Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Háromszéken az idei lehet az első év, amikor minden tanintézmény megkapja a működéséhez szükséges egészségügyi engedélyt, mondta Deme Judit, a Kovászna megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója. Tájékoztatása szerint Háromszéken az elmúlt években sokat javult a tanintézmények felszereltsége. Míg tavalyelőtt még több mint 50 intézmény működött egészségügyi engedély nélkül, tavaly már csak 6 iskola nem kapott ilyen engedélyt. Három „problémás” iskolát tart nyilván a megyei oktatásügy: forráshiány miatt Máréfalván nem sikerült befejezni az iskolaépületben megkezdett munkálatokat, ezért a helybeli iskolásokat ebben a tanévben is a kultúrotthon fogadja be. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum arra készül, hogy felmondja a szerződést az új iskolaépület kivitelezőjével. Itt is alternatív helyet kell biztosítani a tanulók számára a következő tanévben. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban sem fejeződtek be az építkezési munkálatok. /Kovács Zsolt, Parászka Boróka: Iskola-”mosdatás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen, a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Megoszlik a háromszéki polgármesterek véleménye is a nagygyűlés ügyében. Rácz Károly, Kézdivásárhely MPP-s polgármestere hangsúlyozta: hajlanak az SZNT felhívására, nem zárkóznak el a jó kezdeményezéstől. A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vesznek, hajlanak a csíkszeredai nagygyűlésen való megjelenésre is. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester szerint az erdélyi magyar szervezetek közötti párbeszéd intézményrendszerét járatják le a két nagygyűlés szervezésével. /Farcádi Botond: Két út áll előttük, melyiken indulnak? (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Viták zajlanak arról, hogy maradjon-e alaptantárgy a vallás az új tanügyi törvényben, melynek a közvitája ezekben a napokban zajlik. Ecaterina Andronescu miniszter javaslatai mindent hagynának a régiben, a Miclea-féle törvénycsomag a szülőkre és a gyerekekre bízná: kérnek-e az iskolai vallásos nevelésből. A magyar egyházak szeretnék biztosítani az egyházi nevelést, az ÚMSZ által kérdezett szülők és diákok inkább gyakorlati tudást és hasznot várnak a közoktatástól. Daniel pátriárka ortodox egyházfő szerint az új tanügyi törvényben kötelezővé kell tenni a vallásoktatást. Ecaterina Andronescu miniszter tervezete alaptantárggyá tenné a vallásoktatást. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában opcionális, vagyis a vallás a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. Marosvásárhelyen volt olyan eset volt, amikor a szülő írásban kérte az iskolavezetőséget, hogy gyereke a vallásóra helyett más tantárgyat választhasson. A háromszéki református lelkészek és vallásoktatók egyaránt az alaptantárgyak között szeretnék látni a hitoktatást. Bocz Rita hitoktató elmondta, 14 éves munkássága alatt mindössze két szülő kérte, hogy gyereke ne vegyen részt a vallásórán. A magyar történelmi egyházak már a tavaly megfogalmazták álláspontjukat ebben a kérdésben. „Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk. Azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani” – nyilatkozta korábban a magyar egyházak nevében Vörös Alpár unitárius nevelési előadótanácsos. /Antal Erika, Kovács Zsolt: „Alap”-kérdéssé vált a hazai vallásoktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete szeptember elsejétől abban épületben fog működni, amely az RMDSZ megyei szervezetének is otthont ad. Ebben az épületben működik az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselőinek – Márton Árpád és Édler András képviselők és Albert Álmos szenátor – az irodája. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete eddig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kovászna megyei szervezetével működött egy épületben. /Háromszék: egy épületben az RMDSZ és az MPP. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Elbocsátás nélkül csökkentette az állások számát a Kovászna megyei tanfelügyelőség az óvoda- és iskolahálózatban. A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy 146 katedrával kevesebb lesz az új tanévben, mint tavaly, de azt elismerik, ha ennek így kell történnie, jó, hogy nem kerül utcára egyetlen szakképzett pedagógus sem. Országosan húszezer állás megszüntetéséről döntött az oktatási miniszter, ebből Háromszéken száznegyvenhat alkalmazottat érintene, ha a karcsúsítást elbocsátással oldanák meg. A megyei tanfelügyelőség valóságos számháborút folytatott a csökkenthető órák ellen, többek között a kétnyelvű osztályok kivételével ezentúl összevonják a csoportokat az idegennyelv-órákra és bizonyos gyakorlati tevékenységekre, kettő helyett csak egy opcionális tantárgyat választhatnak a diákok stb. /Fekete Réka: Hátraarc a tanügyi reformnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Újabb szép kivitelezésű reklámkiadványait jelentette meg a megyei tanács keretében működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A Háromszék, a borvíznagyhatalom kétnyelvű kiadványt (térkép és szöveg) előbb Sepsiszentgyörgy turisztikai térképe, majd a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) reklámkiadványa követte. A sort két új kiadvány folytatja. A Kulturális Háromszék kétnyelvű (magyar, román), melyben színes megyetérképen az egykori három közigazgatási székre, Erdővidékre és Bodzavidékre lebontva mutatják be a vidéket, a népi mesterek műhelyeit, az új és állandó jellegű kiállításokat, a magángyűjteményeket, arborétumokat, a Háromszéki Magyarok Emlékparkját, emlékházakat stb. Az Aktív turizmus Háromszéken című térkép ismerteti a háromszéki gyalogtúrákat szolgáló jelzett turistaösvényeket, a terepbicikli-utakat, a vadász- és lovasturizmus színtereit. Ez az öt idegenforgalmi tájékoztató kiadvány mérföldkövet jelent ebben a témakörben. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna Megye Turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A tavaly Veszprémben nagy sikert aratott, Európa kicsinyben című közös kiállításra válaszolva idén a Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi székhelyén tartják meg a két testvérintézmény előadással egybekötött ikertárlatát. A megnyitó szeptember 19-én lesz. A múzeumkertben hagyományőrző mestereket vonultatnak fel, fellép a sepsiszentgyörgyi Százlábú együttes és a veszprémi táncegyüttes, majd a két igazgató megnyitja az Ünnepek és hétköznapok című vallásos néprajzi kiállítást. A tárlat lényege megmutatni, mi az, ami megegyezik s mi különbözik a Bakony térsége és Háromszék, tágabban Székelyföld között – mondta Vargha Mihály igazgató. Hangsúlyozta, igen gyümölcsöző a több mint húsz évre visszatekintő kapcsolat a két múzeum között. /Szekeres Attila: Múzeumi kapcsolat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Államot akarnak az államban, új országot követelnek a székelyek – ilyen és ehhez hasonló címek alatt futottak a csíkszeredai, de főként a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlésről szóló hírek a román hírtelevíziókban. A Háromszék munkatársa szerint nem próbálták meg elmagyarázni a román értelmiségi elitnek, a politikai vezetőknek a területi autonómia lényegét. Párbeszédet kellett volna kezdeményezni a székelyföldi románokkal, az erdélyi román társadalom vezetőivel. Ezt sürgősen pótolni kell. /Farcádi Botond: Párbeszédet a románsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

Az 1989-es fordulat utáni huszadik tanévre csengetnek be szeptember 14-én a háromszéki iskolákban. Több mint 37 ezer óvodás és iskolás, valamint közel 3300 pedagógus kezdi meg a 2009/2010-es tanévet Háromszéken. Tíz esztendővel ezelőtt közel negyvenhétezren indultak óvodába, iskolába, a csökkenés tehát tízezer gyermek. A megyében idén 2500 elsős először lépi át az iskola küszöbét, szinte ugyanannyian indulnak ötödik osztályba, és 1800-an kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. Szakképzetlen pedagógus nem jut katedrához, a tanítók, tanárok több mint harmada címzetes, vagyis állandó állással rendelkezik, a hétszáz képzett helyettesítő évente versenyvizsgázik egy jobb katedráért. /Fekete Réka: A huszadik tanévkezdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Öt háromszéki civil szervezet – a Civilek Háromszékért Szövetség, az Amőba Alapítvány, az Eventus Plusz Egyesület, a Rika Egyesület, valamint a Bedő Albert Környezetvédelmi és Ifjúsági Egyesület – vett részt a hét végén a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány által megszervezett ONG Fest nevű országos civil fesztiválon és kiállításon Bukarestben. Az eseményen több mint 200 civil szervezet képviselői jelentek meg. A háromszéki kiállítósátrakat látogatók közül többen elmondták, jártak már Székelyföldön, tisztelik az ott élőket, de többüknek el kellett magyarázni, merre is van ez a vidék, a háromszéki civilek pedig az autonómiatörekvésekről szóló tévhiteket is próbálták eloszlatni. A háromszéki szervezeteknek több partnerségi kapcsolatot, együttműködést sikerült kialakítaniuk. /(Farcádi): Háromszéki civil szervezetek Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Határon túli magyar társulatok is részt vesznek a Kárpát-medence kincsei elnevezésű programsorozaton, amely szeptember 16-án kezdődik Egerben. A fesztiválon fellép a Háromszék Táncegyüttes, a szabadkai, a zombori és a komáromi színház is. A Kárpát-medencei kultúrák találkozója nyitóelőadásán a Csávási ballada című táncjátékot láthatja a közönség. Az erdélyi Sepsiszentgyörgy táncegyüttese a Jászság Népi Együttessel közösen mutatja be a szászcsávási zenészek történetét. A Zomborból érkező Népszínház Bulgakov Kutyaszív című darabját adja elő. A Szabadkai Népszínház Seress Rezső és Müller Péter Szomorú vasárnap című darabjával, a szlovákiai Komáromi Jókai Színház Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával lép fel. /”Határtalan” színházi esték Egerben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. Kovászna megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállt az négy hónapban észlelt visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, ez a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi. A munkanélküliség megnőtt, ez év júliusában a megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, közben az újonnan bejegyzett cégek száma, mindössze 211 kft. /Bíró Blanka: Pozitív és negatív irányba is alakult Kovászna megye gazdasága. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Minden kulturális rendezvényre lehet jegyet vásárolni a városközponti irodában Sepsiszentgyörgyön. Rendezvényszervező irodát hoztak létre. Az irodában már elkezdték árusítani a jegyeket és bérleteket a Tamási Áron és Andrei Muresanu Színházak, a Háromszék Táncegyüttes, az M Stúdió mozgásszínház, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás Jenő Képtár rendezvényeire, de a művelődési központ és más művelődési rendezvények kínálatára is befizethetnek itt az érdeklődők. /Kovács Zsolt: Kultúrkalauz Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szeptember 18-19-én tartják a Háromszéki orvosnapokat Baróton. A szervezők hangsúlyozták: hivatásuk gyakorlásának Székelyföldön adott lehetőségeire és újdonságaira hívnák fel a figyelmet. A mintegy közel kétszáz résztvevő budapesti, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói, csíkszeredai neves orvosok tartanak előadást. Az esemény egyik szervezője a baróti kórház igazgatója, Ágoston László szerint az ehhez hasonló szakmai rendezvények azért is fontosak, mert így a szomszédos megyékben dolgozó orvosok közt szorosabb emberi és szakmai kapcsolat jön létre. /(hecser): Háromszéki orvosnapok Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

József Álmos /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ sepsiszentgyörgyi matematikatanár és helytörténész, több kötete jelent meg, képeslapokat, dokumentumokat gyűjt, kiállításokat szervez, előadásokat tart. Az egyetem elvégzése után rögtön a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba került, 2004-ben történt nyugdíjazásáig matematikatanár volt. Helytörténettel foglalkozott, négy könyvet írt Cserey Zoltán történész barátjával. Legalább négyezer tábori postalapot olvasott el, világháborús visszaemlékezéseket, naplókat, így született az első világháborús könyve, az Amire a falevelek lehullanak. A mikós monográfia késik, ezért összeállította az iskola képes történetét. Az Országzászló-állítás Háromszéken című könyvéhez háromszor bejárta keresztül-kasul Háromszéket, elment idős emberekhez, elsősorban nőkhöz, mert a férfiak a negyvenes években katonai szolgálatban voltak, a fronton, így az országzászló-állítás szemtanúi 1941–1943 között a nők voltak. Sepsiszentgyörgy korai történetében sok a fehér folt, mert az orosz csapatok feldúlták a megyeháza épületét és a teljes levéltárat megsemmisítették. József Álmos most tervezi, hogy az 1940-es második bécsi döntés utáni bevonulás történetét feldolgozza képi és írásos dokumentumok alapján. József Álmosnak Cserey Zoltán történésszel négy könyve jelent meg: – Sepsiszentgyörgy képes krónikája- Fürdőélet Háromszéken- Tusnádfürdő- Sepsiszentgyörgy képes története Önálló kötetei: – Mire a falevelek lehullanak- Országzászló-állítások Háromszéken- A Székely Mikó Kollégium képes története. /Bíró Blanka: A számok és a képek tudója. Interjú József Álmos sepsiszentgyörgyi matematikatanárral, helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Pénzhiány miatt nem folytatódhatott idén az iskolai campusok építése Háromszéken. Az erdővidéki Baróti Szabó Dávid-iskola mellett immár közel húsz éve épül a 300 férőhelyes kollégium, étkezde és tanári lakások. Viszont októberre elkészül a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kollégiumának egyik szárnya, és a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar hallgatói új épületben kezdhetik meg a tanévet. A campus 1830 hallgatót képes befogadni. A sepsiszentgyörgyi karon több mint ezer diák tanul, akik számára idéntől kollégiumi elhelyezést és étkezdét is biztosítanak. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ bővítését határozták el. Új mezőgazdasági szakiskolát építenek Sepsiillyefalván, amit összevonnak a sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépiskolával. /Bíró Blanka: Félbemaradt campusépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Barabás Csibi Márti, az Új Magyar Szó riportere veheti át idén a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) éves közgyűlésén átadásra kerülő Oltyán László-emlékdíjat a hét végén Gyergyószárhegyen, jelezte Szucher Ervin, a Pro Novum Kulturális Egyesület elnöke. Voltak nagyon jó pályamunkák, amelyek közül kimagaslott két szerző teljesítménye, Barabás Csibi Mártié és a Mózes Lászlóé, utóbbi a Háromszék újságírója. A holtversenyt Csibi Márti nyerte. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke az Oltyán László-emlékdíjat kitűnő lehetőségnek tartja arra, hogy az egyesület ne csak azokat díjazza, akiket életművük érdemesít fel, hanem a fiatalokat is. /Elismerték a tényfeltárót. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emlékeztető: Salamon Márton László egy évvel ezelőtt az ÚMSZ főszerkesztőjeként élesen elítélte MÚRE-t, és a MÚRE szakmai díja odaítélésének módját szégyenteljesnek nevezte. Kifogásolta, hogy nem Barabás Márti, az ÚMSZ munkatársa kapta a legjobb tényfeltáró írásaiért járó kitüntetést. /Salamon Márton László: Csak a szégyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. szept. 24./

Több millió eurós beruházások valósulnak meg Hargita és Kovászna megyében – hangzott el a vállalkozói napok keretében tartott 3 Invest nevű befektetési konferencián, Sepsiszentgyörgyön. „Zajlik az országutak és a községi úthálózat rehabilitálása, az elmúlt 15-20 évben nem voltak ilyen mértékű fejlesztések, mint idén” – fejtette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Egy hét múlva írják alá a szerződést az Európai Unióval a Kézdivásárhely és Kovászna közötti 18 kilométeres megyei út felújításáról, amelynek értéke 15 és fél millió euró. Ez több, mint a Kovászna Megyei Tanács egyévi költségvetése. Emellett Háromszék 28 településén zajlik útépítés, húsz településen építenek víz- és 29 településen csatornahálózatot – számolt be a tanácselnök. /Kovács Zsolt: Befektetésboom a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója, válaszként a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésekre, tízpontos dokumentumot küldött többek között az államelnöki hivatalnak, amelyben az elmagyarosított románok „újra-románosítását”, illetve egy jogszabály kidolgozását javasolta a székelyföldi románok identitásának megőrzése céljából. A Székely Hírmondónak elmondta, hogy ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol. Szerinte a székelyek letelepülése utáni volt a békés elmagyarosítás. A második fázis már erőszakos elmagyarosításként is felfogható, és az 1848-as forradalom után, illetve a dualizmus korában (1867-1918) csúcsosodott ki. Lacatusu szerint a letelepedő székelyek itt román őslakosokat találtak. Arra a kérdésre, hogy akkor a mi a magyarázata annak, hogy az írott forrásokban Háromszéken csak a 18. században jelenik meg a román etnikum, és csak jóval azután épülnek az első ortodox templomok, kijelentette: főleg az 1848 utáni korszakban irányított elmagyarosítás történt. Az ortodox templomok azért jelentek meg olyan későn, mert az ortodox vallás Erdélyben nem volt elismert. Lacatusu nem akar románosítani. Idegenkedik a területi autonómiától, mondván, már most ennyire ellenséges a hangulat, akkor mi lesz az autonómia után? /Tinca Teddy: Aki visszarománosítaná a székelyeket Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 25.

Szeptember 25-én Sepsiszentgyörgyön Tamás Sándor megyei tanácselnök megnyitóbeszédével kezdődött az ötnapos háromszéki Benedek Elek-emlékünnepség-folyam. A gyermekirodalomnak a Kárpát-medence egészéből Háromszékre sereglett szakemberek Gyermek a képzelet és valóság határán – a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban konferenciával indítottak. /Sylvester Lajos: Elkezdődött a Benedek Elek-emlékünnepség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken. Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban címen szakmai konferenciát tartottak. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg Sepsiszentgyörgyön, majd a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. /Bíró Blanka: Harminckét rendezvény Háromszéken Benedek Elek emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

„A Diakónia Keresztény Alapítvány országos szintűvé bővítené a Háromszéken tavaly májusban indított jelzőrendszeres házigondozó-szolgálatát” – jelentette be Tóth Anna projektvezető református lelkész. Az országban elsőként indított rendszer az egyedül élő idős emberek számára nyújt lehetőséget a segélykérésre. Az érintettek egy karórához hasonló készüléket viselnek, ezen van az a „pánikgomb”, amellyel a bajt a diszpécser szolgálat számára lehet jelezni. A segélykérő 20–30 négyzetméteres körzetéből a telefonkagyló felemelése nélkül kezdeményezhet hívást, akkor is, ha földön fekszik és nem tud felállni. A holland alapítvány által 45 ezer euróval támogatott telefonos beteggondozó tavaly 16 személy számára nyújtott segítséget. A háromszéki otthoni idősgondozó rendszerben mintegy ezer személyt látnak el naponta. /Kovács Zsolt: Pánikgomb időseknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/

Ötödik évadját kezdte a Háromszék Táncegyüttes égisze alatt működő M Stúdió mozgásszínházi műhely, amely hét fiatal színészből álló társulatával Erdélyben ebben a formában ismeretlen színházi műfaj meghonosítására vállalkozott. A társulat egyre ismertebb, idén a kisvárdai Magyar Színházak Fesztiválján díjat nyert az Uray Péter rendezésében színpadra vitt Rómeó és Júlia előadással, számos meghívást kapott, szeptemberben pedig a Goda Gábor rendezte Törékeny című darabbal részt vett a Debreceni Alternatív Színházi Fesztiválon. Az idei évad egyik meghatározó munkája a Hamlet mozgásszínházi adaptációja, amelyet Uray Péter, a társulat művészeti vezetője állít színpadra. Molnár Ferenc Liliom című művét Rusznyák Gábor viszi színre, a díszlet- és jelmeztervezés Bagoly Zsuzsa munkája lesz. /Farcádi Botond: Ötéves születésnapjára készül az M Stúdió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Jobb tanulmányi eredményekkel végezték a háromszéki diákok a 2008/2009-es tanévet, mint egy évvel azelőtt, de több a lezáratlan és bukott tanuló, nőtt az iskolát elhagyók száma. A háromszéki óvoda- és iskolaigazgatókkal tartott sepsiszentgyörgyi találkozó Fábián Vince, az oltszemi Speciális Iskola nyugdíjba vonuló igazgatója búcsúztatásával kezdődött. Keresztély Irma főtanfelügyelő számszerűen ismertette az elmúlt tanév eredményeit. Tavalyelőtt hatszázzal kevesebb óvodást és tanulót jegyeztek a megyében, mint egy évvel korábban, tavaly alig volt érezhető a csökkenés, idén az óvodások, elemisták és általános iskolások létszáma nem sokat változott, a középiskolában ellenben továbbra is nagy a tanulóhiány, a tervezettnél három IX. osztállyal kevesebb indult. A negatívumok között sorolta a főtanfelügyelő a beruházásokra, fejlesztésekre fordított központi összegek folyósításának teljes leállítását 2009 elejétől. /Fekete Réka: Három középiskolai osztállyal kevesebb (A minőségi oktatásért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Az ideiglenes kormány egyik első intézkedése az volt, hogy a lemondott SZDP-s miniszterek és államtitkárok után a prefektusokat is menessze. A döntés mindenkit meglepett. Ha a prefektusok nem perelnek állásaikért, Háromszéken is új ember fogja felváltani Codrin Munteanut. /Leváltották Codrin Munteanut. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének elnöke úgy véli, hogy pártjának nem kellene Kelemen Hunort támogatnia az államelnöki választásokon, hozzátette azonban, hogy személyes véleményről van szó. /Az MPP nem támogatná Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

A válságból való kilábalásban is segítene a cégeknek a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – fejtette ki Kurkó János György, az egyesület frissen megválasztott elnöke. A SZVESZ szorosabb kapcsolattartást, gördülékenyebb kommunikációt kíván ösztönözni. Az üzletembereket képviselő fórum a pályázatlebonyolító szerepre és a társadalmi felelősségvállalásra fekteti majd a hangsúlyt. A SZVESZ a régió három, már működő tekintélyes szervezetére épít: tagjai közt található a háromszéki kis- és közepes vállalatokat tömörítő ASIMCOV, a gyergyószéki ARBOR, valamint az udvarhelyi UKKSZ. Jelenleg Hargita–Kovászna megyére összpontosítanak, Maros megye a terjeszkedés következő állomása. /Szakács Zsuzsanna: Összefogás a pofonok után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./