"A Communitas Alapítvány sajtószaktestülete elbírálta a testülethez beérkezett pályázatokat. A szaktestülethez összesen 182 pályázat érkezett, ebből 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A legnagyobb támogatásban az irodalmi-kulturális kiadványok részesülnek, ezeket követik a szórványlapok és az ifjúsági kiadványok. A romániai magyar napilapok csak mellékleteikkel pályázhattak, ugyanis a szaktestület meglátása szerint ezeknek önellátóknak kell lenniük. A Krónika mellékletei közül a Szempont, a Frissen Festve és az Eklézsia részesült egyenként 15 millió lejes támogatásban. /S. M. L.: Elbírálták a pályázatokat. Döntött a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Több száz értékes könyv tűnt el a Babea-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéki könyvtárából. A lopássorozat azt követően is folytatódott, hogy a rendőrség elkezdte a vizsgálatot. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár igazgatója elképzelhetőnek tartotta, hogy a gyűjteményt biztonsági okokból elveszik a tanszéktől. "Mindannyian felelősek vagyunk a történtekért - jelentette ki Péntek János, a nyelvészeti tanszék vezetője. Szerinte talán azzal vétettek, hogy nem mérték fel: a folyosóra kikerült könyvszekrényekben a kevésbé értékes könyveket kellene tárolni. A Nyugat eredeti kiadásának a teljes kollekciójából csak hat kötet maradt. Az eltűnt könyvek lajstromát szaporítja az Erdélyi Szépmíves Céh korabeli kiadásainak egész sora, és akadnak a listán 19. században kiadott könyvek is. "Az is lehet, hogy a tettesek megrendelésre loptak, és a könyvek már kint is vannak Magyarországon" - jegyezte meg Péntek János. Tény, hogy ezeket a könyveket magyar nyelvterületen és elsősorban Magyarországon lehet jó áron eladni. Gyakran történik meg, hogy hátizsákkal jönnek a diákok az órákra, hogy az egyetemről egyenest a vonathoz mehessenek. De az épületnek több hátsó kijárata is van. Az udvart több száz méteren át betonkerítés veszi körül, amelyen könnyűszerrel átdobálhatók a könyves csomagok. Luffy Katalin könyvtárosnő egyhónapos magyarországi tartózkodás után március 31-én már a reggeli órákban észrevette, hogy kiürítették a polcokat. Alig állt össze a 256 tételt tartalmazó kárlista, az első rendőri helyszínelés után újabb könyvek tűntek el. A kiérkező rendőrök beérték egy félórás kiabálással. Nyilatkozatokat, ujjlenyomatokat csak ápr. 9-én vettek. Egyed Emese elmondta, hogy a kari könyvtárnak átadott magyar könyvek alig érhetők el a hallgatók számára. Doru Radosav igazgató ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a könyvek biztonsága rákényszeríti a tanszéki könyvtár beolvasztására. Felvetésére érzékenyen reagálnak a magyar tanszékek tanárai. A különállást azért is fogadta el annakidején az egyetemi könyvtár vezetése, hangsúlyozzák, mert egyetlen lej kiadás nélkül tett szert a magyar tanszék a gyűjteményre, mely most is hetente legalább húsz kötettel gyarapodik. /Gazda Árpád: "Kultúrlopás" a kolozsvári bölcsészkaron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Temesváron magyar képzőművészetis hallgatók mutatkoztak be. Az immár hagyományossá vált kiállítás a Bánsági Magyar Napok keretében ápr. 8-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A temesvári képzőművészeti fakultás magyar hallgatói a hagyományos technikával készült színes fényképek, fotómontázsok, óriás méretű festmények, grafikák mellett műanyagból és papírból készült installációk is helyet kaptak, de nem maradt ki a videózásra és számítógépes képfeldolgozásra épülő happening sem. Szekernyés János, a Romániai Képzőművész Szövetség temesvári fiókjának elnöke kiemelte, a kiállítás teret biztosít az új művészeti törekvések kibontakozásának. /Gurzó K. Enikő: Leleményes sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 10-én Kolozsváron megkezdődtek a Báthory-napok. Tőkés Elek igazgató emlékeztetett arra, hogy a Báthory István Gimnázium jövőre ünnepli fennállásának 425. évfordulóját. A rövid ünnepi megnyitót a diákok művészi-szórakoztató műsora követte. /Ö. I. B.: Megkezdődtek a Báthory-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya ápr. 5-re vetélkedőt hirdetett Kalotaszeg témakörben kolozsvári általános iskolások, valamint középiskolások számára. Az ajánlott könyvészeti anyag az EKE által kiadott (immár harmadik kiadást megért) Kalotaszegi Kalauz volt. A Kolozsváron megtartott vetélkedő sikeres volt. Az EKE a jövőben is fog vetélkedőket rendezni honismereti témakörben. /Magyarosi Margit: Kalotaszeg-vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ tizenkettedik számában Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész Dóczyné Berde Amália (1886-1976) életútját, művészetét méltatta. A folyóirat Nagy Imre, csíkzsögödi festőművésszel is foglalkozott. Kiállításfigyelő is van a folyóiratban. /Nők az erdélyi festőművészetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"

"Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "

"Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./ "

"Németország támogatná azt, hogy Románia még az európai uniós csatlakozás előtt a Schengen-országok keleti határát képezze - jelentette ki ápr. 11-én kolozsvári sajtóértekezletén Ioan Rus belügyminiszter. Elmondta: a hét elején sorra került találkozón a kérdést Gerhard Schröder és Adrian Nastase is megvitatta. Rus szerint Románia ezáltal átugraná az úgynevezett Schengen előtti stádiumot, és máris úgy cselekedne, mintha az egyezmény részese lenne. Ioan Rus arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a magyar és a román kormány által kötött megállapodás értelmében ápr. 10-től a román állampolgárok a határon rendelkezésre bocsátott vízum (pecsét) nélkül utazhatnak Magyarországra. Ezenkívül az ápr. 9-én aláírt megállapodás értelmében a magyar féllel egy új határátkelőt nyitnak, ahol a két ország határőrei és vámosai közösen végzik majd tevékenységüket. /Kiss Olivér: Románia lehet az Európai Unió keleti határa. Soporan az SZDP polgármester-jelöltje? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetősége állásfoglalást adott ki arról, hogy öt képviselőtársuk - Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor- közleményt /Szabadság, ápr. 2./ fogalmazott meg az alkotmány-módosításokkal kapcsolatosan. A közlemény pontatlanságokat, rosszhiszemű állításokat és szakmai tévedéseket tartalmaz. Az öt képviselőtárs márc. 16-án "meglehetősen rossz magyarsággal" megírt alkotmány módosító szövegtervezetet nyújtott be Markó Béla szövetségi elnöknek, valamint a két parlamenti RMDSZ-frakciónak, kérve, hogy azt tartsa fenn a parlament együttes ülésén. Az alkotmány módosítás RMDSZ-en belüli vitája 2001. szeptemberében indult el. A szöveg kidolgozásával megbízott RMDSZ-munkacsoport begyűjtötte, megvitatta és feldolgozta az RMDSZ-tagoktól, platformoktól, társult szervezetektől érkező javaslatokat. 2002. júl. 26-án a parlament 2002/23 sz. határozatával létrehozta az alkotmány módosítás szövegtervezetét kidolgozó bizottságot, amelyben az RMDSZ-t Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor képviselte. A bizottság 2003. febr. 26-án fogadta el az elkészített és a plénum elé benyújtandó alkotmány módosító törvénytervezetet. Az öt képviselő javaslata, melyet elfogadhatatlan dilettantizmussal fogalmaztak meg, megengedhetetlen késéssel érkezett. A képviselők nem ismerték sem az RMDSZ, sem a bizottság javaslatait, mert olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket a parlamenti bizottság már elfogadott (felekezeti oktatás, anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban), illetve, az RMDSZ javasolt, a bizottság elutasított, de az elkövetkező plénumbeli vitákban fenn fog tartani (például a nemzeti kisebbségnek államalkotó nemzeti közösségként való meghatározása, ami a közjogi jogalanyiságot jelenti, a személyi elvű autonómia alkotmányos meghatározását). A közlemény aláírói szerint az RMDSZ javaslatai nem tartalmazzák a szervezet "hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit". A frakció vezetősége szerint igenis tartalmazzák az összes stratégiai jelentőségű célkitűzésünk alkotmányos megfogalmazását. Az RMDSZ 1991-ben nem fogadta el az alkotmányt, mert rossznak tartotta. Ez a vélemény az évek során nem változott. 2001-ben megszületett az alkotmány felülvizsgálatára irányuló politikai akarat. A mostani tervezet tartalmaz néhány, a kisebbségi, közösségi jogokat szélesítő, bővítő rendelkezést, ezért az RMDSZ nyugodtan vállalhatja, mi több, aláírásával támogathatja az alkotmánymódosító tervezetet. /Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetősége: Egy közlemény margójára. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 11-én megbeszélést folytattak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői között. A visszaszolgáltatás egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek a találkozó napirendjén. A résztvevők továbbá áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselői által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által előállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselőit, hogy amennyiben nem sikerül begyűjteni a bizonylatokat, akkor a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. A jövő hónap elejére várhatók az első döntések - tájékoztatott Markó Attila. A találkozó befejezése után Markó Attila helyettes államtitkár külön találkozott a történelmi magyar egyházak képviselőivel, amelynek során a tárgyaló felek a magyar egyházak sajátos problémáit beszélték meg. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelős nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet: támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek részvételével létrehozandó megfigyelő munkacsoport összeállítását a restitúciós folyamat monitorizálására. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban áll a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Ő maga is nehezményezi, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetőséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta: Mircea Geoana román külügyminisztertől legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért. /Egyeztetések a restitúció kérdésében. Legnagyobb gond a bizonylatok megszerzése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az RMDSZ vezetése ápr. 11-én üdvözölte az Erdélyi Református Egyházkerület döntését, amely megtiltja, hogy a papok részt vegyenek a politikai életben. /Üdvözlik az egyházi döntést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Tíz napon belül ül össze az a magyar tárcaközi egyeztetőbizottság, amely megvizsgálja, hogyan finanszírozza a magyar állam az aradi Szabadság-szobor felállítását. A restaurálási tervet Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ápr. 11-én adta át a magyar kormány képviselőinek.A román-magyar államközi megállapodás értelmében az aradi Szabadság-szobor felállításának költségeit Magyarországnak kell állnia. Nagy Zsolt Hadnagy Miklóssal, az Illyés Közalapítvány irodaigazgatójával az oktatási-nevelési támogatások folyósításának felgyorsításáról is tárgyalt. Egy-két héten belü elkezdődik a tavaly benyújtott erdélyi kérelmek utáni támogatások folyósítása. /S. M. L.: Pénz az aradi szoborra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 13-ig fogadja látogatóit Kolozsváron a X. Kelet-Közép-Európa Vásár, amelyen többek között huszonkét magyarországi cég állította ki könnyűipari termékeit. Ápr. 10-én Magyar Partnerségi Napot tartottak, amelyről Ferenczy Tamás, a magyar cégek részvételét segítő Pécsi Fair Expo kiállításszervező és kivitelező kft. ügyvezetője kifejtette, hogy az üzletember-találkozó fontos volt. /Ördög I. Béla: Sikeres volt a Magyar Partnerségi Nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 11-én több rendezvénnyel ünnepelte 13. születésnapját a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, amely ez alkalomból bemutatta fejlesztés alatt álló új honlapját is: www.kmdsz.ro. A KMDSZ 1990. jan. 26-án alakult, a vizsgaidőszak miatt mindig tavasszal tartják meg a születésnapot. Az irodában nyílt napot tartottak. Beindultak a KMDSZ-bulik, ezúttal a Filmtett mozgóképes folyóirattal közös szervezésben. Lokodi Csaba elnök ismertette a szervezet közeljövőben várható rendezvényeit, a máj. 22-25. között megrendezendő Diáknapokat és a IV. Kolozsvári Magyar Állásbörzét. A KMDSZ Földrajz Köre ápr. 11-én tartotta az I. Tudományos Tanárköri Konferenciáját. /13. születésnapját ünnepli a KMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Sarki Rudolf olvasói levelében reagált arra, hogy Kovács László magyar külügyminiszter a március 15-i ünnepségek megzavarásáért nyilatkozatában /Szabadság, márc. 19./ a Fideszt hibáztatta. Kovács László nem tudja elképzelni, hogy az erdélyiek egy része nem szereti őt. Nem szereti, mert egy posztkommunista, baloldali párt elnöke, és mert Ő volt a "23 millió román munkavállaló" propaganda aktív szószólója. Úgy tűnik, Kovács László allergiás a Fideszre, mert mindenért azt hibáztatja, legyen szó munkanélküliségről vagy gyárak bezárásáról. A kommunista, posztkommunista propaganda egyik jellemzője, hogy a politikusok nem szégyellnek gátlástalanul torzítani, csúsztatni, vagy mindenféle valótlanságot állítani. Vajon lett volna erdélyi magyar egyetem, ha az RMDSZ kezelésébe adták volna az évi 2 milliárd forintot? Valószínű, hogy nem, mert az RMDSZ nem akarta volna megsérteni a többségi románság érzékenységét. Vagy lett volna esetleg 10 év múlva, kis lépésekkel. Most minden rendben van, mert minden támogatási pénzt Magyarországtól az RMDSZ legfelsőbb vezetése oszt el. Ha valaki kritizálja az RMDSZ-t, nem kap semmit, legyen az újság, szervezet vagy egyéb intézmény. /Sarki Rudolf: Magyarország külügyminisztere Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12., Levélbontó rovat/"

"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ünnepi felolvasó délutánt szervezett Kolozsváron, az Escorial Vendéglőben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) az ápr. 11-i költészet napja alkalmából. Fodor Sándor, az E-MIL elnökének bevezetője után a meghívott költő vendégek olvastak fel verseikből. /A költészet napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Korunk folyóirat 3. számát a hiedelmeknek szentelte. A hiedelemnek szerepe van az egyén és a társadalom életében. T. Szabó Levente a tudományosság kritériumainak és terminológiájának a 19. században való szerveződését rekonstruálta. Párhonyi Tímea azt a tudást, azokat a cselekvési módokat és szolgáltatásokat, emberi viszonyokat elemezte, amelyek egy klasszikus szerepkört (javasasszony) építenek fel és működtetnek. István Anikó a templomi búcsú szertartásában érvényesülő rituális viselkedés jelentéseket hordozó, vallásos igényekhez igazodó komponenseit vizsgálta. /Hiedelmek kora. Korunk 3. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása a 2002. márciusi népszámlálás előzetes adatai alapján a következő: a 21 698 181 lakosból 18 806 428 (86,7 százalék) ortodox, 1 028 401 (4,7 százalék) római katolikus, 195 481 (0,9 százalék) görög katolikus, 698 550 (3,2 százalék) református, 11 203 ágostai hitvallású evangélikus, 26 194 zsinatpresbiteri evangélikus, 66 846 unitárius, 775 örmény és 39 485 óhitű keresztény. A neoprotestánsok közül 129 937 baptista, 330 486 pünkösdista, 97 041 adventista, 46 029 evangéliumi keresztény, 18 758 evangélista. Muzulmán vallásúnak 67 566, mózeshitűnek (izraelitának) 6179 vallotta magát, 87 225-en egyéb vallásúak. 13 834-en vallástalannak, 9271-en ateistának vallották magukat, 18 492-en nem nyilatkoztak. /Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Ápr. 5-én Kolozsváron tartották a szerzetesek találkozóját. Az immár hagyományossá vált évi rendezvényeken az Erdély magyar területein tevékenykedő szerzetesek jönnek össze, kilenc közösségből. Jakubinyi György érsek előadásában a tanúságtételre buzdította a jelenlévőket. Felmerült egy ismertető könyvecske összeállítása a szerzetesi közösségekről. /Bőjte Mihály ofm: Szerzetesi élet - válasz a harmadik évezred kihívásaira. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Ápr. 12-én a 8 millió magyarországi választópolgárnak közel fele, 45,56 százaléka járult az urnák elé, és 83 százalékuk mondott igent az ország EU-csatlakozására. Az összes, választásra jogosult szavazópolgárnak a 38 százaléka voksolt igennel. /Magyarországi igen az EU-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Ápr. 12-én együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ a romániai magyar ifjúsági szervezetek egy részét tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) Vajdahunyadon, a MIÉRT konferenciáján. A magyar kormányt Mesterházy Attila, az ifjúsági tárca államtitkára képviselte. Az együttműködés elsősorban az oktatás területére terjed ki, az RMDSZ és a MIÉRT emellett közösen igyekszik választ találni a fiatal generáció szociális problémáira, együtt próbálják csökkenteni a szülőföldről való elvándorlást. Az RMDSZ vállalta, hogy a szövetség döntéshozó szervezeteiben 15 százalékos arányú képviselethez jut a MIÉRT, emellett az RMDSZ támogatja a fiatal jelöltek indulását a romániai általános és helyhatósági választásokon. Kovács Péter MIÉRT-elnök elmondta, hogy az értekezlet jelenleg 240 tagszervezetet foglal magába. A MIÉRT tagja a Román Ifjúsági Tanácsnak, ami lehetőséget nyújt a román kormánynak szánt javaslatok megfogalmazására. A MIÉRT szakértői részt vesznek a különböző támogatási rendszerek elbírálását végző testületekben, az Illyés- és a Communitas-alapítványok fórumain. Az ápr. 11-én kezdett háromnapos tanácskozás fő témája az, hogy milyen szerepet játszhat az ifjúság az önkormányzatokban. /Együttműködési megállapodás az RMDSZ és a MIÉRT között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Az ország közepének elszigetelődését eredményezné a Székelyföldi Fejlesztési Régió megvalósulása, szögezték le ápr. 12-én a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének képviselői. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter jelenlétében a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a kezdeményezést. Szerintük a székelyföldi régió megvalósulása a magyar közösség elszigetelődését vonná maga után. "Az ország közepének nemzetiségi alapon történő elszigetelődése mind az ország fejlődésére, mind demokráciánkra káros hatással van" - áll a közleményben. Valer Dorneanu szerint gazdasági és adminisztratív régiókat nem lehet nemzetiségi alapon létrehozni. "Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Romániában" - jelentette ki Besztercén Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a székelyföldi régió megalakítására tett kísérletekre utalva. A szaktárca vezetője szerint az RMDSZ ilyen irányú próbálkozásai törvénybe ütköznek. /Rédai Attila: Az elszigetelődéstől tartanak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Ápr. 12-én Marosvásárhelyen Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter kijelentette, hogy Wass Albert rehabilitációja után az író mellszobrai ismét visszakerülhetnek talapzataikra, addig azonban a templomban kell azokat tartani. Theodorescu elmondta: értékeli Wass Albert irodalmi munkásságát, tiszteletben kell tartania azonban a törvényt, amely tiltja a háborús bűnössé nyilvánított személyek kultuszát. Hozzátette: az író szászrégeni és holtmarosi szobrainak letakarása nem elégséges, az műalkotásokat a templomban kell tartani. Azzal kapcsolatban, hogy a marosvásárhelyi Vársétány utca névtábláján jelenleg is Ion Antonescu neve szerepel, Razvan Theodorescu kijelentette: a kérdés rendezése a Közigazgatási Minisztérium jogkörébe tartozik. /Theodorescu: a Wass-mellszobrokat a templomban kell tartani. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Negyedik alkalommal rendezték meg ápr. 12-én a Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) konferenciáját Kolozsváron. A rendezvényen irodalmárok, társadalomtudósok, természettudósok, műszaki tudományokkal foglalkozó fiatal kutatók tartottak előadást. "Az idén 125 doktorandus és magiszterjelölt jött el a RODOSZ-ra - számolt be Veres Valér, a szövetség elnöke. - Az előző évekhez hasonlóan az idei konferencia előadásait is kötetekben jelentetjük meg, a kiadványokat az ötödik konferencián mutatjuk be." A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, amelyen a hazai kutatás finanszírozásáról és oktatásszervezési kérdésekről esett szó. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke a beszélgetésen elmondta: a hazai kutatóintézetekben komoly gondot okoz az utánpótlás hiánya, a marosvásárhelyi levéltárban egyetlen magyar levéltáros sincsen. /P. ZS.: Kutatók találkozója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"