Sokan nem értik, hogy mi végre van a Magyar Polgári Párt, és ha már létrejött, miért nem tér „vissza” az ernyőszervezetbe? Pénz és hatalom birtokában nehéz megérteni, hogy az MPP miért nem „dobja be a törülközőt”, hiszen Székelyföldön kívül gyengén szerepelt. Csép Sándor, a MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke az MPP mellett érvelt, kifejtve, az MPP politikája „nem a hatalomról és pénzről szól, hanem a SZOLGÁLATRÓL!” Nem utolsó szempont, hogy az RMDSZ-nek is szüksége van egy polgári ellenzék működésére. /Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke: Én sem értem = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A Kolozs Megyei Tanács ülésén a különfélék kategóriájában kapott helyet az a határozattervezet, hogy folytatódjon-e a főtéri Bánffy-palota felújítása vagy sem. A megyei tanácsosok végül úgy döntöttek: megvárják a művelődésügyi szaktárca írásos véleményét, s csak az után döntenek ez ügyben. /N. -H. D. : Gondok a Bánffy-palota felújítása körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

„Semleges marad a Kolozs megyei RMDSZ a február 15-i kolozsvári időközi polgármester-választás kampányában” – nyilatkozta Molnos Lajos helyi RMDSZ-es tanácsos. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) nem kérte az RMDSZ támogatását. Az RMDSZ korábban megegyezett a demokrata-liberálisokkal arról, hogy nem indít saját jelöltet a polgármester-választáson, a szövetség cserében megtarthatja többek között a megyei tanácsi alelnöki, a kolozsvári alpolgármesteri és az alprefektusi tisztséget. Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje úgy nyilatkozott, nem a polgármesteri tisztség elnyerésére törekszik, inkább figyelemfelkeltő jellegű kampányt folytat. Gergely Balázson kívül még egy magyar jelölt indul, László Csaba a Zöld Párt részéről. /Varga Melinda: Kolozsvári választási kampány RMDSZ nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Dolgavégezetlenül kellett távoznia a Kolozs megyei Kérőből annak a református egyházi küldöttségnek, amely a palástjogától megfosztott Szabó Csongor kérői lelkész hivatalának átvételére érkezett. Az elbocsátott lelkész a mellette felsorakozó hívek gyűrűjében elutasította a hivatal átadását. Szabó Csongort 2005-ben a kérői ifjúsági táborok sikere és a gyülekezet menedzserszellemű vezetése okán a Krónika is az év emberének jelölte. Azóta azonban paráznaság és sikkasztás ügyében is elmarasztalták az egyházi hatóságok. Szabó Csongor négy román televízió stábjának nyilatkozott, magyar újságírókat nem hívott a helyszínre, nem bízik bennük. Szabó Csongor úgy véli, Gudor Lajos dési esperesnek köszönheti, hogy 2006-ban több gyülekezeti tag is feljelentette őt az egyházi hivatalokban. „Családi problémáim voltak, bejelentettem, hogy el akarok válni, és ezen indokkal próbáltak engem professzionálisan is tönkretenni” – magyarázta. Gudor Lajos esperes nem örvend annak, hogy médiaeseménnyé dagadt az egyházi fegyelmi ügy, de elmondta az egyházi szervek álláspontját. Katona András, aki 17 évig volt az egyházközség gondnoka, elmondta, azzal vonta magára a lelkész haragját, hogy az Amerikából kapott támogatások felől kezdett érdeklődni. „Azt úgysem fogom maguknak megmondani soha” – idézte a lelkésztől kapott elutasító választ a volt gondnok. Szabó Csongor több mint 400 ezer dollárral nem tud elszámolni, és míg évente cserélgeti az autóit, a templomfelújításra már nem jutott elég pénz. Gudor Lajos esperes vaskos iratcsomót mutatott. Közölte, más gyülekezetek vagyonleltára vaskos dossziényi, Szabó Csongortól egyetlen lapot kaptak, amelyen csak néhány tétel szerepel. A lelkész a fegyelmi eljárás során sem bocsátotta a bizottságok rendelkezésére a kért dokumentumokat, megtagadta az együttműködést az ügyében eljáró hatóságokkal. /Gazda Árpád: Egy lelkész tündöklése és bukása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy a felmérések szerint a magyarság szavazatai nem képesek változtatni a vasárnapi kolozsvári időközi polgármester-választás eredményén. Ezért azt ajánlotta, hogy a magyar választók maguk döntsék el, a jelöltek közül kire szavaznak. Az RMDSZ nem indított saját jelöltet, mert nem látta indokoltnak, a felmérések szerint a PD-L jelöltje nyeri meg a választásokat. László Attila kifejtette: ellenzékben lesz idő arra, hogy ismét felépítsék a magyar közösségi szolidaritást, az egymásba vetett bizalmat és a magyar közösségen belüli valós párbeszédet működtessenek. /Papp Annamária: ”Nem felejtettük el szüleink tanácsát” Választás előtti beszélgetés László Attila kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor ezentúl csak azoknak a sajtóorgánumoknak nyilatkozik, amelyek pozitívan írnak elnöki tanácsosi tevékenységéről, ez következik abból, hogy Traian Basescu kisebbségi tanácsadója az Új Magyar Szó munkatársának a napokban leszögezte: nem hajlandó többé a lapnak nyilatkozni, mert negatív fénybe állították be az ő cotroceni-i munkásságát. Salamon Márton László ezt vezércikkben utasította vissza, hozzátéve, a kisebbségi tanácsosi munkakör betöltése óta annyi történt kisebbségügyben, hogy az államfő a korábbiaknál jóval vehemensebb és provokatívabb módon támadta az RMDSZ-t. Az elnöki tanácsosi fizetést Eckstein-Kovács Péter az adófizető zsebéből kapja, az adófizetőnek el kell számolnia azzal, mit tett érte. Meg kell magyaráznia, érdemes volt-e egy miniszteri ranggal járó tisztséget létrehozni az államelnöki hivatalban… /Salamon Márton László: A tanácsadó és a tanácskapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Hivatalosan január 28-án kezdődött a beiratkozás az első osztályokba. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított beiskolázási terv szerint húsz magyar tannyelvű első osztály indulna Kolozs megye városaiban, vidéken pedig hét. Folytatódik az a szokás, miszerint a szülők többsége a belvárosi iskolákat részesíti előnybe. Ez gyakran a lakónegyedi iskolákat hozza hátrányos helyzetbe, mi több, az ott működő magyar tagozat létét veszélyezteti. A nyilvántartás szerint Kolozsváron jelenleg 253 hat-hétéves és 274 öt-hatéves magyar gyermek szerepel. Megyei szinten: 6–7 éves gyermekek 574-en, míg 5–6 évesek 639-en vannak. /Javában zajlanak a beiratkozások az első osztályba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Kós Károlyra, a hűség emberére emlékezett február 18-án a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület. Kovács Sándor kanonok, főesperes mondott köszöntő beszédet. A Kós-életmű legalaposabb ismerője és kutatója, Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadás keretében méltatta az erdélyi politika és művelődéstörténet meghatározó alakját. Kós Károly a budapesti Műegyetem építészhallgatójaként is az erdélyi architektúra szolgálatában állt. A nemzeti művészet alapjának a népművészetet tartotta. Választott szülőföldjén, a sztánai Varjúvárban írta meg a Régi Kalotaszeg című művét. Elindította a Kalotaszeg című lapot. A háború után a budapesti Műegyetemen ajánlott biztos tanári állás helyett a nehézségekkel együtt Kós Károly Erdélyt választotta. Megírta a Kiáltó szó című röpiratát és hozzáfogott annak gyakorlati megvalósításához. Megalapította az Erdélyi Szépmíves Céhet és szerkesztette az Erdélyi Helikon folyóiratot. A második világháború után ismét biztos tanári állást ajánlottak neki Keszthelyen, de ez alkalommal is Erdélyt választotta. Kós hagyatékát egyetlen élő fia, Kós András nemrég a szélesebb közönség rendelkezésére bocsátotta. /Jakab Judit: Millenniumi rendezvény Kós Károly emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Feszült helyzet alakult ki a Kolozs megyei Nagykapuson (Magyarkapuson) azt követően, hogy a legutóbbi tanácsülésen a tanács demokrata-liberális (PD-L) és liberális (PNL) tanácsosai, valamint a roma kisebbséget képviselő tanácsos benyújtott egy határozat-tervezetet, amelyben Vincze Bandi György RMDSZ-es alpolgármester tisztségéből történő menesztését kérték. Az indítványt azzal indokolták, hogy a tavaly júniusi önkormányzati választások után a szóban forgó politikai alakulatok megvonták a bizalmat néhány tanácsosuktól, akik támogathatták Vincze-Bandi Györgyöt az alpolgármesteri tisztség elnyerésében. A bizalmat vesztettek helyébe olyanok kerültek, akik nem támogatják Vincze Bandi Györgyöt, s az új helyzetben a tizenhárom tanácsosból hét már román alpolgármestert szeretne látni a község élén. Február 16-án a tanács rendkívüli ülésén leváltották az RMDSZ-es alpolgármestert. Vincze Bandi György arra hivatkozva, hogy a tanácsosi leváltásokkal a községhez tartozó négy falu képviselet nélkül maradt, megpróbálnak aláírásokat összegyűjteni a községi tanács feloszlatása érdekében. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta: a napokban összesen 1100 aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Florin Stamatian prefektustól kérjék a községi tanács feloszlatását. /Kiss Olivér: László Attila: feloszlatjuk a nagykapusi tanácsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Annak ellenére, hogy az interneten, elektronikus könyvtárak „polcain” hozzáférhető már szinte minden olvasnivaló, a könyvtárak nincsenek veszélyben. Igaz, hogy látványosan csökkent a kölcsönzők száma, de a könyvtárak olvasótoborzó eszköztára még nem fogyott ki. Kolozs megyében a Bibliobusz mozgókönyvtár hazaviszi az igényelt olvasnivalót. A könyvtárosnak az a feladata, hogy a felhasználót az információhoz irányítsa, vallja Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatónője. A mese és a vers ünnepén évente rendezvényeket szerveznek. A kolozsvári könyvtárak is nehéz helyzetben vannak, egyre csökken látogatottságuk. Gorzó Erika, a kolozsvári Gróf Mikó Imre Könyvtár könyvtárosa elmondta, esetükben a könyvállomány régisége jelenti a legnagyobb gondot. Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtár vezetője rámutatott: a MEK és az erdélyi olvasók kapcsolata már jó néhány évvel ezelőtt elkezdődött. Az erdélyi olvasók panaszkodtak a szolgáltatás lassúságára, ezért a gyűjtemény másolatait tartalmazó tükör-szervereket telepítettek Kolozsvárra. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a telepítette a szervert a kolozsvári Műszaki Egyetemre. „Lelkes és aktív gyarapítónk Róth András Lajos könyvtáros kollégánk Székelyudvarhelyről, aki folyamatosan digitalizálja számunkra könyvtáruk könyveit, melyek közül jó néhány Magyarországon sincs meg” – jelezte Moldován István. /Könyvtársorsok és az internet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Kós Károlyra emlékeztek február 18-án Kolozsváron a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület rendezésében. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta, hogy az irodalomtörténészek a Kós-jelenség magyarázatában kiemelik a mesterségbeli sokoldalúságot, a képalkotás tervszerűségét és a honi helytállásban gyökerező transzszilvanizmust. A nagy életmű szakavatott kutatója, a Kós-örökség feldolgozója, Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadásában számtalan, az életművel kapcsolatos részletet, adalékot közölt. Fontos állomás Kós Károly életében a Kalotaszeg című lap kiadása. Az 1921-ben megjelent Kiáltó Szó című röpiratában írta: »Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.« Az 1924-ben megalapított Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Az országépítő (1934) című történelmi regénye. Kós 90 éves korában ars poeticájaként is idézhető vallomást tett: »A történelem tanúsága szerint az igaz embernek, de mindenekelőtt az igaz művésznek – írónak, építő-, képző- és zeneművésznek – mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendeltetett kötelezettsége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja. Ezt vállaltam és cselekedtem, nem mást és nem többet.« /Fodor György: Kós Károly, a hűség embere. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlését tartották március 1-jén. Csép Sándor megyei elnök jelentése után a települések szervezeteinek munkáját, a helyi problémákat tekintették át. Véglegesítették a március 14-én Gyergyószentmiklóson sorra kerülő országos tanácsülésen részt vevő Kolozs megyei küldöttek listáját. Az ülésen részt vett Szász Jenő, az MPP országos elnöke is, aki kiemelte a pártépítés fontosságát, a szervezeti hálózat további bővítésének jelentőségét. Megyei ügyvezető elnököt és titkárt választottak Simon Csaba, illetve Bakó Ernő személyében. Megerősítették az MPP Kolozs megyei szervezetének szándékát, hogy egyeztető fórumot hozzanak létre az RMDSZ megyei szervezetével a közös célok együttes megvalósítása érdekében. /Kongresszus előtti kiértékelés a Kolozs megyei MPP-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

„A Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-i kongresszusa az utolsó lépés lehet a párt szétverésében, ha nem lesz legitim az országos elnöksége” – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke, aki minden valóságalapot nélkülözőnek minősítette Szász Jenő pártelnöknek a Krónikában megjelent vádját, miszerint Gazda és Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök be akarná olvasztani az MPP-t az RMDSZ-be. Csinta Samu elmondta: lesújtó véleménye van a pártelnök nyilatkozatáról, de nem kommentálja, mert Szász Jenő saját magát minősíti vádaskodásával. Bizalmat szavazott az elmúlt hét végén Szász Jenőnek a gyergyószentmiklósi szervezet. Az egyetlen, aki nem szavazott bizalmat, Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos volt, aki korábban országos alelnöki tisztségéről is a Szász Jenővel szembeni elégedetlensége miatt mondott le. Árus Zsolt elmondta, a két ülésen nem ugyanazok a személyek vettek részt, ezért a bizalmi szavazás illegitim. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint Szász Jenő minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megőrizze elnöki pozícióját, de „ehhez már nem elegendő, hogy minden bokorban RMDSZ-ügynököt vizionál”. Csép Sándor Kolozs megyei MPP-elnök szerint Szász Jenőnek vannak mulasztásai, viszont kérdéses, hogy kerülne-e jobb helyette, így még nem tudják biztosan, kit támogatnak. A pártelnöki tisztségről Szász úgy nyilatkozott, „jó volna, ha az a személy, aki bejegyeztette a pártot, továbbra is részt vehetne annak vezetésében, építésében”, így nem látja értelmét a változtatásnak. /Marakodnak a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Az elmúlt napokban Kolozsvár belvárosban különböző helyeken bukkant fel két felirat. Moarte ungurilor, azaz halál a magyaroknak. Ez a felirat olvasható egy belvárosi ház falán, közel Mátyás király szülőházához. Annak ellenére, hogy a felirat már több napja itt van, senki nem festette azt le. Egy másik ház falára felírt Moarte tiganilor, azaz halál a romákra feliratot szinte azonnal lefestették. Meglepetés László Attila, Kolozsvár alpolgármestere számára a felirat, ugyanúgy a rendőrség számára, hiszen kölcsönösen szokták egymást értesíteni, mondta. A Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányságon nem tudtak a feliratokról. – Elgondolkodtató, hogy egy hét alatt senki nem tett feljelentést ez ügyben. Duna Tv. /Kolozsvárt is elérte az idegengyűlölet-hullám. = Erdély.ma, márc. 3./

Elfogadták a Kolozs megyei beiskolázási tervet, jóváhagyták a kért huszonnégy, magyar tannyelvű kilencedik osztályt, tehát a jelenlegi közel 650 magyar nyolcadikosnak lehetősége lesz arra, hogy líceumi tanulmányait anyanyelvén folytassa. Újdonság, hogy szeptembertől az inas iskolák műszaki líceummá alakulnak. Rosszul jártak azok a tanintézmények, amelyek új szakokat indítottak volna: hiába tették le az ehhez szükséges dokumentációt, s hiába szálltak ki a közoktatás minőségéért felelős szakbizottság képviselői, a minisztérium nem adta ki az új osztályok, szakok létesítéséhez szükséges engedélyt. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadták a Kolozs megyei beiskolázási tervet a 2009/2010-es tanévre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Csoma Botondot és Gergely Balázst, az MPP Kolozs megyei elnökét hívta meg a Szembenállás és/vagy megegyezés – Helyzetelemzés napjaink erdélyi magyar politikájáról című beszélgetésre. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jegyzője, az est moderátora nem mindennapi pillanatként értékelte ezt a beszélgetést, hiszen két különböző politikai alakulat képviselője tárgyal magyarságot érintő problémákról. „A nézetkülönbségek nem fognak megszűnni, kérdés az, hogyan tudjuk egy mederben tartani őket, konfliktusok nélkül. Nem létezik egyformán gondolkodás, mindig vannak ideológiai különbségek” – jelentette ki Csoma Botond, a RMDSZ Kolozs megyei alelnöke. Az esten az autonómia kérdését boncolgatták, aminek a végkicsengése: a székelyföldi autonómia kérdése nem oldja meg az Erdély más részein, főleg a szórványban élő magyarság kérdését, ezért ki kell dolgozni a különböző autonómiaformák egyeztetését, jogi kodifikációját, egy egységes ütemtervet – állapította meg Gergely Balázs. /Varga Melinda: Helyzetelemzés Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Ellentmondó értesülések érkeztek Kolozs megye két alprefektusa – az RMDSZ-es Hegedűs Lajos és a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Györke Zoltán – leváltásáról. A Mediafax hírügynökség már kész tényként tálalta, hogy Hegedűs és Györke helyett a kormányülésen kinevezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) két jelöltjét. Hegedűst és Györkét kormányzati felügyelőknek neveznék ki. Hegedűs, aki 2007. decemberében kapott megbízatást, elmondta: elégedett alprefektusként kifejtett tevékenységével. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke annyit mondott, hogy ameddig nem látja a Hegedűs menesztéséről, illetve a PSD-s alprefektusok kinevezéséről szóló kormányhatározatot, addig nem nyilatkozik az ügyben. Maros megyében is menesztették a két alprefektust, akik közül az egyik RMDSZ-es volt. /Nagy-Hintós Diana: Távozni készülnek a Kolozs megyei magyar alprefektusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Beiktatták tisztségébe március 14-én Kolozs megye két frissen kinevezett alprefektusát. Hegedűs Lajos András és Györke Zoltán korábbi alprefektusokat kormányfelügyelői funkcióba helyezték át, és helyükbe kinevezték utódaikat a szociál-demokrata Mircea Jorj és Vasile Cosma személyében. /Letette esküjét a két új alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az események az elmúlt évekhez képest jóval feszültebb légkörben zajlottak, amelynek egyik fontos kiváltó okát Sólyom László köztársasági elnök erdélyi látogatása körüli huzavona képezte. Kolozsváron a március 15-i ünnepségek végül rendbontás és incidensek nélkül zajlottak le. A nagyszámú utcai rendőri és csendőri jelenlétből lehetett következtetni, hogy a radikális és a közrenddel dacolni kész román szélsőségesek csoportja is éreztette jelenlétét. Zsúfolásig megtelt a Szent Mihály-templom, ahol ökumenikus istentiszteletet tartottak a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke arra buzdította a hallgatóságot, hogy őrizze meg igazságszeretetét és kitartását. A helyi hagyománynak megfelelően a Biasini-házhoz vezető zászlós-éneklős felvonulással folytatódott az ünnepség. Beszédet mondott László Attila, aki hangsúlyozta, hogy Kolozsvár és Erdély nem létezhet nélkülünk. Florin Stamatian prefektus a múlt hibáiból való tanulásra szólított fel, és kifejezte reményét, hogy Kolozsvár multikulturális város marad. Sorin Apostu polgármester az 1848-as forradalom értékeinek időszerűségét emelte ki, és azt hangoztatta, hogy ennek a városnak nem politikai vitára, hanem összhangra van szüksége. Tófalvi Tamás felolvasta az erdélyi magyar ifjúság 12 pontos követelését. /Ördög I. Béla: Összefogásra buzdították az erdélyi magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A „Mit kíván az erdélyi magyar ifjúság? elnevezésű dokumentumot Petőfi Sándor emléktáblájánál olvasták fel. Az 1848-as hagyományokat követve kilenc ifjúsági szervezet az alábbi 12 pontban foglalta össze az erdélyi magyar ifjúság követeléseit: Mit kíván az erdélyi magyar ifjúság? 1. Versenyképes magyar oktatást bölcsődétől egyetemig! Erős magyar egyetemi diákképviseletet! 2. Véleménynyilvánítási jogot a diákoknak az iskolák döntéshozatalában! Színvonalas középiskolai szakoktatást! 3. Önálló állami magyar egyetemet! 4. Itthon maradást ösztönző, pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet! 5. Fejlődő karrierlehetőséget, munkahelyteremtést és a lakásgondok megoldását! 6. A nemzetiségi arányok megváltoztatására irányuló államhatalmi intézkedések leállítását! 7. A román hatóságok és szélsőséges szervezetek magyarellenes megnyilvánulásainak megszüntetését! 8. Teljes körű önrendelkezést az erdélyi magyar nemzeti közösség számára! Területi és kulturális autonómiát! 9. A magyar nyelv használatát az állami intézményekben! 10. Az elkobzott egyházi javak teljes körű visszaszolgáltatását! 11. Méltóságteljes és békés ünneplési lehetőség biztosítását nemzeti ünnepeink alkalmából! 12. Egységes Kárpát-medencét! Erős nemzetet! Közösségi magyar felelősségvállalást! A 12 pont szerzői: Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Kolozsvári Ifjúsági Fórum (KIFOR), Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ)/. /Március idusa Kolozsváron. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./

Megerősítette tisztségében Szász Jenő pártelnököt a Magyar Polgári Párt (MPP) első országos tanácsa (kongresszusa), amely március 14-én ülésezett Gyergyószentmiklóson. Csinta Samu, a párt háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette: egyelőre nem akar versenybe szállni a pártelnöki székért, sőt arra kérte küldött-társait, hogy az országos tanács most ne döntsön személyi kérdésekről, hanem fél éven belül hívjanak össze rendkívüli tisztújító kongresszust. Ezt elvetették. Mivel a testület elfogadta, hogy a szavazati joggal nem rendelkező küldöttek is voksolhassanak, a Bihar megyei küldöttség testületileg, a háromszékiek és a Kolozs megyeiek egy része elhagyta a termet. Gergely Balázs kolozsvári elnökjelölt is bejelentette visszalépését azzal az indokkal, hogy nem kíván egy jogtalanul működő kongresszuson részt venni. /Botrányossá sikeredett MPP-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Botrányos volt a Magyar Polgári Párt (MPP) első Országos Tanácsa. A kongresszuson jelen lévő, szavazati jogukkal élő küldöttek megerősítették Szász Jenőt pártelnöki tisztségében. A regisztrációs adatok szerint 425-en voltak jelen, 144 szavazati joggal rendelkező küldött, illetve 281, szavazati joggal nem rendelkező meghívott. Szász Jenő javasolta, hogy a testületbe delegált 144 országos küldött mellett kapjanak szavazati jogot a megyei küldöttek tanácsainak tagjai, valamint a tavalyi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők is. A vitában végül Gergely Balázs kolozsvári MPP-elnök felszólította a társait: ha hozzá hasonlóan illegitimnek minősítik a kezdeményezést, vele együtt hagyják el a termet. A Bihar, Kolozs és Maros megyei, illetve a háromszéki küldöttek egy része, harmincegynéhányan – köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán, Tulit Attila és Gergely Balázs – elhagyták a termet, a többiek megszavazták a „tömegszavazást”. „Ami itt történt, teljes mértékben szabályellenes. Innen kezdve én minden MPP-n belüli tisztségemről lemondok, a párttagságomról azonban nem. Nem kívánok részt venni egy szabályellenes kongresszuson” – nyilatkozta a korábban még pártelnöki babérokra pályázó Gergely Balázs. „Hogy mi lesz a jövő, azt nem tudjuk, eszünk ágába nincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos. Személyes érdekek miatt a párt sorsa kerülhet veszélybe” – fogalmazott Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPP-szervezet elnöke. Szász Jenő szerint a belső ellenzék kivonulása lezárja azt a folyamatot, ami az elmúlt hetekben kialakult. A kongresszuson bent maradt küldöttek végül elfogadták az alapszabályzat módosítását, a politikai keretprogramot, valamint megválasztották az új elnökséget és az elnök személyéről is döntöttek. Megjelent Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, Veress László, az Illyés Közalapítvány egykori irodavezetője és Bayer Zsolt publicista is. /Barabás Cs. Márti: A fenyő színe és fonákja. Botrányosan alakult szombaton a gyergyószentmiklósi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Kolozs Megyei Tanács együttműködési megállapodást köt a bonchidai Bánffy-kastélykomplexumot adminisztráló Transylvania Trust Alapítvánnyal. A négy évre szóló megállapodás értelmében olyan fejlesztési stratégiát kell támogatni, amely hozzájárul a helyi kulturális értékek megőrzéséhez és kihasználásához, növeli a megye turisztikai vonzerejét. Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető elnöke reméli, sikerül tartalommal kitölteni a keretegyezményt. /Ördög I. Béla: Új lehetőségek a bonchidai Bánffy-kastély restaurálására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nem volt egyértelmű a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) álláspontja azon RMDSZ-es tisztségviselők sorsát illetően, akik a minisztériumoknak alárendelt megyei hivatalok, ügynökségek élén állnak, ezért lehet számítani a változásokra, jelentette be Csoma Botond alelnök, városi tanácsos az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsán (MKT), utalva Hegedűs Lajos alprefektus néhány nappal ezelőtti leváltására. Az RMDSZ április végi országos tanácskozásán, amelyre Kolozsváron kerül sor, kongresszusi küldöttnek számít valamennyi SZKT-tag, az RMDSZ megyei tanácselnökei, alelnökei, polgármesterei, alpolgármesterei. Rajtuk kívül Kolozs megyét további 14 hely illeti meg. A titkos szavazással megválasztották a küldötteket. /Sz.K.: Kongresszusi küldöttválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A kolozsvári tanfelügyelőség és a városi tanács egyik közös gondja a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő tanintézetek sorsa. Az egyik legégetőbb probléma a Sigismund Toduta Zenelíceum helyzete, mivel a római katolikus egyház már több éve visszakapta a Ferences rendi kolostor egykori épületét, mi több, az ötéves türelmi idő is letelt. Most megoldást találtak. A David Prodan Általános Iskolát – amelyben a gyereklétszám háromszáz alatti – beolvasztják a közelben levő Unirea Iskolaközponttal, a zenelíceum pedig szeptembertől birtokba veheti az így felszabaduló épületet. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa a David Prodan iskolába járó tizenhárom gyereket számláló mostani magyar tannyelvű hetedik osztálynak egy színtiszta román iskolában? /Nagy-Hintós Diana: Új székhelyet kapna a zenelíceum, költözik az Ipar utcai tanintézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A református templom megmentése céljából szerveznek Berde Mária-megemlékezést az erdélyi író és költő szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón. A március 28-án megtartandó ünnepségen az írónőre való emlékezés mellett a helyi református templom felújításához várnak támogatást – közölte Nyeste L. Csaba, a kozárvári református missziós egyházközség lelkésze, ahova a Kackóban élő nyolc református is tartozik. A templom tetőzetét ki kell cserélni, mivel az egyik tartógerenda beomlott, több helyen is beázott a plafon, és újra kell vakolni az épületet. Kackó szórványtelepülésen a nyolc református mellett még pár katolikus él. „Egy kis magyar szigetet lehetne itt létrehozni, hogy ne haljon ki a magyar szó, és a templomot is legyen, aki használja” – magyarázta a lelkész. A 127 hívet számláló kozárvári egyházközséghez Kuckó mellett másik négy szórványtelepülés tartozik: Monostorszeg (34 hívő), Szelecske (53), Kapjon (5) és a Szilágy megyében található Nagyilonda (5). Az utóbbi település parókiáját 49 évre bérbe vette a kisbácsi református gyülekezet, amely üdülőközpontot alakítana ki benne. /Pap Melinda: Megmentenék a kackói templomot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A régi Kolozsvár díszeit bemutató, szemet gyönyörködtető fotók kiállítása nyílt meg a Fehér templom galériájában, az Erdélyi Kárpát Egyesület Fotóklubja és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében. A megnyitón Jánki Mária előadóművész népdalcsokorral kedveskedett az egybegyűlteknek, majd Török János Wass Albert: Kolozsvár 1930 című versét olvasta fel. Az EKE Kolozs megyei elnöke, Vekov Károly elmondta: a több szervezet összefogásával létrejött rendezvény is annak bizonyítéka, hogy ezek az emberek nem mondanak le Kolozsvárról. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Szőcs Márta ismertette az Összefogás az életért programot. /S. B. Á.: Régi Kolozsvár – új célokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Berde Máriára, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kimagasló alakjára emlékeztek március 28-án szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón, az írónő születésének 120., halálának 60. évfordulója alkalmából. A mindössze nyolc magyar lelket számláló településre többnyire a Berde család tagjai érkeztek, hogy méltó módon róják le tiszteletüket a jeles író, költő, publicista, szerkesztő, irodalomszervező, irodalomkritikus, esztéta és népmesegyűjtő Berde Mária előtt. A Kozárvári Missziós Egyházközség Lelkészi Hivatala által szervezett megemlékezés védnöke Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnöke és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke volt. /Ferencz Zsolt: Megtartó erejű a szórványban föllelhető értékeink tisztelete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./