Felháborodást váltott ki a pedagógusok körében, hogy gondok mutatkoznak a fizetésük folyósítása körül. Több száz Kolozs megyei tanerő csak a májusi bére 30, illetve 60 százalékát kapta meg, míg tizenegy Máramaros megyei településen a tanárok csak részletekben juthatnak hozzá a nyári szabadságpénzükhöz. Mintegy húsz, Bánffyhunyad és Torda környéki település van ilyen helyzetben, ahol több száz pedagógus nem kapta meg a teljes bérét. /Pap Melinda: Bér nélkül maradt tanárok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Június 12-én véget ért a 2008/2009-es tanév. Országszerte több, mint hárommillió gyermek örülhet a három hónapos vakációnak. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint Kolozs megyében közel százezerre tehető a nyári szünidőt most kezdő gyerekek száma: több, mint húszezer óvodás és nyolcvanezer tanuló. /(N. -H. D.): Befejeződött a 2008/2009-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 15-én megkapják béreiket azok a Kolozs megyei tanárok, akik eddig csak májusi jutalékuk egy részét vehették fel. Mindez több száz tanárt érintett. /Megérkeztek a tanári fizetések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Élőlánccal emlékeznek meg a Bolyai Egyetem beolvasztásának 50. évfordulójáról, és foglalnak állást az önálló magyar nyelvű oktatás mellett Kolozsváron a helyi és országos ifjúsági szervezetek. A tüntetést az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) szervezi. A megmozdulás június 19-én lesz Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt. /Tüntetés az önálló Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Vége felé közeledik az aláírásgyűjtési akció, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kezdeményezett városi tanácsi határozattervezet benyújtása érdekében a román–magyar–német nyelvű köztéri feliratok kötelezővé tételéről a soknemzetiségű kincses városban. Mint ismeretes, a jogszabály szerint a szavazóképes lakosság 5 százalékának, tehát 14–15 000 kolozsvári felnőtt személynek az aláírása szükséges. /Ö. I. B. : Gyűlnek az aláírások a kolozsvári háromnyelvű feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A közigazgatási bíróság érvénytelenítette az aranyosgyéresi helyi tanács a kétnyelvű helységnév-táblára vonatkozó határozatát. Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke szerint a bíróság rosszhiszeműen értelmezte a törvényt. A közigazgatási törvény szerint ugyanis, ha egy nemzet aránya meghaladja a 20 százalékot, akkor az illető nemzet nyelvén is ki kell írni a helység nevét – azt viszont nem mondja ki a jogszabály, hogy 20% alatt nem lehet kiírni a helység nevét a kisebbség nyelvén. /J. J. : Nem lesz Aranyosgyéresen magyar helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A hetvenes évek végétől kezdődött az a folyamat, hogy a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma az egyetemen egyre csökkent. Volt olyan év, hogy 11-en jelentkeztek egy helyre. A minőségi színvonal egyre magasabb lett. A kis létszámú szemináriumi csoportoknak volt egy nagy előnye is: kinek-kinek a képességei szerint lehetett kitűzni azt a szakmai mércét, amit teljesíteni képes. Riasztó volt a minisztérium gyakorlata, hogy a kitűnő eredménnyel államvizsgázott magyar tanárokat ne a fő-, hanem a mellékszakjukkal helyezzék ki, de nem Erdélybe, hanem a Regátba. A Botosani, Suceava, Konstanca és más megyék iskolaigazgatói sok esetben felháborodva fogadták a „bozgort”, hiszen az említett tárgyak tanítását feleségek, érettségizett unokahúgok stb. alkalmazásával már rendszerint „megoldották”. 1982-től a tanszék rendszeresen a minisztériumhoz fordult a változtatás érdekében, igénybe vették a némi befolyással bíró bukaresti magyar értelmiség segítségét ezekben az ügyekben, de sohasem sikerült elérniük változtatást a kihelyezések tekintetében. Kitűnő évfolyam került 1985-ben a választás elé: távolmaradásukkal tiltakozni fognak e gyakorlat ellen, nem asszisztálnak, nem veszik át saját kezűleg a kényszerlakhelyt kijelölő papírt. Elébe állnak a következményeknek. Gyimesi Éva most jutott hozzá a Szekuritáté ezzel az aktussal kapcsolatos irataihoz, saját dossziéja megkapott harmadik kötetében. A magyar szekció 22 hallgatója közül senki nem jelent meg a kihelyezés időpontjában, mivel elégedetlenek voltak a számukra kijelölt helyekkel. A minisztériumban úgy döntöttek, hogy hivatalból oda helyezik ki őket, ahova szólnak a helyek, jegyeik csökkenő sorrendjében. A Szekuritáté tudomás szerzett arról, hogy Cseke Éva bölcsészkari adjunktus kezdeményezésére a hallgatók kihelyezés előtt érdeklődni kezdtek Kovászna, Maros, Kolozs és Hargita megye tanfelügyelőségeinél, hogy vannak-e a felsorolt megyékben üres posztok. Megtudták, hogy vannak üres magyar szakos tanári állások, amelyekről értesítették a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumot, az viszont nem bocsátotta e posztokat az 1985-ös végzettek rendelkezésére. A diákok memorandumait olyan személyiségek támogatták, mint Kányádi Sándor, Domokos Géza, Huszár Sándor, Horváth Andor, Kántor Lajos és Szilágyi Júlia, és a tiltakozás a kezdetektől fogva bekerült a Szabad Európa Rádió híranyagába. /Gyimesi Éva: Csoportos tiltakozás 1985-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

„Kolozs megye jobban teljesített az idei júniusi EP-választásokon, mint a 2007-es európai parlamenti, illetve a 2008-as parlamenti megmérettetésen”, tájékoztatta június 25-én László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Megyei Képviselők Tanácsát (MKT). Az önálló elnökjelölt állítását szkeptikusan fogadták a küldöttek. Többen is úgy vélték, alaposan meg kell fontolni a jelöltállítás gondolatát. Vekov Károly szerint a felsorolt nevek közül egy sincs olyan, akit szélesebb körben elfogadnának. Az egyik esélyes jelölt, Kelemen Hunor ellen azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a fiatal politikus, amikor kulturális államtitkári tisztséget töltött be, nem volt hajlandó még csak fontolóra se venni Tompa Gábornak, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának leváltását, pedig többen is kifogásolták „káros színházpolitikáját”. Az MTK ülésén tárgyaltak a Kolozs megyei RMDSZ elnökségének kiegészítéséről is. Heves vita volt. Többen kifogásokat emeltek Czika Tihamér személyére vonatkozóan. Sokak egybehangzó véleménye szerint Czika nem méltó a Kolozs megyei alelnöki tisztség betöltésére mindenekelőtt az egyházi iskolákról képviselt álláspontja miatt. Czika „védőbeszédében” többek között a magánvéleményhez való jogát kérte ki. /Sz. K. : Csonka maradt a megyei RMDSZ elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Már januárban ígérte a gyalui kastély visszaszolgáltatását a Kolozs Megyei Tanács, a restitúció tovább késik. Jelenleg amiatt, hogy a megyei tanács az államosítás után épített épületek értékének a kifizetését kéri az örököstől, és azt is kiderítette, hogy a kastély a román állam elidegeníthetetlen ingatlanainak a listáján szerepel, mondta el Barcsay Tamás, a kastély örököse. A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a visszaszolgáltatás késésének okairól. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt. /Gazda Árpád: Tovább késik a gyalui kastély visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Országszerte megtörtént a 189 588 nyolcadik osztályt végzett tanuló számítógépes líceumi elosztása. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Kolozs megyében közel hatszáz magyarul tanuló diák végezte el idén a nyolcadikat – maradt néhány betöltetlen hely a meghirdetett 24 magyar tannyelvű kilencedik osztályban. Egy szamosújvári szakiskolai osztály léte van veszélyben, mivel a 28-as létszámú osztályba csak két tanuló iratkozott. Betöltetlen helyek maradtak a Báthory-líceumban és a Református Kollégiumban is. /N. -H. D. : Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Újabb kézműves vásár zajlik Kolozsváron a Mátyás téren. A vásár július elejétől augusztus végéig tart majd, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh titkára elmondta, Európa-szerte elterjedtek a több hetet, hónapot felölelő kézműves vásárok a nyári turista szezon ideje alatt, ezt a hagyományt szeretnék Kolozsváron is megteremteni. A különféle kézműves mesterségek képviselői folyamatosan váltanák egymást. A vásárt ezúttal is az Erdélyi Kézmíves Céh rendezi, a rendezvény két partnere pedig az Erdélyi Néprajzi Múzeum és a Kolozs megyei Népművészeti Egyesület. /Kőrössy Andrea: Hagyományteremtő kézműves vásár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Nem teljesített az élvonalban Kolozs megye, ahol az érettségizők sikeraránya 76,14 százalék. /Érettségi: 76 százalékos sikerarány Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének elnöksége felkéri a párt azon tagjait és szimpatizánsait, akik még nem írták alá a magyar feliratok kihelyezését támogató listák valamelyikét, szíveskedjenek ezt az elkövetkező napokban megtenni. Az MPP megyei szervezete üdvözölte az RMDSZ ebben az ügyben indított aláírásgyűjtő kezdeményezését. /MPP-s felhívás a magyar feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Megközelítőleg ugyanannyi érettségi-fellebbezést iktattak idén Kolozs megyében, mint tavaly: 2008-ban 1300 óvást nyújtottak be, idén pedig 1362-t. A kolozsvári magyar érettségizők jóval a Kolozs megyei átlag felett teljesítettek: esetükben a sikerarány 96,59 százalék, szemben a 76,14 százalékos megyei átlaggal. A kolozsvári magyar iskolák messze a Kolozs megyei átlag fölött teljesítettek, a 411 vizsgázó diákból 397 végzett sikerrel. A Báthory-líceum 121 végzőse közül 120 vizsgázott sikeresen; az Apáczai-líceum 79 végzőse közül 78; a Brassai-líceum 57 végzőse közül 55; a Református Kollégium 60 végzőse közül 57; az Unitárius Kollégium 59 végzős diákja közül 55; a Zenelíceumban 100 százalékos volt a sikerarány, a 12 magyar diák mind átment; a Ghibu-líceum 27 végzőséből csak 23 jelent meg, s 20-nak sikerült az érettségi vizsgája. Szilágy megyében 392 magyar végzős iratkozott be az érettségire, 389-en jelentek meg, a sikeresen vizsgázók száma pedig 349 (86,73 százalék). Beszterce-Naszód megyében a 42 magyar végzős közül 35 sikerrel érettségizett (83,3 százalék), közölte Székely Dávid kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Fehér megyében érettségire beiratkozott 78 magyar diák, a vizsgákon részt vett 74, közülük 71-nek sikerült a vizsgája, a sikerarány 95,94 százalékos, tájékoztatott Szabó Hajnal kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő. /Ferencz Zsolt: Törvénymódosítással változtatható meg az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító kifizeti a megyei gyógyszertárak hátralékait, hogy biztosítva legyenek az egészségügyi szolgáltatások. A fizetéses egészségügyi rendszer előnyeiről beszélt a biztosító elnöke, ettől a csúszópénzek visszaszorítását várják, továbbá az egészségügyi ellátás minőségének javulását. Jelenleg közvita tárgyát képezi a minisztérium által kidolgozott tervezet. /D. I. : Kifizetik a gyógyszertárak tartozásait. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) július 10-én tartott ülésén a megyei szervezet elnökségének a kiegészítéséről tárgyaltak, mivel a június 26-i gyűlésen nem sikerült dönteni az ügyben. Ez alkalommal is élénk vitát váltott ki a kommunikációs alelnöki tisztségre egyedül pályázó Czika Tihamér jelöltsége. A pénzügyi és vidékfejlesztési alelnökségre pályázó személyeket – Horváth Anna és Szenczi Bianka – megszavazták. Czika Tihamér pályázatát az MKT döntő többsége elutasította. Czika Tihamér azt nyilatkozta: „Ameddig az MKT többsége a múltat nézi, s nem a jövőt, addig nincs helyem ebben a tisztségben!” /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége /Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Nyáron a fiatalok egy része a kikapcsolódás színhelyéül a népszerű táborokat és fesztiválokat választja – a Félsziget Fesztivált, a szejkefürdői Rockmaratont vagy az éppen aktuális EU-tábort –, akiknek viszont a néptánc, népzene, kézműves elfoglaltságok jelentik az igazi szórakozást, azok is megtalálhatják a kedvükre való lehetőségeket. Július 12-19-e között lesz a XI. Marosszéki Népzene és Néptánctábor Jobbágytelkén. Július 19-26-a között két tábor is zajlik, a XII. Magyarlapádi Néptánctábor és a Kézműves Alkotótábor. Az előbbi helyszíne a Fehér megyei Magyarlapád, a másiknak a Kolozs megyei Válaszút. Szintén Válaszúton kerül sor a XVIII. Mezőségi Népzene és Néptánctáborra /augusztus 9-16./ között. A XIX. Nemzetközi Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor augusztus 2. és 9. között zajlik Kalotaszentkirályon. Augusztus 9-17-e között lesz a VI. Nemzetközi Szászcsávási Népzene és Néptánctábor. A IV. Buzai Táncháztáborra augusztus 11-16-a között kerül sor a Kolozs megyei Buza településen. /Kőrössy Andrea: Nyári táborok a népzene és néptánc kedvelőinek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az első és második világháború áldozataira emlékeztek július 13-án, vasárnap a Torda melletti Bágyonban. Az ökumenikus istentisztelet után többek között László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Barabás János, kolozsvári magyar konzul és Pataki József, a tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke mondott beszédet, majd leleplezték az emlékművet. /Ferencz Zsolt: Elődeikre emlékeztek Bágyonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A rendszerváltás után megalakult első erdélyi közhasznú alapítványok egyike a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, ügyvezető elnöke Pillich Katalin. A Kolozsvár belvárosában levő közintézményt egyszerűen csak a Heltaiként emlegetik a kolozsváriak, vagy a városban tanuló magyar diákok, egyetemisták. 1991-ben jegyeztették be a férjével, Pillich László közíró-újságíróval a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt, amely immár 18 éve működik, és amelynek elsődleges célja az volt, hogy az akkoriban Magyarországról bőségesen érkező könyvadományokból a kolozsvári magyar olvasóközönséget kiszolgáló közkönyvtárat hozzanak létre, emlékezett a kezdetre Pillich Katalin. A könyvtár köré kiépültek a különféle kulturális rendezvények, melyeket ma a Heltai alapítvány szervez és támogat. Az intézmény fontos szerepet vállal a hagyományőrzés, hagyományápolás terén, oktató- és továbbképző programokat, de néptáncoktatást is szervez. Pillich László előrelátásának köszönhetően panzióval, konferenciateremmel és alkalomadtán étteremként is működő kávézóval bővítették az intézményt, ezek bevétele az alapítvány önfenntartását hivatott biztosítani. Az alapítvány konferenciaközpontként is működhet. Egyre kevesebb támogatás érkezik a magyar civil szervezetek számára. Az alapítvány kezdettől támogatta a kolozsvári táncházmozgalom továbbélését, és részt vett a néptánctáborok megszervezésében. „A táncházmozgalomhoz egyébként személyes kötelékek fűznek, hiszen a fiunk, Balázs másodikos kora óta néptáncos, jelenleg pedig ő irányítja a Szarkaláb néptáncegyüttest” – tette hozzá. A Szarkaláb együttes hetente háromszor próbál a Heltaiban, és cselekvő részese az alapítvány egyik legrangosabb rendezvénye, a Szent István Néptánctalálkozó szervezésének. A rendezvényt évente az európai kisebbségek néptánctalálkozójaként hirdetik meg. A rendezvény nyitógáláját minden évben Szent István napján, augusztus 20-án rendezik. A rendezvény látványos momentuma a kolozsvári népviseleti felvonulás, mely a Heltai székhelyéről indul, és a résztvevők a Főteret megkerülve a Szent Mihály-templomban gyűlnek össze, ahol meghallgatják a Szent István-napi ünnepi misét. „Kezdetben gyakran füttyszó kísérte a felvonulást, Gheorghe Funar korábbi polgármester például egy ízben föl is jelentett bennünket, mert a magyar zászlót is végigvittük a menettel, de mivel a magyarországi románok vitték a zászlót, könnyen visszavertük a támadást” – mesélte Pillich Katalin. Az alapítvány közművelődési tevékenysége a jelentősebb évfordulók alkalmával történelmi vetélkedők szervezése, többnyire pályázati pénzekből. Évek óta rendezvénysorozatot indítanak március 15. tájékán, kolozsvári és Kolozs megyei iskolákat, bevonva tematikus rajzversenyt és történelmi versenyt hirdetnek meg. Ősszel az ‘56-os forradalom tiszteletére szerveznek minden évben megemlékezést. Idén októberben is megrendezik a Horváth Béla Stúdiószínpaddal közösen a Kolozs megyei amatőr színjátszócsoportok találkozóját. Az alapítvány következő terve egy kisebbségi dokumentumtár létrehozása. /Varga László: Heltai Gáspár Alapítvány: nagykorú szervezet, kiterjedt feladatkör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2009/1-es száma. Néhány cím. Máté Zsuzsanna: Hermeneutikai dilemmák Madách Az ember tragédiájának Paulay Ede-rendezte ősbemutatóján, Máthé Dénes: A magyar stilisztika a kolozsvári nyelvészek tevékenységében (I.), Szűcs Tibor: A kontrasztív nyelvészet és a fordításkritika viszonyáról. Az Adattár rovatban Janitsek Jenő a Kolozs megyei Szék helyneveit tette közzé. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Gyimesi Éva a róla szóló jelentések dossziéját megkapta a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) 2006-ban. Egyes mondatokat töröltek, mondván, magánéleti természetűek. Ugyanakkor egy fiatal történész kutató, O. Á, megkapott olyan anyagokat, melyeknél a Gyimesi Évára vonatkozó magánéleti anyagok nincsenek titkosítva. Gyimesi Éva az iratok tanulmányozása során rájött, hogy a róla szóló első megfigyelések előbb egy Piroska nevű dossziéba kerültek, majd annak lezárása után Elena fedőnév alatt gyűjtötték tovább az anyagot. Ezeket azonban nem kapta meg. Az egyes lapokat a „szerkesztők” különböző iratcsomókból, dossziékból válogathatták össze. Ezt bizonyítja, hogy a megkapott lapok száma 278, de köztük van olyan oldal, amelyik eredetileg az 570-es számmal volt ellátva. Valószínűleg az államellenes, irredenta, egyházügyi és kémelhárítási külön dossziékban még számos irat vonatkozhat rá, de ezeket nem adták át. A megkapott dosszié töredékesnek bizonyul, hiányoznak belőle viszonylag fontos események, személynevek, akciók. Elenyészően kevés oldal szól az Ellenpontok című szamizdat ügyéről, és szinte teljesen hiányzik az 1985-ös magyar szakos végzős hallgatók közös tiltakozási akciója az erőszakos kihelyezéssel szemben. Még ebből a hiányos anyagból is kirajzolódik, hogy a spiclik mellett mennyien segítették a szeku munkáját, így például Georgeta Antonescu docens, dékán vagy Ioachim Moga, a Kolozs megyei pártbizottság első titkára. A nyolcvanas években Florian Oprea vezényelte a kolozsvári írókra, művészekre figyelő információs hálózatot. Nagyon sokan funkciójukban, nyom nélkül jelentettek, együttműködtek a titkosrendőrséggel (párttitkárok, dékánok, rektorok stb.). Részlet a Szem a láncban című kötetből. Megjelenése a KompPress Kiadónál a közeljövőben várható. /Gyimesi Éva: A dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29., folyt. : 30./

Új turisztikai információs táblákat helyezett el a városháza Kolozsváron. A harmincnyolc kétnyelvű (román és angol) tábla a városba látogatók tájékozódását segíti – mondta Sorin Apostu polgármester. Az önkormányzat a műemlékek feliratainak a kicserélését is tervezi, de ezeken sem szerepel majd magyar nyelvű felirat, annak ellenére, hogy évente mintegy háromszázezer magyar turista fordul meg a városban, ők teszik ki a turistaforgalom 70–80 százalékát. Kolozsváron és környékén Magyarország a második legnagyobb beruházó: egyedül Kolozs megyében mintegy 117 millió USD regisztrált tőkével 512 magyar vállalatot alapítottak a legkülönfélébb iparágakban. Kolozsvár az erdélyi magyarság legnagyobb kulturális, oktatási központja is. A városban mintegy 100 ezer diák, köztük sok külföldi is tanul. /Jakab Judit: Kétnyelvű tájékoztató táblákat helyeztek el. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Elkészült az észak-erdélyi autópálya legnagyobb viaduktja Kolozs megyében, november 15-éig pedig várhatóan átadják a Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres útszakaszt is. Már leaszfaltoztak egy 23 kilométeres sztrádaszakaszt, s a további 20 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. A sztrádaszakaszt átadás után meg lehet nyitni a forgalom előtt. Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése is, mert a kormány még ebben a hónapban újabb összeget – 80 millió eurót – folyósít a Bechtel cégnek. /Gyergyai Csaba: Elkészült az észak-erdélyi autópálya eddigi legnagyobb völgyhídja Kolozs megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Nem szabad mereven értelmezni a műemlékek feliratozására vonatkozó rendeletet, mert az nem zárja ki, hogy azokon a településeken, ahol jelentős számú nemzeti közösség él, ennek nyelvén is fel legyen tüntetve a tájékoztató szöveg, ez a Művelődési Minisztérium álláspontja a többnyelvű feliratokról. A Transindex és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Sorin Apostuhoz benyújtotta petícióját, amelyben a magyar és német nyelvű feliratokat követelnek. Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos közbenjárására foglalt állást a minisztérium a tábla-ügyben, véleményét Kolozsvár polgármesteréhez is eljuttatta. Májusi sajtóértekezletén Sorin Apostu bejelentette: többnyelvű ismertető táblákat helyeznek el minden kolozsvári műemléken. A felirat három nyelven – románul, angolul és franciául – lesz olvasható. Arra a kérdésre, hogy miért nem kerülhet fel magyar nyelvű felirat is a táblákra, Apostu azt válaszolta: mivel a magyar nem számít világnyelvnek. Kolozsvár polgármesterének a funári időket idéző álláspontja ellen több civil és politikai szervezet is tiltakozott. Aláírásgyűjtést kezdeményezett a Kolozs megyei RMDSZ. /Műemléktáblák: nincs szó a magyar feliratok betiltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Mióta Kolozsváron a Főtér feldúlása májusban elkezdődött, jó néhányan írtak róla. Egyesek bírálták az átalakítást. Ezekre sütötték a „negatív hozzáállás” bélyegét. Voltak, akik egyenesen „magyar paranoiát” varrtak a tér arculatát védők nyakába. Miért negatív a tér jó száz éves arculata melletti kiállás? Akkor, amikor ez lényegében hagyományőrzés. És ma világszerte erre törekednek. És miért pozitív a tér átalakítása melletti kiállás? Talán a Szent Mihály-templomot is el kellene tüntetni a „magyar paranoia” kezelése során? A kérdésnek mellékhatása is volt. Czika Tihamér megpályázta a Kolozs megyei RMDSZ kommunikációs alelnökségét. Azonban a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT), ismerve Czika egyházi iskolákat kifogásoló szabadelvű nézeteit, továbbá a Főtér átalakítását ellenzőkre sütött „magyar paranoia” bélyegét, megválasztását kétharmados többséggel elutasította. Erre ő kijelentette, addig nincs helye a megyei RMDSZ vezetőségében, amíg az MKT „múltba tekintő”. Éppen az ő véleménye a múltba tekintő. A kommunista múltba. /Asztalos Lajos: Főtér, divat, üzlet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Polgárosodni, mindenki érdekében. Ez volt a vezérfonala annak a fórumnak, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete rendezett a közelmúltban azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a vállalkozói kedv felcsigázásához. Bitai László a Transilvania Bank hitelnyújtási módozatait ismertette. Keizer Róbert, az MMP Kolozs megyei szervezetének elnöke azt fejtette ki, hogy a polgárosodás nem jár diszkriminációval. /Vállalkozni akarni és tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Falunapokra gyűlt össze hétvégén a Kolozs megyei Gyeke községhez tartozó Feketelak apraja és nagyja. A református istentisztelet után megkoszorúzták a Wass Albert erdélyi író emlékére 2008 májusában felállított kopjafát. Augusztus 16-án, vasárnap a szamosújvári Téka Alapítvány kezdeményezésére 2007-ben elindított Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program első eredményeként megnyitották a feketelaki közösségi központot, amelyben kézműves műhely, számítógépes terem és mezőségi konyha létrehozását tervezik a közeljövőben. A helyi magyar lakosság – jelenleg mintegy 170-re tehető a számuk – szülőföldjén való megmaradása érdekében a közeljövőben munkahelyeket kívánnak teremteni a faluban. A magyarpalatkai, buzai és melegföldvári közösség is jelezte igényét közösségi ház létrehozására. /Ferencz Zsolt: Tájházat és közösségi központot avattak Feketelakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./