Az elmúlt hét végén Désen is megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) városi szervezete. Elnöknek Kerekes Lászlót, alelnöknek Dénes Enikőt választották. Az alakuló ülésen jelen volt Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Az MPP helyi szervezeteinek megalakulása több településen is folyamatban van. /Megalakult a dési MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Nagy viharok pusztítottak Erdélyben, számos települést maradt áram nélkül. A Kolozs megyei prefektúra szerint 18 település maradt sötétben. Arad megyében is hasonló károkat okozott a szélvihar. Hargita megyében az egész éjjel tartó szélvihar és eső miatt az internetszolgáltatás szünetelt. /Sötétség a vihar után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Tíz képviselő- és négy szenátorjelöltet kell állítania a Kolozs megyei RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra. Idéntől egyéni jelöltekre kell szavazni, így nincs lehetőség arra, hogy a következő helyezett kerüljön a visszalépő helyébe – hangzott el az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek (MKT) július 24-án tartott tanácskozásán. Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András képviselők négyéves tevékenységük mérlegét vonták meg a testület előtt. Közülük egyedül a negyedik mandátumot maga mögött tudó Kónya-Hamar Sándor jegyezte meg: nem kíván indulni az idei parlamenti választásokon. László Attila RMDSZ-elnök sikeresnek értékelte a Kolozs megyei parlamenti képviselők tevékenységét. /Sz. K. : Választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A nagy esőzés a vasúti forgalmat is akadályozta az ország északi és nyugati részén. A Szilágy megyei Sarmaság–Szilágyballa útszakaszon a vasúti közlekedés teljesen szünetel, a Bukarest, illetve Iasi felé haladó vonatok több száz percet késtek. Kolozs megyében a Borsa folyó vízszintje 25 centiméterrel haladta meg a veszélyes vízállást. Országutakat, több tíz háztartást és több száz hektár szántóföldet öntött el a víz. Magyarszentpálon 35 háztartás került víz alá. /Tovább pusztít az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Július 23-án – több mint 60 fiatal jelenlétében hozták létre Kőrösfőn a Magyar Polgári Párt (MPP) újabb kalotaszegi fiókszervezetét. Az ülésen részt vett Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke, Simon Csaba, ügyvezető alelnök, valamint Bakó Ernő, megyei elnökségi tag. Csép Sándor beszédében kifejtette, azért van szükség az MPP-re Erdélyben, mivel az RMDSZ már régen nem az erdélyi magyarság érdekeit, hanem inkább önmaga fenntartását, adminisztrálását tartja fontosnak. . – A kőrösfői szervezet immár a tizenkettedik, amelyet az MPP Kolozs megyében létre hozott. /P. L. : Megalakult az MPP kőrösfői szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Kolozs megyében idén 2800-an iratkoztak be a tanári versenyvizsgára, az eredmények más megyékhez hasonlóan vegyesek voltak. Közel 100-an kaptak ötösnél kisebb jegyet. Szilágy megyei tanárok 80 százaléka kapott ötösnél nagyobb jegyet a versenyvizsgán – számolt be Szabó István főtanfelügyelő-helyettes. Beszterce-Naszód megyében a vizsgázók 60 százalékának sikerült hetesnél nagyobb jegyet kapnia a vizsgán. Fehér megyében a 857 tanár több mint fele nem írta meg a hetesnél nagyobb jegyet, hogy végleges tanári helyet kaphasson, 155 vizsgázó pedig ötösnél kisebb jegyet érdemelt. A Bukarestben vizsgázók egynegyede, 400 jelentkező kapott ötösnél kisebb jegyet. /Vegyes eredmények a tanári versenyvizsgán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Hatalmas hiányt pótol az idén megjelent, az előző két év anyagát tömörítő szakfolyóirat, a Könyvesház. A Művelődés mellékleteként kiadott Könyvesház viszontagságos körülmények között tengődik. Maga a Kolozsváron bejegyzett Művelődés is lelkes főszerkesztőjének, Szabó Zsoltnak köszönhetően jelenik meg havonta, a laptulajdonos, a Művelődési Minisztérium fokozatosan levette róla a kezét, egyre sorvasztotta a támogatást, s immár több mint három éve egyetlen lejjel sem járult hozzá a fenntartási költségekhez, azonban kiadói jogáról sem hajlandó lemondani, pedig a lapot idén átvette volna a Kolozs Megyei Tanács. Emiatt az eredetileg negyedévesre tervezett Könyvesház előbb félévente, majd évente, aztán szünetekkel, társkiadóval látott napvilágot. A mostani szám a 2006-os és 2007-es évet öleli fel, s a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár anyagi és szellemi támogatásának is köszönheti megszületését. A lap bevezetőjében Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtárügy nehéz helyzetéről, a községi könyvtárak elhanyagoltságáról írt. A Könyvesházban beszámoló található többek között a Kárpát-medencei magyarság olvasáskultúrájáról végzett felmérésről, az olvasási és könyvtárhasználati szokásokról, a gyermekkönyvtárak fontosságáról, a könyvtárosok elektronikus hírlapjáról, szakmai továbbképzésről és Herepei János kéziratban maradt munkáiról. /Szeketes Attila: Megjelent a Könyvesház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Kolozs megye azon nyolc kísérletközpont egyike, ahol nem az országos – július 16-án megtartott – versenyvizsgán döntöttek a tanári állások betöltéséről, hanem az iskolák szervezhették a megmérettetést. Megyei szinten csak kilenc tanintézet élt ezzel a lehetőséggel. Kolozs megyében a 2652 meghirdetett helyre közel háromezren iratkoztak be, de a vizsgán mindössze 1804-en jelentek meg. Elenyésző, csupán 5 százalék volt az 5-ösön aluli jegyek száma. Címzetes tanári állást nyert 272 személy, 508-an pedig a helyettesítő tanári állásokra pályáztak sikerrel. Az iskolák vezetősége ajánlásával további 783 személy nyert folytonosságot, 55-en áthelyezéssel kerültek ide. A legnagyobb hiányt a kisvárosi szakiskolákban jegyezték: nagyon kevesen jelentkeztek a szakiskolák mérnök-tanár és mesteri állásaira – itt hozzávetőlegesen száz katedra vár betöltésre. Egyre kevesebbeket vonz a pedagógusi pálya. Vannak olyan állások, főleg vidéken, amelyeket évek óta nyugdíjas pedagógusok töltenek be, tavaly közel hétszáz nyugdíjast foglalkoztattak. /N. -H. D. : Egyre népszerűtlenebb a pedagógus pálya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Évente több ezer külföldi érkezik Kolozsvárra, vannak, akik tanulni vagy munkát vállalni jönnek ide, mások itt kötnek házasságot. Egy év alatt 80 százalékkal, vagyis 4 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik más országokból érkeztek ide, és letelepedtek. Kolozs megye ezzel legelső helyen áll az országban a bevándorlók számának tekintetében. A Kolozsváron élő 83 nemzetiség vonzó a külföldiek számára. Emelkedett azoknak a házasságoknak az aránya is, amelyeket román- és más állampolgárságú személyek kötnek, különösen a moldvai, törökországi, pakisztáni, indiai és arab nemzetiségűek kötik össze életüket román állampolgárokkal. /Kolozsvár: nyolcvanhárom nemzetiség városa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A szegény réteg érdekében az RMDSZ eddig nem sokat tett, állapította meg a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ platform és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének Elnöksége közös nyilatkozatában. Emiatt a hazai magyarság több mint 40%-a nem járult a szavazó urnákhoz. Az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy hibázott, elkötelezve magát a neoliberális doktrína mellett. A neoliberális állam világviszonylatban lejáratta magát. Szociális piacgazdaságra van szükség. Az EU-ba való bejutás után kritikussá vált a falusi kisgazdák helyzete. A kiút a szövetkezeti rendszer kiépítése. Az RMDSZ-nek be kell terjesztenie a képviselők és szenátorok visszahívásáról szóló törvénytervezetet. /Szociáldemokrata Tömörülés RMDSz Platform Kolozs megyei Szervezetének Elnöksége, Bánhegyesi József elnök, Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének Elnöksége. Miklós György elnök: Szociáldemokrata elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Augusztus 4-től nyújthatják be pályázati dossziéjukat az RMDSZ-színekben indulni kívánó képviselő- és szenátorjelöltek. Rangsorolásuk küldöttgyűléseken történik. Kolozs megyének 10 képviselő és 4 szenátor jár a törvényhozásban, ennek megfelelően 10 képviselői és 4 szenátori kerületre osztották fel a megyét. A legesélyesebb az a jelölt, aki a Bánffyhunyad központú, és a magyar többségű kalotaszegi falvakat tömörítő képviselői körzetben indul. Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – jelezte Rácz Levente megyei RMDSZ elnök, aki nincs megelégedve a körzetek felosztásával. A magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyenyed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. Szilágycseh körzetében a lakosság több mint fele magyar, ez 99–100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül Szilágycseh-Szilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori szék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. /D. I. – Sz. K. : Jelöltállítási start az RMDSZ területi szervezeteinél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Az RMDSZ-nek saját jelöltjeivel szemben is alkalmaznia kell azt a javaslatot, miszerint nem lehetnek képviselő- vagy szenátor-jelöltek azok a személyek, akik az önkormányzati választásokon nem nyerték el a magyar közösség többségének támogatását – mondta Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében Szász Jenő nem nyerte el az ottani magyar közösség támogatásának a többségét, így ő nem indulhatott volna a választáson. Ellenpéldaként Borbély László minisztert említette, aki marosvásárhelyi polgármesterjelöltként ugyan veszített, de a voksok 44,87 százalékával elmondható, hogy megkapta az ottani magyarok támogatásának a többségét. Kovács szerint minden hasonló helyzetben lévő jelölt esetében meg kell majd vizsgálni, hogy az önkormányzati választásokon az illető közigazgatási egységben hány százalék a magyarság számaránya, ezt a számot pedig össze kell vetni a jelölt által kapott szavazataránnyal. E szerint számolva Máté András megkapta a magyarok szavazatának a többségét, mert megyei tanácselnökjelöltként 13,05 százalék szavazatot kapott, Kolozs megyében a magyarok számaránya pedig 17,4 százalék. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke viszont nem indulhatna a megmérettetésen e logika szerint, hiszen kolozsvári polgármesterjelöltként a voksoknak csupán a 7,85 százalékát kapta meg, holott a magyarság számaránya 18,9 százalék. /(borbély): MPP-mérce az RMDSZ-re is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A Magyar Polgári Párt Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Bihar megyei szervezeteinek elnökei felkérték az alakulat vezetőségét, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az MPP iránt elkötelezett jelöltjeik milyen módon – MPP-színekben vagy függetlenként – induljanak az őszi parlamenti választásokon. Az augusztus 7-én kiadott közleményben az MPP megyei szervezeteinek elnökei leszögezték: a döntés azért fontos, mert az RMDSZ vezetői végképp elzárkóztak az együttműködéstől.,,Mi fontosnak tartjuk a székelyföldi autonómiát, az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiáját, az állami magyar egyetemet, valamint a polgári értékrend képviseletét Románia parlamentjében. Ezt várják el a Magyar Polgári Párttól az erdélyi magyar polgárok!" – áll a dokumentumban. /Farcádi Botond: Akár függetlenként, akár MPP-színekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Néhány könyvújdonságra hívták fel a figyelmet Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Boros Judit – Szűcs György: A nagybányai művésztelep /Litera – Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című kötetben tanulmányokat, képeket, képelemzéseket, illetve életrajzokat találhat az olvasó. Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye címmel magyar–román, illetve román–angol albumot adott ki a Kolozs Megyei Tanács. További újdonságok: Kányádi Sándor Jövendőmondás, Válogatott versek /Corvin Kiadó/, Rezi Elek: Unitárius erkölcstan című kötete. /(k): Újdonságok a Phoenix könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

A napokban bírálták el a még áprilisban leadott vidékfejlesztési projekteket. Az északnyugati régió hét nyertes pályázatából négy Kolozs megyei, a megyéhez jutott a vidékfejlesztési infrastruktúrára megpályázható összeg közel 15 százaléka. Egy-egy sikeres projekt született Bihar, Máramaros és Szatmár megyében is. A vidéki önkormányzatok képtelenek egyedül finanszírozni a nagy méretű munkálatokat, ezért elengedhetetlen a sikeres pályázás. A négy nyertes projekt mindegyikében szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A sikeres pályázók között van Katona község helyi tanácsa. A vidéki iskolák nagy része évről évre azért nem kap működési engedélyt az egészségügyi hatóságtól, mivel nem rendelkeznek ivóvízzel. Kolozs megyében a községi iskolák fele van ebben a helyzetben: a gyermekeknek otthonról kell hozniuk az ivóvizet műanyagpalackokban, ez pedig elfogadhatatlan. /Nagy-Hintós Diana: Kolozs megye pályázik legsikeresebben vidékfejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 9-én ért véget Kalotaszentkirályon a népzene és néptánctábor, közölte a szervező Archívum Kulturális Alapítvány elnöke, Szép Gyula. „1991 óta minden évben megtartjuk augusztus első hetében Kalotaszentkirályon a Nemzetközi népzene és néptánctábort. Tizennyolc alkalommal gyűjtöttük ide a műfaj elkötelezettjeit. Ez a legrégibb ilyen jellegű rendezvény Erdélyben” – tette hozzá. Évente közel félezer fiatal látogat el ide, hogy elsajátítsa a kalotaszegi hangszeres zenét vagy népdalt. A résztvevők közel fele Magyarországról érkezik. A rendezvényt a Kolozs Megyei Tanács, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a Communitas Alapítvány támogatta. A tábor részvevőinek egy része a tábor zárása után Válaszútra készült, mezőségi népzenét és -táncot tanulni. A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye együttes két csoportja is részt vett a táborban. /(hintós): Felnőttünk… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Elhárult az akadály a báró Jósika Miklós író nevét felvevő tordai magyar gimnázium szeptember 15-i indulása elől: a több évtizedes kihagyás után újraindított magyar tannyelvű oktatási intézmény a helyi Teodor Murasan Általános Iskolával megosztja az épületet és az udvart, ugyanakkor a református egyház egyik iskolaépületében további tantermekbe költözhet be, tájékoztatott Szedilek Lenke tordai illetőségű Kolozs megyei önkormányzati képviselő, valamint Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hónapokkal korábban a Teodor Murasan Iskola vezetői még azt állították, hogy a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. A tordai történésekről az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült. Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. A jövőben a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesülhet a Jósika Miklós Gimnáziumban. /Benkő Levente: Elhárult az utolsó akadály? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Augusztus 11-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták az Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye című kötet magyar–román változatát, miután a román–angol változatot már régebben megismerhette a nagyközönség. A kiadást a Kolozs Megyei Tanács, Kerekes Sándor volt alelnök, Balázs-Bécsi Attila tanácsos és a fordítói munkát elvállaló Gyöngyössy Dániel támogatta. A bemutatón Kerekes Sándor köszönetet mondott a bukaresti szerzőknek (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa), akik történelmileg hiteles, reális adatokkal szolgáltak huszonhat várról, kastélyról és várromról. A kötetben helyet kapnak az illető várakhoz, kastélyokhoz kapcsolódó helyi legendák, az erdélyi fejedelmek felsorolása és egy szójegyzék a legfontosabb szakkifejezésekkel. /Ö. I. B. : Váraink, kastélyaink lajstroma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az Egészségügyi Minisztérium állítólag kiadott egy olyan rendeletet, miszerint csökkenteni kell az óraszámot a közoktatásban. Ugyanazon a napon nem lehet két tanóra ugyanabból a tantárgyból, nem írhatnak egy héten több, mint két dolgozatot, nem írhatnak ellenőrző dolgozatot hétfőn és kedden, és két egymást követő napon sem. Anca Radu, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szóvivője azt nyilatkozta: hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak ez ügyben. Idén májusban a szaktárca harminc százalékkal csökkentette az V–VIII. osztályos tananyagot, és valószínű, hogy hamarosan elkezdődik a líceumi tanulók tananyagának csökkentését célzó megbeszélés-sorozat is – közölte a szóvivő. /Ellentmondó hírek az óraszámcsökkentésről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

„Lappolitikánk, hogy nem politizálunk” – mondta Molnos Lajos, a Közlap főszerkesztője. A tavaly ősszel indított Kolozs megyei civil társadalmi lap alapvető gazdája – a Claudiopolis Alapítványon keresztül – a megyei RMDSZ szervezete, de a lapot inkább kell közösségépítő lapnak, mintsem pártlapnak lehet tekinteni. Közlap célja, hogy az RMDSZ-nek legyen egy csatornája, amelyen keresztül kommunkálni tud a potenciális szavazókkal, a megyében élő magyarsággal. A kezdetekben tízezer, jelenleg tizenötezer példányszámban megjelenő havilapot díjmentesen osztogatják, elsősorban a megyei elnökségeknél és templomokban lehet beszerezni. /Fleischer Hilda Nem politizáló politikalap. A Közlap a Kolozs megyei RMDSZ „civil társadalmi” lapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Istentisztelettel és a helybéli gyerekek műsorával vette kezdetét augusztus 21-én a Kolozs megyei Várfalván a 32. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. A nagy hagyományra visszatekintő, először 1928-ban megtartott, majd 1991-től ismét évente megrendezett konferencia elsősorban egy megadott téma feldolgozását célozza meg. Az idei rendezvény témája a család. A három nap során magyarországi és erdélyi pszichológusok, családterapeuták és lelkészek beszélnek a család társadalmi szerepéről, a nagycsaládok életéről, a családon belüli kommunikációról. A konferencia ideje alatt működő filmklubban a témához kapcsolódó filmeket vetítenek, többek között Csép Sándornak a kalotaszegi egykézésről készült filmjét és a Böjte Csaba atya tevékenységéről készült dokumentumfilmet. Bemutatják a haranglábi népzenét tartalmazó CD-t is, majd a szászcsávási cigányzenekar tagjainak kíséretével népdaléneklésre kerül sor, ezután a Role együttes koncertezik. /Pap Melinda: A családról részletesen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A Szabadság augusztus 2-i számában Szociáldemokrata elvárások címmel írást közölt az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés Kolozs megyei szervezetének elnöksége és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöksége. Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének országos vezetősége elhatárolódott a cikkben megfogalmazott néhány véleménytől. Nem értenek egyet azzal, hogy „a szegény rétegek érdekében az RMDSZ eddig sajnos nem sokat tett”. Az RMDSZ szorgalmazta az özvegyi támogatás bevezetését, a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjátszámítások hibáinak kiküszöbölését, az egyszülős családok támogatását, a fiatalok számára a lakásépítést, a visszaszolgáltatott lakások bérlőinek védelmét, a fogyatékos személyek jogainak bővítését, a munkanélküliek szociális védelmének a javítását, különböző családvédelmi intézkedések meghozatalát. Túlzás azt a megállapítás, hogy az említett hiányosság miatt „a hazai magyarság több mint 40%-a nem járul a szavazóurnákhoz”. Inkább a magyarság megosztása kedvetlenítette el a hazai magyarságot. /Kerekes Károly, parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke: Szociáldemokrata nézetkülönbségek. A Szociáldemokrata Tömörülés országos vezetőségének elhatárolódása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Több mint 45 millió lejt hagyott jóvá a kormány 258 magyar és magyar tagozattal rendelkező vegyes tannyelvű tanintézet – iskolák, óvodák, napközik – javítására, bővítésére, korszerűsítésére, campusok építésére. A Kolozs megyei iskoláknak 12,172 millió lej jutott. /Többmilliós kormánytámogatás tanintézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./