Egyelőre nincs éles szembenállás a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja között a határon túli magyarok támogatását illetően, ugyanakkor a Szövetség egyetért azzal, hogy szükséges a támogatási rendszer módosítása, de azt kéri, hogy az erre szánt összegek ne csökkenjenek – jelentette ki Markó Béla az MTI-nek miután az általa vezetett RMDSZ-küldöttség Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó emlékeztetett: a magyarországi választások óta ez az első hivatalos találkozó a romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetői és a magyar kormány között. A tanácskozáson részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára is. Markó szerint Gyurcsány arról tájékoztatta a szövetség képviselőit, hogy ez csak az első megbeszélés abban a konzultáció-sorozatban, amelyet a magyar kormány kezdeményezett az RMDSZ-szel. A tanácskozás folytatására várhatóan júliusban és augusztusban kerül sor. Gyurcsány jelezte, hogy az általa vezetett kormány a szórványkérdést kiemelten szeretné kezelni. Ennek kapcsán az RMDSZ vezetői javasolták, hogy Budapest valósítson meg egy szórványkollégium-programot, mert ezek a tanintézmények eddig is hasznosnak bizonyultak – mondta Markó. Szó esett még a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzetéről. A miniszterelnök arról biztosította az RMDSZ-küldöttséget, hogy a magyar kormány továbbra is támogatni fogja a felsőoktatási intézményt, viszont cserében azt igényli, hogy itt valóban akadémiai színvonalú oktatást biztosítsanak a diákoknak. A magyar kormány véleménye szerint ehhez az EMTE eddigi működésén lényegesen változtatni kell. Markó utalt arra, hogy a magyar kormány a Szülőföld Alaphoz szeretné átcsoportosítani a határon túli magyarok támogatására fenntartott közalapítványok funkcióit. Markó szerint ez a változtatás hasznos is lehet, hiszen így egy helyre kerülne a határon túli magyarok támogatására szánt pénzösszeg, ettől pedig az egész folyamat átláthatóbbá válik. Az RMDSZ vezetői kérték, hogy a változtatás ne jelentse egyben a támogatásra szánt összegek csökkenését. Az RMDSZ vezetői elmondták a miniszterelnöknek: aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a parlamenti választásokat követően nacionalista politikusok kerültek hatalomra, ezért a magyar kormánynak is oda kell figyelnie az egyes Kárpát-medencei országokban erősödő többségi nacionalizmusra. A tanácskozáson a felek tájékoztatták egymást a Budapesten ősszel sorra kerülő román–magyar együttes kormányülés előkészítéséről is. /Az RMDSZ ellenzi a magyarországi támogatások csökkentését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8

A nemzetállam lebontásának lehetőségét kínálja Románia számára az európai integráció – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Tusnádfürdőn. A politikus az ifjúság és az Európai Unió témájával foglalkozó III. Kárpát-medencei Diákszeminárium megnyitóján mondott beszédet. Az integráció azt a lehetőséget kínálja a határon túli magyarságnak, hogy együtt lehessen majd Magyarországgal, minden magyarral. Románia csatlakozásának egyik pozitív hozadékaként jelölte meg Markó a decentralizációt. /Nemzetpolitikai perspektívák. EU-tábor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

A két világégés után a Kárpát-medencében nyolc részre szakadt magyarság millióiban megcsillant a remény, hogy a nemzet virtuálisan újra egységes nemzetté válhat. Az összes magyaroknak erre az igényére létrehoztak szervezeteket, hivatalokat. Ezek közül a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) most szüntette meg Gurcsány Ferenc kormánya. A Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a Kárpát-medencében élő magyarság egyetlen, tanácsadásra, koordinációra alkalmas politikai testületét Gyurcsány Ferenc két éve nem hívta össze.   A kisebbségekre haragvó Gyurcsány-kormány a HTMH lefokozása, apparátusát szélnek ereszti, ezer meg ezer folyamatban és függőben lévő projektet felfüggeszt. A romániai nyomtatott és elektronikus magyar sajtó vonatkozó közléseit nyomon követve tapasztalható, hogy a toll- és szóforgató kollégák között mennyien vannak, akik a jelenlegi magyar kormány magyar nemzeti egységet romboló manővereit szükségszerűnek beállítva máris ott nyálaznak a leendő hivatal ügyfélfogadó kisablakánál. Vannak más hangok is. Az MVSZ irodát nyit Csíkszeredában a magyar–magyar kapcsolatok ápolására. Ugyancsak a Világszövetség kezdeményezi a külhoni magyar érdekképviseleti erők részére új magyar–magyar csúcs életre hívását 2006 őszén. Kovászna megye tanácselnöke a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókját véli alkalmasnak a Máért részfeladatainak ellátására. A tervek szerint az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is programjába iktatja a témát. E kezdeményezések is jelzik, mekkora szükség van a Máértra, valamint egy HTMH-szintű és -súlyú kormányzati hivatalra, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A rontom-bontom kormány haragvása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./ Megjegyzés: Sylvester Lajos a nyálazás kifejezéssel Parászka Boróka: Nyálverés /A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ című írására utalt.

Az autonómia megvalósítása egy nemzeti kisebbség számára hosszú évekig tartó folyamat, meg kell teremteni számára a megfelelő törvényi feltételeket, a román politikai elit szemléletváltására is szükség van – ebben egyetértés volt a tusnádfürdői diák-szeminárium július 8-án tartott vitafórumán. Abban már eltérő volt a vélemény, hogy mennyire folytatott „reálpolitikát” e téren az RMDSZ. A Tusnádfürdőn zajló III. Kárpát-medencei diák-szemináriumon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, alapvetően fontos, hogy a nemzeti kisebbségi közösség egységesen akarja az autonómiát, közösen, demokratikus úton lépjen fel ennek érdekében, békés eszközökkel. Varga Attila, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint először a törvényi hátteret kell biztosítani az autonómia számára, s majd csak ez után kell kidolgozni magát az autonómiatervezetet. A kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatosan Szilágyi Zsolt az RMDSZ mai vezetésének politikáját bírálta. Hasonlóképpen látta ezt Toró T. Tibor, aki szerint az RMDSZ „elbliccelte” a közvita megrendezését, kamarilla-politika révén próbálta elfogadtatni a parlamentben a kisebbségi törvényt. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ a törvénytervezet szövegének megfogalmazásakor túlságosan alacsonyra tette a mércét, a román fél pedig még a puhább változatot sem volt hajlandó elfogadni. Varga Attila éppen ellenkezőleg úgy vélte, hogy az alkotmány adta kereteken belül kellett megfogalmazni a kisebbségek igényeit. A határon túli magyarok támogatását biztosító rendszer megújulásának azt kell szolgálnia, hogy kulturális és anyagi értelemben is élhető életpályák nyíljanak meg a romániai magyar fiatalok előtt szülőföldjükön – jelentette ki Arató Gergely, magyar oktatási államtitkár a tusnádfürdői diákszemináriumon. Amint mondta, Románia uniós csatlakozása után változnak a támogatás feltételei, ugyanis a csatlakozott országokban élő határon túli magyarok státusa is módosul. /Autonómia-vita Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Elsőként az RMDSZ vezetőivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de a többi határon túli vezető is meghívást kap majd Budapestre. A találkozó egy konzultációsorozat kezdete, hogy augusztusra már konkrét elképzeléseket prezentáljanak a határon túli szervezetek képviselői. Gyurcsány eldöntötte, hogy átszervezi a határon túli magyarokkal foglakozó struktúrákat. Az új nemzetstratégia, nemzetpolitika ugyanis új intézmény- és kapcsolatrendszert kíván, de hozzá a támogatási formák változását is megköveteli. Az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal – a vajdasági és kárpátaljai magyarságon kívül – egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. A miniszterelnök közölte: a magyar állam a továbbiakban is támogatja a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE), de csak szigorú minőségi és ellenőrzési feltételek mellett. Ez feltételezhetően azt is jelenti, hogy az EMTE kikerül az egyházak felügyelete alól. A Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, feladatkörét átveszi a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága. Egyvalamit azonban figyelmen kívül hagytak Gyurcsányék: a HTMH szimbólum, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa. Megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Az újságíró szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni, de érthető a határon túliak bizalmatlansága. Budapest azzal érvel, hogy a tervezett stratégia nyomán gyakorlatilag Gyurcsány irányítja majd a nemzetpolitikát, és ezen belül a határon túli magyarságra vonatkozó kérdéseket is ő kezeli. A miniszterelnök elképzelése szerint a szórványmagyarságra fordítanak majd nagyobb figyelmet. /Simon Judit: Új magyar nemzetpolitika: sok a bizonytalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

„A határon túli magyarok erősítik kulturális összetartozásunkat, gazdasági gyarapodásunkban lehetnek partnerek, és problémáik megfelelő kezelése növeli biztonságunkat. Ilyen helyzetben megszüntetni a velük foglalkozó országos hatáskörű közigazgatási szervezetet felelőtlenség, ezt egy főosztály a Miniszterelnöki Hivatalban semmilyen módon nem pótolja. A MÁÉRT megszüntetése pedig azt vetíti előre, hogy a nyilvános érdekegyeztetést felválthatja majd a »mutyizás«. Ez azonban nemcsak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben lehet így” – nyilatkozta Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz elnöke.      A jelenlegi koalíció eddigi lépéseit illetően nagyon rossz előjelnek tartja az eddigi intézkedéseket, a HTMH megszüntetését. A magyar közösségek autonómiájának támogatása nem kormánypártiság-ellenzékiség kérdése, hangsúlyozta. A magyar politikai elitnek fel kell karolnia a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit. Mindig is azt képviseltük, hogy figyelembe kell venni az őket érintő kérdésekben a határon túli magyarok véleményét, legyünk tehát következetesek. Arról nem is beszélve, hogy ha majd az erdélyi magyarság is bekapcsolódik Európa politikai vérkeringésébe, akkor talán könnyebb lesz a kisebbségi önkormányzatiságot, vagyis az autonómiát európai jogi normává tenni. A kettős állampolgárság követelését legitimnek tartja, a lakóhely megváltoztatása nélküli magyar állampolgárság megadását. A világ minden táján élő magyarok rendelkezhetnek magyar állampolgársággal, csak a Kárpát-medencei magyar közösségek vannak ebből kirekesztve. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány terveit kritizálóknak azt ajánlotta: ha nem tetszik a javaslata, „el lehet menni Magyarországról”. Erről kérdezte a lap Orbán Viktort. Sokszor nagy önuralomra van szükség ahhoz, hogy egy-egy nehéz helyzetben megőrizze az ember a higgadtságát, másrészt érti Gyurcsány „szorult helyzetét – hiszen saját korábbi, a dübörgő gazdaságról és a nagy jólétről szóló állításaival szemben kell most az emberekkel az adóemeléseket, a megszorításokat, a pénzromlást és az eladósodottságot elfogadtatnia –, mégis mélységesen elszomorítnak a hallottak.” Ez a stílus a múltat idézi: ez a XX. század hangja. „Azé a századé, amelyben normává vált nem tűrni a hivatalostól eltérő véleményeket, és azé a századé, amelyben az ország vezetői nem voltak szolidárisak a saját polgáraikkal.” A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kijózanító valóság elrejtve maradjon. Orbán kifejtette: „Cselekedeteimmel egyszerre szeretném a kis ország, Magyarország, és a nagy ország, az Isten országa építését szolgálni.”  /Frigyesy Ágnes: „A magyar politikai elit karolja fel a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit” Beszélgetés Orbán Viktorral, Magyarország volt miniszterelnökével, a Fidesz elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

A rendszerváltás után lehetőség nyílt a Kárpát-medencei magyarság egységes nemzetstratégiájának megfogalmazására. A balliberális erők koncepcionális aknamunkája, a poszt-trianoni államok sikeres klientúra-építése, valamint a nemzeti oldal esendősége folytán évekbe tellett, amíg e stratégia két fő csapásiránya megfogalmazást nyert, írta Borbély Zsolt Attila. Az autonómia és a határon átívelő magyar integráció jövőképének nincs reális alternatívája. Az eltelt több mint másfél évtizedben nem kerültünk közelebb az autonómia célkitűzéséhez, aminek oka elsősorban a kisebbségbe szorult magyar közösségek politikai elitjének a korrumpálódása, szögezte le a cikkíró. A határon átívelő magyar integráció vonatkozásában történt némi előrelépés. Kialakult egyrészt egy támogatási rendszer, mely a határon túli magyar közösségek állóképességének megőrzését célozta, s úgy-ahogy, de működött. Ezt az intézményrendszert most Gyurcsányék egyszerűen felszámolják, a kormányzati struktúrában 15 éve működő Határon Túli Magyarok Hivatalával együtt.  A magyar integráció szilárd jogi alapját jelentette volna a magyar állampolgárság kiterjesztése azonban a Gyurcsány-kormány alkotmányellenesen belefolyt a kampányba a népszavazás idején a „nem” mellett. A Magyar Állandó Értekezletet a Gyurcsány-kormány két éve nem hívta össze, mert nem akar olyan MÁÉRT-et, amelynek a kormány nem tud diktálni. Gyurcsány felszámolja még azt a keveset is, amit eddig intézményteremtés szintjén sikerült létrehozni a nemzetpolitika területén. A jobboldal pedig erőtlenül tiltakozik. Azonban az újabb négyévi balliberális rombolás következményei beláthatatlanok. /Borbély Zsolt Attila: Nemzetpolitikai számvetés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

A Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászlón idén tizenegyedik alkalommal találkoztak a Kárpát-medence Szent Lászlóról elnevezett településeinek küldöttei. Az évente sorra kerülő találkozót mindig más és más település rendezi meg, eddig kilencszer Magyarországon, egy alkalommal pedig a Kolozs megyei Tordaszentlászlón gyűltek össze a küldöttek, Nyárádszentlászlóra, mint a Szentlászlók közül az egyik legkisebb településre idén kerül sor. Nyárádszentlászló egyébként csupán két éve kapta vissza nevét és külön település státusát, korábban Nyárádgálfalva részének számított. A Kárpát-medence tizennyolc Szentlászlója közül tizenhárom képviseltette magát a rendezvényen. A rendezvény díszvendége Kerekes Károly RMDSZ-képviselő volt, aki oroszlánrészt vállalt Nyárádszentlászló nevének és státusának visszaállításáért folytatott politikai csatában. Július 8-án a küldötteket Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere fogadta, a falu részéről pedig Kis Mihály unitárius lelkész vállalt fontos szerepet a szervezésben. A találkozó központi rendezvényét a nyárádszentlászlói Árpád-kori műemlék, ma az unitárius felekezet által használt templomban rendezték, ahol leleplezték a meghívottak közös ajándékaként Nyárádszentlászlónak adományozott Szent László-szobrot, Nagy Ödön faragóművész alkotását. A kanadai juharfából kifaragott alkotást egyelőre a templomban helyezték el, mindaddig, amíg megfelelő köztéri helyet találnak neki a faluban. /Bálint Zsombor: Szentlászlók találkozója a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Az európai és a hazai közigazgatásról volt szó július 11-én a tusnádfürdői III. Kárpát-medencei diákszeminárium meghívottjai: Forgács Imre, a magyarországi Fővárosi Közigazgatási Hatóság, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács, valamint Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Demeter János kihívásként értékelte az EU önkormányzati rendszerének egységesítését, amely által a tagországokban homogenizálódnak a közigazgatási szolgáltatások. Bunta Levente szerint az általa vezetett hivatalban megtörtént a nemzedékváltás. Hátrányt jelent a politikum túlzott beavatkozása a helyi és megyei közigazgatási döntésmechanizmusba. /Bartha Réka: Közigazgatási buktatókról Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Két felújított református templomot is újraszenteltek a hétvégén Erdélyben. Szilágycsehben az 1519-ben épült műemlék-templom helyreállításának befejezését ünnepelték, a Beszterce-Naszód megyei Vicében a nyolcvan lelket számláló gyülekezet temploma mellett a parókiát is újjáépítette. A szilágycsehi gyülekezetnek háromévi megfeszített munkával sikerült helyreállítania műemlék templomát, hangoztatta Tőkés László július 16-án Szilágycsehben. A kilencezer fős szilágysági kisváros háromezer lelkes református gyülekezete ünnepelte a templom helyreállításának a befejezését. Tőkés László kiemelte: Erdély-szerte a Szilágyságban a legnagyobb a templomlátogatottság. „Mindenekelőtt a bennünk lakozó félelmet kell leküzdenünk, és sohasem szabad kihagynunk számításainkból Istent, mert az eljövendőben is nagy szükségünk lesz az Úr szövetségére” – szögezte le Tőkés László. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke szóvá tette: az Európai Unió a nemzetiségek védelmét illetően nem sok jóval kecsegtet, hiszen az EU-tag Szlovákiában olyan kormánykoalíció állhatott fel, amelynek egyes tagjai nyíltan hirdetik a magyarellenességet; és a Kárpát-medencében sehol sem akarnak hallani a magyarok önrendelkezéséről. „Nemcsak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, hanem a magyarországi magyarság is bajban van” – mondta a fideszes politikus. Utalt arra, hogy a magyarságot „a merjünk nagyok lenni felfogás helyett a tanuljunk meg kicsik lenni alapállásra tanítják”. Kövér László a magyarság együvé tartozásának a biztató jeleként értékelte a szilágycsehi templomjavítást, és leszögezte: a huszonegyedik században nincs már határon túli magyar ügy, csak magyar ügy. Balogh Zoltán református lelkész, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az új kihívások vállalására, de az elődöktől örökölt hagyaték megőrzésére hívta fel a figyelmet. A millecentenáriumi kopjafánál koszorúzás zárta az ünnepnapot. /Benkő Levente: Új szövetség Istennel – Helyreállították az 1519-ben épült szilágycsehi református templomot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy a magyar kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségeket támogató intézményrendszerben és támogatáspolitikában. Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, egyelőre bizonytalan, milyen anyagi támogatások fölött dönthet az Illyés Gyula Közalapítvány. Szili Katalin házelnök kezdeményezésére a múlt héten összeült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Előkészítő Bizottsága, melynek célja az idei, várhatóan szeptemberben megrendezendő csúcstalálkozó előkészítése volt. Az eszmecserén részt vett minden határon túli magyar szervezet egy-egy képviselője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint egyelőre nem világos, hogy az átszervezés, a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintik majd a határon túli magyarságot. Egyetértett ugyan azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de tudni szeretné, mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik majd a továbbiakban a Szülőföld Alap? Gazda Zoltán, az RMDSZ politikai ellenlábasának számító MPSZ sepsiszéki vezetője jelezte, tiltakozásokat fog szervezni, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyelőre nem foglalt állást a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere tervezett átalakításáról, véleménye szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott találkozóján csak általános elveket és célokat fogalmazott meg. Duray Miklós, a MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elvesztette a nemzeti együttérzés, hagyományőrzés egyensúlyát, a készülő döntések mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai húzódnak meg. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással lesz a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítására, – nyilatkozta Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Nehéz vitatkozni azzal, hogy az átláthatóság növelésére, a támogatások elaprózódásának megakadályozására szükség van, de kérdéses, hogy ez megvalósul-e. Kovács Miklós sajnálkozását fejezte ki, amiért a magyar kormány nem tárgyalt a tervezett átalakításokról a határon túli magyarok képviselőivel. /Kárpátinfo/Felvidék.ma, júl. 17./

Mintegy 850 magyar pedagógus vesz részt Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamain – közölte Lászlófy Pál, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A különböző tanfolyamok színhelye Erdély nyolc települése. Idén 15,3 millió forint támogatást kaptak a magyar oktatási tárcától, tavaly még 18 millió forintot. Tavaly 8 millió forintot kaptak a Szülőföld Alapból, az idén viszont egyetlen forintot sem. /Bolyai Nyári Akadémia: a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus-továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban július 27-én Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Burus Siklódi Botond, a szervezet titkára köszöntötték a továbbképző hallgatóit, meghívott előadóit. A továbbképzés helyszínei közt először szerepel a Bánság fővárosa, Temesvár – közölte Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. /Mayla Júlia, Pataki Zoltán: Akadémia bánsági premierrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által immár nyolcadik alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Anyanyelvi Táborra idén Setétpatakon került sor. Az Uzonkafürdő és Nagybacon között található pihenőhelyre 26 középiskolás érkezett Felvidékről, a Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványvidékeiről. Előadások hangzanak el  a népballadák gyűjtéséről, az 1848-as szabadságharc egyes momentumairól. A párkányiakat kísérő Mocsi Beáta szerint a Nyugathoz való földrajzi közelség miatt a felvidéki diákok egyre kevesebbet törődnek a hagyományőrzéssel és a történelemmel. /(hecser): Édes anyanyelvünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Alig ért véget a Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválzenekari tábor Székelyudvarhelyen a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában, máris ismét benépesült az intézmény. A művészeti iskolában július 17-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia zenetanár- és képzőművész-továbbképző kurzusa, a Bányai János Műszaki Kollégiumban pedig a mérnök-tanár továbbképzés. /Szász Cs. Emese: Javában folyik a Bolyai Nyári Akadémia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 20./

Körülbelül másfél órát tanácskozott július 21-én Tusnádfürdőn Markó Béla RMDSZ-elnök Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. A megbeszélést követő tájékoztatón közölték: a magyar és a román belpolitikai helyzetről cseréltek véleményt, és tárgyaltak az Európai Néppárton belüli együttműködési lehetőségekről. ,,Elmondtam, hogy a kisebbségi törvény helyzete még mindig nem jó, másfél év után sem körvonalazódott ennek elfogadása, de beszéltünk olyan fontos célokról, mint a magyar nyelvű egyetemi oktatás helyzete, az önálló magyar egyetem létrehozása” – mondotta Markó. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ és a Fidesz egyaránt az Európai Néppárt tagja, és kifejtette: szeretnék megalakítani az európai magyar Néppárt-tagok rendszeres konzultációs fórumát. Ez utóbbit értékelte legfontosabb témaként Orbán Viktor is. ,,Bátran mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar pártok az Európai Néppárton keresztül is megpróbálják érvényesíteni érdekeiket. Eljött az ideje, hogy létrehozzuk ennek egy egyeztető fórumát, a magyar önkormányzati választásokat követően, október közepe táján egyeztető konferenciát tartunk, ahol lehetőség lesz a további együttműködést körvonalazni” – fejtette ki a Fidesz elnöke. Orbán a szlovákiai példát említette, ahol az EU-s tagállammá válás utáni első választásokon kiiktatták a magyar érdekképviseletet a kormányból. /(-kas): Összefogás a Néppárt ernyője alatt (Orbán–Markó tárgyalások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

A magyar európai néppárti tagok rendszeres konzultációs fórumának megalakítására tett javaslatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke július 21-én Tusnádfürdőn. A két politikus a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre látogatva találkozott egymással, a megbeszélésen a magyar és a román belpolitikai helyzetről tárgyaltak. ,,Elmondtam, hogy a kisebbségi törvény helyzete még mindig nem jó, másfél év után sem körvonalazódott ennek elfogadása, de részletesen beszéltünk olyan fontos célokról, mint a magyar nyelvű egyetemi oktatás helyzete, az önálló magyar egyetem létrehozása” – mondta Markó. ,,Bátran mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar pártok az Európai Néppárton keresztül is megpróbálják érvényesíteni érdekeiket. Eljött az ideje, hogy létrehozzuk ennek az egyeztető fórumát, a magyar önkormányzati választásokat követően. Október közepe táján egyeztető konferenciát tartunk, ahol lehetőség lesz a további együttműködést körvonalazni” – fejtette ki Orbán Viktor. /Tusványos: Markó–Orbán találkozó. Megalakítanák az európai magyar néppárti tagok konzultációs fórumát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Egy másik Magyarország címmel tartotta meg előadását a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke. Megállapította, hogy a mai magyar belpolitika az összetartást és szolidaritást gyengíti. Ez ott kezdődött, hogy az anyaországot szembefordították a határon túli magyarokkal, most pedig társadalmi rétegeket fordítanak egymás ellen. Azért veszítették el a választásokat, mondta, mert a kormány sikeresen titkolta egy katasztrófa tényét és következményeit. A posztkommunista baloldalnak mindig sikerült áthárítani működése sikertelenségének következményeit a másik félre. Orbán szerint vissza kell térni a rendszerváltás eredeti szándékaihoz, amikor meghúzták azon hatásköröket, melyeket a politika többé nem léphet át. „Meg kell akadályozni, hogy a politika a továbbiakban is hazugságokra épüljön, be kell bizonyítani, hogy őszinteségre is lehet építeni sikeres és hatékony politikát” – magyarázta. A szlovákiai választásokról minden határon túli magyar szervezetnek le kell vonnia a tanulságot: mindössze az marad meg, amit már intézményesítettek. „Próbáljuk minden erőnket intézmények kiépítésére fordítani: Bolyai Egyetem, autonómia, a Sapientia Tudományegyetem fenntartása és megerősítése” – hangsúlyozta Orbán Viktor. „Mi nem támogatjuk a határon túli magyarokat, hanem beruházunk a magyar nemzetpolitika jövőjébe” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a magyar gazdaságpolitika számára Kárpát-medencei egységes gazdasági térség létezik, ezért Kárpát-medencei összefüggésekben gondolkodva kell kialakítani gazdaságfejlesztéssel, szakképzéssel vagy oktatással kapcsolatos elképzeléseket. „Ma a kulturálisan, lélekben, nemzetpolitikai szempontból összetartozó magyar nemzetrészek együttműködését az autonómiával tudjuk garantálni – jelentette ki Orbán Viktor –, ezért a magyar külpolitikának nyilvánosan vállalnia kell az autonómiatörekvéseket.” Szerinte a Kárpát-medencei magyarokat fenyegeti az etnikai arányok megváltoztatására törekvő államhatalmi törekvés, a magyar területek adminisztratív szétdarabolása, megújuló megfélemlítési hullámok, az igazságszolgáltatás részrehajló működése, valamint a magyar oktatási intézmények és a magyarlakta régiók hátrányos gazdasági megkülönböztetése. Orbán Viktor kitért az állampolgárság kérdésére is, amelyben továbbra is azt az álláspontot képviselik, hogy föl kell számolni a Kárpát-medencében élő magyarok diszkriminációját. Úgy vélte, a határon túli magyarok két értelemben is diszkriminációt szenvednek el: a világ magyarjai minden gond nélkül megkaphatják a magyar állampolgárságot, kivéve a Kárpát-medencei magyarokat. Ugyanakkor, Magyarországot kivéve, a Kárpát medencében minden állam megadta a kettős állampolgárság lehetőségét. /Orbán Viktor szerint intézményesíteni kell az igényeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Példát szolgáltatott András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyben élő Kárpát-medencei régióelnöke arra, hogy mit is jelent az erdélyi magyar nemzeti oldalon lévők széthúzása. A régióelnök burkoltan aláírás-hamisítással vádolta meg Tőkés Lászlót egy olyan írásban, melyet a Világszövetség Erdélyi Társasága címéről küldött elektronikus levélben hozott nyilvánosságra. A kiáltványnak arra a mondatára gondolt, mely a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán is szervezett politikai hazugságot emlegetett. /Gazda Árpád: Az igazságosztás alkonya. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Az RMDSZ és a helybéli egyházak szervezésében a hét végén Marosludason találkoztak a Kárpát-medencében levő Ludas nevű települések képviselői. Eljöttek a magyarországi Heves megyében levő és a vajdasági ludasiak is. Július 23-án, vasárnap a találkozó emlékére állított kopjafát avattak a református templom udvarán. A Magyar Házban megnyitották Árkosi Enikő helybéli fiatal képzőművész kiállítását. Az ünnepi műsorban Varga Zsuzsanna, a helybéli líceum tanára és tanítványai szavaltak, zenés verseket adott elő Szőcs Ilka székelyudvarhelyi költő, majd a Hajdina és a Pohánka marosludasi néptáncegyüttesek mutatták be műsorukat. Fellépett még a református egyház vegyes kórusa is. Megkoszorúzták dr. Buday Árpád régészprofesszor szülőházát. A professzor Marosludason született 1879. január 17-én, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem karán szerzett diplomát, majd ugyanazon egyetemen tanári állást kapott. 1914-1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke volt. Kutatási területe Dacia római kori hódoltságának kora. Tankönyvet írt és irodalmi alkotásai is voltak. A professzor 1927-ben karával együtt a szegedi egyetemre települt át, itt halt meg 1937-ben. Marosludas 2000-ben állított emléktáblát házának falára, azóta minden alkalommal kegyelettel emlékeznek meg a város nagy szülöttjéről. /Vajda György: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke a tusványosi táborban kijelentette: intézményesíteni kell a meglévő jogokat, még akkor is, ha nem vagyunk kormányon, mert a szlovákiai példa intő jel. Ha meg kormányon vagyunk, akkor próbáljuk minden erőnket intézményeink létrehívására összpontosítani. – Igen, harcolni kell a Bolyai Egyetemért, igen autonómia, igen Sapientia Egyetem, fönntartani és megerősíteni. Csak az intézményekben hiszünk. Csak akkor van értelme kormányzati felelősséget, s az azzal járó nehéz döntéseket vállalni kisebbségi szervezetnek, ha intézményeket tud létrehozni a saját közössége számára. A magyar nemzetpolitikának a legfontosabb célja, hogy a történelmileg, kulturálisan, s lehetőleg összetartozó nemzeti közösség különböző államokban lévő részeit ismét egyesíteni tudja. A második pillérünk, melyet érdemes megneveznünk, az, hogy a határon túl élő magyarok nem elvesznek az ország erejéből, hanem hozzáadnak. Tehát mi nem támogatjuk a határon túli magyarokat, hanem beruházunk a magyar nemzetpolitika jövőjébe. A harmadik dolog az, hogy a magyar gazdaságpolitika számára egységes Kárpát-medencei gazdasági térség létezik, ezért legyen szó gazdaságfejlesztésről, szakképzésről vagy oktatásról, ezt nem a magyar államhatárokon belül, hanem egy teljes Kárpát-medencei gazdasági összefüggésben kell kialakítani. A következő dolog, amit tennünk kell: világosan ki kell mondanunk, hogy ma a kulturálisan, lélekben, nemzetpolitikai szempontból összetartozó magyarság együttműködését az autonómiák tudják garantálni. Ezért a magyar külpolitikának nyilvánosan vállalnia kell az autonómia-törekvések szavatolását. Ki kell mondanunk: nincs kettős mérce. A baszkoknak van autonómia, a katalánoknak is, s a Finnországban élő svédeknek is van, de az erdélyi magyaroknak nincs. A következő tétel, amelyet nyilvánosan kell képviselnünk, hogy Magyarország érdekelt abban, éppen a magyar kérdés kedvező megoldása érdekében, hogy EU-s kisebbségi jogvédelmi szabályt alkosson meg. Míg ezt nem teszi meg, addig precedensekre fogunk hivatkozni a nemzetközi színtéren. Fontos dolog, hogy a világ közvéleménye előtt megjelenítsük azokat a veszélyeket, melyeket a határon túli nemzeti közösségeknek el kell szenvedniük. Erről is elkészítettünk egy lajstromot – mondta a pártelnök. /Gazda Zoltán: Orbán pillérei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Setétpatakon szervezte meg nyolcadik alkalommal a Kárpát-medencei Anyanyelvi tábort, középiskolás diákok számára. A tíznapos esemény július 21-én zárult. A résztvevők Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből valamint Erdély szórványtelepüléseiről érkeztek. A tábor ideje alatt a vendégek megismerkedhettek Háromszék történelmével és kultúrtörténeti jellegzetességeivel, illetve előadásokat hallgattak. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnökének elmondása szerint a szervezők arra törekedtek, hogy a programpontok, az ismeretterjesztő előadások kiegészítsék az iskolai tananyagot, és a helyi jellegzetességekhez, hagyományokhoz kapcsolódjanak. A tábor fontosságát Ördög-Gyárfás Lajos abban látja, hogy a középiskolás diákok megismerik egymást, szokásaikat, egymás vidékét, hagyományait, és nem utolsó sorban megtudják, mit jelent Erdély. /Knop Ildikó: Anyanyelvi tábor Setétpatakon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./

Pontosított Tőkés László, miután András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke aláíráshamisítással és hazugsággal vádolta meg a püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. András Imre korábban azért tiltakozott mert szerinte a Jó reggelt, Erdély! Ébresztő! címet viselő közlemény első pontjának megfogalmazása félreérthető. András Imre szerint „hazudósra sikeredett” az a dokumentum, mellyel éppen a nyilvános politikai hazugság ellen foglaltak állást. Az MVSZ régióelnöke a kiáltványnak azt a mondatát idézi, amelyik szerint „2004 végén, a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás tárgyában szervezett és nyílt politikai hazugság történt”. „Mivel a jelzett pont a Magyarok Világszövetségét érinti, a megfogalmazók néhány szó beiktatásával egyértelművé tették a gondolatot” – olvasható abban a levélben, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala tett közzé. A pontosításra adott válaszában András Imre úgy vélte, a módosítás „nem kielégítő, de szükséges volt”. Hozzáfűzte: „Nem a Magyarok Világszövetsége érdekében kellett megtenni, hanem azért, mert a rossz lelkiismerettel megfogalmazott eredeti szöveg sértette azt a több ezer magyar embert is, akik nem csupán alkalomszerűen, politikai siker reményében csapódtak az ügyhöz az utolsó pillanatban, hanem hittel és meggyőződéssel cselekedtek a népszavazás érdekében.” András Imre azt kifogásolta, hogy a kiáltvány szövegezője a december ötödiki népszavazás kapcsán „nem nevezte meg a hazugot”.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület idézett közleménye ugyanakkor nem tér ki András Imre másik vádjára, miszerint a kiáltvány megszövegezői meghamisították Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke aláírását. A régióelnök szerint ezt Sándor Krisztina nem is cáfolta, csupán azt kifogásolta, hogy nyilvánossá tett egy magánbeszélgetést. /MVSZ-Tőkés vita: harcostársakból ellenfelek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a Kárpát-medence ásványvizeiről július 28-29-én Csíkszeredában, a Sapientia-EMTE épületében. A konferencia társszervezőjeként jelen volt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) képviseletében Nagy József vezérigazgató is. A felszín alatti vizek széles körű megismertetésének szükségességét és az azok hasznosításában rejlő lehetőségeket fejtegette a megnyitón Liebe Pál, a Felszín Alatti Vizek Alapítványának elnöke. A mofetták és a szejkefürdői gyógyvíz hatásairól is hallhattak előadásokat. /Horváth István: A gyógyászatban is hasznosítható alapanyag lehet az ásványvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentumban Gyurcsány Ferenc gyökeres változásokat ígérve vázolta fel a megújulást. Szerinte az 1990 óta kialakult intézmény- és kapcsolatrendszert azért kell módosítani, mert egyrészt elavult, másrészt pedig azért, mert Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozását követően 2007. január 1-jétől minden bizonnyal Románia is EU-tagállammá válik. Így tehát – a gyurcsányi tervezet is így fogalmaz – a Kárpát-medencei magyarságnak legalább kilencven százaléka az EU közös otthonában találja majd magát, s ez az új helyzet kétségtelenül új lehetőségeket is kínál. Benkő Levente, a Krónika munkatársa szerint a gyurcsányi szemlélet sem képes túllépni azon a beidegződésen, miszerint van belhoni, és van külhoni magyarság. A tervezet továbbra is a magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolatáról tesz említést, amit nem lehet kompenzálni sem évenkénti felszólalásokkal az Országgyűlésben, sem a világ magyarságának fesztiváljával. Ráadásul a tervezet továbbra sem szavatolja a politikai és a gazdasági kliensrendszer megszüntetését. Márpedig egy és oszthatatlan magyar nemzet létezik, ez volna az alfája és ómegája az új magyar nemzetstratégiának. /Benkő Levente: Tovább. Másképp! = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Kolozsváron kezdődik a több helyszínen szervezett Magyar Református Világtalálkozó. Először fordul elő, hogy a magyar kormány támogatása nélkül, a református egyház saját költségéből finanszírozzák a világtalálkozót, amelyet idén 5. alkalommal szerveznek. A találkozót augusztus 12. és 22. között rendezik meg a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek – közölte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök Debrecenben. Bölcskei Gusztáv hozzátette: a korábban megrendezett találkozókat 80-200 millió forinttal támogatta a kormányzat, most azonban tudatosan nem kértek központi támogatást. Míg az eddigi találkozókat a Magyar Református Világszövetség rendezte, most az egyházkerületek szervezik, s a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán úgy döntöttek: inkább legyen szerényebb a találkozó, de nem kérnek kormányzati segítséget – fűzte hozzá Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. A világtalálkozó elsődleges célja a három létformában – az anyaországban, a Kárpát-medencei utódállamokban és a világ minden részén szórványban – élő magyar reformátusság testvéri kapcsolatainak ápolása. Az első ilyen találkozót 1938-ban tartották, majd hosszú szünet után 1991-ben, 1996-ban és 2000-ben rendezték meg. Az idei találkozó augusztus 12-én Kolozsváron, Bocskai szülővárosában kezdődik és 22-én Debrecenben zárul. A püspök elmondta: a világtalálkozón az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is megemlékeznek. /Saját zsebből szervezett találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A Partiumi Keresztény Egyetemen, Nagyváradon szervezik meg az idei Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, amely a térség főiskolásai és egyetemistái szakmai és tudományos műhelyének számít. Az augusztus 5-én kezdődő, egyhetes rendezvényre a térség egyre több országából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról érkeznek résztvevők. Az előadások fő témája a csatlakozás és az európai integráció, délután pedig az öt szakosztály – környezetgazdaság-környezetvédelem, közgazdaságtan, politológia, sajtó és kommunikáció, illetve szociológia – szekcióülései zajlanak. A táborozók az előadások szüneteiben számos kulturális és szórakoztató rendezvényen vehetnek részt. /Balogh Levente: Nyári egyetem az EU-integráció jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Megkezdődött az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. „Meg kell találni azon hírközlési eszközöket, amelyeken új gondolatokat közvetíthetünk az autonómiáról”- szögezte le augusztus 7-én, a nyitónapon Nagyváradon Csoóri Sándor író. Az Antall József Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete által, az európai integráció témájában szervezett egyhetes rendezvény másik meghívottja Balogh Júlia, a Duna II. Autonómia csatorna igazgatója volt. Balogh Júlia szerint az önrendelkezés kérdése megkerülhetetlen, hiszen az Európai Unió tagállamaiban már számos formája létezik. „Önrendelkezés nélkül nincs jövőnk. El kell érnünk, hogy biztosítsák számunkra az autonómiát; nem ajándékként, hanem azért, mert kijár nekünk” – hangsúlyozta. Leszögezte, a Kárpát-medence magyarságának egységesen kell fellépnie céljaiért, mivel így számbelileg is jelentős erőt képvisel. „Az utódállamok vezetői összehangoltan működnek, mindenütt egyformán támadják a magyar közösséget. Bár sok mindent szabad, nincs meg az a szabadság, amire valóban szükségünk lenne” – hangsúlyozta az igazgató. Csoóri Sándor előadásában saját életútja és a népi kultúra közötti viszonyt vázolta. Előadásában kifejtette, összefüggés mutatható ki a népi és a modern költészet között, és úgy vélte, a népi kultúránál nincs nagyobb nemzeti értékünk. „Ha nincs parasztság, aki őrizze, az értelmiségnek kell megőriznie” – vélte Csoóri. Hozzátette, véleménye szerint a 20. és 21. században felszínessé vált a kultúra, és fontos lenne a folyamat visszafordítása. /Balogh Levente: Csoóri: új gondolatok szükségesek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./