"Cseke Péter szociográfust és közírót a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újságíró tanszékének professzorát a Politikatudományok és Közigazgatás Kar dékánjává választották. Kása Zoltán rektor-helyettes kifejtette, hogy a rendszerváltás után nem volt magyar dékán a BBTE-n, "de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy például 1999-ben, a legutóbbi jelöltetésen egyetlen magyar oktató sem jelentkezett". /B. T.: Magyar dékán a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A magyarországi történészek számára van lehetőség arra, hogy a romániai levéltárakban, archívumokban is kutassanak a Nagy Imrével és társaival kapcsolatos dokumentumok után - jelentette ki nov. 12-én Ion Iliescu államfő. Bátorítani kell a magyar kutatókat, hogy vizsgálják ezeket a dokumentumokat. Természetesen, az archívumok használatára vonatkozó érvényes rendszabályokat be kell tartani. 1956-ban Valter Roman volt az összekötő a román és magyar kommunista vezetés között, ezért főként az ő emlékiratai mondhatnának sokat. Valter Roman emlékiratainak egy része megjelent, de a témával foglalkozó kutatók szerint az emlékiratok ki nem adott része Valter Roman fiának, Petre Romannak a birtokában vannak. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A főváros közelében fekvő Snagov üdülőtelepen álló egykori pártüdülőkben tartották őket házi őrizetben, majd 1957 áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor a magyar forradalomról tavaly román nyelven, Bukarestben a Compania Kiadónál megjelent könyvéhez írt utószavában példaként említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. A szóban forgó levéltári anyaghoz magyar kutatók mindmáig nem fértek hozzá. /Kutathatók a Nagy Imre-dokumentumok. Ion Iliescu szerint bátorítani kell a magyar kutatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A zilahi Katakomba Társaság idén november elején ünnepelte fennállásának első évfordulóját. Igényes rendezvénysorozatukkal valósággal berobbantak a szilágysági magyar közművelődési életbe. A Koinónia könyvbemutatója nyitotta a nov. 7-én a rendezvénysorozatot, majd bekapcsolódtak az Amaryllis reneszánsz táncbemutató műsorába. Nov. 8-án Nagy Zsolt, az RMDSZ országos szervezet ügyvezető alelnöke A szórványmagyarság esélyei a XXI. század Romániájában címmel tartott vitaindító előadást. Gáspár Attila előadásában /A keresztyén ember viszonyáról a népművészetekhez címmel/ a nagy szellemi értéket képviselő magyar népdalokról, népi táncokról, varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, díszítő művészetről esett szó. Este táncház volt. Nov. 9-én bemutatták az RMDSZ 2002-es Romániai Magyar Évkönyvét. Dr. Puskás Csaba Hit és praxis címmel beszélt. A Molnár-dinasztia grafikai kiállítása sikeres volt. Este bemutatták Visky András Júlia című önéletrajzi jellegű monodrámáját. /Gáspár Attila: Egyéves a Katakomba Társaság. Páratlan gazdagságú rendezvénysorozattal ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A 2003-as magyar költségvetés tervezete cáfolni látszik a magyar kormány vállalását. Ha az Országgyűlés elfogadja a Medgyessy-kormány javaslatát, jövőre kevesebb pénz jut az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és az Illyés Közalapítványnak. Több pénzből gazdálkodhat viszont a határon túli gazdasági tevékenységet támogató Új Kézfogás Közalapítvány. Míg a Sapientia Alapítvány tavaly kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapott, az idén 140 millióval kevesebbet szántak neki. Az Illyés Közalapítvány tavaly 1,021 milliárd forintot kapott idén 966 millió forintot szánnak neki. A kedvezménytörvény alkalmazására kiépített irodahálózat működtetésére 2002-es évben az irodák fenntartására 878 millió forintot különítettek el a Határon Túli Magyarok Hivatala költségvetésében. Ugyanerre a célra jövőre 297,7 millió forintot szán a kormány. A kedvezménytörvény 2003-as alkalmazásának költségeit 7,2 és 9,6 milliárd közötti összegre becsülték a tavasszal leköszönt kormány szakértői. A különböző tárcák költségvetésében az erre a célra elkülöníthető tételek összege nem közelíti meg a becsült érték alsó határát. Nem szerepel a költségvetés tervezetében elkülönített keret a Magyar Nemzet Házának megépítésére. Az intézmény létrehozását maga Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezte a Magyar Állandó értekezlet július 17-i ülésén. A határon túli ügyekkel foglalkozó alapítványok közül csupán a gazdasági szférát támogató Új Kézfogás Közalapítványnak irányzott elő a tavalyinál jelentősebb összeget a kabinet. Míg 2002-ben 546 millió forint állt a közalapítvány rendelkezésére, a jövő évi költségvetési tervezetben 714,4 milliós összeg szerepel. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes politikai államtitkára az Erdélyi Riport első számában nyilatkozta: "a költségvetés-tervezetben érvényesül az a vállalásunk, hogy nem csökkennek a támogatási összegek". /Gazda Árpád: Lefaragnak a határon túli támogatásból? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök szerint Budapest a Máért tagjaival is egyeztet a kedvezménytörvény módosításáról a környező országokkal folytatandó tárgyalások előtt. "Figyelembe kell venni a környező országok kormányainak érzékenységét is, de nekünk mindenekelőtt a határon túli magyarság érdekeit kell figyelembe vennünk" - hangoztatta Medgyessy. /A Máértet is bevonják. Egyeztetések a kedvezménytörvény módosítása előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Nov. 13-án a bíróságon elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzési kérését. Jakabffy Attila, a Liga főtitkára jogtalannak és aljasnak nevezte az igazságszolgáltatás ítéletét. "Ez politikai nyomás alatt született döntés, amely ellen fellebbezni fogunk" - nyilatkozta aJakabffy. Sabin Gherman, a Liga Brüsszelben tartózkodó elnöke bejelentette: jelezni fogja az Európai Parlamentnél az igazságszolgáltatás politikum általi befolyásolásának újabb esetét. /Bakk Miklós, Salamon Márton László: Gherman fellebbezni akar. Elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyezési kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./"

"A parlament nov. 13-án jóváhagyta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt: a 2003-as büdzsé deficitcsökkentő, a GDP 2,65 százalékának megfelelő költségvetési hiányt, 14 százalékos éves inflációt és 5,2 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Az idei inflációs előirányzat 22 százalék, a gazdasági növekedésre pedig 4,5 százalékot várnak a tavalyi 5,3 százalék után. A költségvetési törvényt akkor lép életbe, amikor Ion Iliescu államfő aláírja. /Jóváhagyták a 2003-as költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elmondta: a Máért, a kormány tervezete mellett, a határon túli szervezetek kérésére foglalkozik a leendő magyar EU-csatlakozás nyomán Ukrajnát és Jugoszláviát érintő vízumkényszer kérdésével is. "A magyar igazolvány szerepelni fog a törvényben, de a kedvezmények és támogatások nyújtásának gyakorlatát kétoldalú megállapodásokkal is lehet majd szabályozni" - jegyezte meg Szabó Vilmos. Hozzátette: a törvény módosításával érvényét veszti az Orbán-Nastase megállapodás. /Hatálytalan a paktum? Szabó Vilmos a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának adott exkluzív interjúban tájékoztatott: Budapesten szóvá teszi majd, hogy az RMDSZ nem nézi jó szemmel a határon túliak támogatására szánt összegeknek az ígéretekkel szembeni csökkentését. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az oktatási támogatást szervezetek, egyesületek, intézmények kapják, azt közvetlenül a családoknak kell kiutalni az összegeket. Úgy gondolja, nem szabad teljesen kihagyni a törvényből a munkavállalás fejezetét. - Az RMDSZ egységét nem lehet vita tárgyává tenni. A Reform Tömörülés elvtelennek tartja az RMDSZ által megkötött kompromisszumokat /replikatörvény, párttörvény, nyelvtörvény/. Markó elismerte, hogy megszavaztak olyan törvényeket, amelyeknek egyik-másik rendelkezése vitatható. /Salamon Márton László: Alulról súrolt határok. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"A Kolozsvári Nyilatkozat születésnapján feltehető kérdés: az történt az elmúlt 10 év alatt, amit akkor megfogalmaztak? Az RMDSZ kolozsvári szervezete - megalakulásától kezdve - az érdekvédelmet és közképviseletet szolgálja, szögezte le eszmefuttatásában Kónya-Hamar Sándor. A kolozsvári magyar értelmiségnek az RMDSZ-től való túl korai távolmaradása eredményezte azt, hogy a szövetségen belül a vásárhelyi csapat a brassói kongresszus után egyfolytában megőrizte kizárólagos egyeduralmát (klientúrája révén is). Ma úgy tartják, hogy az egységet kisebbségi létformaként kell vállalni. Az erdélyi magyarságból, az RMDSZ-ből sem lehet kivonulni, állapította meg Kónya. A régi emberekkel megújulni nem lehet, míg az újakkal igen. Ezért kellenek a belső választások! /Kónya-Hamar Sándor: Cseppben a tenger. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Peren kívüli megegyezéssel zárult az a per Romániában, amelyet a Bákó megyei tanfelügyelőség indított a Szeret-Klézse Alapítvány ellen a csángó gyerekek számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt. A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kelljen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket. Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó megyei bíróság tudomásul vette a felek megállapodását és elutasította a felperes keresetét. /Véget ért a csángók pere. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Mit lehetne tenni az erdélyi magyar élettér és nyelvhatár visszaszorulása ellen, töprengett Szabó Csaba újságíró. Amikor a Veres Valér szociológus által készített felmérés tartalma ismertté vált, és kiderült, hogy közeledik a magyar nyelvhatár - anyanyelvfront - Nagyenyed felé, és hogy éveken belül teljes egészében felszámolódik a dél-erdélyi magyar iskolahálózat, tanácstalanná vált. Az a kisvárosi RMDSZ-elnök, akinek sikerült egy településen egy olyan öregotthont építtetni, ahol 80 magyar helybélinek nyílik lehetősége megkeresni a mindennapiját, az ő szemében egy kis hős. Erdély lassan egy óriási etnobiznisszé válik, egy nagy vállalkozássá, ahol a magyarság egyetlen tőkéje maga az etnikai hovatartozás lesz. Már kialakulóban is van az engedelmes hősmagyar robotképe: Nagy-Magyarország a falon, Fidesz a gomblyukban, kokárda; aki nincs velünk, ellenünk van - aki nem fideszes, az komcsi, írta. Erdélyben még mindig sok helyen folyik építőmunka, amely valamilyen módon munkahelyek születésével áll kapcsolatban. /Szabó Csaba: Mámorba fojtott jövő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

"Nov. 15-től meghatározatlan ideig szünetel az ügyfélfogadás Székelyudvarhely polgármesteri hivatalában. Szász Jenő polgármester bejelentette, elfogyott a helyi tanács által a hivatal működésére jóváhagyott 2,759 milliárd lej, és a legutolsó rendkívüli tanácsülésen a testület nem szavazta meg a hiányzó hitelkeretet. Ladányi László RMDSZ-es városi tanácsos úgy vélte, a polgármester lépése indokolatlan. Szász Jenő szerint ennek az az oka, hogy 2002 tavaszán a költségvetés vitáján az RMDSZ-frakció a hivatal által kért 4,5 milliárd lej helyett csupán 2,7 milliárdot hagyott jóvá a polgármesteri hivatal működésére. Szász Jenő olcsó populizmusnak nevezte RMDSZ-es ellenlábasai protokollköltségekkel kapcsolatos érveit. "Ha valamelyik testvérvárosunk polgármestere vendégként érkezik városunkba, nem lakhat bentlakásban, és nem étkezhet az ingyenkonyhán." - szögezte le a polgármester. /Zilahi Imre: Ma reggel bezár az udvarhelyi városháza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Nov. 13-án Papp Attila Zsolt A dél kísértése c. verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. /Adorján Botond: Könyvbemutató a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor a vele készített interjúban leszögezte: először az alkotmánymódosítást kell véghezvinni, és csak azután lehetne megtartani az előrehozott választásokat. A szenátor nem támogatja az előrehozott választásokat, mert egy parlamenti választás rendkívül költséges, azonkívül elég hosszú időre megbénítja a közigazgatás munkáját. /Borbély Tamás: Az időpontnál fontosabb a csatlakozási folyamat. Interjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Mostanáig a Romániában élő magyar nemzetiségűek valamivel több mint egyötöde igényelt magyar igazolványt, eddig 315 060 igénylést nyújtottak be. Az idei népszámlálás ideiglenes adatai szerint a romániai magyarok 21,96 százaléka kért magyar igazolványt. Több mint 31 százalékos volt az érdeklődés Szilágy megyében és a székelyföldi csíki területeken. Beszterce-Naszódban 28 százalék kért magyar igazolványt. Temes, Szeben, Krassó-Szörény, Arad és Hunyad megyékben az igénylők száma az itteni magyarok 11-13 százalékát tette ki. Diákigazolványra 23 549, pedagógus igazolványra 3412, oktatói kártyára pedig 213 kérelmet adtak be. /A magyarok egyötöde kért igazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint indokolt lenne átgondolni a kettős állampolgárság jogi intézményének megteremtését. Nem tartja indokoltnak, hogy a kedvezménytörvényt kulturális és kisebbségi jogokká minősítsék, így azt sem, hogy "kilúgozzák" belőle a munkavállalási engedélyt, még akkor sem, ha jelenlegi formájában bonyodalmakat is okoz. Patrubány Miklós ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az MVSZ a MÁÉRT alapító tagjai közé tartozik, nem kapott meghívót a MÁÉRT-ülésre. /Kettős állampolgárságot szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nagyenyedre látogatott dr. Kubassek János geográfus, az Érdi Magyar-Földrajz Múzeum igazgatója, Kőrösi Csoma Sándor életművének egyik szakavatott kutatója. Ez alkalommal Sáska Lászlóról készít dokumentumfilmet. Kubassek előadást tartott Kőrösi Csoma Sándorról. "Erdély székely magyarja tudatában volt annak, hogy tartozik egy néphez, egy nemzethez. Megismerkedik a buddhizmussal, amely vallás végül is szentté avatja, ennek ellenére református vallásához haláláig ragaszkodik. Egész életén meglátszik, hogy Nagyenyednek és Göttingának, Csomafalvának óriási befolyása van tevékenységére." /Simon János: Mondod-e még? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"A kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című sorozata két újabb monográfiával bővült: Tonk Márton Tavaszy Sándorról írott monográfiájával (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában) és Ungvári Zrínyi Imre Öntételezés és értéktudat - Böhm Károly filozófiája című munkájával. A két kötetet nov. 14-én mutatták be Kolozsváron. Régi kérdés: beszélhetünk-e magyar filozófiáról? Tonk Márton szerint beszélhetünk, sőt beszélnünk kell magyar filozófiai hagyományról. Böhm Károlyról, a kolozsvári filozófiai iskola megteremtőjéről korábban is jelentek meg monográfiák, elég Hajós József Böhm Károly filozófiája. /Kriterion Könyvkiadó/ című munkájára, vagy a Pro Philosophia Alapítvány régebbi Böhm-kötetére gondolni. /-fb: A magyar nyelvű filozófiai irodalom kutatói. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Benedek Elek irodalmi levelezése /1921-1929/ eddig három kötetben jelent meg /1979, 1984, 1991/. Az ezekből kimaradt leveleket tartalmazza a most kiadott pótkötet: Benedek Elek irodalmi levelezése 1921-1929, IV. (Pótkötet), közzéteszi Szabó Zsolt, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002/. /B.D. [Bölöni Domokos]: Megjelent a pótkötet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"A 88 éves Kós András szobrászművészt köszöntötte a lap Németh Júliának a művészről rövidesen megjelenő monográfiájából vett részlettel. Kós Andrást Sztána formálta. Mintegy harminc esztendeig tanított a képzőművészeti főiskolán, szobrásznemzedékek hosszú sorát indította el a pályán. Németh Júlia szerint Kós András igazi anyaga a fa, annak ellenére, hogy kő- és fémszobrai művészi érték szempontjából legalább olyan jelentősek. Kalotaszeg természeti szépségekben gazdag talajából fogant faszobrai. /Németh Júlia: Művész és világa. A 88 éves Kós András szobrászművészt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"2002 nyarán Békés megye önkormányzata Nívó-díjban részesítette Witlinger Margitot, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalomba vonult díszlet- és kosztümtervezőjét, öt Erkel-opera díszleteinek és jelmezeinek magas fokú művészi megtervezéséért. A művésznő a mai napig sem szakadt el a társulattól. Witlinger Margit 1965-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kolozsvári Magyar Operához került, mint kivitelező festő, később lett díszlet- és kosztümtervező. Nyugdíjazása tán két évvel, 2000-ben telepedett át Magyarországra. Visszajár Kolozsvárra, hónapokat tölt itt, ameddig szükség lesz rá boldogan dolgozik. /Hintós Diana: Witlinger Margit kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Tordán, az ótordai református egyház IKE-termében kiállították Labancz Loránd szőnyegeit. Labancz Loránd /sz. 1960-ban/ egészségi állapota és korai nyugdíjazása miatt folyamodott a szövéshez. Kiállított szőnyegei vegyes technikával készültek. Labancz Loránd ötödször jelentkezik egyéni kiállítással. /Suba László: Iparművészeti kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Kolozsváron nov. 17-én, a Farkas utcai református templomban megemlékeznek egykori lelkipásztorukra, László Dezsőre (1904-1973), első bebörtönzésének ötvenedik évfordulóján. Igét hirdet dr. Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár, előadást tart dr. Péter Miklós egyetemi tanár. /László Dezsőre emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ "

"A magyar püspöki kar lelkigyakorlatára minden évben meghívják a Magyarországon kívüli magyar ajkú püspököket is, így a magyar püspökök együtt lelkigyakorlatoznak minden évben. Arra is lehetőségük nyílik, hogy közös gondjaikat megbeszéljék. Ez évben az anyaországi Leányfalu ad otthont a magyar püspökök lelkigyakorlatának nov. 18-22. között. A lelkigyakorlat moderátora Paskai László bíboros. /A magyar püspökök lelkigyakorlata. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ nov. 16-án az alapítvány új székhelyén, Kolozsváron, a Szent Kamill Otthonban tanácskozott a civil integrációs kérdésekről. Besenyi Sándor /Szeged/ hangsúlyozta: kívülállóként megállapíthatja, hogy az erdélyi civil világ nagyon erős társadalmi erővé lett, partnerévé vált az önkormányzati erőknek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke szerint a civil intézményrendszer fejlettségi színvonala mind szakmai hozzáértés, mind felszereltség szempontjából heterogén. Somai József, az ERMACISZA elnöke kifejtette: az erdélyi magyar civil szféra szervezetileg sajnos nem tartozik sem a román, sem a magyar civil társadalomhoz, ugyanakkor lemaradt a nemzetközi trendektől is. /Köllő Katalin: Szervezetileg nem tartoznak sehová. Tanácskozás a civil integrációs kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"