"Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 4-én a kormánypárt és az RMDSZ képviselői megtárgyalták az RMDSZ javaslatait, a költségvetés-kiegészítési összegek előirányozását illetően, különös tekintettel az egészség- és a tanügyre, valamint a Területrendezési, Szállítási és Lakásépítési Minisztériumra (TSZLM). Borbély László képviselő elmondta: az eredeti költségvetési tételekhez képest az RMDSZ néhány fontos területen érte el plusz összegek előirányozását: megszavaztak négy kormányhatározatot négy megye számára, ez összesen plusz 90 milliárd lejt jelent. Ezt az összeget jövő év januárjában kapják meg a megyék. Ezenkívül több téren - például egészség- és tanügy - kértek javítási munkálatokra pénzt, erről még írásos egyezmény szükséges. /Köllő Katalin: Az RMDSZ megszavazza a költségvetést. A kormánypárttal tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Másodfokon is pert nyert a katolikus egyház a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Az ingatlan visszaadását a kormánypárt megyei szervezete akadályozza. Elutasította a Fehér megyei Törvényszék is a kormánypárt keresetét a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter két évvel ezelőtt dr. Jakubinyi György érsek előtt kijelentette, hogy a katolikus egyház sohasem fogja visszakapni a híres könyvtárt. A gyulafehérvári Batthyaneumot az akkori Isarescu-kormány 1999-ben sürgősségi rendeletben juttatta vissza az egyháznak. Információk szerint a kormánypárt Fehér megyei szervezete a táblabíróságon is folytatni kívánja a pereskedést. /Rostás Szabolcs: Batthyaneum: nyert per. Másodfokon is elutasították a kormánypárt keresetét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett emléknap keretében nov. 3-án, vasárnap Magyarremetén adóztak az áldozatok emlékének. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta a múlttal való szembenézés fontosságát. /Magyarremetei megemlékezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Magyarremetén 1944 szeptemberében a román csapatok 35 ártatlan magyar polgári lakost meggyilkoltak, köztük 12, 14 és 15 éves fiúkat is. A román csapatok más településeken is folytatták a vérengzést, Gyantán 47, Kishalmágyon 6 és Szentmihályon is 6 magyart öltek meg. /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/"

"Nov. 5-én Tolna Éva négy könyvét mutatták be Kolozsváron, a Tranzit Házban, a mesék és a versek ihletői, az unokák jelenlétében. Fellépett a Bogáncs táncegyüttes, amelyet az írónő alapított a Brassai Gimnáziumban. Közös játék, közös öröm /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2000/ címmel a nyelvről jókedvűen gondolkodó "nyelvkönyvet" gyermek és felnőtt együtt használhatja. A hintaszék meséje /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ verseket, meséket gyűjt egybe. A Forró Ágnes illusztrációival díszített Ló a padláson rokon népek meséiből válogatott. Ugyancsak idén látott napvilágot az Amikor a kő is meglágyul, valójában felnőtteknek írott vallomás. /Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Tolna Éva könyveit mutatták be a Tranzit Házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"1992. okt. 25-én az RMDSZ 12 szenátora és 27 parlamenti képviselője Kolozsváron, a Mátyás-szobor szomszédságában, a Szent Mihály-templomban Isten és ember előtt esküt tett a belső önrendelkezésre. Most, a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulóján Veress Dávid olvasói levelében felkérte az SZKT tagjait, hogy kezdeményezzék egy rendkívüli SZKT összehívását az 1992-es eskütétel kapcsán. /Veress Dávid, Csíkszereda: Az eskü kötelez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"Elhunyt dr. Denderle József (Naszód, 1911. dec. 24. - Kolozsvár, 2002. nov.), az erdélyi piarista tanári nemzedék utolsó képviselője. A kolozsvári egyetemen történelem-földrajz szakos diplomát szerzett, ugyanakkor elvégezte teológiai tanulmányait is. A kolozsvári piarista gimnáziumban tanított, majd 1939-ben Rómában, a vatikáni levéltárban végzett kutatásokat. 1944-ben a Kolozsvárt elfoglaló szovjetek több rendtársával együtt elhurcolták Denderle Józsefet, de a csodával határos módon sikerült megszöknie. Tankönyveket írt és fordított az akadémikus dr. Bíró Vencellel közösen. Kolozsvár című városismertető fordítása mellett latinból fordította Dimitrie Cantemir moldovai fejedelem művét, de publikált a Napsugárban és az Utunkban is. /Reisinger László: Dr. Denderle József (1911-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában bemutatták az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötetét. A Szótörténeti Tárat Szabó T. Attila indította útjára 27 évvel ezelőtt, az ő adatgyűjtő, feldolgozó és szerkesztő munkáját folytatták tanítványai. 1989 után az Erdélyi Múzeum-Egyesület vállalta a tár gondozását, a köteteket az Akadémiai Kiadó jelenti meg. A nemrég elhunyt Vámszer Márta szerkesztésében készült XI. kötetet Pozsony Ferenc mutatta be. Ez a kötet 1064 oldalon, 5540 címszóban tárgyalja az R és S betűs szócikkeket. Zsemlyei János főszerkesztő elmondta: a tárat 14, esetleg 15 kötetesre tervezik. Fazakas Emese a szerkesztés, Szász Lőrinc a román nyelvre fordítás nehézségeit ecsetelte, Kiss András pedig a lektor szemszögéből méltatta a művet. /bpe: XI. Szótörténeti Tár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Vita indulta a kivándorlásról a Szabadság napilapban. Több kivándorolt magyarországi vagy nyugat-európai olvasó elmarasztalta Ördög I. Béla Nem akarok vietnámi lenni /Szabadság, nov. 4./ című cikkét. Makkay József főszerkesztő megjegyezte: az itthonmaradottak véleménye is mérvadó lehet, hiszen végváraink csak addig állhatnak, amíg van, aki védje őket. /Makkay József: Vita a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Egy Stockholmban élő erdélyi szerint nem szégyen, hogy valaki eltávozott. Minden erdélyinek jogában áll ott élni, ahol akar, ahol jól érzi magát. /Kiss-Kalló László, Stockholm: Tisztelt Ördög I. Béla! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Ördög I. Béla reagált az indulatos levelekre. Leszögezte: amikor már egy közösség fennmaradása válik kérdésessé, akkor teljes mértékben indokolttá válik, sőt kötelesség valamilyen formában fellépni az önző tömeges megnyilvánulás ellen. Erkölcstelennek tartja azt, hogy valaki a földgolyóbis bármely részéről adja a jótanácsot. Úgy tűnik, egyre "szégyellnivalóbb" fogalommá válik a magyarságtudaton nyugvó közösségi érzés. Helyébe "globalizált" szellemiségű, bármilyen feltétel közepette kizárólag az anyagiak után törtető, elemeikre széteső csoportok a hangadók. A hagymakupolás honfoglalás soha nem látott méreteket öltött, és hiányzik a magyarság összefogása. /Ördög I. Béla: A Házsongárdtól a tyúkszemig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Peren kívüli megállapodást ajánlott a délutáni magyarórákat szervező Szeret-Klézse Alapítványnak a Bákó Megyei Tanfelügyelőség, mely korábban az alapítvány betiltását követelte. A bíróság elfogadta, hogy egy hét múlva újabb tárgyalási fordulót tartsanak, és ezzel időt hagyjanak a megállapodásra. A csángóügyekben illetékes főtanfelügyelő-helyettes, Livia Liliana Sibisteanu tegnap nem kívánta kommentálni a megegyezési szándékot. Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nov. 8-án találkozik a tanfelügyelőség képviselőivel, hogy a részleteket megbeszélje, hajlik arra, hogy elfogadja az ajánlatot. A tanfelügyelőség tavaly decemberben a Szeret-Klézse Alapítvány betiltását kérte a bíróságtól, mert az - álláspontja szerint - törvénytelenül tartott délutáni magyarórákat a klézsei csángó gyermekeknek. A pert alapfokon elveszítette, ám fellebbezett az ítélet ellen. Bákó megyében egyébként a délutáni magyarórákat azt követően sem szüntették be a csángó szervezetek, hogy szeptembertől két faluban: Klézsén és Pusztinán immár az iskolai oktatás keretében is elkezdődhetett a magyar nyelv tanítása. /G. Á.: Hátrál a tanfelügyelőség. Befejeződik a csángó szervezetek elleni persorozat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./"

"Nov. 6-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceum imatermében elkezdődtek az Unitárius Kollégiumi Napok. Irodalmi műsorral emlékeztek meg Dávid Ferenc haláláról, majd megkoszorúzták Brassai Sámuel és Berde Mózsa mellszobrát. A műsor kiállítással, színdarabbal, lap- és évkönyvbemutatóval, néptánccal folytatódott. /B. T.: Elkezdődtek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Nov. 7-én A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel Magyari Tivadar médiaszociológus, a Romániai magyar média című, a Médiakutató 2001/1-es számában megjelent tanulmánya kapcsán tart előadást Kolozsváron. Opponensek Magyari Nándor László és Péter László. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Visky András szülei valóságos történetét dolgozta fel legújabb színpadi művében /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül/, melynek nov. 8-án lesz a bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt végezte el az egyetemet, és itt ismerte meg későbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöktek Erdélybe. Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, az édesanyja hét gyermekkel egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Férje a szamosújvári börtönben ült, de Júlia semmit nem tudott róla. Gyermekeivel együtt kitelepítették őt is a román Gulágra. Júlia hihetetlen erővel és leleményességgel küzdött gyermekeiért. A darabot egyetlen színész játssza (Szilágyi Enikő m.v.), nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek. Az előadás rendezője Tompa Gábor. A díszlet-és jelmeztervező Dobre-Kóthay Judit. Az előadás zenéjét Selmeczi György szerezte. /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A Romániai Magyar Dalosszövetség 2002. évi díjait Kolozsváron okt. 26-án osztották ki. Hargita megyéből Csorja Ferenc ny. tanár, karnagy vehette át az RMD Seprődi János-díját. Csorja Ferenc /Papolc, 1924/ tanárként, karnagyként szolgálta pedagógusi hivatását. Több mint ötven éve vezeti a kovásznai Református Férfikórust. /László Attila karnagy: Csorja Ferenc Seprődi János-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./ "

"A Hivatalos Közlöny nov. 6-i számában megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasítása, közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ nov. 7-i sajtóértekezletén. Elmondta, nov. 8-án Kolozsváron az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytat a magyar történelmi egyházak vezetőivel. Winkler Gyula a költségvetés- tervezettel kapcsolatosan hangsúlyozta, az RMDSZ két fontos célkitűzés alapján fogalmazta meg javaslatait: a helyi, illetve megyei tanácsok finanszírozása, valamint a decentralizáció elve mentén. Puskás Bálint szenátor ismertette az RMDSZ állásfoglalását a gazdasági, illetve pénzügyi reformról: ezen a téren is jelentős elmaradások tapasztalhatók, ezeket pedig törvénytervezetekkel, és nem kormányrendeletekkel kellene szabályozni. Romániában még mindig az 1972-es munkatörvénykönyv van érvényben, ez nehezíti a decentralizációs törekvések érvényesülését. /Megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény. A gazdasági reformot kritizálta Puskás Bálint. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A Szabadság értesülései szerint nov. 17-én Budapesten tanácskozik a Magyar Állandó Értekezlet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, nincs tudomása arról, hogy konkrétan megjelölték volna a találkozó időpontját, viszont úgy véli, a státustörvény módosításainak országgyűlési vitáját megelőzően mindenképpen sor kerül egy konzultatív jellegű MÁÉRT-tanácskozásra. A MÁÉRT 5. ülésének döntése értelmében nov. 11-én Budapesten egyeztető megbeszélésekre kerül sor a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezetéről. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli. /(ke): MÁÉRT november 17-én? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Az erdélyi magyar diákok számára néhány év óta jelentős támogatást nyújtott a budapesti Apáczai Közalapítvány, amely az Iskola Alapítvánnyal együttműködve jelentékeny összegű ösztöndíjat folyósított az arra érdemes egyetemistáknak, illetve szakiskolát végzőknek. Idén nem hirdették meg ezt a támogatást. A jelenség okáról Szenkovics Dezső, az Iskola Alapítvány irodavezetője tájékoztatott: Az Apáczai hallgatói ösztöndíj azért szűnt meg, mivel ezt a támogatást a jövőben a státustörvénynek kell átvennie. /(sbá): Idén nem hirdettek Apáczai-ösztöndíjat. Nem kell tartani a támogatások megszüntetésétől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 7-én Brüsszelben az Európa Parlament központi épületében bemutatták a Magyarok Világszövetsége kiadásában megjelent Benes Decrees, Taking Victims in 2002 című kötetet. A kiadványban angol, francia, német és olasz nyelvű tanulmányok és dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a benesi dekrétumok Szlovákiában nem a múlt, hanem a fájó jelen részét képezik. A Magyarok Világszövetségének fehér könyve tényfeltáró manifesztum, amelyet eljuttatnak az euroatlanti kultúrához tartozó országok kormányaihoz és az Európai Unió vezető tisztségviselőihez. /Fehér könyv a benesi dekrétumról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Előadássorozatának negyedik darabját tartotta Barta Tibor budapesti idegsebész a Római Katolikus Nőszövetség szervezésében Kolozsváron, nov. 6-án. Barta Tibor felvázolta a különféle szerzetesrendek megjelenését, jellegzetességeit és tevékenységeit. /S. B. Á.: Szerzetesek a történelem folyamán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 7-én Kolozsváron, Bulgakov kávézóban mutatták be Fekete Vince-Balázs Jóisten a hintaszékből /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. A szerző, a Serény Múmia és a Székelyföld folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője Kézdivásárhelyen él. /B. T.: Új verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsall emlékét ápoló szervezet működik Kolozsváron. Az Antonescu Liga kolozsvári székhelye ugyanabban az ingatlanban található, ahol a kormánypárt helyi szervezete is irodákat bérel. A Nagy-Románia Párt egyik szenátora által vezetett Liga a törvényes rendelkezések dacára - miszerint tilos háborús bűnösök kultuszát, nyilvános népszerűsítését űzni - zavartalanul működik tovább. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kifejtette: a kolozsvári eset azt bizonyítja, hogy a román kormány rendelkezéseit helyi szinten nem alkalmazzák. Eckstein kilátásba helyezte, hogy interpellál a parlamentben a szervezet betiltása és kilakoltatása érdekében. /Zavartalanul működik az Antonescu Liga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Okt. 8-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytatott a magyar történelmi egyházak vezetőivel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatban. A szabályzat szerint elkobzottnak tekintik azokat az ingatlanokat, amelyeket 1945 március 6. és 1989 december 22. között államosítottak, és nem kártérítettek méltányosan. A tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: rövid idő alatt nagyszámú /1600-1700 ingatlanról/ kell igénylést benyújtani. Az egyházi ingatlanok visszajuttatásáért felelős kormánybizottságban Markó Attila képviseli az RMDSZ-t. /Köllő Katalin: Az egyházi restitúcióról tanácskoztak. Január 31-ig kell benyújtani az ingatlanok listáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter okt. 8-án Kolozsvárra érkezett, az Unifest diákfesztiválra jött. Miután Kolozs megye prefektusával, Vasile Soporannal találkozott, a tanfelügyelőség felé vette útját. Az RMDSZ - az előzetes politikai egyeztetések eredményeképpen - Kolozsváron várták, hogy sor kerüljön arra a találkozóra, amelyben Ecaterina Andronescu, Pap Géza püspök és a Kolozsvári Református Gimnázium vezetői annak megoldását keresik, hogy a református egyházat megillető ingatlan, amelyben a Gheorghe Sincai román tannyelvű középiskola működik, visszakerüljön jogos tulajdonosához. Lapzártáig nem derült ki, hogy a felek találkoztak-e vagy sem. /Gállfy Attila: Püspök és miniszter tárgyalt a Református Kollégium épületéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készült interjúban leszögezte, hogy 1990 óta eltelt néhány esztendő, és ez alatt a biztonsági szervek kényük-kedvük szerint kivehettek iratokat, vagy akár hamis adatokat csempészhettek a személyi iratgyűjtőkbe, így ezek megbízhatatlanokká váltak. A Zsinatban döntöttek arról, hogy nem veszik igénybe a Securitate információit, az egyház inkább "családban" szeretné kimosni a szennyesét. Ez azt jelenti, hogy meg kell alakítani az egyházkerületi és egyházmegyei átvilágító bizottságokat, amelyek majd beidézik a tisztségviselőket és elbeszélgetnek velük. A beidézettek listája nyilvános lesz, így bárki panasszal élhet a beidézett múltjával kapcsolatban. A cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy lehetőséget adjanak mindenkinek, hogy bűnéről vallomást tegyen, és arra bocsánatot kapjon. Trianon után a református egyház közel 500 iskoláját elveszítette. A 30-as évek táján Makkai Sándor püspök egyik jelentésében már arról számolt be, hogy a református egyháznak saját erejéből sikerült 300 iskolát felépítenie. Azután 1948-ban az egyházellenes hatalom felszámolta az egyházi oktatási rendszert. 1990 után a református egyház szűkös keretei között ismét megkezdte az újrakezdést. Nagyrészt külföldi testvéregyházak segítségével, de a gyülekezeti tagok aktív részvételével és támogatásával templomok, parókiák, gyülekezeti házak, aggmenházak épültek. Néhány évvel ezelőtt megjelent az Építő egyház című kiadvány, amely a református egyház elmúlt 12 évben felépült 150 épületet mutatta be. Ma ezeknek száma már 200 fölé tehető. A sürgősségi kormányrendeletekkel kapcsolatban vannak negatív tapasztalataik. A Biblia szerint a terhességmegszakítás bűn. /Makkay József: Az egyház Isten kegyelméből mindig talpra állt. Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Napvilágot látott Kozma Dezső Arany János. Aranyhal Könyvkiadó című kötete. Munkája középiskolás tankönyvnek készült, elképzelhető: nem vet fel túlzottan új szempontokat az Arany-kutatás számára. A magyarországi Aranyhal Könyvkiadó segédtankönyv-sorozata eddig is sok alkotót mutatott be. /Sándor Boglárka Ágnes: Mindent Aranyról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"A november 17-i Caritas-gyűjtés nyomán beérkező összeget a gyulafehérvári főegyházmegyében azon hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják az idén, akik a főegyházmegyéhez tartozó gyermekotthonokban nevelkednek: Déván, Szászvárosban, Szépvizen, Csicsókeresztúron, Régenben. Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: édesapját az 1956-os események után egy verse miatt hét évet kapott, amiből négy és felet leült. A börtönben bántalmazták, és amikor kijött, rá két hónapra meghalt. Böjte Csaba rájött, hogy a sötétséggel nem kell harcolni, hanem fényt, lángot kell gyújtani. Akkor döntötte el, hogy teológiára megy. Amikor Dévára került, először nyári tábort szervezett az utcagyerekeknek. A tábor után megkereste a gyermekek hozzátartozóit, és aki akarta, írásban kérhette, hogy az alapítvány fogadja be és iskoláztassa gyerekét. Több önkéntes csatlakozott Böjte Csabához, jöttek magyarországiak, jöttek már Amerikából, Németországból is. Böjte Csaba felvázolta, hogy milyen nyomorban élnek az emberek , a barakkokban nincs kályha, kémény, fürdőszoba. Itt nem kötnek házasságot, a beteghez nem hívnak orvost, papot.. Vannak anyák, akik eladják gyermeküket egy televízió áráért. A legszörnyűbb az, hogy itt mindez természetes. Gyermekotthonukban kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadtak. Romániában az állami árvaházakból ki lehetne venni több száz magyar származású gyereket. Mindenütt zsúfoltság van, szívesen engednék őket. Böjte Csaba öt év tapasztalata után mondja: lehet és kell kollégiumokat és gyermekotthonokat alapítani. Össze kell fogni. Déván most 130 gyermekkel foglalkoznak. Ha lesz kivel és ha lesz mivel, újabb gyermekvárosokat alapítanak Csíkban, Háromszéken. Összeszedik a családi fészekből kihullott gyermekeket. /Böjte Csaba OFM: Akik egyet befogadnak a kicsinyek közül... = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./"

"Kolozsvári és temesvári katolikus egyetemisták ötletéből született 1997 áprilisában az a rendezvény, amely a különböző városokban tanuló diákok számára nyújt találkozási és ismerkedési lehetőséget. Kezdetben csak ennek a két városnak a fiataljai jöttek össze, az évek során azonban marosvásárhelyiek, brassóiak, bukarestiek, nagyváradiak és csíkszeredaiak is bekapcsolódtak, és volt már találkozó - Temesváron és Kolozsváron kívül - Brassóban és Marosvásárhelyen is. Az idei házigazdák ismét a temesváriak voltak: okt. 25-27-re hirdették meg a soros TEKEDIKÁ-t. A vidámság sem maradt el, erről a jó hangulatú bemutatkozók és a szombat esti táncmulatságok "gondoskodtak". /Veres Levente - Catholic.ro: Temesvári Katolikus Diáktalálkozó 2002. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"