"Nagyszabású ünnepéllyel emlékezett meg Arad maroknyi magyar közössége a szabadságharc kirobbanásának évfordulójáról. Az eseménysorozat a vesztőhelyen való megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött. Tokay György parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Délután folytatódott a megemlékezés a Szabadság-szobornál való tisztelgéssel. A szoborcsoport immár negyedik éve áll rácsok mögött a Minorita rendház udvarában. Az aradiak remélik, hogy az idén utoljára kényszerülnek a rácsok mögött felkeresni a szoborcsoportot. Matekovits Mihály, aradi főtanfelügyelő helyettes mondott beszédet. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány égisze alatt műkődő Horváth Béla Stúdiószínpad két tagja adott elő egy-egy alkalomhoz illő verset és éneket. A társulat előadására a minorita kultúrotthonban került sor. Az Erdély harangoz című előadást Fenyák Magdolna, a stúdiószínpad vezetője állította össze. /Valkai Krisztina: Tisztelgés a rácsok mögötti Szabadságnál. Aradon lépett fel a Horváth Béla Stúdiószínpad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"

"A Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 1. számában /főszerkesztő: Horváth Arany/ az erdélyi, vajdasági és budapesti napilapokban és folyóiratokban (Hitel, Szabadság, Korunk, Erdélyi Napló, Reformátusok Lapja, Hargita Népe, Hét Nap, Erdélyi Riport, Partiumi Közlöny) megjelent írásokat is közöltek. Többek között Egyed Ákos Kolozsvár történelmi örökségéről, Sylvester Lajos a csángómagyarság múltjáról, jelenéről írt. Interjút közölt a lap a csángó énekes, Petrás Máriával és gróf Kálnoky Tiborral. Helyünk a jövő Európájában címmel Orbán Viktor gondolatait ismerheti meg az olvasó, Csoóri Sándor pedig többek között a nagytőkéről és a globalizációról fejtette ki véleményét. /Transsylvania. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"A Polgári Szövetség (az Alianta Civica) Országos Igazgató Tanácsa állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP szövetsége akadályozza az igazi demokráciáért, a politikai osztály megreformálásáért, a korrupció ellen folytatott harcot. Az RMDSZ bizonyos előnyök érdekében elárulja a demokrácia ügyét, a politikai erkölcs minimumát. Kántor Lajos ehhez hozzátette: romániai magyarként nem könnyű megválasztani a többségi barátot és megnevezni az ellenséget. /Kántor Lajos: Barát és ellenség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"Rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 20-ra Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt hétvégi rendőrségi razzia kapcsán, amely során több tíz fiatalt állítottak elő. A városi rendőrség alakulata márc. 14-én este szállt ki a Sláger szórakozóhelyre, és igazoltatták a vendégeket. Harminchét, személyazonossági igazolvány nélküli fiatalt betuszkoltak a kint várakozó autóba, és a parancsnokságra vitték. A fiatalok szerint néhányan kabát nélkül kényszerültek a távozásra; akadt, aki nyaklevest is kapott, mert nem verte le a havat a lábáról, mielőtt beült az autóba. A városi parancsnokságról a megyei rendőr-főkapitányság Kőrösi Csoma Sándor utcai épületébe vitték a fiatalokat, és mivel egyszerre csak két személy mehetett be a terembe, ahol az ujjlenyomatokat vették, a többiek órákig kint fagyoskodtak az udvaron. Orbán Barra Gábor, akinek 14 éves fia 11 óráig volt "kimenős", kétségbeesve rohant a városi rendőrségre, ahol azt mondták, a gyerekeket hazaengedték. Ám a fiú nem volt sem otthon, sem a Slágerben. Orbán ismét visszament a rendőrségre, ahol ekkor már ordított, szedjék elő a fiát, így derült ki, a gyerekek a megyei rendőrség udvarán tartózkodnak. Constantin Scurtu megyei parancsnok szerint rutinellenőrzésről volt szó, semmilyen törvénytelenség nem történt. "A jogszabály nem tiltja, hogy ujjlenyomatot vegyünk, és fényképet készítsünk" - fejtegette. Hozzátette, a március 14-i dátum véletlenszerű, hetente tartanak hasonló ellenőrzéseket. A rendőrségi beszámoló szerint éjjel egy órakor fogták el az alkoholt fogyasztó kiskorúakat, a szülők a hibásak, akik nem ügyelnek gyermekeikre. A rendőrökkel folytatott beszélgetés előrehaladtával előbb éjfél, majd tizenegy óra, sőt fél tizenegy lett a razzia időpontja. Bodeanu zavaros magyarázkodása során elmondta, az elmúlt másfél hónapban hat éjszakai rendbontást jelentettek a különböző szórakozóhelyekről. Elismerte azonban, hogy egyetlen esetben sem a Slágerben történt a verekedés, rendzavarás. A városi rendőrség vezetői tagadják, hogy kabát nélkül hurcolták volna el a gyerekek egy részét. Szerintük nem igaz az sem, hogy nem engedték telefonálni őket, és nem csattant el egyetlen tasli sem. "Bizonyítsák be, hogy nem így volt" - hangzott az indulatos válasz, amikor a gyerekek vallomásaira hivatkoztunk.A behurcoltak nemzetiségi hovatartozásáról a városi rendőrparancsnok azt állította, 27 százalékuk román volt, "ami megfelel a város lakossági arányának". Ioan Bodeanu tájékoztatása szerint a harminchét előállított közül tizenhármat azonnal elengedtek, mert már szerepeltek nyilvántartásaikban. Közülük hat volt román nemzetiségű. Egy fiatalt autólopás gyanújával visszatartottak, 23 esetében (közülük két román) pedig elvégezték a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges procedúrát. Albert Álmos polgármester találkozott a városi és a megyei rendőrkapitányokkal. A polgármester az alkalmazott módszert elfogadhatatlannak tartja, és ígéretet kapott, hogy ha a jövőben ismét sor kerülne hasonló rendőrségi razziára, értesítik a város vezetőjét is erről. Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán. A szenátor elmondta, három kérdést fogalmazott meg Ioan Rusnak: mi a véleménye arról, hogy kiskorúakat visznek be a rendőrségre, és nem értesítik azonnal a szülőket; mi az oka, hogy bűnügyi nyilvántartásba kerülnek azok, akiket egy razzia során bevisznek; hozzá kell szoknunk a hasonló rendőrségi zaklatásokhoz, vagy véletlen esetről van szó? Puskás Bálint elmondta, felszólalását pozitívan fogadták kollégái, akik politikai hovatartozástól függetlenül elítélték a történteket. A sepsiszentgyörgyi ügyben érintett gyerekek szülei közül tizenketten a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérik, vizsgálják ki az ügyet. A dokumentum tegnap reggel került a bizottság asztalára. A szenátor hangsúlyozta, az emberjogi bizottság alelnöke, Frunda György ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelemmel követi az ügyet. /Farkas Réka: A szenátusban a razzia ügye. Megfélemlítő rendőrségi akció Sepsiszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Sepsiszentgyörgyön Constantin Scurtu főkapitány indokoltnak, jogosnak és törvényesnek tartotta a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi akciót és az utána történteket. Ezzel Ioan Bodeanu és Corneliu Campeanu, a városi rendőrség parancsnoka, illetve helyettese, és igencsak helyeselték a román sajtó képviselői. Azt állították, hogy egy ujjal sem nyúltak az ifjakhoz, senkit sem vittek el kabát nélkül, megengedték, hogy telefonon értesítsék a szülőket. Az ellenvetést - miszerint a Háromszék lapnak többen az ellenkezőjét jelezték: hogy látták, amint egy társuk nyaklevest kapott, egyikükkel fekvőtámaszt végeztettek, néhányukat kabát nélkül vitték el, nem engedték telefonálni - azzal hárították, hogy mivel bizonyítják? Az akciót indokolták, hogy január 20. és március 12. között hat botrányos eset történt szentgyörgyi mulatóhelyeken. A Slágerben nem történt semmilyen rendzavarás, de a rendőrök hozzátették, éppen ideje volt itt is ellenőrizni. Tagadták, hogy az esetnek köze lett volna a március 15-i ünnepségekhez, aztán később azt állították, hogy ezáltal is meg akarták előzni a zavargásokat a másnapi rendezvényeken. A rendőrfőkapitány szerint természetes, hogy felvonult a rendőrség, nem várhatták meg - mondotta -, hogy egymás torkának essenek (!). Kimutatásuk szerint a 37 őrizetbe vett fiatalnak háromnegyede magyar, a többi román és cigány. Puskás Bálint Zoltán szenátor az üggyel kapcsolatban politikai nyilatkozatot tett a felsőházban, és kérdést intézett Ioan Rus belügyminiszterhez. /Szekeres Attila: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége márc. 17-én, Kolozsváron tanácskozást tartott az erdélyi magyar társadalom önszerveződő mozgalmának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről. Kötő József, az EMKE elnöke a "fehér folt" mozgalomról beszélt. Ennek célja, egyrészt felmérni azokat a magyarlakta településeket, ahol nem működik kisebbségi civil szervezet, másrészt pedig serkenteni ezeknek a megalakulását és létrejöttét. /Erősödik a Fehér folt mozgalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"Márc. 17-én megkezdődött a 9. alkalommal megrendezett Tolerancia Hete Marosvásárhelyen. A szervezők az idei rendezvénysorozaton elsősorban a művelődési eseményekre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlevőkkel a Tolerancia Hete elnevezésű rendezvénysorozat programját, ebben szerepel roma képzőművészeti kiállítás, klezmer hangverseny és orgonaest a segesvári szász templomban.Márc. 21-én a Bernády Házban Metamorphosis Transylvaniae - Az erdélyi magyar értelmiség és a sorsközösség kérdése témájú kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A magyar nyelven zajló vitaestet Csíky Boldizsár, a Pro Europa Liga társelnöke irányítja. /Antal Erika: Elkezdődött a Tolerancia Hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"Márc. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a Szociológia Nyílt Estek előadását Veres Valér szociológus tartotta. Egy 1997 őszén végzett kutatás, a Kárpát-projekt eredményeit mutatta be. Az összegzett tanulmány, a Nemzeti identitás és társadalmi rétegek Erdélyben az előadó doktori disszertációjának legfontosabb része. A kutatást végzők az erdélyi magyar és román nemzetiségűek nemzeti identitástudatát vizsgálták. Veres Valér szerint a Kelet-Európában élők közösségi önazonosság-tudatát elsősorban kultúrnemzeti és államnemzeti identitástudatuk határozza meg. Az erdélyi magyarok esetén az előző kettőt erős kisebbségi identitástudat egészíti ki. A magyarok és a románok egyaránt büszkék a saját hovatartozásukra, ugyanakkor mindkét csoport kisebb része úgy érzi, hátrányban van, mivel Romániában él. Az erdélyiek nemzeti szimbólumai között vezető helyen áll a magyar, illetve a román zászló, a történelmi személyiségek közül pedig Petőfi Sándor és Szent István király, illetve Mihai Viteazul és Stefan cel Mare a legnépszerűbb. A románok sokkal optimistábban vélekednek a magyarság számának növekedéséről, mint a magyarok ugyanerről. /Kónya Klára: Porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A kolozsvári Történelmi Múzeum egyik tagja beszámolt arról, hogy a dákok milyen élelmesek voltak, bátran hamisították a római birodalom ezüstpénzeit. Kérdés, hogyan tudott egy olyan nép pénzt hamisítani, amelynek még nem voltak meg a kellő eszközei a pénzveréshez, azonkívül pedig nemesfémüket eladták a rómaiaknak. A szerző, Tóth József /sz. Arad, 1915/ évtizedeken át a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára volt a Politikai Gazdaságtan katedrán. Egy alkalommal Bukarestben a hírneves történész, Zaharescu professzor előadást tartott a különböző történelmi elméletekről. Ezután Zaharescu professzor bemutatott egy érdekes dokumentumot, előrebocsátva, hogy a dolog bizalmas természetű, és ne beszéljenek róla senkinek. Elvitte őket egy bukaresti múzeum laboratóriumába, ahol alaposan felszerelt római kori pénzverdét láttak, annak kellékeivel, a pénzverés folyamatának összes állomásával, emellett igen nagy mennyiségű, a római birodalom korából való ezüstérmét láttak, amelyeket különválasztottak történelmi korokra, római császárok idejére. Olyan ügyes hamisítások voltak, hogy még nagyítóval sem lehetett megkülönböztetni őket az eredeti érméktől. A professzor elmagyarázta, hogy gondos kutatás, analízis alapján állapították meg az ezüst eredetét, annak megfelelően verték a pénzérmét. Az elkészült érméket öregbítették, hónapokig tárolták, hogy megkapják megfelelő színüket. Nagy mennyiségű pénzt hamisítottak. /Tóth József: Nem csak a dákok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./ "

"Gabriel Andreescu ismert emberjogi szakértő azokkal az amerikai elemzőkkel ért egyet, akik szerint az intervenció nyomán hamar bekövetkezik az iraki rendszer összeomlása, és ezt az iraki lakosság gyors átállása követi. Andreescu szerint Románia jól döntött, amikor ez Egyesült Államok oldalára állt. Miközben Magyarországon, a magyar politikai elitben nem tapasztalható egyértelmű lelkesedés a NATO iránt, akárcsak Csehországban, Románia és Bulgária stratégiai és - talán - gazdasági jövőjét sokkal inkább az Egyesült Államokhoz köti. /Bakk Miklós: Andreescu: Románia jól döntött. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"

"Csinta Samu hihetetlen szervilizmusnak nevezte azt, ahogy Románia az Irak elleni háborús készülődést támogatja. Amikor a szintén integrációs reményeket tápláló Szlovénia elzárkózik minden tevőleges háborús szereptől, amikor más országokban vérre menő parlamenti csatákat szül az iraki kérdés, Romániában fel sem merül a kritikátlan felsorakozás megalapozottságának megkérdőjelezése. /Csinta Samu: Háború hajnalán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"

"Kötő József hangsúlyozta, hogy nem volt a Reform Tömörülés tagja, nem volt résztvevője egyetlen fórum-találkozónak sem, mégis tiltakozik a Kolozsváron rendezett fórum résztvevőinek javíthatatlan revizionistának minősítése ellen. "Ugyanis a fórum által is vállalt, közjogilag szavatolt közösségi önrendelkezés és intézményrendszere megvalósítása valóban az önazonosság, az asszimilációmentes lét egyetlen lehetséges eszköze. Ezt az eszményt hiszem és vallom én is." Kötő fenntartja: ma Európában az egyetlen sikerrel kecsegtető út a parlamenti politizálás, a fórum hangvétele a megosztás eszköze, "mégis kérem, hogy ültessenek engem is a revizionisták képzeletbeli szégyenpadjára, a nem elvbarátaim közé. Válasszuk szét a napi politikai taktikázásokat az alapkérdésekben való vitáktól." /Kötő József: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Szabó Klára, a szentkeresztbányai városi könyvtár főkönyvtárosa negyvennégy éve gyakorolja hivatását. 1949-ben amikor Szentkeresztbányán megkezdte könyvtárosi munkáját, mindössze 1500 könyv volt, jelenleg 30 ezres az állomány. Az ötvenes években a beszolgáltatással megnyomorították a népet. Ezekben a nehéz években Szabó Klára maga vitte el a könyveket a háziasszonynak. Esténként a fonóban felolvasott könyvekből. A hatvanas években nőtt meg az olvasók száma. A kilencvenes évek elején Balatonboglárral teremtettek testvérkapcsolatot, a bogláriak egy mikrobusznyi könyvet ajándékoztak. Később a Máltai Szeretetszolgálat tizennyolcezer kötettel lepte meg a települést. Amiből több kötet volt, a könyvtáros odaajándékozta a kisebb falusi könyvtáraknak. Az utóbbi időben az egyetemisták bújják a könyvtárat. Filozófiai, pszichológiai, társadalomtudományi könyvek állnak rendelkezésükre. Lexikonokat lapozhatnak fel és a modern számítástechnikai szakirodalom sem hiányzik. A fenti könyveket többnyire magánszemélyektől kapták, magyar turistáktól, nyugati magyaroktól. Sok neves író járt náluk, Kányádi Sándor jött leggyakrabban, járt itt Beke György, Lőrincz György, Magyari Lajos. Horváth Arany, továbbá Demény Lajos és Imreh István professzor. Szentkeresztbánya hétezer lakosából háromezer olvasója, könyvkölcsönzője van a könyvtárnak. Többen elmentek Magyarországra dolgozni, eddig kevesen maradtak kint végleg. Ezen a vidéken ez ősidők óta így megy. Budapest és Bukarest, Brassó és Kolozsvár között szolgáltak, dolgoztak a fiatalok, azután hazajöttek. /Horváth Arany: Könyvtárosi vallomás Szentkeresztbányáról: "Egyik írótól a másikig kenyéren és vízen élünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"Marosvásárhely tizenhárom évvel ezelőtti fekete márciusának legismertebb áldozatai, a megnyomorított Mihaila Cofar és a koncepciós per nyomán bebörtönzött Cseresznyés Pál anyagi gondokkal küszködve, betegen tengetik napjaikat. Az előbbi visszahúzódottan, görgénymenti falujában ücsörög, az utóbbi többnyire Magyarországon dolgozgat. Még senki nem kísérelte meg összeszámlálni a tizenhárom évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet áldozatait. Pedig lennének jócskán - innen is meg onnan is. Ha pedig a nyomban bebörtönzött cigányokra gondolunk, mondhatnánk, hogy amonnan is. A tragikus események két kiemelkedő figurája és szenvedő alanya kétségtelenül az erdőlibánfalvi Mihaila Cofar és a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál volt. Cseresznyés a börtönben a verés tízszeresét kapta vissza ellene felbujtott rabtársaitól, család nélkül maradt, most egyedül tengeti életét. Cofar kijelentette: Ha hívnak, ismét bemegyek Vásárhelyre! Cseresznyés Pál még bírja a kétkezi munkát. Néha kijár az anyaországba a létminimumhoz szükséges kevéske forintot összekuporgatni. Most arra készül, hogy könyv formájában is megismertesse a nagyvilággal történetét, hogy megtudja mindenki, hogyan bántak vele a romániai börtönökben. Van egy másik kézirata is, egy dalos-gyűjtemény. /Szucher Ervin: Tizenhárom év után is megtört emberek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./"

"Hatalmas felháborodást váltott ki a Verespatak mellett fekvő Szarvaspatak falu ortodox papjának bejelentésem aki a misén ismertette elöljárója, Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek február 21-i keltezésű - a Rosia Montana Gold Corporationnak (RMGC) címzett - levelét, amelyben elfogadta a kanadai-román cég javaslatát, és beleegyezését adta a falu három temetőjének mihamarabbi "átköltöztetésébe". A falubeliek körében az elhangzottak nagy felháborodást keltettek. Stephanie Roth, a Verespatak megmentéséért harcoló Alburnus Maior civil szervezet aktivistája elmondta: az ortodox érsek döntése nem csupán a három helyi temető sorsát érinti. Ezzel az érsek beleegyezett abba, hogy Szarvaspatak mintegy 300 lakosát is kitelepítsék. A levél Verespatak és az ott lévő két ortodox templom és három ortodox temető sorsát is eldöntötte. A temetőköltöztetés az RMGC pénzén történne, hiszen az egyház és az aranybánya egyezsége szerint valamennyi költség a kanadai-román céget terheli. Remus Onisor lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség tanácsosa elismerte: Andrei érsek valójában beleegyezett az aranybánya terveibe. Március 4-én a Román Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a verespataki aranybányászati terveket. A tudósok felkérték a kormányt, az ország parlamentjét, hogy akadályozzák meg az RMGC tervének valóra váltását. A parlament decemberben elutasította a Nagy-Románia Pártnak a verespataki terv leállítását célzó egyszerű bizalmatlansági indítványát. /T. Sz. Z.: Ortodox igen a verespataki temetők elköltöztetésére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Az egyházi jellegű iskolák állami keretek között való működését a jelenlegi oktatási törvény csak líceumi/kollégiumi szinten engedélyezi /óvodát, elemit és 5-8 osztályt csak magánjelleggel lehet Romániában indítani/, az unitárius és a református egyház döntött arról, hogy indít osztályokat: az unitáriusok által indítandó elsőbe húszan iratkoztak be, így minden valószínűség szerint megtörik Kolozsváron a jég, megszületik a kincses város első hagyományos egyházi magánelemije. A reformátusok viszont úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg állami keretek között lehet majd megszervezni a református első osztályt. Harmadik éve működik a Tóközi Református Montessori Elemi Iskola. - Az ún. Montessori-módszerrel tanítunk- mondta Visky Sarolta igazgató -, és a Tóközi református templom alsó szintjén működő iskolánk iránt olyan nagy volt az utóbbi években az érdeklődés, hogy idén nem is igen reklámozták az iskolát. Jelenleg 24 diákjuk van, ehhez jön majd a 13 elsős. /Szabó Csaba: Alakul az egyházi iskolahálózat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Márc. 13-án Szigetváron, 14-én pedig Dorogon folytatódott Péntek László könyvbemutatóval egybekötött előadássorozata, Vasvári Pál 48-as forradalmár életének és halálának körülményeivel ismertette meg az érdeklődőket. Dorogon Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, valamint Pécsi L. Dániel, az iskola volt diákja mondott ünnepi beszédet. /Csáki Jutka: Vasvári szellemisége Szigetváron és Dorogon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Néhai alapító elnöke, Haas Ede Endre névnapjának előestéjén rendezte meg a Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) népdal ismereti és éneklési versenyét a Báthory István Elméleti Líceum elemi iskolai tagozata I-IV. osztályos tanulóinak. Csaknem 30 gyermek adta elő a megtanult dalokat. /László Ferenc: Úgy tetszik, hogy jó helyen jártunk... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállították a kolozsvári Csomafáy Ferenc fotó- portréit. Csomafáy Ferenc négy évtizede gyűjti azok portréit, akikről az utókornak nem lenne szabad megfeledkeznie. Köztük van Kós Károly, Szabó T. Attila, Gálffy Mózes, Balogh Dezső, Márton Áron. Csomafáy több ezer darabos portrégyűjteményének csupán kis szeletét mutatta be. /(Máthé Éva): Arcok a múltból, a jelenből - a jövőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "

"Véget ért a máramarosszigeti református egyház és a helyi önkormányzat között november óta tartó pereskedés első szakasza. A bíróság ítélete szerint a református egyház által visszaigényelt telek nem az egyházé, így a helyhatóság jogosan járt el, amikor a Lukoilnak koncesszionálta a területet. Dobai Attila, a református egyház ügyvédje közölte, hogy fellebbeznek. Előzőleg a tárgyaláson a szaktárca kijelentette, nekik semmi közük az ügyhöz, ugyanis a gimnázium a máramarosszigeti önkormányzat tulajdonában levő területen működik, a gimnázium pedig csak bérli az iskola épületét. Az iskolaépület mögött levő telek megvásárlására időközben jelentkezett a Lukoil orosz olajvállalkozás, amely ötvenezer dollárt ajánlott fel a helyi önkormányzatnak. "Azóta sem jelentkeztek, bizonyára tudják, hogy bírósági tárgyalások folynak a telek egykori és jelenlegi tulajdonosai között" - mondta tegnap a Krónikának Zahoránszky Mihály alpolgármester. /Pesek Attila: Jöhet a Lukoil? Pert vesztett a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./ "

"A Romániai Református Egyház Zsinatának Ügyvezető Elnöksége nyilatkozata szerint Balogh Bélát az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. okt. 18-án hozott határozatával házasságtörés, botránkozáskeltés és szolgálati mulasztás vádjában vétkesnek találta, és áthelyezésre ítélte. A határozat jogerős és végleges. Balogh Béla a Belvárosi Református Egyházközségnek nem parókus lelkipásztora. Balogh Béla a világi bírósághoz fordult. A Kolozsvári Munkaügyi Bíróság elutasította Balogh Bélának az egyházkerületi fegyelmi bizottság által hozott ítéletének megsemmisítésére vonatkozó kérelmét. Ez a határozat is jogerőre emelkedett. Balogh Béla fegyelmi ügye lezárult, akkor is, ha az ítéletnek Balogh Béla nem akarja alávetni magát, és törvényellenesen továbbra is a parókián tartózkodik. Az egyházi törvények szerint, mivel az áthelyezés elfogadását megtagadta, lelkészjellegét elveszítette. Balogh Béla többször is ideggyógyászati kezelésen esett át. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"Erdélyi viszonylatban csak a háromszéki és csíki RMDSZ-szervezet döntött a belső választás mellett. Mint ismeretes, a szövetség VII. kongresszusa elfogadta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának helyi tagjait a szervezetek döntése alapján válasszák közvetlenül vagy elektoros (kijelölt választók általi) módszerrel. Háromszék és Csík közvetlen, állóurnás szavazásról döntött, a többi székelyföldi szervezet elektorokkal választ képviselőket az SZKT-ba. Az elektoros módszer mellett döntött egyebek mellett Udvarhelyszék és Gyergyó is. A választásokra május közepén kerül sor. /Csak két RMDSZ-szervezet rendez belső választást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere márc. 20-án elrendelte a város bejáratainál és a repülőtéren kifüggesztett NATO-zászlók bevonását, mivel szerinte ezáltal elkerülhetők az esetleges terrortámadások. Gheorghe Funar döntése egy nappal azt követően született, hogy Kolozsvár négy bejáratánál tíz méter magas árbocokra kifüggesztették Románia, a NATO és az Európai Unió zászlóját. /Leszedték a NATO-zászlókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Magyarlapádon 49 óvodás van, és egy kicsi és sötét terembe járnak. Az óvodát már évek óta a központba akarják költöztetni, ahol van egy épület, amelyet a kisiparos szövetkezet még 1989 előtt kezdett építeni. A községnek nincs pénze az épület megvásárlására, a Fehér megyei RMDSZ támogatásában reménykednek, amelynek a Szociáldemokrata Párttal aláírt protokollumában szerepel a magyarlapádi óvoda ügye is. /Balázsi-Pál Előd: Nem rendezték az óvoda ügyét. Az RMDSZ segítségét várják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"