"Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Máj. 11-én Kossuth-zászlót vett át Tasnád településen a Bíró Lajosról, a neves Új-Guinea-kutatóról elnevezett ökológiai egyesület a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől. A díszes zászlórudat Bikfalvy György készítette, akit 1960-ban, 59 társával együtt tizenöttől huszonöt évig terjedő kényszermunkára ítélt a kolozsvári katonai törvényszék. /Sz. Cs.: Kossuth-emlékzászlót vettek át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Máj. 11-én, vasárnap az ótordai református templomban fellépett a kolozsvári Protestáns Teológia Angol Férfikara, Brian Johnston kanadai angoltanár irányításával, majd a már 10 éve Romániában tanító kórusalapító fényképkiállítására került sor. A kórus 1993-ban alakult, amikor Brian Johnston angoltanárként Kanadából a kolozsvári Református Teológiára került. Fennállásuk óta bejárták egész Romániát, Magyarországon is voltak, de még Kanadában is megfordultak két évvel ezelőtt. A fényképkiállításon templomokat, ezek belsejét, romokat, erődítményeket lehetett látni. /Ladányi Emese-Kinga: Kórusművek és fotókiállítás a protestáns teológiától. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Újra a Beke György 1980-ban megjelent nagy sikerű riportkötete, a Búvópatakok nyomába indul a Kolozsvári tévé LIMES rovata. Szám szerint ez lesz a sorozat tizedik része. Az eseményről Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a sorozat tanácsadója tájékoztatott. A Kolozsvári Televízió a szórványvidék számára fontos nemzeti identitáserősítő és megtartó tényezővé vált. Sajnálatos, hogy ezen riportokra nem figyel fel a bukaresti magyar adás vagy a Duna Tv. /Szabó Csaba: Búvópatakok tévériport - 10. rész. Szentmátén és Újősön a LIMES. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Adrian Nastase miniszterelnök május közepén kétnapos hivatalos látogatást tesz Kínában. A miniszterelnök a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyal majd vendéglátóival, a kínai államfővel, a miniszterelnökkel és a Nagy Népi Gyűlés (parlament) elnökével. A gazdasági kérdések állnak majd a tárgyalások középpontjában. Románia szeretné, ha a kínai tőke részt venne a román információs technológia (IT) fejlesztésében. /Pekingbe látogat Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Gozsdu-hagyatékról és az aradi szabadságszobor felállításának kérdéséről is tárgyalt Razvan Theodorescu kulturális és vallásügyi miniszter máj. 13-án Budapesten, a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő magyar kulturális miniszterrel: Görgey Gáborral és Hiller Istvánnal. Úgy látom, hogy közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket - nyilatkozott Hiller István. Razvan Theodorescu úgy fogalmazott, hogy teljes megértésre talált. A román kultuszminiszter arról is tájékoztatott, hogy a Gozsdu-hagyaték ügyében magyar-román közös alapítvány jött létre, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekeznek megoldani. /Budapesten tárgyalt Theodorescu. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ "Úgy látom, hogy közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozott Hiller István a találkozó után tartott sajtótájékoztatón. /Görgey-Theodorescu találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"A román mezőgazdasági minisztérium körülbelül 6 millió tonnásra becsülte az idén várható búzatermést, a korábban előre jelzett 7,1 millió tonna helyett. A kilátás csökkenését az időjárással magyarázták. Tavaly Romániában 4,38 millió tonna búzát takarítottak be, ez volt az egyik legkisebb termés az utóbbi tizenhárom évben. A román búzaexport várhatóan 2 millió tonna lehet a 2003/04-es szezonban, a 2002/03-as évadban exportált 800 ezer tonna után. /Hatmillió tonnás búzatermés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Krónika, illetve a Cotidianul bukaresti román lap tulajdonított neki, miszerint helyteleníti, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét Markó Béla, az RMDSZ elnöke látja el. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Pomogáts Béla tiltakozott amiatt, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított neki a romániai sajtó, amelyek el sem hangzottak. /Pomogáts Béla cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke leszögezte, hogy ő maga tettem fel a kérdést Pomogáts Bélának: mi a garancia arra, hogy nem politikai alapon kerül szétosztásra az az összeg, amit a budapesti kuratórium Erdélybe irányít át? Ezzel kapcsolatban mondta el Pomogáts Béla: nem ért egyet azzal, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma kizárólag politikusokból áll, és Markó Béla szövetségi elnök vezeti a testületet. Majd azt is elmondta, hogy nyilvánvaló: a végső döntéseket nem a romániai testület, hanem a budapesti nagy kuratórium hozza meg. Ha ő azt fogja tapasztalni, hogy az RMDSZ belső ellenzékéhez közel álló pályázók folyamatosan kedvezőtlen elbírálásban részesülnek, ha kizárólagosság érvényesül az egyik oldal részéről, akkor kész lesz ezt Budapesten korrigálni. /Mondta? Nem mondta? Pomogáts Béla neki tulajdonított kijelentést cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Máj. 13-án Funarnak, Kolozsvár polgármesterének két óra leforgása alatt négy peren kellett megjelennie. Valamennyi esetben ő a felperes. A városvezető úgy érezte, hogy az általa perelt személyek, Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főfitkára, Vasile Soporan prefektus és helyettese, Dan Canta megsértették és rágalmazták: az elsővel két, egymást követő tárgyaláson vett részt. Az elsőn, amelyen Dan Canta volt a vádlott, a pereskedő felek kedélyesen köszöntek egymásnak, kezet is fogtak, mi több, félrevonultak beszélgetni. Funar ebben a perben 1 milliárd lej erkölcsi kártérítést követelt. A vádlott elismerte a kijelentéseket, de hangsúlyozta: a politikai csatározás eszközeivel élt, és elvárta volna, hogy a polgármester hasonló módszerekkel válaszoljon. Alig volt vége az elsőnek, néhány másodperc után következett az újabb Funar versus Gusa tárgyalás. A polgármester sértőnek tartotta, Gusa egyik régebbi kijelentését, miszerint nevet kellene változtatnia. /Kiss Olivér: A polgármesternek nem tollas a háta. Funar sohasem dolgozott a cirkusznál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Máj. 13-án Kolozsváron beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit Mátis Jenő, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jelenlegi elnöke, a május 24-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) való választási ülésével kapcsolatban. 13 pontban fogalmazta meg a programot, ebben szerepelt, hogy csökkent az RMDSZ érdekvédelmi és érdekképviseleti jellege, ezért az SZKT-nak ezen a téren kellene megerősödnie, a magyar közösségen belül az általános, titkos és közvetlen belső választást irányozná elő. Hangsúlyozta, hogy az SZKT ne "Bólogató Jánosként" szerepeljen. Mátis Jenő az autonómiai statútumok kidolgozását, megvitatását és elfogadását hirdette meg. A romániai magyar ifjúsági szervezeteket az SZKT-nak egyformán kellene támogatnia. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű oktatását újra napirendre kell tűzni. /Köllő Katalin: Az SZKT ne legyen Bólogató János. Mátis Jenő 13 pontja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"Harmadik születésnapját ünnepli a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. Ebből az alkalomból a folyóirat szerkesztősége Filmtettfeszt néven négynapos, filmvetítésekre épülő rendezvénysorozatot szervez május 15-18. között a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Jakabffy Samu, a lap felelős kiadója közölte, az első két nap kínálata a 34. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiből, a szombat-vasárnapi program pedig a szemle játékfilmjeiből válogat. Lesz kerekasztal-beszélgetés is moziüzemeltetőkkel és filmforgalmazókkal. /B. A. M.: Hároméves a Filmtett. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"Lezajlottak Kolozsváron a tizenharmadik alkalommal megrendezett Szabédi-napok. A tizenhárom év jelentőségéről Kántor Lajos irodalomkritikus, a rendezvény egyik szervezője beszélt. A témák mindig kapcsolódtak Szabédihoz, mindig tudtak valami újat találni. Most az irodalmi nyilvánosság, valamint a magyar irodalom egysége került napirendre. Kántor részleteket olvasott fel Szabédi László kiadatlan naplójából. Szabédinak sok kézirata maradt fenn, befejezett vagy félig befejezett művek is. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabédi-napok 200. Tizenhárom év tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Báthory István Anyanyelvi Könyvtár 5. születésnapjáról emlékeznek meg máj. 16-án Szilágysomlyón, a Református Gyülekezeti Teremben. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnökének megnyitója után ex libris kiállítás nyílik Gábor Dénes gyűjteményéből. Majd a Művelődés folyóiratot Szabó Zsolt főszerkesztő, a Hepehupát pedig Fejér László főszerkesztő mutatja be. Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című kötetét ismerteti. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Kendemag Egyesület máj. 4-i budapesti szereplésére reagált a kolozsvári lap. Alattomos támadás indul a fiatalság ellen: egy alapítvány - arroganciáját kihangsúlyozva - anyák napjára időzítette "demonstrációját". Félrevezető szimbólumrendszert használtak: a születést jelentésében hordozó magot, s a születőben lévő európai uniós koszorút. Némileg megnyugtató, hogy megfelelő erejű ellentüntetés bontakozott ki. Bár a magyar kormány és az MSZP sietett kijelenteni, hogy esze ágában sincs "liberalizálni a drogfogyasztást", mégis Lendvai rendőrsége előszeretettel "ellentüntetőket" tartóztatott le. A szervezet szeretné a drogfogyasztás büntetlenségét biztosítani, s mindezt "szakemberek", művészek közreműködésével, s természetesen nagy nyilvánosság bevonásával. /Y. Szabó Gyula: A mustármagtól a kendermagig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetség és a kormányzó PSD közötti együttműködési megállapodás betűje érvényre jusson, és ne csökkenjen a felekezeti oktatásban az osztályok száma - jelentette ki Asztalos Ferenc képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke, miután máj. 14-én egyeztetett Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel a felekezeti oktatás körül zajló vita ügyében. A múlt hét végén Kolozsváron tárgyaltak a történelmi magyar egyházak püspökei, illetve oktatásért felelős vezetői a tanügyi tárca képviselőivel. A román állam azt akarja, hogy a felekezetek kizárólag teológiai képzést biztosítsanak középiskoláikban. Ezzel szemben a magyar felekezetek évszázados hagyományaiknak megfelelően azt az egyházi oktatási formát igyekeznek visszaállítani, mely által a teológiai képzés mellett reál és humán profilú, úgynevezett világi osztályokban is képeznek ki fiatalokat. Asztalos Ferenc elmondta, a tárgyalás során megerősítették azt az igényüket, hogy a magyar felekezeti iskoláknak ősztől ugyanazokkal a beiskolázási számokkal működjenek, amelyekkel most rendelkeznek. Asztalos elmondása szerint abban állapodtak meg az oktatási miniszterrel, hogy Kolozsváron minden megye esetében külön megvizsgálják, hogy az egyházak beiskolázási igényei mennyire felelnek meg a tanfelügyelőségek által jóváhagyott számoknak. /Benkő Levente: Érvényesül az egyezség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"A Prosperitas Egyesület meghívására máj. 13-án Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak azok a székelyföldi kutatók, antropológusok, szociológusok, regionális fejlesztési szakemberek, akik közösen szándékoznak dolgozni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozásán. Az intézet létrehozása az április elején létrejött Prosperitas Egyesület legfontosabb célkitűzései között szerepel "Az egyesület bejegyzése folyamatban van, összegyűjtöttük az alapító tagok aláírásait, hétfőn letesszük a bíróságon a papírokat" -jelezte Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi közigazgatási főiskola tanára elmondta, szükség van a Székelyföld fejlesztési koncepciójának kidolgozására. Év végéig megszületik a Székelyföldi Fehér Könyv, amely teljes képet nyújt a régióról. /Farkas Réka: Kutatók tanácskoztak a régióért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzései között szerepel a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló jogszabály és a regionális autonómia törvényének kidolgozása, közölte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő máj. 14-én tartott sajtótájékoztatóján. Toró szerint a két kerettörvény egy éven belül születik meg, tekintettel az EMNT létrehozási folyamatának időtartamára. A kerettörvények és kiegészítő dokumentumaik az EU-alapelvek, az Európai Bizottság ajánlásai, az európai országokban működő modellek és a hatályos törvények alapján szabályozzák a kulturális és regionális autonómiát. A képviselő elmondta: a törvények politikai támogatása érdekében az EMNT párbeszédet kezdeményez a politikai pártokkal, és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ vezetése is támogatni fogja a kezdeményezést. /Jogszabály a kulturális autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Máj. 14-én Kolozsváron, a Bethlen (ma Baba Novac) utca 15. szám alatti ház falából került ki az ingatlan felújítása során az a 16. századvégi sírfelirat, az egykori kőtáblán az évszám 1585, a felirat pedig: IT FEK3IK PECHI/IHOL NOS LEANIA/KATAADIS.A feltételezések szerint a felirat vagy eredeti helyén, azaz a belső várfal belső oldalán található, vagy utóbb helyezték át ide a közelből. Más vélemények szerint egy, a múlt század végén azonosított, azaz leírt tábláról van szó, aminek később "nyoma veszett", és most - a véletlen folytán - újra előkerült. Az ingatlan gazdája a táblát nem fogja levenni, hanem rendbetéteti. /Szabó Csaba, Rohonyi D. Iván: 16. századi sírfelirat a házfalon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Románia öt-hatszáz katonát küld Irakba a nemzetközi stabilizációs erők kötelékében - jelentette a román sajtó. A Legfelsőbb Védelmi Tanács máj. 14-i üléséről kiadott közlemény nem tartalmazott részleteket, azonban a szárazföldi erők vezérkari főnöke a Ziua című napilapnak elmondta: a besztercei 811-es gépesített dandár mintegy hatszáz katonáját küldik Irakba. /Románia több száz katonát küld Irakba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Romániai nyugati és izraeli célpontok ellen irányuló nagyarányú iraki terrortámadást előzött meg márciusban és áprilisban a román elhárítás. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közleménye szerint márciusában és áprilisában a bukaresti hatóságok kiutasítottak Romániából tíz iraki diplomatát, továbbá 31 iraki és más állampolgárságú külföldit. A kiutasítottak AG 7-es páncélelhárító aknavetőkkel végrehajtandó nagyarányú terrortámadást akartak intézni román területen található nyugati és izraeli célpontok ellen. A román hírszerzés, más nemzetbiztonsági szervekkel és külföldi partnerszervezetekkel karöltve, mindvégig ellenőrzése alatt tartotta a terrorakció előkészítését és szereplőit, s idejében elejét vette a kitervelt terrortámadásnak. Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője rámutatott: még 2002-ben rájöttek, mire készül Romániában az iraki kémszervezet, ezért szigorúan megfigyelték embereit. Timofte szerint Romániában azonban jelen vannak még "más olyan külföldi csoportok vagy személyek, amelyek, illetve akik támogatják a terrorizmust, és fenyegetik kiszemelt célpontjaikat". /Izrael elleni terrortámadást hiúsítottak meg. Romániai célpontokat jelöltek ki. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"A határon túli magyarokról szóló törvény védelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását kezdeményező testület felhívást intéz a máj. 24-re összehívott Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT), felkérve annak résztvevőit a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó korábbi elvek és szándékok képviseletére. Tőkés László püspök máj. 15-i budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélte: a kedvezménytörvény magyartalanítása, elsúlytalanodása több mint egy éve tart. Véleménye szerint a törvénymódosítás véglegesített szövegváltozatában a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén elfogadott alapelveket kellene szem előtt tartani, vagyis a magyarságot egységes nemzetként értelmezni, és a magyar igazolványt alanyi jogon biztosítani a határon túli magyaroknak. Fontosnak nevezte, hogy a törvény preambulumában tételesen megmaradjon az egységes magyar nemzetre való utalás, és a kedvezmények és támogatások odaítélésének feltétele legyen a magyar igazolvány vagy a hozzátartozói igazolvány birtoklása. /Tőkés László a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"