"László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Vármegye Galériában, márc.20-án. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton az 1983-ban elhunyt művész mintegy 40 munkája, köztük a Kőmíves Kelemen, a Menasági ballada, valamint a Bartók Béla-mű ihlette Cantata Profana látható. Csoóri Sándor költő a megnyitón elmondta: Szervátiusz Jenővel is az történt, ami Németh Lászlóval és Illyés Gyulával. Volt olyan két évtizednyi időszaka, amikor megnyomorító évtizedek után kitörhetett a rákényszerített politikai, kisebbségi és művészeti illegalitásból. Ez az időszak elég volt ahhoz, hogy végre megmutathassa magát, szobrait, fia, Szervátiusz Tibor világával együtt. Szervátiusz Tibor édesapja születésének 100. évfordulója alkalmából létrehozta a Szervátiusz Alapítványt s a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben egy, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek majd oda. /Szervátiusz Jenő emlékkiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, az Üzenet /Kolozsvár/ tavaly hirdette meg riportpályázatát, amelynek értékelésére, illetve a díjak átadására került sor márc. 20-án. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője ismertette: a 38 beérkezett pályamű közül 33 volt értékelhető. /Célbaért üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Az Oscar-ceremónia szervezői egy feketelistát állítottak össze azokról az előadókról, akik Bush-ellenes nézeteik miatt nem szólalhatnak meg a pódiumon a 75. Oscar-gálán. George Clooney, Dustin Hoffman, Spike Lee, Sean Penn, Meryl Streep és Vanessa Redgrave azok közé tartoznak, akik háborúellenes nézeteik miatt nem kaphatnak szót a márc. 23-i Oscar-díj-átadáson. Úgy tűnik, az amerikai filmsztároknak idén szóról szóra ragaszkodniuk kell előre leírt szövegeikhez; a győzteseknek akár a mikrofonját is kikapcsolhatják, ha a díj átvételekor a köszönetnyilvánításon kívül más - politikai színezetű - témába is belekezdenek. A hivatalos álláspont szerint az intézkedésekre azért van szükség, hogy az Oscar-show megőrizhesse politikamentességét. Már a korábbi években is volt rá példa, hogy a díjazottak a köszönetnyilvánítás helyett politikai nézeteiknek adtak hangot: Richard Gere Tibet kínai megszállása ellen emelt szót, míg Susan Sarandon és Tim Robbins azért lobbizott az egyik Oscar-gálán, hogy a HIV-fertőzött haiti állampolgárokat engedjék be az Egyesült Államok területére. Amerikában sokan máris Joseph McCarthy szenátor módszereinek visszatéréséről beszélnek, az 50-es években tevékenykedő politikus sok előadóművész karrierjét tette tönkre azzal, hogy kommunista kapcsolatokkal vádolta meg őket. /Feketelista az Oscar-gálára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"A holokauszttal, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumokkal, a háborús bűnösök népszerűsítésével kapcsolatos tavalyi sürgősségi kormányrendeletről kezdett vitát a szenátus. Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt szenátora a sürgősségi kormányrendeletet fölöslegesnek minősítette. Úgy vélte, hogy annak 6. cikkelye - amely a holokauszt nyilvános tagadást bünteti - ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által biztosított szólásszabadság elvével, illetve az ET-nek a történelem oktatására vonatkozó ajánlásával. Razvan Theodorescu művelődési miniszter közölte: nem az opportunizmus volt az oka a rendelet kibocsátásának, hanem az a tény, hogy Románia volt a Vilniusi Csoport egyetlen állama, amely nem rendelkezett ilyen jogszabállyal. Theodorescu megismételte: országunkban nem volt holokauszt, de Antonescu marsall idején Románia részt vett a más területeken történt holokausztban, így például a transznyisztriaiban. /Szenátusi vita a holokauszt-rendeletről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Az öt RMDSZ-képviselő - Kovács Ferenc, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - azt kérte a szövetségi elnöktől, hogy a március 14-én Kolozsváron megrendezett Márciusi Fórum résztvevői által elfogadott alkotmánymódosító javaslatok érvényesítéséért tegye meg a szükséges lépéseket. A levélírók úgy vélik, a javasolt alkotmánymódosítások "elengedhetetlenül szükségesek nemzeti identitásunk megőrzéséhez és a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosításához, egyszóval itthon- és megmaradásunkhoz", és azok az európai normákon alapulnak. A képviselők szerint az alkotmánymódosítás elfogadása az RMDSZ és a kormánypárt politikai kapcsolatának "helyességét és őszinteségét" is jelezné. Az aláírók hangsúlyozták: mivel több képviselő és platform javaslata nem került bele az RMDSZ-SZDP protokollumba, s mivel az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság javaslatai egyelőre nem kerültek a plénum elé, a levélben tartalmazott javaslatnak nem késő érvényt szerezni. /A Márciusi Fórum javaslatainak érvényesítését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Magyar belpolitikai vita bontakozott ki a határon túli magyarság támogatási rendszere miatt azt követően, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: ha a jelenlegi kormány a határon túli magyarok támogatásában nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak. A kijelentést Kovács László magyar külügyminiszter visszautasította. - Azt is tapasztaltam, hogy a kormány megszüntette azt a kiegyensúlyozott támogatási politikát, amit a polgári kormányzat valósított meg. Ehelyett zajlik a nemzeti vagy polgári szellemi irányzatok kiiktatása a támogatási politikából, sőt a nemzetpolitikai párbeszéd intézményrendszeréből is. A határon túli egyházi körök például azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat - tette hozzá. Erre reagált Kovács László. Kifejtette: az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz valótlan állításokra építő, gátlástalan propagandája. Leszögezte: a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatásokat, azok elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúra-építésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott - vélekedett a miniszter. /Vita a határon túli magyarság támogatásáról, megosztásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Nem pályázhat a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségére Gerstmayer József, a szervezet jelenlegi elnöke, mert a választási bizottság - többek között arra hivatkozva, hogy tizenhárom hónapja nem fizette ki a tagdíjat - elutasította jelölését. A választási bizottság szerint hamis támogató aláírásokat is tartalmazó jelentkezési borítékkal jelöltette magát a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségébe. Gerstmayer József a Krónikának azt nyilatkozta, a tagságdíjat már a jelölése beadását követő napon visszamenőleg kifizette. Közölte, hogy a támogatólistán nincs hamis aláírás. /Pesek Attila: Elutasították Gerstmayer jelölését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem hátrányos szociális helyzetű, jó képességű diákjainak ajánlana fel ösztöndíjat a Hargita megyei önkormányzat. Márc. 21-én Lányi Szabolcs dékán a megyei tanács tagjainak az intézményről és céljairól számolt be. A tanácsosok felkérték a dékánt, biztosítsa annak a lehetőségét, hogy közelebbről is megismerjék az egyetemet, illetve hogy meggyőződjenek az ösztöndíj szükségességéről. /Csíkszereda. Ösztöndíj a Sapientia diákjainak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./"

"Megtartotta éves közgyűlését márc. 21-én a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elfogadták az idei év költségvetés tervezetét, valamint ismertették a 2003-as év eseménynaptárát. Muszka János ügyvezető igazgató elmondta, legfontosabb tevékenységi körük továbbra is a kisvállalkozók számára nyújtott tanácsadás, a finanszírozási lehetőségek nyilvántartása, információk szolgáltatása. Elkészült és jelenleg elektronikus formában (CD-n és világhálón, az Új Kézfogás Alapítvány honlapján) terjesztik a vállalkozói kézikönyvet. /Szatmárnémeti. Kiértékelte tevékenységét a Vállalkozók Fóruma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./"

"Márc. 21-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt, nyolcadik alkalommal rendezték meg a fiatal műszakiak tudományos ülésszakát, amelyre Erdély minden részéből érkeztek részvevők. A megnyitón, amelyen többek között jelen volt Kerekes Sándor megyei tanácselnök-helyettes és Cseh Áron konzul, előbb dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke méltatta az ülésszak célkitűzéseit: emelni az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalát, ösztönözni a kutatási munkát, tudományos kapcsolatokat alakítani ki, művelni a magyar műszaki nyelvet. Dr. Egyed Ákos EME-elnök emlékeztetett arra, hogy intézményének minden szakosztálya támogatja a kutatómunka számbavételének fórumait. Tavaly első ízben rendezték meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című tudományos ülésszakot, együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával. Dr. Csizmadia Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentősége van az anyanyelv művelésének: nem csak kommunikációs eszköz, de kultúra és gondolkodásmód hordozója is. Délután a részvevők három szekcióban összesen hetvennyolc előadást hallgathattak. /Ördög I. Béla: Fiatal műszakiak tudományos ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Egyre gyakrabban fordul elő, amikor a kulturális kiadványokat, tevékenységet nem csupán az alapítványi szféra finanszírozza, hanem a háttérben működő gazdasági vállalkozások is. Ilyen helyzet alakult ki az utóbbi években a Korunk köré csoportosult intézmények fenntartására is. A Korunk folyóirat, a szerkesztőség által készített további kiadványok (Magropres, Sajtófókusz stb.), a Komp-Press által megjelentetett könyvek sok pénzt igényelnek. Ennek egy részét a Komp-Press különféle gazdasági jellegű tevékenységek vállalásával is próbálja előteremteni.Egyik ilyen tevékenység a hírszolgálat. A Komp-Press naponta két alkalommal e-mailen továbbítja megrendelőinek a Hírcsomagot, amely a romániai magyarság számára legfontosabb kulturális, politikai, gazdasági és közéleti híreket, háttér-, illetve előzetes információkat (rendezvényekről, eseményekről stb.) tartalmazza. A hírcsomag ezenkívül heti rendszerességgel tartalmaz egy-egy Komp-Press nagyinterjút (eddigi interjúalanyaik között szerepelt: Tonk Sándor, Bakk Miklós, Veres Valér, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter, Markó Béla stb.) A Hírcsomag déli kiadásában egy-egy napi vezérpublicisztikai anyag található, amely a legégetőbb közéleti problémát közelíti meg. (A napi publicisztikákból 2002-ben a Komp-Press Baráti Társaság kiadásában rangos kötet látott napvilágot A magyarokra figyeltek címmel.) Továbbá a Komp-Press Hírszolgálat tekintélyes helyszíni beszámoló-rovatot működtet, és román lapszemlét is biztosít megrendelőinek. A Hírcsomag ára havonta 100 amerikai dollár (plusz ÁFA). A Hírszolgálat munkatársai speciális igényre össze tudnak állítani tematikus hírszolgálati blokkot. A Komp-Press Hírszolgálat 2000-től működik, azóta napi rendszerességgel szállítja a friss híreket megrendelőinek. Jelenleg 17 külső és belső munkatársuk van, tudósítóik Erdély egész területén tevékenykednek. A Korunk Baráti Társaság (KBT) 1993-tól ad ki könyveket (útikalauzokat, esszé- és tanulmányköteteket, képzőművészeti és irodalmi munkákat, albumokat). A kiadványok között olyan nagy népszerűségre szert tett könyvek is vannak, mint a Teremtmények arca (a 20. század legszebb magyar versei) és a Cseh Gusztáv pátriája című hármaskönyv, amely tartalmazza a Hatvan főember és a Jeles házak rézkarc-sorozatot is. A KBT antológiákat jelentet meg, angol, német és román nyelven is. Az Ariadne sorozat ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ebben a sorozatban jelent meg többek között Lászlóffy Aladár, Láng Gusztáv, Kibédi Varga Áron, Tompa Gábor, Hajdú Farkas-Zoltán, Salat Levente, Keszeg Vilmos, Tánczos Vilmos tanulmányainak gyűjteménye. /Üzleti próbálkozások a kultúra támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A neves kolozsvári szobrász, Vetró Artúr hagyatékát gondozó felesége közreműködésével márc. 21-én újabb tárlat nyílt a művész grafikáiból. Az erdélyi művészeket, tanárokat, tudósokat ábrázoló portréknak az Apáczai Galéria nyújtott otthont. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum díszterme kiállítóteremként is egyre ismertebbé válik Kolozsváron. /(n): Vetró Artúr arcképcsarnoka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye segélyszervezete a Caritas. Ennek részei a Désen, Tordán, Besztercén, Szamosújváron, Erzsébetbányán, Óradnán, Marosludason, Kolozsváron, Kisbácsban évek óta működő kirendeltségek. A dési szervezet feltérképezi a rászorulókat, és a lehetőségekhez mérten segítséget nyújt nekik. 2002-ben a dési Caritas-kirendeltség több mint ezer emberen segített. Tavaly a Gólyahír akció keretében 64 iskola 689 tanulója iskolai felszerelést kapott. A magyarországi gyermekek csomagocskáikkal nagy örömet szereztek itteni kortársaiknak, sok tartós kapcsolat épült ki közöttük. A tordai Caritas-kirendeltségnek sikerült 3000 tankönyvet szerezni a Duna Televízió jóvoltából. Az időseket gyógyszerekkel segítik. /Erdély-szerte több ezer embert segített a Caritas. Segítő kéz a nemzetiségi és anyagi ellehetetlenülésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Bethlen és környékén új fiatalok tűntek fel a közösségszervezés frontján. Egyike ezeknek Szilágyi Andrea, 23 éves várkudui tanítónő. - A szórványban élő magyar ifjúság számára nehéz bekapcsolódni a közösségi életbe - mondta. Nem sikerült Közösségi Magyar Házat létrehozniuk Bethlenben. A marosvásárhelyi székhelyű Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért kétéves ifjúsági vezetőképző tanfolyamon való részvétel lehetőségét kínálta fel, azzal a feltétellel, ha még sikerül beszervezni legalább két ifjúsági csoportot a környező magyar településekről.Végül sikerült összeállítani három csapatot: Bethlen, Felőr és Magyardécse településekről. Ötnapos továbbképzésen voltak a szovátai kiképző központban. /Sz. Cs.: Fiatalok a közösségszervező fronton. Bethlen továbbra is példakép marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Gyulafehérváron a katolikus kisszeminárium 102 növendéke kápolnába n tartotta a március idusát idéző ünnepségét. Király László, a magyar nyelv és irodalom tanára mondott beszédet. /(sch): Emlékezés megszentelt falak között. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 23./"

"Mircea Geoana külügyminiszter információi nem voltak pontosak, amikor revizionizmussal vádolta meg a Márciusi Fórum résztvevőit - jelentette ki Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátor úgy vélekedett, egyértelműen politikai jellegű szerveződésről van szó, ez pedig konfliktushoz vezethet az RMDSZ-szel. A politikai porond ketté van osztva: egyfelől a román politikai életben tevékenykedő, úgynevezett Markó-vonal, valamint a szimbolikus politika szintjén politizálók között, véli a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szerint a Márciusi Fórum a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel szembenálló ellenzék belső forrongását mutatja, amely még nem kristályosodott ki. /Lepedus Péter: Nem volt szó revizionizmusról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor márc. 21-én sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a Márciusi Fórum olyan politikai párttá alakulhat, amely a romániai magyar közösség szakadását idézheti elő. A szenátor szerint a Márciusi Fórum szervezőinek határidőt kell megszabni, hogy kiderüljenek szándékaik. /Magyar szakadásveszély. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtótájékoztatóján leszögezte: nem ért egyet Mircea Geoana külügyminiszterrel, miszerint a Márciusi Fórum revizionista jellegű tanácskozás volt. Úgy vélekedett, hogy egy új testületnek illik türelmi időt adni. Amennyiben az új szerveződés párt lesz, akkor nyíltan konfliktusba kerülhet az RMDSZ-szel, és megoszthatja a romániai magyar szavazók opcióját. Ez helytelen döntés. /Csomafáy Ferenc: Türelmi idő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Márc. 22-én Nyílt fórum az önkormányzatokért címmel, közel hétszáz fő részvételével rendezett tanácskozást Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A konferencián az RMDSZ önkormányzati képviselői, a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, megyei önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők és szövetségi vezetők vettek részt. Jelen volt Pál Tibor, a magyar Belügyminisztérium, illetve Marius Profiroiu, a román Közigazgatási Minisztérium politikai államtitkára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében leszögezte: az elkövetkező időszakban a romániai magyarság szempontjából a legfontosabb feladatok azok lesznek, hogy felkészítsék ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és folytassák az autonómia építését. Markó szerint 1918 után az erdélyi magyar közösség folyamatosan vesztes volt, de az egyéni és közösségi javak, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, az anyanyelvű oktatás megteremtésével, a művelődési intézmények visszaszerzésével egyértelműen visszafordult ez a folyamat. Szerinte mindazok, akik az elmúlt hetekben fórumokat szerveztek Erdélyben a szövetség ellen, azt próbálták elhitetni, hogy az RMDSZ jelene vitázik a jövővel. Ezek a fórumok a nosztalgia, a múlt fórumai voltak. Pál Tibor biztosította a résztvevőket arról, hogy Magyarország kész megosztani tapasztalatait, hozzájárulni a szakemberek képzéséhez. Marius Profiroiu az önkormányzatok reformjára kidolgozott román kormányprogramról adott tájékoztatást. /Esély az önkormányzati gondok rendezésére. Markó: Az egység olyan parancs, amelyet nem szeghetünk meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Az RMDSZ által szervezett önkormányzati konferencián állásfoglalást fogadtak el az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítéséről, a szolgáltató önkormányzatokról és a regionális fejlesztés jövőjéről. Az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítése érdekében a következő célokat fogalmazták meg: a prefektus hatáskörét korlátozni kellene és az így felszabadult hatásköröket a megyei tanácsra kellene átruházni; a prefektusi tisztséget köztisztviselői tisztséggé kell átalakítani; tételesen meg kellene határozni a polgármester hatáskörét, pontosabban kell szabályozni a helyi tanáccsal való viszonyát; egyfordulós polgármester-választás szükséges; meg kell határozni a megyei tanácsok alelnökeinek hatáskörét; a központi költségvetési elosztásból biztosítani kell az önkormányzati feladatok ellátását. - A szolgáltatói önkormányzatok kialakításához a tájékoztatással foglalkozó irodák létrehozását javasolták. A regionális fejlesztésnél irányadó legyen az alulról felfelé építkezés a fejlesztési régiók meghatározásánál, amelyek ne felülről legyenek kinevezve; a megyéket továbbra is fenn kell tartani. A konferencia támogatja Maros, Hargita, Kovászna megye Fejlesztési Ügynökségének a létrehozását. /Az önkormányzati konferencia állásfoglalásai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 21-én Csíkszeredán küldöttgyűlést tartott az RMDSZ csíki területi szervezete. Borboly Csaba, az RMDSZ-hez közel álló ifjúsági szervezetek képviselője javasolta, vegyék fel napirendre a területi elnök tevékenységi beszámolóját is. A küldöttgyűlés azonban leszavazta Borboly napirend-kiegészítő javaslatát, így Ráduly Róbertnek, bár bevallása szerint állt volna elébe, nem kellett megtartania beszámolóját. Az alapszabály módosításának megszavazása során is szembekerült egymással Borboly és Ráduly. Előbbi szerette volna elérni, hogy a TKT megválasztásakor a területi ifjúsági tanácsnak ne kelljen letennie jelöléseit a fiataloknak biztosított, 15 százalékot jelentő mandátumokra a szavazás előtt. Ráduly azonban határozottan ellenezte ezt az elképzelést. A küldöttgyűlés elutasította Borboly javaslatát. /Rédai Attila: Borboly-Ráduly vita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Márc. 22-én a Györkös Mányi Emlékházban tartotta alakuló ülését a Kolozsvár Társaság. A tavaly novemberben útjára indított civil társadalmi kezdeményezés ösztönözni kívánja a város magyar lakosságának megmaradását és sikeres jelenlétét. A társaság a város - és különösképpen a magyarság - jövőjét érintő, átfogó vagy ágazati - gazdasági, szociális, művelődési, tudományos, oktatási, felnőttképzési - stratégiák kidolgozását vállalja magára. Fejleszteni kívánja a magyar intézményrendszert, a magyar és a román intézmények közötti párbeszédet, kapcsolatot kíván tartani a Kolozsvárról elszármazottakkal, a helyi nemzetközi képviseletekkel. Az alakuló ülés 19 tagú vezetőtanácsot és héttagú elnökséget választott a társaság tevékenységének irányítására. A vezetőtanács első ülésén elnökké Vetési László református lelkészt, alelnökökké Horváth Andor egyetemi tanárt és Kántor Lajost, a Korunk főszerkesztőjét, titkárrá pedig Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumának titkárát választották. /Megalakult a Kolozsvár Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte márc. 22-én a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes és intézményi háttere, a Téka Alapítvány táncházzal, kiállítással, illetve gálaműsorral. Felavatták fel az első szamosújvári táncházzenekart, a Sóvirágot. Felléptek a Kenderkóc gyereknéptánc-csoport, valamint az "öreg" Kalákások tagjai is. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány vezetője jelezte, a Sóvirág táncházzenekar megalakulása nagy dolgot jelent, mivel Erdélyben kevés ilyen zenekar van. /Valkai Krisztina: Tízéves a Kaláka néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Sütő András, felbecsülhetetlen írói munkásságával, valamint az erdélyi magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben hozott súlyos áldozatával, mindannyiunk számára az emberi tartás, a közösségi érdekvédelmi harc példaképévé vált - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy márc. 22-én marosvásárhelyi otthonában látogatta meg az írót. Megfogalmazódott, hogy az elmúlt évtizedben az RMDSZ együttműködésen alapuló politikája nyomán lényegesen javult a román és magyar nemzetiség közötti viszony, de a 13 évvel ezelőtti magyarellenes megmozdulás ma is figyelmeztető jel arra, hogy a közösségi célok csupán egységgel, közös fellépéssel valósíthatók meg. - Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak azonban minden évben fejet kell hajtania tragikus sorsuk, a magyar közösségért hozott súlyos áldozatuk előtt - jelentette ki Markó Béla. /Felkeresték Sütő Andrást az RMDSZ vezetői. Találkoztak az 1990-es pogrom áldozatainak hozzátartozóival is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"A Bukarest felé vezető országút elzárásával tiltakoztak márc. 24-én Brassóban a Roman Rt. alkalmazottai amiatt, hogy a kormány tömeges elbocsátásokat tervez a brassói teherautógyárnál.A munkások tiltakoztak a kormány döntése miatt, mely szerint a Roman Rt.-től több mint háromezer személyt bocsátanak el. A gyár alkalmazottait nem elégedtek meg azzal, hogy a kormány ipari parkok létrehozását tervezi Brassóban, ami munkát biztosítana az elbocsátottaknak./Cs. P.: Az elbocsátás "ördögi terv". = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Kétnyelvű hírlapot adtak ki a romániai HIFA segélyszervezet tagjai Marosvásárhelyen. Nemrég megjelent az első lapszám. A romániai HIFA 2002-ben alakult meg, és szeretne segítséget nyújtani mindazoknak, akik szellemi, fizikai vagy anyagi hátrányaik miatt külső támogatás nélkül nem képesek emberhez méltó életet élni, nyilatkozta Simon Judit, a romániai HIFA vezetője, a hírlap szerkesztője. Szeretnék, ha minél több sérült, illetve beteg személy lépne be a mozgalomba, létrehozva így egy olyan lelki közösséget, amely bátorságot adó, fenntartó erő lenne mindenkinek. /Antal Erika: Méltó életet a betegeknek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Márc. 24-én Mindenki iskolája címmel rendeztek konferenciát Nagyváradon, a Posticum Ifjúsági Keresztény Központban. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a közoktatási intézményekbe való integrálásáról tárgyaltak a meghívottak, a közoktatási intézmények igazgatói és pedagógusai. A konferencián javarészt pszichopedagógusok adtak elő. A megyében több mint 2100 hátrányos helyzetű óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csupán 74-en járnak közoktatási intézménybe, túlnyomó többségük speciális óvodát vagy iskolát látogat. Biharban jelenleg csupán négy, közoktatási feladatokat ellátó óvoda (valamennyi Nagyváradon) és három iskola (Erdőgyarakon, Tenkén és Nagyszalontán) fogad hátrányos helyzetű gyermekeket. /Pengő Zoltán: Mindenki iskolája a Posticumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"