"Máj. 9-én Kolozsvár bemutatkozott az Erdélyi (Kolozsvári) Közszolgálati Televízió magyar szerkesztősége. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Televízió osztályvezető szerkesztője elmondta 12 főállású munkatársa 12 megyét kell hogy lefedezzen. A kolozsvári magyar adás szétszabdalt heti 225 percéhez ha hozzászámítjuk a temesvári és a bukaresti magyar adás perceit, ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszi ki. Marosvásárhelyen folynak az előkészületek egy újabb területi stúdió beindításához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen az anyanyelvi tájékoztatáshoz és az anyanyelven történő tájékozódáshoz való jog. Síkra szállt az egész napos magyar közszolgálati rádió- és tévéadás megvalósítása mellett. Markó a független magyar sajtó fontosságát hangsúlyozta, amelynek elsősorban a politikai befolyástól kell függetlennek lennie. Csép Sándortól, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökétől származó egésznapos tévéadás ötlete, úgy tűnik, egyelőre továbbra is terv marad. Márton Árpád háromszéki képviselő a tévézés törvényes kereteiről szólt. Mint mondta, noha létezik olyan jogszabály, amely a tévéadások területi továbbítását szabályozza, ezt több kábeltévés társaság nem tartja be, vagy rosszul értelmezi, így a kolozsvári stúdió műsorai gyakran nem jutnak el mind a tizenkét megyébe, amelyet le kell fedeznie. A képviselő azt is elmondta, hogy a területi stúdiók magyar adásidejének bővítését nem szabad valaminek az ellenében értelmezni. A romániai magyarságnak joga van egy szerteágazó közszolgálati és magán tévéhálózat kiépítéséhez. /Makkay József, Szabó Csaba: Bemutatkozott az Erdélyi Közszolgálati Televízió. Az értelmiség támogatja a Donáth úti stúdiót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Az RMDSZ keretén belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum Együtt - mindnyájunkért mozgalmának kezdeményező bizottsága - Bitay Ödön, Bódi-Kolumbán Botond, Ferencz János, Kerekes László, Lőrincz József, Ugri Jenő - ápr. 30-án, Sepsiszentgyörgyön kiadott Felhívásában arra szólította föl a romániai-erdélyi magyarságot és valamennyi RMDSZ-szervezetet, hogy a szövetség egységén munkálkodjon, de ne tévessze össze a szövetséget a jelenlegi vezetőséggel. Az RMDSZ eddigi tevékenységét nem tartják kielégítőnek. Javasolták, hogy az intézmények élén ne pártérdekeket, hanem a közösséget szolgáló vezetők dolgozzanak. A magyar gazdatársadalom újjáteremtését, a munkanélkülivé vált szakmunkások kisipari termelő és szolgáltató szövetkezetekbe tömörítését szorgalmazzák. /A Demokratikus Újbaloldali Fórum javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ / Megdöbbentő és felháborító az a nyilatkozat, amelynek kivonatát a Kovászna megyei Újbaloldali Fórum néhány tagja által fogalmazott szöveg alapján a Szabadság máj. 6-i száma közölte közleményben, jelezték közleményükben a Demokratikus Újbaloldal megalakításának kolozsvári kezdeményezői, Nagy Károly, Láng János és Neményi József Nándor. Az RMDSZ nem működhet eredményesen, ha legitim vezetőit folyamatos támadások érik, hitelüket rontják, hogy aztán kudarc esetén ujjal mutogathassanak rájuk. A Demokratikus Újbaloldal elítél minden olyan fellépést, ami önös érdekek alapján megbontja az RMDSZ cselekvési egységét. A Demokratikus Újbaloldal Alapszabályzata kimondja, hogy az Újbaloldal helyi csoportjai helyi jellegű kérdésekben önállóan dönthetnek. Az RMDSZ munkájáról azonban csak az Országos Értekezletnek, vagy sürgősségi esetekben a Bizalmak Tanácsának van joga véleményt mondani. A háromszékiek illetéktelenek voltak a Demokratikus Újbaloldal nevében bármit is nyilatkozni. /Illetéktelenül nyilatkoztak az újbaloldal háromszéki képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"A Bod Péter-rendezvénysorozat szerves részeként Felsőcsernátonban a tanítóképző Pro Schola táborának avatóünnepségére került sor máj. 10-én. A tábor létrehozásának célja az volt, hogy anyanyelvi, idegen nyelvi, olvasó-, pedagógiai, nép- és társaságitánc-, környezetvédelmi, honismereti, népi mesterségek, zene- és sporttáborokat szervezhessenek. Az avatóünnepségen Bajcsi Ildikó igazgató szólt a meghívottakhoz. /Tábort avattak (Bod Péter-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"

"A Kovászna megyei tanfelügyelőség a világinak minősített reálosztályok nélkül kapott jóváhagyást a minisztériumtól a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium 2003/2004-es tanévi beiskolázására. Az RMDSZ és a kormánypárt februárban kötött országos egyezménye szerint az egyházi középiskolákban a 2002-2003-as tanévre megállapított beiskolázási számokat tiszteletben tartják a következő tanévben is. Április utolsó hetében az RMDSZ azért kényszerült újabb alkudozásra a kormánypárttal, mert Ecaterina Andronescu oktatási miniszter közölte a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a felekezeti iskolákban ősszel kizárólag vallási arcélű IX. osztályok indíthatók. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök azt nyilatkozta: a szaktárca vezetője megígérte, hogy szeptembertől nem változnak a feltételek a profil és a beiskolázás tekintetében. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, amikor a megegyezés ellenére megkapta a részletes beiskolázási tervet, melyben a két háromszéki református iskola csupán egy-egy felekezeti osztállyal szerepelt, írásban kérte a minisztériumtól a helyreigazítást, de válaszként arra utasították, hogy tartsa be az oktatási törvény vonatkozó cikkelyeit, melyek szerint az egyházak csupán saját személyzet képzésére működtethetnek iskolákat, osztályokat. /Mégsem indíthat a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium világi osztályokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"

"Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"A megye egyetlen művészeti középiskolájában, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban nyitott napot rendeznek, a díszteremben berendezett tavaszi tárlat keretében egy év képzőművészeti termésének legjavát állítják ki. Az iskolában, ahol a tanárok jó része nem csak tanítja, hanem műveli is a művészetet. /(fekete): Nyitott ajtók a művészeti osztályokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

"A Boér Géza Népszínház /Kézdivásárhely/ keretében működő diákszínjátszó kör máj. 14-én a kézdivásárhelyi Vigadóban második darabját mutatta be. Páskándi Géza Tündérek szakácskönyve című előadásukat a Nagy Mózes Elméleti Líceum általános és középiskolás tanulói játszották. /Dévai István: Közélet: Bemutatót tartottak a diákszínjátszók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

"Fél éve vette fel Kisborosnyó iskolája a falu nagy szülöttének, Nagy Károly erdélyi református püspöknek a nevét, aki a felekezeti oktatás megmentője volt, és máj. 11-én új névadásra került sor. Ez alkalommal a neves kisborosnyói Tompa család egyik tagjáról, Herszényiné Tompa Kláráról nevezték el a falu óvodáját. Tompa Klára (1883-1944) - miként az óvoda épületén elhelyezett emléktáblán is olvasható - ,,minden közjó támogatója", a falusi oktatás és az egyház állandó segítője-pártolója volt. A család ajándékozott telket az iskolának és az egyháznak. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító ismertette életét az emléktábla leleplezése alkalmával. Az emléktáblán Tompa Miklós (1830-1901) neve is ott áll, aki Háromszék vármegye alispánjaként Kisboronyó közéletének pártolója-segítője volt, és nevét viseli a tavasz folyamán itt létrehozott Tompa Miklós Egyesület. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást A Tompák szerepe a magyar kultúrában címen. A Tompa rokonok megígérték, hogy játékokkal, felszerelésekkel és könyvekkel fogják segíteni a kis intézményt. /Kisgyörgy Zoltán: Faluvilág: Névadó ünnepség és Tompa-találkozó (Ünnep Kisborosnyón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Tájékozódó látogatásra Kovászna megyébe érkezett a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), a székesfehérvári Oktatási Központ és a Magyar Szakképzési Tanács négytagú küldöttsége. A vendégek a megyei szakoktatás-szakképzés helyzetéről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgetett a helyi oktatás vezetőivel - Keresztély Irma főtanfelügyelővel, Korodi Hajnalkával, az RMPSZ megyei elnökével, Popescu Marius szakfelügyelővel -, ellátogatott a Kós Károly, a Puskás Tivadar, a kereskedelmi és a Gábor Áron Iskolaközpontokba, az Amőba Oktatási Központba, Kézdivásárhelyen meglátogatták a New Fashion nadrággyárat is.A vendégek felajánlották többek között a tanulók gyakorlati oktatásának csere révén történő biztosítását, a szükséges anyagi források előteremtéséhez pedig a közös pályázatkészítést./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./"

"Hagyománnyá vált Máramarosszigeten az évente ismétlődő Leővey Klára ünnepségsorozat./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./"

"A megyei szintű együttműködési szerződések előkészítésének kérdéseit vitatták meg máj. 15-16-án Brassó Pojánán az RMDSZ és SZDP vezetői, valamint területi szervezeteinek képviselői. A találkozó bevezetőjében mind Markó Béla szövetségi elnök, mind Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke értékelte az eddigi protokollumok sikereit. Megyei szinteken a legtöbb gond az egyházi ingatlanok, a közösségi javak, valamint az erdő és földterületek visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás kérdése, a magyarság képviselőinek a decentralizált intézmények vezető struktúráiban való részvételének hiánya volt. A jelenlévők eldöntötték, hogy két héten belül a területi szervezetek véglegesíteni fogják a helyi protokollumokat. /Két héten belül véglegesítik a helyi protokollumokat. Az RMDSZ és SZPD találkozója Brassó Pojánán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Elégedetten nyilatkoztak az RMDSZ és a PSD vezetői a brassópojánai találkozó után. Az RMDSZ-PSD csúcstalálkozót Borbély tárgyszerűnek, hasznosnak értékelte. "Az aradi Szabadság-szobor felállítására megyei szinten megvan a politikai akarat, és ez a legfontosabb. A felállításra kiszemelt aradi köztér előkészítése folyamatban van, és már csak tőlünk függ, hogy a restauráláshoz szükséges összeg rendelkezésre álljon" - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Borbély szerint éppen azokban a megyékben vannak nagyobb problémák a két fél közötti kapcsolatokban, ahol a magyarság nagyobb arányban él. "Elsősorban Háromszékre gondolok, de Hargita megyében is - bár jók a személyes kapcsolatok - vannak problémák. Maros megyében az utóbbi időben ismét viszályt keltettek a magyarellenes emléktáblák, de megzavarta a jó viszonyt az RMDSZ-székház kérdése is" - részletezte a "problémás megyék" helyzetét Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte, hogy az RMDSZ és a PSD képviselői a konzultáció során a nacionalista retorika visszaszorításának szükségességét hangoztatták. Markó szerint hangsúlyosan foglalkoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek kérdésével is. /Salamon Márton László: RMDSZ-PSD csúcs negyedévenként. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"

"A csúcsvezetők meglehetősen triumfalista nyilatakozata jellemezte a brassó-pojánai RMDSZ-SZDP megbeszéléseket. Azonban a ,,csúcs" után kiderült, a megye RMDSZ-vezetői nem elégedettek az eredménnyel. Váll- és lapockaveregetésekkel, kedélyeskedésekkel teltek az órák, lényeges dolgokban egymás mellett elbeszéltek, s bár a Markó- és Hrebenciuc-nyilatkozatok sikerről szóltak, a helyi vezetők elégedetlenkedései - Háromszék mellé felzárkózott Csík, Maros és Kolozs megye is - azt mutatják, sem az országos, sem a megyei egyezmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Lehet hajtogatni, hogy hála együttműködésüknek, megszületettek a vagyon-visszaszolgáltatási törvények, de eddig az a bizonyos tárcaközi bizottság egyetlen magyar ingatlant sem adott vissza; az egyetem szétválasztása álom maradt; az erdőtörvény valóban vagyonhoz juttatta a székely embert, most azt akadályozzák, hogy ésszerű kihasználása érdekében társuljon; bíróságokon a magyar nyelv használatának biztosítása valahol elveszett a jogszabályból, a szövetkezeti törvénytervezetet halogatják, s az RMDSZ bármennyire szeretné tisztázni a nyugdíjalapból és az egészségbiztosításból nyomtalanul eltűnt tíz- és százmilliárdok sorsát, a kormánypárt ígérete ellenére nem hoz létre bizottságokat, s a megyei szinten a magyar vezetőket továbbra is mellőzni szeretnék az apparátusban. Felerősödött a magyarellenes retorika, Marosvásárhelyen az elmúlt időszakban három olyan szoborfelirat született, például a felállított holokauszt-emlékművön, ami sérti az ott élő magyar lakosság önérzetét, a Nagyváradon nemrég avatott Bethlen Gábor-szobron is le kellett takarni a magyar fejedelem keresztnevét s közismert jelszavát: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Kudarcot jelenteni mégsem lehet, tehát mind az SZDP, mind az RMDSZ csúcsvezetősége sikerekről beszél. /Simó Erzsébet: Máról holnapra: Törvényességre várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Újabb fegyveres testület épül ki Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrkaszárnya, s nem került nyilvánosságra: kikből is áll az új alakulat. A tisztikar 94 százaléka román, a közcsendőröknek már ,,csak" 81 százaléka, azaz előbbiek közül tízből egy, utóbbiak közül ötből egy magyar. Ez a fegyveres testület a rendfenntartásnak megfelelni tulajdonképpen képtelen, mert a lakosság háromnegyedének se nyelvét, se lelkét, se művelődését, se szokásait nem ismeri. Nem átallották ismételten azt állítani a laktanyaavatón, hogy az alkalmazotti létszámbeli román fölényt az magyarázza, a székelyek körében csekély lenne az érdeklődés a csendőri szakma iránt. Ki kérte fel a vállalkozó székely fiatalokat, hogy jelentkezzenek csendőrnek? /B. Kovács András: Nemzet-nemzetiség: Fegyver és nyugalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Magyarországon létrehozták Esélyegyenlőségi Minisztériumot. A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető. Mindezek ellenére a mai Magyarországon a külügyminiszter, az MSZP elnöke a honi magyarság másik felével folyamatos és mindenre elszánt harcban áll. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határon túliság messzeségében élők" imádkozhatunk, hogy nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie, szögezte le Sylvester Lajos. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti rossz kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene működnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. A ,,Magyarságügyi" Minisztériumról lenne szó. Az anyagi természetű támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta. Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra. /Sylvester Lajos: Nemzet-nemzetiség: Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztérium (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Megjelent Jakab Albert Zsolt Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája (1844-2002) című munkája, több mint hatszáz szerzőtől önálló könyvben, tanulmánykötetben, évkönyvben, periodikában szétszórtan megjelent 1878 publikáció adatait tartalmazza. A bibliográfiát a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) munkatársai az MTA Arany János Közalapítvány segítségével állítottak össze és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával adtak ki. A Kriza János Néprajzi Társaság értesítőinek sorozatában a XIII. évfolyam 1-2-es kiadványaként megjelent kötet az elmúlt másfél század háromszéki vonatkozású néprajzi és honismereti munkáinak jegyzékét tartalmazza Orbán Balázstól a jelenkori szerzőkig. A KJNT munkatársai a néprajzi jellegű közlemények mellett összegyűjtötték a vidék egyházi, iskolai, művelődési életével kapcsolatos publikációk szakirodalmi adatait, valamint összesítették a Háromszék múltjával, művészettörténeti emlékeivel, régészeti feltárásaival kapcsolatos irodalmat is. A bibliográfia sepsiszentgyörgyi bemutatóján Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke elmondta, e hasznos tényanyagot tartalmazó munka az eddig megjelent szakirodalom áttekintéséhez nyújt segítséget. Pozsony Ferenc szerint a Háromszékkel foglalkozó munkák nagy száma arra utal, hogy vidéken is lehet tudományt művelni, erre igen jó példa Gazda Klára több évtizedes munkája: ő volt az, aki a Székely Nemzeti Múzeumnak a háromszéki tárgyi kultúrát bemutató, a második világháborúban elpusztult gyűjteményét újrateremtette. /Fekete Réka: Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Nincs nap, hogy a Székelyföldből - hol valósan, hol virtuálisan - ki ne kaparintsanak egy részt. Elég Gyimesbükkre vagy a valaha Moldvába átirányított erdőségekre gondolni. A székelyföldi régiót is hevesen ellenzik. A napokban Horia Grama Kovázsna megyei prefektus hozakodott újra elő régióteremtő ötletével: szerinte Háromszéknek Brassó és Bákó megyével kellene együvé tartoznia. A kisrégiós ellenokoskodásoknak véget kellene már vetni. A ,,székely felkelések" akkor robbantak ki, amikor a ,,székely szabadságot", azaz az itt élők önrendelkezését valaki bántani merészelte. Székelyföld egyben maradásáért küzdeni kell, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Máról holnapra: Székelyföld a prés alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

"Az erdélyi magyarok akkor fogták fel a ,,nemzethalál" üzenetét, amikor a 2002-es népszámlálási adatokból kiderült, hogy tíz esztendő alatt a magyar lakosság száma kétszázezerrel csökkent, a romániai magyarság összlétszáma a hivatalos statisztika adatai szerint nem éri el a másfél milliót. Az okok között szerepel a kivándorlás. A kivándorlás célországa természetesen Magyarhon, és az erdélyi magyarság tömeges kitántorgásáért ki más lenne a hibás, mint az Orbán-kormány - mondják -, amely nyakló nélkül fogadta be az erdélyi fiatalokat, számukra tömegesen biztosított mindenféle előnyt, főiskolai ösztöndíjakat, kollégiumi elhelyezést, a státustörvény mézesmadzagát is elhúzogatta az orruk előtt. Ezért meghirdették a szülőföldön maradás édes-nemes programját. Ezt szajkózzák, miközben a saját gyerekeik is útilaput kötöttek a talpukra, szüleik pedig a nagyobb nyugdíj reményében áttelepednek. A szülőföldön teljes a kilátástalanság. Nincs munkájuk, szüleik, nagyszüleik egykori földecskéjükért, erdőbirtokukért, elrabolt ingatlanjaik visszaszerzéséért kilincselnek. Sorolni lehet a számtalan intézkedést, a nem megfelelő helyre telepített zászlókért a hivatalviselő magyarok ellen indított törvényszéki eljárásokat, az emlékmű- és szoborlebontásokat, az utcanevek és általában a feliratozás miatti cirkuszokat, a helységnévtáblák ledöntését, Bukarestben kötött paktumok be nem tartását. Ezeknek az egyezményeknek középszinten foganatjuk nincs. Ezt a kormányzat magasságából támogatják, vallásos mezbe öltöztetik. A gazdasági elnyomorodás mellett ez a lelki presszió az elvándorlást erősíti. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága ez év januárjában Ungváron Az etnikai arányok változásának a kárpátaljai kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi népszámlálás tükrében témával szervezett konferenciát. Dr. Kocsis Károly áttekintette a magyarság jelenlegi demográfiai helyzetét, és hátborzongató, a Herderéhez hasonló apokaliptikus adatokkal rukkolt ki. A magyarság összlétszámát a világon megközelítőleg 13,2 millióra becsülik. A legnagyobb csökkenés Magyarországon következett be, ahol 2000-ben az 1990-es népszámláláshoz képest félmillióval kevesebben vallották magukat magyarnak. Közben a Vörösmarty téri kenderlapis hacacáréról lehet hallani. Sylveter Lajos megállapította: "A magyarság bizonyos körei többféle haláltáncba kezdtek. Melegek, merevek, lágyak, kemények, a nők mint diszkriminált kisebbség, a kutyatartók, zöldek, sárgák, vörösek, bolsik, jobbikok, balikok, balekek, majálisok, feszített vizek, hullámfürdők, atombajosok, afgánokra felügyelni akarók, a kirkuki kurdok tikriti kardjának keresői tüsténkednek, voksolnak és voksoltatnak, miközben......miközben a Kárpát-medencében és a nagyvilágban olyan ,,a nagy magyar helyzet", mint amilyennek az előbbiekben halvány vonalakkal felfalfirkáztuk egy virtuális falra."Déván és Szászsebesen Böjthe Csaba szerzetes atyát vegzálják különféle ellenőrök. Sylvestre leszögezte: Egy, az eddiginél markánsabb magyar nemzetstratégiára van szükség. A magyarságnak nacionalista közegben él. Miközben Budapesten s erdélyi utánfutóik társaságában már nem is illik kimondani a magyar szót, Szent László magyar király városában Bethlen Gábor utónevét le kell takarni, el kell leplezni a szobor talapzatán, s az egyik magyar ünnepi szónok asszony erre azt vágja az egybegyűltek arcába, hogy ,,ne magyarkodjunk!" /Sylvester Lajos: Futó, fogyatkozó magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

"Máj. 22-én Zabola központjában a hajdani ,,falukapu" helyébe új, 12,6 méter széles és 7 méter magas díszkaput állítottak. Az impozáns kapu a gelencei Both László munkáját dicséri, aki 1999-ben több társával együtt ácsolta és faragta a lengyelországi Ószandecen Árpád-házi Boldog Kinga szentté avatása alkalmából felállított székely kaput. /Bodor János: Kapuállítás Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

"Lakatos Demeter csángó poéta terjedelmes gyűjteménye egy különös költőre irányíthatja a figyelmet, akinek az elmúlt évtizedekben Budapesten, majd 1988-ban Bernben, az Európai Protestáns Szabadegyetem kiadásában is jelentek meg versgyűjteményei, de ezek a kötetek még Erdélybe is alig-alig juthattak el. A könyv megkésve, de mégis igazságot szolgáltat ennek a boldogtalan munkásköltőnek. Stílszerűen a Romániai Magyar Írók sorozatban kellett volna már régebben megjelentetni! - állapította meg írásában Bogdán László. Évszázadokkal ezelőtti, jelesen kora középkori magyar nyelvi világ tárul fel itt, különös román vándorkifejezésekkel együtt. A magyar irodalomban ez a csángó költő unikum, most a törzs ismét körülállhatja verseit, mint különös, égből hullott köveket. /Bogdán László: Kultúra: A történelem alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Jakab Gábor, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztője körutat tett az erdélyi főegyházmegyében. A papokkal folytatott beszélgetések során szóba kerültek a hívek lelki és anyagi gondjai, megélhetési nehézségei. Jakab meggyőződhett arról, hogy korunk papjának rendkívül sokrétű elfoglaltsága van. Nemcsak igehirdetés, hitoktatás és szentségkiszolgálás (első áldozás és bérmálás előkészítése, keresztelés, házasságkötés és temetés) a feladata, hanem "világi" természetű ügyek intézése is: iskolaszervezés, új közösségi épületek fölhúzása (valamint régiek karbantartása és tatarozása), nyári táborok szervezése, munkalehetőségek felkutatása a munka nélküli hívek számára, a legsürgősebb mezőgazdasági munkák elvégzése a visszajuttatott egyházi birtokokon, állattenyésztéssel és földműveléssel kapcsolatos szaktanfolyamok szervezése fiatalabbak részére és egyebek... A legtöbb lelkipásztort népének nagyon is jövőtlennek látszó sorsa foglalkoztatja. Mi lesz hosszú távon a vészesen fogyatkozó lélekszámú (ma még magyar!) városainkkal és falvainkkal? Mi lesz az "élet" nélkül maradt udvarokkal és elhagyott házakkal? Mit fognak csinálni a szinte kizárólagosan pityókatermesztéssel foglalkozó csíki és háromszéki közösségek, ha idővel ezen a téren a piac teljes romlása következik be? Mi lesz azokkal a vadkapitalista vállalatokban dolgozó férfiakkal, ilyen gyárakban megélhetést kereső nőkkel, akiket külföldi érdekeltségű munkaadójuk néhány év alatt nemcsak fizikailag, de idegileg is teljesen kizsigerelt? Mi lesz Erdély-szerte a fiatalokkal, akik megélhetés szempontjából nem látják jövőjüket szülőföldjükön biztosítottnak, s máshol álmodnak tanulási lehetőséget, majd annak eredményeként egzisztenciát maguknak? Mi lesz a visszaszerzett vagy ezután visszaszerzendő földbirtokokkal, intézményekkel és iskolákkal? További probléma a szolidaritás és "kaláka-szellem" elsorvadása, az önzés gátlástalan elhatalmasodása s ennek következtében a szegények ijesztő méretű elszegényedése és a gazdagok egyre szemérmetlenebb gazdagodása. Mit is mondhatott volna bátorításul? Most mindenkinek a maga feladatát, a maga helyén lelkiismeretesen el kell végeznie! A többi a gondviselő Isten kezében van. "Hinni kell a csodában!" - mondta Benkő Samu akadémikus a minap egy Kolozsvár magyar jövőjét firtató televíziós műsorban. A pozitív gondolkodás már egymagában is jelentős változás. /Jakab Gábor: "Turistaként" egyháznézőben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./"

"A kedvezménytörvény háromórásra tervezett vitaideje a MÁÉRT budapesti tanácskozásán megduplázódott. Az elvi tét a magyar nemzetegyesítés szándékának a beépítése vagy kihagyása volt: egységes magyar nemzetként tekinti-e a Kárpát-medence magyarsága önmagát most, amikor az új európai helyzetben erre a feltételek adottak lesznek. Mádl Ferenc köztársasági elnök hangsúlyos kérése ellenére - a kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalást őrizzék meg -, a Markó Béla vezette RMDSZ küldöttség falazó bólintásával sikerült kihagyni az említett minősítést a szövegből. "Az, hogy egy gyermek után is folyósítható lesz a húszezer forintos támogatás, valóban nagyon jó dolog, rendkívül fog örülni például Böjthe Csaba atya és sok társa, akik a magyar állam szégyenét mérséklendő, gyűjtés révén meghitelezték a szülőknek az esztendő óta esedékes pénzt, de ez nem azonos nagyságrendű azzal a szimbolikus és jogi adománnyal, amit az ,,egységes magyar nemzethez tartozás" számunkra jelenthet" - szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Máról holnapra: Státus helyett aprópénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./"

"Az RMDSZ háromszéki szervezete kéri Horia Grama prefektus és Nicolae Carlanescu, a prefektúra főtitkárának menesztését. Albert Álmos RMDSZ-elnök szerint a menesztést kérő közlemény elfogadását az váltotta ki, hogy teljesen ellehetetlenedett a prefektusi hivatal vezetőivel való együttműködés. Puskás Bálint szenátor szerint a kormánypárt helyi szervezetével való együttműködési megállapodás megkötésének feltétele a két tisztségviselő menesztése. /Háromszéken az RMDSZ kéri a prefektus menesztését. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, s kiherélte a kedvezménytörvényt. És még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A kilencvenöt százalékáét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter úr. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentené. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. Az RMDSZ rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle, állapította meg Gazda József. A kárpátaljai Kovács Miklós fogalmazta meg, hogy vannak kérdések, amikben nincs, nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, olvasható Gazda írásában. Kovács László külügyminiszter a Duna tévé máj. 25-i esti adásában eléggé nem szerencsésen védte ennek a passzusnak a törlését. Hogy - szerinte - ,,mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Tehát az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. /Gazda József: Nemzet-nemzetiség: Kilencvenöt százalék nevében (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./"

"Máj. 28-29-én tartja a Kovászna megyei tanfelügyelőség a pedagógusok idei utolsó, vizsga nélküli kihelyezését. A két nap alatt csak a címzetes állásúak választhatnak katedrát.Háromszéken ősztől 85 címzetes pedagógusnak szűnik meg az állása, ők választhatnak új katedrát. A magyar tanítók vannak a legrosszabb helyzetben, 49-en pályáznak összesen 16 helyre, közülük húszan már egy éve katedra nélkül maradtak, idén helyettesítőkként tanítottak. A címzetes pedagógusok jelenlegi áthelyezése kivételével idén először minden tanügyi állást versenyvizsgával lehet elfoglalni, ami Kovászna megyei szinten több mint hétszáz pedagógus vizsgáztatását jelenti (tavaly 174-en vizsgáztak). Aki a július közepén sorra kerülő versenyvizsgán ötös alatt teljesít, előreláthatólag ősztől nem helyezik el a tanügyben, a városi állások betöltéséért el kell érni a hetest. Háromszéken a jelenleg tanító 3425 pedagógus közül 3204-en szakképesítettek, közülük 2369-en rendelkeznek címzetes katedrával, 125-en pedig szakképzetlenek. /(fekete): Több a magyar tanító, mint a hely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./"

"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"