brassói munkástüntetés leveréséről -, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően pedig olyan dokumentumokat jelentetett meg a sajtóban, amelyek bizonyítják, hogy magas tisztségekben lévő egykori szekusok kapcsolatban álltak terrorszervezetekkel, többek között az al-Kaidával. Ugyanakkor eltávolították azokat az ügyészeket, akik az 1996-os hatalomváltás után olyan dossziékon dolgoztak, mint a Szekuritáté bankszámláinak vagy a Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó megsértésének ügye. A volt elnök úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatás engedékenyen bánik a Nagy-Románia Párttal (PRM) és annak vezetőjével. "Corneliu Vadim Tudor megrögzött bűnöző, akivel egy kézre játszik a Legfelsőbb Bíróság" - jelentette ki Constantinescu, aki szerint csak azzal magyarázható a PRM-elnök több száz perének története, hogy a bíróság együttműködik a volt Szekuritáté és a kommunista nómenklatúra tagjait tömörítő alakulattal. A volt államfő kérte egy parlamenti bizottság felállítását, amely kivizsgálná a jelenleg is tisztségben lévő volt szekusok ügyét. /Szőcs Levente: "Tovább él a Szekuritáté és a Milícia" . = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"Ismeretlen tettesek mázolták be máj. 29-re virradó éjszaka a csíkszeredai ortodox katedrális épületét, holott a templom újrafestését egy nappal azelőtt fejezték be. A nehezen kibetűzhető, ám semmilyen azonnal értelmezhető jelentést nem nyújtó feliratok a létesítmény bejáratának két oldalán álló oszlopon láthatóak. Ugyanezen jelek, számtalan más helyen is felbukkantak: mindjárt az egyik szemközti közlekedési táblán, köztéri padokon, a román katona szobrának talapzatán, a kórházon, a vasútállomás környékén és a Sapientia Egyetem épületén is. Ioan Salajan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint jelzésértékkel bír, hogy "bizonyos érzékenységű" csíkszeredai létesítményeket láttak el falfirkával, de például a katolikus templomok érintetlenül maradtak. A mázolmányok jelentéséről a püspök a Krónikának kifejtette, nem szívesen bocsátkozik nyelvészeti találgatásokba, de a bal oldali "alkotásban" felfedezni véli az "oláh" szót, míg a másik "biztosan nem jelenti azt, hogy gratulálunk, román testvérek, templomotok felújításához". Traian Chindea megyei rendőrfőkapitány-helyettes szerint feltehetően szórakozó fiatalok követték el a mázolmányokat. /Rédai Attila: Firka a templomon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"Nehezen birkózik meg a sírhelyek rendben tartásával a kolozsvári Házsongárd Alapítvány.Az erdélyi panteon az elmúlt évtizedekben állandó pusztításnak volt kitéve, rengeteg sírkő eltűnt, több kripta oldala bedőlt, ismeretlenek pedig a sírok fémrészeit is lopkodják. Lépten-nyomon fellelni kipakolt régi sírokat. A Házsongárd Alapítvány az egyetlen olyan szervezet, amely a nagyon rossz állapotban levő síremlékek helyreállításával foglalkozik. Munkáját a kolozsvári magyar gimnáziumok diákjainak segítségével végzi. Tőkés Erzsébet, az alapítvány igazgatója, felhívta a figyelmemet néhány sírra. A Jósika család kriptája nagyon rossz állapotban van. Mintegy 30 sírhely van benne, de a kriptát többször is feltörték, nem egy koporsóból egyszerűen kilógnak a csontok. A temetőben levő arisztokrata sírok nagy részét az elmúlt évtizedek alatt többször is feltörték. "Hol vannak, akik állandóan siratják Kolozsvárt és a Házsongárdot? - teszi fel a kérdést Tőkés Erzsébet. - Bánffy Miklóst is egy szemétdomb tetején akarták megkoszorúzni, előtte egy nappal takaríttattam ki." Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ma is működik, de gróf Mikó Imrének, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítójának sírjáról három teherautó szemetet kellett elhordatniuk. Berde Mózes síremléke elé a múlt nyáron hat új, terjedelmes betonsír épült, az útról szinte észre sem vehető a régi. Akkor dobták ki a földből a Ruzitska család tagjainak csontjait, annak a Ruzitska Györgynek a családjáét, aki a zeneakadémiát alapította. Elejébe egy betonsírt építettek, félig az egykori hantra. Az idejében meg nem váltott sírhelyeket ugyanis a városháza az új igénylőknek adja. "Az alapítvány azért jött létre, hogy a temető óvását szervezett formában biztosítsa" - mondja Gaal György, az alapítvány ügyvezető elnöke. Célja az állagmegőrzés, helyretenni mindazt, amit az idő vasfoga kikezdett. A szándékos rombolásokkal viszont nincs mit kezdeniük. Ennek legutóbbi példája gróf Kuún Géza sírjának megszentségtelenítése, amelyről ismeretlen tettesek lefeszítették az ott álló bronzszobrot. "Több síremlék áll az összeomlás szélén, óriási összegekre volna szükség a helyreállításukhoz - magyarázta Gaal György. A Házsongárd Alapítvány egyik legnagyobb munkája a temető főbejáratától balra levő Zsigmond mauzóleum, erre a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást. Habár már több mint egy éve nekifogtak a munkálatoknak, a városháza közbelépésére le kellett állniuk, ugyanis nem volt építkezési engedélyük. A kiterjedt temetőnek csak a lutheránus része van az egyház tulajdonában, a többi az államé, a városháza gondozásába tartozik. Boros János alpolgármester szerint a legnagyobb gondot a temetőkert őrzése jelenti. A sírkertnek három bejárata van, a városháza mindössze egy személlyel tudja őriztetni, több helyen pedig a kerítésen keresztül is be lehet járni. /Lázár Lehel: Pusztulófélben az erdélyi panteon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"Százhúsz évvel ezelőtt több bukovinai faluból indultak útnak székely családok, hogy Magyarország legdélibb csücskébe, az Al-Duna mentén telepedjenek le. Itt három faluban, Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán találtak otthonra. A két emberöltő távlatából az egykori kivándorlók ősei az évfordulót a mai Kárpát-medence három országán áthaladó kerékpártúrával szeretnék emlékezetessé tenni, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Heltai Alapítvány vendégeiként Rancz Károly, a Pancsovai Petőfi Kulturális Egyesület elnöke, illetve Dani Ernő és Dani Zoltán, a TINET ifjúsági klub vezetői tartottak. A vajdasági vendégek magukat al-dunai, bukovinai székely magyarként határozták meg, akik ma is hűséggel őrzik elődeik hagyományait és hitét. Székelykevén működik a Vajdaság talán egyetlen színmagyar oktatási intézménye, ahol nyolcadik osztályig folyik magyar nyelvű oktatás. Az 1400 km-nyi biciklitúra törzsgárdáját a 10-15 főnyi vajdasági székely fiatal jelentené, akik busszal utaznak majd Madéfalvára, a kerékpártúra indulási helyére. Innen a Békási szoroson át öt bukovinai falut látogatnának meg, majd Erdélybe visszakanyarodva, Szatmárnémeti érintésével átlépnek Magyarországra, és onnan déli irányba, hazafelé haladnának. Pilich László a Heltai Alapítvány részéről elmondta, hogy folynak az egyeztetések a bukovinai fogadtatásról azokban a falvakban, ahol ma már csak románok laknak. A júl. 24-én induló csapat soraiba várja mindazokat, akik rövidebb-hosszabb időre részt vennének a rendezvényen. /(m. j.): Székely kerékpártúra Bukovinába. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Máj. 28-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában megnyílt Fodor Sándorné Nagy Éva akvarell kiállítása. Képein a tájak, virágok, emberek, a Székelyföld és Kalotaszeg színei a harmónia keresését szolgálják. /Ö. I. B.: Fodor Éva szépség-kultusza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A Brassai-hét záróeseményei közé tartozott a múlt héten az iskola legújabb évkönyvének /Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2001-2002-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 2003./ bemutatása is. Az iskola történetének többnyelvű (magyar, román, angol) bemutatásával kezdődik a kiadvány. A Dolgozatok fejezetcím alatt öt tanár tudományos jellegű értekezése olvasható. Az elmúlt tanév eseménynaptárát a sikeresebb köri tevékenységekről szóló beszámolók követik. Az évkönyv legfontosabb része az Adattár: a tanárok és diákok névsora. A Brassainak a múlt tanévben 36 nappali és 19 estis osztálya volt, az utóbbiakból 14 román, 5 magyar tannyelvű. A nappali tagozaton összesen 865-en tanultak. Az 505 estisből 119-en jártak magyar osztályokba. Az iskolai könyvtárnak 2001 januárjában 27 849 kötet volt az állománya, s ez egy év alatt mindössze 499 kötettel gyarapodott. /Gergely Gyula: A Brassai új évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kiadásában, Libisch Győző szerkesztésében megjelent Lakatos Demeter csángómagyar költő Csángú országba című versgyűjteménye. Csíkszeredában Libisch Győző a könyvbemutatón előadásában kitért arra, hogy Lakatos Demeter, a moldvai magyarság máig egyetlen jelentős költője nem élhette meg, hogy életében önálló verseskötete jelenjen meg. Néhány tucat írása napvilágot láthatott romániai és magyarországi újságban, folyóiratban, ezek azonban többnyire nem mérhetők a magyar irodalom csúcsaihoz, megmaradtak néprajzi és -nyelvi kuriózumoknak. A magyar irodalomkritika nem fogadta kebelére a legkeletibb magyar költőt. Dsida Jenő 1935-ben ujjongva fedezte föl és avatta költővé a Keleti Újság hasábjain a halotti beszéd nyelvén verselgető csángó fiatalembert, Széfeddin Sefket bey, ez a török nevű erdélyi magyar író, amikor máig is talán legismertebb költeményét, a Messze ott, hul nap szentül le címűt először közreadta egy erdélyi riportkönyvében, a Hét vár országában. Mindenki tévedett, aki ismerte és szerette a szabófalvi "népköltő" munkáit? Ki volt Lakatos Demeter: költő vagy egy két lábon járó nyelvemlék? 1911-ben született Szabófalván, Moldvában, Demeter László néven. Az iskolában csak románul tanultak írni, így a magyar helyesírást nem ismerték. Kitanulta a lakatos mesterséget , ez adta a "lakatos" ragadványnevét is. 1930-ban saját vándor színtársulatot alapított, amelynek házi szerzője, igazgatója, főszereplője és előadója egy személyben. Először román nyelven kezdett verset írni, hamarosan az egyik legjelentősebb román népi költőnek tekintették. E korszakának dokumentumai, versei máig is felkutatlanok. Egy napon azonban a kezébe kerül egy magyar újság - mások szerint Reményik Sándor egyik költeménye, és megdöbbenve látja, hogy magyarul, vagyis "csángóul": azon a nyelven írták, melyet gyermekkorában anyanyelvként megtanult. De hiszen akkor ő nem is román, hanem magyar - hasít bele a felismerés, és elhatározza, hogy ő is megpróbál magyarul verselni. 1935. október végén Kolozsváron bekopogtatott Dsida Jenő ajtaján. Falevelek hulodoznak című versét Dsida a Keleti Újság 1935. november 13-i számában leközölte a következő alcímmel: A legelső magyar nyelvemlék ódon levegője árad a "modern" költeményből, melyet Lakatos Demeter csángó költő írt az őszről és a mulandóságról. Vegyesboltot nyitott Szabófalván, és a háború végéig ebből tartotta fenn magát. Közben megnősült, egy székely leányt vett feleségül, akitől egy leánya, Elvira és egy fia, Demeter született. 1948-ban azonban tönkrement, ekkor Románvásárba a cséplőgépgyárba, 1952-ben a vajgyárba, majd a csőgyárba ment dolgozni. 1974-ben, első nyugdíja felvétele után nem sokkal meghalt. "Nem volt beteg - mesélte egy barátja, Erdős Szászka Péter. Életrajzában meglehetősen sok a hiányzó láncszem, az átfedés, a bizonytalanság. Ideje lenne egy eddiginél sokkal részletesebb biográfia megírása. /Libisch Győző: Költő vagy egy lábon járó nyelvemlék? Lakatos Demeter összegyűjtött versei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete nemrég Tordára látogatott. A magyarországi szövetség célja a Kárpát-medencei magyarsággal való szorosabb kapcsolattartás, a közösségek közötti baráti viszony kialakulása és ápolása, a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolása. A magyarországi vendégek koszorúkat helyeztek el a magyar honvédek sírjainál. A felállított kopjafa előtt emlékeztek a Magyar Hősök Napjára. Pataki József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke elmondta, hogy hálával tartoznak az ötven fős magyar vendégcsoportnak, akik jelentős segítséget nyújtottak a sírkert kiépítéséhez és gondozásához. Jövő év októberében, a tordai ütközet 60. évfordulóján a tordai hagyományőrző szervezet fel szeretné avatni a sírkertet, és ebből az alkalomból visszavárják a magyarországi vendégeket. /L. K. E.: Magyar hősökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ "

"Máj. 30-án Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen utazott Belgrádba. Magyarország és Románia teljes mértékben támogatja azokat az erőket, amelyek békés, demokratikus és virágzó európai országgá kívánják változtatni Szerbia-Montenegrót. Kovács László magyar külügyminiszter szerint ez az egyik fő üzenete látogatásuknak. A magyar és a román külügyminiszter Belgrádban tárgyalt Goran Svilanovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel. A találkozó után Kovács László úgy fogalmazott, hogy a közös látogatás egyben üzenet a térségbeli országoknak és az Európai Uniónak is: a három országnak sok a közös érdeke, s noha különböző szakaszban vannak az európai integráció folyamatában, céljuk mindenképp közös. Mircea Geoana szerint az európai újraegyesítés folyamata nem ér véget, amíg nem zajlik le a nyugat-balkáni térség teljes és gyors integrációja az EU-ba és a NATO-ba. A két külügyminiszter közösen helyezett el koszorút a meggyilkolt Zoran Djindjics sírjánál.Geoana és Kovács a koszorúzás előtt Belgrádban rövid megbeszélést folytatott Szvetozar Marovics szerbia-montenegrói államfővel és Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnökkel.Kovács László tájékoztatta a szerbia-montenegrói és a román partnerét arról, hogy a módosítások révén a kedvezménytörvény alkalmazhatóvá vált. Kovács közölte: a román és a szerbia-montenegrói külügyminiszterrel elköltött ebéd idején, kötetlen eszmecsere keretében szóba került a kedvezménytörvény módosítása is. /Kovács és Geoana Belgrádban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete Sepsiszentgyörgyön megrendezésre kerülő munkaülésén dönti el, hogy milyen stratégiát dolgoz ki a Magyar Nemzeti Tanács megválasztására, jelentette ki máj. 30-i sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, a kezdeményező csoport ügyvezető elnöke. A 31 tagú testület zárt ajtók mögött arról is tárgyal, hogy a Nemzeti Tanács milyen helyet foglaljon el az erdélyi politikai életben. Toró leszögezte, a Tanács nem lehet alternatívája semmilyen politikai pártnak. Szerinte az RMDSZ monopóliuma elveszett a szatmárnémeti kongresszus után, a megbomlott egységet pedig újra kell szervezni. Toró kifejtette, a közösségi önkormányzathoz vezető útnak három szakasza van. Az első szakaszban a közösségi önkormányzat igénylését, szerkezetét és működését tartalmazó kerettörvényeinek kidolgozása és elfogadása a cél, ezt követően a tervezetek támogatására aláírásgyűjtés megszervezését kezdeményezik, majd az elfogadott tervezeteket a parlament elé terjesztik. Toró szerint 2 kerettörvényt kell elfogadtatni a parlamenttel: az egyik a nemzeti kulturális autonómia, a másik pedig a regionális autonómia. A harmadik szakasz a normalitás állapota, a törvények által szavatolt jogok gyakorlása. A politikus kijelentette: jelen pillanatban szemben állnak a szinte teljhatalommal bíró RMDSZ-nómenklatúrával, az önkormányzati törékvéseket áthúzó román állammal és a jelenlegi magyar kormánnyal, amelyik megalapozta a kétoldalú mosolypolitikát. /Többlépcsős autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Egyház és/vagy politika összeférhető-e vagy sem, a lelkészi státus összeegyeztethető-e a politikai szerepvállalással, kizárja-e egyik a másikat? - teszik fel sokan a kérdést. Legutóbb az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa foglalt állást az ügyben, amikor határozatban kimondta: megtiltják a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. A határozatban ugyanakkor azt is leszögezték: az a lelkipásztor, akit e döntés hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, mandátumát a választási időszak végéig megtarthatja, de új megbízatást nem vállalhat. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője leszögezte, természetesen az egyház tovább is fog politizálni. Elmondta, hogy a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után nyilvánvalóvá vált, hogy többé már nem egységes a szövetség és nem az egyedüli képviselője az erdélyi magyarságnak. Az egyháznak, a tisztséget viselő lelkipásztorainknak állást kell foglalniuk valamilyen platform, kezdeményezés mögött, be kell állniuk a sorba. Így a gyülekezetek egysége megbomolhat. Ezért döntöttek úgy, hogy nem jó, ha a lelkipásztor a napi politikai szinten részt vesz a csatározásokban. Körülbelül száz lelkész van, aki valamilyen szinten betölt vezetői szerepet akár helyi vagy megyei tanácsosként, akár ügyvezető elnökként az RMDSZ-en belül. Általában mind a lelkészek, mind a gyülekezeti tagok pozitívan fogadták a döntést. Néhány helyen azonban voltak ellenvetések is. Kató Béla hozzátette: Tőkés László püspököt külön kell választani a többi esettől, hiszen az 1989-es történelmi szerepe annyira egyértelmű, hogy őt nem lehet kivonni a politikából.Tőkés László püspök kifejtette: miközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet élesen elítélte az RMDSZ több tisztségviselője, köztük Markó Béla is, mivel az egyházkerület felülvizsgálja az RMDSZ-hez való viszonyát és az RMDSZ támogatását feltételekhez köti, ezzel szemben a szövetségi elnök valósággal üdvözölte az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának a döntését, miszerint ezután a lelkipásztorok nem tölthetnek be választott vagy fizetett tisztséget az RMDSZ-ben vagy más politikai alakulatban. Tehát kettős mércével mérnek. Tőkés püspök szerint az Erdélyi Református Egyházkerület döntése hozzájuk is közel áll, hiszen mindig is hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai részvételre tart igényt az egyház. Ilyen értelemben semmilyen ellentmondás nincs a két egyházkerület álláspontja között.Tőkés László úgy látja, megpróbálják megakadályozni őt abban, hogy a nemzeti érdekeket képviselje. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor egyben lelkipásztor is, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt tanácsosa véleménye: A lelkésznek igenis részt kell venni a közéletben, és ha kell, a politikában is Elmondta, hogy parlamenti mandátuma megkezdése óta rendelkezési állományba vonult. Ez azt jelenti, hogy nincs parókiája, de lelkész maradt továbbra is, és amennyiben nem lesz többé politikus, onnan folytathatja lelkészi hivatását. Sógor szerint A kisebbségi létben elvárják a lelkészektől, hogy ne csak prédikáljanak, hanem amennyiben nincs megfelelő világi ember a faluban, akkor igenis a lelkész álljon oda iskolát építeni, alapítványt vezetni, ösztöndíjat szerezni, megoldani a szociális gondokat, gazdasági problémákat. /Papp Annamária: Egyház és/vagy politika? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Aradon külön útra tért a magyar társulat és a színházalapításra létrehozott alapítvány.Kenyértöréshez vezetett az Aradi Magyar Színház megalapozásán fáradozó különböző csoportok ellentéte. Miközben a színház alapítását kezdeményező színész és társulata Nádas Péter Temetés című darabjának bemutatására készül, az aradi Jelen Házban a simonyifalvi iskolások néptáncműsorát nevezték ki a színház évadzáró előadásának. - Hát ez nem tudathasadás? - kérdezte Tapasztó Ernő fiatal színész. - Hogyan lehet évadzáró színházi előadásnak tekinteni egy többnyire elemi iskolásokból álló néptánccsoport műsorát? Úgy, hogy a hírt Böszörményi Zoltán lapja közli, aki az Aradi Magyar Színház megteremtőjének tekinti magát, noha nincsen színtársulata. Tapasztó Ernő pártfogója, Nótáros Lajos tanár elmesélte az aradi magyar társulat megalakításának történetét. Nótáros kétszer felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, s ha nem is vették fel, a színház szívügye maradt. Tapasztó Ernő jelezte, hogy hazajönne a békéscsabai színháztól. Tapasztó Ernő hívására két békéscsabai színész, Kohut Manyi és Bodor Richárd is vállalta, hogy a nyári hónapokra Aradra költözik, és itt is bemutatják otthoni produkciójukat. A tervnek a Nagyváradon játszó, de szintén aradi származású Simon Mátyást is sikerült megnyerni. A Federico Garcia Lorca szövegek alapján összeállított Don Cristobal és Donna Rosita tragikomédiája színpadra állításához azonban némi pénzre és valamilyen jogi keretre is szükség volt. Tapasztó ekkor kereste meg Böszörményi Zoltán vállalkozót, akit minden magyar kulturális ügy pártfogójaként, első számú mecénásként ismernek nemcsak Aradon. Böszörményinek megtetszett az ötlet. A színészek rendelkezésére bocsátotta a kulturális központként működő, általa építtetett Jelen Ház nagytermét. Abban állapodtak meg, hogy Tapasztót a Nyugati Jelen kulturális referenseként alkalmazza. A próbák Nótáros irányítása alatt kezdődtek el, aki Tapasztó kérésére végül vállalta a rendezői feladatot. Bejárták a környező magyar falvakat, és mindenütt sikert arattak. A kiszállásokhoz a Nyugati Jelen biztosította az autókat, ezek egyike volánjánál pedig Balta János, a lapot kiadó Concord Media Részvénytársaság igazgatója ült. A magyar színház ügyének az aradi román társulat tagját, Lovas Zoltánt is sikerült megnyerni, aki magyarul is bemutatta a korábban románul játszott egyszemélyes előadását. A sikereken felbuzdulva a társulat elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy olyan produkciót is bemutasson, mellyel immár a szakma elismerését is elnyerheti. A választás Nádas Péter Temetés című drámájára esett. A bemutatót június 15-ére tűzték ki. A rendezést ezúttal is Nótáros vállalta. Ehhez már komolyabb befektetésre lett volna szükség. Balta János azonban leszögezte: a szórványban könnyű, szórakoztató darab kell. Olyan, amivel körbe lehet járni a falvakat. Kezdetben a kalapozásból összegyűlt pénzt Tapasztó Ernő osztotta szét a társulat tagjainak. Elkezdték szervezni az Aradi Magyar Színházért Alapítványt. Tapasztó neve kimaradt az alapítók sorából. Versenyvizsgát hirdettek meg a színházigazgatói állás betöltésére. Balta János elmondta, hogy Tapasztóval és társaival az első pillanattól nehéz volt együttműködni. A kiszállások rendre a kocsmában kezdődtek. A társulat pedig egyre népesebb volt. A végén már zenekart is akartak vinni magukkal. Nem lehetett őket fegyelmezni. Az ellentétek oda vezettek, hogy Tapasztó április közepén benyújtotta a felmondását a Jelen kulturális referensi állásából. Időközben megegyezett a városi kultúrház vezetőjével, hogy az intézmény keretében tovább működhet a társulat. Tapasztó Ernő később kérte a városi tanácsot, hogy az előirányzott pénzt ne az Aradi Magyar Színházért Alapítványnak, hanem a Városi Művelődési Háznak utalják át. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pedig immár a városi kultúrház fejléces papírján pályázott egy Carlo Goldoni-darab színpadra állításának támogatására. Május 8-án Budapesten támogatandónak ítélték a pályázatot, és 900 ezer forintot ítéltek meg rá. Míg Nótárosék a június 15-i bemutatóra készülnek, Balta János elmondta, több frissen végzett színésszel is tárgyaltak már, és azt remélik, hogy hat vagy hét tagú fiatal társulattal indítják a következő évadot. A fiataloknak lakást és méltányos fizetést ígérnek. Mindenképpen színházat csinálnak, közölte Balta János igazgató. /Gazda Árpád: Ki építi és ki ássa el az aradi színházat? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

"Máj. 29-én szabadtéri vitadélutánt tartottak Kolozsváron a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) szervezésében. A téma a Korrupcióellenes törvénycsomag - látszat és valóság volt. Vitaindítót mondott Salamon Márton László, a Krónika lapszerkesztője, valamint Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának elnöke. Az előadók kiemelték: a módosításra igencsak szükség van, a törvénycsomag több hiányossága miatt. Mátis Jenő szerint az összeférhetetlenség esetében különbséget kellene tenni a fő- és a mellékállású politikusok között. Salamon a törvénycsomag talán egyetlen pozitívumára világított rá: értékelendő maga a kezdeményezés. /Soó Éva: Eső és politika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

"2002 Kossuth-év volt. 2003-at a Rákóczi-évként jegyzi a hálás utókor. A Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsmonostori Református Egyházközség közös szervezésében került sor május 24-én a kolozsmonostori református templomban arra a kórustalálkozóra, a nagyságos fejedelem emléke előtt tisztelgett műsorával. Vendéglátó a kolozsmonostori gyülekezet három éves kórusa volt karnagyával, Kállay-Miklós Tündével. Vincze Zoltán történész-tanár a Rákóczi- családnak az összmagyarság és külön Erdély históriájában játszott szerepéről beszélt. Guttman Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte az összesereglett kórusok tagjait. Felléptek a Mákófalváról, Körtvélyfájáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvár négy gyülekezetéből és a magyarországi Nagyatádról érkezett kórusok. /Miklós Ferenc: Rákóczi-év - 2003. Énekben emlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Jún. 2-án két kisebbségtörténeti előadást tart Vincze Gábor szegedi kutató Kolozsváron. A Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programjának keretében szervezett előadások címe: A második világháború utáni magyar oktatásügy, különös tekintettel a Bolyai Egyetemre és Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1945-1989 között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Könyvbemutatót rendez az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztálya jún. 3-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Vincze Gábor: Történeti kényszerpályák - kisebbségi reálpolitikák II. Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989) című kötetét Kiss András és Nagy Mihály Zoltán méltatja. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Nagyváradon, Szent László városában rendezték meg az első egyházmegyeközi magyar nyelvű római katolikus hittanolimpiát. Hivatalosan csak akkor beszélhetnénk országos tantárgyversenyről, ha létezne központilag elfogadott, jóváhagyott tankönyvbázis - nyilatkozta Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő, a bizottság elnöke. Az egyházmegyék oktatásért felelős tisztségviselőinek összehangolt munkájára volt szükség, hogy Kézdivásárhelyről Gyergyón, Kolozsváron, Nagyváradon át Kaplonyig, Szatmárig 26 hitét megvalló tanuló versenyezhessen Váradon. /Tüzes Bálint: Első egyházmegyeközi hittanolimpia. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"