"Günter Verheugen szerint Romániának van esélye arra, hogy 2007-ben csatlakozzék az Európai Unióhoz. Az EU csatlakozási főtárgyalója, Günter Verheugen bővítési biztos miután tárgyalt Mircea Geoana külügyminiszterrel kijelentette, "Romániában gyorsítani kell a közszolgálat, az igazságszolgáltatás reformját és a gazdaság szerkezeti átalakítását a tárgyalási célok teljesüléséhez, de megvan a lehetőség és a politikai akarat a feltételek teljesítéséhez". A megbeszélés az EU-tagállamok és csatlakozó országok külügyminisztereinek ülésével párhuzamosan zajlott. Geoana leszögezte, igyekeznek, hogy megszerezzék a működő piacgazdaság minősítést. Románia az egyetlen EU-tagjelölt ország, amelynek még nincs meg ez a minősítése az EU-tól. /Románia közel jár a célhoz. Az EU 2004 végéig befejezné a csatlakozási tárgyalásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes Romániába látogatott, hangsúlyozta, hogy Románia számára továbbra is a piacgazdaság alapjainak megerősítése kell elsőrendű feladatot jelentsen. "Ez pedig azt feltételezi, hogy a korrupciót és a bürokráciát elodázhatatlanul csökkenteni kell"- mondta. Dunald Rumsfeld helyettese Mircea Pascu védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai után a sajtó előtt kijelentette, hogy Washingtonban még nem döntöttek az állandó romániai bázisok létesítésének kérdéséről. Az amerikai védelmi miniszterhelyettes jelenlegi látogatásával kapcsolatosan kifejtette, Bukarestnek számos olyan tapasztalata van, amit fel tudnak használni az iraki államrendszer újjáépítésében. "Az érdekel konkrétan, hogy Románia miként tért át a totalitarizmusról a demokráciára. Sokat gondolkodunk ezen, amikor az iraki demokrácia felállítását tervezzük" - mondta a miniszterhelyettes. /I. F.: Wolfowitz megfigyel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Ismételten halasztást rendelt el a Legfelsőbb Bíróság az 1989-es temesvári tűzparancs kiadóinak perében. Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tartalékos tábornok így újabb öt hónapig szabadlábon maradhat. Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a Stanculescu-Chitac perben benyújtott per-újrafelvételi kérelem ügyében. A perújrafelvételt kevéssel a hatalomváltást követően rendelte el Joita Tanase legfőbb ügyész 2001. aug. 6-án. Indoklásában az ügyész perrendtartási kifogásokat hozott fel, és azt állította, hogy az 1999 februárjában befejeződött perben - a Constantinescu-rezsim idején - nem volt biztosított a vádlottak védelemhez való joga. A fenti időpontban hozott ítélet 15-15 éves szabadságvesztést és összesen 37 milliárd lejes - a védelmi minisztériummal közösen fizetendő - pénzbeli kártérítést rótt ki a temesvári tűzparancs kiadóira. A perújrafelvételi kérelemről tavaly január 28-án, fél évvel annak benyújtása után tárgyalt első ízben a Legfelsőbb Bíróság, a döntéshozatalt azonban elhalasztották, mivel a polgári peres felek - a forradalom sebesültjei, illetve az elhunytak hozzátartozói, összesen 409 személy - közül többen nem jelentek meg a tárgyaláson. A tegnapra kitűzött tárgyalást szintén a 409 polgári peres fél távolléte miatt halasztották el október 20-ára. A temesvári tűzparancs kiadói addig szabadlábon várják - a perújrafelvétel benyújtása után több mint két évvel - a kérelem elbírálását. /Szőcs Levente: Újabb halasztás a Chitac-Stanculescu perben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Máj. 17-én a FIDESZ - MPP XVII. Kongresszusán Budapesten részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, aki köszöntő beszédében kifejtette, hogy a Fidesz és az RMDSZ ugyanannak az európai pártszövetségnek, a Néppártnak a tagjai, és ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy sok mindenben hasonló vagy azonos a programuk. "Nekünk egy a történelmünk, egy a kultúránk, egy a nyelvünk: úgy kell cselekednünk, hogy a jövőnk is egy legyen, és hogy a nemzeti egység nem csak a kinyilatkoztatások, nemcsak az eszmék szintjén, hanem a mindennapjainkban is egyre inkább érvényesüljön", folytatta. Ma Magyarországon a közélet ideológiailag polarizált, Erdélyben viszont a magyar közösség érdeke, hogy politikailag egységesek legyenek, szögezte le Markó. Kiemelte: "nekünk egyelőre a románokkal kell szembesülnünk, velük kell megütköznünk, akár szövetségesekről, akár ellenfelekről van szó. Tőlük kell földjeinket, erdeinket, ingatlanainkat, egyetemünket visszaszereznünk, velük kell úgy tárgyaljunk, hogy a státustörvény maradéktalanul alkalmazható legyen. Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a politikai egységet. Nekünk nem egymással kell pereskednünk, mert van még bőven visszaperelni valónk a románoktól". /Markó: Más az erdélyi és más a magyarországi politika, de azonos a nemzeti cél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Nagyváradon politikai fórumon Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő kifejtette véleményét: a határon túli magyarság belefáradt a státustörvény körüli vitába, és már szinte bármilyen módosítást elfogadna. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta ezt az állítást, és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára szerint sincs szó semmiféle "belefáradásról". Szabó Vilmos a vele készített interjúban hangoztatta: a határon túli magyar szakértőkkel, politikusokkal az elmúlt hetekben tartott tárgyalásain nyitottságot és készséget tapasztalt egy stabil és működőképes törvény megalkotására. Csapody megfogalmazását azért sem fogadhatja el, mert a kedvezménytörvény továbbra is működik. Szabó Vilmosnak az a benyomása, hogy a május 24-i Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. Az uniós csatlakozással összefüggésben szerepel a kormány javaslatában az, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. Szabó szerint csaknem minden tárcánál a legnagyobb nyitottsággal, empátiával, szolidaritással viseltetnek a határon túli magyarok iránt. A legtöbb minisztériumban külön osztály, főosztály vagy csoport foglalkozik a témával. Szabó példaként hozta fel, hogy kormányra kerülésük után, a száznapos program keretében kiderült, hogy a magyar igazolványok elkészítése elmaradt, és ennek pénzügyi akadálya van, az új kormány csaknem egymilliárd forintot adott erre a célra a Belügyminisztériumnak. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos Máért előtti optimizmusa. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"A magyar kormány feladata a lehető legnagyobb mértékű nemzeti egyetértés megteremtése - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára máj. 18-án Nagyváradon, miután találkozott Tőkés László református püspökkel. A találkozót követő sajtóértekezleten mind az államtitkár, mind a püspök a párbeszéd fontosságát emelte ki. Egyetértettek abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére létrejött nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek továbbra is fejlődnie kell. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t tartja a romániai magyarság hivatalos képviselőjének, de az egyházfőkre is fontos partnerként tekint, ezért kezdeményezte, hogy erdélyi látogatása során találkozzon a történelmi magyar egyházak vezetőivel. A nagyváradi magyar magánegyetem jelenleg a Sapientia erdélyi magyar magánegyetemnek biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 25-30 százalékot kap. Az államtitkár és a psüspök eltérően ítélte meg a nagyváradi Ady- központ ügyét. A magyar kormány a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi katolikus püspökség tervének megvalósítását támogatja, míg Tőkés püspök szerint ez a támogatás az egyházkerülete által Érdmindszenten elképzelt központ létrehozását illetné meg. Szabó Vilmos Nagyváradon megbeszélést folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel, előzőleg Kolozsváron Pap Géza erdélyi református és Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkozott. /Megbeszélés a történelmi magyar egyházak vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"Már tavaly megszületett az a kormányrendelet, amely Sepsiszentgyörgy tulajdonába utalja a városközpont legrégebbi épületeként számon tartott Lábas Házat, a kormányrendelet szövegét a Hivatalos Közlöny csupán máj. 16-i számában közölte. Ugyanakkor közölték azt a rendeletet is, amellyel a Keleti-Kárpátok Múzeumának tulajdonába kerül a megyei művelődésügyi felügyelőségnek otthont adó villa. A Lábas Házban – a kormányrendelet szövege szerint – román és magyar civil szervezetek találnak otthonra. Valeriu Cavruc, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatója elégedetten nyilatkozott a kormányrendeletről. A Keleti-Kárpátok Múzeuma, amelyet a rendszerváltás után a Nagy-Románia Párt nyomására hoztak létre Sepsiszentgyörgyön, jelenleg több mint tízezer tárggyal rendelkezik, de látogatható székhelye mindmáig nem volt. A sepsiszentgyörgyi Lábas Ház körüli botrány 1999 októberében robbant ki. Ekkor egy kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól a Művelődési Minisztérium fennhatósága alá utalták a Megyei Levéltárnak otthont adó épületet. Kiderült, az elképzelés szerint a Keleti-Kárpátok Múzeumát költöztetnék a magyar műemlék épületbe. A felháborodás és a tiltakozási hullám hatalmas volt, így aztán három év után – 2002 őszén – megszületett az újabb kormányrendelet, amely a város tulajdonába utalja a Lábas Házat, és ezért cserébe a megyei önkormányzat állami tulajdonba adja a művelődési felügyelőségnek otthont adó villát, amelyben a jövőben berendezhetik a Keleti-Kárpátok Múzeumát. /Farkas Réka, Lukács János:Sepsiszentgyörgyé a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"A gaiceanai polgármesteri hivatal jelentette fel a Magyarfaluban oktató Csoma Gergely magyarországi tanárt. A csángó gyermekeket oktató magyarországi tanár magyarfalui tartózkodása kapcsán hallgatott ki a gaiceanai rendőrség néhány helybeli asszonyt - derül ki a Bákó Megyei Rendőr-főkapitányság által a Krónika szerkesztőségébe eljuttatott válaszból. A rendőrség az "ügyet" a megyei tanfelügyelőséghez továbbította. A bákói rendőrség válaszából kiderül, a gaiceanai községháza, illetve a magyarfalui iskola vezetősége amiatt tett panaszt, hogy Csoma Gergely tanár "törvényes keretek nélkül" tartózkodik a faluban, emellett áthágja a tanügyi törvényt. "A polgármesteri hivatal - amely szerint az elemi és középiskolai oktatás kizárólag állami jellegű - kifogásolja, hogy Csoma Gergely nem kért engedélyt magyarórák tartására. A rendőrőrs munkatársai ellenőrizték Csoma ott tartózkodásának törvényességét, és ennek kapcsán néhány helybeli személyt is kihallgattak" - tartalmazza az indoklás. A Krónika ápr. 26-i számában közölt cikket arról, Gaiceana község rendőrőrsére idéztek néhány olyan magyarfalui (Arini) szülőt, aki gyermekeit Csoma Gergely fakultatív magyaróráira és a helybéli Bogdán Klára délutáni táncóráira járatja. /Csoma Gergely lakhelye felől vizsgálódnak a bákói rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./"

"Sikerült megfejteni a Bethlen utca egyik házfalán előbukkant 16. századi sírfelirat valódi szövegét - mai szóhasználatban: Itt nyugszik PécsiTölcséres Já os lányaKata A(nno) D(omini) 1585. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szerint a tábla nincs biztonságban a Bethlen utcai ingatlan falán, így el kellene azt költöztetni egy olyan helyre, ahol nem kell félteni. - A legjobb megoldás egy templomkert lenne, ahol bárki megnézhetné ezt a sírfeliratot. A Házsongárdban már nincsenek biztonságba a múlt ilyenfajta emlékei, amint azt a Kuun Géza-sír esetében is látható volt. /Sz. Cs.: In memoriam Pechi Kata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Máj. 19-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megnyitották a 34. Brassai Hetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében rámutatott: olyan erős gyökerű hagyománnyá vált ez a rendezvény, hogy már valósággal meghatározza ennek az iskolának az arcélét. Boros János alpolgármester örömmel adta hírül, hogy sikerült a városházi pénzekből - többek között - a Brassainak is juttatni. Kósa Mária igazgatónő is beszédet mondott. /Szabó Csaba: Megkezdődött a Brassai Hét 2003. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Székelyhidi Ágoston író, publicista, a Páskándi Napok irodalmi tanácskozásán Szatmárnémetiben három magyarországi művelődési szervezet és egyesület, az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében jelképes elismerést adott át. Ez a három szervezet elsősorban a Kárpát-medence szellemi életének összefogásán munkálkodik. "Úgy gondoltuk - mondotta Székelyhidi Ágoston - itt, Erdélyben az EMKE három vezetőjét illeti meg az első ilyen elismerés. A Lánchíd avatásakor készült úgynevezett hídpénz mostani ezüst-érem változata, amit magammal hoztam, a Lánchídé, amely nemcsak Pestet és Budát kötötte össze, de jelképesen a Kárpát-medencei magyarság összetartozását is kifejezi". A szervezetek megbízásából a Tokaji Írótábor elnöke Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak nyújtotta át az elismerő kitüntetést. /S. Muzsnay Magda: Ezüst Hídpénz három EMKÉ-snek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Bevált módszer a zaklatás. És nem hagyják abba a zaklatást, hogy legalább takarodjanak el a vidékről (akár az országból is), mindegy, hová. Némelyeket zavar Böjthe Csaba dévai ferences atya tevékenysége-működése, aki több mint háromszáz árva, vagy rendezetlen családból származó, nyomorgó-kallódó magyar gyermeknek biztosít otthont, iskoláztatja és élelmezi őket. Fiatalok százait óvja meg a zülléstől-kallódástól. Munkásságában Böjthe Csaba atya krisztusi hivatást lát. Böjthe atya magyar gyermekeket vesz fel a kolostorba, hogy ne vádolhassák "magyarosítással". Különben is ott van a két nagyszerű román egyház! Semmi se áll útjukba, mihelyt hasonló intézményeket kívánnak létrehozni. Munkásságával Böjthe Csaba atya állami intézményeket (árvaházakat, gyermekotthonokat) tehermentesít. Mégis büntetést büntetés után rónak ki Böjthe atyára, illetőleg a vezetése alatt álló gyermekotthonra, iskolára, étkezdére. Helyi hatalmasságok önkényeskednek, gyűlölködő kisemberek jelentgetik fel őt. /Fodor Sándor: "Lehetett, de már nem lehet..." . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Több száz erdélyi fiatal is részt vesz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által a trianoni évforduló alkalmából június 4-re meghirdetett budapesti tüntetésen - írta máj. 19-i számában a bukaresti Adevarul. A román politikai napilap szerint a HVIM "nagyon jól meg van szervezve Erdélyben, különösen Hargita, Szatmár, Bihar és Kolozs megyében, ahol területi főnökei vannak, akiket közvetlenül Toroczkai László HVIM-elnök irányít". /Trianoni évfordulós tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Lényegében kialakult a státustörvény módosítására kidolgozott törvénytervezet véglegesnek tekinthető szövege - jelentette ki a Népszabadságnak Bársony András külügyi államtitkár. Az oktatási kedvezmények ügyében a kormány álláspontja az, hogy a szóban forgó pénzekre nemcsak az egygyermekes családok jogosultak - ha megfelelnek a pályázati feltételeknek. A törvényből kikerültek a szomszéd kormányok által erősen bírált, úgynevezett területen kívüli elemek. Így például az új normaszöveg preambulumában már nem szerepel hivatkozás az "egységes magyar nemzetre" és a kedvezményekre igényjogosultak lehetnek a nem magyar nemzetiségű, de magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyermekek, továbbá a magyar nyelvet oktató más nemzetiségű pedagógusok is. /Ősszel lesz a státusszavazás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"A kormánypárt és az RMDSZ között folytatott egyeztetés során született megállapodás, miszerint a felekezeti iskolákban indított osztályok számát nem csonkítják, Szatmár megyében nem érvényesül. A tanügyminiszter kolozsvári látogatása során azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartják a két párt közötti együttműködési egyezményben foglaltakat, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumba és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba másnap mégis csökkentett beiskolázási terv érkezett meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes nem tudja, hogyan tehetne igazságot. Az idei beiskolázási adatok szerint a 2003/2004-es tanévben 630 (tavaly 616 volt) hely biztosított a kilencedikeseknek magyar tagozaton, miután a minisztérium rendelete értelmében két magyar osztályról le kellett mondani. Az intézkedés nem a felekezeti iskolák ellen irányul, de a minisztérium által jóváhagyott kerethez igazodniuk kell. Mivel más iskolákban magyar tagozaton egy-egy osztály működik, azokat nem szüntethetik meg. Miután a tavaly a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és nagykárolyi Római Katolikus Iskolaközpont veszített egy-egy osztályt, idén más iskolákat jelöltek, most a Református Gimnáziumot és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot jelölték meg. /(anikó): Kónya László a felekezeti iskolákról: "Javaslatunkat nem kell végleges döntésként elfogadni...". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"

"Máj. 15-16-án Kolozsváron tartott értekezletet a megyei főtanfelügyelők számára Ecaterina Andronescu miniszter asszony. A következő tanévtől a szakközépiskolák és szakiskolák helyét és szerepét egy új iskolaforma, az úgynevezett munkásképző veszi át. Ebben 17 szakterületen folyik majd a képzés, és nem foglalja magába a művészeti szakközépiskolákat. /(Takács Éva): Főtanfelügyelők Kolozsváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Megjelent Jakab Albert Zsolt Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája (1844-2002) című munkája, több mint hatszáz szerzőtől önálló könyvben, tanulmánykötetben, évkönyvben, periodikában szétszórtan megjelent 1878 publikáció adatait tartalmazza. A bibliográfiát a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) munkatársai az MTA Arany János Közalapítvány segítségével állítottak össze és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával adtak ki. A Kriza János Néprajzi Társaság értesítőinek sorozatában a XIII. évfolyam 1-2-es kiadványaként megjelent kötet az elmúlt másfél század háromszéki vonatkozású néprajzi és honismereti munkáinak jegyzékét tartalmazza Orbán Balázstól a jelenkori szerzőkig. A KJNT munkatársai a néprajzi jellegű közlemények mellett összegyűjtötték a vidék egyházi, iskolai, művelődési életével kapcsolatos publikációk szakirodalmi adatait, valamint összesítették a Háromszék múltjával, művészettörténeti emlékeivel, régészeti feltárásaival kapcsolatos irodalmat is. A bibliográfia sepsiszentgyörgyi bemutatóján Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke elmondta, e hasznos tényanyagot tartalmazó munka az eddig megjelent szakirodalom áttekintéséhez nyújt segítséget. Pozsony Ferenc szerint a Háromszékkel foglalkozó munkák nagy száma arra utal, hogy vidéken is lehet tudományt művelni, erre igen jó példa Gazda Klára több évtizedes munkája: ő volt az, aki a Székely Nemzeti Múzeumnak a háromszéki tárgyi kultúrát bemutató, a második világháborúban elpusztult gyűjteményét újrateremtette. /Fekete Réka: Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a belső választásokról úgy vélte, hogy minden egyes platform számára biztosította az esélyegyenlőséget. Kifejtette: az RMDSZ vezetősége a választásokat mindig tisztújításnak, a belső ellenzék pedig a hatalomátvételhez vezető egyik legfontosabb útnak tekintette. Takács Csaba szerint a belső választások kérdése tulajdonképpen álvita volt. Az RMDSZ belső ellenzékének egyik markáns csoportja a belső választásokat a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésein óriási vitává alakította. Az RMDSZ vezetése összesen öt alkalommal terjesztette elő a választások szabályzatáról szóló határozattervezetet. Takács szerint a választás jó ürügy volt arra a belső ellenzéknek, hogy a szövetség iránti bizalmat gyengítsék. Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ politikáját leghangosabban bírálók kisebbségben maradtak. /Tibori Szabó Zoltán: Biztosítottuk az esélyegyenlőséget. Beszélgetés Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnökkel a belső választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"A szenátus jogi bizottsága máj. 20-án úgy döntött, hogy albizottságot hoz létre Dumitru Badea nagy-románia-párti (NRP) szenátor indítványának elemzésére, amelyben a honatya az alkotmányos előírások megszegése miatt szankciókat kér Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor ellen. Badea szerint az RMDSZ-es szenátor "aktívan" részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum megrendezésében és lebonyolításában, ahol döntés született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról. Badea szerint a fórum "veszélyes akció a román nemzetállam léte és egysége ellen", mivel célja "a romániai magyarok kulturális és területi autonómiájának kivívása". A szenátus jogi bizottsága háromtagú albizottságot nevezett ki a kérés elemzésére. Antonie Iorgovan (SZDP), Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Viorel Dumitrescu vagy Aron Belascu (NRP) kivizsgálják az ügyet. Eckstein-Kovács Péter jelezte, nem ért egyet az albizottság létrehozásával, de elfogadja részvételét, lévén az RMDSZ egyetlen jogi-bizottsági képviselője. /Elemzik a Sógor elleni szankciót kérő indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Három héttel a PSD-RMDSZ egyezmény által megjelölt határidő lejárta után sem született megoldás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számaira. Míg a fakultások tekintetében az álláspontok nagyjából megegyeznek, a nővérképző kollégium vita tárgyát képezi. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) gyógyszerészeti és fogorvosi karán a magyar diákok részére a helyek 50 százalékát, az általános orvosin pedig 40 százalékát kellene fenntartani a megállapodás előírásai alapján - nyilatkozta Borbély László, a kormánypárttal való kapcsolatokért felelős RMDSZ-alelnök. Amennyiben az intézmény szenátusa is megszavazza ezt a helyleosztást, lényegében egy évek óta fennálló helyzetet szentesít. A MOGYE magyar nemzetiségű tanárai közül többen nem látnak semmiféle előrelépést az intézkedésben, annál is inkább, mivel az általános orvosi karon a bejutott magyar diákok száma az utóbbi években meghaladta a román nemzetiségűekét. Az egyetemen a magyar nemzetiségű tanárok az egyharmados aránynál vannak. A politikai alkut az egyetem szenátusának kell szentesítenie. Ennél bonyolultabb a helyzet az ősszel induló bábaképző főiskola és a nővérképző kollégium esetében. Az előbbinél a kollégium húsz helyén a román fél nem hajlandó osztozkodni. /Szucher Ervin: Késik a megoldás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Véget ért a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ) szervezte diáknapok rendezvénysorozat. A 2000-ben újjáalakult szervezet elnöke, Rácz Attila beszámolt a diáknapokról. A műsorban volt színdarab, Tudományos Diákköri Konferencia, táncház, sportrendezvények, kirándulás, közgazdász-klub és természetesen buli. Bukarestben első ízben szerveztek magyar diákoknak TDK-t, amelyre nyolc közgazdász és három mérnök nevezett be. A BMDSZ keretében is megalakult a Bukaresti Ifjú Közgazdászok Klubja (BIKK). A klub heti rendszerességgel működik. A Petőfi Művelődési Házban működik a Petőfi Színjátszó Kör. /Borbély Tamás: Magyar diáknapok Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Szabó Mária, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elsőéves magiszter hallgatója első díjat nyert az április 23-26-án, Budapesten lezajlott XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) keretén belül első alkalommal megszervezett Országos Művészeti és Művészettudományi Konferencia (OMMK) Zenetudományi szekcióján. Szabó Mária az itthoni ETDK-n mindössze a harmadik díjat tudta begyűjteni. Az itteni első díjas kolléganője ott elismerő oklevelet kapott. Szabó Mária díjnyertes dolgozata esszé volt: A fecsegő csecsebecsék, avagy szalonbeli elmélkedések a rokokó zenéjéről. Jövőre Szabó Mária fogja szervezni az ETDK zeneművészeti szekcióját, a kolozsvári zeneakadémia diákjainak körülbelül fele magyar, tehát többszáz potenciális versenyző lenne. /Jakab-Benke Nándor: "Haldoklik a magyar zenekutatás". Interjú Szabó Máriával, a magyarországi OTDK első helyezettjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"1995 óta először találkozott Kányádi Sándor a gyergyóremetei gyerek- és felnőtt olvasókkal. A máj. 19-i este a Cseres Tibor Egyesület meghívására, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó közreműködésével valósult meg. Gyergyóremetén a találkozás élményt nyújtott a megjelenteknek. A Fráter György Általános Iskolában a teltháznyi közönséget Papp Mihály iskolaigazgató, a helyi Cseres Tibor Egyesület elnöke köszöntötte. Az iskola diákjai Kányádi-verseket szavaltak. Kányádi Sándor elmondta: nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy az akkori szellemi élet nagyjaival, Tamási Áronnal, Illyés Gyulával, Márton Áronnal kerülhetett kapcsolatba, barátságba. /Gergely Edit: Kányádi Sándor: lelki lábbeli a vers. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 19-én Kolozsváron bemutatták Lakatos Demeter Csángú országba /Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, 2003/ című könyvet. A könyv szerkesztője, Libisch Győző azzal indokolta a kötetbemutató irodalomtörténeti jelentőségét, hogy Lakatos Demeter csángó költő műveinek posztumusz kiadása megkísérli a lehetetlent: a verselgető csángó költőt a magyar irodalom berkeibe emeli. Lakatos Demeter 1911 és 1974 között élt Szabófalván. Édesanyjától tanult magyarul, de írni-olvasni nem tudott anyanyelvén: magyar verseit román ortográfiával írta. Lakatost Demetert Dsida Jenő fedezte fel a magyar irodalom számára, Falevelek hulladoznak című versét ő közölte 1935-ben a Keleti Újság hasábjain. A költő verseit, meséit, leveleit 13 ciklusban összefogó könyv létrejöttét Domokos Pál Péter néprajzkutató szorgalmazta, ő bízta meg a szerkesztőt az összegyűjtött kéziratok kiadásával. Lakatos Demeter írásaiból 1992-ben Libisch már összeállított egy kötetet Búcsú az ifjúságtul /Áramlat Kiadó, Budapest/ címmel - ezt Domokos Pál Péter nem érhette meg. A 2003-as, kétkötetes Csángú országba a költő hozzáférhető magyar verseinek, meséinek, leveleinek szinte teljes gyűjteménye. A könyv előszavát Beke György írta, aki Lakatos Demeter személyes ismerője volt. /Csángú országba. Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"870 ezer külföldi turista látogatott Romániába az első negyedévben, 5,6 százalékkal több, mint 2002 megfelelő időszakában. Ezek közül a legtöbben, 233 ezren Magyarországról érkeztek, ez 26,9 százalékos növekedést jelenet az egy évvel korábbihoz képest. /Magyarok szállják meg Romániát. Növekvő turistaforgalom az első negyedévben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa máj. 21-i ülésén a státustörvény módosító tervezetével kapcsolatban a következő álláspontot alakította ki: a tervezet megfelel a Velencei Bizottság Jelentésébe foglalt alapelveknek, és megoldja a szomszédos országok által eddig fölvetett problémákat; a módosított szöveg lehetővé teszi, hogy a kedvezmények eddigi köre ne szűküljön, és a határon túli magyarok ezután is akadálytalanul részesülhessenek ezekben a kedvezményekben. A módosítás után lehetővé válik, hogy egy gyermek esetén is folyósítható legyen az oktatási támogatás. Az RMDSZ szükségesnek tartja az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezést úgy módosítani, hogy a szövegből kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyermekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. A diákigazolvánnyal kapcsolatban javasolják a tervezetet úgy módosítani, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány; ugyanez vonatkozik a pedagógusigazolványra is. A törvény mielőbbi véglegesítése Magyarország, a szomszédos országok és a határon túli magyar közösségek politikai érdeke is. /Az RMDSZ álláspontja a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Négy, külföldön működő magyar kulturális intézet új vezetőjének kinevezésével Hiller István meghozta első miniszteri döntéseit hivatalba lépésének első napján, máj. 19-én. A Római Magyar Akadémiát a jövőben Csorba László vezeti, aki eddig az intézmény igazgató-helyettese volt; a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója Beke Mihály András lett, a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ vezetőjévé Kiss Ilonát nevezte ki, a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatásával pedig Vida Lászlót bízta meg - ismertette. A romániai magyar központot Hergyán Tibor vezette. Az új igazgatók szeptember 1-ével töltik be pozíciójukat. A pályázatokra több mint 50 jelentkezés érkezett. /Beke Mihály a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A Román Humanista Párt (RHP) szerint az aradi Ezeréves Magyarország (Szabadság-szoborcsoport) emlékmű RMDSZ által kezdeményezett köztéri felállítása nem javítja a román-magyar kapcsolatokat, mivel a lépés "szélsőséges és nacionalista jellegű", és nincs köze a két nép jövőjéhez. A párt szükségesnek tartja egy Nagy-Egyesülés-emlékmű felállítását Aradon, az 1918-as egyesülés 85 évfordulója alkalmából. /Ellenzik az aradi Ezeréves Magyarország emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"